Az Alkotmánybíróság döntéséről cikkezik számos külföldi lap. A testület ugyanis eltörölte a fasiszta és kommunista jelképek használatának betiltását. A Bloomberg újabb kamatvágástól tart, a hírügynökség szerint ezért csökkent a rövid lejáratú magyar államkötvények hozama. Egy német internetes portál pedig L. Simon László kulturális államtitkár leváltása kapcsán megjegyzi, hogy a Duna mentén dúl a kultúrharc. ÉS szóba kerül a HÖK körüli listázós botrány is.
Wall Street Journal
Általános felzúdulást váltott ki, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a fasiszta és kommunista jelképek használatának betiltását, ideértve a vörös csillagot és a horogkeresztet – olvasható a Wall Street Journal című újságban. A kormány most alternatív megoldást keres a tilalom érvényesítésére. Zsidó szervezetek úgy nyilatkoztak, hogy a határozat sérti az összes magyar zsidót. A Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy az eset megvilágítja, miért fontos eltérően kezelni a törvényen belül a fasiszta és a kommunista jelképeket. A kommunisták szerint ugyanakkor a testület lépése nem visz közelebb a párt céljainak eléréséhez, például a munkanélküliség csökkentéséhez. Mint alelnökük rámutatott: bizarr, hogy a testület engedélyezte a fasiszta szimbólumok alkalmazását, mivel a horogkeresztes zászlók alatt felvonuló emberek mások meggyilkolásán gondolkodnak.
Az Alkotmánybíróság döntéséről ír a Bloomberg is.
Die Presse
A magyar Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat és így májustól egyelőre büntetés nélkül lehet viselni a vörös csillagot, a horogkeresztet, valamint az SS-jelvényt. A testület egyidejűleg azonban időt adott a politikusoknak, hogy április végéig az alaptörvénnyel összhangban szabályozzák a kérdést a BTK-ban.
Der Standard
Az Alkotmánybíróság feloldotta az önkényuralmi jelképek viselésének tilalmát, ily módon a horogkereszt és az újabban a Magyar Gárda által hordott nyilaskereszt is megengedetté vált. Májusig azonban új törvényt kell hozni. Halmai Gábor szokatlannak nevezi, hogy a taláros testület a horogkereszt tilalmát is újraértékelte, jóllehet a kereset csupán a vörös csillagra vonatkozott. Utóbbiról az Európai Emberi Jogi bíróság kimondta, hogy az nem kizárólag a kommunista diktatúrához kötődik, hanem egyben a munkásmozgalom szimbóluma is. Simon Éva polgári jogi képviselő szerint most az eddigihez hasonló, de kevésbé általános tilalom várható a Parlament részéről, ideértve azonban, hogy ezúttal sem tesznek különbséget a náci és a kommunista jelképek között. A tudósítás kitér arra, hogy néhány tagállam megpróbált uniós tilalmat kimondatni a szovjet és a náci emblémákra, ám a kísérlet főként a britek és a dánok liberális álláspontja miatt sikertelen maradt. Olyannyira, hogy Szlovéniában, ahol bizonyos mértékben ápolják a jugoszláv nosztalgiát, két év óta van olyan kéteurós érme, amelyen egy híres partizán képe látható, mellén a vörös csillaggal.
Kurier
A magyar politika idáig nem foglalt állást nyilvánosan az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek tilalmát, így májustól büntetlenül megússza bárki, ha horogkeresztet visel, feltéve, hogy addig az Országgyűlés nem alkot új jogszabályt a kérdésben – írja a Kurier. Az idő rendkívül kevés, mivel olyan törvényre van szükség, amely szankcionálja, ha valaki horogkereszt hord, de nem korlátozza a véleményszabadságot. Ám ha nem sikerül, akkor onnantól kezdve bárki szabadon lengethet SS-halálfejes, vagy sarló-kalapácsos zászlót az utcákon. Magyarországon az ítélet elsősorban a szélsőjobbos csoportok miatt okoz aggodalmat. Közülük ugyanis egyik-másik radikálisabb, mint a Jobbik. És ezek a szerveződések alighanem az eddiginél jóval masszívabban mutatkoznának a közterületeken, méghozzá olyan náci jelképekkel, amelyek idáig tilalom alá estek. A britek egyébként annak idején, nyolc éve, főként azért ágáltak a horogkereszt betiltása ellen, mert a svasztika a hinduk második legszentebb szimbólumának számít, csak a nácik kisajátították a maguk céljaira.
Le Figaro
A Mazsihisz azt javasolta, hogy a kormány tiltsa meg, hogy a nácikkal szövetséges Horthyról nevezzenek el utcákat vagy tereket Magyarországon – írja a Le Figaro. Előzőleg a kunhegyesi fideszes polgármester úgy határozott, hogy a jövőben a település egyik utcája a kormányzó nevét viselje. Horthy alatt 1920-tól kezdve, de főként 1938-tól zsidóellenes törvényeket léptettek életbe. A holokauszt során azután több mint félmillió magyar zsidó pusztult el. Magyarországon újabban a Jobbik ösztönzésére egyfajta Horthy-reneszánsz dívik, de a folyamatot a Fidesz több vezetője is támogatja, miközben megszaporodtak az antiszemita incidensek. A Mazsihisz szerint a kormányzó több százezer zsidó haláláért felelős. A magyar törvényhozás által tavaly hozott tilalom, miszerint nem lehet olyan történelmi alakokról közterületet elnevezni, akik önkényuralmi rezsimekhez kötődtek, nem vonatkozik Horthyra, mert őt nem tekintik diktátornak. A lap is beszámol arról, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek használatának tilalmát, mivel a BTK idevágó passzusát túl általánosnak és nem eléggé körülhatároltnak minősítette.
Bloomberg
Esett a rövid lejáratú magyar államkötvények hozama, mivel egyre inkább az a vélemény, hogy a jövő héten ismét kamatot vág a Monetáris Tanács, hogy ellensúlyozza a recessziót. Erről közöl cikket a Bloomberg. A 2017 februárjában esedékes papírok kamata csaknem három év óta a legalacsonyabb szintet érte el a hírügynökség adatai szerint. Az EKB-tól kiáramló extra pénz a befektetőket a jól jövedelmező magyar kötvények felé tereli, míg pénzpiaci kereskedők növekvő mértékben teszik tétjeiket a monetáris könnyítésre, mivel a negyedik negyedévben erősödött a visszaesés, januárban viszont lassult az infláció üteme. Karvalits Ferenc kifejtette, hogy a rövid távú árnyomás jelentősen lazulhat. Kontrát Zsolt az MKB-tól jogosnak tartja az újabb kamatmérséklést. Ő nagy pénzbőséggel, illetve azzal számol, hogy nem romlik jelentősen a befektetői hangulat, amiből az következik, hogy viszonylag stabil maradhat a forint jegyzése, illetve hogy még lejjebb mehet az irányadó kamat. Szerinte utóbbi június végére valószínűleg 4,5 % lesz. A Barclay’s szakértője, Daniel Hewitt ugyanakkor úgy gondolja, hogy 25 bázispontokként egészen 4 %-ig süllyed a magyar kamatszint.
Europeonline (Forrás: Galamus)
A német internetes portál „Hatalmi harc Magyarországon – leváltották L. Simon kulturális államtitkárt” címmel közölt írást. A cikk úgy látja, hogy a Duna mentén dúl a kultúrharc. Nem csupán a jobboldali kormány és ellenfelei között, hanem a vezető csapaton belül is. Az illetékes államtitkár az első előkelő áldozat. Utódját, Halász Jánost, alkalmazkodó karrieristának tartják, aki L. Simonnal ellentétben elkerüli a párton belüli konfrontációkat. Az előd viszont legutóbb bírálta, hogy az ultrakonzervatív MMA tág jogköröket kapott a kulturális államtitkárság rovására. Végzetét az okozta, hogy az Akadémia elnöke élvezi Orbán Viktor feltétlen bizalmát. A kormányfő akarata pedig mérce és törvény a kabinet és a hatalmon lévő párt számára. Az írás idézi Fekete György kijelentését Konrád Györgyről, miszerint megítélése szerint nem biztos, hogy az író egyáltalán magyar-e. A megjegyzést a lap úgy dekódolja, hogy annak csapásiránya: antiszemita.
Wiener Zeitung (Forrás: Galamus)
Diáklisták – náci stílusban a budapesti bölcsészkaron. – “Csúnya zsidó fej”. Ezzel a címmel számol be az újság a HÖK körüli botrányról. A szervezet ugyan cáfolta, hogy évek óta rasszista, szexista és politikailag minősítő listákat vezet az egyetemistákról, Silhavy Máté azonban megerősítette, hogy valóban vannak adatsorok a hallgatókról, ám azt ő is tagadta, hogy a drasztikus jellemzéseket a Hallgatói Önkormányzat írta volna. A skandalum megerősíti, hogy Magyarországon a diákképviseletek szélsőségesen jobbra hajlanak, illetve hogy magyar földön a szélsőjobboldaliság nem a képzetlen, szegény rétegekben, hanem a fiatal értelmiségi közegben gyökeredzik. A jelenség igencsak feltűnő a Jobbik rendezvényein. Az viszont újdonság, hogy ezek a fiatalok, akik még meg sem születtek a rendszerváltás előtt, olyan módszereket alkalmaznak a gondolat-ellenőrzésre, amelyek igencsak közel állnak egy diktatúra praktikáihoz. Azt mondhatni, hogy a bölcsészkaron a HÖK vezetésében dívik denunciálás, miután Garbai Ádám a rektornál feljelentett több oktatót, akik támogatják a független diákcsoportok tüntetéseit a felsőoktatási reform ellen.
Közben az Alkotmánybíróság döntése nyomán várhatóan új vita indul a horogkereszt és az SS-jelvény nyilvános használatáról. Ha májusig nem születik meg a tilalmat kimondó új jogszabály, utána nem lehet büntetni senkit sem e szimbólumok viseléséért. A magyarok 1989 óta heves vitákat folytattak arról, miként viszonyuljanak a rasszista uszításhoz és a diktatúra jelképeihez. Főként a liberális politikusok mindig a tiltás ellen szólaltak fel. A holokauszt tagadása hossza kötélhúzás után csupán 3 éve számít jogsértőnek. Orbán Viktor jobboldali, nacionalista kormánya alig néhány héttel a hatalomra kerülés után egyik első hivatalos dolgaként betiltotta a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot is.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése