Igazságszolgáltatási 'holdingot' akar a Fidesz?

Önállóvá válhat a közigazgatási bíráskodás – Az AB nem kapja vissza a hatásköreit
Az Alkotmánybíróság bizonyosan nem kapja vissza eredeti hatásköreit, valószínűleg önálló közigazgatási bíróságot állítanak fel, s bár az LB és az Ab biztosan megőrzi önállóságát, az nem kizárt, hogy egyetlen „csúcsvezető” irányítása alá kerül – írja a Népszabadság. Szájer József EP-képviselő – aki Orbán Viktor kormányfő alkotmányozó tanácsadó testületének is tagja – koordinálásával zajlik a Fideszben a tervezés arról, hogy a bírósági szervezetet milyen módon lehetne átalakítani, s mi lehet az Alkotmánybíróság (Ab) szerepe. A párton belül a hivatalos álláspont még nem alakult ki, de a számos elképzelés között az biztosnak tűnik, hogy lesz önálló közigazgatási bíróság (ez a közigazgatási viszonyokból eredő jogviták eldöntésére, a közigazgatási hatóságok intézkedései s határozatai által okozott sérelmek orvoslására rendelt testület), és az is igen valószínű, hogy az Ab-t nem rendelik a Legfelsőbb Bíróság (LB) alá, vagyis nem lesz annak egyik kollégiuma. Fideszes forrásaink ugyanakkor szinte biztosra veszik, hogy nem fogják visszaállítani az Ab teljes hatáskörét azt követően sem, ha véget ér a „gazdasági szükséghelyzet” – legalábbis a jelenlegi elképzelések ezt valószínűsítik. Az egyik jogi szakpolitikus lapunk kérdésére elismerte: van olyan nem hivatalos felvetés is, amely szerint az LB-t, a létrejövő új közigazgatási bíróságot és az Ab-t valamilyen közös rendszerbe illesszék. Ez viszont egymás mellé rendeltséget jelentene, és mindhárom testület megőrizné önállóságát, viszont az így kialakítandó szervezet fölé egyetlen közös vezetőt állítanának. „Ez azonban csak egy a most formálódó elképzelések közül” – figyelmeztetett egyik forrásunk. Lehetséges tehát – és ezt más, az új alkotmány előkészítésében közreműködő informátoraink is megerősítették –, hogy egyfajta sajátos „igazságszolgáltatási holding” jönne létre, annak valódi célját illetően azonban még csak találgatni lehet. Amennyiben a közös irányítás csupán a működési feltételek biztosítására terjedne ki, az ötlet akár támogatható is. Ha azonban a közös vezető az egyes szervezetek érdemi, tehát ítélkező tevékenységébe is beavatkozhatna, az ellentétes lenne a bírói függetlenség elvével és sérthetné az Ab autonómiáját is. Ez a megoldás ugyan nem lenne idegen az európai gyakorlattól, bírósági források mindazonáltal inkább az aggályaikat hangoztatják. Igen erős lobbitevékenységet gyanítanak ugyanis a háttérben, amely arra irányul, hogy az Ab és az LB jelenlegi elnökeinek – sokak szerint túlzottan erős – pozícióját gyengítsék. Ezzel tulajdonképpen az igazságszolgáltatást is „bedarálnák” – fogalmazott egy informátorunk, aki azt vélelmezi, hogy egy efféle átalakítás az alkotmánybírák hatáskörének további szűkítésével járhatna. Ami az önálló közigazgatási bíráskodást illeti, 1896-tól 1949- ig ilyen rendszer működött Magyarországon. A két szervezet élén álló elnök egymással teljesen egyenrangú közjogi méltóság volt, és a rangsort kizárólag a bírósági szolgálatban töltött idő határozta meg. A Fidesz vélhetően ezt a megoldást akarja visszahozni, s ez szakmailag megalapozott döntés is lehet. Ma ugyanis a megyék többségében nincs önálló közigazgatási kollégium, hanem a polgári ügyszakos bírák végzik el a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, ami a hatóságok törvényes működésének egyik legfontosabb biztosítéka. Az ilyen ügyek száma egyébként folyamatosan nő, a perek tétje is mind nagyobb – akár százmilliós vagy milliárdos kihatású döntéseket hoznak –, s ezen a területen speciális szakismeretekre van szükség. Stumpf István alkotmánybíró szerint Magyarország 20 évvel a rendszerváltás után mérföldkőhöz érkezett; átfogó változtatásokra van szükség a társadalom alrendszereiben és az azokat összehangoló kormányzati rendszerben is. Az alkotmánybíró a Húsz éve szabadon Közép- Európában című nemzetközi konferencián tartott előadást az alkotmányozási dilemmákról a Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön. Stumpf István kifejtette: a két évtizede kialakított modellben komoly működési zavarokat okozó belső feszültségek halmozódtak fel, a rendszerváltás rendszere nem képes hatékonyan kezelni a szociális problémákat, és nem tudott sikeresen alkalmazkodni a megváltozott nemzetközi erőtérhez. „Jogilag valóban nincs alkotmányozási szükséghelyzet” – mondta, hozzátéve: az új alkotmány megalkotásának indokai nem tudományosak, hanem politikaiak, és nem is lehetnek mások, mivel az alkotmányozás politikai kérdés.
Csuhaj Ildikó–Lencsés Károly| Népszabadság| 2010. november 26.