Az egyházügyi törvényhez hasonló okkal, a közvetlenül a zárószavazása előtt benyújtott módosító indítványok miatt semmisíthetné meg az új magyar alkotmányt az Alkotmánybíróság – állítja Kolláth György alkotmányjogász és Sólyom László volt köztársasági elnök.
Erősen valószínűsíthető az új alaptörvény közjogi érvénytelensége – állítja Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint a parlament az alaptörvény elfogadásakor az Alkotmánybíróság által megsemmisített egyházügyi törvényéhez hasonló eljárási hibákat követett el. Az egyházügyi törvény kapcsán közvetlenül a zárószavazása előtt módosító indítványokat nyújtottak be. A Házszabály szerint ilyen esetben kizárólag adott előterjesztés belső ellentmondásainak vagy más jogszabályokkal való ütközésének feloldását célozhatja, e törvény esetében azonban koncepcionális kérdésekről volt szó.
A NOL összegző cikkéből kiderül, Kolláth Györgyével azonos véleményen van Sólyom László: a volt köztársasági elnök a HVG-ben januárban megjelent írása szerint „a zárószavazás előtti módosítás szégyene is megesett” már az alaptörvénnyel. Sólyom ezzel a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos szabályok módosítására utalt, amelyhez szintén közvetlenül a zárószavazás előtt nyújtottak be egyéni képviselői indítványt.
Bár az alaptörvény esetén a zárószavazás előtti módosító indítványok talán kisebb jelentőségű változásokat eredményeztek, az Ab azonban határozatában kimondta, hogy az efféle eljárás a törvény közjogi érvénytelenségéhez vezet – állítja Kolláth. A NOL ennek alapján felteszi a kérdést: ha a közjogi érvénytelenség kritériumai az új alaptörvény esetében is megállapíthatók, és a súlyos eljárási szabálysértés miatt az minden érdemi vizsgálat nélkül semmisnek tekintendő, akkor nincs érvényes alkotmánya Magyarországnak?
http://mandiner.hu/cikk/20120120_nol_nincs_ervenyes_alkotmanya_magyarorszagnak
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése