A 89-es jogállami forradalom elkötelezett hívének tartja magát Majtényi László, aki szerint ugyan a Harmadik Köztársaság elbukott, de ezt meg kell különböztetni a jogállamtól. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője ellenzi a most folyó alkotmányozást.
Úgy véli, azzal a módosítással, amely alapján a jövőben alkotmánysértőnek minősített rendelkezést is alkalmazni kell, megjelent egy új jogintézmény: a következmények nélküli alkotmánysértő törvény. Sok múlhat viszont az Alkotmánybíróságon - hívta fel a figyelmet.
- Az Eötvös Intézetben még mindig tartja magát a falon a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, szép művirággal. Nem akadt senki, aki - a budapesti ügyvédhez hasonlóan - csokis mignonnal vagy kaszinótojással összekenje?
- Mi egyfajta jólneveltségi kényszerben vagyunk, művirággal díszítünk, és nem kenünk szét semmit. Ráadásul ez a saját környezetünk, ezért is képviseljük inkább a visszafogottabb stílust. A magam részéről az ennél drasztikusabb véleménynyilvánítást sem ítélem el, de tőlem azért egy kicsit távolabb áll. A művirágot azért tettük ki, mert amikor megláttuk a szöveget, nem tudtuk, hogy sírjunk vagy nevessünk. A szöveg egyébként mindenféle értelmezésnek ellenáll.
- A napokban mondta ki a bíróság, hogy nem sértett szabályt a már említett ügyvéd, aki több helyen is akcióba lépett. Egyetért azzal, hogy ez a véleménynyilvánítás szabadságába tartozik?
- Magyarországon nincs precedensjog, tehát újabb eljárások indulhatnak ellene. Én a kaszinótojásos ügyben meghozott bíró döntést a véleménynyilvánítás szabadságára tekintettel elfogadhatónak tartom.
- Bár még nem tudni, hogy a jövő tavaszra elkészülő alkotmányt vagy a preambulumát ki kell-e függeszteni a falra, de ha mégis, elképzelhetőnek tart hasonló tiltakozást?
- A tartalom függvényében valamiféle polgári engedetlenséget elképzelhetőnek tartok, ám az alkotmányszöveg rongálását nem helyeslem, annak jogi megítélése is más lehet. Hála istennek még nem tartunk ott. Szerintem egyelőre a 89-es jogállami forradalom alkotmányának a védelme fontos, noha most minden jel arra mutat, hogy tavasszal új alkotmányt kapunk. Ezt a meccset azonban a magam részéről nem vagyok hajlandó teljesen lefutottnak tekinteni. Van tennivalónk a 89-es alkotmányosság védelme érdekében és ez a küzdelem talán nem is egészen reménytelen. A politika olyan, hogy holnap, holnapután olyan fejlemények történhetnek, amelyeket ma még nem látunk. Nagyon fontos és örömteli, hogy a konzervatív liberálisok egymás után lépnek fel a 89-es alkotmányos örökség védelmében. A jogállami forradalom elkötelezett híve vagyok, noha már évekkel ezelőtt is írtam, nyilatkoztam, hogy a Harmadik Köztársaság elbukott. De mindig megkülönböztettem a Harmadik Köztársaságot és a jogállamot.
- A jogállam kiállja azt, ami most alkotmányozás címszó alatt történik?
- Rosszak a kilátások, én nemhogy a most napvilágra kerülő elemeit, hanem az egész alkotmányozást ellenzem. Ugyanakkor szerintem is indokolható, ha nem is feltétlenül szükséges egy konszolidációs alkotmány-módosítás. Amelyik persze nem a romantikus nemzeti nagyzolás eredményeképpen jön létre, hanem a mai - értékeit tekintve kitűnő - alkotmánynak a szövegezési hibáit javítgatja. Azt is elfogadhatónak tartom, ha a rosszemlékű évszámtól, vagyis 1949-től meg akarnak szabadulni. Ez messzemenően tolerálható igény. Az egész alkotmányos rend felforgatása, és ezt ma már sajnos nem mint a jövőt fenyegető veszélyt említhetjük, bekövetkezett. A szerdai parlamenti - egyébként is botrányos - eljárásban megszületett döntés olyat taszított a magyar alkotmányosság építményén, - Sólyom László szavai szerint - olyan lejtőre vitte a köztársaságot, amelyen nagyon nehéz lesz megállni. Ha egyáltalán sikerül.
