Ez Orbánék merész terve április 25-re
Lesz-e egyetértés az Alkotmánybíróság jogkörének újabb korlátozásában, a határon túli magyarok választójoghoz juttatásában vagy a kétkamarás parlament bevezetésében? A Heti Válasz tíz pontba szedte az alkotmányozási folyamat legvitatottabb elemeit.
Az Alkotmány körüli vitákban a Fidesz gyakran hangoztatja, hogy az eredetileg 1949-re sorszámozott törvény nem képes megfelelő válaszokat adni az új kérdésekre. Ezek után sokakat érhet meglepetésként, hogy az új Alkotmány milyen sok ponton hasonlít majd a jelenlegire.
Már a mostani sem egyezik meg egyetlen sorában sem az 1949-es első változattal, amely így kezdődött: "A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját".
Mégis abszurd, hogy húsz évvel a rendszerváltás után alkotmányunk ugyanazt a sorszámot viseli, mint a diktatúra kiépítését elfedni rendelt 1949-es. És az is, hogy a szöveg előtt a háromsoros kis preambulumocska még mindig "A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítéséről" beszél. Átszámozási és preambulumozási kényszer tehát van, ám az Alkotmány szövegén sokat nem kell igazítani - és ezt a törvényhozók is így látják.
Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkésztő eseti bizottságának fideszes alelnöke szerint ugyanakkor az alkotmányozást sürgeti, hogy a Gyurcsány-éra jogsértései nemcsak a szocialista kormányt hiteltelenítették el, hanem az állammal szembeni bizalom is megingott. Ez nem az Alkotmány hibáira vezethető vissza, de az alaptörvény is elszenvedője ennek - mondja. A javaslatok között egyet találtunk, amely az Őszöd-jelenséget kezelné: eszerint az államfő jogosult lenne az Országgyűlés feloszlatására "ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja". A javaslatot a Fideszben is kritika fogadta; az ellenérvek szerint nem állná ki a "történelmi próbát": a taxisblokád idején például ez a kitétel az Antall-kormány azonnali bukását okozta volna.
Az új Alkotmány több ponton megszólalásig hasonlít majd a jelenlegire, és ennek Schanda Balázs szerint az is oka, hogy a történelmi hagyomány megköti az alkotmányozó kezét. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának dékánja emlékeztet: a jelenlegi szöveg több pontját például az 1848-as és az 1946-os demokratikus alaptörvényekből emelték át a jelenlegi Alkotmányba.
A sokat emlegetett 1949-es Alkotmány
Marad tehát a parlamentáris kormányforma, az erős, kancellár típusú kormányfő, a köztársasági elnök szerepe és a független Alkotmánybíróság is. Az alkotmányozásnak azonban van egy másik aktuálpolitikai eleme is. A kormány attól tart, hogy gazdasági törvényeit nem mindig lehet összeegyeztetni a jelenlegi szabályokkal. Mindezt úgy próbálják feloldani, hogy nemcsak megtartják az Alkotmánybíróság jogköreinek eddig ideiglenesnek nevezett korlátozását, de ehhez még újabbat is terveznek: kétharmados törvényt a jövőben nem semmisíthetnének meg. A testület gyengítése viszont nem segíti a társadalmi konszenzus megteremtését, márpedig erre szükség volna az új Alkotmány stabilitásához.
Az alábbiakban sorba vesszük azt a tíz pontot, amelyről eddig a legforróbb vita bontakozott ki.
1. Isten és a kereszténység
Vitapont: A társadalom közel harmada nem hívő.
Valószínű forgatókönyv: Isten szerepelni fog a preambulumban.
Schmitt Pál köztársasági elnök a nyáron javasolta, hogy a preambulumban szerepeljen Isten neve. Az elképzelést sok hívő támogatja, számos vallástalan azonban támadja - és a bírálók között nem csak ateistákat találunk. Tomka Miklós katolikus vallásszociológus és Fabiny Tamás evangélikus püspök ugyancsak a terv ellen érvelt. Előbbi szerint a legvallástalanabb országok közé tartozunk, így a kezdeményezés önáltatás lenne, a püspök szerint pedig az Alkotmánynak hívőkre és nem hívőkre is vonatkoznia kell, ráadásul a megemlítés a "ne vedd hiába Isten nevét" parancsba is ütközik. Schanda Balázs viszont arra figyelmeztet, hogy a Himnusz is az "Isten, áldd meg a magyart" fordulattal kezdődik, mégis mindenki magáénak érzi.
Az Európai Unió 15, preambulummal rendelkező országának alkotmányából ötben szerepel vallási utalás, ami azt is jelzi, hogy Isten említése nem feltétlenül megosztó. Ebből a szempontból a trianoni emléktörvény akár sikeres főpróbának is tekinthető a következő megfogalmazásával: "Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni..."
2. A Szent Korona említése
Vitapont: A társadalmat megosztja, hogy mit jelképez ma a Szent Korona.
Valószínű forgatókönyv: Szerepelni fog a szövegben.
Az Európai Unió 15, preambulummal rendelkező országának alkotmányából 11-ben szerepel történelmi előkép - például a német egységre vagy a lengyel "ezeréves örökségre" utalásként. A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete viszont óva int a korona említésétől, mert az "érzékenyen érintené a hajdani Magyar Szent Korona országaiban élő szomszédos népeket". Több jogtudós, például Máthé Gábor, a Magyar Jogász Egylet elnöke és Kukorelly István volt alkotmánybíró másként gondolkodik, ők a történelmi Magyarország, illetve az államiság jelképét látják a koronában, ezért szerepeltetnék a preambulumban. A szocialisták nem értenek egyet ezzel, ami annál meglepőbb, mert 1998-ban az általuk kidolgozott alkotmánytervezet preambuluma így kezdődött: "Magyarország történelmi hagyományainak - amelyeket a magyar Szentkorona is jelképez - az alkotmányosság egyetemes értékeinek tiszteletben tartásával..."
3. Kétkamarás Parlament
Vitapont: Alakuljon-e újra vétójoggal rendelkező felsőház?
Valószínű forgatókönyv: Marad az egykamarás parlament.
Egyes elképzelések szerint a mai Országgyűléshez hasonló képviselőház mellett működhetne egy felsőház is, melybe nem választott politikusok kerülnének, hanem az egyházak, kisebbségek, az MTA, a kamarák, az egyetemek és megyék képviselői. A felsőház egyszeri vétójoggal rendelkezhetne a képviselőház döntései felett. A világban elterjedt modell (az Egyesült Államoktól Anglián és Franciaországon keresztül Lengyelországig) Magyarországon is jelen volt 1945-ig. Újbóli bevezetése mellett szól, hogy várhatóan visszaáll majd a parlamenti képviselői és a polgármesteri tisztség közti összeférhetetlenség, így az önkormányzatok szempontjai megjelenhetnének a felsőházban. Ám éppen idén szavazták meg a parlament létszámának kétszáz főre csökkentését (2014-től), egy új, legalább százfős szenátus pedig nem férne össze a takarékos állam elvével. Emellett aligha lehet a kormány érdeke újabb kontrollelemeket iktatni a rendszerbe.
4. Alkotmánybíróság
Vitapont: Maradjon-e a korlátozott jogkör?
Valószínű forgatókönyv: További szűkítés.
Visszakapja-e az Alkotmánybíróság a november elején elvett jogkörét a gazdaságpolitikai döntések felülvizsgálatára? Értesüléseink szerint nem, sőt kormánypárti körökben felvetődött a kétharmados törvények kivétele is az Ab által megsemmisíthető jogszabályok közül. Ha ez megvalósul, az Alkotmánybíróság nem mondhatna véleményt az önkormányzati, a sztrájktörvényről és még több tucatnyi jogszabályról. Ez hatalmas vitát váltana ki, azzal viszont az Alkotmánybíróság is egyetért, hogy a jövőben nem határoznának például az önkormányzati rendeletek alkotmányosságáról. Az ilyen ügyekre külön közigazgatási bíróságot hoznának létre - az állami végkielégítések 98 százalékos, öt évre visszamenőleges adójának ügyében is ehhez a testülethez lehetne fordulni. A bíróság azonban nem a törvényt semmisíthetné meg, hanem csak az adott személy vonatkozásában dönthetne így.
5. Szavazati jog határon túli magyaroknak
Vitapont: Továbbra is magyarországi lakóhelyhez kötődjön a választójog?
Valószínű forgatókönyv: Nem.
Az új Alkotmány megszüntethetné azt a korlátozást, hogy magyarországi lakóhely kell az országgyűlési választásokon a szavazati joghoz. Az ügy azért forró, mert a kettős állampolgárságról szóló törvény hatására akár több százezerrel is nőhet a választásokon részt vevők száma, ami alapjaiban változtathatná meg az erőviszonyokat. A kormányzati elképzelések szerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezőknek külön képviseletük lenne, és csak meghatározott számú honatyát juttathatnának a parlamentbe.
6. Élethez való jog, abortusz
Vitapont: Mikor kezdődik az emberi élet?
Valószínű forgatókönyv: Nem szigorodik az abortusztörvény.
Mióta az alkotmányos alapértékkel foglalkozó parlamenti munkacsoport azt javasolta, hogy az ember fogalmát az új Alkotmányban a "fogantatástól haláláig" kifejezéssel határozzák meg, elterjedt a hír, hogy az új alaptörvény megtiltaná az abortuszt. A kormány meghatározó erői - beleértve a hatályos abortusztörvény alapját annak idején szintén megszavazó KDNP-t - a jelek szerint nem mennek szembe a társadalom többségének akaratával, így megmarad a jelenlegi, meglehetősen liberális szabályozás.
7. Család, házasság
Vitapont: Homoszexuálisok házasságkötése.
Valószínű forgatókönyv: Az Alkotmányban tiltják majd.
Az új Alkotmány a család és a házasság védelme mellett azt is tartalmazná, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre.
8. Magántulajdon
Vitapont: Kikerül-e az alapjogok közül a magántulajdonhoz való jog?
Valószínű forgatókönyv: Nem.
Az alaptörvény minapi módosítása értelmében az Alkotmánybíróság csak akkor semmisíthet meg gazdasági jogszabályt, ha az sért bizonyos alapjogokat - élet, emberi méltóság, személyes adatok védelme, lelkiismereti szabadság -; ebbe a körben azonban a tulajdonhoz való jogot a parlament nem szerepeltette. Így jelenleg nehezebb az ezzel kapcsolatos alkotmányos jogok érvényesítése, de értesülésünk szerint ez az alapjog az új alkotmányban is benne lesz.
9. Vezetőváltás a bírói testületek élén
Vitapont: Más személy vezesse-e a Legfelsőbb Bíróságot és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot?
Valószínű forgatókönyv: Nem, marad a jelenlegi helyzet.
Ha ez megtörténne, Baka Andrásnak le kellene mondania valamelyik posztjáról, és a kormánypártok új elnököt jelölhetnének. Úgy tudjuk, a Fidesz nem támogatja az elképzelést.
10. Az Alkotmány Stabilitása
Vitapont: Övezhet-e közmegegyezés egy "egypárti" alkotmányt?
Valószínű forgatókönyv: Bővíteni kell a támogatók körét.
Miután az alkotmányozási folyamatból az összes ellenzéki párt kivonult, csökken az esélye annak, hogy széles közmegegyezésen alapuló alaptörvényt fogadjon el a parlament, márpedig ez alapfeltétele az alkotmány stabilitásának. A Magyar Tudományos Akadémia ennek kivédésére az új alaptörvény elfogadásához háromnegyedes vagy négyötödös többséget, majd ügydöntő népszavazás kiírását javasolja. A szocialisták pedig a következő kormánnyal is jóváhagyatnák a jogszabályt, és utána írnának ki referendumot - erre azonban aligha kerül sor. A kormány azt szeretné, ha a parlament 2011. április 25-én, a Fidesz választási győzelmének első évfordulóján szavazna az új alkotmányról.
Élő Anita hetivalasz.hu 2010. nov. 30.
2010. november 30., kedd
2010. november 29., hétfő
Igazságszolgáltatási 'holdingot' akar a Fidesz?
Önállóvá válhat a közigazgatási bíráskodás – Az AB nem kapja vissza a hatásköreit
Az Alkotmánybíróság bizonyosan nem kapja vissza eredeti hatásköreit, valószínűleg önálló közigazgatási bíróságot állítanak fel, s bár az LB és az Ab biztosan megőrzi önállóságát, az nem kizárt, hogy egyetlen „csúcsvezető” irányítása alá kerül – írja a Népszabadság. Szájer József EP-képviselő – aki Orbán Viktor kormányfő alkotmányozó tanácsadó testületének is tagja – koordinálásával zajlik a Fideszben a tervezés arról, hogy a bírósági szervezetet milyen módon lehetne átalakítani, s mi lehet az Alkotmánybíróság (Ab) szerepe. A párton belül a hivatalos álláspont még nem alakult ki, de a számos elképzelés között az biztosnak tűnik, hogy lesz önálló közigazgatási bíróság (ez a közigazgatási viszonyokból eredő jogviták eldöntésére, a közigazgatási hatóságok intézkedései s határozatai által okozott sérelmek orvoslására rendelt testület), és az is igen valószínű, hogy az Ab-t nem rendelik a Legfelsőbb Bíróság (LB) alá, vagyis nem lesz annak egyik kollégiuma. Fideszes forrásaink ugyanakkor szinte biztosra veszik, hogy nem fogják visszaállítani az Ab teljes hatáskörét azt követően sem, ha véget ér a „gazdasági szükséghelyzet” – legalábbis a jelenlegi elképzelések ezt valószínűsítik. Az egyik jogi szakpolitikus lapunk kérdésére elismerte: van olyan nem hivatalos felvetés is, amely szerint az LB-t, a létrejövő új közigazgatási bíróságot és az Ab-t valamilyen közös rendszerbe illesszék. Ez viszont egymás mellé rendeltséget jelentene, és mindhárom testület megőrizné önállóságát, viszont az így kialakítandó szervezet fölé egyetlen közös vezetőt állítanának. „Ez azonban csak egy a most formálódó elképzelések közül” – figyelmeztetett egyik forrásunk. Lehetséges tehát – és ezt más, az új alkotmány előkészítésében közreműködő informátoraink is megerősítették –, hogy egyfajta sajátos „igazságszolgáltatási holding” jönne létre, annak valódi célját illetően azonban még csak találgatni lehet. Amennyiben a közös irányítás csupán a működési feltételek biztosítására terjedne ki, az ötlet akár támogatható is. Ha azonban a közös vezető az egyes szervezetek érdemi, tehát ítélkező tevékenységébe is beavatkozhatna, az ellentétes lenne a bírói függetlenség elvével és sérthetné az Ab autonómiáját is. Ez a megoldás ugyan nem lenne idegen az európai gyakorlattól, bírósági források mindazonáltal inkább az aggályaikat hangoztatják. Igen erős lobbitevékenységet gyanítanak ugyanis a háttérben, amely arra irányul, hogy az Ab és az LB jelenlegi elnökeinek – sokak szerint túlzottan erős – pozícióját gyengítsék. Ezzel tulajdonképpen az igazságszolgáltatást is „bedarálnák” – fogalmazott egy informátorunk, aki azt vélelmezi, hogy egy efféle átalakítás az alkotmánybírák hatáskörének további szűkítésével járhatna. Ami az önálló közigazgatási bíráskodást illeti, 1896-tól 1949- ig ilyen rendszer működött Magyarországon. A két szervezet élén álló elnök egymással teljesen egyenrangú közjogi méltóság volt, és a rangsort kizárólag a bírósági szolgálatban töltött idő határozta meg. A Fidesz vélhetően ezt a megoldást akarja visszahozni, s ez szakmailag megalapozott döntés is lehet. Ma ugyanis a megyék többségében nincs önálló közigazgatási kollégium, hanem a polgári ügyszakos bírák végzik el a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, ami a hatóságok törvényes működésének egyik legfontosabb biztosítéka. Az ilyen ügyek száma egyébként folyamatosan nő, a perek tétje is mind nagyobb – akár százmilliós vagy milliárdos kihatású döntéseket hoznak –, s ezen a területen speciális szakismeretekre van szükség. Stumpf István alkotmánybíró szerint Magyarország 20 évvel a rendszerváltás után mérföldkőhöz érkezett; átfogó változtatásokra van szükség a társadalom alrendszereiben és az azokat összehangoló kormányzati rendszerben is. Az alkotmánybíró a Húsz éve szabadon Közép- Európában című nemzetközi konferencián tartott előadást az alkotmányozási dilemmákról a Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön. Stumpf István kifejtette: a két évtizede kialakított modellben komoly működési zavarokat okozó belső feszültségek halmozódtak fel, a rendszerváltás rendszere nem képes hatékonyan kezelni a szociális problémákat, és nem tudott sikeresen alkalmazkodni a megváltozott nemzetközi erőtérhez. „Jogilag valóban nincs alkotmányozási szükséghelyzet” – mondta, hozzátéve: az új alkotmány megalkotásának indokai nem tudományosak, hanem politikaiak, és nem is lehetnek mások, mivel az alkotmányozás politikai kérdés.
Csuhaj Ildikó–Lencsés Károly| Népszabadság| 2010. november 26.
Az Alkotmánybíróság bizonyosan nem kapja vissza eredeti hatásköreit, valószínűleg önálló közigazgatási bíróságot állítanak fel, s bár az LB és az Ab biztosan megőrzi önállóságát, az nem kizárt, hogy egyetlen „csúcsvezető” irányítása alá kerül – írja a Népszabadság. Szájer József EP-képviselő – aki Orbán Viktor kormányfő alkotmányozó tanácsadó testületének is tagja – koordinálásával zajlik a Fideszben a tervezés arról, hogy a bírósági szervezetet milyen módon lehetne átalakítani, s mi lehet az Alkotmánybíróság (Ab) szerepe. A párton belül a hivatalos álláspont még nem alakult ki, de a számos elképzelés között az biztosnak tűnik, hogy lesz önálló közigazgatási bíróság (ez a közigazgatási viszonyokból eredő jogviták eldöntésére, a közigazgatási hatóságok intézkedései s határozatai által okozott sérelmek orvoslására rendelt testület), és az is igen valószínű, hogy az Ab-t nem rendelik a Legfelsőbb Bíróság (LB) alá, vagyis nem lesz annak egyik kollégiuma. Fideszes forrásaink ugyanakkor szinte biztosra veszik, hogy nem fogják visszaállítani az Ab teljes hatáskörét azt követően sem, ha véget ér a „gazdasági szükséghelyzet” – legalábbis a jelenlegi elképzelések ezt valószínűsítik. Az egyik jogi szakpolitikus lapunk kérdésére elismerte: van olyan nem hivatalos felvetés is, amely szerint az LB-t, a létrejövő új közigazgatási bíróságot és az Ab-t valamilyen közös rendszerbe illesszék. Ez viszont egymás mellé rendeltséget jelentene, és mindhárom testület megőrizné önállóságát, viszont az így kialakítandó szervezet fölé egyetlen közös vezetőt állítanának. „Ez azonban csak egy a most formálódó elképzelések közül” – figyelmeztetett egyik forrásunk. Lehetséges tehát – és ezt más, az új alkotmány előkészítésében közreműködő informátoraink is megerősítették –, hogy egyfajta sajátos „igazságszolgáltatási holding” jönne létre, annak valódi célját illetően azonban még csak találgatni lehet. Amennyiben a közös irányítás csupán a működési feltételek biztosítására terjedne ki, az ötlet akár támogatható is. Ha azonban a közös vezető az egyes szervezetek érdemi, tehát ítélkező tevékenységébe is beavatkozhatna, az ellentétes lenne a bírói függetlenség elvével és sérthetné az Ab autonómiáját is. Ez a megoldás ugyan nem lenne idegen az európai gyakorlattól, bírósági források mindazonáltal inkább az aggályaikat hangoztatják. Igen erős lobbitevékenységet gyanítanak ugyanis a háttérben, amely arra irányul, hogy az Ab és az LB jelenlegi elnökeinek – sokak szerint túlzottan erős – pozícióját gyengítsék. Ezzel tulajdonképpen az igazságszolgáltatást is „bedarálnák” – fogalmazott egy informátorunk, aki azt vélelmezi, hogy egy efféle átalakítás az alkotmánybírák hatáskörének további szűkítésével járhatna. Ami az önálló közigazgatási bíráskodást illeti, 1896-tól 1949- ig ilyen rendszer működött Magyarországon. A két szervezet élén álló elnök egymással teljesen egyenrangú közjogi méltóság volt, és a rangsort kizárólag a bírósági szolgálatban töltött idő határozta meg. A Fidesz vélhetően ezt a megoldást akarja visszahozni, s ez szakmailag megalapozott döntés is lehet. Ma ugyanis a megyék többségében nincs önálló közigazgatási kollégium, hanem a polgári ügyszakos bírák végzik el a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, ami a hatóságok törvényes működésének egyik legfontosabb biztosítéka. Az ilyen ügyek száma egyébként folyamatosan nő, a perek tétje is mind nagyobb – akár százmilliós vagy milliárdos kihatású döntéseket hoznak –, s ezen a területen speciális szakismeretekre van szükség. Stumpf István alkotmánybíró szerint Magyarország 20 évvel a rendszerváltás után mérföldkőhöz érkezett; átfogó változtatásokra van szükség a társadalom alrendszereiben és az azokat összehangoló kormányzati rendszerben is. Az alkotmánybíró a Húsz éve szabadon Közép- Európában című nemzetközi konferencián tartott előadást az alkotmányozási dilemmákról a Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön. Stumpf István kifejtette: a két évtizede kialakított modellben komoly működési zavarokat okozó belső feszültségek halmozódtak fel, a rendszerváltás rendszere nem képes hatékonyan kezelni a szociális problémákat, és nem tudott sikeresen alkalmazkodni a megváltozott nemzetközi erőtérhez. „Jogilag valóban nincs alkotmányozási szükséghelyzet” – mondta, hozzátéve: az új alkotmány megalkotásának indokai nem tudományosak, hanem politikaiak, és nem is lehetnek mások, mivel az alkotmányozás politikai kérdés.
Csuhaj Ildikó–Lencsés Károly| Népszabadság| 2010. november 26.
2010. november 28., vasárnap
Nézőpont: MSZP kontra Alkotmánybíróság
A rendszerváltás óta több esetben bontakozott ki komoly politikai ellentét az aktuális baloldali kormányzat és az Alkotmánybíróság között.
Bár a Bokros-csomag, a gyűlöletbeszéd vagy a közigazgatási hivatalok kapcsán volt is kísérlet a testület döntéseinek felülbírálására, azt végül a kétharmados parlamenti támogatottság hiánya rendre meggátolta.
A Horn-kormány idején a Bokros-csomag miatt érdemben merült fel az Alkotmánybíróság gazdaságpolitikai kompetenciájának szűkítése. A gyűlöletbeszéd erőteljesebb törvényi szankcionálását szintén az Alkotmánybíróság akadályozta meg többször – mire Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az alaptörvény módosítását helyezte kilátásba 2008-ban. Az ő kormánya volt az, mely a közigazgatási hivatalok rendszerét egy jogtechnikai csellel alkotmányellenesen szabályozta volna – s emellett akkor is kitartott, miután az Alkotmánybíróság az intézkedéseket egyszer már megsemmisítette.
Bár évszázados vita húzódik meg az ún. többségi és konszenzusos modell, ill. a parlamenti és a népszuverenitáson alapuló demokrácia-felfogások között, a rendszerváltás óta eltelt időszak azt bizonyította be, hogy nem pusztán elméleti kérdésről, hanem kiélezett gyakorlati, aktuálpolitikai érdekellentétekről is beszélhetünk.
Az alapításkor széles hatáskörrel felruházott, majd ezt követően saját jogértelmezése révén még nagyobb befolyásra szert tevő Alkotmánybíróság számos esetben hozott a mindenkori kormányzatnak nem tetsző döntéseket.
Az alkotmánybíráskodás befolyásolására több eszköz is a parlamentek rendelkezésére áll: ilyen lehet a testület létszámának vagy költségvetésének módosítása, a bíróválasztás szabályainak megváltoztatása – vagy éppenséggel az alkotmánybíróságról szóló jogszabálynak, esetleg magának az alaptörvénynek az átírása. Utóbbiakra irányultak is próbálkozások az elmúlt 20 év során, azok azonban kétharmados támogatottság hiányában eddig zátonyra futottak. Előbbiektől eltérően a „különbség” jelen esetben mindösszesen az, hogy a Fidesz-KDNP-kabinet minősített többséggel rendelkezik a Parlamentben gazdaságpolitikai elképzelései keresztülviteléhez.
Bokros Lajos harca az Alkotmánybírósággal
1995 júniusától decemberéig számos alkotmánybírósági határozat mondta ki alkotmányellenesnek Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter gazdasági stabilizációs programjának egyes elemeit. Bár az Alkotmánybíróság hatáskörszűkítésének közjogi gondolata már 1994-ben felmerült MDF-es körökben[i], a témának igazi aktualitást egy évvel később a testület gazdaságpolitikára is súlyos befolyást gyakorló döntései adtak. A vita „hivatalos” színezetet 1995 szeptemberében kapott, amikor a Horn-kormány közleményben kritizálta az Alkotmánybíróság döntéseit – melyek „szűkítik a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét, reformcéljait” – és a gazdasági szükséghelyzet következtében előálló felelősséget igyekeztek áthárítani.[ii]
A lemondását nem sokkal később felajánló Bokros „mérhetetlen szereptévesztésről”, „túlterjeszkedésről és szerepzavarról” beszélt, valamint arról, hogy a kormány és a Parlament „szuverenitásának visszaszerzése” érdekében szűkíteni kell az Alkotmánybíróság költségvetési ügyekben rendelkezésre álló jogosítványait.[iii] A kormányfő deklaráltan nem „engedélyezte” a hatáskörszűkítést, azonban az MSZP novemberi kongresszusa kiállt a tervezett és az Alkotmánybíróság által megakasztott gazdasági stabilizációs csomag mellett.[iv] Bokros – és vele összhangban a kabinet korábbi közleménye – kijelentette: „más formában, de be fogják vezetni” az intézkedéseket.[v] Végül az alkotmánybírsági döntéseket kritizáló kommünikét sem támogató SZDSZ-vezetőség ellenállása miatt nem került sor a pénzügyminiszter tervének végigvitelére.[vi] A történtek következtében az Alkotmánybíróság népszerűségi indexe nagymértékben növekedett, ezzel egyidejűleg azonban még élesebb szakmai és közéleti vita bontakozott a testület – főleg gazdaságpolitikát érintő – hatásköreiről.[vii]
Gyurcsány Ferenc küzdelme a gyűlöletbeszéd szankcionálásáért
A véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz való jog – mint alapjogok – között szintén „történelmi feszültség” áll, mely a rendszerváltás utáni Magyarországon is erősen aktuálpolitikai színezetet kapott. A Btk. 1989 óta tartalmazza a „közösség elleni izgatás” tényállását, a gyűlöletbeszéd erőteljesebb szankcionálását azonban az Alkotmánybíróság sohasem támogatta, a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére hivatkozva. A bírák a gyűlöletbeszéd megítélésékor ugyanis nem annak tartalmát, hanem az általa kiváltott hatást jelölték meg „fokmérőként”, s részben ennek alapján semmisítették meg 1992-ben, 1999-ben, majd 2004-ben a Btk., 2008-ban pedig a Ptk. szigorítását tartalmazó módosításokat.[viii] Fenti alkotmánybírósági határozatok közös jellemzője, hogy pártállami, ill. MSZP-SZDSZ-többségű parlamentek törvényalkotását bírálta felül – alkotmányellenesség miatt. Ez utóbbi ok, ill. az akkoriban a cigányok elleni brutális gyilkosságsorozat miatt jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009 márciusában, hogy az Alkotmánybíróság addigi gyakorlatát kikerülendő, a gyűlöletbeszéd hatékonyabb pönalizálásának érdekében alkotmánymódosítást kezdeményez.[ix] Az Alkotmánybíróság addigi gyakorlatának „tiszteletben tartásával” kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ha erről az Alkotmánybíróság elnöke másképp gondolkodik, akkor mi megpróbáljuk módosítani az Alkotmányt”. Draskovics Tibor akkori igazságügyi miniszter pedig egyenesen deklarálta: „Az Alkotmánybíróság gyakorlata ellentétben áll az Alkotmány szellemével [...] csak egyet lehet tenni, megváltoztatni az alkotmányt”.[x]
A javaslat a konszenzus hiánya, valamint a kormányfő lemondása, majd az új kormány megalakulása miatt lekerült a napirendről, maga a téma azonban nem. Egy újabb „hirtelen esemény” – a Magyar Gárda szakadár szárnya által rendezett gyűlés holokausztot kétségbe vonó beszédei – miatt hivatalosan immáron nem a kormány, hanem az MSZP kezdeményezte 2009 májusban az Alkotmány módosítását. A javaslatot azonban nemhogy az összes képviselő kétharmada, de a fele se szavazta meg – még az szabad demokrata politikusok nagy része is elutasította az indítványt. Fenti eseménysorból látható: az aktuális baloldali kormánypárt(ok) részéről tehát hosszú évek óta megvan az Alkotmánybíróság következetes döntéseivel szembemenő jogalkotói szándék, azonban a testületet sem különböző jogtechnikai megoldásokkal, sem – kétharmados többség hiányában – az Alkotmány szövegének átírásával nem tudták „kiiktatni a játszmából”.[xi]
Alkotmányellenesen működő közigazgatási hivatalok
Az MSZP-SZDSZ kormánytöbbség 2006-ban a közigazgatási hivatalok regionalizációja során először – megfelelő támogatottság hiányában – a kétharmados önkormányzati törvényt egy egyszerű „feles” törvénnyel módosította.[xii] A regionális közigazgatási hivatalok felállítását célzó módosításokhoz akkor egy kormányrendeletet is „kapcsoltak”[xiii], melyek alkotmányellenességét 2007 decemberében mondta ki az Alkotmánybíróság, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is ellátó hivatalok átalakításához az Alkotmány értelmében kétharmados parlamenti döntés szükséges.[xiv] A mulasztásos alkotmánysértést megállapító határozat egyben 2008. június 30-ai hatállyal kötelezte a jogalkotót a hibák orvoslására. Az önkormányzati minisztérium akkori értelmezése szerint a taláros testület azonban „csak egy jogalkotási technikát marasztalt el”, ezért – ötpárti konszenzus hiányában – a kormány újra a korábban már alkotmányellenesnek mondott rendeleti jogalkotáshoz folyamodott, úgy azonban, hogy az időközben megsemmisített Ötv.-s passzust nem korrigálta.[xv]
Az Alkotmánybíróság ezt követően 2008 novemberében újra megállapította a kabinet rendeletének alkotmányellenességét, ismét az arra történő hivatkozással, hogy „a törvényességi ellenőrzés gyakorlására jogosult szerv hatáskörét 2/3-os törvény kell, hogy szabályozza”.[xvi] Sőt, leszögezték, hogy „a kormány elvonta az Országgyűlés hatáskörét”, megsértve ezzel „a jogállamiságból következő jogbiztonság követelményét is”. A helyzet törvényi rendezésére újabb határidőt, 2008. december 31-et írtak elő, azonban erre – továbbra is a kétharmados többség hiányából kifolyólag – nem került sor. A regionális államigazgatási hivatalokat ugyan létrehozták, anélkül azonban, hogy azoknak a helyhatóságok felett törvényességi ellenőrzési hatásköre lett volna.[xvii] Ebből következően a kétharmados többséggel bíró Fidesz-KDNP 2010. szeptemberi törvénymódosításáig alkotmányellenes állapot állt fenn.[xviii] A korábbi, minősített többséggel nem rendelkező balliberális kormányzat tehát elképzelése véghezvitele és az Alkotmánybíróság megkerülése érdekében olyan eszközt is hajlandó volt alkalmazni, melynek alkotmányellenességét a testület korábban maga mondta ki.
[i] Szűkítendő az Alkotmánybíróság hatásköre. Magyar Nemzet, 1994. április 15.
[ii] Kormánynyilatkozat. MTI, 1995, szeptember 14.
[iii] A pénzügyminiszter és a kormányfő nyilatkozata. Magyar Nemzet, 1995. november 24.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét nem korlátoznák. Magyar Nemzet, 1995. november 25.
[iv] Támogatják a stablizációt és a további reformokat. Világgazdaság, 1995. november 27.
[v] Két hét múlva ár-bér megállapodás? Világgazdaság, 1995. november 27.
[vi] Sürgős hézagpótlás kellene. Világgazdaság, 1995. november 27
Célbavett Alkotmánybíróság. Magyar Nemzet, 1995. november 28.
[vii] Az Alkotmánybíróság gazdaságpolitikai-költségvetési hatásköreinek korlátozásával kapcsolatos – hangsúlyozottan elvi – nézeteinek adott hangot pl. Halmai Gábor alkotmányjogász is akkoriban. Ld. Alkotmánybíróság – szűkebb korlátok között? Világgazdaság, 1995. november 27., ill. Gondolatok a gazdasági alkotmányosságról. Világosság, 1996/3.
[viii] Jelenleg is az Ab előtt van az emberi méltóságot oltalmazni hivatott, 2008-ban megszavazott, de ki nem hirdetett törvény.
[ix] Gyurcsány Ferenc: „Érdemes találkozni olyanokkal, akiknek bőrükre megy a játék”. Hírszerző, 2009. március 2. http://hirszerzo.hu/belfold/99604_gyurcsany_ferenc_erdemes_talalkozni_olyanok
[x] Alkotmánymódosítás a gyűlöletbeszéd büntethetősége érdekében. MTI, 2009. március 2. http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_1512?lang=hu
[xi] Az Országgyűlés 2010. február 22-én Mesterházy Attila javaslatára elfogadta a „holokauszt nyilvános tagadásáról” szóló Btk-módosító javaslatot. A jogszabályt Sólyom László aláírta, megjegyezve, hogy „szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre”. A módosítást több beadvánnyal is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, mely az új Országgyűlés által meghozott újabb módosításokra tekintettel utóbb elutasította azokat.
[xii] A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2006. évi CIX. törvény
[xiii] 297/2006. (XII.23.) Korm.rend.
[xiv] 90/2007. (XI.14.) AB határozat
[xv] Közigazgatási hivatalok működése – az Önkormányzati Minisztérium közleménye, 2008. július 21. http://www.jegyzo.hu/kozigazgatasi-hivatalok-mukodese-onkormanyzati-miniszterium-kozlemenye
[xvi] 131/2008. (XI.3.) AB határozat
[xvii] 318/2008. (XII.23.) Korm. rendelet
[xviii] A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2010. évi XLIII. törvény 77.§ (1) bekezdése
nezopontintezet.hu
gondola.hu 2010. november 26.
Bár a Bokros-csomag, a gyűlöletbeszéd vagy a közigazgatási hivatalok kapcsán volt is kísérlet a testület döntéseinek felülbírálására, azt végül a kétharmados parlamenti támogatottság hiánya rendre meggátolta.
A Horn-kormány idején a Bokros-csomag miatt érdemben merült fel az Alkotmánybíróság gazdaságpolitikai kompetenciájának szűkítése. A gyűlöletbeszéd erőteljesebb törvényi szankcionálását szintén az Alkotmánybíróság akadályozta meg többször – mire Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az alaptörvény módosítását helyezte kilátásba 2008-ban. Az ő kormánya volt az, mely a közigazgatási hivatalok rendszerét egy jogtechnikai csellel alkotmányellenesen szabályozta volna – s emellett akkor is kitartott, miután az Alkotmánybíróság az intézkedéseket egyszer már megsemmisítette.
Bár évszázados vita húzódik meg az ún. többségi és konszenzusos modell, ill. a parlamenti és a népszuverenitáson alapuló demokrácia-felfogások között, a rendszerváltás óta eltelt időszak azt bizonyította be, hogy nem pusztán elméleti kérdésről, hanem kiélezett gyakorlati, aktuálpolitikai érdekellentétekről is beszélhetünk.
Az alapításkor széles hatáskörrel felruházott, majd ezt követően saját jogértelmezése révén még nagyobb befolyásra szert tevő Alkotmánybíróság számos esetben hozott a mindenkori kormányzatnak nem tetsző döntéseket.
Az alkotmánybíráskodás befolyásolására több eszköz is a parlamentek rendelkezésére áll: ilyen lehet a testület létszámának vagy költségvetésének módosítása, a bíróválasztás szabályainak megváltoztatása – vagy éppenséggel az alkotmánybíróságról szóló jogszabálynak, esetleg magának az alaptörvénynek az átírása. Utóbbiakra irányultak is próbálkozások az elmúlt 20 év során, azok azonban kétharmados támogatottság hiányában eddig zátonyra futottak. Előbbiektől eltérően a „különbség” jelen esetben mindösszesen az, hogy a Fidesz-KDNP-kabinet minősített többséggel rendelkezik a Parlamentben gazdaságpolitikai elképzelései keresztülviteléhez.
Bokros Lajos harca az Alkotmánybírósággal
1995 júniusától decemberéig számos alkotmánybírósági határozat mondta ki alkotmányellenesnek Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter gazdasági stabilizációs programjának egyes elemeit. Bár az Alkotmánybíróság hatáskörszűkítésének közjogi gondolata már 1994-ben felmerült MDF-es körökben[i], a témának igazi aktualitást egy évvel később a testület gazdaságpolitikára is súlyos befolyást gyakorló döntései adtak. A vita „hivatalos” színezetet 1995 szeptemberében kapott, amikor a Horn-kormány közleményben kritizálta az Alkotmánybíróság döntéseit – melyek „szűkítik a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét, reformcéljait” – és a gazdasági szükséghelyzet következtében előálló felelősséget igyekeztek áthárítani.[ii]
A lemondását nem sokkal később felajánló Bokros „mérhetetlen szereptévesztésről”, „túlterjeszkedésről és szerepzavarról” beszélt, valamint arról, hogy a kormány és a Parlament „szuverenitásának visszaszerzése” érdekében szűkíteni kell az Alkotmánybíróság költségvetési ügyekben rendelkezésre álló jogosítványait.[iii] A kormányfő deklaráltan nem „engedélyezte” a hatáskörszűkítést, azonban az MSZP novemberi kongresszusa kiállt a tervezett és az Alkotmánybíróság által megakasztott gazdasági stabilizációs csomag mellett.[iv] Bokros – és vele összhangban a kabinet korábbi közleménye – kijelentette: „más formában, de be fogják vezetni” az intézkedéseket.[v] Végül az alkotmánybírsági döntéseket kritizáló kommünikét sem támogató SZDSZ-vezetőség ellenállása miatt nem került sor a pénzügyminiszter tervének végigvitelére.[vi] A történtek következtében az Alkotmánybíróság népszerűségi indexe nagymértékben növekedett, ezzel egyidejűleg azonban még élesebb szakmai és közéleti vita bontakozott a testület – főleg gazdaságpolitikát érintő – hatásköreiről.[vii]
Gyurcsány Ferenc küzdelme a gyűlöletbeszéd szankcionálásáért
A véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz való jog – mint alapjogok – között szintén „történelmi feszültség” áll, mely a rendszerváltás utáni Magyarországon is erősen aktuálpolitikai színezetet kapott. A Btk. 1989 óta tartalmazza a „közösség elleni izgatás” tényállását, a gyűlöletbeszéd erőteljesebb szankcionálását azonban az Alkotmánybíróság sohasem támogatta, a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére hivatkozva. A bírák a gyűlöletbeszéd megítélésékor ugyanis nem annak tartalmát, hanem az általa kiváltott hatást jelölték meg „fokmérőként”, s részben ennek alapján semmisítették meg 1992-ben, 1999-ben, majd 2004-ben a Btk., 2008-ban pedig a Ptk. szigorítását tartalmazó módosításokat.[viii] Fenti alkotmánybírósági határozatok közös jellemzője, hogy pártállami, ill. MSZP-SZDSZ-többségű parlamentek törvényalkotását bírálta felül – alkotmányellenesség miatt. Ez utóbbi ok, ill. az akkoriban a cigányok elleni brutális gyilkosságsorozat miatt jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009 márciusában, hogy az Alkotmánybíróság addigi gyakorlatát kikerülendő, a gyűlöletbeszéd hatékonyabb pönalizálásának érdekében alkotmánymódosítást kezdeményez.[ix] Az Alkotmánybíróság addigi gyakorlatának „tiszteletben tartásával” kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ha erről az Alkotmánybíróság elnöke másképp gondolkodik, akkor mi megpróbáljuk módosítani az Alkotmányt”. Draskovics Tibor akkori igazságügyi miniszter pedig egyenesen deklarálta: „Az Alkotmánybíróság gyakorlata ellentétben áll az Alkotmány szellemével [...] csak egyet lehet tenni, megváltoztatni az alkotmányt”.[x]
A javaslat a konszenzus hiánya, valamint a kormányfő lemondása, majd az új kormány megalakulása miatt lekerült a napirendről, maga a téma azonban nem. Egy újabb „hirtelen esemény” – a Magyar Gárda szakadár szárnya által rendezett gyűlés holokausztot kétségbe vonó beszédei – miatt hivatalosan immáron nem a kormány, hanem az MSZP kezdeményezte 2009 májusban az Alkotmány módosítását. A javaslatot azonban nemhogy az összes képviselő kétharmada, de a fele se szavazta meg – még az szabad demokrata politikusok nagy része is elutasította az indítványt. Fenti eseménysorból látható: az aktuális baloldali kormánypárt(ok) részéről tehát hosszú évek óta megvan az Alkotmánybíróság következetes döntéseivel szembemenő jogalkotói szándék, azonban a testületet sem különböző jogtechnikai megoldásokkal, sem – kétharmados többség hiányában – az Alkotmány szövegének átírásával nem tudták „kiiktatni a játszmából”.[xi]
Alkotmányellenesen működő közigazgatási hivatalok
Az MSZP-SZDSZ kormánytöbbség 2006-ban a közigazgatási hivatalok regionalizációja során először – megfelelő támogatottság hiányában – a kétharmados önkormányzati törvényt egy egyszerű „feles” törvénnyel módosította.[xii] A regionális közigazgatási hivatalok felállítását célzó módosításokhoz akkor egy kormányrendeletet is „kapcsoltak”[xiii], melyek alkotmányellenességét 2007 decemberében mondta ki az Alkotmánybíróság, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is ellátó hivatalok átalakításához az Alkotmány értelmében kétharmados parlamenti döntés szükséges.[xiv] A mulasztásos alkotmánysértést megállapító határozat egyben 2008. június 30-ai hatállyal kötelezte a jogalkotót a hibák orvoslására. Az önkormányzati minisztérium akkori értelmezése szerint a taláros testület azonban „csak egy jogalkotási technikát marasztalt el”, ezért – ötpárti konszenzus hiányában – a kormány újra a korábban már alkotmányellenesnek mondott rendeleti jogalkotáshoz folyamodott, úgy azonban, hogy az időközben megsemmisített Ötv.-s passzust nem korrigálta.[xv]
Az Alkotmánybíróság ezt követően 2008 novemberében újra megállapította a kabinet rendeletének alkotmányellenességét, ismét az arra történő hivatkozással, hogy „a törvényességi ellenőrzés gyakorlására jogosult szerv hatáskörét 2/3-os törvény kell, hogy szabályozza”.[xvi] Sőt, leszögezték, hogy „a kormány elvonta az Országgyűlés hatáskörét”, megsértve ezzel „a jogállamiságból következő jogbiztonság követelményét is”. A helyzet törvényi rendezésére újabb határidőt, 2008. december 31-et írtak elő, azonban erre – továbbra is a kétharmados többség hiányából kifolyólag – nem került sor. A regionális államigazgatási hivatalokat ugyan létrehozták, anélkül azonban, hogy azoknak a helyhatóságok felett törvényességi ellenőrzési hatásköre lett volna.[xvii] Ebből következően a kétharmados többséggel bíró Fidesz-KDNP 2010. szeptemberi törvénymódosításáig alkotmányellenes állapot állt fenn.[xviii] A korábbi, minősített többséggel nem rendelkező balliberális kormányzat tehát elképzelése véghezvitele és az Alkotmánybíróság megkerülése érdekében olyan eszközt is hajlandó volt alkalmazni, melynek alkotmányellenességét a testület korábban maga mondta ki.
