retro: Drasztikus keretszámcsökkentés a felsőoktatásban

Mihájlovits Klára
2012. január 26., csütörtök
Budapesti tudósítónktól
Valószínűleg nem tévedünk sokat, ha azt mondjuk, hogy a végzős középiskolás diákok és szüleik meglehetősen nyugtalan heteket éltek át az utóbbi időben. S valószínűleg akkor sem tévedünk, ha azt állítjuk: nem nyugodhattak meg azt követően sem, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága a múlt héten közzétette a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítését, amely intézményekre és képzésekre lebontva tartalmazza azt, hogy az egyes egyetemek egyes karain hány hallgató tanulhat állami finanszírozású és hány önköltséges formában.

Az adatokat látva megállapítható: ingyenesen, azaz teljes állami támogatással az előző évekhez viszonyítva sokkal kevesebben, összesen 27 150-en tanulhatnak tovább, 15 550-an pedig részösztöndíjat kaphatnak, azaz a teljes költség felét kell fizetniük. Ez jelentős szűkítés a tavalyi adatokhoz viszonyítva, amikor 53 400 diák egyetemi tanulmányait támogatta teljes mértékben az állam. A drasztikus létszámcsökkentést az oktatási államtitkárság illetékesei a gazdasági válsággal és demográfiai mutatókkal indokolják.

Hogy a felsőoktatási szabályozás változása hogyan érinti a határon túli magyar diákokat, egyelőre nem tudjuk. Annyi biztos, hogy államilag támogatott vagy résztámogatott képzésre jelentkezhetnek azok a határon túli magyar nemzetiségű, nem magyar állampolgárok, akik megfelelnek a felvételi feltételeknek, és elérik a megállapított ponthatárt. Ők pályázhatnak a nemzeti erőforrás miniszter által adható ösztöndíjra is. Állami pénzből természetesen csak azokon az egyetemeken tanulhatnak a határon túliak is, ahol egyáltalán meghirdettek ilyen képzési formát.

A közzétett keretszámokat látva megállapítható, hogy az államilag támogatott közgazdász- és jogászképzésben tapasztalható a legnagyobb létszámcsökkentés. Ugyanis míg a korábbi években megközelítőleg 4500 majdani közgazdász és mintegy 800 reménybeli jogász tanulhatott az állam pénzén, addig az idén az előbbiek száma alig teszi ki a 250-et, utóbbiaké pedig a 100-at. Jogászokat csak Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen képeznek államilag támogatott formában. A Budapesti Corvinus Egyetem összesen 625 államilag finanszírozott helyet kapott, ebből a legnépszerűbb gazdaságtudományi képzésekre csak 75 állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2730 teljes állami helyet kapott, ebből a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet, részben állami támogatással 2725-en folytathatnak tanulmányokat. A már említett ELTE-n 3410 állami hely van, ebből a bölcsészeknek 1050, az informatikának 400, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott. Ugyanitt, az ország egyik legnépszerűbb egyetemén 1400-an résztámogatással tanulhatnak. A Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással. A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230-an orvosi alapképzésben vehetnek részt, 270-en az informatikai területeken.

Az egyetemek meglehetősen értetlenül figyelik a helyzetet. A Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese, Jávor András például azt nyilatkozta a sajtónak: meglátása szerint szakmailag nem támasztható alá az államilag támogatott felsőoktatási helyek keretszámának megállapítása, az sem a diákok érdekeit, sem a piaci igényeket nem szolgálja. Korábban a Magyar Rektori Konferencia azt javasolta: a felsőoktatásban az államilag támogatott képzések létszámkereteit 2012-ben és azt követően úgy határozzák meg, hogy egyetlen keretszám vonatkozásában se legyen az előző évihez képest 25 százaléknál nagyobb az eltérés. A közzétett adatokból nyilvánvaló, hogy a tárca nem fogadta el az indítványt.

A majdani hallgatókat és szüleiket így tehát az a kérdés foglalkoztatja a leginkább mostanság, hogyan tudják kifizetni az igencsak borsos önköltséget, amennyiben a diáknak nem sikerül bejutni az olyannyira vágyott, államilag támogatott képzésre. Az önköltség egyetemenként, karonként eltérő: a Corvinuson például a magyar nyelvű gazdálkodás és menedzsment szakon félévente 295 ezer forintot kell fizetni, kertészmérnöki képzésért 215 ezret, de aki építésznek tanulna a BME-n, annak bizony 365 ezret kell félévenként fizetnie. Ezzel szemben az ELTE néprajz szakán már 150 ezer forintért is képeznek szakembereket. Ha viszont valaki a Semmelweis Egyetemen tanulna orvosnak, akkor bizony egymillió-húszezer forintot kell szemeszterenként befizetni…

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint azzal, hogy drasztikusan csökkentik az ingyenes egyetemi és főiskolai helyek számát, nem lesz nehezebb a diákoknak, ugyanis vehetnek fel diákhitelt, és állami ösztöndíjakra is pályázhatnak. A diákok azonban meglehetős ellenérzést tanúsítanak a kizárólag az egyetemi képzés költségeire fordítható, úgynevezett Diákhitel 2 iránt, mondván, nem szeretnék az életüket több millió forintos adósság törlesztésével kezdeni.

A diákok és szülők helyzetét nehezíti, hogy február 15-éig el kell dönteni, hova adja be a reménybeli hallgató a jelentkezési lapját. Mindezt úgy, hogy közben legalább 240 pontot kell elérnie a jelentkezőnek ahhoz, hogy egyáltalán pályázhasson az egyetemi képzési helyre.
http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-01-26_Drasztikus_keretszamcsokkentes_a_felsooktatasban.xhtml