- Több furcsa elemre is felhívta a figyelmet a volt államfő, így például az öt évre visszamenőleg tervezett adóztatásra vagy éppen arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) bizonyos alapjogi kérdéseket érintő döntéseket ugyan felülvizsgálhat, de nem semmisítheti meg a törvényeket. Következésképpen egy alkotmányellenesnek nyilvánított szabály szerint kell élni és eljárni.
- Ez jól mutatja, hogy jogilag mennyire felkészületlen a beterjesztő. A különadó, illetőleg a magánnyugdíj-pénztárak ügyében várható alkotmánybírósági döntéseket egyszerűen kiherélné. A korábbi javaslat ezeket a kérdéseket egyszerűen kivette volna az Ab hatásköréből. Ezután pedig érthetetlen okból egy olyan alkotmánymódosítást fogadtak el, amely azt mondja, hogy az Ab ugyan megállapíthatja azt, hogy egy törvény alkotmánysértő, de ennek hatályát, alkalmazhatóságát nem szüntetheti meg. Tehát alkalmazandó marad az alkotmánysértőnek minősített rendelkezés. Ez egy elképesztő öngól. Nyilván el kellene beszélgetni azzal, aki ezt fogalmazta. Képzeljük el, hogy ebből mi lesz, amikor olyan törvények alapján kell adót fizetni, amelyről kihirdették, hogy alkotmánysértő, mégis fennáll a kötelezettség az állammal szemben. Nem lennék meglepve, ha két héten belül újból beterjesztenének egy alkotmánymódosítást, amelyben már elvennék az Ab-tól azt a jogot is, hogy megállapíthassa a következmények nélküli alkotmánysértést. Mert most megjelent egy új jogintézmény Magyarországon, a következmények nélküli alkotmánysértő törvény.
Mit tehet ebben a helyzetben az Ab? Lapozzon!
- Ebben a helyzetben az Ab tehet valami?
- Korábbi gyakorlata szerint nem vizsgál felül alkotmánymódosításokat általában, de az új fejlemények elgondolkodtatóak, vannak olyan alkotmánymódosítások, amelyek magát az alkotmányosságot sértik. Az alkotmánybírósági kontrollt az Ab kiterjesztheti azokra az esetekre, amelyek az alkotmányosság lényeges tartalmát érintik.
- Akár a hatályos alaptörvénnyel szemben is? Ez érdekes felfogás lenne.
- Vannak alkotmánybíróságok, amelyek ezt megteszik, és ennek nálunk sincs alkotmányos akadálya. Az lenne aztán érdekes, ha ezek után a parlament egy olyan alkotmánymódosítást is elfogadna, amely megtiltaná az Ab-nak az alkotmánymódosítás felülvizsgálatát.
- A módosítás módosítása nyomán - a már említett szerdai döntéssel - kivették az alapjogi felsorolásból a tulajdonhoz való jogot, éppen azért, hogy ne vizsgálhassák felül majd a magán-nyugdíjpénztári járulék elvételét. A jövő tavaszra ígért új alkotmány hozhat ebben némi visszafordulást?
- Ezt senki nem látja. De eléggé elővigyázatlanul az emberi méltóságot benne hagyták az alapjogi felsorolásban. Az emberi méltóság alapjoga nagyon szoros kapcsolatban van a módosítás által érintett jogokkal, amelyek alapján az Ab lehetőségei nem szűntek meg. Egyébként nem olyan nagyon okosak azok, akik ezeket a módosításokat szövegezik. Fontos analógia lehet Lengyelország. A lengyel úgynevezett Kisalkotmányban egyáltalán nem voltak alapjogok, csak leszögezték, hogy Lengyelország jogállam. Ebből az egy kifejezésből építette föl az ottani alkotmánybíróság az összes alapjogot. Ezért is mondom, hogy a meccs még nem lefutott; sok múlik az Ab-n.
- Persze a testület összetétele egyre inkább a Fidesznek kedvező irányba tolódik. Ennek később lehet jelentősége?
- Ezt súlyos bűnnek tartom. Az alkotmánybíró-jelölést az alkotmány megváltoztatásával a Fidesz belügyévé tették és nyilván az Ab domesztikálásának egyik lehetséges módja, hogy telepakolják a testületet pártidiótákkal.
- Más területen is átírják a szabályokat, legutóbb éppen az ügyészséggel kapcsolatban fogadták el, hogy a legfőbb ügyész ne legyen interpellálható, a jövőben kétharmaddal választják meg, illetve majd az ügyészségi törvényben a mandátum 9 évre emelését is szabályozzák. Ez mennyire szolgálja a jogállamot?
