Szerző: Nagy Szilvia | Megjelent a 2012. december 09.-i lapszámban
...Majtényi László 1950-ben született. ...1990-tól 1995-ig az Alkotmánybíróság tudományos munkatársa, majd főtanácsosa. ...
Nagy Szilvia: - Tegyük fel, hogy túljutnak a politikai megosztottságon, létrejön az összefogás, győznek a választásokon, de a hogyan továbbról is eltérőek a vélemények. Vörös Imre jogászprofesszor, volt alkotmánybíró szerint a Fidesz kizárólagos hatalombirtoklásra való törekvése miatt feles többséggel is megsemmisítheti az Országgyűlés a demokráciát korlátozó törvényeket. Ön szerint kétharmad kell. Ki dönti el, hogy kinek van igaza? Mert ha a jelenlegi összetételű Alkotmánybíróság, vagy a köztársasági elnök, akkor nem jósolok nagy jövőt a szép céloknak.
– Egy szabad világban az embereknek vitáik vannak egymással. Okos vita hozza ki a relatíve jó megoldásokat. Mindennek van előnye és hátránya. Vonzó megállapítani, hogy feles törvénnyel ki lehet válogatni a kizárólagos hatalombirtoklásra való törekvést szolgáló jogszabályokat, és hatályon kívül helyezhetőek. A kérdés, hogy mennyire tekinthető ez legitimnek. Mennyire lehet tartós az eredménye?
– Mitől lesz az?
– De facto a Fidesz látszik a jobboldal politikai képviselőjének, de valójában a Fidesz a politikai, konzervatív jobboldal sokszorosan tagolt magyarországi világát egyáltalán nem képviseli. Még konzervatív pártnak sem lehet nevezni: egy populista, a belső vitákat elnyomó, szabad embereket nem tűrő képződmény. Nincs politikai képviselete a konzervatív jobboldalnak. Problematikus, hogy a választásokig ilyen hiteles politikai képviselet létrejön-e. Mégis, a hosszú távú időhorizonton egyszerűen nincs más lehetőség, mint az alkotmányos erők összefogása – egy rövid időre: amíg az alkotmányosságot helyreállítják. Lehet azt mondani, hogy ennek nincs politikai realitása, de a politika realitássá akkor válhat, ha erről beszélünk. A turulokrácia, a bankok elleni küzdelem, a szabadságharc a világ ellen, a felsőoktatás lenullázása – mind szavakból lettek valósággá.
– Mi a megoldás?
– A választási győzelem után meg lehet kérni a nagy öregeket: Kis Jánost, Sólyom Lászlót és Vitányi Ivánt például, hogy ők készítsék el az 1989-es alapokon nyugvó, új Alkotmány tervezetét. Olyan megoldás kell, ami nem azt jelenti, hogy az ország egyik fele revansot vesz az ország másik felén. Tartós alkotmányt úgy lehet csak elképzelni, hogy a politikai közösség egészének az értékeit fejezi ki: olyan végleges alkotmányt kell megalkotni, amely egy modern, élhető, versenyképes Magyarország közjogi alapzata és szabadságjogainak foglalata évtizedekre. Ehhez pedig nyilvánvaló, hogy egy olyan eljárásmódra van szükség, amely biztosítja, hogy az Alkotmányt tisztelő jobb és baloldal közös műve legyen.
– A Fidesz mindent megtesz majd annak érdekében, hogy ez ne így legyen.
– Akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy így legyen.
– Széles legitimációról beszél, de nyilvánvaló, hogy a Fidesznek esze ágában sincs asszisztálni Orbán életművének lebontásához.
– Akkor ki kell zárni ebből a folyamatból, persze ha a választók ezt engedélyezik. A végső szót a választók mondják ki.
– Ettől függetlenül lehetséges, hogy egy nagyon hangos, ha nem is feltétlenül hatalmas tömeg fog majd hidakat foglalni és autókat felgyújtani.
– Persze előjöhet Satu és Debil, de hányan mennek utánuk? Ennek az ellenszere az olyan politika, amely nem a revansra törekszik.
– Hogy lehet nem a revansra törekedni? Mondana egy olyan állami intézményt, amit jelenleg demokratikusnak, függetlennek, szakmainak tart?
– Nem akarok névsorolvasást tartani. De az meggyőződésem, hogy az alkotmányos magyar köztársaság vezetői körében nem maradhatnak meg azok, akik csúfot űztek az alkotmányosságból és hagyták magukat dróton rángatni. Az egyik legnagyobb veszélynek éppenséggel azt tartom, hogy egyesek felajánlják szolgálataikat az alkotmányos Magyarországnak, azaz a lakáj új gazdát keres. Ugyanakkor nem világos előttem, hogy melyikkel mit lehet kezdeni. Az elmúlt húsz év közjogi mozgásai azt mutatják, hogy a független intézmények vezetőinek egy jelentős része hirtelen eltűnik. Ez a demokrácia gyengesége.
– Akkor mi a mérce?
– Nem tartom legitimnek, ha mindazt a bűnt, ami történt, feles többséggel hozzuk helyre, sőt, még a kétharmadossal is lesznek problémák, mert mindenképpen el kell kerülni azt, amit a Fidesz csinált a kétharmaddal. Vannak például alkotmánybírák, akiket az alkotmányosság és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jogszabályait megsértve választottak, lehet alkotmányos megoldás, hogy az ilyeneket elküldjük. Óvatosan kell mindenesetre eljárni. ...
http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/most_az_egyszer_legalabb_ne_szavazz_a_fideszre_majtenyi_laszlo_a_2014es_valasztas_uzeneterol
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése