Garanciák is kellenek az új alkotmányhoz

Nemcsak az alapjogokat, hanem azok garanciáit is beépítené az új alaptörvénybe, és erősítené az alkotmányossági panasz intézményét Cservák Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője. A szakember lapunknak vázolta Schmitt Pál köztársasági elnök alkotmányos javaslatait, és elmondta, hogy a köztársasági elnök az elődeitől eltérő, kezdeményezőbb felfogást szeretne megvalósítani a törvényalkotásban. ...

– Zlinszky János alkotmányjo­gász a lapunknak adott interjúban azt hangsúlyozta, hogy nem az a fontos, mit írunk majd le az alaptörvényben, hanem hogy mennyit tartunk be belőle.
– Ez igen fontos megállapítás. Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi alaptörvény jó, csak nem tartják, tartjuk be, nincsenek is benne garanciák. Akkor jó egy alkotmány, ha garantálja önmaga betartását. Nagyon fontos ebből a szempontból az alkotmánybíráskodás megerősítése. A testületet egyébként tehermentesíteni kell, növelve közben a háttérapparátust. A közigazgatási bíráskodást is kivenném az AB hatásköréből, mégpedig a munka gyorsítása érdekében. A mulasztásos alkotmányellenességet szank­ciókkal lehetne kivédeni. Kiemelném az egyéni alkotmányjogi panasz lehetőségének erősítését is, amelynek lényege, hogy az alkotmányos alapjogaikban sérelmet szenvedők egyedi ügyekben visszamenőleges hatályú, tényleges jogorvoslati lehetőséget kapjanak. Azt is el kell dönteni fehéren-feketén, hogy maga az alkotmány közvetlenül kötelező érvényű-e, tehát lehet-e hivatkozni rá egy bírósági perben vagy sem. Ez a kérdéskör ugyanis még a jogtudomány berkein belül is vitatott.

– Nyilatkozta, hogy ami jó, azt meg kell tartani az alkotmányból.
– Az alkotmányos alapjogokra vonatkozó részt nem tartom rossznak, csak ismétlem, a garanciákat meg kell erősíteni. Nemegyszer a jogállamiságot sárba tipró diktatúrák is szentként és sérthetetlenként deklarálták az emberi jogokat, míg ebből az átlagemberek semmit sem érezhettek.
Magyar Hírlap 2010-11-03, Baranya Róbert