Paczolay: az Ab döntéseit végre kell hajtania a törvényhozónak

Az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma - mondta Paczolay Péter, a testület elnöke az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában csütörtökön a bírák nyugdíjazási szabályainak alkotmányellenességéről szóló Ab-határozat kapcsán.

Paczolay Péter elmondta: a testület többsége számára a bírói szolgálati viszonyból való felmentés kapcsán a korábbi 70 éves korhatár radikális, 62-65 évre csökkentése, és az intézkedés gyorsasága volt alkotmányellenes.

(Paczolay volt az ügy előadó bírája, ő készítette elő a megsemmisitést kimondó határozatot, majd az ő szavazatával ment át a testületen a döntés. A 15 tagú Alkotmánybíróságból 14-en szavaztak, 7-en ellene voltak és az alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ebben az esetben az elnöknek, azaz Paczolaynak kell döntenie - a szerk).

Arra a felvetésre, hogy a határozat nagyon kis többséggel született, ugyanis az egyik alkotmánybíró betegsége nyomán a 15 fős testületben 7-7-es szavazatarány alakult ki, ahol az elnök lett a "mérleg nyelve", Paczolay Péter elmondta: a bíróságok gyakran hoznak szoros döntéseket. Ő személy szerint jobban örült volna egy konszenzusosabb testületi állásfoglalásnak. Arról pedig állandó vita folyik - tette hozzá -, hogy helyes-e a különvélemények nyilvánosságra hozása. A rendes bíróságoknál például ez nem történik meg.

Az Ab döntésének következményeiről szólva az elnök hangsúlyozta, hogy a nyugdíjazás folytán távozó bírákat nem kell automatikusan visszavenni, hiszen az Ab erről nem foglalt állást, csupán a nyugdíjazási szabályokat semmisítette meg.

Ugyanakkor Paczolay Péter leszögezte: fontosnak tartja, hogy a kormány és a törvényhozás ne hagyja figyelmen kívül az alkotmánybírósági határozatban foglaltakat, hiszen a "közelmúltban is" előfordult, hogy mintegy "versenyfutásszerűen" próbálták megelőzni, vagy különböző megoldásokkal megkerülni azokat. Ezúttal a konkrét döntést és annak szellemiségét is meg kell valósítania a törvényhozásnak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma.

Az elnök a kitért arra is, hogy amennyiben a közelmúltban formai okból megsemmisített felsőoktatással kapcsolatos rendeleti szabályozás törvénybe foglalt elemeit is megtámadják az Ab előtt, akkor már tartalmilag is vizsgálniuk kell azt. Arra a kérdésre, hogy a korábban 11 fős testület 15 tagúvá bővülése mit jelent az Ab életében, az elnök úgy válaszolt: a teljes üléseket nehezebb koordinálni, moderálni, de ősztől már a 3-5 tagú tanácsok is megkezdik munkájukat.

Paczolay Péter elmondta, hogy több mint 400 egyedi bírói döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz érkezett az első félévben, ezen kívül mintegy 20 alkalommal fordult a testülethez az ombudsman, és közvetlenül civil szervezetek is kezdeményeztek alkotmánybírósági eljárásokat.

A halálbüntetés visszaállításával kapcsolatban az Ab elnöke elmondta: ezt közvetve kizárja az új alaptörvény, és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak is ellentmondana. Az Ab hétfőn kimondta, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket, ezért az erre vonatkozó szabályokat visszaható hatállyal megsemmisítette.

Orbán Viktor miniszterelnök még hétfőn, az alkotmánybírósági döntés nyilvánosságra hozása után néhány órával kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére, ami többféleképpen is megvalósítható.

HVG/MTI