Nem temeti az alkotmányosságot, az új alaptörvény szövege alapján azért még van remény – többek között ez derült ki Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke budapesti előadásából.
A Fidesz 2010-es földcsuszamlás-szerű győzelme és kormányra kerülése után Sólyom László szerint alapvetően változott az alkotmányossághoz való hozzáállás: a kormány feladta, kudarcnak bélyegezte az elmúlt húsz év alkotmányos kultúráját.
Az alkotmányos kultúra és a realitás harmóniája a volt AB-elnök előadása szerint 2010-zel tört meg, amikor az elmúlt húsz év "kudarca" után a kormány a forradalmi változás szimbólumaként új alkotmányt hirdetett. De még a hatályos alkotmányt is harmincszor módosították fél év alatt, hatalmuk koncentrálása érdekében gyengítve az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.
Sólyom többségi arroganciának nevezte azt a kormánypárti hozzáállást, miszerint még az alkotmány sem állhat a kétharmad fölött, és azt, hogy az alkotmányt leginkább a napi politikai eszközükként, személyes ügyek elintézéséhez (a jegybank, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke eltávolítására) is használják. Tipikusnak mondta Sólyom László azt a kormánypárti hozzáállást, hogy egy alkotmányellenes törvényt beemelnek az alkotmányba, így már nem lehet felülvizsgálni.
Ezek alapján Sólyom feltette a kérdést, egy ilyen alaptörvény talaján túlélhet-e az alkotmányos kultúra Magyarországon. A helyzet szerinte nem reménytelen, még ha rendszerszintű hibákat lát is az új alaptörvényben. Az egyik ilyen hibának az Alkotmánybíróság hatásköreinek korlátozását tartja. Viszont maga az alaptörvény szövege nem tragikus. Túl van terhelve ugyan ideológiai elemekkel, de az alapok ugyanúgy megfelelnek az európai standardoknak, mint a korábbi alkotmány. Ez megfelelő alapot ad szerinte az alkotmányos kultúra túlélésére, ezért Sólyom László azt javasolja: "reménykedjünk a szövegben".
http://msn.mainap.hu/itthon/solyom-nem-tragikus-az-alaptorveny-8527/
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése