Alkotmányellenes a család fogalma

origo
Megsemmisíti az Alkotmánybíróság a család védelméről szóló tavaly elfogadott törvény több pontját. A probléma a család fogalmával és az öröklési szabályokkal van.

Megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn. Az AB a család törvényben szereplő definícióját kifogásolja, mert a bírák úgy ítélték meg, hogy indokolatlanul szűkíti a család fogalmát.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a tavaly elfogadott családvédelmi törvény egyes - a család fogalmáról, valamint a törvényes öröklés rendjéről szóló - szabályait diszkriminatívnak találta, és június elején kezdeményezte alkotmánybírósági vizsgálatukat. A hétfői határozathirdetésen jelen volt az indítványozó, Szabó Máté ombudsman is.

Az AB szerint a törvény szűkre szabta a család fogalmát

Az AB megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések alaptörvénybe ütköznek, és ezért megsemmisítette őket. Indoklása szerint a családjogi törvény túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenesági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó, gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg. Továbbá kimondta azt is: az alaptörvényből nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre - például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra - ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége.

"Ha a jogalkotó a családokra nézve kíván jogokat és kötelezettségeket megállapítani, akkor azoktól a személyektől, akik a családalapítást házasságkötés nélkül, más tartós érzelmi és gazdasági életközösségben kívánják megvalósítani, jogokat nem vonhat vissza, a társkapcsolati forma meglévő védelmi szintjét nem csökkentheti" - rögzítette a testület.

Az új életet kell oltalmazni

A határozat kitér arra is: az alaptörvényből fakadó követelmény, hogy a házasságot és a családot érintő intézményvédelmi kötelezettség nem eredményezheti a gyermekek bármilyen közvetlen vagy közvetett jellegű hátrányos megkülönböztetését azon az alapon, hogy szüleik házasságban vagy más típusú életközösségben nevelik őket. A családvédelmi törvény családfogalma azonban az alaptörvényhez képest leszűkítő, nem képes eleget tenni a szélesebb körű állami intézményvédelmi kötelezettségnek.

Az Ab leszögezte, hogy a családokat megillető alaptörvényi védelem kiterjed azokra a tartós jellegű társkapcsolatokra is, amelyekből közös gyermek származik. Ebben az esetben az állam intézményvédelmi kötelezettségének az a vonása került előtérbe, amely a keletkezett új életet hivatott oltalmazni - attól függetlenül, hogy az a jogalkotó által milyen szinten szabályozott vagy esetleg nem szabályozott együttélési formából származik.

Azonos neműek tartós párkapcsolatának védelme

Az Ab korábbi gyakorlatából felidézte, hogy az azonos neműek tartós párkapcsolatának védelme nem a házasság és a család védelmét előíró intézményvédelmi kötelezettségből vezethető le, esetükben az elismerés és a védelem igénye az emberi méltósághoz való jogból, az abból származtatott önrendelkezési jogból, az általános cselekvési szabadságból, valamint a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogból következik.

Az Ab következetes gyakorlata a különböző tartós életközösségi formák típusainak a megkülönböztetését nem olyan módon ismeri el, hogy valamely ideáltípus előnyben részesítése érdekében más életközösségi típusokat korlátoz vagy tilt, hanem úgy, hogy az azonos védelem kötelezettségének érvényesítése mellett az alaptörvénnyel összhangban elismeri az állam előnyöket juttató, különböző családtámogatási intézményekben megnyilvánuló eszközrendszerét.

Az öröklési szabályok

Az öröklési szabályokkal kapcsolatban pedig kimondta, hogy a törvényes öröklés rendjének egyértelműnek kell lennie, a vizsgált rendelkezések viszont olyan mértékben mondanak ellen a polgári törvénykönyvben rögzítetteknek, hogy ez jogalkalmazói jogértelmezéssel már nem oldható fel, így sértik a jogbiztonságot.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs a házastárssal azonos szinten örököl, a családvédelmi törvény ezzel szemben következetesen mellőzi a bejegyzett élettársra való utalást, kizárva ezzel őt a törvényes örökösök rendjéből. Az Ab megkeresésére az igazságügyi miniszter válaszában elismerte, hogy a jogalkotás során ez az ellentmondás felszínre került, de a "feloldásához szükséges lépéseket végül nem tette meg a jogalkotó" - tartalmazza a határozat.

KDNP: társadalomellenes a család fellazítása

Harrach Péter, a családvédelmi törvényt kidolgozó Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint az öröklésre vonatkozó - hétfőn megsemmisített passzusok - az új polgári törvénykönyve elfogadásával rendeződni fognak. Harrach elmondta: a KDNP határozottan és erőteljesen szeretné megvédeni a házasság és család intézményét, és azt vallják, hogy ennek mindenféle fellazítása társadalomellenes cselekmény. Harrach elmondta, hogy az élettársi kapcsolat egy szabadon választott életforma, az azonos nemű élettársakról pedig külön törvény rendelkezik.

A családvédelmi törvény örökléssel kapcsolatos rendelkezését az ombudsman június elejei indítványa nyomán néhány héten belül, még a törvény július elsejei hatályba lépése előtt felfüggesztette az AB. A testület ekkor élt először az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amelynek alapján egy törvényi rendelkezés hatálybalépését vizsgálata idejére felfüggesztheti. Az Ab döntését már akkor azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a Ptk. és a családvédelmi törvény nincs összhangban, és ez súlyos bizonytalanságot okoz, továbbá kimondta, hogy "a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján".

A határozathoz Holló András és Lévay Miklós a rendelkező részt alátámasztó, de a többségi véleménytől eltérő párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla pedig a rendelkező részt elutasító különvéleményt fűzött. A többségi véleményt az elnök és kilenc alkotmánybíró támogatta.