Az Alkotmánybíróság elnöke mondta ki a végső szót a kényszernyugdíjazás ügyében, miután szavazategyenlőség alakult ki. Összességében a taláros testület formai és tartalmi szempontból is aggályosnak találta a jogszabályt, ami nagyban sértette a bírák függetlenségét.
Alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság hétfőn. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.
A bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését, amely 2900 fős bírói karból már idén összesen 274 főt érint. Az Alkotmánybíróság az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján vizsgálta a bírák jogállásáról szóló törvény módosult szabályait, és megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.
Formai szempontból garanciális jelentősége van annak, hogy a bírói hivatás gyakorlásának időtartamát, vagyis azt a felső korhatárt, amelynek az eléréséig a bírák elmozdíthatatlanok, sarkalatos törvény határozza meg. Márpedig az Alaptörvény és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek szóhasználatától a bírák jogállásáról szóló törvény eltér. Továbbá a vizsgált szabályozás lehetőséget ad olyan értelmezésre, amely a korhatár meghatározását nem sarkalatos törvény körébe utalja. És bizony ez is történt: a bírói felső korhatár mértékét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, nem sarkalatos törvény életkortól függő, mozgó korhatárával azonosították.
Tartalmi szempontból a vizsgált szabályok alkalmazása azzal jár, hogy az érintett bírákat rövid időn belül, adott esetben három hónap alatt elmozdítják hivatalukból, és ügyeik más bírákhoz kerülnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírák szolgálati viszonyának felső korhatárát az alkotmányozó vagy sarkalatos törvény alkotója viszonylag szabadon állapíthatja meg. Az Alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le, az azonban igen, hogy a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye. (Az AB határozat szerint 2012-ben csak a Fővárosi Bíróságon, valamint a Pest Megyei Bíróságon a bírák nyugdíjba vonulása miatt közel 14 ezer ügy kényszerű átosztására kerülne sor. 228 bíró szolgálati jogviszonya 2012 júniusáig, további 46 bíróé pedig az év végéig szűnne meg.)
A 14 tagból heten különvéleményt fűztek az indokláshoz - tehát nemmel voksoltak a határozatról -, az AB-ról szóló törvény szerint pedig ilyenkor az elnök szavazata dönt, aki egyben az ügy előadóbírája volt, azaz Paczolay Péter készítette a határozattervezetet is. (A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária prezentált különvéleményt - közülük 5-en (kormánypárti jelöléssel) tavaly szeptemberben lettek a testület tagjai, amikor a T. Ház az AB létszámát 14-re duzzasztotta.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bírák kapásból visszamehetnek ítélkezni: az Országos Bírói Hivatal elnöke az InfoRádiónak adott csütörtöki interjújában mindenestre előrevetítette, hogy ha az AB meg is semmisíti a nyugdíjkorhatár csökkentését, az idő előtt nyugdíjazott bírók nem kapják vissza automatikusan az állásukat, hanem a munkaügyi bírósághoz kell fordulniuk.
A kényszernyugdíjazást nemcsak az AB vette egyébként, hanem a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. Utóbbi a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarország ellen januárban indított kötelezettségszegési eljárása részeként foglalkozik a kérdéssel, miután a magyar kormány a procedúra több hivatalos lépcsőjében sem volt hajlandó elállni a bírói korhatár leszállításától.
A bizottság az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütközőnek tartja az intézkedést, és úgy látja, hogy a magyar kormány semmilyen objektív magyarázatot nem adott arra, miért kényszeríti a bírákra a kötelező nyugdíjba vonulást, amikor egyébként a nyugdíjkorhatár emelését tervezi. A májusban újabb szakaszába lépett kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság gyorsított ítélkezésre kérte az Európai Bíróságot, amely éppen pénteken jelentette be, hogy már szeptemberben tárgyalást tarthat az idő előtti nyugdíjazása ügyében.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=569909
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése