Gulyás Gergely: aktivista az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (AB) múlt pénteki határozata a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi - nyilatkozta a Népszabadságnak Gulyás Gergely.
MTI
A Fidesz jogi szakpolitikusa szerint az AB-határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státuszt biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.

Gulyás Gergely szerint az előzetes regisztráció nem ellentétes a választójoggal.

A szakpolitikus a lap hétfői számában közölt interjúban arra a kérdésre, hogy az alkotmánybírósági döntésből következik-e bármi is a választási eljárási törvényre, az előzetes regisztrációra nézve, úgy vélekedett: jogilag nem feltétlenül következne, józan ésszel viszont nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni, hiszen az AB közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell.

"Ha nem a vak véletlen az oka annak, hogy az AB éppen most döntött az átmeneti rendelkezésekről, akkor ez - függetlenül az én jogi álláspontomtól - előre vetíti a választási eljárással kapcsolatos döntést is" - mondta. A törvény egészének a megsemmisítése azonban a politikus szerint fel sem merülhet, hiszen az eljárási törvény része egy sor olyan rendelkezés is, melynek az alkotmányosságával kapcsolatosan semmilyen kétség nem vetődött fel.

Gulyás Gergely szerint az AB határozata az alkotmányozó nyilvánvaló szándékával szemben egy alaptörvényi rendelkezés végtelenül szűkítő értelmezésével, gyakorlatilag annulálásával született. Úgy vélekedett, hogy az AB még soha olyan erős hatalmi ellensúlyként nem lépett fel a megelőző két évtizedben, mint ahogyan azt éppen a jelenlegi törvényhozással szemben teszi.

Arra a kérdésre, hogy a joguralom-népuralom vitában melyik oldalon áll, kifejtette: az Országgyűlés alkotmányozó hatalma az, melynek az Alkotmánybíróságot teljes egészében kötnie kell. "Tehát a mércét az Országgyűlés határozza meg. Ezen az alkotmányos mércén belül feladata az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság feltétlen érvényesítése" - fejtette ki.

Elmondta, a rendszer azáltal működőképes, hogy az AB az alkotmány rendelkezéseit juttatja érvényre, a törvényhozó pedig tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését. Ha nem ért egyet egy döntéssel, az a lehetőség fennáll, hogy az AB által kifogásolt rendelkezéseket az alkotmány részévé teszi. A törvényhozásnak, mint alkotmányozó hatalomnak ezzel az eszközzel megfontoltan kell élnie, de elszámolással nem az Alkotmánybíróságnak, hanem a választópolgároknak tartozik. Ez a parlamentáris demokrácia - jelentette ki.