Nyugdíjba ment a bíró a felelősségre vonás elől

A Transparency International és az MSN Mai Nap sorozata a magyar gazdasági élet egyik legproblémásabb terültéről.
Bírák is érintettek lehetnek a korrupciós ügyekben (Reuters)

A felszámoló cégek legnagyobbjai mind részt vettek a magyar gazdasági rendszer átalakításában. A kapitalizmusra való áttérést, a közvagyon magánkezekbe juttatását a többség kizárólag a privatizációs folyamattal azonosította éveken át, de ma már látszik, hogy a második, hosszabban elhúzódó fázist felszámolásokon keresztül vitték véghez a közvagyon felett diszponálni képes személyek.

Közös vonás a nagy felszámoló cégekben, hogy kiterjedt, a rendszerváltás előtti időkre is visszanyúló kapcsolati hálójuk, és mivel ők a vagyonelosztók, sok barátjuk és lekötelezettjük van, és sok pénzük, hogy további szövetségeseket szerezzenek. Közös még bennük az is, hogy az egyszerű ember nem tud velük szemben érdeket érvényesíteni, mert ezen a területen az igazságszolgáltatás döcög.

Az alábbi felsorolással bepillanthatnak más felszámolási ügyek abszurdba hajló eseményvázába. Mind egy-egy megtörtént eseményen alapszik:

- Ötmillió forintos festékszámla miatt borítottak be egy bútorgyárat, ami külföldi megrendelésre dolgozott, szakmunkásképzést is folytatott. A tulajdonos kifizette a számlát, szaladt a bíróságra ezt bemutatni, hogy a felszámolást leállíttassa. Ekkor a bíró egy 40 milliós követelést mutatott a tulajnak, aki értetlenül állt a helyzet előtt. Évekkel később bebizonyosodott, hogy a negyvenmilliós tétel eleve valótlan volt. A céget a felszámolás alatt darabjaira cincálták, a termelést leállították, a munkások az utcára kerültek.

- Egy bíró a felszámoló kérésének megfelelően hozta meg végzéseit. Lebukott, de nem lett belőle országos botrány. Csendben nyugdíjba vonult. Az érintett felszámoló ténykedik tovább. Az ügyben eljáró hatóság azzal zárta le az ügyet, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal által rögzített telefonbeszélgetések jegyzőkönyveit nem lehet felhasználni az eljárásban.

- Egy állami vállalat beapportálta egyik ingatlanát egy újonnan alapított magánvállalkozásba. A vállalkozás részét képező ingatlanról azonban az állami vállalat másodszor is rendelkezett, pedig az akkor már nem tartozott a vállalathoz. Lassan húsz éve pereskednek miatta. Az igazságszolgáltatás pedig ahelyett, hogy egy téves döntést korrigálna, egyre durvább eszközökkel próbálja védeni a védhetetlent.

A fenti történetek iskolapéldái a joggal való visszaélésnek, amit azok a szereplők követtek el, akikre a gazdasági rendszer folyamatos megújítását bíztuk, és ami fölött azok a szereplők hunytak szemet, akiktől a tisztességes jogszolgáltatást várjuk.

Havas Gábor volt ügyvéd közel húsz éves tapasztalattal bír a felszámolási ágazat visszaéléseivel kapcsolatban.

Sokat támadta felszámolócégek általa jogsértőnek vélt gyakorlatát, ám ezeket nem vizsgálták ki, ellene viszont fegyelmi eljárást indított az ügyvédi kamara, ahonnan végül kilépett, és ma már jogtanácsosként, találmányok szabadalmi ügyeivel tölti ideje jelentős részét.

Havas a felszámolási visszaéléseket három nagy csoportba sorolja. Az első nagy csoport az, amikor az adós keres egy szívének kedves felszámolót, hogy elkenjék a disznóságait. Ez a fajta eljárás teszi ki az ügyek kilencven százalékát, mondja.

Az ilyen felszámoló nem megy utána a dolgoknak, nem indítja meg a százhúsz napon belül megindítható pert, ha az adós a hitelezők elől igyekszik kimenteni a vagyonát. A következő csoportban valamilyen vagyontárgy megszerzéséért egyébként normálisan működő cégeket nyomnak felszámolás alá – ezt láthattuk például Zseliéknél.

A harmadik típusú felszámolásban az előző rendszer nagy állami vállalatai (állami építőipari vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, kisszövetkezetek stb.) kerülnek kalapács alá, ez a privatizáció időszakában, és azt követően volt jellemző.

Vankó László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatója szerint ma már ritka a jelentős vagyonnal bíró cégek felszámolása. A problémás felszámolások kilencven százaléka kisebb-nagyobb háttérvállalkozások felszámolásáról szól, amelyeket eldobnak, mint egy használt papír zsebkendőt, ha kiszolgálta a célt, amire létrejött – ez lehet áfacsalás, vámcsalás, jelzálog-csalás, sikkasztás vagy pénzmosás is. Az ilyen kis „strómancégeken” keresztül megvalósított adócsalások teszik ki az éves ügyforgalmuk 40 százalékát. Az államnak okozott kár a nyomozók plusz munkája mellett anyagiakban is rendkívül jelentős.

Folytatása következik

Felszámolással kapcsolatban törölt APEH-követelések 1991 – 2010 között
1991 – 1995 8.138 millió forint
1996 – 2000 419.379 millió forint
2001 – 2005 710.843 millió forint
2006 – 2010 1.724.793 millió forint
(1999-től TB-járulék követeléseket, 2007-től illeték követeléseket is tartalmaz)
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
http://hirek.msn.mainap.hu/oknyomozo/borton-helyett-nyugdijba-ment-a-biro-8057/