Német alkotmánybíróság: az alaptörvényt válság idején is be kell tartani

MTI 2012. július 10., kedd 14:59

Rendkívüli helyzetekben is érvényesek az alaptörvény előírásai, a szabályokat válság idején is be kell tartani - fejtette ki kedden Karlsruhéban a német alkotmánybíróság elnöke a fiskális paktum és az euróövezeti állandó válságkezelő rendszer (ESM) ratifikációját kifogásoló beadványok ügyében indult eljárás első ülésén.

Andreas Voßkuhle elmondta: az eljárás első szakaszában nem azt vizsgálják, hogy a fiskális paktum és az ESM összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel, hanem sürgősségi kérelmekről döntenek, amelyekben arra kérik az alkotmánybíróságot, hogy az eljárás végéig tiltsa meg az államfőnek a ratifikációról rendelkező törvények aláírását.

Számos tényezőt kell mérlegelni. Így például válság idején a "békeidőben" megszokottnál nagyobb mozgásteret kell adni a politikának, mert a sürgős megoldásra váró problémák is rendkívüliek, az alaptörvényt azonban semmilyen válság nem írhatja felül. A törvények hatályba lépését eredményező államfői aláírás engedélyezése mellett szól az is, hogy a jogszabályokat kétharmados többséggel fogadták el a törvényhozás mindkét házában. Ugyanakkor az aláírás révén Németország nemzetközi szerződések részes államává válna, és az ebből fakadó kötelezettségeknek akkor is eleget kellene tenni, ha a jogszabályok végül mégis alkotmányellenesnek bizonyulnak - mutatta be az alkotmánybíróság előtt álló dilemmát a testület vezetője.

Az első ülésnapon a felek szóban fejtették ki álláspontjukat. A ratifikációt szorgalmazó kormány képviseletében Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter kiemelte, hogy "jelentősen felerősödhetnek a válságjelenségek" az euróövezetben, ha kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Németország alkotmányjogi szempontból "alkalmas és hajlandó az övezet stabilitását fenyegető veszélyek elhárítására". A válságkezelő rendszer elindulásának esetleges késedelme "beláthatatlan következményekkel" járhat, például fokozhatja az egyes államok távozására vonatkozó piaci spekulációt, ami még tovább drágíthatja a válságba került tagországok finanszírozását.

A ratifikáció ellenzői nevében Peter Gauweiler, a konzervatív CSU parlamenti képviselője hangsúlyozta, a két szerződés megnyitja az utat az adósságok törlesztése feletti közösségi kezességvállalás és a jövedelmek közösségi szintű újraelosztásának uniója - a "kezességvállalási- és transzferunió" - felé, ami nem fér össze a német alaptörvénnyel. Németország csak akkor vehet részt az integrációnak ebben a formájában, ha népszavazáson erősítik meg a politikusok döntését. Gregor Gysi, az egyik alkotmányos panaszt benyújtó reformkommunista Baloldal parlamenti frakcióvezetője hozzátette: a két szerződés szétfeszíti az alkotmány kereteit, ezért új alaptörvényt kellene alkotni, amelyet aztán népszavazáson kellene megerősíteni.

Az úgynevezett ideiglenes rendelkezésre vonatkozó sürgősségi kérelmekről az alkotmánybíróság várhatóan július végéig dönt, a szerződések ellen beadott alkotmányjogi panaszokat pedig az év végéig bírálja el.

A fiskális paktum legfontosabb előírása az, hogy a konjunkturális változások hatásától megtisztított deficitet a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékára, a GDP-arányos államadósságot pedig 60 százalék alá kell szorítani. Az Európai Bizottság ellenőrizheti a kötelezettségek teljesítését és akár pénzbüntetést is kiszabhat.

Az ESM pénzalapjába Németországnak 22 milliárd eurót kell befizetni, további 168 milliárd euró értékben pedig kezességet - garanciát - kell vállalnia a rendszer keretében a rászoruló euróövezeti tagállamoknak nyújtott hitelek törlesztésére.

http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=149457:nemet-alkotmanybirosag-az-alaptoervenyt-valsag-idejen-is-be-kell-tartani&catid=77:kuelfoeldi-hirek&Itemid=114