"Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam"

Bod Péter Ákosnak nem tetszik, amit az Orbán-kormány tesz
"Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam" - így vélekedett Bod Péter Ákos egyetemi tanár, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, a végkielégítés-adó kapcsán a múlt héten felmerült kormányoldali tervekről, nevezetesen az alkotmány és az Alkotmánybíróság (AB) felülvizsgálati köreinek szándékolt megváltoztatásáról, utóbbi esetében szűkítéséről.

Török Zoltán , a Raiffeisen Bank vezető elemzője ugyanitt azt mondta: nem a különadóval beszedhető összeg, hanem az intézkedések üzenetértéke a jelentős a kormányzat részéről. Bod Péter Ákos szerint a válságadók valamilyen formában végül mégis visszahatnak majd a fogyasztókra. A devizahitelesek megsegítésére hozott kormányzati döntéseket ugyanakkor mindkét elemző alapvetően jónak tartotta. A magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése viszont hoz is, de visz is az ország szempontjából - derült ki a vasárnap esti televíziós beszélgetésből.

Nekem nagyon nem tetszik, ami történt, mert túl hirtelen reakciókat láttam, és remélem, hogy egy-két nap alatt - a hosszú ünnep erre alkalmas lesz -, kicsit alszanak a dolgokra. Mivel az alkotmány is és az Alkotmánybíróság (AB) státusza is nagyon nagy ügy - így reagált Bod Péter Ákos a Heti Hírmondó felvetésére, hogy miként vélekedik a végkielégítések 98 százalékos különadója és az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköreinek tervezett szűkítése kapcsán kialakult helyzetről.

Azt remélem, hogy ez elcsitul - tette hozzá az egyetemi tanár. Ide kapcsolódva ugyanakkor elmondta: a kormány beterjesztett egy sor törvényt, amelyek sora alkotmányossági szempontból kicsit bizonytalan; ezek a speciális különadók, amelyekre a kormány sokat alapoz programjában. "A nagy kérdés talán még ezután jön, tudniillik, hogy az Alkotmánybíróság hogyan ítéli meg azokat az egyéb döntéseket, amelyek nagyon kellenek ahhoz, hogy a kormány programja haladhasson a kijelölt úton" - mondta az MNB volt elnöke.

Mekkora összegekről beszélünk voltaképpen a végkielégítések különadójából beszedhető pénzek esetében? Valóban jelentős, a költségvetés számára fontos tényezőről van itt szó? - hangzott a Heti Hírmondó felvetése.

Ez inkább szimbolikus intézkedés, a költségvetés szempontjából nem nagyon jelentős tétel - pár milliárd forintnál, egy-két milliárdnál többről biztosan nem beszélhetünk - reagált Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Rt. vezető elemzője, hozzátéve: inkább szimbolikus intézkedésről van szó. "Az üzenet a nagyon fontos. Egyrészt az, hogy a kormánynak van egy akarata, amit szeretne keresztülvinni, és ez nem biztos, hogy belefér a jelenlegi alkotmányossági keretekbe. Másfelől: van sok más igyekezete és döntése a kormánynak, amelyek már nem pár milliárd forint összegről szólnak, hanem pár száz milliárdról, továbbá a magyar gazdaság megítéléséről és jövőjéről is; például a válságadók ezek közé tartoznak" - tette hozzá a vezető elemző.

A kérdés szerinte az, hogy ha az egyik döntés nem megy át az alkotmányossági vizsgálaton, akkor a többi lépés is megtámadható-e - s valószínűleg igen. Ha azok sem mennének át az AB kontrollján, az ellehetetlenítené a kormány gazdaságpolitikáját. "Nyilván azért van ez a nagy egymásnak feszülés, amit a héten láttunk" - érvelt Török Zoltán.

Válságadók - visszaterhelik-e a fogyasztókra?

Minden adó előbb utóbb valamilyen formában átkerül azokra, akik viselik - nem azokra, akik befizetik, hanem akik viselik - válaszolt Bod Péter Ákos a Duna Televízió felvetésére, miszerint a válságadóval terhelt társaságok végül "átviszik"-e a terhek egy részét a fogyasztóikra. A bankra kivetett adó egy idő múlva át szokott kerülni az ügyfelekhez valamilyen formában - ám ez attól is függ, hogy átmeneti, egyszeri, s így "lenyelhető", avagy több évre szóló intézkedésről van-e szó; utóbbi olyan, mintha egy költségtényező emelkedne meg mindenki számára - ez át szokott kerülni az életbe - nyilatkozta a gazdasági szakember. Hozzátette: ez az egyik problémája a válságadónak - hogy hirtelen jött elő és nem nagyon látjuk a végét. "Ha rááll erre a kormányzat, nehéz lesz abbahagyni, különösen, hogyha a személyi jövedelemadónál egy - egyébként örömteli - nagyon komoly csökkentést valósít meg, és lemond még egy háromszázmilliárd forintról a büdzsé bevételi oldalán" - érvelt Bod Péter Ákos.

"Elfogadom persze azt a logikát, hogy szükséghelyzetben szükséges lehet nem szokványos döntéseket hozni, de mindenképpen azért látni kell, hogy minden döntésnek van negatív hozadéka is. Én olyan adót még nem láttam, ami valami módon ne hatna ki akár az adott szektor beruházásaira, a beszállítókra, az ott dolgozókra és az ügyfelekre" - szögezte le a közgazdász-egyetemi tanár.

Duna TV
2010. 11. 1. 10:36|Gazdaság » Gazdaságpolitika, Világgazdaság Online