- Semennyire. Ezek a döntések elég nehezen választhatók el a Fidesz érdekeitől. A magyar ügyészi szervezet a XIX. században úgy jött létre, hogy Kozma Sándor, az első királyi főügyész máig példaadó morális erővel a kormánytól független ügyészséget épített ki. Nekem megvan a miniszter és a főügyész levelezése, amelyből kiderül, hogy Kozma nagyon udvariasan küldi melegebb éghajlatra az ügyészség tevékenységébe beavatkozni próbáló kormánytagot. Az az ügyészi modell, amelyikben a kétharmad birtokában valaki egyedül dönt a legfőbb ügyész személyéről, ugyanakkor mindenféle kontrollt kikapcsol, csak nagyon messziről és nagyon formális nézőpontból látszódhat az ügyészség függetlensége garanciájának, de valójában épp az ellenkezőjéről van szó.
- Vagyis ebben is a jogállam sérelméről beszélhetünk?
- A jogállamot nehéz definiálni. Ez nem olyan típusú kijelentés, mint amikor azt mondom, hogy Szókratész halandó. Ez egy egyszerű szillogizmus: Szókratész ember, minden ember halandó, tehát Szókratész halandó. De azt, hogy egy ország jogállam-e vagy sem, nagyon súlyos és bonyolult társadalmi folyamatok szerkesztik. Tehát a jogállam sérelme nem jelenti a jogállam bukását. Az alapkérdés, hogy van-e értelme annak a kérdésfeltevésnek, hogy egy ország jogállam-e. Szerintem van. Határozottan tudom állítani, hogy Oroszország nem jogállam, Beloruszia nem jogállam, ám Olaszország az, noha miniszterelnöke utálja a jogállamot.
- Mi az a határ, ahonnan már nem beszélhetünk erről?
- Van egy-két elem. Ne felejtsük el, hogy 1848. március 15-én a modern Magyarország legelső mondata így hangzott: kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. Ha egy országban a sajtó nem szabad, akkor azt az országot nem lehet jogállamnak nevezni. Ma Magyarországon romokban van a sajtószabadság, ezt nem lehet tagadni. Van egy olyan média törvénycsomag, egy olyan médiahatóság, amellyel egész Európában nem lehet találkozni. Ugyanakkor keserűen meg kell állapítani, hogy zéró szinten van az újságírói szolidaritás, nem látszik az újságírói ellenállás, a magyar sajtó védelmi reflexe hiányzik.
- Mit hiányol?
- A médiatörvény-tervezetének megjelenésekor a közszolgálati médiumokban azonnal meg kellett volna alakulnia a sztrájkbizottságnak.
- Nem segíti elő az ilyen lépéseket a jelenlegi közhangulat, a Fidesz - a jelek szerint bármit is lép - továbbra is nagy a népszerűsége...
- A rendszerváltás idején 39 éves voltam, van tapasztalatom az akkori közhangulatról. Elég sokat jártam a barátaimmal kocsmába, fröccsözni. Akkor nagyon ápolatlan, bizonytalan járású törzsvendégek a bádogpultra támaszkodva alkotmányjogi problémákról vitatkoztak. A magyar társadalom 1989-ben a rendszerváltás élményét, a jogállami forradalmat sajátjaként élte meg. Ma kiábrándultak és közönyösek az emberek. Ennek megvan az oka, de meggyőződésem, ez nem azt jelenti, hogy ilyen elvont ezotériák, mint az alkotmány, nem érdekelné őket. Majd amikor a mindennapokban érzik azt a veszteséget, amely az alkotmány értékeinek a rombolásából fakad, akkor hirtelen fontos lesz számukra megint az alkotmány. Ha akár a nyugdíjjal, akár a szólás szabadságával kapcsolatban érezni fogja, ha a következő kaszinótojásos dobálás büntetése már felfüggesztett börtönbüntetés lesz, ha a tüntető nem kiabálhat, ha a köztisztviselőtől politikai nyilatkozatot várnak, ha jogi ok nélkül kirúgják, ha kubatovlistázzák a választókat, akkor jön el ez az idő. A mostani kormánypárt híveit ez az alkotmány nagyon sokszor védte; védte a fiatalembert, aki Medgyessyt lehazaárulózta, és noha eljárás indult ellene, nem lehetett megbüntetni, mert van alkotmányunk. Amikor elkezdik érezni az önkényt, akkor ismét hirtelen fontos lesz az alaptörvény. Ezt ki kell várni, és azoknak, akik hívei az óalkotmánynak, mint például én, feladatuk, hogy terjesszék az igazságot.
Markotay Csaba, Muhari Judit / Népszava
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése