Futó Barnabás: Áttörést hoz az Ab határozata
Forrás: M1/Ma reggel
Az ügyvéd elmondta: a jelenlegi gyakorlat szerint a gyanúsítottak nem tudtak élni a védelemhez való jogukkal.
Áttörést hozott az Alkotmánybíróság határozata, amely szerint a kirendelt védőt a kihallgatás helyéről és idejéről olyan időben kell értesíteni, hogy lehetősége legyen részt venni a kihallgatáson - mondta Futó Barnabás ügyvéd az M1 Ma reggel című műsorában csütörtökön.
Az ügyvéd közölte: a bírák Balsai István alkotmánybíró előterjesztése alapján egyhangúlag fogadták el a határozatot. A gyakorlat eddig sajnos az volt, hogy rendszeresen az éjszakai, illetve hajnali órákban küldték meg az ügyvédeknek a kirendelést - vázolta fel Futó Barnabás. Hozzátette, ezekben az esetekben csak másnap délelőtt tudták meglátogatni védenceiket, amikor a kihallgatás, esetleg az előzetes letartóztatás vagy az őrizetbe vétel már megtörtént.
Futó Barnabás hangsúlyozta: a határozat éppen ezt a gyakorlatot szünteti meg, hiszen előírja: olyan időben kell értesíteni a kirendelt ügyvédet, hogy legyen ideje felkészülni az ügyre, és tudja a kihallgatás pontos helyét és idejét.
Futó Barnabás egy éppen folyamatban lévő ügyet, S. Ábel ügyét hozta fel példaként. (S. Ábelt 22 rendbeli emberölés előkészületével és más bűncselekményekkel vádolták meg.). Az ügyvéd elmondása szerint az ügyvédi kirendelésről hajnalban érkezett meg a fax, sem a kihallgatás pontos ideje, sem a helye nem szerepelt rajta, és mire az ügyvéd megérkezett, a kihallgatás már lezajlott.
E szerint a gyakorlat szerint a gyanúsított nem tud élni jogaival, nem érvényesül a védelemhez való joga - hangsúlyozta az ügyvéd.
Futó Barnabás kifejtette, hogy bár a gyanúsítottat felvilágosítják a jogairól, mégis kiszolgáltatott, megfélemlített helyzetben van, és sokszor vallomást tesz az ügyvédje nélkül is, annak reményében, hogy előbb kiengedik.
Futó Barnabás szerit az Ab határozata ezen a ponton hoz áttörést, hiszen az ilyen módon tett vallomást, illetve a kihallgatáson elhangzottakat a jövőben nem lehet bizonyítékként felhasználni a bíróság előtt.
2013. február 28., csütörtök
Tábornokper: a bizonyítékokat nem tudták figyelembe venni
JV
Forrás: Hír TV
2013. február 28., csütörtök 18:10
Első fokon a tábornokper valamennyi vádlottját felmentette a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa. Az indoklás szerint az ügyészség törvénytelen módon szerezte be a bizonyítékokat, ezért azokat nem lehet figyelembe venni. A vádirat szerint a 17 magas rangú tiszt és polgári személy kenőpénz fejében juttatott megrendeléseket cégeknek, összesen 201 millió forint kárt okozva a Honvédelmi Minisztériumnak. Az ítélet nem jogerős.
A több mint két éve indult eljárásban a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkára mellett 3 dandártábornok, 6 ezredes, 2 alezredes, 1 őrnagy és 4 civil szerepelt. Az ügyészség szerint honvédségi intézmények vezetőiként és alkalmazottjaiként 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.
A vádirat nagyrészt a tizenhatodrendű vádlott O. János dandártábornok vallomásán alapult. A bíróság szerint azonban ezt az ügyészség törvénytelen módon szerezte be, mert büntetlenséget ígértek neki, ha mindent elmond. A bíró szerint például feltűnő volt, hogy aki beismerő vallomást tett, azt nem vették őrizetbe, míg akik tagadtak, hónapokon keresztül előzetes letartóztatásban voltak.
„A törvényekkel, jogszabályokkal ellentétes és tiltott módon megszerzett bizonyíték olyan, mintha nem is létezne. Azokat a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni” – fejtette ki Ifkovics Béla bíró. A katonai tanács kimondta: a felmentések nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiánya miatt születtek.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje szerint az ítélet megalapozott, hiszen az ügyészség törvénytelen módon szerezte be a bizonyítékokat. Zamecsnik Péter úgy véli, az ügyészségen belül ennek még lesznek következményei.
„Most végre kimondatott, hogy semmilyen cél nem szentesítheti az eszközt, azokat a törvénytelen eszközöket, amelyet az ügyészség ebben az ügyben felhasznált. Én nagyon bízom benne, hogy ez egy megfelelő példa arra, hogy okuljon ebből az ügyészség, és abban is bízom, hogy ennek lesz folytatása” – fogalmazott a védő.
A másodrendű vádlott, Fapál László volt államtitkár védője is egyetértett kollégájával. „Azt gondolom, hogy olyan kritika érte az ügyészséget, ami viszonylag páratlan, és a bíróság egy nagyon bölcs és jogszerű döntést hozott” – mondta az ítélet után Dezső Antal.
A vádlottak ügyvédjeinek munkadíját, több mint 2 millió forintot a honvédelmi tárcának, a 2 milliós perköltséget pedig az államnak kell kifizetnie. Az ügyész valamennyi vádlott esetében bűnösségük megállapítása miatt fellebbezett, ezért az ítélet még nem jogerős.
Forrás: Hír TV
2013. február 28., csütörtök 18:10
Első fokon a tábornokper valamennyi vádlottját felmentette a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa. Az indoklás szerint az ügyészség törvénytelen módon szerezte be a bizonyítékokat, ezért azokat nem lehet figyelembe venni. A vádirat szerint a 17 magas rangú tiszt és polgári személy kenőpénz fejében juttatott megrendeléseket cégeknek, összesen 201 millió forint kárt okozva a Honvédelmi Minisztériumnak. Az ítélet nem jogerős.
A több mint két éve indult eljárásban a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkára mellett 3 dandártábornok, 6 ezredes, 2 alezredes, 1 őrnagy és 4 civil szerepelt. Az ügyészség szerint honvédségi intézmények vezetőiként és alkalmazottjaiként 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.
A vádirat nagyrészt a tizenhatodrendű vádlott O. János dandártábornok vallomásán alapult. A bíróság szerint azonban ezt az ügyészség törvénytelen módon szerezte be, mert büntetlenséget ígértek neki, ha mindent elmond. A bíró szerint például feltűnő volt, hogy aki beismerő vallomást tett, azt nem vették őrizetbe, míg akik tagadtak, hónapokon keresztül előzetes letartóztatásban voltak.
„A törvényekkel, jogszabályokkal ellentétes és tiltott módon megszerzett bizonyíték olyan, mintha nem is létezne. Azokat a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni” – fejtette ki Ifkovics Béla bíró. A katonai tanács kimondta: a felmentések nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiánya miatt születtek.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje szerint az ítélet megalapozott, hiszen az ügyészség törvénytelen módon szerezte be a bizonyítékokat. Zamecsnik Péter úgy véli, az ügyészségen belül ennek még lesznek következményei.
„Most végre kimondatott, hogy semmilyen cél nem szentesítheti az eszközt, azokat a törvénytelen eszközöket, amelyet az ügyészség ebben az ügyben felhasznált. Én nagyon bízom benne, hogy ez egy megfelelő példa arra, hogy okuljon ebből az ügyészség, és abban is bízom, hogy ennek lesz folytatása” – fogalmazott a védő.
A másodrendű vádlott, Fapál László volt államtitkár védője is egyetértett kollégájával. „Azt gondolom, hogy olyan kritika érte az ügyészséget, ami viszonylag páratlan, és a bíróság egy nagyon bölcs és jogszerű döntést hozott” – mondta az ítélet után Dezső Antal.
A vádlottak ügyvédjeinek munkadíját, több mint 2 millió forintot a honvédelmi tárcának, a 2 milliós perköltséget pedig az államnak kell kifizetnie. Az ügyész valamennyi vádlott esetében bűnösségük megállapítása miatt fellebbezett, ezért az ítélet még nem jogerős.
2013. február 27., szerda
Alkotmányellenes a román törvényhozók mentelmi jogáról szóló törvény
Forrás: MTI
A román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette szerdán a parlamenti képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt.
Korábban Traian Basescu államfő is visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a törvényhozók mentelmi jogáról is rendelkező jogszabályt, amelyet a román sajtó a képviselők és szenátorok kiváltságainak erősítéseként értelmezett és a "szuperimmunitás" törvényeként emlegetett.
A taláros testület alkotmányellenesnek találta azt a cikkelyt, amely 45 napos fellebbezési határidőt biztosít az összeférhetetlennek nyilvánított törvényhozók számára, miközben a közhivatalnokoknak csak 15 nap áll rendelkezésükre, hogy az összeférhetetlenségi határozat ellen fellebbezzenek a bíróságon.
A román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette szerdán a parlamenti képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt.
Korábban Traian Basescu államfő is visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a törvényhozók mentelmi jogáról is rendelkező jogszabályt, amelyet a román sajtó a képviselők és szenátorok kiváltságainak erősítéseként értelmezett és a "szuperimmunitás" törvényeként emlegetett.
A taláros testület alkotmányellenesnek találta azt a cikkelyt, amely 45 napos fellebbezési határidőt biztosít az összeférhetetlennek nyilvánított törvényhozók számára, miközben a közhivatalnokoknak csak 15 nap áll rendelkezésükre, hogy az összeférhetetlenségi határozat ellen fellebbezzenek a bíróságon.
2013. február 26., kedd
Az AB elbuktatta az egyházügyi törvényt
Index/MTI
2013. 02. 26 11:54:00 |
Az alkotmánybíróság az egyházi státusz megadásának szabályozását találta alaptörvény-ellenesnek: a kizárólag az Országgyűlés politikai döntésétől függő szabályozás helyett átlátható szabályozás kell, és biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét. A döntés visszamenőleges hatályú, az összes egyház visszakapja korábbi jogállását.
Az AB a 2011-es Egyházügyi törvényről (Ehtv) szóló mai határozatának indoklásában leszögezi, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárás során is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. Az Ehtv azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot.
Az AB arra is kitért, hogy az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet. Határozatában a testület nem vitatja az Országgyűlés jogát, hogy részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, csak az Országgyűlés által választott módszert tekintik alaptövény-ellenesnek. A testület hangsúlyozza, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek (azaz például a "bizniszegyházak") kiszűrésére, a törvénysértések orvoslására az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.
Az egyházügyi törvény hatalmas politikai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a korábbi egyházak közül első körben csupán 14 , majd 2012-ben további 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A kisegyházak döntő többsége, több mint 300 gyülekezet egyesületté minősült vissza, és elveszítették a korábbi kedvezményeiket, a döntés ellen pedig nem volt jogorvoslati lehetőségük
Az AB az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatálybalépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II.29.) országgyűlési határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet, azok alapján az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.
Az egyházi cím most megszüntetett szabályozását, azaz parlament általi adományozását közleményében a több érintett egyház alkotmánybírósági panaszát is kezelő Társaság a Szabadságjogokért önkényes, politikai akarattól függő, a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét nélkülözőnek nevezi. A jogvédő szervezet álláspontja szerint csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanítása, hagyományai és története, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.
2013. 02. 26 11:54:00 |
Az alkotmánybíróság az egyházi státusz megadásának szabályozását találta alaptörvény-ellenesnek: a kizárólag az Országgyűlés politikai döntésétől függő szabályozás helyett átlátható szabályozás kell, és biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét. A döntés visszamenőleges hatályú, az összes egyház visszakapja korábbi jogállását.
Az AB a 2011-es Egyházügyi törvényről (Ehtv) szóló mai határozatának indoklásában leszögezi, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárás során is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. Az Ehtv azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot.
Az AB arra is kitért, hogy az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet. Határozatában a testület nem vitatja az Országgyűlés jogát, hogy részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, csak az Országgyűlés által választott módszert tekintik alaptövény-ellenesnek. A testület hangsúlyozza, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek (azaz például a "bizniszegyházak") kiszűrésére, a törvénysértések orvoslására az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.
Az egyházügyi törvény hatalmas politikai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a korábbi egyházak közül első körben csupán 14 , majd 2012-ben további 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A kisegyházak döntő többsége, több mint 300 gyülekezet egyesületté minősült vissza, és elveszítették a korábbi kedvezményeiket, a döntés ellen pedig nem volt jogorvoslati lehetőségük
Az AB az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatálybalépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II.29.) országgyűlési határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet, azok alapján az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.
Az egyházi cím most megszüntetett szabályozását, azaz parlament általi adományozását közleményében a több érintett egyház alkotmánybírósági panaszát is kezelő Társaság a Szabadságjogokért önkényes, politikai akarattól függő, a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét nélkülözőnek nevezi. A jogvédő szervezet álláspontja szerint csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanítása, hagyományai és története, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.
2013. február 25., hétfő
OGY – Megmaradna az alkotmánybírósági határozatok joghatása
Budapest, 2013. február 25., hétfő (MTI) – Az alkotmányügyi bizottság hétfőn benyújtott módosító javaslata nem zárná ki a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény rendelkezéseinek vizsgálatakor korábbi határozatával megegyező döntésre jusson.
A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.
Az indoklás szerint, így a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor egy korábbi határozatával megegyező következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. Az indoklás szerint így ez a rendelkezés “nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében”.
Az alkotmányügyi bizottság módosítója az indoklás szerint emellett egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés elnöke is öt napon belül köteles aláírni az alaptörvényt és módosítását.
A módosító javaslat büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfőbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben.
Az alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés. A kormánypárti javaslat döntően az alaptörvény Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseit igyekszik alkotmányba foglalni.
- MTI -
A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.
Az indoklás szerint, így a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor egy korábbi határozatával megegyező következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. Az indoklás szerint így ez a rendelkezés “nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében”.
Az alkotmányügyi bizottság módosítója az indoklás szerint emellett egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés elnöke is öt napon belül köteles aláírni az alaptörvényt és módosítását.
A módosító javaslat büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfőbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben.
Az alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés. A kormánypárti javaslat döntően az alaptörvény Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseit igyekszik alkotmányba foglalni.
- MTI -
2013. február 24., vasárnap
Retro: XVI. Benedek pápa a jogalkotásról beszélt a Bundestagban
2011. szeptember 23, péntek
A Szentatya nagy érdeklődéssel várt beszédére 22-én, csütörtökön délután került sor a német országgyűlés képviselőinek jelenlétében. XVI. Benedek az alkalomnak megfelelően politikai és jogi szempontokra világított rá felszólalásában, utalással a pozitivista és a keresztény világnézetre. Túlmutatva Németország határain, elemezte az egész Európát jellemző aktuális helyzetet.
Megállapította: a politika legyen elkötelezettség az igazságosságra és ezáltal teremtse meg a béke alapvető feltételeit. A politikus rendelje alá személyes sikerét az igazságosság szempontjának, törekedjen a jog gyakorlati megvalósítására. A siker lehet egyfajta kísértés is, amely megnyitja az utat a jog meghamisítása, az igazságosság felszámolása felé. Ebben a történelmi pillanatban, amikor az ember mindezidáig elképzelhetetlenül nagy hatalomra tett szert, az igazságosság megvalósítása különösen sürgető feladattá vált.Az embernek ugyanis hatalmában áll a világ elpusztítása.
A pápa feltette a kérdést: hogyan tehetünk különbséget a jó és a rossz, a valódi és a látszólagos jog között? Számtalan esetben elegendő kritérium lehet a többség véleménye. A jog alapvető kérdéseiben, amelyekben szerepet játszik az ember és az emberiség méltósága, nem elegendő a többség elve. Az ellenállók, akik a nácizmus és más totalitárius rezsimek ellen harcoltak, a jogot és az egész emberiséget szolgálták. Azonban az, hogy mi a helyes és milyen jog léphet életbe az alapvető antropológiai kérdéseket illetően, ma egyáltalán nem önmagától értődő. Ma ez a kérdés még bonyolultabbá vált – hangsúlyozta a Bundestagban mondott beszédében a Szentatya.
A történelem során a kereszténység soha nem kényszerített az államra és a társadalomra egy olyan jogrendszert, amely a kinyilatkoztatásból származik. Ehelyett a természetre és az értelemre, mint a jog valódi forrásaira hivatkozott. Felhívta a figyelmet az objektív és szubjektív értelem közötti összhangra, amely azonban feltételezi, hogy mindkettő a teremtő Isten Értelmén alapul. Ebben az összefüggésben született meg a nyugati világ jogi kultúrája, amely mind a mai napig az emberiség jogkultúrájának döntő fontosságú részét alkotja.
A jog és a filozófia kereszténység előtti kapcsolatából indul ki az az út, amely a keresztény középkoron át elvezet a jog fejlődéséhez a felvilágosodás korában, egészen az Emberi Jogok Nyilatkozatáig és a német alaptörvényig. Ezzel a német nép 1949-ben elismerte, hogy minden emberi közösség, a béke és a világban megvalósuló igazságosság alapja az emberi jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége.
Az utóbbi fél évszázadban a helyzet drámai módon megváltozott. A természetjogot olyan sajátos katolikus tanításnak tekintik, amelyről nem érdemes katolikus körökön kívül beszélni, már szinte szégyellik megemlíteni magát a kifejezést is.
A Szentatya beszédében rámutatott: a ma uralkodó pozitivista felfogás a természetet pusztán funkcionális szempontból tekinti, amely nem épít hidat az ethosz és a jog felé. A pozitivisták szerint az értelem jelentheti az egyedüli tudományos világnézet alapját. Mindaz, ami nem verifikálható, nem igazolható, nem tartozik szorosan véve az értelem körébe. Ma ez jellemzi a legtöbb esetben a köztudatot. Olyan drámai helyzetről van szó, amely mindenkit érint, ezért nyilvános vitát kell tartani a kérdésről. Ennek a beszédnek is alapvető célkitűzése, hogy erre a közéleti vitára serkentsen.
A pozitivista világnézet a maga egészében az emberi ismeret nagyszerű része, amelyről nem mondhatunk le. Azonban nem jelent egy olyan kultúrát, amely kielégítő választ ad az emberiség nagy kérdéseire, sőt inkább korlátozza az ember nagyságát, fenyegeti humanizmusát.
Európában számos területen csak a pozitivizmust ismerik el, mint kultúrát, és mint a jogalkotás alapját. Az egyéb nézeteket szubkultúrának tekintik. Ezáltal Európa a világ többi kultúrájával szemben hiányos kultúraként jelenik meg. Ugyanakkor szélsőséges és radikális irányzatok tűnnek fel. A pozitivista gondolkodás, amely kizárólagosnak tartja magát, nem képes arra, hogy megsejtsen valamint a funkcionálison túl. Olyan vasbeton épülethez hasonlítható, amelynek nincsenek ablakai – állapította meg XVI. Benedek pápa a Bundestagban mondott beszédében.
Ismét szélesre kell tárnunk az ablakokat, hogy felfedezzük a világ hatalmas kiterjedését, az eget és a földet, és megtanuljunk helyesen gazdálkodni a teremtett világgal.
Az anyag, a matéria magában hordozza méltóságát, és követnünk kell útmutatásait. A környezetvédelem ma már vitán felüli kérdés. Azonban létezik egy emberi ökológia is. Az ember lélek és akarat, de egyben természet is. Akarata akkor helyes, ha hallgat természetére, azt tiszteletben tartja és elfogadja önmagát, vagyis azt, hogy nem saját maga teremtése. Csak így lehet megvalósítani a valódi emberi szabadságot.
Európa kulturális öröksége azt mutatja, hogy az emberi jogok, a törvény előtti egyenlőség, a minden egyes ember sérthetetlen méltósága olyan elvek, amelyek a teremtő Isten létezését hirdető meggyőződés alapján fejlődtek ki. Az európai kultúra Jeruzsálem, Athén és Róma találkozásából született meg. Találkozott egymással az Izrael Istenébe vetett hit, a görög filozófia és a római jog. Ez a hármas találkozás alakította ki Európa önazonosságát. Ez a találkozás leszögezte a jog kritériumait, amelyek védelme nagy feladatunk ebben a történelmi pillanatban – állapította meg a Bundestagban mondott beszédében XVI. Benedek pápa.
Vatikáni Rádió
2011. szeptember 23, péntek
A Szentatya nagy érdeklődéssel várt beszédére 22-én, csütörtökön délután került sor a német országgyűlés képviselőinek jelenlétében. XVI. Benedek az alkalomnak megfelelően politikai és jogi szempontokra világított rá felszólalásában, utalással a pozitivista és a keresztény világnézetre. Túlmutatva Németország határain, elemezte az egész Európát jellemző aktuális helyzetet.
Megállapította: a politika legyen elkötelezettség az igazságosságra és ezáltal teremtse meg a béke alapvető feltételeit. A politikus rendelje alá személyes sikerét az igazságosság szempontjának, törekedjen a jog gyakorlati megvalósítására. A siker lehet egyfajta kísértés is, amely megnyitja az utat a jog meghamisítása, az igazságosság felszámolása felé. Ebben a történelmi pillanatban, amikor az ember mindezidáig elképzelhetetlenül nagy hatalomra tett szert, az igazságosság megvalósítása különösen sürgető feladattá vált.Az embernek ugyanis hatalmában áll a világ elpusztítása.
A pápa feltette a kérdést: hogyan tehetünk különbséget a jó és a rossz, a valódi és a látszólagos jog között? Számtalan esetben elegendő kritérium lehet a többség véleménye. A jog alapvető kérdéseiben, amelyekben szerepet játszik az ember és az emberiség méltósága, nem elegendő a többség elve. Az ellenállók, akik a nácizmus és más totalitárius rezsimek ellen harcoltak, a jogot és az egész emberiséget szolgálták. Azonban az, hogy mi a helyes és milyen jog léphet életbe az alapvető antropológiai kérdéseket illetően, ma egyáltalán nem önmagától értődő. Ma ez a kérdés még bonyolultabbá vált – hangsúlyozta a Bundestagban mondott beszédében a Szentatya.
A történelem során a kereszténység soha nem kényszerített az államra és a társadalomra egy olyan jogrendszert, amely a kinyilatkoztatásból származik. Ehelyett a természetre és az értelemre, mint a jog valódi forrásaira hivatkozott. Felhívta a figyelmet az objektív és szubjektív értelem közötti összhangra, amely azonban feltételezi, hogy mindkettő a teremtő Isten Értelmén alapul. Ebben az összefüggésben született meg a nyugati világ jogi kultúrája, amely mind a mai napig az emberiség jogkultúrájának döntő fontosságú részét alkotja.
A jog és a filozófia kereszténység előtti kapcsolatából indul ki az az út, amely a keresztény középkoron át elvezet a jog fejlődéséhez a felvilágosodás korában, egészen az Emberi Jogok Nyilatkozatáig és a német alaptörvényig. Ezzel a német nép 1949-ben elismerte, hogy minden emberi közösség, a béke és a világban megvalósuló igazságosság alapja az emberi jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége.
Az utóbbi fél évszázadban a helyzet drámai módon megváltozott. A természetjogot olyan sajátos katolikus tanításnak tekintik, amelyről nem érdemes katolikus körökön kívül beszélni, már szinte szégyellik megemlíteni magát a kifejezést is.
A Szentatya beszédében rámutatott: a ma uralkodó pozitivista felfogás a természetet pusztán funkcionális szempontból tekinti, amely nem épít hidat az ethosz és a jog felé. A pozitivisták szerint az értelem jelentheti az egyedüli tudományos világnézet alapját. Mindaz, ami nem verifikálható, nem igazolható, nem tartozik szorosan véve az értelem körébe. Ma ez jellemzi a legtöbb esetben a köztudatot. Olyan drámai helyzetről van szó, amely mindenkit érint, ezért nyilvános vitát kell tartani a kérdésről. Ennek a beszédnek is alapvető célkitűzése, hogy erre a közéleti vitára serkentsen.
A pozitivista világnézet a maga egészében az emberi ismeret nagyszerű része, amelyről nem mondhatunk le. Azonban nem jelent egy olyan kultúrát, amely kielégítő választ ad az emberiség nagy kérdéseire, sőt inkább korlátozza az ember nagyságát, fenyegeti humanizmusát.
Európában számos területen csak a pozitivizmust ismerik el, mint kultúrát, és mint a jogalkotás alapját. Az egyéb nézeteket szubkultúrának tekintik. Ezáltal Európa a világ többi kultúrájával szemben hiányos kultúraként jelenik meg. Ugyanakkor szélsőséges és radikális irányzatok tűnnek fel. A pozitivista gondolkodás, amely kizárólagosnak tartja magát, nem képes arra, hogy megsejtsen valamint a funkcionálison túl. Olyan vasbeton épülethez hasonlítható, amelynek nincsenek ablakai – állapította meg XVI. Benedek pápa a Bundestagban mondott beszédében.
Ismét szélesre kell tárnunk az ablakokat, hogy felfedezzük a világ hatalmas kiterjedését, az eget és a földet, és megtanuljunk helyesen gazdálkodni a teremtett világgal.
Az anyag, a matéria magában hordozza méltóságát, és követnünk kell útmutatásait. A környezetvédelem ma már vitán felüli kérdés. Azonban létezik egy emberi ökológia is. Az ember lélek és akarat, de egyben természet is. Akarata akkor helyes, ha hallgat természetére, azt tiszteletben tartja és elfogadja önmagát, vagyis azt, hogy nem saját maga teremtése. Csak így lehet megvalósítani a valódi emberi szabadságot.
Európa kulturális öröksége azt mutatja, hogy az emberi jogok, a törvény előtti egyenlőség, a minden egyes ember sérthetetlen méltósága olyan elvek, amelyek a teremtő Isten létezését hirdető meggyőződés alapján fejlődtek ki. Az európai kultúra Jeruzsálem, Athén és Róma találkozásából született meg. Találkozott egymással az Izrael Istenébe vetett hit, a görög filozófia és a római jog. Ez a hármas találkozás alakította ki Európa önazonosságát. Ez a találkozás leszögezte a jog kritériumait, amelyek védelme nagy feladatunk ebben a történelmi pillanatban – állapította meg a Bundestagban mondott beszédében XVI. Benedek pápa.
Vatikáni Rádió
2011. szeptember 23, péntek
2013. február 21., csütörtök
Nem nyúlnak az ügynökaktákhoz
HM, Index.hu
2013. február 22., péntek 06:49 |
Legalábbis egyelőre. Lázár János 2012 nyarára, majd Pintér Sándor tavaly év végére ígérte meg, hogy feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami többek között az ügynökakták feltárására talált volna megoldást. De a szervezetről egyelőre semmi hír. A Miniszterelnökség szerint Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollja elgáncsolta a NEB-et, de ez nem magyarázza meg, miért ne állhatna fel egy bizottság.
Sok év után tavaly februárban újra előkerült a kommunizmus ügynökeinek ügye a parlamentben. Akkor szavaztak az LMP-s Schiffer András az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló javaslatáról, amit a kormánypártok elleneztek, és az ellenzéki pártok támogattak.
Miután a Fidesz az államra tolta az ügy rendezését, Lázár János viszont azt ígérte, hogy 2012. májusra feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami majd megoldást talál arra, hogyan tárják fel az ügynökmúltat. Novemberben pedig Pintér Sándor mondta azt a Parlamentben, hogy reményeik szerint még 2012-ben befejezhetik a munkát, és felállhat a bizottság.
A Fidesz ennek ellenére újra nemmel szavazott, amikor decemberben Schiffer újra benyújtotta gyakorlatilag ugyanazt a javaslatát, bár a párton belül sem mindenki értette, hogy miért. Télen már Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy nyilvánosan zárná az ügynökügyet.
Van, aki szerint az ügynökkérdést egy óra alatt le lehetne zárni egy törvénymódosítással, és Ungváry Krisztián történész is szkeptikus egy bizottság munkájával kapcsolatban, mert szerinte volt már egy hasonló szervezet, ami az ügynökmúlt feltárásával foglalkozott (ez volt az 1956-os Intézet Közalapítvány, amit a kormány szüntetett meg).
Mégsem volt változás az utóbbi egy évben, a NEB-ről pedig továbbra sincs semmi hír.
Változott a kommunizmus megítélése
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy hol tart a bizottság felállítása, ahol azt a választ adták, hogy „az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései létrehozták a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, melynek célja, hogy felkutassa a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűnöket, és tájékoztassa a nyilvánosságot munkája eredményeiről”.
De mint azt közölték, „Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollt gyakorolt, és 2012. december 28-ai döntése értelmében közjogi érvénytelenségre hivatkozva megsemmisítette a kommunista diktatúráról szóló cikkeket, köztük a Bizottság felállítását megalapozó pontokat is.” A bizottság létrehozását az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, 2011 végén elfogadott törvény említette meg. A preambulumban az volt olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A jogszabály szerint a NEB tárja fel a kommunista diktatúra működését, a vizsgálatok eredményeit pedig a bizottság átfogó jelentésben teszi közzé. Ez a törvény vált az év végén semmissé.
Kádár titkosszolgái
A sztálinista múlttal való szakítás a rendvédelmi szerveknél sem volt teljes körű, sokan megtarthatták a pozíciójukat, és az elbocsájtott ÁVH-sok kezét sem engedték el. Az elnyomó szervek pártirányítás alá vonásával Kádár csökkentette a Rákosira jellemző egyszemélyes kézi vezérlést, de az ellenőrzést így is megtartotta.. Ötven éve jött létre a III/III-as csoportfőnökség.
Ahhoz, hogy a bizottság felállhasson, az Országgyűlésnek újra meg kell teremtenie a Bizottság felállításához és működéséhez szükséges jogszabályi kereteket, a kormány ezután tehet újabb lépéseket azért, hogy a kommunizmus eddig még ismeretlen részeit fel tudják tárni – írta a Miniszterelnökség. Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, a Miniszterelnökség nem közölte.
A kormány addig is kárpótolja a kommunizmus áldozatait, így a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak, a rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, az 1956-os forradalomban résztvevők és az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek elítéltjei juttatása idén 50 százalékkal nőtt, 2014-ben pedig további 50 százalékkal emelik majd – írták.
Nem kell alkotmányba írni egy bizottságot
Ahhoz viszont, hogy egy bizottság felálljon, nem kell külön rendelkezni róla az alaptörvényben. Ahhoz sem szükséges alkotmányt módosítani, hogy a bizottság megvizsgálhassa az ügynökaktákat.
Ahhoz tényleg alkotmánymódosítás kéne, hogy meg lehessen nevezni az ügynököket, mert most még a közszereplőket sem lehet. Egy besúgó akár pert is nyerhet rágalmazásért, hiába derül ki az aktákból, hogy ügynök volt. Gulyás Gergely fideszes képviselő tavaly azt mondta, hogy az ügynökkérdés rendezésének főszabályaként lehetővé kell tenni az iratok nagyobb nyilvánosságát, és ez alól csak a személyes, illetve a különleges személyes adatok élvezhetnek kivételt.
Az Alkotmánybíróság decemberi döntése óta eltelt két hónapban viszont semmi jel nem utalt arra, hogy a kormány foglalkozni akarna az ügynökkérdéssel.
2013. február 22., péntek 06:49 |
Legalábbis egyelőre. Lázár János 2012 nyarára, majd Pintér Sándor tavaly év végére ígérte meg, hogy feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami többek között az ügynökakták feltárására talált volna megoldást. De a szervezetről egyelőre semmi hír. A Miniszterelnökség szerint Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollja elgáncsolta a NEB-et, de ez nem magyarázza meg, miért ne állhatna fel egy bizottság.
Sok év után tavaly februárban újra előkerült a kommunizmus ügynökeinek ügye a parlamentben. Akkor szavaztak az LMP-s Schiffer András az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló javaslatáról, amit a kormánypártok elleneztek, és az ellenzéki pártok támogattak.
Miután a Fidesz az államra tolta az ügy rendezését, Lázár János viszont azt ígérte, hogy 2012. májusra feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami majd megoldást talál arra, hogyan tárják fel az ügynökmúltat. Novemberben pedig Pintér Sándor mondta azt a Parlamentben, hogy reményeik szerint még 2012-ben befejezhetik a munkát, és felállhat a bizottság.
A Fidesz ennek ellenére újra nemmel szavazott, amikor decemberben Schiffer újra benyújtotta gyakorlatilag ugyanazt a javaslatát, bár a párton belül sem mindenki értette, hogy miért. Télen már Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy nyilvánosan zárná az ügynökügyet.
Van, aki szerint az ügynökkérdést egy óra alatt le lehetne zárni egy törvénymódosítással, és Ungváry Krisztián történész is szkeptikus egy bizottság munkájával kapcsolatban, mert szerinte volt már egy hasonló szervezet, ami az ügynökmúlt feltárásával foglalkozott (ez volt az 1956-os Intézet Közalapítvány, amit a kormány szüntetett meg).
Mégsem volt változás az utóbbi egy évben, a NEB-ről pedig továbbra sincs semmi hír.
Változott a kommunizmus megítélése
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy hol tart a bizottság felállítása, ahol azt a választ adták, hogy „az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései létrehozták a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, melynek célja, hogy felkutassa a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűnöket, és tájékoztassa a nyilvánosságot munkája eredményeiről”.
De mint azt közölték, „Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollt gyakorolt, és 2012. december 28-ai döntése értelmében közjogi érvénytelenségre hivatkozva megsemmisítette a kommunista diktatúráról szóló cikkeket, köztük a Bizottság felállítását megalapozó pontokat is.” A bizottság létrehozását az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, 2011 végén elfogadott törvény említette meg. A preambulumban az volt olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A jogszabály szerint a NEB tárja fel a kommunista diktatúra működését, a vizsgálatok eredményeit pedig a bizottság átfogó jelentésben teszi közzé. Ez a törvény vált az év végén semmissé.
Kádár titkosszolgái
A sztálinista múlttal való szakítás a rendvédelmi szerveknél sem volt teljes körű, sokan megtarthatták a pozíciójukat, és az elbocsájtott ÁVH-sok kezét sem engedték el. Az elnyomó szervek pártirányítás alá vonásával Kádár csökkentette a Rákosira jellemző egyszemélyes kézi vezérlést, de az ellenőrzést így is megtartotta.. Ötven éve jött létre a III/III-as csoportfőnökség.
Ahhoz, hogy a bizottság felállhasson, az Országgyűlésnek újra meg kell teremtenie a Bizottság felállításához és működéséhez szükséges jogszabályi kereteket, a kormány ezután tehet újabb lépéseket azért, hogy a kommunizmus eddig még ismeretlen részeit fel tudják tárni – írta a Miniszterelnökség. Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, a Miniszterelnökség nem közölte.
A kormány addig is kárpótolja a kommunizmus áldozatait, így a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak, a rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, az 1956-os forradalomban résztvevők és az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek elítéltjei juttatása idén 50 százalékkal nőtt, 2014-ben pedig további 50 százalékkal emelik majd – írták.
Nem kell alkotmányba írni egy bizottságot
Ahhoz viszont, hogy egy bizottság felálljon, nem kell külön rendelkezni róla az alaptörvényben. Ahhoz sem szükséges alkotmányt módosítani, hogy a bizottság megvizsgálhassa az ügynökaktákat.
Ahhoz tényleg alkotmánymódosítás kéne, hogy meg lehessen nevezni az ügynököket, mert most még a közszereplőket sem lehet. Egy besúgó akár pert is nyerhet rágalmazásért, hiába derül ki az aktákból, hogy ügynök volt. Gulyás Gergely fideszes képviselő tavaly azt mondta, hogy az ügynökkérdés rendezésének főszabályaként lehetővé kell tenni az iratok nagyobb nyilvánosságát, és ez alól csak a személyes, illetve a különleges személyes adatok élvezhetnek kivételt.
Az Alkotmánybíróság decemberi döntése óta eltelt két hónapban viszont semmi jel nem utalt arra, hogy a kormány foglalkozni akarna az ügynökkérdéssel.
Dúl a hatalmi harc Magyarországon, a kormányon belül is – külföldi lapszemle
Az Alkotmánybíróság döntéséről cikkezik számos külföldi lap. A testület ugyanis eltörölte a fasiszta és kommunista jelképek használatának betiltását. A Bloomberg újabb kamatvágástól tart, a hírügynökség szerint ezért csökkent a rövid lejáratú magyar államkötvények hozama. Egy német internetes portál pedig L. Simon László kulturális államtitkár leváltása kapcsán megjegyzi, hogy a Duna mentén dúl a kultúrharc. ÉS szóba kerül a HÖK körüli listázós botrány is.
Wall Street Journal
Általános felzúdulást váltott ki, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a fasiszta és kommunista jelképek használatának betiltását, ideértve a vörös csillagot és a horogkeresztet – olvasható a Wall Street Journal című újságban. A kormány most alternatív megoldást keres a tilalom érvényesítésére. Zsidó szervezetek úgy nyilatkoztak, hogy a határozat sérti az összes magyar zsidót. A Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy az eset megvilágítja, miért fontos eltérően kezelni a törvényen belül a fasiszta és a kommunista jelképeket. A kommunisták szerint ugyanakkor a testület lépése nem visz közelebb a párt céljainak eléréséhez, például a munkanélküliség csökkentéséhez. Mint alelnökük rámutatott: bizarr, hogy a testület engedélyezte a fasiszta szimbólumok alkalmazását, mivel a horogkeresztes zászlók alatt felvonuló emberek mások meggyilkolásán gondolkodnak.
Az Alkotmánybíróság döntéséről ír a Bloomberg is.
Die Presse
A magyar Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat és így májustól egyelőre büntetés nélkül lehet viselni a vörös csillagot, a horogkeresztet, valamint az SS-jelvényt. A testület egyidejűleg azonban időt adott a politikusoknak, hogy április végéig az alaptörvénnyel összhangban szabályozzák a kérdést a BTK-ban.
Der Standard
Az Alkotmánybíróság feloldotta az önkényuralmi jelképek viselésének tilalmát, ily módon a horogkereszt és az újabban a Magyar Gárda által hordott nyilaskereszt is megengedetté vált. Májusig azonban új törvényt kell hozni. Halmai Gábor szokatlannak nevezi, hogy a taláros testület a horogkereszt tilalmát is újraértékelte, jóllehet a kereset csupán a vörös csillagra vonatkozott. Utóbbiról az Európai Emberi Jogi bíróság kimondta, hogy az nem kizárólag a kommunista diktatúrához kötődik, hanem egyben a munkásmozgalom szimbóluma is. Simon Éva polgári jogi képviselő szerint most az eddigihez hasonló, de kevésbé általános tilalom várható a Parlament részéről, ideértve azonban, hogy ezúttal sem tesznek különbséget a náci és a kommunista jelképek között. A tudósítás kitér arra, hogy néhány tagállam megpróbált uniós tilalmat kimondatni a szovjet és a náci emblémákra, ám a kísérlet főként a britek és a dánok liberális álláspontja miatt sikertelen maradt. Olyannyira, hogy Szlovéniában, ahol bizonyos mértékben ápolják a jugoszláv nosztalgiát, két év óta van olyan kéteurós érme, amelyen egy híres partizán képe látható, mellén a vörös csillaggal.
Kurier
A magyar politika idáig nem foglalt állást nyilvánosan az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek tilalmát, így májustól büntetlenül megússza bárki, ha horogkeresztet visel, feltéve, hogy addig az Országgyűlés nem alkot új jogszabályt a kérdésben – írja a Kurier. Az idő rendkívül kevés, mivel olyan törvényre van szükség, amely szankcionálja, ha valaki horogkereszt hord, de nem korlátozza a véleményszabadságot. Ám ha nem sikerül, akkor onnantól kezdve bárki szabadon lengethet SS-halálfejes, vagy sarló-kalapácsos zászlót az utcákon. Magyarországon az ítélet elsősorban a szélsőjobbos csoportok miatt okoz aggodalmat. Közülük ugyanis egyik-másik radikálisabb, mint a Jobbik. És ezek a szerveződések alighanem az eddiginél jóval masszívabban mutatkoznának a közterületeken, méghozzá olyan náci jelképekkel, amelyek idáig tilalom alá estek. A britek egyébként annak idején, nyolc éve, főként azért ágáltak a horogkereszt betiltása ellen, mert a svasztika a hinduk második legszentebb szimbólumának számít, csak a nácik kisajátították a maguk céljaira.
Le Figaro
A Mazsihisz azt javasolta, hogy a kormány tiltsa meg, hogy a nácikkal szövetséges Horthyról nevezzenek el utcákat vagy tereket Magyarországon – írja a Le Figaro. Előzőleg a kunhegyesi fideszes polgármester úgy határozott, hogy a jövőben a település egyik utcája a kormányzó nevét viselje. Horthy alatt 1920-tól kezdve, de főként 1938-tól zsidóellenes törvényeket léptettek életbe. A holokauszt során azután több mint félmillió magyar zsidó pusztult el. Magyarországon újabban a Jobbik ösztönzésére egyfajta Horthy-reneszánsz dívik, de a folyamatot a Fidesz több vezetője is támogatja, miközben megszaporodtak az antiszemita incidensek. A Mazsihisz szerint a kormányzó több százezer zsidó haláláért felelős. A magyar törvényhozás által tavaly hozott tilalom, miszerint nem lehet olyan történelmi alakokról közterületet elnevezni, akik önkényuralmi rezsimekhez kötődtek, nem vonatkozik Horthyra, mert őt nem tekintik diktátornak. A lap is beszámol arról, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek használatának tilalmát, mivel a BTK idevágó passzusát túl általánosnak és nem eléggé körülhatároltnak minősítette.
Bloomberg
Esett a rövid lejáratú magyar államkötvények hozama, mivel egyre inkább az a vélemény, hogy a jövő héten ismét kamatot vág a Monetáris Tanács, hogy ellensúlyozza a recessziót. Erről közöl cikket a Bloomberg. A 2017 februárjában esedékes papírok kamata csaknem három év óta a legalacsonyabb szintet érte el a hírügynökség adatai szerint. Az EKB-tól kiáramló extra pénz a befektetőket a jól jövedelmező magyar kötvények felé tereli, míg pénzpiaci kereskedők növekvő mértékben teszik tétjeiket a monetáris könnyítésre, mivel a negyedik negyedévben erősödött a visszaesés, januárban viszont lassult az infláció üteme. Karvalits Ferenc kifejtette, hogy a rövid távú árnyomás jelentősen lazulhat. Kontrát Zsolt az MKB-tól jogosnak tartja az újabb kamatmérséklést. Ő nagy pénzbőséggel, illetve azzal számol, hogy nem romlik jelentősen a befektetői hangulat, amiből az következik, hogy viszonylag stabil maradhat a forint jegyzése, illetve hogy még lejjebb mehet az irányadó kamat. Szerinte utóbbi június végére valószínűleg 4,5 % lesz. A Barclay’s szakértője, Daniel Hewitt ugyanakkor úgy gondolja, hogy 25 bázispontokként egészen 4 %-ig süllyed a magyar kamatszint.
Europeonline (Forrás: Galamus)
A német internetes portál „Hatalmi harc Magyarországon – leváltották L. Simon kulturális államtitkárt” címmel közölt írást. A cikk úgy látja, hogy a Duna mentén dúl a kultúrharc. Nem csupán a jobboldali kormány és ellenfelei között, hanem a vezető csapaton belül is. Az illetékes államtitkár az első előkelő áldozat. Utódját, Halász Jánost, alkalmazkodó karrieristának tartják, aki L. Simonnal ellentétben elkerüli a párton belüli konfrontációkat. Az előd viszont legutóbb bírálta, hogy az ultrakonzervatív MMA tág jogköröket kapott a kulturális államtitkárság rovására. Végzetét az okozta, hogy az Akadémia elnöke élvezi Orbán Viktor feltétlen bizalmát. A kormányfő akarata pedig mérce és törvény a kabinet és a hatalmon lévő párt számára. Az írás idézi Fekete György kijelentését Konrád Györgyről, miszerint megítélése szerint nem biztos, hogy az író egyáltalán magyar-e. A megjegyzést a lap úgy dekódolja, hogy annak csapásiránya: antiszemita.
Wiener Zeitung (Forrás: Galamus)
Diáklisták – náci stílusban a budapesti bölcsészkaron. – “Csúnya zsidó fej”. Ezzel a címmel számol be az újság a HÖK körüli botrányról. A szervezet ugyan cáfolta, hogy évek óta rasszista, szexista és politikailag minősítő listákat vezet az egyetemistákról, Silhavy Máté azonban megerősítette, hogy valóban vannak adatsorok a hallgatókról, ám azt ő is tagadta, hogy a drasztikus jellemzéseket a Hallgatói Önkormányzat írta volna. A skandalum megerősíti, hogy Magyarországon a diákképviseletek szélsőségesen jobbra hajlanak, illetve hogy magyar földön a szélsőjobboldaliság nem a képzetlen, szegény rétegekben, hanem a fiatal értelmiségi közegben gyökeredzik. A jelenség igencsak feltűnő a Jobbik rendezvényein. Az viszont újdonság, hogy ezek a fiatalok, akik még meg sem születtek a rendszerváltás előtt, olyan módszereket alkalmaznak a gondolat-ellenőrzésre, amelyek igencsak közel állnak egy diktatúra praktikáihoz. Azt mondhatni, hogy a bölcsészkaron a HÖK vezetésében dívik denunciálás, miután Garbai Ádám a rektornál feljelentett több oktatót, akik támogatják a független diákcsoportok tüntetéseit a felsőoktatási reform ellen.
Közben az Alkotmánybíróság döntése nyomán várhatóan új vita indul a horogkereszt és az SS-jelvény nyilvános használatáról. Ha májusig nem születik meg a tilalmat kimondó új jogszabály, utána nem lehet büntetni senkit sem e szimbólumok viseléséért. A magyarok 1989 óta heves vitákat folytattak arról, miként viszonyuljanak a rasszista uszításhoz és a diktatúra jelképeihez. Főként a liberális politikusok mindig a tiltás ellen szólaltak fel. A holokauszt tagadása hossza kötélhúzás után csupán 3 éve számít jogsértőnek. Orbán Viktor jobboldali, nacionalista kormánya alig néhány héttel a hatalomra kerülés után egyik első hivatalos dolgaként betiltotta a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot is.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
Wall Street Journal
Általános felzúdulást váltott ki, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a fasiszta és kommunista jelképek használatának betiltását, ideértve a vörös csillagot és a horogkeresztet – olvasható a Wall Street Journal című újságban. A kormány most alternatív megoldást keres a tilalom érvényesítésére. Zsidó szervezetek úgy nyilatkoztak, hogy a határozat sérti az összes magyar zsidót. A Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy az eset megvilágítja, miért fontos eltérően kezelni a törvényen belül a fasiszta és a kommunista jelképeket. A kommunisták szerint ugyanakkor a testület lépése nem visz közelebb a párt céljainak eléréséhez, például a munkanélküliség csökkentéséhez. Mint alelnökük rámutatott: bizarr, hogy a testület engedélyezte a fasiszta szimbólumok alkalmazását, mivel a horogkeresztes zászlók alatt felvonuló emberek mások meggyilkolásán gondolkodnak.
Az Alkotmánybíróság döntéséről ír a Bloomberg is.
Die Presse
A magyar Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat és így májustól egyelőre büntetés nélkül lehet viselni a vörös csillagot, a horogkeresztet, valamint az SS-jelvényt. A testület egyidejűleg azonban időt adott a politikusoknak, hogy április végéig az alaptörvénnyel összhangban szabályozzák a kérdést a BTK-ban.
Der Standard
Az Alkotmánybíróság feloldotta az önkényuralmi jelképek viselésének tilalmát, ily módon a horogkereszt és az újabban a Magyar Gárda által hordott nyilaskereszt is megengedetté vált. Májusig azonban új törvényt kell hozni. Halmai Gábor szokatlannak nevezi, hogy a taláros testület a horogkereszt tilalmát is újraértékelte, jóllehet a kereset csupán a vörös csillagra vonatkozott. Utóbbiról az Európai Emberi Jogi bíróság kimondta, hogy az nem kizárólag a kommunista diktatúrához kötődik, hanem egyben a munkásmozgalom szimbóluma is. Simon Éva polgári jogi képviselő szerint most az eddigihez hasonló, de kevésbé általános tilalom várható a Parlament részéről, ideértve azonban, hogy ezúttal sem tesznek különbséget a náci és a kommunista jelképek között. A tudósítás kitér arra, hogy néhány tagállam megpróbált uniós tilalmat kimondatni a szovjet és a náci emblémákra, ám a kísérlet főként a britek és a dánok liberális álláspontja miatt sikertelen maradt. Olyannyira, hogy Szlovéniában, ahol bizonyos mértékben ápolják a jugoszláv nosztalgiát, két év óta van olyan kéteurós érme, amelyen egy híres partizán képe látható, mellén a vörös csillaggal.
Kurier
A magyar politika idáig nem foglalt állást nyilvánosan az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek tilalmát, így májustól büntetlenül megússza bárki, ha horogkeresztet visel, feltéve, hogy addig az Országgyűlés nem alkot új jogszabályt a kérdésben – írja a Kurier. Az idő rendkívül kevés, mivel olyan törvényre van szükség, amely szankcionálja, ha valaki horogkereszt hord, de nem korlátozza a véleményszabadságot. Ám ha nem sikerül, akkor onnantól kezdve bárki szabadon lengethet SS-halálfejes, vagy sarló-kalapácsos zászlót az utcákon. Magyarországon az ítélet elsősorban a szélsőjobbos csoportok miatt okoz aggodalmat. Közülük ugyanis egyik-másik radikálisabb, mint a Jobbik. És ezek a szerveződések alighanem az eddiginél jóval masszívabban mutatkoznának a közterületeken, méghozzá olyan náci jelképekkel, amelyek idáig tilalom alá estek. A britek egyébként annak idején, nyolc éve, főként azért ágáltak a horogkereszt betiltása ellen, mert a svasztika a hinduk második legszentebb szimbólumának számít, csak a nácik kisajátították a maguk céljaira.
Le Figaro
A Mazsihisz azt javasolta, hogy a kormány tiltsa meg, hogy a nácikkal szövetséges Horthyról nevezzenek el utcákat vagy tereket Magyarországon – írja a Le Figaro. Előzőleg a kunhegyesi fideszes polgármester úgy határozott, hogy a jövőben a település egyik utcája a kormányzó nevét viselje. Horthy alatt 1920-tól kezdve, de főként 1938-tól zsidóellenes törvényeket léptettek életbe. A holokauszt során azután több mint félmillió magyar zsidó pusztult el. Magyarországon újabban a Jobbik ösztönzésére egyfajta Horthy-reneszánsz dívik, de a folyamatot a Fidesz több vezetője is támogatja, miközben megszaporodtak az antiszemita incidensek. A Mazsihisz szerint a kormányzó több százezer zsidó haláláért felelős. A magyar törvényhozás által tavaly hozott tilalom, miszerint nem lehet olyan történelmi alakokról közterületet elnevezni, akik önkényuralmi rezsimekhez kötődtek, nem vonatkozik Horthyra, mert őt nem tekintik diktátornak. A lap is beszámol arról, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek használatának tilalmát, mivel a BTK idevágó passzusát túl általánosnak és nem eléggé körülhatároltnak minősítette.
Bloomberg
Esett a rövid lejáratú magyar államkötvények hozama, mivel egyre inkább az a vélemény, hogy a jövő héten ismét kamatot vág a Monetáris Tanács, hogy ellensúlyozza a recessziót. Erről közöl cikket a Bloomberg. A 2017 februárjában esedékes papírok kamata csaknem három év óta a legalacsonyabb szintet érte el a hírügynökség adatai szerint. Az EKB-tól kiáramló extra pénz a befektetőket a jól jövedelmező magyar kötvények felé tereli, míg pénzpiaci kereskedők növekvő mértékben teszik tétjeiket a monetáris könnyítésre, mivel a negyedik negyedévben erősödött a visszaesés, januárban viszont lassult az infláció üteme. Karvalits Ferenc kifejtette, hogy a rövid távú árnyomás jelentősen lazulhat. Kontrát Zsolt az MKB-tól jogosnak tartja az újabb kamatmérséklést. Ő nagy pénzbőséggel, illetve azzal számol, hogy nem romlik jelentősen a befektetői hangulat, amiből az következik, hogy viszonylag stabil maradhat a forint jegyzése, illetve hogy még lejjebb mehet az irányadó kamat. Szerinte utóbbi június végére valószínűleg 4,5 % lesz. A Barclay’s szakértője, Daniel Hewitt ugyanakkor úgy gondolja, hogy 25 bázispontokként egészen 4 %-ig süllyed a magyar kamatszint.
Europeonline (Forrás: Galamus)
A német internetes portál „Hatalmi harc Magyarországon – leváltották L. Simon kulturális államtitkárt” címmel közölt írást. A cikk úgy látja, hogy a Duna mentén dúl a kultúrharc. Nem csupán a jobboldali kormány és ellenfelei között, hanem a vezető csapaton belül is. Az illetékes államtitkár az első előkelő áldozat. Utódját, Halász Jánost, alkalmazkodó karrieristának tartják, aki L. Simonnal ellentétben elkerüli a párton belüli konfrontációkat. Az előd viszont legutóbb bírálta, hogy az ultrakonzervatív MMA tág jogköröket kapott a kulturális államtitkárság rovására. Végzetét az okozta, hogy az Akadémia elnöke élvezi Orbán Viktor feltétlen bizalmát. A kormányfő akarata pedig mérce és törvény a kabinet és a hatalmon lévő párt számára. Az írás idézi Fekete György kijelentését Konrád Györgyről, miszerint megítélése szerint nem biztos, hogy az író egyáltalán magyar-e. A megjegyzést a lap úgy dekódolja, hogy annak csapásiránya: antiszemita.
Wiener Zeitung (Forrás: Galamus)
Diáklisták – náci stílusban a budapesti bölcsészkaron. – “Csúnya zsidó fej”. Ezzel a címmel számol be az újság a HÖK körüli botrányról. A szervezet ugyan cáfolta, hogy évek óta rasszista, szexista és politikailag minősítő listákat vezet az egyetemistákról, Silhavy Máté azonban megerősítette, hogy valóban vannak adatsorok a hallgatókról, ám azt ő is tagadta, hogy a drasztikus jellemzéseket a Hallgatói Önkormányzat írta volna. A skandalum megerősíti, hogy Magyarországon a diákképviseletek szélsőségesen jobbra hajlanak, illetve hogy magyar földön a szélsőjobboldaliság nem a képzetlen, szegény rétegekben, hanem a fiatal értelmiségi közegben gyökeredzik. A jelenség igencsak feltűnő a Jobbik rendezvényein. Az viszont újdonság, hogy ezek a fiatalok, akik még meg sem születtek a rendszerváltás előtt, olyan módszereket alkalmaznak a gondolat-ellenőrzésre, amelyek igencsak közel állnak egy diktatúra praktikáihoz. Azt mondhatni, hogy a bölcsészkaron a HÖK vezetésében dívik denunciálás, miután Garbai Ádám a rektornál feljelentett több oktatót, akik támogatják a független diákcsoportok tüntetéseit a felsőoktatási reform ellen.
Közben az Alkotmánybíróság döntése nyomán várhatóan új vita indul a horogkereszt és az SS-jelvény nyilvános használatáról. Ha májusig nem születik meg a tilalmat kimondó új jogszabály, utána nem lehet büntetni senkit sem e szimbólumok viseléséért. A magyarok 1989 óta heves vitákat folytattak arról, miként viszonyuljanak a rasszista uszításhoz és a diktatúra jelképeihez. Főként a liberális politikusok mindig a tiltás ellen szólaltak fel. A holokauszt tagadása hossza kötélhúzás után csupán 3 éve számít jogsértőnek. Orbán Viktor jobboldali, nacionalista kormánya alig néhány héttel a hatalomra kerülés után egyik első hivatalos dolgaként betiltotta a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot is.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
2013. február 20., szerda
Erősödnek az azonos nemű párok örökbefogadáshoz fűződő jogai Németországban
Forrás: MTI
A német alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
Kiterjesztette a német alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok örökbefogadáshoz fűződő jogait egy keddi döntésével, amelyben alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
A szabály sérti az egyenlő elbánás elvét az érintett gyermek és az örökbefogadásból kizárt személy esetében is - indokolta a testület a döntést.
A különböző nemű és az azonos nemű párok megkülönböztetése az úgynevezett szukcesszív - egymás utáni - örökbefogadás esetében sem indokolt, mert a partner örökbe fogadott gyermekének örökbefogadása mindenképpen a gyermek javát szolgálja, elsősorban jogi értelemben, és mindenekelőtt az öröklési jog területén - közölte a német alkotmánybíróság, hozzátéve, hogy az egymás utáni örökbefogadás még "fejlődés-lélektanilag is stabilizáló hatást fejthet ki" a gyermekre.
A döntés értelmében a törvényhozónak 2014. június 30-áig kell az ítélethez igazítania a szabályokat. Az illetékes hatóságok azonban addig sem tilthatják meg az örökbefogadásnak ezt a formáját a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű pároknak.
Az alkotmánybíróság egy münsteri nő alkotmányjogi panaszával kapcsolatban hozta az ítéletet. A panaszos partnere örökbe fogadott gyermekét kívánta örökbe fogadni, de ezt a hatályos jogszabályokra hivatkozva mindegyik bíróság elutasította.
A német alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
Kiterjesztette a német alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok örökbefogadáshoz fűződő jogait egy keddi döntésével, amelyben alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
A szabály sérti az egyenlő elbánás elvét az érintett gyermek és az örökbefogadásból kizárt személy esetében is - indokolta a testület a döntést.
A különböző nemű és az azonos nemű párok megkülönböztetése az úgynevezett szukcesszív - egymás utáni - örökbefogadás esetében sem indokolt, mert a partner örökbe fogadott gyermekének örökbefogadása mindenképpen a gyermek javát szolgálja, elsősorban jogi értelemben, és mindenekelőtt az öröklési jog területén - közölte a német alkotmánybíróság, hozzátéve, hogy az egymás utáni örökbefogadás még "fejlődés-lélektanilag is stabilizáló hatást fejthet ki" a gyermekre.
A döntés értelmében a törvényhozónak 2014. június 30-áig kell az ítélethez igazítania a szabályokat. Az illetékes hatóságok azonban addig sem tilthatják meg az örökbefogadásnak ezt a formáját a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű pároknak.
Az alkotmánybíróság egy münsteri nő alkotmányjogi panaszával kapcsolatban hozta az ítéletet. A panaszos partnere örökbe fogadott gyermekét kívánta örökbe fogadni, de ezt a hatályos jogszabályokra hivatkozva mindegyik bíróság elutasította.
Hazug megállapításokat használt a cseh elnök stábja?
TK
Forrás: MTI
Jóváhagyta a januári államfőválasztás eredményét a cseh alkotmánybíróság – közölték szerdán hivatalosan Brünnben, a testület székhelyén.
A választás eredményét, illetve törvényességét megkérdőjelező összesen 109 beadványt és panaszt a legfelsőbb taláros testület elutasította. Ugyanakkor megállapította, hogy Milos Zeman megválasztott köztársasági elnök és stábja a kampány során hazug megállapításokat használt.
„A határozatban három valóban hazug állításra mutattunk rá. Az adott esetekben azt a megnevezést használtuk, amelyet helyesnek véltünk. Nem folyamodtunk olyan szavakhoz, mint »nem felel meg a valóságnak«, hanem azt mondtuk, »hazugság«” – nyilatkozta Vojtech Simácek, az ügyről döntő alkotmánybírósági szenátus elnöke a Mladá Fronta Dnes című napilapnak.
Az alkotmánybíróság megállapította: hazug volt Zeman stábjának az az állítása, hogy Karel Schwarzenberg, a másik elnökjelölt családi székhelyén náci jelképek vannak kiakasztva a falakra. Zeman azt mondta, hogy ezt az értesülést nyilvános hírforrásokból szerezték, és később a valótlan állításért elnézést kért.
Ugyancsak hazugnak találta a bíróság azt az állítást, hogy Bernd Posselt, az egykori Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek szövetségének mai vezetője gratulált Schwarzenbergnek a szudétanémetek kitelepítését bíráló nyilatkozatáért. Ezt az információt szintén a kampánystáb hozta nyilvánosságra.
A harmadik hazug állítás a bíróság szerint az volt, hogy Schwarzenberg, miután a restitúcióban visszakapta családja egykori kastélyát Cimelicében, eltávolította onnan az addig ott működő gyermekotthont. Ezt maga Zeman mondta, de Schwarzenberg azonnal cáfolta, és később maga az érintett gyermekotthon vezetője is hazugnak minősítette a felvetést.
A januári cseh államfőválasztást Milos Zeman nyerte meg. Zeman ellenfele a második, döntő fordulóban Schwarzenberg volt. Az új cseh köztársasági elnök hivatalos beiktatására március 8-án kerül sor.
Forrás: MTI
Jóváhagyta a januári államfőválasztás eredményét a cseh alkotmánybíróság – közölték szerdán hivatalosan Brünnben, a testület székhelyén.
A választás eredményét, illetve törvényességét megkérdőjelező összesen 109 beadványt és panaszt a legfelsőbb taláros testület elutasította. Ugyanakkor megállapította, hogy Milos Zeman megválasztott köztársasági elnök és stábja a kampány során hazug megállapításokat használt.
„A határozatban három valóban hazug állításra mutattunk rá. Az adott esetekben azt a megnevezést használtuk, amelyet helyesnek véltünk. Nem folyamodtunk olyan szavakhoz, mint »nem felel meg a valóságnak«, hanem azt mondtuk, »hazugság«” – nyilatkozta Vojtech Simácek, az ügyről döntő alkotmánybírósági szenátus elnöke a Mladá Fronta Dnes című napilapnak.
Az alkotmánybíróság megállapította: hazug volt Zeman stábjának az az állítása, hogy Karel Schwarzenberg, a másik elnökjelölt családi székhelyén náci jelképek vannak kiakasztva a falakra. Zeman azt mondta, hogy ezt az értesülést nyilvános hírforrásokból szerezték, és később a valótlan állításért elnézést kért.
Ugyancsak hazugnak találta a bíróság azt az állítást, hogy Bernd Posselt, az egykori Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek szövetségének mai vezetője gratulált Schwarzenbergnek a szudétanémetek kitelepítését bíráló nyilatkozatáért. Ezt az információt szintén a kampánystáb hozta nyilvánosságra.
A harmadik hazug állítás a bíróság szerint az volt, hogy Schwarzenberg, miután a restitúcióban visszakapta családja egykori kastélyát Cimelicében, eltávolította onnan az addig ott működő gyermekotthont. Ezt maga Zeman mondta, de Schwarzenberg azonnal cáfolta, és később maga az érintett gyermekotthon vezetője is hazugnak minősítette a felvetést.
A januári cseh államfőválasztást Milos Zeman nyerte meg. Zeman ellenfele a második, döntő fordulóban Schwarzenberg volt. Az új cseh köztársasági elnök hivatalos beiktatására március 8-án kerül sor.
Döntött az Ab: jöhet a kötelező óvoda a hároméveseknek
Szerző: Kovács Áron
Nem alaptörvény-ellenes, hogy a rendőrök bevihetik a lógós diákokat az igazgatóhoz, ahogy a köznevelési törvénynek az a paragrafusa is kiállta az Alkotmánybíróság próbáját, amely minden hároméves gyerek számára kötelezővé teszi az óvodát. A gyermekeket érintő rendelkezéseket az ombudsman támadta meg, de az alkotmánybírók többsége szerint az államnak fontos szerepe van a gyerekek fejlődésének biztosításában.
Hiába kérte Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, az Alkotmánybíróság (Ab) nem semmisítette meg a köznevelési törvénynek azt az előírását, amely szerint 2014-től kötelező lesz óvodába járni minden három évnél idősebb gyereknek. Az Ab kedden meghozott, szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint az sem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy nem a szülő, hanem az óvoda vezetője, illetve a szakértői bizottság dönti el, iskolaérett-e egy hatéves gyerek.
Az ombudsman arra hivatkozva kérte – még tavaly júliusban – a rendelkezések megsemmisítését, hogy az korlátozza a szülőknek az alaptörvény, illetve a Magyarország által is aláírt Gyermekjogi Egyezményben biztosított neveléshez való jogát. Szabó Máté szerint az óvodának ugyan nagyon fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében, de az egységes, kötelező korhatár nem veszi figyelembe, hogy ebben az életkorban még igen jelentős különbségek lehetnek a gyerekek közt.
Az Ab szerint viszont a szülő jogai mellett az alaptörvény arról is rendelkezik, hogy kötelességük gondoskodni a kiskorú gyermekről, illetve taníttatni. A neveléshez való jog a határozat indoklása szerint nem is értelmezhető a kötelességektől elvonatkoztatva. Az államnak pedig megfelelő intézményi háttér biztosításával segítséget kell nyújtania a szülőknek ahhoz, hogy ennek megfeleljenek. Az alkotmány pedig „igen tág szabályozási teret ad a gyermekvédelmi rendszer kialakításában”.
Szintén kedden született döntés Szabó Máté egy másik, szintén gyermekeket érintő beadványáról: az Ab nem találta alaptörvény-ellenesnek a köznevelési, illetve a rendőrségi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a rendőröknek joguk van bekísérni az igazgatóhoz az utcán vagy a plázákban csellengő, az iskolából igazolatlanul hiányzó diákokat. Az ombudsman szerint ugyan ez a gyerekek emberi méltóságát sérti, de az Ab úgy találta, a tankötelezettség teljesítése nem kizárólag a tanuló és a szülő magánügye, abban az államnak is van szerepe.
Nem alaptörvény-ellenes, hogy a rendőrök bevihetik a lógós diákokat az igazgatóhoz, ahogy a köznevelési törvénynek az a paragrafusa is kiállta az Alkotmánybíróság próbáját, amely minden hároméves gyerek számára kötelezővé teszi az óvodát. A gyermekeket érintő rendelkezéseket az ombudsman támadta meg, de az alkotmánybírók többsége szerint az államnak fontos szerepe van a gyerekek fejlődésének biztosításában.
Hiába kérte Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, az Alkotmánybíróság (Ab) nem semmisítette meg a köznevelési törvénynek azt az előírását, amely szerint 2014-től kötelező lesz óvodába járni minden három évnél idősebb gyereknek. Az Ab kedden meghozott, szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint az sem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy nem a szülő, hanem az óvoda vezetője, illetve a szakértői bizottság dönti el, iskolaérett-e egy hatéves gyerek.
Az ombudsman arra hivatkozva kérte – még tavaly júliusban – a rendelkezések megsemmisítését, hogy az korlátozza a szülőknek az alaptörvény, illetve a Magyarország által is aláírt Gyermekjogi Egyezményben biztosított neveléshez való jogát. Szabó Máté szerint az óvodának ugyan nagyon fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében, de az egységes, kötelező korhatár nem veszi figyelembe, hogy ebben az életkorban még igen jelentős különbségek lehetnek a gyerekek közt.
Az Ab szerint viszont a szülő jogai mellett az alaptörvény arról is rendelkezik, hogy kötelességük gondoskodni a kiskorú gyermekről, illetve taníttatni. A neveléshez való jog a határozat indoklása szerint nem is értelmezhető a kötelességektől elvonatkoztatva. Az államnak pedig megfelelő intézményi háttér biztosításával segítséget kell nyújtania a szülőknek ahhoz, hogy ennek megfeleljenek. Az alkotmány pedig „igen tág szabályozási teret ad a gyermekvédelmi rendszer kialakításában”.
Szintén kedden született döntés Szabó Máté egy másik, szintén gyermekeket érintő beadványáról: az Ab nem találta alaptörvény-ellenesnek a köznevelési, illetve a rendőrségi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a rendőröknek joguk van bekísérni az igazgatóhoz az utcán vagy a plázákban csellengő, az iskolából igazolatlanul hiányzó diákokat. Az ombudsman szerint ugyan ez a gyerekek emberi méltóságát sérti, de az Ab úgy találta, a tankötelezettség teljesítése nem kizárólag a tanuló és a szülő magánügye, abban az államnak is van szerepe.
2013. február 19., kedd
Megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafust az Ab
Forrás: MTI
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust kedden.
Az Ab MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának, vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.
A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát - olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Ab 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg, és döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is.
Az Ab keddi határozatával eltért saját, 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.
A határozathoz dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Paczolay Péter, illetve dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
A határozat teljes szövege ITT olvashat.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust kedden.
Az Ab MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának, vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.
A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát - olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Ab 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg, és döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is.
Az Ab keddi határozatával eltért saját, 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.
A határozathoz dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Paczolay Péter, illetve dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
A határozat teljes szövege ITT olvashat.
2013. február 17., vasárnap
AZ ALKOTMÁNY ÉRTÉKTARTALMA ÉS A MAI POLITIKA
Székfoglaló 2005. október 24.
„… hogy életük legyen és teljes legyen!”
Értékek keresése
1989. október 23-án – a rendszerváltás első alkotásaként – elfeledett történelmi Alkotmányunk helyébe kihirdetésre került a Magyar Köztársaság Alkotmánya, hogy alaptörvényül szolgáljon a független demokratikus jogállamnak mindaddig, amíg a legitim népképviselet, avagy népszavazáson az ország egésze a végleges Alkotmányt el nem fogadja. 1990-ben az Alkotmánybíróság1 alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a választási törvény azon szakaszát, amely a választásokon való részvétel alkotmányos jogát korlátozta,azt a választás időpontjában Magyarországon való tartózkodáshoz kötötte. Ezt követőn az Országgyűlés az Alkotmányt módosítva e rendelkezést beemelte az Alkotmányba. Ezzel, közvetve, megkérdőjelezte az Alkotmány alaptörvényi jellegét, besorolva azt a többi, minősített többséggel módosítható törvény közé.
ZLINSZKY JÁNOS
„… hogy életük legyen és teljes legyen!”
Értékek keresése
1989. október 23-án – a rendszerváltás első alkotásaként – elfeledett történelmi Alkotmányunk helyébe kihirdetésre került a Magyar Köztársaság Alkotmánya, hogy alaptörvényül szolgáljon a független demokratikus jogállamnak mindaddig, amíg a legitim népképviselet, avagy népszavazáson az ország egésze a végleges Alkotmányt el nem fogadja. 1990-ben az Alkotmánybíróság1 alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a választási törvény azon szakaszát, amely a választásokon való részvétel alkotmányos jogát korlátozta,azt a választás időpontjában Magyarországon való tartózkodáshoz kötötte. Ezt követőn az Országgyűlés az Alkotmányt módosítva e rendelkezést beemelte az Alkotmányba. Ezzel, közvetve, megkérdőjelezte az Alkotmány alaptörvényi jellegét, besorolva azt a többi, minősített többséggel módosítható törvény közé.
ZLINSZKY JÁNOS
2013. február 16., szombat
Hajléktalanok
Hiába találta alkotmányellenesnek a hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályokat is az AB, ez a lehetőség szintén bekerül az Alaptörvénybe.
A Máltai Szeretszolgálat levele az országgyűlési képviselőknek
Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr!
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat huszonhárom éve gondoskodik a legelesettebbekről, köztük a hajléktalan emberekről. Ez idő alatt évről évre minden télen hatalmas vitát kavart az utcán megfagyó (és a fűtetlen otthonokban kihűlő) emberek tragédiája. A rendszerváltás óta egy kisváros lakosságát, több mint ötezer társunkat veszítettük el ily módon.
A nyomor világában dolgozó szakemberek életében a siker mértékegysége más, mint az üzleti életben, az oktatásban vagy akár az közigazgatásban. A hajléktalanság súlyos társadalmi betegség, amelynek tünetei rémisztőek, a hétköznapi emberek inkább elfordítják tőle az arcukat. Mi azonban nem a hajléktalant látjuk az aluljáróban kuporgó kortalan férfiakban és asszonyokban, hanem a jövőkép nélküli embert, a segítségre szoruló pszichiátriai beteget, a kapcsolatait veszített társunkat. A teljes gyógyulás sokaknak soha nem adódik meg, de mindig vannak, akik visszatérnek a társadalomba, és a közösség befogadja őket. Ezt nevezzük valódi rehabilitációnak.
Támogatunk minden olyan gondolatot, amely összeegyeztethetetlennek tartja az utcai létezést az emberi méltósággal, és minden olyan kezdeményezésben partnerek leszünk, amely az emberi élet szolgálatában áll. Az elmúlt napokban hangossá vált viták sajnos nem hoztak igazi párbeszédet, nem a megoldást keresték. Megértjük az indulatokat, amelyeket a tehetetlenség szül, a tehetetlenség érzését mi is jól ismerjük.
Ugyanakkor vannak olyan felelősségteljes döntések, amelyeket csak hozzáértők bevonásával lehet meghozni. Veszélyes útnak tartjuk, ha a társadalommal konzultálunk arról, mi legyen a sorból kilógó emberekkel.
Úgy gondoljuk, a Kormány által megszabott irány jó. Meg kell szüntetni a hajléktalanságot! Meg kell erősíteni a lakhatás biztonságát, meg kell védeni a családokat! A döntéshozóktól azt kérjük, vegyék figyelembe, hogy a társadalmi üzenetekbe foglalt kérdések csak a megfelelő eszközökkel válaszolhatók meg. A fővárosi hajléktalan ellátás elmúlt éveinek tapasztalatai azt mutatják, hogy elszánt akarattal, türelmes együttműködéssel a korábban kilátástalannak tűnő problémák is megoldhatók.
Az emberi élet mentésében közreműködők jól tudják, hogy gyakran a legapróbb sikerért is hatalmas utat kell bejárni. Ahogyan mindenki természetesnek tekinti, ha egy súlyos beteg kezelése során az orvosok személyre szabott gyógymódot keresnek, úgy egyéni megoldásokat kell keresnünk a legsúlyosabb társadalmi betegségre, a hajléktalanságra is.
Ehhez ajánljuk fel segítségünket.
Üdvözlettel:
Vecsei Mikós, Kozma Imre,
Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, elnöke
Budapest, 2012. december 15.
A Máltai Szeretszolgálat levele az országgyűlési képviselőknek
Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Úr!
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat huszonhárom éve gondoskodik a legelesettebbekről, köztük a hajléktalan emberekről. Ez idő alatt évről évre minden télen hatalmas vitát kavart az utcán megfagyó (és a fűtetlen otthonokban kihűlő) emberek tragédiája. A rendszerváltás óta egy kisváros lakosságát, több mint ötezer társunkat veszítettük el ily módon.
A nyomor világában dolgozó szakemberek életében a siker mértékegysége más, mint az üzleti életben, az oktatásban vagy akár az közigazgatásban. A hajléktalanság súlyos társadalmi betegség, amelynek tünetei rémisztőek, a hétköznapi emberek inkább elfordítják tőle az arcukat. Mi azonban nem a hajléktalant látjuk az aluljáróban kuporgó kortalan férfiakban és asszonyokban, hanem a jövőkép nélküli embert, a segítségre szoruló pszichiátriai beteget, a kapcsolatait veszített társunkat. A teljes gyógyulás sokaknak soha nem adódik meg, de mindig vannak, akik visszatérnek a társadalomba, és a közösség befogadja őket. Ezt nevezzük valódi rehabilitációnak.
Támogatunk minden olyan gondolatot, amely összeegyeztethetetlennek tartja az utcai létezést az emberi méltósággal, és minden olyan kezdeményezésben partnerek leszünk, amely az emberi élet szolgálatában áll. Az elmúlt napokban hangossá vált viták sajnos nem hoztak igazi párbeszédet, nem a megoldást keresték. Megértjük az indulatokat, amelyeket a tehetetlenség szül, a tehetetlenség érzését mi is jól ismerjük.
Ugyanakkor vannak olyan felelősségteljes döntések, amelyeket csak hozzáértők bevonásával lehet meghozni. Veszélyes útnak tartjuk, ha a társadalommal konzultálunk arról, mi legyen a sorból kilógó emberekkel.
Úgy gondoljuk, a Kormány által megszabott irány jó. Meg kell szüntetni a hajléktalanságot! Meg kell erősíteni a lakhatás biztonságát, meg kell védeni a családokat! A döntéshozóktól azt kérjük, vegyék figyelembe, hogy a társadalmi üzenetekbe foglalt kérdések csak a megfelelő eszközökkel válaszolhatók meg. A fővárosi hajléktalan ellátás elmúlt éveinek tapasztalatai azt mutatják, hogy elszánt akarattal, türelmes együttműködéssel a korábban kilátástalannak tűnő problémák is megoldhatók.
Az emberi élet mentésében közreműködők jól tudják, hogy gyakran a legapróbb sikerért is hatalmas utat kell bejárni. Ahogyan mindenki természetesnek tekinti, ha egy súlyos beteg kezelése során az orvosok személyre szabott gyógymódot keresnek, úgy egyéni megoldásokat kell keresnünk a legsúlyosabb társadalmi betegségre, a hajléktalanságra is.
Ehhez ajánljuk fel segítségünket.
Üdvözlettel:
Vecsei Mikós, Kozma Imre,
Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, elnöke
Budapest, 2012. december 15.
Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság Miniszterelnökének köszöntő beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim !
Évfordulók és korszakváltások idejét éljük, melyből nem hiányozhatnak a számvetések, az összegzések sem.
Mára lezárult a rendszerváltoztatás egy évtizedet felölelő megfeszített munkája, mely a polgárokra és az Országgyűlésre egyaránt óriási terhet rótt. Magyarország a kétezredik évben, államalapításunk millenniumi évében régi eszmével új korszakba lépett. Hazatalált Szent István örökségéhez, amely erős gyökereivel ezer éven át táplálta a magyar nemzetet, a magyar államot.
Országunkról pillanatfelvételt adnak ünnepeink. Az Alkotmány többet mutat meg: a rendszerváltozás céljairól és eredményeiről, fiatal demokráciánk lényegéről, működési elveiről ad röntgenképet.
Mindannyian emlékszünk rá, akik ott bábáskodtunk parlamenti demokráciánk születésénél, hogy fontos törekvésünk volt az Alkotmánybíróság létrehozása. Megalakulása az alkotmányos kultúra újjáteremtésének kezdetét jelezte.
Az elmúlt tíz esztendő során az Alkotmánybíróság olyan testületként épült a polgári Magyarország intézményrendszerébe, mely magas szintű szakmai fölkészültségével, elfogulatlanságával, mind itthon, mind külföldön, a magyar alkotmányos kultúra újjászületésének egyik tekintélyes képviselőjévé vált.
Felelősségteljes munkájukért köszönet illeti mindazokat, akik a rendszerváltoztatás nehéz időszakában alkotmánybíróként dolgoztak a testületben. A magyar polgárok tudatában az Alkotmánybíróság ma már a jogbiztonság egyik záloga, s ezáltal jelképe a megújuló Magyarországnak.
Budapest, 2000. január 13.
"Tíz éves az Alkotmánybíróság - Tudományos-szakmai konferencia"
Évfordulók és korszakváltások idejét éljük, melyből nem hiányozhatnak a számvetések, az összegzések sem.
Mára lezárult a rendszerváltoztatás egy évtizedet felölelő megfeszített munkája, mely a polgárokra és az Országgyűlésre egyaránt óriási terhet rótt. Magyarország a kétezredik évben, államalapításunk millenniumi évében régi eszmével új korszakba lépett. Hazatalált Szent István örökségéhez, amely erős gyökereivel ezer éven át táplálta a magyar nemzetet, a magyar államot.
Országunkról pillanatfelvételt adnak ünnepeink. Az Alkotmány többet mutat meg: a rendszerváltozás céljairól és eredményeiről, fiatal demokráciánk lényegéről, működési elveiről ad röntgenképet.
Mindannyian emlékszünk rá, akik ott bábáskodtunk parlamenti demokráciánk születésénél, hogy fontos törekvésünk volt az Alkotmánybíróság létrehozása. Megalakulása az alkotmányos kultúra újjáteremtésének kezdetét jelezte.
Az elmúlt tíz esztendő során az Alkotmánybíróság olyan testületként épült a polgári Magyarország intézményrendszerébe, mely magas szintű szakmai fölkészültségével, elfogulatlanságával, mind itthon, mind külföldön, a magyar alkotmányos kultúra újjászületésének egyik tekintélyes képviselőjévé vált.
Felelősségteljes munkájukért köszönet illeti mindazokat, akik a rendszerváltoztatás nehéz időszakában alkotmánybíróként dolgoztak a testületben. A magyar polgárok tudatában az Alkotmánybíróság ma már a jogbiztonság egyik záloga, s ezáltal jelképe a megújuló Magyarországnak.
Budapest, 2000. január 13.
"Tíz éves az Alkotmánybíróság - Tudományos-szakmai konferencia"
2013. február 15., péntek
Alkotmánybíróság Oroszországban
Anton Bendarzsevszkij
2009. december 10., csütörtök
...
Alkotmánybíróság Oroszországban
Az orosz Alkotmánybíróságot 1991-ben állították fel, eredetileg 15 alkotmánybíróval, melynek elnöke akkor (és most is) Valerij Zorjkin lett. 1993-ban Borisz Jelcin feloszlatta az Alkotmánybíróságot, miután az alkotmányellenesnek minősítette Jelcin rendelkezéseit, és a kialakuló konfliktusban a parlament mellé állt. Ezek után 2 évig nem volt Oroszországnak Alkotmánybírósága, 1995-ben alakult újjá, immár 19 alkotmánybíróval és elnöke is más lett (Zorjkin 2003-ban már Putyin alatt nyerte vissza az alkotmánybírói elnökséget).
Az Alkotmánybíróság eredetileg Moszkvában székelt, 2008-ban költözött át Szentpétervárra. A jelenleg érvényben lévő alkotmánymódosítás szerint (2005) az alkotmánybírókat határozatlan időre választják, de legfeljebb amíg el nem érik a 70 éves életkort. ...
2009. december 10., csütörtök
...
Alkotmánybíróság Oroszországban
Az orosz Alkotmánybíróságot 1991-ben állították fel, eredetileg 15 alkotmánybíróval, melynek elnöke akkor (és most is) Valerij Zorjkin lett. 1993-ban Borisz Jelcin feloszlatta az Alkotmánybíróságot, miután az alkotmányellenesnek minősítette Jelcin rendelkezéseit, és a kialakuló konfliktusban a parlament mellé állt. Ezek után 2 évig nem volt Oroszországnak Alkotmánybírósága, 1995-ben alakult újjá, immár 19 alkotmánybíróval és elnöke is más lett (Zorjkin 2003-ban már Putyin alatt nyerte vissza az alkotmánybírói elnökséget).
Az Alkotmánybíróság eredetileg Moszkvában székelt, 2008-ban költözött át Szentpétervárra. A jelenleg érvényben lévő alkotmánymódosítás szerint (2005) az alkotmánybírókat határozatlan időre választják, de legfeljebb amíg el nem érik a 70 éves életkort. ...
2013. február 12., kedd
Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési jog mellett
MTI
Visszaélt a joggal a főpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyűlésüket a Hősök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most először fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.
Az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az LMP 2012. március 15-ei rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki döntést. A határozat előzménye az a per, amelyet a Lehet Más a Politika (LMP)indított, miután 2012. március 15-ére időzített ünnepi megemlékezéséhez nem tudta lefoglalni a Hősök terét, mert a Főpolgármesteri Hivatal lefoglalta a környéket.
Az LMP a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) végzésével szemben bírósághoz fordult, az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azonban megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. Az LMP a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
Az Alkotmánybíróság a 2013. február 12-én hozott határozatában kimondta: a békés gyülekezéshez való jogot sértette, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát állapította meg. Az AB szerint a bíróságnak a konkrét ügyben figyelembe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt.
Visszaélt a joggal a főpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyűlésüket a Hősök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most először fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.
Az Alkotmánybíróság kedden hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az LMP 2012. március 15-ei rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki döntést. A határozat előzménye az a per, amelyet a Lehet Más a Politika (LMP)indított, miután 2012. március 15-ére időzített ünnepi megemlékezéséhez nem tudta lefoglalni a Hősök terét, mert a Főpolgármesteri Hivatal lefoglalta a környéket.
Az LMP a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) végzésével szemben bírósághoz fordult, az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azonban megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. Az LMP a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
Az Alkotmánybíróság a 2013. február 12-én hozott határozatában kimondta: a békés gyülekezéshez való jogot sértette, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát állapította meg. Az AB szerint a bíróságnak a konkrét ügyben figyelembe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt.
2013. február 11., hétfő
Magyarország: Orbán tovább akarja csökkenteni az alkotmánybíróság hatalmát
Egy alkotmánymódosító törvény korlátozná az alkotmánybíróság hatáskörét.
A véleményszabadság szintén korlátozva lesz. Orbán pártjának megvan a szükséges kétharmados többsége.
A magyar alkotmánybíróság hatalmát a jobboldali, konzervatív miniszterelnök Orbán Viktor akarata szerint tovább kell csökkenteni. A parlament, amelyben Orbán kormánypártja kétharmados többségnél többel rendelkezik, kedden az alkotmány-novelláról szóló vitával fog kezdeni. Ez a novella az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását irányozza elő, jelentették a médiák vasárnap Budapesten. Az alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban több törvényt, amelyet a Fidesz határozott el, mint alkotmányellenest, megsemmisített.
A novella javaslata többek között azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság a továbbiakban a joggyakorlatára nem támaszkodhatna, ha az az előző évben hatályba lépett új alaptörvény hatályba lépése előtti időből származik.
Szakértők szerint ez megnehezíti, hogy az alkotmánybíróság az emberi jogokat sértő törvényeket megakadályozza.
A novella néhány további, az alkotmánybíróság által nem régen megsemmisített szabályt is tartalmaz, ezek között a hajléktalanok eltiltását attól, hogy az utcán éljenek. Ennek a szabálynak az alkotmány szövegébe való felvételével egy ismételt alkotmánybírósági felülvizsgálat lehetőségét vonják el.
A véleményszabadság korlátozhatóvá válik.
Ezen kívül a novella előirányozza, hogy a "magyar nemzet továbbá a nemzetiségek ... és vallási közösségek" méltósága védelme érdekében a véleményszabadság korlátozható. Ugyanakkor nem lesz része az alaptörvénynek a vitatott kötelező választási regisztráció. Ezt a szabályozást az alkotmánybíróság az elmúlt év végén semmisítette meg.
Az alaptörvénybe beleírják annak lehetőségét is, hogy a magántelevíziókban a választási reklámok tilthatók. Ezt a rendelkezést is a választójogi novella felülvizsgálatakor az alkotmánybíróság megsemmisítette.
Orbán, aki 2010 óta kormányoz, autokrata törekvéseivel állandóan feszegeti azt a határt, amelyet számára az alkotmánybíróság kijelöl.
Az alkotmánybíróság hatásköreit már korábban szűkítették. Az új Orbán-i alaptörvény a bárki általi alkotmánybírósághoz fordulást már megszüntette, ami a lehetőségét korlátozza annak, hogy alkotmánybírósági eljárás induljon. Már 2010. végén alkotmánymódosítás írta elő, hogy az alkotmánybíróság nem vizsgálhat gazdaságpolitikailag jelentős törvényeket.
APA/dpa
A véleményszabadság szintén korlátozva lesz. Orbán pártjának megvan a szükséges kétharmados többsége.
A magyar alkotmánybíróság hatalmát a jobboldali, konzervatív miniszterelnök Orbán Viktor akarata szerint tovább kell csökkenteni. A parlament, amelyben Orbán kormánypártja kétharmados többségnél többel rendelkezik, kedden az alkotmány-novelláról szóló vitával fog kezdeni. Ez a novella az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását irányozza elő, jelentették a médiák vasárnap Budapesten. Az alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban több törvényt, amelyet a Fidesz határozott el, mint alkotmányellenest, megsemmisített.
A novella javaslata többek között azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság a továbbiakban a joggyakorlatára nem támaszkodhatna, ha az az előző évben hatályba lépett új alaptörvény hatályba lépése előtti időből származik.
Szakértők szerint ez megnehezíti, hogy az alkotmánybíróság az emberi jogokat sértő törvényeket megakadályozza.
A novella néhány további, az alkotmánybíróság által nem régen megsemmisített szabályt is tartalmaz, ezek között a hajléktalanok eltiltását attól, hogy az utcán éljenek. Ennek a szabálynak az alkotmány szövegébe való felvételével egy ismételt alkotmánybírósági felülvizsgálat lehetőségét vonják el.
A véleményszabadság korlátozhatóvá válik.
Ezen kívül a novella előirányozza, hogy a "magyar nemzet továbbá a nemzetiségek ... és vallási közösségek" méltósága védelme érdekében a véleményszabadság korlátozható. Ugyanakkor nem lesz része az alaptörvénynek a vitatott kötelező választási regisztráció. Ezt a szabályozást az alkotmánybíróság az elmúlt év végén semmisítette meg.
Az alaptörvénybe beleírják annak lehetőségét is, hogy a magántelevíziókban a választási reklámok tilthatók. Ezt a rendelkezést is a választójogi novella felülvizsgálatakor az alkotmánybíróság megsemmisítette.
Orbán, aki 2010 óta kormányoz, autokrata törekvéseivel állandóan feszegeti azt a határt, amelyet számára az alkotmánybíróság kijelöl.
Az alkotmánybíróság hatásköreit már korábban szűkítették. Az új Orbán-i alaptörvény a bárki általi alkotmánybírósághoz fordulást már megszüntette, ami a lehetőségét korlátozza annak, hogy alkotmánybírósági eljárás induljon. Már 2010. végén alkotmánymódosítás írta elő, hogy az alkotmánybíróság nem vizsgálhat gazdaságpolitikailag jelentős törvényeket.
APA/dpa
2013. február 10., vasárnap
Itt az újabb Alaptörvény-módosítás - az Ab-t is korlátozzák
Nemcsak az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisített szabályait, de egy sor egyéb, az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban törölt jogszabályt az Alaptörvénybe ágyaz a Fidesz-KDNP. Úgy tűnik, a parlamenti többség tart az Ab-tól, mert azt is megszabják, hogy a testület mostantól milyen szempontok szerint vizsgálódhat - írta az Index. Alkotmányban rögzítik a röghöz kötés lehetőségét.
Péntek délután az Országgyűlés honlapjára felkerült az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló kormánykoalíciós törvényjavaslat. A hosszú jogszabály legnagyobb része az Alkotmánybíróság által decemberben formai okok miatt megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe ágyazásáról szól, de szerepelnek benne új elemek is - ismerteti az Index.
Rövidített formában visszakerül az Alaptörvénybe a pártállami múltról szóló rész, immár az MSZP nevének említése nélkül, és a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozásáról szóló szabályok. Az alkotmány szövege kiegészül az Országos Bírói Hivatal elnökének a perek áthelyezését biztosító jogkörével, és az illetékestől eltérő bíróságon történő legfőbb ügyészi vádemelés lehetőségével.
Ugyanez vonatkozik az egyházi és a nemzetiségi törvények sarkalatos (kétharmados) voltára, a kormányhivatalok bírósághoz fordulási jogkörére, az EU vagy az Ab és más szervezetek döntései miatt bevezethető különadó lehetőségére is. Az Alaptörvény fog rendelkezni az ügyészek nyugdíjkorhatáráról, a bíróké viszont már nem szerepel a jogszabályban.
Újdonság, hogy az alkotmánymódosító törvényjavaslat nem csak a decemberben megszüntetett átmeneti rendelkezésekre vonatkozik. A törvényjavaslatban több, az Ab által korábban alkotmányellenesnek nevezett törvény is visszaköszön.
Szülő-gyerek, röghöz kötés, gyűlöletbeszéd
Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem csak a házasság, de a szülő-gyermek viszony is családi kapcsolatot jelent. Ugyanez a helyzet a hallgatói szerződésekkel: a részben vagy egészben államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részvevők röghöz kötésének lehetősége bekerül az Alaptörvénybe. A vonatkozó szabályokat az Ab korábban alkotmányellenesnek találta.
Hiába találta alkotmányellenesnek a hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályokat is az Ab, ez a lehetőség szintén bekerül az Alaptörvénybe. Újdonság, hogy államigazgatási feladat- és jogkört kaphatnak a megyei képviselő-testületi hivatalok vezetői és ügyintézői.
Az Alkotmánybíróság korábban akárhányszor vizsgálta, minden egyes esetben alkotmányellenesnek találta a gyűlöletbeszéd szabályozását: most ennek tilalma is bekerül az Alaptörvénybe. A választási eljárási törvény vizsgálatakor januárban a testület a választási kampány médiaszabályozására vonatkozó részeket is megsemmisítette, most ezek is alkotmányos védelmet kapnak.
Érdekesség, hogy a koalíció az Országgyűlési Őrség létezését és irányítását is alaptörvényi szinten kívánja garantálni.
A kormány koalíció fél az Ab-tól
Az Ab-re vonatkozó szabályozás is jelentősen megváltozik. A testületnek 30 napon belül kell majd döntenie a bírói kezdeményezésre induló és a soron kívüli eljárásokban. Az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát az AB a fővárosi és megyei kormányhivatalok indítványára vizsgálhatja, és a testülethez fordulhat a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke is. Kötelezővé teszik, hogy az eljárás során a testület meghallgassa a vizsgált jogszabály előterjesztőjét.
Fontosabb változás, hogy az Ab a módosítás értelmében az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat az eljárásaiban nem veheti majd figyelembe. A koalíció azt is kikötné, hogy az Ab csak akkor vizsgálhassa egy jogszabály azon részét, ami az elé kerülő indítványban nem szerepel, ha az szoros tartalmi összefüggésben van a kifogásolt szakaszokkal.
Nagyon jelentős és váratlan módosítás az is, hogy az alkotmánymódosítás kifejezetten kiköti, hogy az Ab csakis formai, eljárási szempontból vizsgálhatja majd az Alaptörvény módosításait. Ezzel a jogalkotó nyilvánvalóan arra reagál, hogy az Ab a korábbi dogmatikán változtatva a határára jutott, hogy az Alaptörvény módosításait tartalmi szempontból vizsgálja.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_ujabb_alaptorveny-modositas_az_ab-t_is_korlatozzak.544731.html
Péntek délután az Országgyűlés honlapjára felkerült az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló kormánykoalíciós törvényjavaslat. A hosszú jogszabály legnagyobb része az Alkotmánybíróság által decemberben formai okok miatt megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe ágyazásáról szól, de szerepelnek benne új elemek is - ismerteti az Index.
Rövidített formában visszakerül az Alaptörvénybe a pártállami múltról szóló rész, immár az MSZP nevének említése nélkül, és a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozásáról szóló szabályok. Az alkotmány szövege kiegészül az Országos Bírói Hivatal elnökének a perek áthelyezését biztosító jogkörével, és az illetékestől eltérő bíróságon történő legfőbb ügyészi vádemelés lehetőségével.
Ugyanez vonatkozik az egyházi és a nemzetiségi törvények sarkalatos (kétharmados) voltára, a kormányhivatalok bírósághoz fordulási jogkörére, az EU vagy az Ab és más szervezetek döntései miatt bevezethető különadó lehetőségére is. Az Alaptörvény fog rendelkezni az ügyészek nyugdíjkorhatáráról, a bíróké viszont már nem szerepel a jogszabályban.
Újdonság, hogy az alkotmánymódosító törvényjavaslat nem csak a decemberben megszüntetett átmeneti rendelkezésekre vonatkozik. A törvényjavaslatban több, az Ab által korábban alkotmányellenesnek nevezett törvény is visszaköszön.
Szülő-gyerek, röghöz kötés, gyűlöletbeszéd
Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem csak a házasság, de a szülő-gyermek viszony is családi kapcsolatot jelent. Ugyanez a helyzet a hallgatói szerződésekkel: a részben vagy egészben államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részvevők röghöz kötésének lehetősége bekerül az Alaptörvénybe. A vonatkozó szabályokat az Ab korábban alkotmányellenesnek találta.
Hiába találta alkotmányellenesnek a hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályokat is az Ab, ez a lehetőség szintén bekerül az Alaptörvénybe. Újdonság, hogy államigazgatási feladat- és jogkört kaphatnak a megyei képviselő-testületi hivatalok vezetői és ügyintézői.
Az Alkotmánybíróság korábban akárhányszor vizsgálta, minden egyes esetben alkotmányellenesnek találta a gyűlöletbeszéd szabályozását: most ennek tilalma is bekerül az Alaptörvénybe. A választási eljárási törvény vizsgálatakor januárban a testület a választási kampány médiaszabályozására vonatkozó részeket is megsemmisítette, most ezek is alkotmányos védelmet kapnak.
Érdekesség, hogy a koalíció az Országgyűlési Őrség létezését és irányítását is alaptörvényi szinten kívánja garantálni.
A kormány koalíció fél az Ab-tól
Az Ab-re vonatkozó szabályozás is jelentősen megváltozik. A testületnek 30 napon belül kell majd döntenie a bírói kezdeményezésre induló és a soron kívüli eljárásokban. Az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát az AB a fővárosi és megyei kormányhivatalok indítványára vizsgálhatja, és a testülethez fordulhat a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke is. Kötelezővé teszik, hogy az eljárás során a testület meghallgassa a vizsgált jogszabály előterjesztőjét.
Fontosabb változás, hogy az Ab a módosítás értelmében az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat az eljárásaiban nem veheti majd figyelembe. A koalíció azt is kikötné, hogy az Ab csak akkor vizsgálhassa egy jogszabály azon részét, ami az elé kerülő indítványban nem szerepel, ha az szoros tartalmi összefüggésben van a kifogásolt szakaszokkal.
Nagyon jelentős és váratlan módosítás az is, hogy az alkotmánymódosítás kifejezetten kiköti, hogy az Ab csakis formai, eljárási szempontból vizsgálhatja majd az Alaptörvény módosításait. Ezzel a jogalkotó nyilvánvalóan arra reagál, hogy az Ab a korábbi dogmatikán változtatva a határára jutott, hogy az Alaptörvény módosításait tartalmi szempontból vizsgálja.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_ujabb_alaptorveny-modositas_az_ab-t_is_korlatozzak.544731.html
2013. február 5., kedd
Sólyom: "veszedelmes visszalépés" zajlik Magyarországon
A magyar alkotmányos kultúra hanyatlásáról, az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásáról, valamint az alaptörvény politikai célú módosításáról beszélt Sólyom László volt államfő a berni egyetemen mondott német nyelvű beszédében kedden.
Sólyom László felidézte, a magyarországi alkotmányos demokrácia felépítésében oroszlánrésze volt az Alkotmánybíróságnak, amely az új politikai berendezkedés fő bizalomerősítő tényezője lett. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország - ellentétben például Svájccal - nem lassú történelmi fejlődés révén, hanem a rendszerváltozás nyomán hozta létre alkotmánybíróságát.
Utalt arra, hogy a kelet-európai országokban megalapozott bizalmatlanság élt a népképviseleti szervekkel szemben, amelyek korábban lejáratták magukat. Az alkotmánybíróságokat viszont a fordulat után hozták létre, így azokat nem fogadták előítélettel az emberek. Hozzátette, ezek az új testületek különös felelősséget viseltek az új, alkotmányos rend megszilárdításáért olyan társadalmakban, amelyek már régen elfeledték, hogy bármely politikai célkitűzés csakis az alkotmány keretein belül valósítható meg.
Sólyom László a magyarországi helyzetről azt mondta, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit "fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek" minősített. Szerinte természetesen nem áll küszöbön diktatúra bevezetése.
2010 óta a kormány alkotmányozó többséggel rendelkezik, és gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Azért emel be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonja azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól - fogalmazott a volt köztársasági elnök.
Sólyom László azt mondta, hogy a Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing, vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel, Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Felidézte, hogy nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálta: az államháztartást érintő törvényeket a testület nem vizsgálhatja felül - mutatott rá Sólyom László. A szónok összehasonlította Magyarország és Svájc jogrendjének egyes elemeit. Megemlítette, hogy a jogi alkotmányozás megmaradt és ellenállóképes elemei - az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman intézménye - mellett a nemzetközi jog nyújtotta garanciák és az európai uniós jog garanciái ugyanazt a szerepet töltik be mindkét országban.
A strasbourgi és a luxembourgi bíróságok ítéletei fontos esetekben járultak hozzá alapvető jogok érvényesítéséhez - állapította meg a volt államfő. Hozzátette, Svájcban az alkotmányos valóság több elemét mutatja a jogi alkotmányozásnak, mint az a svájci alkotmány szövegéből következne, Magyarországon viszont fordított a helyzet.
Az alkotmányos valóság azt mutatja, hogy az ország letért a jogi alkotmányozás eddigi útjáról. Ez a változás az alkotmánynak napi politikai célok érdekében történő alkalmazásában nyilvánul meg, valamint abban, hogy a hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul - állapította meg Sólyom László.
Szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik. "Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában" - hangoztatta svájci előadása végén Sólyom László.
http://hvg.hu/itthon/20130205_Solyom_veszedelmes_visszalepes_zajlik_Mag
Sólyom László felidézte, a magyarországi alkotmányos demokrácia felépítésében oroszlánrésze volt az Alkotmánybíróságnak, amely az új politikai berendezkedés fő bizalomerősítő tényezője lett. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország - ellentétben például Svájccal - nem lassú történelmi fejlődés révén, hanem a rendszerváltozás nyomán hozta létre alkotmánybíróságát.
Utalt arra, hogy a kelet-európai országokban megalapozott bizalmatlanság élt a népképviseleti szervekkel szemben, amelyek korábban lejáratták magukat. Az alkotmánybíróságokat viszont a fordulat után hozták létre, így azokat nem fogadták előítélettel az emberek. Hozzátette, ezek az új testületek különös felelősséget viseltek az új, alkotmányos rend megszilárdításáért olyan társadalmakban, amelyek már régen elfeledték, hogy bármely politikai célkitűzés csakis az alkotmány keretein belül valósítható meg.
Sólyom László a magyarországi helyzetről azt mondta, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit "fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek" minősített. Szerinte természetesen nem áll küszöbön diktatúra bevezetése.
2010 óta a kormány alkotmányozó többséggel rendelkezik, és gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Azért emel be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonja azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól - fogalmazott a volt köztársasági elnök.
Sólyom László azt mondta, hogy a Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing, vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel, Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Felidézte, hogy nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálta: az államháztartást érintő törvényeket a testület nem vizsgálhatja felül - mutatott rá Sólyom László. A szónok összehasonlította Magyarország és Svájc jogrendjének egyes elemeit. Megemlítette, hogy a jogi alkotmányozás megmaradt és ellenállóképes elemei - az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman intézménye - mellett a nemzetközi jog nyújtotta garanciák és az európai uniós jog garanciái ugyanazt a szerepet töltik be mindkét országban.
A strasbourgi és a luxembourgi bíróságok ítéletei fontos esetekben járultak hozzá alapvető jogok érvényesítéséhez - állapította meg a volt államfő. Hozzátette, Svájcban az alkotmányos valóság több elemét mutatja a jogi alkotmányozásnak, mint az a svájci alkotmány szövegéből következne, Magyarországon viszont fordított a helyzet.
Az alkotmányos valóság azt mutatja, hogy az ország letért a jogi alkotmányozás eddigi útjáról. Ez a változás az alkotmánynak napi politikai célok érdekében történő alkalmazásában nyilvánul meg, valamint abban, hogy a hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul - állapította meg Sólyom László.
Szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik. "Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában" - hangoztatta svájci előadása végén Sólyom László.
http://hvg.hu/itthon/20130205_Solyom_veszedelmes_visszalepes_zajlik_Mag
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)