Alkotmányos a 2011-es költségvetésről, a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló kerettörvény, illetve az a jogszabály, amely 2011-re rögzíti a közszolgák béreit, valamint az 50-es kormányhatározat, amely korlátozza a pénzintézetek lehetőségeit a hitelszerződések módosítására – így döntött tegnap az alkotmánybíróság, amely az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) beadványa nyomán tárgyalta meg a jogszabályokat, amelyeket múlt héten fogadott el a parlament.
Az oktatási törvényről szóló állásfoglalást ugyanakkor január 4-re halasztották. Traian Băsescu államfő tegnap este alá is írta a törvényeket. A liberálisok többek között azzal indokolták kifogásaikat, hogy a hatályos pénzügyi törvény értelmében a kormánynak legkésőbb október 15-éig be kell nyújtania a parlamentben a költségvetési tervezetet, ám a kabinet csupán december 6-án tette le a képviselők asztalára a büdzsétörvényt. Emellett arra is hivatkoztak, hogy a jogszabály elfogadásakor még nem létezett a közalkalmazottak bérezését, a nyugdíjrendszert és az oktatást szabályozó törvény, és azt is kifogásolták, hogy a költségvetési törvény ellentétes az alkotmány azon paragrafusaival, amelyek biztosítják az egészséghez, a méltó életszínvonalhoz és a gyermekek védelméhez való jogot. Mindezek fényében az ellenzék azzal érvelt, hogy a jogszabály nem biztosítja a gazdasági növekedést 2011-ben.
Nem lesz visszamenőleges hatályú a banktörvény
A bértörvény kapcsán az ellenzék azt kifogásolta, hogy azt a kormány felelősségvállalással fogadtatta el, de azt is felsorolta az ellenérvek között, hogy korábban az alkotmánybíróság csak úgy minősítette alkotmányosnak a közalkalmazottak bérének július óta hatályos, 25 százalékos csökkentését, ha annak hatálya csupán december 31-éig tart. Ehhez képest a most elfogadott bértörvény januártól csupán 15 százalékos bérnövekedést helyez kilátásba. Az 50-es rendelet kapcsán azt nehezményezte az ellenzék, hogy az a már hatályban lévő hitelszerződésekre nem érvényes. A kormány ugyanakkor már korábban jelezte, hogy az Európai Unió kifogásolta a jogszabály visszamenőleges hatályát, ezért kellett a már futó hitelszerződéseket kivonni a törvény hatálya alól. Mint arról korábban beszámoltunk, a költségvetés és a bértörvény elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételül szabta ahhoz, hogy átutalja a kormánynak a készenlétihitel-szerződésben rögzített összeg januárban esedékes részletét, illetve ahhoz, hogy egy újabb elővigyázatossági megállapodás keretében folytassa az együttműködést.
Oktatási törvény: döntés jövő héten
Továbbra is bizonytalan az oktatási törvény sorsa: miután a felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével elfogadtatott és az alkotmánybíróságon Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök és az ellenzéki pártok által megtámadott jogszabály megtárgyalását múlt hétről tegnapra halasztotta a taláros testület, tegnap immár úgy döntött, hogy csak jövőre foglal állást az utóbbi idők egyik leghevesebb parlamenti vitáját kiváltott kérdésben. Az alkotmánybírák a tervek szerint január 4-én döntenek arról, összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel az, hogy a kormány egy olyan törvényért vállalt felelősséget, amelyet a parlament már elkezdett megvitatni. Az alsóház ugyanis már elfogadta, a szenátus oktatási bizottsága pedig elkezdte tárgyalni a jogszabályt, a kabinet ennek ellenére döntött úgy, hogy megkerüli a parlamenti vitát, és felelősségvállalással fogadtatja el a törvényt. Egyes források szerint ezt a koalícióban részt vevő RMDSZ kényszerítette ki, mivel a jogszabály számos, a kisebbségek számára kedvező paragrafust is tartalmaz, így többek között azt is, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulhatják Románia történelmét és földrajzát. Az ellenzék ezt a cikkelyt támadta a leghevesebben, a kormány nacionalista kirohanások kereszttüzébe került, sőt a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki honatyái ki is iktatták a cikkelyt a jogszabályból.
Az alkotmánybíróság először alkotmányellenesnek minősítette a felelősségvállaást, ám egy újabb állásfoglalásában úgy döntött, hogy a már megkezdett felelősségvállalási folyamatot folytatni kell. Ennek nyomán a kormányfő a parlament elé állt, hogy bizalmi szavazáson döntsenek a kormány és a jogszabály sorsáról, ám az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszavonta a felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítványhoz nyújtott támogatását, így a kormány szerint az oktatási törvény elfogadottnak minősül. (Mint ismert, a felelősségvállalással benyújtott törvények parlamenti vitája elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak minősül.) A Szociáldemokrata Párt (PSD) ezt követően ismét ugyanazzal az érvvel támadta meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon, hogy azt közben párhuzamosan a parlament is vitatja. Az RMDSZ egyébként a kormányon maradás feltételéül szabta koalíciós partnerének, a Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) az oktatási törvény mihamarabbi elfogadását.
Krónika
Szerző(k): Balogh Levente
2010. december 29., szerda
2010. december 28., kedd
"Jogukban áll akár tévedni is" - interjú Semjén Zsolttal az alkotmányozásról
Hirszerzo, M. László Ferenc
A nép szava, Isten szava, és ez minden hatalom forrása, ezért egyik intézmény sem lehet előbbre valóbb, mint a parlament, amely előtt, mint a népakarat megtestesítője előtt még az Alkotmánybíróságnak is fejet kell hajtania - állítja a KDNP miniszterelnök-helyettese. Semjén Zsolt szerint okkal szavaztak tavasszal olyan sokan a két párt szövetségére: az emberek többsége új alkotmányt szeretne. A kereszténydemokraták pár hete újraválasztott elnöke a Hírszerzőnek adott interjújában arról is beszélt, hogy szerinte az állampolgársággal együtt jár a választójog, azaz a határon túli magyarok nem lehet kirekeszteni a magyarországi közéletből.
A kormánypártok kétharmados többsége 11 alkalommal kezdeményezte az alkotmány módosítását az elmúlt fél év alatt, ami igencsak szokatlan megállapodott demokráciákban. (Az interjú december 20-án délután készült az újabb alkotmánymódosítás és a médiatörvény elfogadása előtt - a szerk.) Hogy látja, biztosítottak-e a jogállami normák és a jogbiztonság ma Magyarországon?
Hát persze. Miért gondolja, hogy a mostani toldozott-foldozott alkotmány jobban garantálja a jogállamiságot, mint a nép által választott legitim többség? Személy szerint botránynak tartom, hogy a demokráciánk alapjait lefektető alkotmány 1949-es dátumozású. A Rákosi-korszak egyik legsötétebb évéről van szó, igaz, tartalmilag már átvariálták az egészet. De hogyan? A rendszerváltás paktuma szülte meg ezt az alkotmányt. Az Ellenzéki Kerekasztal legitimációja nem múlja felül a mostani parlament legitimációját. Mert a parlamentet ezzel a többséggel úgy választotta meg az ország, hogy alkotmányozó felhatalmazást kértünk és kaptunk a néptől. Ennél erősebb felhatalmazást nem lehet elképzelni, ráadásul ez az alkotmány a preambulumában önmagáról mondja ki, hogy ideiglenes, itt az idő tehát, hogy végre készítsünk egy újat.
Navracsics Tibor másfél hete egy interjúban helytelenítette, hogy „hetente egy-egy újabb hivatalt” tesz be a parlament az alkotmányba. Pár nappal később már ő is megszavazta az újabb alkotmánymódosítást. Miért kell ilyen gyakran módosítani az alaptörvényt, ha egyszer tavaszra kész lesz az új alkotmány?
Ez egy logikus felvetés, és a megoldás az lesz, hogy az új alkotmány elfogadása után már nem lesz szükség több módosításra. Azért voltunk kénytelenek többször hozzányúlni az alkotmányhoz, mert a mostani nem volt alkalmas arra, hogy a nyilvánvaló népakarat érvényre jusson. A magyar nemzet szerint vérlázítóak voltak a hatalmas végkielégítések. Minden közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a népakarattal egybecsengett az a törvény, amely kivetette a 98 százalékos különadót. Azonban az Alkotmánybíróság – amely elismerte, hogy a hatalmas végkielégítések a jó erkölcsbe ütköznek –, ám a mostani alkotmány passzusai nem tették lehetővé, hogy a népakarat érvényesüljön.
Mindenben a népakaratra hivatkoznak…
Mire lehetne vagy kellene még hivatkozni?
A hatalmi ágak kiegyensúlyozására figyelő jogállami demokráciában akadnak azért egyéb szempontok is. De hogy egy másik nézőpontból közelítsek: XVI. Benedek még pápává választása előtt a baloldali filozófussal, Jürgen Habermasszal folytatott vitájában utalt arra, hogy a népakaraton, sőt még a jogon felül is vannak bizonyos morális alapok, amiket tiszteletben kell tartani ahhoz, hogy a társadalom kohéziója megmaradjon.
Ez a mi álláspontunk, a kereszténydemokratáké: hogy az írott alkotmány, a pozitív jog felett létezik a természetjog, és mivel a természet rendje a teremtés rendjét tükrözi, ezért ebben az összefüggésben ez a végső valóság. Viszont azok a kérdések, amikről az imént beszélgettünk inkább a kormányzás technikai részéhez tartoznak. A korábbi példánál maradva: erkölcsi szempontból és a népakaratot tekintve egyértelmű volt, hogy a végkielégítéseket meg kell adóztatni, azonban technikailag az Ab döntése után nem maradt más lehetőség, mint az alkotmány módosítása. Ez a kérdés viszont nem érinti azt a természetjogi valóságot, amely szerintünk felette áll minden tételes jognak. Ez azért kulcsfontosságú, mert ha elutasítjuk a természetjog létezését, akkor valóban nem marad más szempont, mint az, hogy eljárásjogilag a parlament szabályos törvényt hozott-e vagy sem.
Láttunk már olyat a történelemben, amikor egy párt demokratikus választásokat nyert, majd eljárásjogilag szabályosan úgy módosították a törvényeket, hogy azok nyilvánvalóan ellentétesek voltak a természet rendjével. A nürnbergi perben nagyon helyesen kimondták azt, hogy a természetjoggal ellentétes tételes jogra nem lehet hivatkozni. Máskülönben nem ítélhették volna el a háborús bűnösöket, akik arra hivatkoztak, hogy ők nem szegték meg a törvényeket, hiszen a birodalmi törvények szerint jártak el. Ezért gondolják azt a kereszténydemokraták, hogy végső kérdésekben a parlament nem játszhat Istent. Ebből vezethető le például a magzatvédelemről vallott álláspontunk is. Miután az emberi élet szempontjából nincs se logika, se filozófiai, se természettudományos különbség aközött, hogy a magzat egy, négy vagy nyolc hónapos, hogy a hasfalon belül vagy kívül van, ha a magzat pusztán a kora alapján halálra ítélhető – mert a parlament eljárásjogilag szabályosan így döntött –, akkor logikailag ezen az alapon bármely emberi élet elpusztítható kora vagy egészségi állapota alapján.
Az említett vitában Joseph Ratzinger azt mondta, a közügyek intézésében „nem az erősebb jogának, hanem a jog erejének kell érvényesülnie”. A parlament elé viszont úgy kerülnek a törvényjavaslatok, hogy azokról nincs társadalmi vita, kivételnek számít, ha az ellenzék módosítói közül befogadnak valamit, a két párt képviselői pedig rendszeresen lekiabálják az ellenzéki felszólalókat. Minden arra utal, hogy önök erőből politizálnak.
Ez abból az előfeltevésből indul ki, hogy a mi oldalunkon lenne az erő, a másikon a jog.
A demokrácia kereteit adó tételes jog a hatályos törvényekben és az alkotmányban van, amit a Fidesz és a KDNP rohamtempóban ír át.
Ez meg azt a burkolt állítást tartalmazza, hogy ez nem helyes, nem igazságos, nem jogszerű.
Tény, hogy hatályos alkotmány szerint valóban megtehetik, a döntések jogszerűek: akinek kétharmada van, az átszabhatja a teljes rendszert. Csak nem méltányos.
Nem azért tesszük meg, mert megtehetjük: pont erről beszéltem az imént, amikor a természetjog jelentőségére hívtam fel a figyelmet. Meggyőződésünk, hogy ezek a törvények az igazság irányába tett szükséges és helyes lépések. Ezért tesszük meg.
Nem kéne ennek az igazságnak valamivel szélesebb bázison alapulnia? Nem kellene figyelembe venni az egyharmad igazságait is?
Miért feltételezi, hogy a frakciók létszámától függne az igazság, miért nem inkább az állampolgárok által leadott szavazatoktól?
Az ellenzéki pártok mögött álló több mint kétmillió szavazó nem számít?
Persze, hogy számít. A parlamenti játékszabályoknak és súlyuknak megfelelően.
Az Alkotmánybíróságnak ön szerint honnan van a legitimációja?
A parlamenttől.
Kizárólag? Itt már nem számít az eljárás- vagy akár a természetjog?
Miért gondolja azt, hogy az Ab felkentebb a természetjog tekintetében, mint a parlament? A koncepció, amely alapján a jelenlegi Alkotmánybíróságot létrehozták, abból a feltételezésből indul ki, hogy a nép megőrülhet, és ha ez bekövetkezik, akkor legyen még egy fórum, ami ezt megpróbálja helyrebillenteni. Ez a német modell, mellyel szemben áll az angolszász, mert ők abból indulnak ki, hogy az őrülettel szemben a legjobb védekezés a szabad választások garantálása, mert olyankor a nép korrigálhatja önmaga korábbi döntését. Teszem hozzá, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Sólyom László által lefektetett elvek alapján az Ab sokszor nem az alkotmányt értelmezte, hanem a „láthatatlan alkotmányra” hivatkozva alkotmányozott. Mi alapján állítja egy jogász, akit a parlament odatett, hogy ő valamilyen prófétai karizmát kapott, amivel látja a „láthatatlan alkotmányt”, amit a többiek nem látnak? Ugyanakkor az Ab-t nem lehet a legitimáció szempontjából szembe állítani a parlamenttel vagy a néppel. Mégiscsak a nép választja meg az Országgyűlést, a parlament meg az Ab-t. Ezért az Alkotmánybíróságnak az Országgyűlés által meghatározott jogkörben kell eljárnia. Így az imént emlegetett, az Ab jogköreit megváltoztató alkotmánymódosítás teljesen legitim, különösen alkotmányossági szempontból.
Honnan tudja - feltéve, de meg nem engedve -, hogy a nép nem őrült meg tavasszal?
Ilyen alapon honnan tudja, hogy az Alkotmánybíróság nem őrült meg?
Bocsánat, innentől kezdve minden relatívvá válik, ami a politikai cinizmusnak nyit teret. Bármilyen kormányzati döntés és annak az ellenkezője is megmagyarázható azzal, hogy egyik vagy másik intézmény megőrült, a nép nevében rendet kell rakni.
Ezért mondom azt, hogy én egyetlen végső valóságot ismerek el e tekintetben: a természetjogot. A természet rendje tükrözi a teremtés rendjét. De ez a transzcendens valóság nem fordítható le úgy, hogy ez az adott helyzetben az Alkotmánybíróság, amely abszolút módon a parlament és a nép felett áll. Ugyanígy helytelen az a felfogás, amely abszolutizálja a rendszerváltás paktumát. Mert az egy per pillanatnyi – az akkori erőviszonyokat tükröző – pártpolitikai alku eredménye volt. Ide tartozik Sólyom László azon felfogása, hogy a köztársasági elnök ellensúlyt kell képezzen. Valójában a korábbi államfő, Göncz Árpád az volt, de csak praktice és nem teoretice. Mert az akkori kormányfővel, az MDF-es Antall Józseffel úgy egyezett meg az ellenzéki SZDSZ, hogy ők adhatják a köztársasági elnököt. Ezt a rossz paktumlogikát görgettük magunk előtt egészen mostanáig. Ugyanígy az Alkotmánybíróságnak sem az a szerepe, hogy a kormánytöbbség ellensúlya legyen, erre ott van a politikai ellenzék. (...)
A nép szava, Isten szava, és ez minden hatalom forrása, ezért egyik intézmény sem lehet előbbre valóbb, mint a parlament, amely előtt, mint a népakarat megtestesítője előtt még az Alkotmánybíróságnak is fejet kell hajtania - állítja a KDNP miniszterelnök-helyettese. Semjén Zsolt szerint okkal szavaztak tavasszal olyan sokan a két párt szövetségére: az emberek többsége új alkotmányt szeretne. A kereszténydemokraták pár hete újraválasztott elnöke a Hírszerzőnek adott interjújában arról is beszélt, hogy szerinte az állampolgársággal együtt jár a választójog, azaz a határon túli magyarok nem lehet kirekeszteni a magyarországi közéletből.
A kormánypártok kétharmados többsége 11 alkalommal kezdeményezte az alkotmány módosítását az elmúlt fél év alatt, ami igencsak szokatlan megállapodott demokráciákban. (Az interjú december 20-án délután készült az újabb alkotmánymódosítás és a médiatörvény elfogadása előtt - a szerk.) Hogy látja, biztosítottak-e a jogállami normák és a jogbiztonság ma Magyarországon?
Hát persze. Miért gondolja, hogy a mostani toldozott-foldozott alkotmány jobban garantálja a jogállamiságot, mint a nép által választott legitim többség? Személy szerint botránynak tartom, hogy a demokráciánk alapjait lefektető alkotmány 1949-es dátumozású. A Rákosi-korszak egyik legsötétebb évéről van szó, igaz, tartalmilag már átvariálták az egészet. De hogyan? A rendszerváltás paktuma szülte meg ezt az alkotmányt. Az Ellenzéki Kerekasztal legitimációja nem múlja felül a mostani parlament legitimációját. Mert a parlamentet ezzel a többséggel úgy választotta meg az ország, hogy alkotmányozó felhatalmazást kértünk és kaptunk a néptől. Ennél erősebb felhatalmazást nem lehet elképzelni, ráadásul ez az alkotmány a preambulumában önmagáról mondja ki, hogy ideiglenes, itt az idő tehát, hogy végre készítsünk egy újat.
Navracsics Tibor másfél hete egy interjúban helytelenítette, hogy „hetente egy-egy újabb hivatalt” tesz be a parlament az alkotmányba. Pár nappal később már ő is megszavazta az újabb alkotmánymódosítást. Miért kell ilyen gyakran módosítani az alaptörvényt, ha egyszer tavaszra kész lesz az új alkotmány?
Ez egy logikus felvetés, és a megoldás az lesz, hogy az új alkotmány elfogadása után már nem lesz szükség több módosításra. Azért voltunk kénytelenek többször hozzányúlni az alkotmányhoz, mert a mostani nem volt alkalmas arra, hogy a nyilvánvaló népakarat érvényre jusson. A magyar nemzet szerint vérlázítóak voltak a hatalmas végkielégítések. Minden közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a népakarattal egybecsengett az a törvény, amely kivetette a 98 százalékos különadót. Azonban az Alkotmánybíróság – amely elismerte, hogy a hatalmas végkielégítések a jó erkölcsbe ütköznek –, ám a mostani alkotmány passzusai nem tették lehetővé, hogy a népakarat érvényesüljön.
Mindenben a népakaratra hivatkoznak…
Mire lehetne vagy kellene még hivatkozni?
A hatalmi ágak kiegyensúlyozására figyelő jogállami demokráciában akadnak azért egyéb szempontok is. De hogy egy másik nézőpontból közelítsek: XVI. Benedek még pápává választása előtt a baloldali filozófussal, Jürgen Habermasszal folytatott vitájában utalt arra, hogy a népakaraton, sőt még a jogon felül is vannak bizonyos morális alapok, amiket tiszteletben kell tartani ahhoz, hogy a társadalom kohéziója megmaradjon.
Ez a mi álláspontunk, a kereszténydemokratáké: hogy az írott alkotmány, a pozitív jog felett létezik a természetjog, és mivel a természet rendje a teremtés rendjét tükrözi, ezért ebben az összefüggésben ez a végső valóság. Viszont azok a kérdések, amikről az imént beszélgettünk inkább a kormányzás technikai részéhez tartoznak. A korábbi példánál maradva: erkölcsi szempontból és a népakaratot tekintve egyértelmű volt, hogy a végkielégítéseket meg kell adóztatni, azonban technikailag az Ab döntése után nem maradt más lehetőség, mint az alkotmány módosítása. Ez a kérdés viszont nem érinti azt a természetjogi valóságot, amely szerintünk felette áll minden tételes jognak. Ez azért kulcsfontosságú, mert ha elutasítjuk a természetjog létezését, akkor valóban nem marad más szempont, mint az, hogy eljárásjogilag a parlament szabályos törvényt hozott-e vagy sem.
Láttunk már olyat a történelemben, amikor egy párt demokratikus választásokat nyert, majd eljárásjogilag szabályosan úgy módosították a törvényeket, hogy azok nyilvánvalóan ellentétesek voltak a természet rendjével. A nürnbergi perben nagyon helyesen kimondták azt, hogy a természetjoggal ellentétes tételes jogra nem lehet hivatkozni. Máskülönben nem ítélhették volna el a háborús bűnösöket, akik arra hivatkoztak, hogy ők nem szegték meg a törvényeket, hiszen a birodalmi törvények szerint jártak el. Ezért gondolják azt a kereszténydemokraták, hogy végső kérdésekben a parlament nem játszhat Istent. Ebből vezethető le például a magzatvédelemről vallott álláspontunk is. Miután az emberi élet szempontjából nincs se logika, se filozófiai, se természettudományos különbség aközött, hogy a magzat egy, négy vagy nyolc hónapos, hogy a hasfalon belül vagy kívül van, ha a magzat pusztán a kora alapján halálra ítélhető – mert a parlament eljárásjogilag szabályosan így döntött –, akkor logikailag ezen az alapon bármely emberi élet elpusztítható kora vagy egészségi állapota alapján.
Az említett vitában Joseph Ratzinger azt mondta, a közügyek intézésében „nem az erősebb jogának, hanem a jog erejének kell érvényesülnie”. A parlament elé viszont úgy kerülnek a törvényjavaslatok, hogy azokról nincs társadalmi vita, kivételnek számít, ha az ellenzék módosítói közül befogadnak valamit, a két párt képviselői pedig rendszeresen lekiabálják az ellenzéki felszólalókat. Minden arra utal, hogy önök erőből politizálnak.
Ez abból az előfeltevésből indul ki, hogy a mi oldalunkon lenne az erő, a másikon a jog.
A demokrácia kereteit adó tételes jog a hatályos törvényekben és az alkotmányban van, amit a Fidesz és a KDNP rohamtempóban ír át.
Ez meg azt a burkolt állítást tartalmazza, hogy ez nem helyes, nem igazságos, nem jogszerű.
Tény, hogy hatályos alkotmány szerint valóban megtehetik, a döntések jogszerűek: akinek kétharmada van, az átszabhatja a teljes rendszert. Csak nem méltányos.
Nem azért tesszük meg, mert megtehetjük: pont erről beszéltem az imént, amikor a természetjog jelentőségére hívtam fel a figyelmet. Meggyőződésünk, hogy ezek a törvények az igazság irányába tett szükséges és helyes lépések. Ezért tesszük meg.
Nem kéne ennek az igazságnak valamivel szélesebb bázison alapulnia? Nem kellene figyelembe venni az egyharmad igazságait is?
Miért feltételezi, hogy a frakciók létszámától függne az igazság, miért nem inkább az állampolgárok által leadott szavazatoktól?
Az ellenzéki pártok mögött álló több mint kétmillió szavazó nem számít?
Persze, hogy számít. A parlamenti játékszabályoknak és súlyuknak megfelelően.
Az Alkotmánybíróságnak ön szerint honnan van a legitimációja?
A parlamenttől.
Kizárólag? Itt már nem számít az eljárás- vagy akár a természetjog?
Miért gondolja azt, hogy az Ab felkentebb a természetjog tekintetében, mint a parlament? A koncepció, amely alapján a jelenlegi Alkotmánybíróságot létrehozták, abból a feltételezésből indul ki, hogy a nép megőrülhet, és ha ez bekövetkezik, akkor legyen még egy fórum, ami ezt megpróbálja helyrebillenteni. Ez a német modell, mellyel szemben áll az angolszász, mert ők abból indulnak ki, hogy az őrülettel szemben a legjobb védekezés a szabad választások garantálása, mert olyankor a nép korrigálhatja önmaga korábbi döntését. Teszem hozzá, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Sólyom László által lefektetett elvek alapján az Ab sokszor nem az alkotmányt értelmezte, hanem a „láthatatlan alkotmányra” hivatkozva alkotmányozott. Mi alapján állítja egy jogász, akit a parlament odatett, hogy ő valamilyen prófétai karizmát kapott, amivel látja a „láthatatlan alkotmányt”, amit a többiek nem látnak? Ugyanakkor az Ab-t nem lehet a legitimáció szempontjából szembe állítani a parlamenttel vagy a néppel. Mégiscsak a nép választja meg az Országgyűlést, a parlament meg az Ab-t. Ezért az Alkotmánybíróságnak az Országgyűlés által meghatározott jogkörben kell eljárnia. Így az imént emlegetett, az Ab jogköreit megváltoztató alkotmánymódosítás teljesen legitim, különösen alkotmányossági szempontból.
Honnan tudja - feltéve, de meg nem engedve -, hogy a nép nem őrült meg tavasszal?
Ilyen alapon honnan tudja, hogy az Alkotmánybíróság nem őrült meg?
Bocsánat, innentől kezdve minden relatívvá válik, ami a politikai cinizmusnak nyit teret. Bármilyen kormányzati döntés és annak az ellenkezője is megmagyarázható azzal, hogy egyik vagy másik intézmény megőrült, a nép nevében rendet kell rakni.
Ezért mondom azt, hogy én egyetlen végső valóságot ismerek el e tekintetben: a természetjogot. A természet rendje tükrözi a teremtés rendjét. De ez a transzcendens valóság nem fordítható le úgy, hogy ez az adott helyzetben az Alkotmánybíróság, amely abszolút módon a parlament és a nép felett áll. Ugyanígy helytelen az a felfogás, amely abszolutizálja a rendszerváltás paktumát. Mert az egy per pillanatnyi – az akkori erőviszonyokat tükröző – pártpolitikai alku eredménye volt. Ide tartozik Sólyom László azon felfogása, hogy a köztársasági elnök ellensúlyt kell képezzen. Valójában a korábbi államfő, Göncz Árpád az volt, de csak praktice és nem teoretice. Mert az akkori kormányfővel, az MDF-es Antall Józseffel úgy egyezett meg az ellenzéki SZDSZ, hogy ők adhatják a köztársasági elnököt. Ezt a rossz paktumlogikát görgettük magunk előtt egészen mostanáig. Ugyanígy az Alkotmánybíróságnak sem az a szerepe, hogy a kormánytöbbség ellensúlya legyen, erre ott van a politikai ellenzék. (...)
2010. december 27., hétfő
Orbánt újra támadják
A karácsonyi ünnepek után újra tűz alá vették Orbán Viktor politikáját. A miniszterelnököt ezúttal a The Washington Post bírálja, amely "Magyarország putyinizálódása" címmel jelentetett meg szerkesztőségi cikket. A lap szerint az uniós vezetőknek és az amerikai külügyminiszternek bojkottálnia kellene a májusi EU-csúcsot, ha a magyar kormány nem változtat politikáján.
FN.hu-lapszemle
2010. december 27. 13:34
Populista, hataloméhes és tekintélyelvű. Többek között ezekkel a jelzőkkel illeti a tekintélyes amerikai lap az Orbán-kormányt. A cikk írója szerint a következő hónapban az Európai Unió több tagállama is bánhatja, hogy rotálódó az elnökségi rendszer, mert az irányítás Magyarországhoz kerül.
Ahhoz a tagországhoz, amely épp most fogadott el egy olyan médiatörvényt, ami inkább illik egy autoriter rezsimhez, mintsem egy nyugati demokráciához – írja a lap.
Az újság szerint sajtószabadság szempontjából Magyarország Oroszországgal és Fehéroroszországgal került egy kategóriába. A cikk felidézi a médiatörvénnyel kapcsolatos tiltakozásokat is, így például a luxemburgi külügyminiszter nyilatkozatát.
A The Washington Post úgy véli, hogy az EU-tagországok nem engedhetik meg, hogy következmények nélkül gúnyt lehessen űzni a sajtószabadságból.
A lap szerint vannak megfelelő eszközök a nyomásgyakorlásra. Magyarország májusban rendezi meg Budapesten az Európai Unió csúcstalálkozóját, amelyen várhatóan Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is részt vesz. Orbán Viktort az újság szerint választás elé kellene állítani: vagy véget vet a hatalom koncentrációjának és változtat a médiatörvényen, vagy abban a megaláztatásban lesz része, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok máshol rendezi meg, vagy bojkottálja a csúcstalálkozót" - olvasható a The Washington Post szerkesztőségi cikkében.
FN.hu-lapszemle
2010. december 27. 13:34
Populista, hataloméhes és tekintélyelvű. Többek között ezekkel a jelzőkkel illeti a tekintélyes amerikai lap az Orbán-kormányt. A cikk írója szerint a következő hónapban az Európai Unió több tagállama is bánhatja, hogy rotálódó az elnökségi rendszer, mert az irányítás Magyarországhoz kerül.
Ahhoz a tagországhoz, amely épp most fogadott el egy olyan médiatörvényt, ami inkább illik egy autoriter rezsimhez, mintsem egy nyugati demokráciához – írja a lap.
Az újság szerint sajtószabadság szempontjából Magyarország Oroszországgal és Fehéroroszországgal került egy kategóriába. A cikk felidézi a médiatörvénnyel kapcsolatos tiltakozásokat is, így például a luxemburgi külügyminiszter nyilatkozatát.
A The Washington Post úgy véli, hogy az EU-tagországok nem engedhetik meg, hogy következmények nélkül gúnyt lehessen űzni a sajtószabadságból.
A lap szerint vannak megfelelő eszközök a nyomásgyakorlásra. Magyarország májusban rendezi meg Budapesten az Európai Unió csúcstalálkozóját, amelyen várhatóan Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is részt vesz. Orbán Viktort az újság szerint választás elé kellene állítani: vagy véget vet a hatalom koncentrációjának és változtat a médiatörvényen, vagy abban a megaláztatásban lesz része, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok máshol rendezi meg, vagy bojkottálja a csúcstalálkozót" - olvasható a The Washington Post szerkesztőségi cikkében.
2010. december 22., szerda
Német EP-képviselők a magyar médiatörvényről
Szerző: mti – 2 órával ezelőtt
A szociáldemokrata párthoz közel álló napilapnak adott nyilatkozatában Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke kijelentette: "a sajtószabadságra vonatkozó európai standardok alapján nagyon pontosan fogjuk megmérni Magyarországot". Amennyiben az ország nem felel meg a fenti előírásoknak, akkor "nagy problémákra számíthat" - fogalmazott az SPD-képviselő. Alexander Alvaro, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) EP-képviselője rendkívül megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy a soros EU-elnökség várományosa el akarja hallgattatni országa kritikus hangú médiumait. A magyar kormány föltehetné magának a kérdést, vajon mentálisan a magáénak vallja-e az Európai Uniót, osztja-e annak értékeit, és átveheti-e januárban a soros EU-elnökséget - jelentette ki a frankfurti lapnak Alvaro. Budapesti kormányilletékesekkel szemben, akik arról biztosítják a sajtót, hogy a médiatörvény megfelel az európai normáknak, az FDP-politikus úgy véli, hogy az ellentétes az EU alapjogi chartájával.
(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.
A szociáldemokrata párthoz közel álló napilapnak adott nyilatkozatában Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke kijelentette: "a sajtószabadságra vonatkozó európai standardok alapján nagyon pontosan fogjuk megmérni Magyarországot". Amennyiben az ország nem felel meg a fenti előírásoknak, akkor "nagy problémákra számíthat" - fogalmazott az SPD-képviselő. Alexander Alvaro, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) EP-képviselője rendkívül megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy a soros EU-elnökség várományosa el akarja hallgattatni országa kritikus hangú médiumait. A magyar kormány föltehetné magának a kérdést, vajon mentálisan a magáénak vallja-e az Európai Uniót, osztja-e annak értékeit, és átveheti-e januárban a soros EU-elnökséget - jelentette ki a frankfurti lapnak Alvaro. Budapesti kormányilletékesekkel szemben, akik arról biztosítják a sajtót, hogy a médiatörvény megfelel az európai normáknak, az FDP-politikus úgy véli, hogy az ellentétes az EU alapjogi chartájával.
(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.
Hazudós Orbánon élcelődik a Handelsblatt
2010. december 22., szerda, 12:49 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: MTI
Több német napilap kommentárban foglalkozott szerdán az Országgyűlés által elfogadott új médiatörvénnyel. A Die Welt cikkíróját a hamincas évekre emlékezteti a Fidesz-kormány politikája, a Frankfurter Rundschau szerint a magyar kormány arcul csapta európai partnereit, a Handelsblatt pedig a nap Pinocchiójának nevezte el Orbán Viktor a médiatörvényre vonatkozó kijelentése miatt.
A konzervatív Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam (Führerstaat Ungarn) című írásában Michael Stürmer, a konzervatív újság egyik vezető publicistája megállapítja: "Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában, egyhamar nem adja ki a kezéből. Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene."
Stürmer szerint az NMHH "átfogó antidemokratikus hatáskörrel rendelkezik. A cenzúrától dokumentumok elkobzásán át a kényelmetlen médiumok anyagi csődjéig kiterjed mindenre, amit egy tekintélyelvű rezsim csak kívánhat. (Az NMHH) véleményirányító és a hatalmat dicsőítő minisztérium, vezetői Orbán Viktor kormányfő párthíveiből és kegyenceiből állnak... Ausztria esetében, a Haider-féle közjáték idején az EU még megbotránkozott, és büntetésként sarokba állította az alpesi köztársaságot. Magyarország esetében semmi sem történik, noha kirajzolódik a tekintélyelvű államhoz vezető út, s ez nem máról holnapra kezdődött. Odalesz a szabadság, amelyet a magyarok két évtizeddel ezelőtt maguknak és másoknak kivívtak... Magyarországon Orbán Viktor vezéri állama jön létre" - írta a Die Welt.
Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit - állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. "Aki ezentúl illetlenül, mondhatnánk bírálóan számol be a kétharmados (többséggel bíró) Fidesz politikájáról, azt pénzbírság vagy annál is rosszabb dolog fenyegeti. Az Európai Parlamentben joggal fogalmazódnak meg kételyek arról, vajon egy ilyen módon kormányzott országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy a következő hat hónapban ő diktáljon ott. Joggal tehető fel az a kérdés is, vajon miért csak EP-képviselők adnak hangot felháborodásuknak, miért nem teszik ezt mások is, akik Brüsszelben vagy saját fővárosukban amúgy igen nagyra tartják magukat" - írta a Frankfurter Rundschau.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországgal foglalkozó rovatvezetője, Georg Paul Hefty frankfurti keltezésű írásban számolt be a médiatörvény parlamenti elfogadásáról, magyarázatot fűzve annak egyes pontjaihoz. A cikkíró szerint a sajtójogot szabályozó új törvény "mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között". Hefty úgy látja, hogy a médiatörvény, amely az 1996-os jogszabályt váltja fel, "az állami és a magántulajdonban lévő médiumok felügyeletét célozza, ami nem feltétlenül jelent egyet az azok feletti uralommal".
A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező "A nap Pinocchiója" rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint "Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is". A cikkíró megállapítja: "Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét - és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon... Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára" - írta a német üzleti körök vezető lapja.
Szerző: MTI
Több német napilap kommentárban foglalkozott szerdán az Országgyűlés által elfogadott új médiatörvénnyel. A Die Welt cikkíróját a hamincas évekre emlékezteti a Fidesz-kormány politikája, a Frankfurter Rundschau szerint a magyar kormány arcul csapta európai partnereit, a Handelsblatt pedig a nap Pinocchiójának nevezte el Orbán Viktor a médiatörvényre vonatkozó kijelentése miatt.
A konzervatív Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam (Führerstaat Ungarn) című írásában Michael Stürmer, a konzervatív újság egyik vezető publicistája megállapítja: "Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában, egyhamar nem adja ki a kezéből. Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene."
Stürmer szerint az NMHH "átfogó antidemokratikus hatáskörrel rendelkezik. A cenzúrától dokumentumok elkobzásán át a kényelmetlen médiumok anyagi csődjéig kiterjed mindenre, amit egy tekintélyelvű rezsim csak kívánhat. (Az NMHH) véleményirányító és a hatalmat dicsőítő minisztérium, vezetői Orbán Viktor kormányfő párthíveiből és kegyenceiből állnak... Ausztria esetében, a Haider-féle közjáték idején az EU még megbotránkozott, és büntetésként sarokba állította az alpesi köztársaságot. Magyarország esetében semmi sem történik, noha kirajzolódik a tekintélyelvű államhoz vezető út, s ez nem máról holnapra kezdődött. Odalesz a szabadság, amelyet a magyarok két évtizeddel ezelőtt maguknak és másoknak kivívtak... Magyarországon Orbán Viktor vezéri állama jön létre" - írta a Die Welt.
Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit - állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. "Aki ezentúl illetlenül, mondhatnánk bírálóan számol be a kétharmados (többséggel bíró) Fidesz politikájáról, azt pénzbírság vagy annál is rosszabb dolog fenyegeti. Az Európai Parlamentben joggal fogalmazódnak meg kételyek arról, vajon egy ilyen módon kormányzott országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy a következő hat hónapban ő diktáljon ott. Joggal tehető fel az a kérdés is, vajon miért csak EP-képviselők adnak hangot felháborodásuknak, miért nem teszik ezt mások is, akik Brüsszelben vagy saját fővárosukban amúgy igen nagyra tartják magukat" - írta a Frankfurter Rundschau.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországgal foglalkozó rovatvezetője, Georg Paul Hefty frankfurti keltezésű írásban számolt be a médiatörvény parlamenti elfogadásáról, magyarázatot fűzve annak egyes pontjaihoz. A cikkíró szerint a sajtójogot szabályozó új törvény "mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között". Hefty úgy látja, hogy a médiatörvény, amely az 1996-os jogszabályt váltja fel, "az állami és a magántulajdonban lévő médiumok felügyeletét célozza, ami nem feltétlenül jelent egyet az azok feletti uralommal".
A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező "A nap Pinocchiója" rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint "Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is". A cikkíró megállapítja: "Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét - és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon... Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára" - írta a német üzleti körök vezető lapja.
2010. december 21., kedd
Kőkemény európai kritika Orbánnak
Orbán diktátor, a médiatörvény közvetlenül veszélyezteti a demokráciát, kérdéses, méltó-e Magyarország az EU vezetésére – ezt mind a luxemburgi külügyminiszter véleménye.
FN.hu
2010. december 22. 07:02
A luxemburgi külügyminiszter bírálta kedden egy interjújában a magyar parlament által aznap hajnalban elfogadott médiatörvényt. Jean Asselborn szerint az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a jogszabály ellen.
"A tervezet egyértelműen sérti az Európai Unió szerződéseinek szellemét és betűjét. Felveti a kérdést, hogy egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére" - mondta a Németországban tartózkodó Asselborn telefonon a Reutersnak, utalva arra, hogy Magyarország január 1-jén átveszi az unió soros elnökségét.
"(A törvény) közvetlenül veszélyezteti a demokráciát. Az állam ellenőrzést fog gyakorolni a vélemény fölött" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogszabállyal Magyarország hasonló csónakba kerül, mint amilyenben Fehéroroszország van. "Mostanáig (Aljakszandr) Lukasenkát (fehérorosz elnököt) tekintették az utolsó diktátornak Európában. Nem ez lesz a helyzet, amikor a törvény hatályba lép" - mondta Asselborn.
FN.hu
2010. december 22. 07:02
A luxemburgi külügyminiszter bírálta kedden egy interjújában a magyar parlament által aznap hajnalban elfogadott médiatörvényt. Jean Asselborn szerint az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a jogszabály ellen.
"A tervezet egyértelműen sérti az Európai Unió szerződéseinek szellemét és betűjét. Felveti a kérdést, hogy egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére" - mondta a Németországban tartózkodó Asselborn telefonon a Reutersnak, utalva arra, hogy Magyarország január 1-jén átveszi az unió soros elnökségét.
"(A törvény) közvetlenül veszélyezteti a demokráciát. Az állam ellenőrzést fog gyakorolni a vélemény fölött" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogszabállyal Magyarország hasonló csónakba kerül, mint amilyenben Fehéroroszország van. "Mostanáig (Aljakszandr) Lukasenkát (fehérorosz elnököt) tekintették az utolsó diktátornak Európában. Nem ez lesz a helyzet, amikor a törvény hatályba lép" - mondta Asselborn.
Tölgyessy szerint orwelli világban élünk
Tegnap reggel már nem szólalhatott meg a közrádióban Tölgyessy Péter. Este viszont előadott egy konferencián. Így aztán nem a Kossuthra hangoltunk, hanem felballagtunk a Várba.
Nagy József
2010. december 21. 12:56
„Szinte orwelli világ épül. Ott van például a nyugdíjpénztárak államosításáról szóló törvény, ami azzal kezdődik, hogy a szabadságot teremti meg. Elképesztő. Nem is tudok rá mit mondani. Vagy ott van a sajtótörvény, ami úgy indít, hogy Magyarországon van sajtószabadság. Aztán mellétesz egy 173 oldalas törvényt, ami nyugaton ismeretlen szankciókat bevezetve lényegében fölszámolja a sajtó szabadságát. Félek, hogy más jogágaknál is ugyanez következik majd be.”
A föntieket Tölgyessy Péter mondta tegnap este a Magyar Politikatudományi Társaság honi alkotmányozásról tartott konferenciáján.
Az elemző szerint a mostani kurzus nem jogot, hanem igazságot akar szolgáltatni, és ennek érdekében esetről esetre változtatja a törvényeit. „Gyönyörűen látszik ez a különadók szinte vállalatokra lebontott rendszerében. Az elmúlt húsz év igazságtalanságként, a jogállam totális kudarcaként jelent meg az emberek számára. A magyar nép a jelenlegi állapotában valami ilyesmit szeretne: legyen végre igazság! Jogászként viszont azt mondom, hogy ez a felfogás nem az igazságot növeli, hanem a jogalkotó önkényét erősíti. A valóságos törvénykezés ebben a rendszerben nem az alkotmány, hanem a többi törvény szintjén létezik, amelyek teljesen feloldódnak a jog eszközszerű használatában.”
Tölgyessy szavai akár a Kossuthon, a szokásos hétfő reggeli elemzésben is elhangozhattak volna. De nem hangzottak el, ugyanis Tölgyessy szerződését múlt pénteken megszüntette az MR1 főszerkesztője. Ha megszüntette, hát megszüntette, ilyenekért és még ilyenebbekért nevezték ki őt az adó élére. De azért csak álljunk meg egy stíluskritikára.
Agysejt
Hogy van az elképzelve, hogy egy Gazsó L. Ferenc rúg ki egy Tölgyessy Pétert? De tényleg. Itt most nem a Magyar Hírlap és az Echo tévé legabszurdabb időszakát végigasszisztáló GLF lett részünkről lebutázva, na de azt azért ellenfényben is látni, hogy Tölgyessynek több agysejtje van, mint az MR1 komplett vezetésének.
Három évet élt műsora, úgy százhúsz adás ment le, állítólag átlag másfél millió hallgatóhoz értek el a gondolatok. Szentenciái már Gyurcsányt is idegesítették kormányfő korában; úgy tudni, leszólt az akkori rádióelnök Such Györgynek, hogy „balanszírozza ki” Tölgyessyt, ültessen mellé egy ballib elemzőt a DEMOS-ból. Such nemet mondott. Mire érkezett az az ötlet, hogy hétfőn ossza az észt Tölgyessy, kedden meg az a valaki más. Such ebből a hurokból úgy húzta ki a fejét, hogy akkor szerdán jöhetne egy MDF-es, csütörtökön egy igazi fideszes, és így tovább.
A lényeg: szólózhatott tovább Tölgyessy. Mostanáig.
Tudni, hogy amikor Gazsó a minap berendelte őt, a gyurcsányi ideát kopírozva felkínálta neki: elemezzen párban a konzervatívnak tartott (legalább őt ne bántsuk most) Lánczi Andrással. Tölgyessy természetesen nem ment bele az „alkuba”, és csupán annyit kért, hadd köszönjön el hallgatóitól. Nem engedték meg neki, ám miután belengette, hogy telenyilatkozza a sajtót, arra lehetőséget kapott, hogy rövid levelet írjon, melyet (a ma felfüggesztett) Mong Attila műsorvezető olvasott fel.
Doktor Kotász
Hogy Gazsó saját szellemi terméke volt kitessékelni az elemzőt a közmédiából, vagy fölsőbb erők ítéletét hajtotta végre, csak sejteni. Az viszont bizonyos, hogy Tölgyessy újságcikket évek óta nem ír. Úgy tartja, nincs hová, manapság minden médium valamelyik párt territóriuma – ha balos lapban elemezne, lekomcsiznák, ha jobbosban, narancsbélyeget tockolnának a tarkójára. A szerződésbontás óta több médiumtól keresték, hogy folytassa náluk a műsorát. A válasz: amit ő mond, annak a közszolgálatnál a helye.
A Gazsó-afférról nem nyilatkozik, a konferencián nem látszott különösebben megviseltnek. Végül is seprűzték már ki őt az SZDSZ frakcióvezetői irodájából, tolták ki a pártból, melynek egyik alapítója, nyolc fideszes év után pedig Orbán mutatott neki ajtót.
De térjünk vissza a konferenciára.
Afrika
„A tizenegy oldalas alkotmánytervezetből másfél oldal a szimbólumokkal foglalkozik. Számomra megrázó, hogy a magyar alkotmányba bekerül, hogy március tizenötödike miért ünnep, bekerül, hogy augusztus huszadikát miért szeretnénk, és még az is bekerülne, hogy ki a Himnusz szerzője, a zenéjét ki szerezte, és a verset ki írta. Szerintem Afrikában van ilyen.
Ehhez képest az Alkotmánybíróságról hat és fél sor van” – így Tölgyessy.
Aki attól tart, hogy a kétharmados többség készítette alaptörvény nem összeköt majd, hanem szétválaszt. „A régi alkotmányunkat nem szerette senki, de azért elfogadta az ország. Most viszont a jelenlegi többség támogatni fog egy szöveget, míg a többiek azt fogják rá mondani, hogy ez a bűn alkotmánya… Egy neves alkotmányjogász, Halmai Gábor állítja, hogy a mostani rezsimnek három hónap elég volt ahhoz, amihez Rákosinak három év kellett. Nem értek egyet tartalmilag, de látni, afelé rohanunk, hogy az ellenzéki pártok így gondolkodjanak az egészről: ez a te alkotmányod, takarodj; csináljatok csak magatoknak negyedik köztársaságot, de ez nem a mi köztársaságunk, mi majd ötödiket csinálunk… Újabb és újabb követelések lesznek újabb és újabb köztársaságokra, újabb és újabb forradalmakra. Ha már egy forradalom lehetett a szavazófülkékben, akkor az ellenzék követelése az lesz, hogy eztán mindig forradalmak legyenek a szavazófülkékben. Ha lehet, ott, ha nem lehet, akkor másutt.”
Trendforduló?
Az elemző szerint két tényezőn múlik Orbán sikere. „Az egyik, hogy eredményes lesz-e a gazdaság, a másik hogy a hatalom mennyire avatkozik bele az emberek privát szférájába.” Ha nem pörög fel a gazdaság vagy a politika nem áll meg a lakások küszöbénél, akkor „igen hamar nagyon nagy trendforduló következhet” a kormánypárt népszerűségében. „Mosolyoghat a Fidesz a kétharmad birtokában, de ha valaki megkérdezett volna engem négy éve, hogy az MSZP juthat-e tizenkilenc százalékra a negyvenháromról, azt mondom, ne vicceljen. Hihetetlen törékeny ez a kétharmad. Hamar lehet belőle, mondjuk, huszonöt százalék.”
Tölgyessy a konferenciából neki szánt húsz perc helyett negyvenötöt beszélt, este fél hétre ért mondandója végére. Pár órával később az Országgyűlés erős kétharmaddal megszavazta az új médiatörvényt.
Nagy József
2010. december 21. 12:56
„Szinte orwelli világ épül. Ott van például a nyugdíjpénztárak államosításáról szóló törvény, ami azzal kezdődik, hogy a szabadságot teremti meg. Elképesztő. Nem is tudok rá mit mondani. Vagy ott van a sajtótörvény, ami úgy indít, hogy Magyarországon van sajtószabadság. Aztán mellétesz egy 173 oldalas törvényt, ami nyugaton ismeretlen szankciókat bevezetve lényegében fölszámolja a sajtó szabadságát. Félek, hogy más jogágaknál is ugyanez következik majd be.”
A föntieket Tölgyessy Péter mondta tegnap este a Magyar Politikatudományi Társaság honi alkotmányozásról tartott konferenciáján.
Az elemző szerint a mostani kurzus nem jogot, hanem igazságot akar szolgáltatni, és ennek érdekében esetről esetre változtatja a törvényeit. „Gyönyörűen látszik ez a különadók szinte vállalatokra lebontott rendszerében. Az elmúlt húsz év igazságtalanságként, a jogállam totális kudarcaként jelent meg az emberek számára. A magyar nép a jelenlegi állapotában valami ilyesmit szeretne: legyen végre igazság! Jogászként viszont azt mondom, hogy ez a felfogás nem az igazságot növeli, hanem a jogalkotó önkényét erősíti. A valóságos törvénykezés ebben a rendszerben nem az alkotmány, hanem a többi törvény szintjén létezik, amelyek teljesen feloldódnak a jog eszközszerű használatában.”
Tölgyessy szavai akár a Kossuthon, a szokásos hétfő reggeli elemzésben is elhangozhattak volna. De nem hangzottak el, ugyanis Tölgyessy szerződését múlt pénteken megszüntette az MR1 főszerkesztője. Ha megszüntette, hát megszüntette, ilyenekért és még ilyenebbekért nevezték ki őt az adó élére. De azért csak álljunk meg egy stíluskritikára.
Agysejt
Hogy van az elképzelve, hogy egy Gazsó L. Ferenc rúg ki egy Tölgyessy Pétert? De tényleg. Itt most nem a Magyar Hírlap és az Echo tévé legabszurdabb időszakát végigasszisztáló GLF lett részünkről lebutázva, na de azt azért ellenfényben is látni, hogy Tölgyessynek több agysejtje van, mint az MR1 komplett vezetésének.
Három évet élt műsora, úgy százhúsz adás ment le, állítólag átlag másfél millió hallgatóhoz értek el a gondolatok. Szentenciái már Gyurcsányt is idegesítették kormányfő korában; úgy tudni, leszólt az akkori rádióelnök Such Györgynek, hogy „balanszírozza ki” Tölgyessyt, ültessen mellé egy ballib elemzőt a DEMOS-ból. Such nemet mondott. Mire érkezett az az ötlet, hogy hétfőn ossza az észt Tölgyessy, kedden meg az a valaki más. Such ebből a hurokból úgy húzta ki a fejét, hogy akkor szerdán jöhetne egy MDF-es, csütörtökön egy igazi fideszes, és így tovább.
A lényeg: szólózhatott tovább Tölgyessy. Mostanáig.
Tudni, hogy amikor Gazsó a minap berendelte őt, a gyurcsányi ideát kopírozva felkínálta neki: elemezzen párban a konzervatívnak tartott (legalább őt ne bántsuk most) Lánczi Andrással. Tölgyessy természetesen nem ment bele az „alkuba”, és csupán annyit kért, hadd köszönjön el hallgatóitól. Nem engedték meg neki, ám miután belengette, hogy telenyilatkozza a sajtót, arra lehetőséget kapott, hogy rövid levelet írjon, melyet (a ma felfüggesztett) Mong Attila műsorvezető olvasott fel.
Doktor Kotász
Hogy Gazsó saját szellemi terméke volt kitessékelni az elemzőt a közmédiából, vagy fölsőbb erők ítéletét hajtotta végre, csak sejteni. Az viszont bizonyos, hogy Tölgyessy újságcikket évek óta nem ír. Úgy tartja, nincs hová, manapság minden médium valamelyik párt territóriuma – ha balos lapban elemezne, lekomcsiznák, ha jobbosban, narancsbélyeget tockolnának a tarkójára. A szerződésbontás óta több médiumtól keresték, hogy folytassa náluk a műsorát. A válasz: amit ő mond, annak a közszolgálatnál a helye.
A Gazsó-afférról nem nyilatkozik, a konferencián nem látszott különösebben megviseltnek. Végül is seprűzték már ki őt az SZDSZ frakcióvezetői irodájából, tolták ki a pártból, melynek egyik alapítója, nyolc fideszes év után pedig Orbán mutatott neki ajtót.
De térjünk vissza a konferenciára.
Afrika
„A tizenegy oldalas alkotmánytervezetből másfél oldal a szimbólumokkal foglalkozik. Számomra megrázó, hogy a magyar alkotmányba bekerül, hogy március tizenötödike miért ünnep, bekerül, hogy augusztus huszadikát miért szeretnénk, és még az is bekerülne, hogy ki a Himnusz szerzője, a zenéjét ki szerezte, és a verset ki írta. Szerintem Afrikában van ilyen.
Ehhez képest az Alkotmánybíróságról hat és fél sor van” – így Tölgyessy.
Aki attól tart, hogy a kétharmados többség készítette alaptörvény nem összeköt majd, hanem szétválaszt. „A régi alkotmányunkat nem szerette senki, de azért elfogadta az ország. Most viszont a jelenlegi többség támogatni fog egy szöveget, míg a többiek azt fogják rá mondani, hogy ez a bűn alkotmánya… Egy neves alkotmányjogász, Halmai Gábor állítja, hogy a mostani rezsimnek három hónap elég volt ahhoz, amihez Rákosinak három év kellett. Nem értek egyet tartalmilag, de látni, afelé rohanunk, hogy az ellenzéki pártok így gondolkodjanak az egészről: ez a te alkotmányod, takarodj; csináljatok csak magatoknak negyedik köztársaságot, de ez nem a mi köztársaságunk, mi majd ötödiket csinálunk… Újabb és újabb követelések lesznek újabb és újabb köztársaságokra, újabb és újabb forradalmakra. Ha már egy forradalom lehetett a szavazófülkékben, akkor az ellenzék követelése az lesz, hogy eztán mindig forradalmak legyenek a szavazófülkékben. Ha lehet, ott, ha nem lehet, akkor másutt.”
Trendforduló?
Az elemző szerint két tényezőn múlik Orbán sikere. „Az egyik, hogy eredményes lesz-e a gazdaság, a másik hogy a hatalom mennyire avatkozik bele az emberek privát szférájába.” Ha nem pörög fel a gazdaság vagy a politika nem áll meg a lakások küszöbénél, akkor „igen hamar nagyon nagy trendforduló következhet” a kormánypárt népszerűségében. „Mosolyoghat a Fidesz a kétharmad birtokában, de ha valaki megkérdezett volna engem négy éve, hogy az MSZP juthat-e tizenkilenc százalékra a negyvenháromról, azt mondom, ne vicceljen. Hihetetlen törékeny ez a kétharmad. Hamar lehet belőle, mondjuk, huszonöt százalék.”
Tölgyessy a konferenciából neki szánt húsz perc helyett negyvenötöt beszélt, este fél hétre ért mondandója végére. Pár órával később az Országgyűlés erős kétharmaddal megszavazta az új médiatörvényt.
Tölgyessy Péter: "Afelé sodródunk, hogy még több rendszerváltás legyen"
Élesen bírálta az új alkotmány koncepcióját Tölgyessy Péter politológus egy konferencián. Az elemző szerint az, hogy a tervezetben lényegében minden harmadik mondat felhatalmazást ad a részletező törvények megalkotására, nem tekinthető alkotmányosnak.
"Zárójelbe kerül Magyarországon az alkotmányosság" - ezt abból vezette le Tölgyessy Péter politológus, hogy az Alkotmánybíróságról egy - szavai szerint - semmitmondó mondat szerepel az új alkotmány koncepciójában.
Szerinte a logika alapján elképzelhető, hogy a 2/3-os törvényeket sem vizsgálhatná a jövőben a testület, nemcsak a gazdasági törvényeket. Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány úgynevezett mag alkotmány lenne, amelyben - ahogy ő mondta - az elvek szintjén minden szép és jó benne van. Ugyanakkor ennek ellentmondó törvények születhetnek.
"Minden harmadik mondata ennek az alkotmánykoncepciónak egy felhatalmazás egy részletező törvényre, amit én attól félek, az alkotmánybíróság nem is vizsgálhat majd, nagyon benne van ebben a logikában. És hogy mit jelent ez a részletező törvény, azt sajnos volt szerencsém látni,a konkrét törvényekben, amit eddig benyújtott ez a kormánytöbbség. Alapvetően azt csinálta, hogy lényegében ellenkezőjére fordította. Ott van a nyugdíjpénztárak államosítása. Azzal kezdődik, hogy a szabadságot teremti meg ez a pénztár, már elnézést ,erre nem is tudok mit mondani. Ott van a sajtótörvény, ami azzal kezdődik, hogy ez a sajtószabadságot fogja megteremteni, miközben olyan szankció-rendszereket vezet be a sajtóban, ami nyugati típusú országban egyszerűen nincsenek is" - mondta az elemző.
Tölcsessy Péter szerint a felhatalamazásgyűjtémény nem tekinthető alkotmányosnak. Többször visszatért arra, hogy túl rövid az alkotmány koncepciója - ráadásul a szimbólumokat hosszan részletezi, a garanciákról pedig 1-1 mondat szerepel benne.
Az új alkotmány totálisan megosztja a magyar politikai közösséget, és az ellenzék illetve a baloldal megerősödésével soha nem látott mértékben törhet elő a gyűlölet - véli Tölgyessy Péter. Az ellenzék ugyanis mondhatja azt, hogy ez nem az ő alkotmánya. Az új alkotmányt előkészítő bizottságban már egyik ellenzéki párt sem vesz részt.
"Efelé rohanunk, hogy az ellenzéki pártok így gondolkodjanak. Csináltok magatoknak negyedik köztársaságot, ez nem a mi köztársaságunk, mi majd ötödiket csinálunk, és ezzel állunk elő. Hogy ez, ami van, a 9 éves megbízásotokkal, ilyen alkotmánybírósággal nem kell nekünk, és egy új rendszerváltás kell. A félelmem az, és a magyar történelem legnagyobb tragédiája az, hogy a 20. században ennyi rendszerváltás volt, és most afelé sodródunk, hogy még több legyen, és a politikai követeléseknek ez váljék a tárgyává" - mondta.
Tölgyessy Péter szerint ha nem lesz gazdasági eredményesség és a hatalom beavatkozik az emberek privát szférájába, igen hamar nagyon-nagy trendforduló lehet a magyar politikai véleményekben.
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-401297
"Zárójelbe kerül Magyarországon az alkotmányosság" - ezt abból vezette le Tölgyessy Péter politológus, hogy az Alkotmánybíróságról egy - szavai szerint - semmitmondó mondat szerepel az új alkotmány koncepciójában.
Szerinte a logika alapján elképzelhető, hogy a 2/3-os törvényeket sem vizsgálhatná a jövőben a testület, nemcsak a gazdasági törvényeket. Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány úgynevezett mag alkotmány lenne, amelyben - ahogy ő mondta - az elvek szintjén minden szép és jó benne van. Ugyanakkor ennek ellentmondó törvények születhetnek.
"Minden harmadik mondata ennek az alkotmánykoncepciónak egy felhatalmazás egy részletező törvényre, amit én attól félek, az alkotmánybíróság nem is vizsgálhat majd, nagyon benne van ebben a logikában. És hogy mit jelent ez a részletező törvény, azt sajnos volt szerencsém látni,a konkrét törvényekben, amit eddig benyújtott ez a kormánytöbbség. Alapvetően azt csinálta, hogy lényegében ellenkezőjére fordította. Ott van a nyugdíjpénztárak államosítása. Azzal kezdődik, hogy a szabadságot teremti meg ez a pénztár, már elnézést ,erre nem is tudok mit mondani. Ott van a sajtótörvény, ami azzal kezdődik, hogy ez a sajtószabadságot fogja megteremteni, miközben olyan szankció-rendszereket vezet be a sajtóban, ami nyugati típusú országban egyszerűen nincsenek is" - mondta az elemző.
Tölcsessy Péter szerint a felhatalamazásgyűjtémény nem tekinthető alkotmányosnak. Többször visszatért arra, hogy túl rövid az alkotmány koncepciója - ráadásul a szimbólumokat hosszan részletezi, a garanciákról pedig 1-1 mondat szerepel benne.
Az új alkotmány totálisan megosztja a magyar politikai közösséget, és az ellenzék illetve a baloldal megerősödésével soha nem látott mértékben törhet elő a gyűlölet - véli Tölgyessy Péter. Az ellenzék ugyanis mondhatja azt, hogy ez nem az ő alkotmánya. Az új alkotmányt előkészítő bizottságban már egyik ellenzéki párt sem vesz részt.
"Efelé rohanunk, hogy az ellenzéki pártok így gondolkodjanak. Csináltok magatoknak negyedik köztársaságot, ez nem a mi köztársaságunk, mi majd ötödiket csinálunk, és ezzel állunk elő. Hogy ez, ami van, a 9 éves megbízásotokkal, ilyen alkotmánybírósággal nem kell nekünk, és egy új rendszerváltás kell. A félelmem az, és a magyar történelem legnagyobb tragédiája az, hogy a 20. században ennyi rendszerváltás volt, és most afelé sodródunk, hogy még több legyen, és a politikai követeléseknek ez váljék a tárgyává" - mondta.
Tölgyessy Péter szerint ha nem lesz gazdasági eredményesség és a hatalom beavatkozik az emberek privát szférájába, igen hamar nagyon-nagy trendforduló lehet a magyar politikai véleményekben.
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-401297
2010. december 20., hétfő
Sólyom dicsérve bírálta az alkotmánykoncepciót
Sólyom László üdvözölte a parlament alkotmányelőkészítő eseti bizottságának koncepcióját, de arra figyelmeztetett, hogy a "Magyarország alkotmányának szabályozási elvei" című, napokban nyilvánosságra került dokumentum számos alapvető kérdést nyitva hagy.
"Ne térjünk le az európai útról" - hangsúlyozta az alkotmányjogász professzor, volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke hétfőn, az MTA Politikatudományi Intézetében rendezett tudományos konferencián. Sólyom László számos ponton amiatt bírálta a parlamenti dokumentumot, mert az lehetőséget ad a rendszerváltás előtti és utáni reformkommunista alkotmányozási koncepciók újraélesztésére, például az Alkotmánybíróság hatáskörének, a törvényhozás feletti alkotmányos kontrollnak a szűkítése, a parlament túlsúlya, az alapjogvédelem és a sarkalatos törvények terén.
"Dicsérni jöttem az alkotmánykoncepciót, nem temetni. Valóban az európai alkotmányosság értékeinek megőrzését, az e melletti elkötelezettséget olvasom ki belőle. Éppen ennek az elkötelezettségnek a jegyében van azonban égető szükség arra, hogy felhívjam a figyelmet a kockázatos pontokra, az útelágazásokra" - fogalmazott előadásában Sólyom László.
2010. december 20., hétfő, 11:35
Szerző: MTI
http://hvg.hu/itthon/20101220_solyom_laszlo_alkotmany#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2010_12_20
"Ne térjünk le az európai útról" - hangsúlyozta az alkotmányjogász professzor, volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke hétfőn, az MTA Politikatudományi Intézetében rendezett tudományos konferencián. Sólyom László számos ponton amiatt bírálta a parlamenti dokumentumot, mert az lehetőséget ad a rendszerváltás előtti és utáni reformkommunista alkotmányozási koncepciók újraélesztésére, például az Alkotmánybíróság hatáskörének, a törvényhozás feletti alkotmányos kontrollnak a szűkítése, a parlament túlsúlya, az alapjogvédelem és a sarkalatos törvények terén.
"Dicsérni jöttem az alkotmánykoncepciót, nem temetni. Valóban az európai alkotmányosság értékeinek megőrzését, az e melletti elkötelezettséget olvasom ki belőle. Éppen ennek az elkötelezettségnek a jegyében van azonban égető szükség arra, hogy felhívjam a figyelmet a kockázatos pontokra, az útelágazásokra" - fogalmazott előadásában Sólyom László.
2010. december 20., hétfő, 11:35
Szerző: MTI
http://hvg.hu/itthon/20101220_solyom_laszlo_alkotmany#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2010_12_20
2010. december 19., vasárnap
Az 1989-es alkotmányvédők jövője
A Fidesz-kormánynak nemcsak az ellenzéke gyenge és megosztott, hanem az 1989-90-es rendszerváltozás védelmezőinek a politikai tábora is.
Már csak néhány hónap van hátra, és a dolgok jelenlegi állása szerint a Magyar Köztársaságnak új Alkotmánya lesz. Ez lesz a jogi csúcsnormája annak az új politikai rendszernek, amelyet a kétharmados parlamenti többséget maga mögött tudó Fidesz a szemünk láttára kiépít, leváltva ezzel az 1989-90-ben létrejött rendszert. Új politikai rendszerről beszélhetünk még akkor is, ha első pillanatra úgy tűnik, hogy megmarad a parlamentáris demokrácia, mint a népképviseleti rendszer egyik típusa, illetve az intézményrendszeren nem látunk sok változást. A hatalomgyakorlás módjában azonban komoly különbségeket fedezhetünk fel. A kormány alá közvetlenül alá nem rendelt szervezetek élén történt gyors változtatások révén olyan intézmények élére is a Fideszhez lojális emberek kerültek, amelyek élén korábban nem voltak pártpolitikusok (Állami Számvevőszék). Az is csak részben igaz, hogy alig változik az intézményrendszer, hiszen a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a maga kiterjedt szabályozási és szankcionálási jogköre az 1989-90-es politikai rendszerre kevésbé jellemző új elem. Megismerkedhettünk a hátrányos jogkövetkezményeket visszamenőlegesen alkalmazó jogalkotással, és az állami felügyelet és befolyásolás elmúlt húsz évben nem tapasztalt kiterjedésével.
Az új Alkotmány tervezett szövegéről szóló eddigi viták elfedik a lényeget, vagyis: jóval többről szól a vita, mint a mostanihoz képest rövidebb szövegű új Alkotmány tartalmáról. A vita igazi lényege és talán évtizedekre is kiható tétje, hogy milyen lesz Fidesz új politikai rendszere, amelyet Orbán Viktor a választási győzelem éjszakáján úgy fogalmazott meg, hogy „a magyarok ma rendszert buktattak, és egy új rendszert alapítottak meg”.
Az elemzés arra keresi a választ, kik és hogyan ellenzik ezt az új politikai rendszert, és milyen mozgásterük maradt. Az ellenzők két fő részre oszthatók: az ellenzéki pártokra, közülük Gyurcsány Ferenc a legaktívabb; valamint az alkotmányjogászok jelentős részére, akiket Sólyom László volt köztársasági elnök jelenít meg a legmarkánsabban.
Az új politikai rendszer pártpolitikai ellenfelei
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő már nem egyszer kiállt a „89-es alkotmány” mellett, szembeállítva azt a Fidesz azon szándékával, amelyik 2011-re új alkotmány elfogadását tűzte ki célul. A szocialista politikus és a hozzá hasonló gondolkodók értelmezése szerint a „89-esek” állnak szembe a „11-esekkel”. Ismét átélhetjük tehát a politikai színtér szereplőinek leegyszerűsített kettéosztását, amelynek oly sokszor volt már tanúja az ország történelme során, de ennek gyümölcsöző voltáról az elmúlt két évszázad történelmének tanulságai erős kételyeket vetnek fel. Az 1900-as évek elején például meglehetősen hangos volt az Országház az akkori ellenzék vádjaitól, amelyek a „történeti alkotmány” sárba tiprásával vádolták meg Tisza Istvánékat – lám, a magyar politikában régi hagyományai vannak az izgatott közjogi csatáknak.
Gyurcsányék kiindulópontja azonban már fogalmilag is problémás, amikor a „89-es alkotmány” megvédéséről beszélnek. Ugyanis szigorúan alkotmányjogi értelemben véve nem létezett 89-es alkotmány. 1989-ben az 1949-ben megalkotott – igaz, azóta a szocialista rendszert meg nem kérdőjelezően párszor módosított – Magyar Népköztársaság Alkotmánya volt hatályban. Ezt az alkotmányt már 1989 elején megváltoztatták a többpártrendszer létrehozása, a gyülekezési jog érdekében, majd a Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások (NKA) következtében tovább demokratizálódott a rendszer (pl. az új választási törvénnyel lehetővé vált a többpárti választások megtartása). Az Alkotmánybíróság azonban csak 1990-től kezdett működni, a szabad választásokra és az Antall-kormány megalakulására, vagy a tanácsrendszert felváltó önkormányzatok létrehozására csak egy év múlva került sor. Ez már nem tartozik akkor a „89-es alkotmányba”? Korrektebb úgy fogalmazni, hogy a Gyurcsány körül csoportosuló alkotmányvédők az 1989-90-ben létrejött politikai rendszert védelmezik.
Formailag sem tekinthetőek új alkotmánynak az 1989-es – bár kétségkívül alapvető – módosítások, mert, ahogy erre már rámutattunk, a változtatások után is fél-, sőt egész mondatok maradtak meg a hatályos alkotmány szövegében az eredeti, 1949-es változatból.
Gyurcsánynak a korábbi rendszer értékei melletti harcos kiállása és egyúttal éles kormánykritikája (lásd az egyik Charta-által szervezett tüntetésen elmondott felszólalását) tovább élezte az MSZP vezetősége nagy részével kialakult ellentéteit. Az MSZP elnöke a párt november végi nagygyűlésén igyekezett visszavenni a kezdeményezést Gyurcsánytól, de utóbbitól egyéni politikai akcióikra továbbra is számíthatunk, akár az alkotmányosság és demokrácia témakörében is. Az MSZP hivatalos irányvonala jelenleg az, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítására hivatkozva nem vesz részt a továbbiakban az alkotmányozás parlamenti előkészítésében.
A Jobbik és az LMP is kivonult nemrégen az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának üléseiről, viszonyulások azonban az új Alkotmányhoz, és az új politikai rendszerhez jelentősen eltérő. A Jobbik, a Fideszhez hasonlóan az 1989-90-es politikai rendszer leváltásáért küzd, viszont formailag is élesebb különbségeket szeretne látni. A felsőház visszaállításának igénye (amivel a KDNP-s Salamon László is egyetért) ebbe a körbe tartozik, amely viszont a Fidesz részéről ütközik ellenállásba, különösen Gulyás Gergely részéről.
Az LMP-n határozottan érződik, hogy bár gazdaságpolitikai színtéren igazságtalannak tartja az elmúlt húsz év végtermékét, közjogilag nagyon is ragaszkodna az eddigi politikai rendszer olyan értékeihez, mint jogállamiság, illetőleg jogbiztonság, a kisebbségi jogok biztosítása. A párt azonban még túl erőtlen ahhoz, hogy komoly ellenállást tudjon kifejteni a Fidesz törekvéseivel szemben.
Az új politikai rendszer alkotmányjogi ellenfelei
Nem pusztán Gyurcsány, valamint a Demokratikus Charta és Koalíció áll ki a 20 évvel ezelőtt létrehozott politikai rendszer mellett. Sólyom László egykori köztársasági elnök és jogtudós (és még számos alkotmányjogász) az általa fontosnak tartott jogállami értékek (pl. kiszámíthatóság, a jogalanyoknak hátrányt okozó visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, egyéni szabadságjogok) védelmében fordul a Fidesz által leépíteni kívánt rendszer gyökereihez. Szellemi tekintélye és markáns – bár többször erősen vitatott – köztársasági elnöki működése komoly intellektuális kihívást intéz azokhoz, akik a „régi rendszer” leváltását követelik. Sólyom és követői ugyanakkor nem feltétlenül utasítják el az új alkotmány megalkotását, de egyértelművé tették, hogy az Alkotmánybíróság jogalkalmazói munkája során felhalmozott értékrendszert az új alkotmányra nézve is fontosnak tartják, s ennek több nemrég lezajlott alkotmányossággal foglalkozó konferencián hangot adtak. Sólyom már két évtizeddel ezelőtt érvelt e felfogás mellett a halálbüntetést eltörlő 1990-es AB-határozathoz fűzött párhuzamos indoklásában. Ekkor fogalmazta meg szakmai körökben nagy figyelmet keltett alapvetését: „Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint láthatatlan alkotmány, az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál; és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal, vagy jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe (szerző kiemelései) ”. A Sólyom-féle felfogásból két fontos dolog következett:
1., Az Alkotmány által nem szabályozott és értelmezésre szoruló kérdésekben az Alkotmánybíróság képes a hézagokat a maga jogértelmezésével kitölteni
2., Az Alkotmánybíróság a maga jogértelmezésével hozzájárul a demokratikus jogállami értékek megszilárdulásához, amelyek a későbbi alkotmányokra is érvényesek kell, hogy legyenek.
Az 1. pontban megfogalmazott felfogást Pokol Béla alkotmányjogász – aki 1998-2002 közötti ciklus nagy részében kisgazda politikusként tevékenykedett – kezdettől fogva élesen bírálta, arra hivatkozva, hogy az AB a népszuverenitást megtestesítő Országgyűlés felé helyezkedik. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságához még 2010 szeptemberében elküldött véleményében sem csinált titkot abból, hogy az AB 1989-es változások nyomán létrejött széles jogköre „a politikai demokráciával és a milliók választásán nyugvó törvényhozás eszméjével nem fér össze”. Nem állítható feltétlenül, hogy a Fidesznek az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentő kezdeményezése és az erről szóló megszavazása kifejezetten Pokol Bélától származik – az ötletet ugyanis egy napi aktuális AB-döntés váltotta ki október 26-án, amikor is a testület megsemmisítette a 98%-os különadót –, de az megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre csökkentésének megvoltak az elméleti alapjai.
A 2. pontot illetően pedig még nem látszik tisztán, mi marad meg az Alkotmánybíróság korábbi jogalkalmazói munkájából, hiszen a dolgok jelen állása szerint az Alkotmányban csak a legfontosabbnak vélt szabályokat kívánják a lehető legrövidebben lefektetni, a többit pedig a kétharmados sarkalatos törvényekben szabályoznák. Az viszont az Orbán-kormány első fél évéből egyértelmű, hogy a Fidesz nagyobb részt nem kívánja követni a Sólyom-féle felfogást. Schmitt Pál nem csak azért lett köztársasági elnök Sólyom helyett, mert könnyebben kezelhetőnek tűnt a Fidesz számára, hanem azért is, mert a Fidesz és Sólyom között komoly véleménykülönbségek voltak, amelyek megmutatkoztak a korábbi köztársasági elnök működésében (pl. amikor helytelenítette azt, amikor a Fidesz az őszödi beszédre hivatkozva rendszeresen kivonult Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásaikor).
Paradox módon a Fidesznek azért is érdeke Gyurcsány minél nagyobb aktivitása, mert reménykedhet abban, hogy ez elveszi Sólyomtól és követőitől a figyelmet a közvéleményben. És hogy fokozzuk a paradoxont: Sólyom és Gyurcsány, ha másban nem is, de abban közös talajon áll, hogy mindketten ellenzik a Fidesz mostani alkotmányozását. Ám Gyurcsány miniszterelnöki regnálása miatt a két politikus viszonya olyannyira megromlott, hogy együttműködésük ma elképzelhetetlen.
Az 1989-90-es politikai rendszer népszerűtlensége és meghaladottsága
Az eddigi rendszer sosem volt igazán népszerű a lakosság széles rétegei körében. Már a legelején, az 1990-es taxisblokáddal megmutatkozott a nagyfokú elégedetlenség. Sokak számára kiábrándulást hozott a hirtelen felszökő munkanélküliség, a szegénység megtapasztalt mértéke, a társadalmi igazságtalanságok növekedése. A lakosság jelentős része az állami intézményrendszerrel is igen elégedetlen volt. A rendszerváltozás óta eltelt húsz évben a lakosság a politikai rendszerhez való meglehetősen kritikus viszonyulását számos felmérés bizonyítja.
Azt a jogállamiságból fakadó áldást viszont, hogy az állam nem veheti el önkényes módon a magántulajdont, az emberek hamar megszokták, és nem váltott ki belőlük különösebb katarzist ennek megléte. A politikai szabadságjogok szárba szökkenésével is ez a helyzet, mert az 1970-es, ’80-as években már nem volt jellemző, hogy az emberek lakásai előtt megjelent a rettegett „fekete autó”, legfeljebb az elégedetlenkedő ellenzékiekkel szemben lépett fel a hatalom (igaz, velük olykor kifejezetten keményen). 1989-90 sokak számára viszont a parttalannak és véget nem érőnek tűnő vitákat, közéleti, ezen belül különösen a korrupciós botrányok hosszú sorozatát hozta el, s a felmérések tanulságai szerint számukra nem volt vigasz, hogy fejlett nyugati demokráciában a viták hőfoka akár még hevesebb is lehet olykor (pl. az USA-ban). Aki tehát a 1989-1990-ben létrejött politikai rendszer védelmére kel, az könnyen belekerülhet abba a pozícióba, hogy egyúttal az imént leírt visszásságokat is védi.
Az 1989-90-es politikai rendszer működése során nem egyszer ütközni látszott az elvárt igazságosság és a jogszerűség. Mindjárt az elején, az Alkotmánybíróság hozott egy olyan népszerűtlen döntést, amellyel alkotmányellenesnek mondta ki a halálbüntetést (23/1990. (X. 31.) AB határozat). Radikálisabb érzelmű jobboldali körökben váltott ki máig ható ellenérzést, hogy az AB alkotmányossági jogelvekre hivatkozva megsemmisítette azt a Zétényi- Takács törvényt (lásd 11/1992. (III. 5.) AB határozatot), amelyik lehetővé tette volna az előző szocialista rendszer idején elkövetett bűnöknek az elévülés lejárta utáni üldözését.
Nem meglepő tehát, hogy az alkotmánymódosítások eddig nem vittek nagy tömegeket az utcára: egyrészt a közembernek nehéz elmagyarázni a változtatások tétjét és lényegét, (főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az iskolai politikai nevelés szintje Magyarországon nem veri az egeket), másrészt a Fidesz a módosítások terveinek igen negatív visszhangja után ügyesen kezdte el magyarázni a közvéleménynek, hogy itt pusztán a „pofátlan végkielégítések” elleni küzdelmükről van szó. A szocialistákat pedig az a kommunikációs csapda fenyegeti, hogy bekerülnek a multik és a nagy összegű végkielégítések védelmezőinek szerepébe. Sok könny tehát nem hullik az 1989-90-es rendszerért.
Összegzés
A Fidesz-kormánynak nemcsak az ellenzéke gyenge és megosztott, hanem az 1989-90-es rendszerváltozás védelmezőinek a politikai tábora is. Utóbbiak egy, a lakosság széles körében népszerűtlennek bizonyult intézményrendszert védelmeznek. Az ellenzők fellépésének erejét tovább tompítja, hogy az új politikai rendszer elleni támadásaikban hajlamosak a szélesebb közvélemény számára elvont alkotmányjogi kérdésekre fókuszálni, amelyek a politika iránt közömbösebb rétegekben nem kapcsolódnak össze a mindennapok világával.
Orbán Viktor előtt tehát nyitva áll a lehetőség egy új politikai rendszer létrehozására. Hogy ez pontosan miként fog kinézni, azt önmagában nem az új alkotmány, hanem a kétharmados törvények, és a számos állami vezetői pozícióba kinevezettek hatalomgyakorlása fogja eldönteni.
Mindezzel ugyanakkor nemcsak megnövekedett hatalmat, hanem súlyos felelősséget vesz ezzel is a nyakába a kormányfő és a Fidesz: a szavazók a következő választásokon nem csak a kormány teljesítményéről, hanem az új rendszerről is véleményt nyilvánítanak majd.
Nagy Attila Tibor, Méltányosság Politikaelemző Központ
http://www.gondola.hu/cikkek/74413-Az_1989-es_alkotmanyvedok_jovoje.html
Már csak néhány hónap van hátra, és a dolgok jelenlegi állása szerint a Magyar Köztársaságnak új Alkotmánya lesz. Ez lesz a jogi csúcsnormája annak az új politikai rendszernek, amelyet a kétharmados parlamenti többséget maga mögött tudó Fidesz a szemünk láttára kiépít, leváltva ezzel az 1989-90-ben létrejött rendszert. Új politikai rendszerről beszélhetünk még akkor is, ha első pillanatra úgy tűnik, hogy megmarad a parlamentáris demokrácia, mint a népképviseleti rendszer egyik típusa, illetve az intézményrendszeren nem látunk sok változást. A hatalomgyakorlás módjában azonban komoly különbségeket fedezhetünk fel. A kormány alá közvetlenül alá nem rendelt szervezetek élén történt gyors változtatások révén olyan intézmények élére is a Fideszhez lojális emberek kerültek, amelyek élén korábban nem voltak pártpolitikusok (Állami Számvevőszék). Az is csak részben igaz, hogy alig változik az intézményrendszer, hiszen a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a maga kiterjedt szabályozási és szankcionálási jogköre az 1989-90-es politikai rendszerre kevésbé jellemző új elem. Megismerkedhettünk a hátrányos jogkövetkezményeket visszamenőlegesen alkalmazó jogalkotással, és az állami felügyelet és befolyásolás elmúlt húsz évben nem tapasztalt kiterjedésével.
Az új Alkotmány tervezett szövegéről szóló eddigi viták elfedik a lényeget, vagyis: jóval többről szól a vita, mint a mostanihoz képest rövidebb szövegű új Alkotmány tartalmáról. A vita igazi lényege és talán évtizedekre is kiható tétje, hogy milyen lesz Fidesz új politikai rendszere, amelyet Orbán Viktor a választási győzelem éjszakáján úgy fogalmazott meg, hogy „a magyarok ma rendszert buktattak, és egy új rendszert alapítottak meg”.
Az elemzés arra keresi a választ, kik és hogyan ellenzik ezt az új politikai rendszert, és milyen mozgásterük maradt. Az ellenzők két fő részre oszthatók: az ellenzéki pártokra, közülük Gyurcsány Ferenc a legaktívabb; valamint az alkotmányjogászok jelentős részére, akiket Sólyom László volt köztársasági elnök jelenít meg a legmarkánsabban.
Az új politikai rendszer pártpolitikai ellenfelei
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő már nem egyszer kiállt a „89-es alkotmány” mellett, szembeállítva azt a Fidesz azon szándékával, amelyik 2011-re új alkotmány elfogadását tűzte ki célul. A szocialista politikus és a hozzá hasonló gondolkodók értelmezése szerint a „89-esek” állnak szembe a „11-esekkel”. Ismét átélhetjük tehát a politikai színtér szereplőinek leegyszerűsített kettéosztását, amelynek oly sokszor volt már tanúja az ország történelme során, de ennek gyümölcsöző voltáról az elmúlt két évszázad történelmének tanulságai erős kételyeket vetnek fel. Az 1900-as évek elején például meglehetősen hangos volt az Országház az akkori ellenzék vádjaitól, amelyek a „történeti alkotmány” sárba tiprásával vádolták meg Tisza Istvánékat – lám, a magyar politikában régi hagyományai vannak az izgatott közjogi csatáknak.
Gyurcsányék kiindulópontja azonban már fogalmilag is problémás, amikor a „89-es alkotmány” megvédéséről beszélnek. Ugyanis szigorúan alkotmányjogi értelemben véve nem létezett 89-es alkotmány. 1989-ben az 1949-ben megalkotott – igaz, azóta a szocialista rendszert meg nem kérdőjelezően párszor módosított – Magyar Népköztársaság Alkotmánya volt hatályban. Ezt az alkotmányt már 1989 elején megváltoztatták a többpártrendszer létrehozása, a gyülekezési jog érdekében, majd a Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások (NKA) következtében tovább demokratizálódott a rendszer (pl. az új választási törvénnyel lehetővé vált a többpárti választások megtartása). Az Alkotmánybíróság azonban csak 1990-től kezdett működni, a szabad választásokra és az Antall-kormány megalakulására, vagy a tanácsrendszert felváltó önkormányzatok létrehozására csak egy év múlva került sor. Ez már nem tartozik akkor a „89-es alkotmányba”? Korrektebb úgy fogalmazni, hogy a Gyurcsány körül csoportosuló alkotmányvédők az 1989-90-ben létrejött politikai rendszert védelmezik.
Formailag sem tekinthetőek új alkotmánynak az 1989-es – bár kétségkívül alapvető – módosítások, mert, ahogy erre már rámutattunk, a változtatások után is fél-, sőt egész mondatok maradtak meg a hatályos alkotmány szövegében az eredeti, 1949-es változatból.
Gyurcsánynak a korábbi rendszer értékei melletti harcos kiállása és egyúttal éles kormánykritikája (lásd az egyik Charta-által szervezett tüntetésen elmondott felszólalását) tovább élezte az MSZP vezetősége nagy részével kialakult ellentéteit. Az MSZP elnöke a párt november végi nagygyűlésén igyekezett visszavenni a kezdeményezést Gyurcsánytól, de utóbbitól egyéni politikai akcióikra továbbra is számíthatunk, akár az alkotmányosság és demokrácia témakörében is. Az MSZP hivatalos irányvonala jelenleg az, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítására hivatkozva nem vesz részt a továbbiakban az alkotmányozás parlamenti előkészítésében.
A Jobbik és az LMP is kivonult nemrégen az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának üléseiről, viszonyulások azonban az új Alkotmányhoz, és az új politikai rendszerhez jelentősen eltérő. A Jobbik, a Fideszhez hasonlóan az 1989-90-es politikai rendszer leváltásáért küzd, viszont formailag is élesebb különbségeket szeretne látni. A felsőház visszaállításának igénye (amivel a KDNP-s Salamon László is egyetért) ebbe a körbe tartozik, amely viszont a Fidesz részéről ütközik ellenállásba, különösen Gulyás Gergely részéről.
Az LMP-n határozottan érződik, hogy bár gazdaságpolitikai színtéren igazságtalannak tartja az elmúlt húsz év végtermékét, közjogilag nagyon is ragaszkodna az eddigi politikai rendszer olyan értékeihez, mint jogállamiság, illetőleg jogbiztonság, a kisebbségi jogok biztosítása. A párt azonban még túl erőtlen ahhoz, hogy komoly ellenállást tudjon kifejteni a Fidesz törekvéseivel szemben.
Az új politikai rendszer alkotmányjogi ellenfelei
Nem pusztán Gyurcsány, valamint a Demokratikus Charta és Koalíció áll ki a 20 évvel ezelőtt létrehozott politikai rendszer mellett. Sólyom László egykori köztársasági elnök és jogtudós (és még számos alkotmányjogász) az általa fontosnak tartott jogállami értékek (pl. kiszámíthatóság, a jogalanyoknak hátrányt okozó visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, egyéni szabadságjogok) védelmében fordul a Fidesz által leépíteni kívánt rendszer gyökereihez. Szellemi tekintélye és markáns – bár többször erősen vitatott – köztársasági elnöki működése komoly intellektuális kihívást intéz azokhoz, akik a „régi rendszer” leváltását követelik. Sólyom és követői ugyanakkor nem feltétlenül utasítják el az új alkotmány megalkotását, de egyértelművé tették, hogy az Alkotmánybíróság jogalkalmazói munkája során felhalmozott értékrendszert az új alkotmányra nézve is fontosnak tartják, s ennek több nemrég lezajlott alkotmányossággal foglalkozó konferencián hangot adtak. Sólyom már két évtizeddel ezelőtt érvelt e felfogás mellett a halálbüntetést eltörlő 1990-es AB-határozathoz fűzött párhuzamos indoklásában. Ekkor fogalmazta meg szakmai körökben nagy figyelmet keltett alapvetését: „Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint láthatatlan alkotmány, az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál; és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal, vagy jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe (szerző kiemelései) ”. A Sólyom-féle felfogásból két fontos dolog következett:
1., Az Alkotmány által nem szabályozott és értelmezésre szoruló kérdésekben az Alkotmánybíróság képes a hézagokat a maga jogértelmezésével kitölteni
2., Az Alkotmánybíróság a maga jogértelmezésével hozzájárul a demokratikus jogállami értékek megszilárdulásához, amelyek a későbbi alkotmányokra is érvényesek kell, hogy legyenek.
Az 1. pontban megfogalmazott felfogást Pokol Béla alkotmányjogász – aki 1998-2002 közötti ciklus nagy részében kisgazda politikusként tevékenykedett – kezdettől fogva élesen bírálta, arra hivatkozva, hogy az AB a népszuverenitást megtestesítő Országgyűlés felé helyezkedik. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságához még 2010 szeptemberében elküldött véleményében sem csinált titkot abból, hogy az AB 1989-es változások nyomán létrejött széles jogköre „a politikai demokráciával és a milliók választásán nyugvó törvényhozás eszméjével nem fér össze”. Nem állítható feltétlenül, hogy a Fidesznek az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentő kezdeményezése és az erről szóló megszavazása kifejezetten Pokol Bélától származik – az ötletet ugyanis egy napi aktuális AB-döntés váltotta ki október 26-án, amikor is a testület megsemmisítette a 98%-os különadót –, de az megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre csökkentésének megvoltak az elméleti alapjai.
A 2. pontot illetően pedig még nem látszik tisztán, mi marad meg az Alkotmánybíróság korábbi jogalkalmazói munkájából, hiszen a dolgok jelen állása szerint az Alkotmányban csak a legfontosabbnak vélt szabályokat kívánják a lehető legrövidebben lefektetni, a többit pedig a kétharmados sarkalatos törvényekben szabályoznák. Az viszont az Orbán-kormány első fél évéből egyértelmű, hogy a Fidesz nagyobb részt nem kívánja követni a Sólyom-féle felfogást. Schmitt Pál nem csak azért lett köztársasági elnök Sólyom helyett, mert könnyebben kezelhetőnek tűnt a Fidesz számára, hanem azért is, mert a Fidesz és Sólyom között komoly véleménykülönbségek voltak, amelyek megmutatkoztak a korábbi köztársasági elnök működésében (pl. amikor helytelenítette azt, amikor a Fidesz az őszödi beszédre hivatkozva rendszeresen kivonult Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásaikor).
Paradox módon a Fidesznek azért is érdeke Gyurcsány minél nagyobb aktivitása, mert reménykedhet abban, hogy ez elveszi Sólyomtól és követőitől a figyelmet a közvéleményben. És hogy fokozzuk a paradoxont: Sólyom és Gyurcsány, ha másban nem is, de abban közös talajon áll, hogy mindketten ellenzik a Fidesz mostani alkotmányozását. Ám Gyurcsány miniszterelnöki regnálása miatt a két politikus viszonya olyannyira megromlott, hogy együttműködésük ma elképzelhetetlen.
Az 1989-90-es politikai rendszer népszerűtlensége és meghaladottsága
Az eddigi rendszer sosem volt igazán népszerű a lakosság széles rétegei körében. Már a legelején, az 1990-es taxisblokáddal megmutatkozott a nagyfokú elégedetlenség. Sokak számára kiábrándulást hozott a hirtelen felszökő munkanélküliség, a szegénység megtapasztalt mértéke, a társadalmi igazságtalanságok növekedése. A lakosság jelentős része az állami intézményrendszerrel is igen elégedetlen volt. A rendszerváltozás óta eltelt húsz évben a lakosság a politikai rendszerhez való meglehetősen kritikus viszonyulását számos felmérés bizonyítja.
Azt a jogállamiságból fakadó áldást viszont, hogy az állam nem veheti el önkényes módon a magántulajdont, az emberek hamar megszokták, és nem váltott ki belőlük különösebb katarzist ennek megléte. A politikai szabadságjogok szárba szökkenésével is ez a helyzet, mert az 1970-es, ’80-as években már nem volt jellemző, hogy az emberek lakásai előtt megjelent a rettegett „fekete autó”, legfeljebb az elégedetlenkedő ellenzékiekkel szemben lépett fel a hatalom (igaz, velük olykor kifejezetten keményen). 1989-90 sokak számára viszont a parttalannak és véget nem érőnek tűnő vitákat, közéleti, ezen belül különösen a korrupciós botrányok hosszú sorozatát hozta el, s a felmérések tanulságai szerint számukra nem volt vigasz, hogy fejlett nyugati demokráciában a viták hőfoka akár még hevesebb is lehet olykor (pl. az USA-ban). Aki tehát a 1989-1990-ben létrejött politikai rendszer védelmére kel, az könnyen belekerülhet abba a pozícióba, hogy egyúttal az imént leírt visszásságokat is védi.
Az 1989-90-es politikai rendszer működése során nem egyszer ütközni látszott az elvárt igazságosság és a jogszerűség. Mindjárt az elején, az Alkotmánybíróság hozott egy olyan népszerűtlen döntést, amellyel alkotmányellenesnek mondta ki a halálbüntetést (23/1990. (X. 31.) AB határozat). Radikálisabb érzelmű jobboldali körökben váltott ki máig ható ellenérzést, hogy az AB alkotmányossági jogelvekre hivatkozva megsemmisítette azt a Zétényi- Takács törvényt (lásd 11/1992. (III. 5.) AB határozatot), amelyik lehetővé tette volna az előző szocialista rendszer idején elkövetett bűnöknek az elévülés lejárta utáni üldözését.
Nem meglepő tehát, hogy az alkotmánymódosítások eddig nem vittek nagy tömegeket az utcára: egyrészt a közembernek nehéz elmagyarázni a változtatások tétjét és lényegét, (főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az iskolai politikai nevelés szintje Magyarországon nem veri az egeket), másrészt a Fidesz a módosítások terveinek igen negatív visszhangja után ügyesen kezdte el magyarázni a közvéleménynek, hogy itt pusztán a „pofátlan végkielégítések” elleni küzdelmükről van szó. A szocialistákat pedig az a kommunikációs csapda fenyegeti, hogy bekerülnek a multik és a nagy összegű végkielégítések védelmezőinek szerepébe. Sok könny tehát nem hullik az 1989-90-es rendszerért.
Összegzés
A Fidesz-kormánynak nemcsak az ellenzéke gyenge és megosztott, hanem az 1989-90-es rendszerváltozás védelmezőinek a politikai tábora is. Utóbbiak egy, a lakosság széles körében népszerűtlennek bizonyult intézményrendszert védelmeznek. Az ellenzők fellépésének erejét tovább tompítja, hogy az új politikai rendszer elleni támadásaikban hajlamosak a szélesebb közvélemény számára elvont alkotmányjogi kérdésekre fókuszálni, amelyek a politika iránt közömbösebb rétegekben nem kapcsolódnak össze a mindennapok világával.
Orbán Viktor előtt tehát nyitva áll a lehetőség egy új politikai rendszer létrehozására. Hogy ez pontosan miként fog kinézni, azt önmagában nem az új alkotmány, hanem a kétharmados törvények, és a számos állami vezetői pozícióba kinevezettek hatalomgyakorlása fogja eldönteni.
Mindezzel ugyanakkor nemcsak megnövekedett hatalmat, hanem súlyos felelősséget vesz ezzel is a nyakába a kormányfő és a Fidesz: a szavazók a következő választásokon nem csak a kormány teljesítményéről, hanem az új rendszerről is véleményt nyilvánítanak majd.
Nagy Attila Tibor, Méltányosság Politikaelemző Központ
http://www.gondola.hu/cikkek/74413-Az_1989-es_alkotmanyvedok_jovoje.html
A magyar alkotmányozásról érdeklődik az Európa Tanács főtitkára
Magyarországi civil szervezetek figyelemfelhívó levelének hatására levélben tájékoztatást kért az Európa Tanács főtitkára Martonyi János külügyminisztertől a jövőre esedékes alkotmányozásról. A főtitkár az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását is átgondolásra ajánlja.
Az Európa Tanács főtitkára tájékoztatást kért a magyar kormánytól az alkotmányozás folyamatáról - tudatta pénteki közleményében a Transparency International Magyarország.
Thorbjorn Jagland, az európa Tanács főtitkára Martonyi János külügyminiszterhez írt levelében "arra bátorította a kormányt, hogy az új alkotmány megalkotásakor támaszkodjon a Velencei Bizottság szakértelmére. Az Európa Tanács főtitkára szerint az új alkotmány lehetőséget teremt az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentő legutóbbi módosítás átgondolására is" - áll a civil szervezet közleményében.
A Transparency International Magyarország az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel, a K-Monitor Közpénzfigyelő Irodával, a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel közösen az Alkotmánybíróság jogkörét csorbító alkotmánymódosítás miatt néhány hete levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához és a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte. (Az 1990-ben alapított bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes tanácsadó szervezete.)
A jogvédők levelükben jelezték: tisztában vannak azzal, hogy magánszemélyek vagy civil szervezetek nem fordulhatnak közvetlenül a Velencei Bizottsághoz, hogy véleményt kérjenek, mégis fontosnak tartották, hogy felhívják a főtitkár figyelmét az alkotmánymódosításra és az ő tisztét tartják a legmegfelelőbb fórumnak a testület véleményének kikérésére. A levél írói szerint ugyanis ez kulcsfontosságú lehet az Alkotmánybíróság, illetve szélesebb értelemben az alkotmányosság és a jogállam védelme szempontjából Magyarországon.
Az Európa Tanács 1949-ben alapított kormányközi szervezet, ma 47 ország a tagja. Fő célkitűzései az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme. Egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezménye, melynek keretében működik a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.
MTI 2010. dec. 17.
http://www.origo.hu/itthon/20101217-a-magyar-alkotmanyozasrol-erdeklodik-az-europa-tanacs-fotitkara.html
Az Európa Tanács főtitkára tájékoztatást kért a magyar kormánytól az alkotmányozás folyamatáról - tudatta pénteki közleményében a Transparency International Magyarország.
Thorbjorn Jagland, az európa Tanács főtitkára Martonyi János külügyminiszterhez írt levelében "arra bátorította a kormányt, hogy az új alkotmány megalkotásakor támaszkodjon a Velencei Bizottság szakértelmére. Az Európa Tanács főtitkára szerint az új alkotmány lehetőséget teremt az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentő legutóbbi módosítás átgondolására is" - áll a civil szervezet közleményében.
A Transparency International Magyarország az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel, a K-Monitor Közpénzfigyelő Irodával, a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel közösen az Alkotmánybíróság jogkörét csorbító alkotmánymódosítás miatt néhány hete levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához és a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte. (Az 1990-ben alapított bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes tanácsadó szervezete.)
A jogvédők levelükben jelezték: tisztában vannak azzal, hogy magánszemélyek vagy civil szervezetek nem fordulhatnak közvetlenül a Velencei Bizottsághoz, hogy véleményt kérjenek, mégis fontosnak tartották, hogy felhívják a főtitkár figyelmét az alkotmánymódosításra és az ő tisztét tartják a legmegfelelőbb fórumnak a testület véleményének kikérésére. A levél írói szerint ugyanis ez kulcsfontosságú lehet az Alkotmánybíróság, illetve szélesebb értelemben az alkotmányosság és a jogállam védelme szempontjából Magyarországon.
Az Európa Tanács 1949-ben alapított kormányközi szervezet, ma 47 ország a tagja. Fő célkitűzései az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme. Egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezménye, melynek keretében működik a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.
MTI 2010. dec. 17.
http://www.origo.hu/itthon/20101217-a-magyar-alkotmanyozasrol-erdeklodik-az-europa-tanacs-fotitkara.html
Búcsú a parlamenti szuverenitástól
Porlaky Labdaház blogja
"Az, hogy végül mégis létrehozzák az Alkotmánybíróságot, a kerekasztal-tárgyalások utolsó pillanataiban dőlt el. Az MSZMP eredetileg a pártok felett alkotmányossági ellenőrzést gyakorló szervként képzelte el a testületet, nagyon korlátozott normafelülvizsgálati jogkörrel. Az ellenzék ezt nem fogadta el, és csak akkor járult hozzá a bíróság felállításához, amikor már megállapodtak a “védelemre érdemes” alkotmányról. Az új alkotmányos intézmény létrehozatalába az ellenzék csak azzal a feltétellel egyezett bele, ha az rendelkezik a törvények megsemmisítésének jogával.
Az alábbi beszédet, amelynek részleteit közreadom, 1989. október 17-én mondta el Kulcsár Kálmán, a Németh-kormány igazságügy-minisztere, az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat előterjesztésekor. Ezekben a napokban hozta meg a még állampárti képviselőkből álló parlament a kerekasztal-tárgyaláson született megegyezés alapján az új alkotmányos rend alapjait jelentő törvényeket és módosította az alkotmányt. A parlamenti vita idején már éles szembenállás volt az ellenzék balközép pártjai (SZDSZ, FIDESZ), az MDF és a parlamentet uraló pártállam között, és javában folytak a népszavazás előkészületei, ahol a választóknak többek között a politikai törésvonalakat létrehozó köztársasági elnök kérdésről kellett dönteni: a parlamenti választások előtt vagy után legyen-e az elnökválasztás.
A Kulcsár Kálmán által elővezetett javaslat nyomán létrejött új Alkotmánybíróság öt bíróval kezdte meg a működését 1990-ben. Két bírót (Adám Antal, Kilényi Géza) jelölt az állampárt, kettőt (Sólyom László, Zlinszky János) az ellenzék, az ötödik bíró pedig, Solt Pál, közös jelölt volt.
"Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság – mint intézmény – létének szükségességét a jogállami értékek vállalása, különösen az államhatalmi ágak elválasztásának elvére épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A magyar Alkotmány fejlődésére is visszatekintve, amelyben az alkotmányosság elve hosszú évszázadokon él, az Alkotmány szervezett és intézményes védelmének gondolata azonban – hangsúlyozom – az Alkotmány szövegének szintjén 1972-ben merült fel először. Az akkori alkotmánymódosítás során az Elnöki Tanács alkotmányos felügyeleti jogkört kapott. Az 1983. évi alkotmánymódosítás pedig létrehozta az Alkotmányjogi Tanácsot, mint önálló szervezeti formát az Alkotmány védelmének feladatára. Köztudott, hogy a jogi megoldások nem vezettek eredményre. Ennek okai elsődlegesen a politikai hatalmi struktúra szerkezetében keresendők. A politikai hatalmi döntések alkotmányos ellenőrzés alá helyezésének ki nem mondottan nem kívánatos volta az alkotmányvédelem polgári megoldásával szembeni ideológiai fenntartással fűszerezve kifelé és nyilvánosan mint a parlamenti szuverenitás védelme jelent meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánybíráskodástól nem először és nemcsak Magyarországon féltették a Parlament szuverenitását. 1920-ban, az osztrák Alkotmánybíróság felállítását megelőző politikai és jogi vitában egyebek közt ez az érv is felmerült. Érdemes meghallgatni, mert ma is tanulságos az a válasz, amelyet erre az érvre Hans Kelsen világhírű jogtudós, az osztrák Alkotmánybíróság szellemi atyja válaszolt: »Ha az alkotmánybíráskodást összeférhetetlennek tartjuk a törvényhozó szuverenitásával, ez csak arra szolgálhat, hogy elrejtse a törvényhozó szervben kifejezésre jutó politikai hatalom azon igényét, hogy a pozitív joggal való nyilvánvalóan ellenmondásos tevékenységében ne korlátozzák az Alkotmány normái.«
Úgy vélem, mindannyiunk megelégedésére szolgálhat, hogy ma Magyarországon nincs olyan politikai hatalom, de számottevő politikai erő sem, amely politikai tevékenységét ne alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés intézményrendszerével számolva, azt elfogadva folytatná, vagy kívánná folytatni. Így – legalábbis remélem – a jövőben sem kell számolnunk az említett érveléssel.
A Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat a jogállam kialakulását eredményező közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. A jogállam ugyanis nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározott jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azoknak az intézményeknek a létét és működését is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. Ezért használja a német irodalom a jogállam egyik ismérveként a jogot védő állam kifejezést. [...…]
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül szeretnék visszatérni ahhoz a gondolathoz, amelyet az alkotmánymódosítással kapcsolatos törvény beterjesztése során már említettem, ami tulajdonképpen e közjogi törvényjavaslat-csomag egészét jellemzi: a jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma értékük szerinti létezésükben, eltekintve most a jogdogmatikai precizitástól, tulajdonképpen azonos tartalmat hordoznak és a politikai rendszer demokratizálásának nélkülözhetetlen elemei.
Úgy vélem, a kormányzat legfontosabb feladatának teljesítésében, nevezetesen abban, hogy az országot a békés politikai átmenet felé vezesse, ezzel és a már korábban elfogadott közjogi és büntetőjogi törvényekkel együtt jelentős lépést tett előre. Úgy érzem, hogy a társadalom ennek alapján is bízhat a Kormányban, továbbra is kérem ezt a bizalmat, amely nélkül az átmenet következő, nem kevésbé súlyos feladatai nem oldhatók meg.""
"Az, hogy végül mégis létrehozzák az Alkotmánybíróságot, a kerekasztal-tárgyalások utolsó pillanataiban dőlt el. Az MSZMP eredetileg a pártok felett alkotmányossági ellenőrzést gyakorló szervként képzelte el a testületet, nagyon korlátozott normafelülvizsgálati jogkörrel. Az ellenzék ezt nem fogadta el, és csak akkor járult hozzá a bíróság felállításához, amikor már megállapodtak a “védelemre érdemes” alkotmányról. Az új alkotmányos intézmény létrehozatalába az ellenzék csak azzal a feltétellel egyezett bele, ha az rendelkezik a törvények megsemmisítésének jogával.
Az alábbi beszédet, amelynek részleteit közreadom, 1989. október 17-én mondta el Kulcsár Kálmán, a Németh-kormány igazságügy-minisztere, az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat előterjesztésekor. Ezekben a napokban hozta meg a még állampárti képviselőkből álló parlament a kerekasztal-tárgyaláson született megegyezés alapján az új alkotmányos rend alapjait jelentő törvényeket és módosította az alkotmányt. A parlamenti vita idején már éles szembenállás volt az ellenzék balközép pártjai (SZDSZ, FIDESZ), az MDF és a parlamentet uraló pártállam között, és javában folytak a népszavazás előkészületei, ahol a választóknak többek között a politikai törésvonalakat létrehozó köztársasági elnök kérdésről kellett dönteni: a parlamenti választások előtt vagy után legyen-e az elnökválasztás.
A Kulcsár Kálmán által elővezetett javaslat nyomán létrejött új Alkotmánybíróság öt bíróval kezdte meg a működését 1990-ben. Két bírót (Adám Antal, Kilényi Géza) jelölt az állampárt, kettőt (Sólyom László, Zlinszky János) az ellenzék, az ötödik bíró pedig, Solt Pál, közös jelölt volt.
"Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság – mint intézmény – létének szükségességét a jogállami értékek vállalása, különösen az államhatalmi ágak elválasztásának elvére épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A magyar Alkotmány fejlődésére is visszatekintve, amelyben az alkotmányosság elve hosszú évszázadokon él, az Alkotmány szervezett és intézményes védelmének gondolata azonban – hangsúlyozom – az Alkotmány szövegének szintjén 1972-ben merült fel először. Az akkori alkotmánymódosítás során az Elnöki Tanács alkotmányos felügyeleti jogkört kapott. Az 1983. évi alkotmánymódosítás pedig létrehozta az Alkotmányjogi Tanácsot, mint önálló szervezeti formát az Alkotmány védelmének feladatára. Köztudott, hogy a jogi megoldások nem vezettek eredményre. Ennek okai elsődlegesen a politikai hatalmi struktúra szerkezetében keresendők. A politikai hatalmi döntések alkotmányos ellenőrzés alá helyezésének ki nem mondottan nem kívánatos volta az alkotmányvédelem polgári megoldásával szembeni ideológiai fenntartással fűszerezve kifelé és nyilvánosan mint a parlamenti szuverenitás védelme jelent meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánybíráskodástól nem először és nemcsak Magyarországon féltették a Parlament szuverenitását. 1920-ban, az osztrák Alkotmánybíróság felállítását megelőző politikai és jogi vitában egyebek közt ez az érv is felmerült. Érdemes meghallgatni, mert ma is tanulságos az a válasz, amelyet erre az érvre Hans Kelsen világhírű jogtudós, az osztrák Alkotmánybíróság szellemi atyja válaszolt: »Ha az alkotmánybíráskodást összeférhetetlennek tartjuk a törvényhozó szuverenitásával, ez csak arra szolgálhat, hogy elrejtse a törvényhozó szervben kifejezésre jutó politikai hatalom azon igényét, hogy a pozitív joggal való nyilvánvalóan ellenmondásos tevékenységében ne korlátozzák az Alkotmány normái.«
Úgy vélem, mindannyiunk megelégedésére szolgálhat, hogy ma Magyarországon nincs olyan politikai hatalom, de számottevő politikai erő sem, amely politikai tevékenységét ne alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés intézményrendszerével számolva, azt elfogadva folytatná, vagy kívánná folytatni. Így – legalábbis remélem – a jövőben sem kell számolnunk az említett érveléssel.
A Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat a jogállam kialakulását eredményező közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. A jogállam ugyanis nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározott jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azoknak az intézményeknek a létét és működését is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. Ezért használja a német irodalom a jogállam egyik ismérveként a jogot védő állam kifejezést. [...…]
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül szeretnék visszatérni ahhoz a gondolathoz, amelyet az alkotmánymódosítással kapcsolatos törvény beterjesztése során már említettem, ami tulajdonképpen e közjogi törvényjavaslat-csomag egészét jellemzi: a jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma értékük szerinti létezésükben, eltekintve most a jogdogmatikai precizitástól, tulajdonképpen azonos tartalmat hordoznak és a politikai rendszer demokratizálásának nélkülözhetetlen elemei.
Úgy vélem, a kormányzat legfontosabb feladatának teljesítésében, nevezetesen abban, hogy az országot a békés politikai átmenet felé vezesse, ezzel és a már korábban elfogadott közjogi és büntetőjogi törvényekkel együtt jelentős lépést tett előre. Úgy érzem, hogy a társadalom ennek alapján is bízhat a Kormányban, továbbra is kérem ezt a bizalmat, amely nélkül az átmenet következő, nem kevésbé súlyos feladatai nem oldhatók meg.""
2010. december 16., csütörtök
Economist: Hatalmi barkácsolásba kezdett a Fidesz
... Bírálói szerint a Fidesz az áprilisban aratott példátlan, kétharmados többségű győzelem óta "hatalmi harácsolásba" kezdett, átvéve az ellenőrzést gyakorlatilag mindegyik független intézmény felett - áll a The Economist írásában.
A lap szerint "pártjelölteket" választottak a befolyásos új médiatanács mind az öt posztjára, a felügyelő testületnek pedig példátlan jogköre lesz arra, hogy nagy pénzbírságokat szabjon ki a nyomtatott, az online és a műsorszóró médiára, olyan "enyhe kihágásokért" is, mint az emberi méltóság megsértése.
"A vádiratnak" azonban ezzel még nincs vége. Az Alkotmánybíróság ítélkezési jogkörét pénzügyi kérdésekben komoly mértékben szűkítették, a kormány válságadókat rótt ki a bankokra, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi cégekre, megriasztva a külföldi befektetőket. Emellett megdézsmálja a magánnyugdíj-pénztárakat, a Költségvetési Tanácsot pedig, amely független felügyeletet gyakorolt a költségvetés felett, felszámolták, jóllehet lesz utódja – áll az Economist cikkében.
Azoknak az ellenzéki politikusoknak és civil társadalmi aktivistáknak, akik azt remélték, hogy a közelgő magyar EU-elnökség miatt majd nyomás nehezedik a Fideszre, csalódniuk kellett. Brüsszelben a zökkenőmentes lebonyolítás jelenti a prioritást a következő hat hónapban, nem pedig az ütésváltások a sajtószabadság ügyében.
Mostanáig a jegybank az egyetlen olyan intézmény, amely távol tudta tartani magától Orbán Viktort. Simor András jegybankelnök túlélte a távozását követelő többszöri Fidesz-felhívásokat és fizetésének jelentős csökkentését is. A kormány azonban most a kamatokat megállapító Monetáris Tanács átalakítására készül: Simortól elvonják azt a jogot, amelynek alapján a hét tanácstagból kettőt ő nevezhetett ki, és egy olyan új parlamenti bizottság nevez ki négy testületi tagot, amelyet a Fidesz tart ellenőrzése alatt.
Ha a kormányzó pártnak többsége van a Monetáris Tanácsban, akkor gyakorlatilag maga határozhatja meg a kamatszintet, amivel azonban Magyarország EU-kötelezettségeket sértene – írja a lap. A lap felidézi, hogy Jean-Claude Trichet, az euróövezeti jegybank (EKB) elnöke már bírálta a kormány terveit. ...
MTI 2010. december 16., csütörtök 23:25
Index
A lap szerint "pártjelölteket" választottak a befolyásos új médiatanács mind az öt posztjára, a felügyelő testületnek pedig példátlan jogköre lesz arra, hogy nagy pénzbírságokat szabjon ki a nyomtatott, az online és a műsorszóró médiára, olyan "enyhe kihágásokért" is, mint az emberi méltóság megsértése.
"A vádiratnak" azonban ezzel még nincs vége. Az Alkotmánybíróság ítélkezési jogkörét pénzügyi kérdésekben komoly mértékben szűkítették, a kormány válságadókat rótt ki a bankokra, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi cégekre, megriasztva a külföldi befektetőket. Emellett megdézsmálja a magánnyugdíj-pénztárakat, a Költségvetési Tanácsot pedig, amely független felügyeletet gyakorolt a költségvetés felett, felszámolták, jóllehet lesz utódja – áll az Economist cikkében.
Azoknak az ellenzéki politikusoknak és civil társadalmi aktivistáknak, akik azt remélték, hogy a közelgő magyar EU-elnökség miatt majd nyomás nehezedik a Fideszre, csalódniuk kellett. Brüsszelben a zökkenőmentes lebonyolítás jelenti a prioritást a következő hat hónapban, nem pedig az ütésváltások a sajtószabadság ügyében.
Mostanáig a jegybank az egyetlen olyan intézmény, amely távol tudta tartani magától Orbán Viktort. Simor András jegybankelnök túlélte a távozását követelő többszöri Fidesz-felhívásokat és fizetésének jelentős csökkentését is. A kormány azonban most a kamatokat megállapító Monetáris Tanács átalakítására készül: Simortól elvonják azt a jogot, amelynek alapján a hét tanácstagból kettőt ő nevezhetett ki, és egy olyan új parlamenti bizottság nevez ki négy testületi tagot, amelyet a Fidesz tart ellenőrzése alatt.
Ha a kormányzó pártnak többsége van a Monetáris Tanácsban, akkor gyakorlatilag maga határozhatja meg a kamatszintet, amivel azonban Magyarország EU-kötelezettségeket sértene – írja a lap. A lap felidézi, hogy Jean-Claude Trichet, az euróövezeti jegybank (EKB) elnöke már bírálta a kormány terveit. ...
MTI 2010. december 16., csütörtök 23:25
Index
2010. december 15., szerda
Süddeutsche Zeitung: Lehet, hogy nem éli túl Orbánt a demokrácia
Orbán Viktor forradalma címmel közölt budapesti riportot szerdán a Süddeutsche Zeitung, alcímében azt sugallva, hogy a kormányfő gyors ütemben építi át az országot, ám a demokrácia esetleg nem éli túl a radikális gyógymódot.
A szerző, Cathrin Kahlweit beszámol az elmúlt fél évben hozott kormányzati intézkedésekről: az önkormányzatok apparátusában végbement tisztogatásról, a végkielégítések 98 százalékos megadóztatásáról, a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának az állami nyugdíjalapba történt átirányításáról, a különadók kivetéséről, az államfői, az alkotmánybírói és a számvevőszéki posztra történt kinevezésekről, a médiatörvény módosításáról, az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásáról.
"Idegesség érezhető az új miniszterelnök új Magyarországán, holott Orbán Viktor nem is olyan új: a 90-es években volt már egyszer kormányon. Azóta az egykori liberálisból őskonzervatív lett, aki 'valódi forradalmat' ígért a hazájának, ha majd leváltják a korrupt szocialistákat - írja a német liberális újság munkatársa. - Ők tették ugyanis tönkre az országot, ám vele (Orbánnal) máshogy fog működni a politika."
Időközben azonban meggyőződéses Fidesz-szavazók is kétlik, hogy az Orbán-kormány megfontoltan tud élni alkotmányos többségével - folytatódik a cikk, amely szerint a Fidesz bírálói attól tartanak, hogy a magyar demokrácia nem fogja túlélni ezt a kísérletet. Budapesti értelmiségiek, diplomaták, vállalkozók és munkavállalók körében egyaránt tanácstalanság honol: hová tart ez a kormány a maga összpontosított hatalmával? Orbánról azt tartják, hogy a hatalom embere. Ez veszélyes, ha a hatalom öncéllá válik - áll az írásban.
Orbán népszerűsége a felmérések szerint töretlen. Túl nagy arányú volt a jobboldal választási győzelme, túlságosan lelkesen szavazott a magyar választók nagy többsége az új emberre és az új időkre, semhogy mára elapadt volna a lelkesedés.
Szerző: MTI
VILÁGGAZDASÁGONLINE
A szerző, Cathrin Kahlweit beszámol az elmúlt fél évben hozott kormányzati intézkedésekről: az önkormányzatok apparátusában végbement tisztogatásról, a végkielégítések 98 százalékos megadóztatásáról, a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának az állami nyugdíjalapba történt átirányításáról, a különadók kivetéséről, az államfői, az alkotmánybírói és a számvevőszéki posztra történt kinevezésekről, a médiatörvény módosításáról, az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásáról.
"Idegesség érezhető az új miniszterelnök új Magyarországán, holott Orbán Viktor nem is olyan új: a 90-es években volt már egyszer kormányon. Azóta az egykori liberálisból őskonzervatív lett, aki 'valódi forradalmat' ígért a hazájának, ha majd leváltják a korrupt szocialistákat - írja a német liberális újság munkatársa. - Ők tették ugyanis tönkre az országot, ám vele (Orbánnal) máshogy fog működni a politika."
Időközben azonban meggyőződéses Fidesz-szavazók is kétlik, hogy az Orbán-kormány megfontoltan tud élni alkotmányos többségével - folytatódik a cikk, amely szerint a Fidesz bírálói attól tartanak, hogy a magyar demokrácia nem fogja túlélni ezt a kísérletet. Budapesti értelmiségiek, diplomaták, vállalkozók és munkavállalók körében egyaránt tanácstalanság honol: hová tart ez a kormány a maga összpontosított hatalmával? Orbánról azt tartják, hogy a hatalom embere. Ez veszélyes, ha a hatalom öncéllá válik - áll az írásban.
Orbán népszerűsége a felmérések szerint töretlen. Túl nagy arányú volt a jobboldal választási győzelme, túlságosan lelkesen szavazott a magyar választók nagy többsége az új emberre és az új időkre, semhogy mára elapadt volna a lelkesedés.
Szerző: MTI
VILÁGGAZDASÁGONLINE
2010. december 14., kedd
EKB: El a kezekkel a Magyar Nemzeti Banktól!
A felügyelőbizottsági tagok díjazásának módosítása és a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagjai kinevezésének megváltoztatása annak jele, hogy a kormány megpróbálja a jegybank elnökét feladatai ellátásában befolyásolni, ami az uniós szerződésbe ütközik - áll az Európai Központi Bank (EKB) elnökének, Jean-Claude Trichének kedden nyilvánosságra hozott levelében.
Aggályos az MNB-törvény kormány által javasolt megváltoztatása az Európai Központi Bank szerint. Az EKB a magyar kormány kérésére kialakított véleményében olvasható, hogy a tervezett változások sértik az EU működéséről szóló szerződés azon cikkelyét, amely előírja a tagállamok kormányainak a központi banki függetlenség elvének tiszteletben tartását, illetve hogy ne kíséreljék meg ezek döntéshozó szerveinek tagjait munkájuk során befolyásolni.
A Monetáris Tanács dönt a jegybanki alapkamatról Magyarországon. A tanács külső tagjainak mandátuma február 28-án lejár, az új rendszert már ekkor alkalmaznák a jelölési eljárásban.
A kormány terve az, hogy az MT tagjainak jelölésében megszünteti a jegybankelnök és a miniszterelnök egyenjogúságát. A MT legfeljebb hét tagját a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Korábban minden tagra az MNB-elnök tett javaslatot, ezt változtatta meg a korábbi szocialista kormány úgy, hogy az elnökön és a két alelnökön kívüli négy külső tag felét az MNB elnöke jelöli, miután konzultált a miniszterelnökkel, a másik kettőre pedig vele egyeztetve a kormányfő tesz javaslatot.
E négy tagra a jövőben a parlament gazdasági bizottsága tenne javaslatot és az Országgyűlés választaná meg őket, ezzel a kormánytöbbség jelöltjei túlsúlyba kerülhetnek a Monetáris Tanácsban. A felügyelőbizottság tagjainak fizetésénél pedig nem lenne összefüggés az MNB-elnök és az ő javadalmazásuk összege között, egyben jelentősen megemelkedne a havi járandóság: az fb elnöke 1,2 millió, a tagok 800 ezer forintot kapnának.
Nyáron csökkentette a parlament az MNB vezetőinek fizetését, az elnökét például 8 millióról 2 millióra. Ezt már akkor is kifogásolta az EKB, a jegybanki függetlenség megsértésének értékelve.
Az EKB szerint nemcsak a mostani változtatási szándék kelt aggályokat, hanem az eddigiek is, de ide sorolják a múlt heti kamatdöntéssel - emeléssel - kapcsolatban megfogalmazott kormányzati bírálatot is. Mindezek együttesen annak tekinthetők, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét feladatai ellátásában befolyásolni, ez pedig az uniós szerződésbe ütközik - áll a levélben.
Emellett a kormány figyelmen kívül hagyja az EKB álláspontját a felügyelőbizottság tagjainak díjazásáról szóló törvényi rendelkezésekről. Az európai bank kifogásolja még azt is, hogy a magyar törvény előírásaival ellentétesen a kormány nem kéri ki az MNB véleményét a feladataival kapcsolatos jogszabályi tervezetekről, valamint a következő évi állami költségvetési javaslatról.
Az fb-vel kapcsolatosan az EKB megjegyzi, hogy a tervezett díjazási szabályok formálisan megfelelnek az uniós előírásoknak, de a gyakorlatban a testület tagjainak megemelt tiszteletdíja magasabb lesz a MT egyes tagjainak nemrégiben csökkentett fizetésénél.
A korábban elrendelt javadalmazás-csökkentéssel összevetve a mostani szándék azt az aggályt veti fel, hogy az nyomást gyakorol az MNB jelenlegi elnökére és döntéshozó szervének feladatai ellátásában részt vevő tagjaira, ami nem egyeztethető össze a központi banki függetlenséggel - áll a Trichet által aláírt véleményben.
NÉPSZAVA online
Független Hírügynökség
Aggályos az MNB-törvény kormány által javasolt megváltoztatása az Európai Központi Bank szerint. Az EKB a magyar kormány kérésére kialakított véleményében olvasható, hogy a tervezett változások sértik az EU működéséről szóló szerződés azon cikkelyét, amely előírja a tagállamok kormányainak a központi banki függetlenség elvének tiszteletben tartását, illetve hogy ne kíséreljék meg ezek döntéshozó szerveinek tagjait munkájuk során befolyásolni.
A Monetáris Tanács dönt a jegybanki alapkamatról Magyarországon. A tanács külső tagjainak mandátuma február 28-án lejár, az új rendszert már ekkor alkalmaznák a jelölési eljárásban.
A kormány terve az, hogy az MT tagjainak jelölésében megszünteti a jegybankelnök és a miniszterelnök egyenjogúságát. A MT legfeljebb hét tagját a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Korábban minden tagra az MNB-elnök tett javaslatot, ezt változtatta meg a korábbi szocialista kormány úgy, hogy az elnökön és a két alelnökön kívüli négy külső tag felét az MNB elnöke jelöli, miután konzultált a miniszterelnökkel, a másik kettőre pedig vele egyeztetve a kormányfő tesz javaslatot.
E négy tagra a jövőben a parlament gazdasági bizottsága tenne javaslatot és az Országgyűlés választaná meg őket, ezzel a kormánytöbbség jelöltjei túlsúlyba kerülhetnek a Monetáris Tanácsban. A felügyelőbizottság tagjainak fizetésénél pedig nem lenne összefüggés az MNB-elnök és az ő javadalmazásuk összege között, egyben jelentősen megemelkedne a havi járandóság: az fb elnöke 1,2 millió, a tagok 800 ezer forintot kapnának.
Nyáron csökkentette a parlament az MNB vezetőinek fizetését, az elnökét például 8 millióról 2 millióra. Ezt már akkor is kifogásolta az EKB, a jegybanki függetlenség megsértésének értékelve.
Az EKB szerint nemcsak a mostani változtatási szándék kelt aggályokat, hanem az eddigiek is, de ide sorolják a múlt heti kamatdöntéssel - emeléssel - kapcsolatban megfogalmazott kormányzati bírálatot is. Mindezek együttesen annak tekinthetők, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét feladatai ellátásában befolyásolni, ez pedig az uniós szerződésbe ütközik - áll a levélben.
Emellett a kormány figyelmen kívül hagyja az EKB álláspontját a felügyelőbizottság tagjainak díjazásáról szóló törvényi rendelkezésekről. Az európai bank kifogásolja még azt is, hogy a magyar törvény előírásaival ellentétesen a kormány nem kéri ki az MNB véleményét a feladataival kapcsolatos jogszabályi tervezetekről, valamint a következő évi állami költségvetési javaslatról.
Az fb-vel kapcsolatosan az EKB megjegyzi, hogy a tervezett díjazási szabályok formálisan megfelelnek az uniós előírásoknak, de a gyakorlatban a testület tagjainak megemelt tiszteletdíja magasabb lesz a MT egyes tagjainak nemrégiben csökkentett fizetésénél.
A korábban elrendelt javadalmazás-csökkentéssel összevetve a mostani szándék azt az aggályt veti fel, hogy az nyomást gyakorol az MNB jelenlegi elnökére és döntéshozó szervének feladatai ellátásában részt vevő tagjaira, ami nem egyeztethető össze a központi banki függetlenséggel - áll a Trichet által aláírt véleményben.
NÉPSZAVA online
Független Hírügynökség
Egyhangú "bólintás" a koncepcióra
...Az igen rövid bizottsági ülésen több fontos kérdésről sem esett szól. Például arról, hogy a javaslatban szerepel, az új alkotmány kiemelt védelemben részesítené a házasságot, így kizárnák az azonos neműek házasságát. Ugyancsak nem beszéltek arról, mi lesz az Alkotmánybíróság (Ab) sorsa a jövőben.
A testület hatáskörét ugyanis a Fidesz-KDNP többség nemrég megnyirbálta, így az Ab költségvetést érintő törvényekről már nem dönthet. Korábban volt arról szó - egyebek közt Lázár János Fidesz-frakcióvezető beszélt erről - hogy az Ab hatáskörét visszaállítják az új alkotmányban, ám a koncepció erről homályosan fogalmaz.
Bár több részletkérdést és az Orbán Viktor által felkért tanácsadó testület javaslatait még mindig nem ismerni, most vélhetően hosszabb hallgatás következik az alkotmányozásban. A koncepcióról - pontosabban az abból készülő határozati javaslatról - februárban tárgyalhat és dönthet a parlament, az új alkotmány egységes szövegét március 15-re készítheti el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. ...
H.B.B. / Népszava
A testület hatáskörét ugyanis a Fidesz-KDNP többség nemrég megnyirbálta, így az Ab költségvetést érintő törvényekről már nem dönthet. Korábban volt arról szó - egyebek közt Lázár János Fidesz-frakcióvezető beszélt erről - hogy az Ab hatáskörét visszaállítják az új alkotmányban, ám a koncepció erről homályosan fogalmaz.
Bár több részletkérdést és az Orbán Viktor által felkért tanácsadó testület javaslatait még mindig nem ismerni, most vélhetően hosszabb hallgatás következik az alkotmányozásban. A koncepcióról - pontosabban az abból készülő határozati javaslatról - februárban tárgyalhat és dönthet a parlament, az új alkotmány egységes szövegét március 15-re készítheti el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. ...
H.B.B. / Népszava
Az emberi méltóság viszonya az adóhoz
Az alkotmánybíráknak soha nem látott kérdésekre kell majd választ adniuk
Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése komoly fejtörést okoz mindazoknak, akik a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések „államosítását” támadnák, mert csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak. De a bírák is vizsgálják, hogy mit kezdjenek az ilyen beadványokkal.
Megoldandó feladat, saját megfogalmazása szerint problematika készült az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörének módosításával kapcsolatos eljárási kérdésekről, és ez szerepelt a testület tegnapi teljes ülésének napirendjén. A bírák számára az okozhatja a „problematikát”, hogy miként kezeljék azokat a még nem tárgyalt beadványokat, amelyek a hatáskörök szűkítéséről rendelkező alkotmánymódosítás előtt érkeztek, s milyen módon fogadják majd az újakat.
A költségvetésről, az adóktól, az illetékekről, a járulékokról és a vámokról szóló törvényeket az AB ugyanis november 19-e óta kizárólag akkor vizsgálhatja felül, ha az alkotmányellenesség okaként az élethez és emberi méltósághoz, illetve a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, esetleg a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelmét jelölték meg. Az egyik kérdés mindjárt az lehet, hogy az alkotmánybírák foglalkozhatnak-e érdemben azokkal a pénzügyi tárgyú törvényeket támadó, s november 19-ét megelőzően benyújtott indítványokkal, amelyekben az emberi méltóság sérelme fel sem merült.
Az adórendszer kapcsán elsősorban a kiszámíthatóságot kérik számon, illetve a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkoznak.Miután általános elv, hogy az ügyeket a keletkezésük idején hatályos törvények alapján kell elbírálni, ha egy korábbi beadvány például a közterhekkel összefüggésben a jogbiztonság sérelmére utal – több ilyen is van –, arról dönteni kellene. Egyelőre nem tudni azonban, hogy a testület ezzel összefüggésben miként értelmezi a viszszamenőleges hatály – mostanában egyébként is relativizálódó – tilalmát.
Az AB hatáskörének szűkítése nemcsak a testületnek okoz fejtörést, hanem azoknak is, akik a legutóbbi intézkedéseket támadni próbálják. A korábbi szabályok szerint egyszerű lett volna a dolguk, hiszen a végkielégítések különadója visszamenőleges hatállyal állapít meg kötelezettséget. Tehát súlyosan alkotmánysértő, ezért a bevezetése érdekében még az alaptörvényt is módosítani kellett. A magánnyugdíjpénztárak tagjainak személyes számláján levő összeg „államosításáról” szóló döntésen is könnyű lett volna fogást találni, hiszen az alapos ok nélkül csorbítja a tulajdonhoz fűződő jogokat.
Most azonban más érvekkel kell előállni. Például: ha az állam megfelelő indok nélkül avatkozik be a magánszféra viszonyaiba, sérti az önrendelkezés jogát, ami az emberi méltóság egyik elidegeníthetetlen eleme. A magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése pedig kizárólag a költségvetési bevételek növelését szolgálja, ami nem tekinthető alkotmányosan megalapozott oknak ahhoz, hogy emberek sorát fosszák meg a tagdíjak és annak hozamai feletti rendelkezés lehetőségétől.
Ugyanilyen trükkökre van szükség a közszférában kifizetett végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadók kapcsán is. Kolláth György alkotmányjogász egy érintett magánszemély megbízásából készített beadványában többek között azt hozza fel: az emberi méltóság védelme megköveteli, hogy „az állam tartózkodjék olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása (…) súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését”.
Ugyanakkor Kolláth felveti, hogy az önrendelkezés, a cselekvési szabadság tartalmát alkotmányosan méltányolható ok nélkül „végletes módon, sőt büntetésszerűen kiüresítik, az alapjog lényeges tartalmát ab ovo korlátozzák”. De azt is kifogásolja, hogy a jogalkotó önkényes megkülönböztetést tesz az egyes foglalkoztatotti csoportok között, miközben „minden ember egyenlő méltósággal rendelkezik”.
Ha valaki az évekkel ezelőtt kapott végkielégítését elköltötte – például felélte, mert hosszú ideig nem kapott munkát –, az most valóban súlyos helyzetbe kerülhet, hiszen az állami vagy önkormányzati felső vezetők, valamint a közpénzekből működő társaságok menedzsmentje esetében a bruttó kétmillió, illetve a többieknél a három és fél millió feletti részből kézhez vett összeget gyakorlatilag teljes egészében vissza kell fizetni. Ez egy volt minisztériumi főosztályvezető számára is milliós kötelezettséget jelenthet, de még rosszul járhatnak a helyhatósági jegyzők, az állami vagy önkormányzati cégek – többnyire nem „pofátlan” végkielégítéssel – menesztett vezetői is.
A visszamenőleges jogalkotásról
„A visszamenőleges jogalkalmazás tilalmába ütközik a már benyújtott építésiengedély-kérelem elbírálásakor az időközben hatályba lépett építési tilalom érvényesítése” – mondta ki egy felülvizsgálati eljárásban született ítéletében a Legfelsőbb Bíróság (LB). De több más verdiktben is olvasható: a jogbiztonság megköveteli, hogy „jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek”. Alkotmányjogászok a visszamenőleges hatály körül folyó viták kapcsán az LB több vonatkozó ítéletét is áttekintettek, és azokból kiderült, hogy a legfőbb bírói fórum miként értelmezi a jogállamiságnak az alkotmány második paragrafusában megfogalmazott követelményét és az abból levezethető jogbiztonság fogalmát. Vagyis: határozottan elvetik a visszamenőleges jogalkalmazás lehetőségét.
Az LB döntései az alsóbb bíróságokat nem kötik ugyan, ám mindenképpen iránymutatásul szolgálnak, emiatt érdekes kérdés: mit kezd majd az igazságszolgáltatás azokkal a keresetekkel, amelyekben a visszamenőlegesen kivetett adót támadják? Ha ilyen ügyekkel az LB is szembesül, és akkor felvetődhet: miként oldják fel a jogállamiság és a különadó visszamenőleges kivetéséről szóló passzus között feszülő ellentétet? A parlament elfogadta a jogalkotásról szóló törvényt. Abban a következő áll: „Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”
Lencsés Károly| Népszabadság| 2010. december 14.
Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése komoly fejtörést okoz mindazoknak, akik a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések „államosítását” támadnák, mert csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak. De a bírák is vizsgálják, hogy mit kezdjenek az ilyen beadványokkal.
Megoldandó feladat, saját megfogalmazása szerint problematika készült az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörének módosításával kapcsolatos eljárási kérdésekről, és ez szerepelt a testület tegnapi teljes ülésének napirendjén. A bírák számára az okozhatja a „problematikát”, hogy miként kezeljék azokat a még nem tárgyalt beadványokat, amelyek a hatáskörök szűkítéséről rendelkező alkotmánymódosítás előtt érkeztek, s milyen módon fogadják majd az újakat.
A költségvetésről, az adóktól, az illetékekről, a járulékokról és a vámokról szóló törvényeket az AB ugyanis november 19-e óta kizárólag akkor vizsgálhatja felül, ha az alkotmányellenesség okaként az élethez és emberi méltósághoz, illetve a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, esetleg a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelmét jelölték meg. Az egyik kérdés mindjárt az lehet, hogy az alkotmánybírák foglalkozhatnak-e érdemben azokkal a pénzügyi tárgyú törvényeket támadó, s november 19-ét megelőzően benyújtott indítványokkal, amelyekben az emberi méltóság sérelme fel sem merült.
Az adórendszer kapcsán elsősorban a kiszámíthatóságot kérik számon, illetve a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkoznak.Miután általános elv, hogy az ügyeket a keletkezésük idején hatályos törvények alapján kell elbírálni, ha egy korábbi beadvány például a közterhekkel összefüggésben a jogbiztonság sérelmére utal – több ilyen is van –, arról dönteni kellene. Egyelőre nem tudni azonban, hogy a testület ezzel összefüggésben miként értelmezi a viszszamenőleges hatály – mostanában egyébként is relativizálódó – tilalmát.
Az AB hatáskörének szűkítése nemcsak a testületnek okoz fejtörést, hanem azoknak is, akik a legutóbbi intézkedéseket támadni próbálják. A korábbi szabályok szerint egyszerű lett volna a dolguk, hiszen a végkielégítések különadója visszamenőleges hatállyal állapít meg kötelezettséget. Tehát súlyosan alkotmánysértő, ezért a bevezetése érdekében még az alaptörvényt is módosítani kellett. A magánnyugdíjpénztárak tagjainak személyes számláján levő összeg „államosításáról” szóló döntésen is könnyű lett volna fogást találni, hiszen az alapos ok nélkül csorbítja a tulajdonhoz fűződő jogokat.
Most azonban más érvekkel kell előállni. Például: ha az állam megfelelő indok nélkül avatkozik be a magánszféra viszonyaiba, sérti az önrendelkezés jogát, ami az emberi méltóság egyik elidegeníthetetlen eleme. A magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése pedig kizárólag a költségvetési bevételek növelését szolgálja, ami nem tekinthető alkotmányosan megalapozott oknak ahhoz, hogy emberek sorát fosszák meg a tagdíjak és annak hozamai feletti rendelkezés lehetőségétől.
Ugyanilyen trükkökre van szükség a közszférában kifizetett végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadók kapcsán is. Kolláth György alkotmányjogász egy érintett magánszemély megbízásából készített beadványában többek között azt hozza fel: az emberi méltóság védelme megköveteli, hogy „az állam tartózkodjék olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása (…) súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését”.
Ugyanakkor Kolláth felveti, hogy az önrendelkezés, a cselekvési szabadság tartalmát alkotmányosan méltányolható ok nélkül „végletes módon, sőt büntetésszerűen kiüresítik, az alapjog lényeges tartalmát ab ovo korlátozzák”. De azt is kifogásolja, hogy a jogalkotó önkényes megkülönböztetést tesz az egyes foglalkoztatotti csoportok között, miközben „minden ember egyenlő méltósággal rendelkezik”.
Ha valaki az évekkel ezelőtt kapott végkielégítését elköltötte – például felélte, mert hosszú ideig nem kapott munkát –, az most valóban súlyos helyzetbe kerülhet, hiszen az állami vagy önkormányzati felső vezetők, valamint a közpénzekből működő társaságok menedzsmentje esetében a bruttó kétmillió, illetve a többieknél a három és fél millió feletti részből kézhez vett összeget gyakorlatilag teljes egészében vissza kell fizetni. Ez egy volt minisztériumi főosztályvezető számára is milliós kötelezettséget jelenthet, de még rosszul járhatnak a helyhatósági jegyzők, az állami vagy önkormányzati cégek – többnyire nem „pofátlan” végkielégítéssel – menesztett vezetői is.
A visszamenőleges jogalkotásról
„A visszamenőleges jogalkalmazás tilalmába ütközik a már benyújtott építésiengedély-kérelem elbírálásakor az időközben hatályba lépett építési tilalom érvényesítése” – mondta ki egy felülvizsgálati eljárásban született ítéletében a Legfelsőbb Bíróság (LB). De több más verdiktben is olvasható: a jogbiztonság megköveteli, hogy „jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek”. Alkotmányjogászok a visszamenőleges hatály körül folyó viták kapcsán az LB több vonatkozó ítéletét is áttekintettek, és azokból kiderült, hogy a legfőbb bírói fórum miként értelmezi a jogállamiságnak az alkotmány második paragrafusában megfogalmazott követelményét és az abból levezethető jogbiztonság fogalmát. Vagyis: határozottan elvetik a visszamenőleges jogalkalmazás lehetőségét.
Az LB döntései az alsóbb bíróságokat nem kötik ugyan, ám mindenképpen iránymutatásul szolgálnak, emiatt érdekes kérdés: mit kezd majd az igazságszolgáltatás azokkal a keresetekkel, amelyekben a visszamenőlegesen kivetett adót támadják? Ha ilyen ügyekkel az LB is szembesül, és akkor felvetődhet: miként oldják fel a jogállamiság és a különadó visszamenőleges kivetéséről szóló passzus között feszülő ellentétet? A parlament elfogadta a jogalkotásról szóló törvényt. Abban a következő áll: „Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”
Lencsés Károly| Népszabadság| 2010. december 14.
2010. december 12., vasárnap
Őrzők és őrzöttek - az igazságszolgáltató hatalom függetlensége és a tisztességes eljárás
Az igazságszolgáltatás függetlensége garancia a jogok érvényesítésére, védelmére, ez a kérdés ritkán hallatszik ki az alkotmányozás körüli hangzavarból. – fogalmazott Paczolay Péter az „Őrzők és őrzöttek - az igazságszolgáltató hatalom függetlensége és a tisztességes eljárás" című konferencia megnyitóján Szegeden.
Hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek politikai fejlődésében a hatalommegosztásnak a felvilágosodás idején kidolgozott klasszikus modellje jelentősen átalakult: a végrehajtó és a törvényhozó hatalom (részben a parlamenti rendszer logikájából fakadóan) egyetlen blokkot képez. Még olyan esetekben is működik ez a hatalmi blokk, amikor a kormányzatnak a törvényhozói területen nincs meg feltétlenül a többsége, akkor pedig különösen, ha ez a többség garantált és túllép bizonyos mértéket. Ezzel a hatalmi blokkal szemben gyakorlatilag a bírói szervezet képezi az ellensúlyt.
Kiemelte: a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása ma lényegében a hatáskörök megosztását jelenti a parlament és a kormány között, melyek politikailag összefonódtak. A bírói hatalom sajátossága ilyen körülmények között az, hogy a másik két politikai jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges, még akkor is, ha a politikai programokat megvalósító törvényeket és rendeleteket alkalmazza. A függetlenség azonban nem jelenthet kontrollálatlan bírói tevékenységet, a tisztességes eljárás érdekében a rendszernek a bírák felelősségét is garantálnia kell.
Az alkotmányozás kérdéséről szólva úgy vélte: a folyamat sikerének feltétele a politikai közösség önismerete. Azonosítani kell a közös értékeket, és meg kell határozni azokat. Paczolay Péter bízik abban, hogy az új alkotmány előkészítése során racionális vita alakul ki, amelynek eredményeként az alaptörvény része lesz az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása is.
http://kdnp.hu/news/alkotmanybirosag-%E2%80%93-ujabb-serelmek-beadvanyok
Hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek politikai fejlődésében a hatalommegosztásnak a felvilágosodás idején kidolgozott klasszikus modellje jelentősen átalakult: a végrehajtó és a törvényhozó hatalom (részben a parlamenti rendszer logikájából fakadóan) egyetlen blokkot képez. Még olyan esetekben is működik ez a hatalmi blokk, amikor a kormányzatnak a törvényhozói területen nincs meg feltétlenül a többsége, akkor pedig különösen, ha ez a többség garantált és túllép bizonyos mértéket. Ezzel a hatalmi blokkal szemben gyakorlatilag a bírói szervezet képezi az ellensúlyt.
Kiemelte: a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása ma lényegében a hatáskörök megosztását jelenti a parlament és a kormány között, melyek politikailag összefonódtak. A bírói hatalom sajátossága ilyen körülmények között az, hogy a másik két politikai jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges, még akkor is, ha a politikai programokat megvalósító törvényeket és rendeleteket alkalmazza. A függetlenség azonban nem jelenthet kontrollálatlan bírói tevékenységet, a tisztességes eljárás érdekében a rendszernek a bírák felelősségét is garantálnia kell.
Az alkotmányozás kérdéséről szólva úgy vélte: a folyamat sikerének feltétele a politikai közösség önismerete. Azonosítani kell a közös értékeket, és meg kell határozni azokat. Paczolay Péter bízik abban, hogy az új alkotmány előkészítése során racionális vita alakul ki, amelynek eredményeként az alaptörvény része lesz az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása is.
http://kdnp.hu/news/alkotmanybirosag-%E2%80%93-ujabb-serelmek-beadvanyok
2010. december 10., péntek
Lendvai: szűkítené az emberi jogokat az „egypárti” alkotmány
Lendvai Ildikó szerint az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága pénteken arra figyelmeztette a Fideszt, hogy nem magának ír alkotmányt.
A brüsszeli testület tagjai kétnapos budapesti tárgyalásaik végén egyetértettek abban, hogy az új magyar alkotmánynak a lehető legnagyobb konszenzust, az egész nép támogatását kell tükröznie – emlékeztetett az Országgyűlés emberi jogi bizottságának szocialista tagja.
Lendvai Ildikó szerint a Fidesz azért fél az általa készített alkotmánykoncepció valódi vitára bocsátásától, mert az nem bővíti, hanem szűkíti az emberi jogokat.
„A konkrét jogszűkítésről szokás szerint habveréssel, szimbolikus politizálással, a Szent Korona szerepének középpontba állításával terelnék el a figyelmet" - fűzi hozzá.
Az ellenzéki képviselő szerint a „Fidesz által ócsárolt jelenlegi alkotmány" több emberi jogot garantál, mint az új koncepció. Lendvai Ildikó szerint utóbbiból kimaradt például az egyház és az állam szétválasztásának elve, ami nélkül a meggyőződés és a vallás szabadsága csak üres szólam marad.
Kiemeli: az alkotmánytervezetből eltűnnek az érdekegyeztetésre vonatkozó garanciák, valamint többé nem nevezik meg a sztrájkjogot, továbbá kimarad a politikai célú fegyveres szervezet létrehozását tiltó elv is, így „szemet hunyhatnának a sokak emberi jogait sértő Magyar Gárda fölött".
Lendvai Ildikó kiemeli: az állam feladatai és kötelességei közül eltűnik az esélyegyenlőtlenségek elleni fellépés, illetve másodrangúvá tennék az élettársi közösségben élőket azzal, hogy nem általában a családot, hanem a házasságon alapuló családot részesítenék kiemelt védelemben.
A szocialista politikus kifogásolja azt is, hogy a Fidesz „még a szimbólumokról sem nyit értelmes vitát". Lendvai Ildikó szerint a kormánypártnak arról kellene megkérdeznie az állampolgárokat, hogy a - tervezettel egybehangzóan - ők is változtatni akarnak-e az állami lobogón, illetve ebben az esetben nem kellene-e 1848 és 1956 hagyományait felelevenítve a „haza és haladás" értékeit megtestesítő Kossuth-címer használatát bevezetni.
FN.hu, MTI
2010. december 10. 20:12
A brüsszeli testület tagjai kétnapos budapesti tárgyalásaik végén egyetértettek abban, hogy az új magyar alkotmánynak a lehető legnagyobb konszenzust, az egész nép támogatását kell tükröznie – emlékeztetett az Országgyűlés emberi jogi bizottságának szocialista tagja.
Lendvai Ildikó szerint a Fidesz azért fél az általa készített alkotmánykoncepció valódi vitára bocsátásától, mert az nem bővíti, hanem szűkíti az emberi jogokat.
„A konkrét jogszűkítésről szokás szerint habveréssel, szimbolikus politizálással, a Szent Korona szerepének középpontba állításával terelnék el a figyelmet" - fűzi hozzá.
Az ellenzéki képviselő szerint a „Fidesz által ócsárolt jelenlegi alkotmány" több emberi jogot garantál, mint az új koncepció. Lendvai Ildikó szerint utóbbiból kimaradt például az egyház és az állam szétválasztásának elve, ami nélkül a meggyőződés és a vallás szabadsága csak üres szólam marad.
Kiemeli: az alkotmánytervezetből eltűnnek az érdekegyeztetésre vonatkozó garanciák, valamint többé nem nevezik meg a sztrájkjogot, továbbá kimarad a politikai célú fegyveres szervezet létrehozását tiltó elv is, így „szemet hunyhatnának a sokak emberi jogait sértő Magyar Gárda fölött".
Lendvai Ildikó kiemeli: az állam feladatai és kötelességei közül eltűnik az esélyegyenlőtlenségek elleni fellépés, illetve másodrangúvá tennék az élettársi közösségben élőket azzal, hogy nem általában a családot, hanem a házasságon alapuló családot részesítenék kiemelt védelemben.
A szocialista politikus kifogásolja azt is, hogy a Fidesz „még a szimbólumokról sem nyit értelmes vitát". Lendvai Ildikó szerint a kormánypártnak arról kellene megkérdeznie az állampolgárokat, hogy a - tervezettel egybehangzóan - ők is változtatni akarnak-e az állami lobogón, illetve ebben az esetben nem kellene-e 1848 és 1956 hagyományait felelevenítve a „haza és haladás" értékeit megtestesítő Kossuth-címer használatát bevezetni.
FN.hu, MTI
2010. december 10. 20:12
Április 25-én fogadnák el az új alkotmányt
Ezt Balsai István fideszes politikus a Történelmi tradíciók és az új alkotmány című konferencián jelentette be.
Az eseménysorozat házigazdai tisztét is ellátó politikus megnyitó beszédében közölte: a Parlamentben harmadik alkalommal megtartott rendezvényen arra keresik a választ, hogy az új magyar alkotmányban milyen szerepet kell szánni a történelmi tradícióknak, a kereszténységnek és a Szent Koronának.
Balsai István elmondta: az új alkotmány koncepciójának parlamenti vitája februárban lesz, a kormány pedig vállalta azt a kötelezettséget, hogy márciustól közel egy hónapig nem fogja a parlamentet sok törvénnyel terhelni, hiszen a parlamenti pártok csaknem egy hónapig tartó vitát folytatnak majd az alkotmányról.
Kijelentette, hogy az új alaptörvény jogfolytonos része lesz a sok száz éves történelmi alkotmánynak, amely sokáig szolgálta a magyar államiság kereteit. Hozzátette, úgy gondolják, hogy ebben megfelelő helyen, és a legfontosabb hivatkozási pontként a Szent Koronának is meg kell jelennie. Leszögezte, hogy ez nem azonos a Szent Korona-tannal.
Balsai István elmondta, hogy terveik szerint a kartális alkotmányt április 25-én fogadnák el.
Kitért arra, hogy "különböző aktuálpolitikai okokból" a három ellenzéki párt nem vesz részt az előkészítő folyamatban. Közlése szerint azonban ebből helytelen azt feltételezni, hogy nem vesznek részt az alkotmányozásban sem. Mint mondta, az ellenzéki pártok csak az előkészítő bizottság munkáját "bojkottálják", de a benyújtott indítványokról kifejtik véleményüket, és bizonyára részt vesznek majd a parlamenti munkában.
A bizottság elnöke kijelentette, szeretné eloszlatni azt a már külföldön is terjedő véleményt, "hogy valami egypárti alkotmányozás folyna". Hozzátette: az viszont külön politikatörténeti adottság, hogy a jelenlegi mandátumarány lehetővé teszi az új alkotmány elkészítését. Megjegyezte, hogy 1995-ben zajlott egy alkotmányozási folyamat, de az akkor két, egymástól sokban eltérő koalíciós párt munkáját jelentette.
Forrás: fidesz.hu
2010. december 10. 15:26
Az eseménysorozat házigazdai tisztét is ellátó politikus megnyitó beszédében közölte: a Parlamentben harmadik alkalommal megtartott rendezvényen arra keresik a választ, hogy az új magyar alkotmányban milyen szerepet kell szánni a történelmi tradícióknak, a kereszténységnek és a Szent Koronának.
Balsai István elmondta: az új alkotmány koncepciójának parlamenti vitája februárban lesz, a kormány pedig vállalta azt a kötelezettséget, hogy márciustól közel egy hónapig nem fogja a parlamentet sok törvénnyel terhelni, hiszen a parlamenti pártok csaknem egy hónapig tartó vitát folytatnak majd az alkotmányról.
Kijelentette, hogy az új alaptörvény jogfolytonos része lesz a sok száz éves történelmi alkotmánynak, amely sokáig szolgálta a magyar államiság kereteit. Hozzátette, úgy gondolják, hogy ebben megfelelő helyen, és a legfontosabb hivatkozási pontként a Szent Koronának is meg kell jelennie. Leszögezte, hogy ez nem azonos a Szent Korona-tannal.
Balsai István elmondta, hogy terveik szerint a kartális alkotmányt április 25-én fogadnák el.
Kitért arra, hogy "különböző aktuálpolitikai okokból" a három ellenzéki párt nem vesz részt az előkészítő folyamatban. Közlése szerint azonban ebből helytelen azt feltételezni, hogy nem vesznek részt az alkotmányozásban sem. Mint mondta, az ellenzéki pártok csak az előkészítő bizottság munkáját "bojkottálják", de a benyújtott indítványokról kifejtik véleményüket, és bizonyára részt vesznek majd a parlamenti munkában.
A bizottság elnöke kijelentette, szeretné eloszlatni azt a már külföldön is terjedő véleményt, "hogy valami egypárti alkotmányozás folyna". Hozzátette: az viszont külön politikatörténeti adottság, hogy a jelenlegi mandátumarány lehetővé teszi az új alkotmány elkészítését. Megjegyezte, hogy 1995-ben zajlott egy alkotmányozási folyamat, de az akkor két, egymástól sokban eltérő koalíciós párt munkáját jelentette.
Forrás: fidesz.hu
2010. december 10. 15:26
Botrány a Fidesz-pártalapítvány konferenciáján
...Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint a 2006-os vizsgálóbizottság ügyében Dénes Balázs pápább próbált lenni a pápánál, hiszen egy ilyen bizottság előtt mindenki köteles megjelenni, vallomást tenni, konkrét ügyekben pedig nem is kérdeztek bírákat. „Egy jogvédő szervezetnek a mi pártunkon kéne állni” – mondta Gulyás, emlékeztetve arra, hogy a 2006-os események kapcsán a TASZ akkor még kiállt a koncepciózus igazságszolgáltatási és rendőrségi gyakorlat ellen.
Gulyás szerint az elfogadás előtt álló médiatörvényben „európai gyakorlattól eltér részlet nincs, ha van, akkor pedig megindokolható”, valamint szerinte az eddigi húsz év is szolgáltatott példát az újságírói szabadság sérülésére.
A képviselő egyébként a korábban békés mederben csordogáló konferencián arról beszélt, az állam köteles az alapvető szabadságjogokat elismerni és ezért az új alkotmányban is biztosítani kell a teljes körű jogvédelmet. „A koncepció élő cáfolata azoknak a valótlan állításoknak, miszerint a Fidesz egy erős elnöki rendszer vagy a monarchikus irányba fordítaná vissza” – jelentette ki Gulyás, mivel az alkotmánya kerülő „értéktartalmú” tételek mellett a jelenlegi államberendezkedés "nagyjából megmarad". A vitatott értéktartalmú elemek pedig „ha nem is konszenzust, de széleskörű támogatást tudnak maguk mögött” - közölte a képviselő....
http://hirszerzo.hu/belfold/20101210_fidesz_emberi_jogok
Gulyás szerint az elfogadás előtt álló médiatörvényben „európai gyakorlattól eltér részlet nincs, ha van, akkor pedig megindokolható”, valamint szerinte az eddigi húsz év is szolgáltatott példát az újságírói szabadság sérülésére.
A képviselő egyébként a korábban békés mederben csordogáló konferencián arról beszélt, az állam köteles az alapvető szabadságjogokat elismerni és ezért az új alkotmányban is biztosítani kell a teljes körű jogvédelmet. „A koncepció élő cáfolata azoknak a valótlan állításoknak, miszerint a Fidesz egy erős elnöki rendszer vagy a monarchikus irányba fordítaná vissza” – jelentette ki Gulyás, mivel az alkotmánya kerülő „értéktartalmú” tételek mellett a jelenlegi államberendezkedés "nagyjából megmarad". A vitatott értéktartalmú elemek pedig „ha nem is konszenzust, de széleskörű támogatást tudnak maguk mögött” - közölte a képviselő....
http://hirszerzo.hu/belfold/20101210_fidesz_emberi_jogok
Az AB elnöke kevesli az emberi jogokat az alkotmánytervekből
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint kevés szó esik az új, még készülő alkotmányban az emberi jogokról, mintegy adottnak véve azokat; Paczolay Péter erről az emberi jogok napján, pénteken Budapesten tartott konferencián beszélt.
"Itt lenne a jó alkalom az alkotmányozás kapcsán, hogy az 1989-ben csak esetlegesen lefordított, az emberi jogokat érintő nemzetközi szerződéseket, vagy az új jogokat is figyelembe véve alakítsák ki az új alapszerződést" - mondta Paczolay Péter a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által rendezett konferencián.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az elkövetkező fél év Magyarország számára két szempontból is emlékezetes lesz: a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb feladata a válság kezelése lesz, amelyhez a "tapasztalatok miatt" hozzá is tud majd járulni az ország. A másik maga az alkotmányozás folyamata. Paczolay Péter szerint az alkotmányozás kapcsán néhány szempont nem kellő súllyal érvényesül. Ennél a folyamatnál nélkülözhetetlen a politikai közösség önértékelése, önreflexiója. Meg kellene állapítani azokat a közösségi értékeket, amelyekben az egész magyar politikai közélet egyetért - tette hozzá.
Vannak viszont olyan értékek, amelyekben soha nem fog a politikai közélet közös nevezőre jutni, amelyek élesen megosztják ezt a csoportot, s amelyeket élesen el kell egymástól választani - vélte Paczolay Péter.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke a konferencián elmondta: a polgári jólét egy bizonyos szintje alatt fölösleges azzal számolni, hogy a társadalom széles rétegei a szabadságjogokat megfelelő mértékben értékelni tudnák. Ezért a szabadság és a jólét biztosítása a garanciája annak, hogy az állampolgárok az alapvető szabadságjogukkal tudatosan élni tudjanak - fűzte hozzá.
A képviselő szerint az elmúlt nyolc év "idegen test a magyar demokráciában"; ebben az időszakban a szabadságjogokat tudatosan korlátozták. Az előző kormány a véleménynyilvánítás szabadságát, és különösen ennek a gyülekezési jogokra vonatkozó részét korlátozta leginkább - mondta. Gulyás Gergely szerint ezért az elmúlt húsz év emberi jogi küzdelmeibe az említett időszak nem illeszthető bele.
"Éppen ez a nyolc év vezetett oda, hogy a 2010-es választások után egy nehéz konfliktushelyzetbe került az új hatalom is: egyszerre van igény a rendre, az erős államra, a szabadság helyreállítására és a társadalmi jólétre" - mondta a képviselő.
Gulyás Gergely úgy vélte, hogy az új alkotmánynak a teljes körű jogvédelmet kell biztosítania, enélkül nem elképzelhető az új alapszerződés.
A konferencián felszólalt Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke és Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is.
Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948 decemberében ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. E dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok bizonyos körét.
Népszabadság.hu
MTI| 2010. december 10.
"Itt lenne a jó alkalom az alkotmányozás kapcsán, hogy az 1989-ben csak esetlegesen lefordított, az emberi jogokat érintő nemzetközi szerződéseket, vagy az új jogokat is figyelembe véve alakítsák ki az új alapszerződést" - mondta Paczolay Péter a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által rendezett konferencián.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az elkövetkező fél év Magyarország számára két szempontból is emlékezetes lesz: a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb feladata a válság kezelése lesz, amelyhez a "tapasztalatok miatt" hozzá is tud majd járulni az ország. A másik maga az alkotmányozás folyamata. Paczolay Péter szerint az alkotmányozás kapcsán néhány szempont nem kellő súllyal érvényesül. Ennél a folyamatnál nélkülözhetetlen a politikai közösség önértékelése, önreflexiója. Meg kellene állapítani azokat a közösségi értékeket, amelyekben az egész magyar politikai közélet egyetért - tette hozzá.
Vannak viszont olyan értékek, amelyekben soha nem fog a politikai közélet közös nevezőre jutni, amelyek élesen megosztják ezt a csoportot, s amelyeket élesen el kell egymástól választani - vélte Paczolay Péter.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke a konferencián elmondta: a polgári jólét egy bizonyos szintje alatt fölösleges azzal számolni, hogy a társadalom széles rétegei a szabadságjogokat megfelelő mértékben értékelni tudnák. Ezért a szabadság és a jólét biztosítása a garanciája annak, hogy az állampolgárok az alapvető szabadságjogukkal tudatosan élni tudjanak - fűzte hozzá.
A képviselő szerint az elmúlt nyolc év "idegen test a magyar demokráciában"; ebben az időszakban a szabadságjogokat tudatosan korlátozták. Az előző kormány a véleménynyilvánítás szabadságát, és különösen ennek a gyülekezési jogokra vonatkozó részét korlátozta leginkább - mondta. Gulyás Gergely szerint ezért az elmúlt húsz év emberi jogi küzdelmeibe az említett időszak nem illeszthető bele.
"Éppen ez a nyolc év vezetett oda, hogy a 2010-es választások után egy nehéz konfliktushelyzetbe került az új hatalom is: egyszerre van igény a rendre, az erős államra, a szabadság helyreállítására és a társadalmi jólétre" - mondta a képviselő.
Gulyás Gergely úgy vélte, hogy az új alkotmánynak a teljes körű jogvédelmet kell biztosítania, enélkül nem elképzelhető az új alapszerződés.
A konferencián felszólalt Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke és Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is.
Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948 decemberében ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. E dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok bizonyos körét.
Népszabadság.hu
MTI| 2010. december 10.
Paczolay: kevés szó esik a készülő alkotmányban az emberi jogokról
Az Alkotmánybíróság tagjai tanácsadóként nem vesznek részt az új alkotmány kidolgozásának folyamatában - hangsúlyozta Paczolay Péter, a testület elnöke, Az emberi és polgári jogok a magyar EU elnökség előtt című konferencián. A fideszes Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az elmúlt 8 év idegen test a szabadságjogok rendszerváltás utáni érvényesülésében.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint kevés szó esik az új, még készülő alkotmányban az emberi jogokról, mintegy adottnak véve azokat; Paczolay Péter erről az emberi jogok napján, pénteken Budapesten tartott konferencián beszélt.
"Itt lenne a jó alkalom az alkotmányozás kapcsán, hogy az 1989-ben csak esetlegesen lefordított, az emberi jogokat érintő nemzetközi szerződéseket, vagy az új jogokat is figyelembe véve alakítsák ki az új alapszerződést" - mondta Paczolay Péter a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által rendezett konferencián.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az elkövetkező fél év Magyarország számára két szempontból is emlékezetes lesz: a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb feladata a válság kezelése lesz, amelyhez a "tapasztalatok miatt" hozzá is tud majd járulni az ország. A másik maga az alkotmányozás folyamata.
Paczolay Péter szerint az alkotmányozás kapcsán néhány szempont nem kellő súllyal érvényesül. Ennél a folyamatnál nélkülözhetetlen a politikai közösség önértékelése, önreflexiója. Meg kellene állapítani azokat a közösségi értékeket, amelyekben az egész magyar politikai közélet egyetért - tette hozzá.
Vannak viszont olyan értékek, amelyekben soha nem fog a politikai közélet közös nevezőre jutni, amelyek élesen megosztják ezt a csoportot, s amelyeket élesen el kell egymástól választani - vélte Paczolay Péter.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke a konferencián elmondta: a polgári jólét egy bizonyos szintje alatt fölösleges azzal számolni, hogy a társadalom széles rétegei a szabadságjogokat megfelelő mértékben értékelni tudnák.
Ezért a szabadság és a jólét biztosítása a garanciája annak, hogy az állampolgárok az alapvető szabadságjogukkal tudatosan élni tudjanak - fűzte hozzá.
A képviselő szerint az elmúlt nyolc év "idegen test a magyar demokráciában"; ebben az időszakban a szabadságjogokat tudatosan korlátozták. Az előző kormány a véleménynyilvánítás szabadságát, és különösen ennek a gyülekezési jogokra vonatkozó részét korlátozta leginkább - mondta. Gulyás Gergely szerint ezért az elmúlt húsz év emberi jogi küzdelmeibe az említett időszak nem illeszthető bele.
"Éppen ez a nyolc év vezetett oda, hogy a 2010-es választások után egy nehéz konfliktushelyzetbe került az új hatalom is: egyszerre van igény a rendre, az erős államra, a szabadság helyreállítására és a társadalmi jólétre" - mondta a képviselő.
Gulyás Gergely úgy vélte, hogy az új alkotmánynak a teljes körű jogvédelmet kell biztosítania, enélkül nem elképzelhető az új alapszerződés.
A konferencián felszólalt Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke és Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is.
Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948 decemberében ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. E dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok bizonyos körét.
Hanganyag: Farkas Dávid
2010. december 10., péntek 18:05 InfoRádió / MTI
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint kevés szó esik az új, még készülő alkotmányban az emberi jogokról, mintegy adottnak véve azokat; Paczolay Péter erről az emberi jogok napján, pénteken Budapesten tartott konferencián beszélt.
"Itt lenne a jó alkalom az alkotmányozás kapcsán, hogy az 1989-ben csak esetlegesen lefordított, az emberi jogokat érintő nemzetközi szerződéseket, vagy az új jogokat is figyelembe véve alakítsák ki az új alapszerződést" - mondta Paczolay Péter a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által rendezett konferencián.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az elkövetkező fél év Magyarország számára két szempontból is emlékezetes lesz: a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb feladata a válság kezelése lesz, amelyhez a "tapasztalatok miatt" hozzá is tud majd járulni az ország. A másik maga az alkotmányozás folyamata.
Paczolay Péter szerint az alkotmányozás kapcsán néhány szempont nem kellő súllyal érvényesül. Ennél a folyamatnál nélkülözhetetlen a politikai közösség önértékelése, önreflexiója. Meg kellene állapítani azokat a közösségi értékeket, amelyekben az egész magyar politikai közélet egyetért - tette hozzá.
Vannak viszont olyan értékek, amelyekben soha nem fog a politikai közélet közös nevezőre jutni, amelyek élesen megosztják ezt a csoportot, s amelyeket élesen el kell egymástól választani - vélte Paczolay Péter.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke a konferencián elmondta: a polgári jólét egy bizonyos szintje alatt fölösleges azzal számolni, hogy a társadalom széles rétegei a szabadságjogokat megfelelő mértékben értékelni tudnák.
Ezért a szabadság és a jólét biztosítása a garanciája annak, hogy az állampolgárok az alapvető szabadságjogukkal tudatosan élni tudjanak - fűzte hozzá.
A képviselő szerint az elmúlt nyolc év "idegen test a magyar demokráciában"; ebben az időszakban a szabadságjogokat tudatosan korlátozták. Az előző kormány a véleménynyilvánítás szabadságát, és különösen ennek a gyülekezési jogokra vonatkozó részét korlátozta leginkább - mondta. Gulyás Gergely szerint ezért az elmúlt húsz év emberi jogi küzdelmeibe az említett időszak nem illeszthető bele.
"Éppen ez a nyolc év vezetett oda, hogy a 2010-es választások után egy nehéz konfliktushelyzetbe került az új hatalom is: egyszerre van igény a rendre, az erős államra, a szabadság helyreállítására és a társadalmi jólétre" - mondta a képviselő.
Gulyás Gergely úgy vélte, hogy az új alkotmánynak a teljes körű jogvédelmet kell biztosítania, enélkül nem elképzelhető az új alapszerződés.
A konferencián felszólalt Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke és Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is.
Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948 decemberében ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. E dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok bizonyos körét.
Hanganyag: Farkas Dávid
2010. december 10., péntek 18:05 InfoRádió / MTI
Új alkotmány: az Ab elnöke bízik a racionális vita kialakulásában
Az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető jogállami garancia – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerdán egy szakmai tanácskozáson a Szegedi Tudományegyetemen.
Az igazságszolgáltatás függetlensége garancia a jogok érvényesítésére, védelmére – fogalmazott Paczolay Péter (aki az SZTE professzora is) az Őrzők és őrzöttek – az igazságszolgáltató hatalom függetlensége és a tisztességes eljárás című konferencia megnyitóján. Hozzátette: ez a kérdés ritkán hallatszik ki „az alkotmányozás körüli hangzavarból”.
Az elmúlt évtizedek politikai fejlődésében a hatalommegosztásnak a felvilágosodás idején kidolgozott klasszikus modellje jelentősen átalakult: a végrehajtó és a törvényhozó hatalom (részben a parlamenti rendszer logikájából fakadóan) egyetlen blokkot képez. Még olyan esetekben is működik ez a hatalmi blokk, amikor a kormányzatnak a törvényhozói területen nincs meg feltétlenül a többsége, akkor pedig különösen, ha ez a többség garantált és túllép bizonyos mértéket – mondta az Ab elnöke. Ezzel a hatalmi blokkal szemben gyakorlatilag a bírói szervezet képezi az ellensúlyt – tette hozzá.
„A törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása ma lényegében a hatáskörök megosztását jelenti a parlament és a kormány között, melyek politikailag összefonódtak. A bírói hatalom sajátossága ilyen körülmények között az, hogy a másik két politikai jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges, még akkor is, ha a politikai programokat megvalósító törvényeket és rendeleteket alkalmazza” – idézte Paczolay Péter az Alkotmánybíróság egy 1993-as döntésének indoklását. A függetlenség nem jelenthet kontrollálatlan bírói tevékenységet, a tisztességes eljárás érdekében a rendszernek a bírák felelősségét is garantálnia kell – közölte az Ab elnöke.
Az alkotmányozás kérdéséről szólva Paczolay Péter hangsúlyozta, hogy a folyamat sikerének feltétele a politikai közösség önismerete. Azonosítani kell a közös értékeket, és meg kell határozni azokat a területeket, amelyekben soha nem lesz megegyezés egy adott politikai közösségen belül. Ezt követően lehet megtalálni az ezeknek megfelelő politikai intézményeket – tette hozzá.
Bízik abban, hogy az új alkotmány előkészítése során racionális vita alakul ki, amelynek eredményeként az alaptörvény része lesz az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása is - mondta Paczolay Péter.
2010. december 08., szerda, 13:09
Szerző: MTI / hvg.hu
Az igazságszolgáltatás függetlensége garancia a jogok érvényesítésére, védelmére – fogalmazott Paczolay Péter (aki az SZTE professzora is) az Őrzők és őrzöttek – az igazságszolgáltató hatalom függetlensége és a tisztességes eljárás című konferencia megnyitóján. Hozzátette: ez a kérdés ritkán hallatszik ki „az alkotmányozás körüli hangzavarból”.
Az elmúlt évtizedek politikai fejlődésében a hatalommegosztásnak a felvilágosodás idején kidolgozott klasszikus modellje jelentősen átalakult: a végrehajtó és a törvényhozó hatalom (részben a parlamenti rendszer logikájából fakadóan) egyetlen blokkot képez. Még olyan esetekben is működik ez a hatalmi blokk, amikor a kormányzatnak a törvényhozói területen nincs meg feltétlenül a többsége, akkor pedig különösen, ha ez a többség garantált és túllép bizonyos mértéket – mondta az Ab elnöke. Ezzel a hatalmi blokkal szemben gyakorlatilag a bírói szervezet képezi az ellensúlyt – tette hozzá.
„A törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása ma lényegében a hatáskörök megosztását jelenti a parlament és a kormány között, melyek politikailag összefonódtak. A bírói hatalom sajátossága ilyen körülmények között az, hogy a másik két politikai jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges, még akkor is, ha a politikai programokat megvalósító törvényeket és rendeleteket alkalmazza” – idézte Paczolay Péter az Alkotmánybíróság egy 1993-as döntésének indoklását. A függetlenség nem jelenthet kontrollálatlan bírói tevékenységet, a tisztességes eljárás érdekében a rendszernek a bírák felelősségét is garantálnia kell – közölte az Ab elnöke.
Az alkotmányozás kérdéséről szólva Paczolay Péter hangsúlyozta, hogy a folyamat sikerének feltétele a politikai közösség önismerete. Azonosítani kell a közös értékeket, és meg kell határozni azokat a területeket, amelyekben soha nem lesz megegyezés egy adott politikai közösségen belül. Ezt követően lehet megtalálni az ezeknek megfelelő politikai intézményeket – tette hozzá.
Bízik abban, hogy az új alkotmány előkészítése során racionális vita alakul ki, amelynek eredményeként az alaptörvény része lesz az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása is - mondta Paczolay Péter.
2010. december 08., szerda, 13:09
Szerző: MTI / hvg.hu
2010. december 8., szerda
Szájer: A készülő alkotmány logikai feladattá szűkíti az Ab hatáskörét
Belföld - A jelenlegi alkotmány szövege sem a jogbiztonság szempontjából, sem szimbolikusan nem képes ellátni a funkcióját, éppen ezért nem is tekinti senki olyan szövegnek, amelyhez ne lehetne hozzányúlni - mondta a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Szájer József szerint a magyar társadalomnak érzelmileg kell kötődnie az alaptörvényhez, ám egy olyan alkotmányt nem lehet szeretni, amelyet 1949. augusztus 20-án, a kommunista rendszer győzelmének betetőzéseként fogadott el az akkori parlament, ahogyan egy olyat sem, amelyben nyelvtani hibák vannak.
A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyetlen a térség demokráciába átlépett, volt kommunista országai közül, amelynek politikai elitje nem hozott létre új alkotmányt, mert ahhoz korábban nem sikerült megteremteni a konszenzust. Ennek közvetlen következménye az, hogy itt az alaptörvény egységes, végleges szövegének hiányát egy intézmény, az Alkotmánybíróság (AB) pótolta.
A politikus hozzátette: az alkotmány állandó változtatása nem szolgálja a jogbiztonságot, ezért egy olyan szöveget kell elfogadni, amit ez a mostani, kétharmados többséggel rendelkező hatalom is szentnek, a sajátjának tekint. A koncepció szerint olyan alaptörvényre van szükség, amely rugalmasan választ tud adni a társadalmi igényekre, ám egyben stabil is, és amely a legfontosabb garanciális kérdéseket határozza meg.
Minél kisebb a dokumentum, annál jobban védhető, annál több kerül a sarkalatos törvényekbe - magyarázta Szájer József, aki szerint azonban ezen jogszabályok körét is csökkenteni kell, hiszen azok megváltoztatására tett kísérletek az elmúlt időszakban gyakran patthelyzetet eredményeztek.
Az, hogy pillanatnyilag egy parttalan szöveget értelmez egy korlátlan felhatalmazású testület saját iniciatívája alapján, kizárólag azért nem semmisíti meg az egész jogrendszert, mert felkészült és felelősségérzettel rendelkező jogtudósok végzik e munkát - mondta Szájer József. Ebben a rendszerben, amely eltorzítja a jogbiztonságot - magyarázta - a törvényhozó jogai sérülnek, hiszen az AB 'láthatatlan alkotmányt' értelmezett.
Azzal, hogy a törvényalkotó most elfogad egy végleges szöveget, logikai feladattá szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét: a testület a továbbiakban azt vizsgálja, hogy az elfogadott törvények, rendeletek, szabályok logikailag ellentétesek-e az alaptörvénnyel - fejtegette Szájer József.
Felborult az egyensúly az Alkotmánybíróság és a törvényhozó viszonyában, ezért felül kell vizsgálni azt is, hogy a testület véleménye milyen mértékben befolyásolja a kihirdetett törvények sorsát. Vagyis azt, hogy az AB megsemmisítheti-e azokat, végezhet-e negatív jogalkotást - mondta a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke.
Szájer József arról is beszélt, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek az alkotmány szövegével kapcsolatban, és azt fontolgatják, hogyan lehetne jobban bevonni az állampolgárokat az előkészítésbe. Mint mondta, a közelmúltban ő maga indított egy olyan nyílt internetes fórumot, ahol az emberek nyolc alapvető közjogi kérdésben közölhetik a véleményüket. A politikus megjegyezte, hogy a konzultáció keretében meg kell fontolni a népszavazást is mint eszközt.
Szájer József arról is beszélt, hogy a Fidesz a kezdetektől fogva nem értett egyet a nyugdíjrendszer hárompilléressé alakításában, mivel ennek nyomán az idő előrehaladtával egyre több pénz hiányzott az államkasszából. A struktúrát tehát előbb-utóbb amúgy is át kellett volna alakítani, ám az, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó elszámolni a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, sürgetővé tette a változtatást.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Szájer József szerint a magyar társadalomnak érzelmileg kell kötődnie az alaptörvényhez, ám egy olyan alkotmányt nem lehet szeretni, amelyet 1949. augusztus 20-án, a kommunista rendszer győzelmének betetőzéseként fogadott el az akkori parlament, ahogyan egy olyat sem, amelyben nyelvtani hibák vannak.
A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyetlen a térség demokráciába átlépett, volt kommunista országai közül, amelynek politikai elitje nem hozott létre új alkotmányt, mert ahhoz korábban nem sikerült megteremteni a konszenzust. Ennek közvetlen következménye az, hogy itt az alaptörvény egységes, végleges szövegének hiányát egy intézmény, az Alkotmánybíróság (AB) pótolta.
A politikus hozzátette: az alkotmány állandó változtatása nem szolgálja a jogbiztonságot, ezért egy olyan szöveget kell elfogadni, amit ez a mostani, kétharmados többséggel rendelkező hatalom is szentnek, a sajátjának tekint. A koncepció szerint olyan alaptörvényre van szükség, amely rugalmasan választ tud adni a társadalmi igényekre, ám egyben stabil is, és amely a legfontosabb garanciális kérdéseket határozza meg.
Minél kisebb a dokumentum, annál jobban védhető, annál több kerül a sarkalatos törvényekbe - magyarázta Szájer József, aki szerint azonban ezen jogszabályok körét is csökkenteni kell, hiszen azok megváltoztatására tett kísérletek az elmúlt időszakban gyakran patthelyzetet eredményeztek.
Az, hogy pillanatnyilag egy parttalan szöveget értelmez egy korlátlan felhatalmazású testület saját iniciatívája alapján, kizárólag azért nem semmisíti meg az egész jogrendszert, mert felkészült és felelősségérzettel rendelkező jogtudósok végzik e munkát - mondta Szájer József. Ebben a rendszerben, amely eltorzítja a jogbiztonságot - magyarázta - a törvényhozó jogai sérülnek, hiszen az AB 'láthatatlan alkotmányt' értelmezett.
Azzal, hogy a törvényalkotó most elfogad egy végleges szöveget, logikai feladattá szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét: a testület a továbbiakban azt vizsgálja, hogy az elfogadott törvények, rendeletek, szabályok logikailag ellentétesek-e az alaptörvénnyel - fejtegette Szájer József.
Felborult az egyensúly az Alkotmánybíróság és a törvényhozó viszonyában, ezért felül kell vizsgálni azt is, hogy a testület véleménye milyen mértékben befolyásolja a kihirdetett törvények sorsát. Vagyis azt, hogy az AB megsemmisítheti-e azokat, végezhet-e negatív jogalkotást - mondta a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke.
Szájer József arról is beszélt, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek az alkotmány szövegével kapcsolatban, és azt fontolgatják, hogyan lehetne jobban bevonni az állampolgárokat az előkészítésbe. Mint mondta, a közelmúltban ő maga indított egy olyan nyílt internetes fórumot, ahol az emberek nyolc alapvető közjogi kérdésben közölhetik a véleményüket. A politikus megjegyezte, hogy a konzultáció keretében meg kell fontolni a népszavazást is mint eszközt.
Szájer József arról is beszélt, hogy a Fidesz a kezdetektől fogva nem értett egyet a nyugdíjrendszer hárompilléressé alakításában, mivel ennek nyomán az idő előrehaladtával egyre több pénz hiányzott az államkasszából. A struktúrát tehát előbb-utóbb amúgy is át kellett volna alakítani, ám az, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó elszámolni a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, sürgetővé tette a változtatást.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Nemzeti konzultáció az új alkotmány szövegéről
2010. December 08. Szerda, 11:49
Az alkotmány állandó változtatása nem szolgálja a jogbiztonságot, ezért egy olyan szöveget kell elfogadni, amely rugalmasan választ tud adni a társadalmi igényekre, de egyben stabil is, és meghatározza a legfontosabb garanciális kérdéseket – mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke.
Minél kisebb a dokumentum, annál jobban védhető, annál több kerül a sarkalatos törvényekbe – magyarázta Szájer József az InfoRádió Aréna című műsorában. De ezeknek a sarkaltos, eddig egyszerűen kétharmadosként emlegetett törvényeknek a körét is csökkenteni kell, hiszen a megváltoztatásukra tett kísérletek eddig gyakran eredményeztek patthelyzetet.
Magyarország az egyetlen a térség volt kommunista országai közül, amelynek politikai elitje nem hozott létre új alkotmányt – szögezte le Szájer József. Ennek közvetlen következménye az, hogy itt az alaptörvény egységes, végleges szövegének hiányát egy intézmény, az Alkotmánybíróság pótolta, vagyis jelenleg egy korlátlan felhatalmazású testület értelmez saját iniciatívája alapján egy parttalan szöveget. Ez csak azért nem semmisíti meg az egész jogrendszert, mert felkészült és felelős jogtudósok végzik. Azzal, hogy a törvényalkotó most elfogad egy végleges szöveget, logikai feladattá szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét: a testület a továbbiakban azt vizsgálja, hogy az elfogadott törvények, rendeletek, szabályok logikailag ellentétesek-e az alaptörvénnyel.
Szájer József arról is beszélt, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek az alkotmány szövegéről. Keresik az eszközöket, hogyan lehetne jobban bevonni az állampolgárokat az előkészítésbe, ilyen lehet a népszavazás is. Elmondta, hogy ő maga is indított egy olyan nyílt internetes fórumot, ahol az emberek közölhetik a véleményüket nyolc alapvető közjogi kérdésben.
Az alkotmány állandó változtatása nem szolgálja a jogbiztonságot, ezért egy olyan szöveget kell elfogadni, amely rugalmasan választ tud adni a társadalmi igényekre, de egyben stabil is, és meghatározza a legfontosabb garanciális kérdéseket – mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke.
Minél kisebb a dokumentum, annál jobban védhető, annál több kerül a sarkalatos törvényekbe – magyarázta Szájer József az InfoRádió Aréna című műsorában. De ezeknek a sarkaltos, eddig egyszerűen kétharmadosként emlegetett törvényeknek a körét is csökkenteni kell, hiszen a megváltoztatásukra tett kísérletek eddig gyakran eredményeztek patthelyzetet.
Magyarország az egyetlen a térség volt kommunista országai közül, amelynek politikai elitje nem hozott létre új alkotmányt – szögezte le Szájer József. Ennek közvetlen következménye az, hogy itt az alaptörvény egységes, végleges szövegének hiányát egy intézmény, az Alkotmánybíróság pótolta, vagyis jelenleg egy korlátlan felhatalmazású testület értelmez saját iniciatívája alapján egy parttalan szöveget. Ez csak azért nem semmisíti meg az egész jogrendszert, mert felkészült és felelős jogtudósok végzik. Azzal, hogy a törvényalkotó most elfogad egy végleges szöveget, logikai feladattá szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét: a testület a továbbiakban azt vizsgálja, hogy az elfogadott törvények, rendeletek, szabályok logikailag ellentétesek-e az alaptörvénnyel.
Szájer József arról is beszélt, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek az alkotmány szövegéről. Keresik az eszközöket, hogyan lehetne jobban bevonni az állampolgárokat az előkészítésbe, ilyen lehet a népszavazás is. Elmondta, hogy ő maga is indított egy olyan nyílt internetes fórumot, ahol az emberek közölhetik a véleményüket nyolc alapvető közjogi kérdésben.
Szájer szerint a jelenlegi alkotmányt nem lehet szeretni
MTI 2010. december 08. 09:47
Frissítve: 9 órája
A jelenlegi alkotmány szövege sem a jogbiztonság szempontjából, sem szimbolikusan nem képes ellátni a funkcióját - mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Szájer József szerint a magyar társadalomnak érzelmileg kell kötődnie az alaptörvényhez, ám egy olyan alkotmányt nem lehet szeretni, amelyet 1949. augusztus 20-án, a kommunista rendszer győzelmének betetőzéseként fogadott el az akkori parlament, ahogyan egy olyat sem, amelyben nyelvtani hibák vannak - olvasható az inforadio.hu-n.
Szájer József azt is elmondta: az alkotmány állandó változtatása nem szolgálja a jogbiztonságot, ezért egy olyan szöveget kell elfogadni, amit ez a mostani, kétharmados többséggel rendelkező hatalom is a sajátjának tekint. A koncepció szerint olyan alaptörvényre van szükség, amely rugalmasan választ tud adni a társadalmi igényekre, ám egyben stabil is, és amely a legfontosabb garanciális kérdéseket határozza meg. Minél kisebb a dokumentum, annál jobban védhető, annál több kerül a sarkalatos törvényekbe - írja az inforadio.hu.
Frissítve: 9 órája
A jelenlegi alkotmány szövege sem a jogbiztonság szempontjából, sem szimbolikusan nem képes ellátni a funkcióját - mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Szájer József szerint a magyar társadalomnak érzelmileg kell kötődnie az alaptörvényhez, ám egy olyan alkotmányt nem lehet szeretni, amelyet 1949. augusztus 20-án, a kommunista rendszer győzelmének betetőzéseként fogadott el az akkori parlament, ahogyan egy olyat sem, amelyben nyelvtani hibák vannak - olvasható az inforadio.hu-n.
Szájer József azt is elmondta: az alkotmány állandó változtatása nem szolgálja a jogbiztonságot, ezért egy olyan szöveget kell elfogadni, amit ez a mostani, kétharmados többséggel rendelkező hatalom is a sajátjának tekint. A koncepció szerint olyan alaptörvényre van szükség, amely rugalmasan választ tud adni a társadalmi igényekre, ám egyben stabil is, és amely a legfontosabb garanciális kérdéseket határozza meg. Minél kisebb a dokumentum, annál jobban védhető, annál több kerül a sarkalatos törvényekbe - írja az inforadio.hu.
A készülő alkotmány logikai feladattá szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét...
...Szájer József szerint.
A jelenlegi alkotmány szövege sem a jogbiztonság szempontjából, sem szimbolikusan nem képes ellátni a funkcióját, éppen ezért nem is tekinti senki olyan szövegnek, amelyhez ne lehetne hozzányúlni - mondta a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Szájer József szerint a magyar társadalomnak érzelmileg kell kötődnie az alaptörvényhez, ám egy olyan alkotmányt nem lehet szeretni, amelyet 1949. augusztus 20-án, a kommunista rendszer győzelmének betetőzéseként fogadott el az akkori parlament, ahogyan egy olyat sem, amelyben nyelvtani hibák vannak.
inforadio.hu
http://propeller.hu/nagyvilag/1581436-szajer-jozsef-a-keszulo-alkotmany-logikai-feladatta
A jelenlegi alkotmány szövege sem a jogbiztonság szempontjából, sem szimbolikusan nem képes ellátni a funkcióját, éppen ezért nem is tekinti senki olyan szövegnek, amelyhez ne lehetne hozzányúlni - mondta a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Szájer József szerint a magyar társadalomnak érzelmileg kell kötődnie az alaptörvényhez, ám egy olyan alkotmányt nem lehet szeretni, amelyet 1949. augusztus 20-án, a kommunista rendszer győzelmének betetőzéseként fogadott el az akkori parlament, ahogyan egy olyat sem, amelyben nyelvtani hibák vannak.
inforadio.hu
http://propeller.hu/nagyvilag/1581436-szajer-jozsef-a-keszulo-alkotmany-logikai-feladatta
2010. december 4., szombat
Átalakul az Alkotmánybíróság?
A Salamon László (KDNP) vezette alkotmány-előkészítő bizottság a jövő héten benyújthatja az Országgyűlésnek alkotmánykoncepcióját. Két hónapig tart majd a vita, így az új alkotmány elfogadásának időpontja április végén lehet. A parlament elé kerülő koncepció, bár foglalkozik az Alkotmánybírósággal, mégsem dönti el a testület jövőjéről szóló vitát. Annyi biztos, hogy az alkotmánybíráskodás megmarad az új alaptörvény szerint.
Április 25. lehet az ország új alkotmányának elfogadási időpontja – tudta meg a Magyar Hírlap. A Salamon László (KDNP) vezette alkotmány-előkészítő bizottság a jövő héten be is nyújthatja az Országgyűlésnek alkotmánykoncepcióját. Az MSZP, az LMP és a Jobbik nélkül működő testület ezen a héten véglegesíti a szöveget, a jövő héten pedig nyilvánosságra is hozza. Az Országgyűlés ezt minden bizonnyal csak februárban, a tavaszi ülésszak kezdetén kezdi tárgyalni.
Két hónapig tart majd a vita, így április végén lehet új alaptörvénye az országnak – közölték kormánypárti forrásaink. Megtudtuk azt is, hogy a parlament elé kerülő koncepció, bár foglalkozik az Alkotmánybírósággal, mégsem dönti el a testület jövőjéről szóló vitát. Más kormányzati forrásaink szerint viszont csak annyi biztos, hogy csupán az alkotmánybíráskodás marad meg az új alaptörvény szerint.
Az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, Paczolay Péter szeptemberben juttatta el javaslatait az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak testülete szerepkörével kapcsolatban. Ebben hangsúlyozta a testület függetlenségének biztosítását, és javasolta, hogy az alkotmánybírók parlamenti választását váltsa fel a több alkotmányos szerv általi jelölés és kinevezés.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Április 25. lehet az ország új alkotmányának elfogadási időpontja – tudta meg a Magyar Hírlap. A Salamon László (KDNP) vezette alkotmány-előkészítő bizottság a jövő héten be is nyújthatja az Országgyűlésnek alkotmánykoncepcióját. Az MSZP, az LMP és a Jobbik nélkül működő testület ezen a héten véglegesíti a szöveget, a jövő héten pedig nyilvánosságra is hozza. Az Országgyűlés ezt minden bizonnyal csak februárban, a tavaszi ülésszak kezdetén kezdi tárgyalni.
Két hónapig tart majd a vita, így április végén lehet új alaptörvénye az országnak – közölték kormánypárti forrásaink. Megtudtuk azt is, hogy a parlament elé kerülő koncepció, bár foglalkozik az Alkotmánybírósággal, mégsem dönti el a testület jövőjéről szóló vitát. Más kormányzati forrásaink szerint viszont csak annyi biztos, hogy csupán az alkotmánybíráskodás marad meg az új alaptörvény szerint.
Az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, Paczolay Péter szeptemberben juttatta el javaslatait az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak testülete szerepkörével kapcsolatban. Ebben hangsúlyozta a testület függetlenségének biztosítását, és javasolta, hogy az alkotmánybírók parlamenti választását váltsa fel a több alkotmányos szerv általi jelölés és kinevezés.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)