Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

„Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen. Soha senki sem kényszerített rá, nem is használom a titulust, a névjegyemen sem olvashatod. Csak néhány újságcikk tisztel meg vele” – idézi a jelenlegi köztársasági elnököt Kő András sportújságíró a 2005-ben megjelent Vendégségben: Schmitt Pál című könyvében. Az államfő megválasztása óta már használja a doktori címét, a dr. most is szerepel a neve előtt a hivatal honlapján, ahogy a Magyar Közlönyben is így jelenik meg a törvények alatti aláírása: Dr. Schmitt Pál s.k.

Ahogy a honlapon közzétett életrajzában is olvasható, a köztársasági elnök 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE, amely 2000-ben integrálódott a Semmelweis Egyetembe). A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később a TE címzetes egyetemi tanára lett, disszertációja jelenleg az Olimpizmus, illetve Az olimpiai játékok gazdasági kérdései című tárgyak ajánlott irodalmában is szerepel.

Ám Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

Egy régi kézirat újrafelhasználása

Georgijev 1987-ben fejezte be Lausanne-ban Analyse du programme olympique (des Jeux d’Olympiade) (Az olimpiai játékok programjának elemzése) című kétkötetes, 465 oldalas, több száz oldalnyi táblázatot, diagramot tartalmazó tanulmányát. A dolgozat írógéppel készült, bekötött példánya ma is megtalálható a lausanne-i Olimpiai Múzeum könyvtárában (raktári jelzete: MA 1949/1 és MA 1949/2).

Később a tanulmányt Georgijev az újabb fejleményekkel kiegészítette, az Olimpiai Múzeum pedig 1995-ban Analyse du programme des Jeux Olympiques 1896-1996 címmel (a könyv megjelenésekor már ismert volt az 1996-ban megrendezett atlantai játékok programja, ezért a szerző azt is feldolgozta – a szerk.) immár könyv formában is megjelentette. Egy évre rá a kötet angol fordításban is hozzáférhetővé vált. A bolgár kutató 1956-tól a Bolgár Olimpiai Bizottság munkatársa, később titkára, majd főtitkára volt. A sportdiplomata 2005-ben elhunyt.

Schmitt Pál 1992-es disszertációját Nyikolaj Georgijev dolgozatával összevetve jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket (számításaink szerint összesen mintegy 180 oldalnyi terjedelemben). Sőt, Schmitt közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgijev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át.

A MOB akkori elnöke ismerte a két kötetet, dolgozatának irodalomjegyzékében mindkét művet meg is említette, a címüket azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg – holott a két kötet nincs magyarra fordítva –, ráadásul Georgijev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelöli meg. Viszont Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgijev könyvéből.

A MOB korábbi elnöke 1992-ben már kilencedik éve tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, 1991-ben pedig a Végrehajtó Bizottságba is beválasztották, ebben az időszakban többször megfordult a NOB lausanne-i székhelyén.

A „ju-jutsu” és a vívás

A következőkben részleteket közlünk Schmitt doktori disszertációjából és Georgijev 1987-es, az Olimpiai Múzeum könyvtárából kikölcsönzött tanulmányából. Elsőként a tartalomjegyzékeket, majd két sport (vívás, cselgáncs) elemzését hasonlítjuk össze. Végül a konklúziókat vetjük össze.

Schmitt disszertációja megtalálható a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Könyvtárában, raktári jelzete: 4-4756. A dolgozatából vett részleteket betűhíven, a helyesírási, elütési hibákat megőrizve közöljük.

Mint az az összehasonlításból kiderül, a Schmitt dolgozatában található fordítások, átvételek néha rövidítenek, egyszerűsítik az eredeti francia szöveget, Schmitt sokszor részeket hagy el, esetenként összefoglal. Egyetlen egyszer sem hivatkozik azonban a forrásra. A szöveget 1992-ben írva több helyen kiegészíti a forrásul használt két kötet megjelenése óta eltelt idő eseményeinek adataival.

Schmitt disszertációjának fennmaradó részei – összesen kb. 35 oldal (az olimpiai mozgalom bemutatása, a televízió, illetve a gazdasági tényezők szerepe, végül a jövő olimpiai programja, illetve néhol egy-egy beszúrt megjegyzés) – nem a bolgár kutatók köteteiből való átvételek.

„Labdarugás” és „bírkózás”

A mostani államfőnek már a disszertáció megírásakor is meggyűlt a baja a helyesírással. A labdarúgás szót rendszerint rövid u-val írta, de a rövid vagy hosszú ékezetes betűk egyébként is sok gondot okoztak, rendszeresen felbukkan például a ’kűzdősport’, a ’vizilabda’, a ’bírkózás’, de ugyanígy problémát okoztak az egybe- és különírás egyszerűbb esetei is (’résztvesz’ vagy ’szervező bizottság’).

„Értékes, fontos alkotásnak értékelem”

„Amikor anyuka meghalt, megfogadtam, hogy doktori címet szerzek. »Minden szép, minden jó körülötted – mondta egyszer –, de úgy szeretném, ha dr. Schmitt Pál lennél.« Egyik fülemen bement, a másikon kijött. Gondoltam, ez úgyis lehetetlen, nekem sohasem lesz rá időm. De amikor meghalt, eldöntöttem, hogy le fogok doktorálni. Közben azonban már NOB-tagként, 1992-ben jött az első olimpiám, egy évvel korábban beválasztottak a végrehajtó bizottságba. Akkor neveztek ki spanyol nagykövetnek, és erre a megbízatásra készültem. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként szintén akadt tennivalóm, és mindezek dacára ledoktoráltam filozófiatörténetből. Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen” – olvasható a Vendégségben: Schmitt Pál című könyvben, hogyan szánta rá magát a jelenlegi államfő a disszertáció megírására.

Ám Schmitt a kötetben pontatlanul fogalmazott, hiszen a Testnevelési Egyetemre leadott dolgozatnak nincs köze a filozófiatörténethez, legfeljebb az olimpia történetéhez.

A disszertációt 1992-ben Takács Ferenc egyetemi tanár és Kertész István ókortörténész bírálta, a dolgozatra mindketten summa cum laude minősítést adtak. Takács opponensi véleményében néhány bíráló megjegyzés ellenére – így hiányolta többek között a forrásanyagok pontos megjelölését, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezését – azzal méltatta a dolgozatot: „Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a problémakör sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban eddig ilyen részletességgel nem diszkutált”.

Kertész – aki honlapján is megemlékezik szerepvállalásáról – már jóval kritikusabb, több helyen komoly hiányérzetét jelezte. „A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni” – véleményezte a munkát a történész, ám ez végső ítéletét nem befolyásolta: „a disszertációt értékes, fontos alkotásnak értékelem. Megismétlem, hogy a dolgozat magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek”.

„Intézkedik a személyi igazolványból való törlésről”

A Testnevelési Egyetem – 1989-ig Testnevelési Főiskola (TF) – 1985-ös doktori szabályzata szigorú feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, hogy milyen disszertációt fogadhat el az intézmény, és mi történik, ha a disszertációról utólag kiderül valami. A 23. paragrafus leszögezi: „Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette vagy az más munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi”. A Semmelweis Egyetem jelenleg hatályos doktori szabályzata nem rendezi a fokozat visszavonásának kérdését.

Ugyanakkor a TF 1985-ös szabályzata szerint az egyetemi doktorátus megszerzésének feltétele többek között „a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés […] benyújtása”.

„Googleberg” nyomdokain

Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter 2011 márciusában lemondott a miniszterségről és a Bundestagban viselt képviselői mandátumáról, két héttel később pedig az utolsó politikai megbízatásától is megvált. A kereszténydemokrata miniszter doktori disszertációjával kapcsolatban múlt év február közepén merültek fel kételyek: vajon az egyik legnépszerűbb német politikus értekezése önálló tudományos kutatómunka eredménye-e?

Guttenberg báró – a gyorsan gyűlő és a nyilvánosság elé tárt bizonyítékok ellenére – néhány napig kategorikusan tagadott, állítva, hogy a dolgozat a saját munkája. Pár nappal később azonban a plágiumgyanú miatt "Googlebergnek" gúnyolt báró bejelentette, hogy ideiglenesen, mindaddig, amíg a Bayreuthi Egyetem nem tisztázza a kérdést, nem használja a doktori címet. Három napra rá, elismerve, hogy „súlyos hibákat” követett el, kénytelen volt véglegesen lemondani a címről, kérve egyúttal az egyetemet, hogy a summa cum laude minősítésű tudományos fokozatot vonja vissza. A Bayreuthi Egyetem saját vizsgálatára alapozva február 23-án a doktori szabályzat „széles körű megsértése” miatt visszavonta a fokozatot.
György Miklós
http://hvg.hu/itthon/20120111_Schmitt_doktori_disszertacio_plagium