[i] Szűkítendő az Alkotmánybíróság hatásköre. Magyar Nemzet, 1994. április 15.
[ii] Kormánynyilatkozat. MTI, 1995, szeptember 14.
[iii] A pénzügyminiszter és a kormányfő nyilatkozata. Magyar Nemzet, 1995. november 24.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét nem korlátoznák. Magyar Nemzet, 1995. november 25.
[iv] Támogatják a stablizációt és a további reformokat. Világgazdaság, 1995. november 27.
[v] Két hét múlva ár-bér megállapodás? Világgazdaság, 1995. november 27.
[vi] Sürgős hézagpótlás kellene. Világgazdaság, 1995. november 27
Célbavett Alkotmánybíróság. Magyar Nemzet, 1995. november 28.
[vii] Az Alkotmánybíróság gazdaságpolitikai-költségvetési hatásköreinek korlátozásával kapcsolatos – hangsúlyozottan elvi – nézeteinek adott hangot pl. Halmai Gábor alkotmányjogász is akkoriban. Ld. Alkotmánybíróság – szűkebb korlátok között? Világgazdaság, 1995. november 27., ill. Gondolatok a gazdasági alkotmányosságról. Világosság, 1996/3.
[viii] Jelenleg is az Ab előtt van az emberi méltóságot oltalmazni hivatott, 2008-ban megszavazott, de ki nem hirdetett törvény.
[ix] Gyurcsány Ferenc: „Érdemes találkozni olyanokkal, akiknek bőrükre megy a játék”. Hírszerző, 2009. március 2. http://hirszerzo.hu/belfold/99604_gyurcsany_ferenc_erdemes_talalkozni_olyanok
[x] Alkotmánymódosítás a gyűlöletbeszéd büntethetősége érdekében. MTI, 2009. március 2. http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_1512?lang=hu
[xi] Az Országgyűlés 2010. február 22-én Mesterházy Attila javaslatára elfogadta a „holokauszt nyilvános tagadásáról” szóló Btk-módosító javaslatot. A jogszabályt Sólyom László aláírta, megjegyezve, hogy „szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre”. A módosítást több beadvánnyal is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, mely az új Országgyűlés által meghozott újabb módosításokra tekintettel utóbb elutasította azokat.
[xii] A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2006. évi CIX. törvény
[xiii] 297/2006. (XII.23.) Korm.rend.
[xiv] 90/2007. (XI.14.) AB határozat
[xv] Közigazgatási hivatalok működése – az Önkormányzati Minisztérium közleménye, 2008. július 21. http://www.jegyzo.hu/kozigazgatasi-hivatalok-mukodese-onkormanyzati-miniszterium-kozlemenye
[xvi] 131/2008. (XI.3.) AB határozat
[xvii] 318/2008. (XII.23.) Korm. rendelet
[xviii] A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2010. évi XLIII. törvény 77.§ (1) bekezdése
nezopontintezet.hu
gondola.hu 2010. november 26.
2010. november 27., szombat
Megvan az új alkotmány: három parlament, hat évnyi munka, nem lesz Alkotmánybíróság
Rövid híradásból értesülhettünk róla a minap: hatéves előkészítő munka után, a svéd Parlament áldását adta az új Alkotmányra. A jelenlévők közül 308 képviselő mondott igent, míg a nacionalista párt soraiból szeptemberben bekerült mind a 20 reprezentáns jobbnak látta elutasítani a megújított alaptörvényt. Nem is várhattunk egyebet, hiszen ők – furcsa fintora a demokráciának – jórészt éppen a társadalom rendjét jelenleg meghatározó elvek tagadása mentén jutottak mandátumhoz.
Legutóbb 1974-ben látta időszerűnek a parlament és a kormány, hogy tárgyalást kezdeményezzen a fiatal Carl XVI Gustaf királlyal az alaptörvények megváltoztatása céljából. Ugyanis a Bernadotte dinasztia alapításakor, 1809-ben írott, máig érvényben lévő alkotmány az uralkodó személyéhez kötött számos fontos hatalmi jogot. Olof Palménak valamint a Parlament elnökének és delegáltjainak, hosszas és olykor heves hangú tárgyalásokon végül sikerült meggyőznie a királyt, akinek választott uralkodói hitvallása amúgy is: 'A modern Svédországért!'...
Az 1975. január 1-én életbe lépett Alkotmány alapjaiban változtatta meg az előzőt, mely kisebb foltozásokkal több, mint 175 évig volt érvényben. A Bernadotte-ok megmaradásának ára az lett, hogy a király elfogadta hatalmának leszűkítését: azóta csupán ceremoniális szerepe van – noha részvétele a kormány bizonyos ülésein kívánatos maradt, miután államfőként a hadsereg főparancsnoka is. Az új alaptörvény szerint a trónöröklés rendje is demokratikussá vált: 1980-tól női ágon is lehetséges. Igaz, a svéd trónra lépés feltételei között meghagyták azt a kitételt, hogy a korona jogos várományosának csak az tekintheti magát, aki tagja a svéd evangélikus egyháznak, s házasságra lépése esetén bírja az államfő és a miniszterelnök hozzájárulását...
A svéd alkotmány csupán négy alappilléren nyugszik. Ezek az alapvető emberi jogokat (személyiség, vállalkozás, alkotás, tulajdon), az államformát, a hatalommegosztást s a hatalomgyakorlás átláthatóságát, és a szólás- és információs szabadságot írják le és garantálják. Svédország hatalmi struktúrájában a mindenkori király vagy királynő az államfő, azonban a hatalom a népé. Törvényalkotói joggal a hierarchia csúcsán lévő parlament elnöke valamint a képviselők testülete van felruházva. A végrehajtó hatalom a miniszterelnök és a miniszterek, valamint az állami hatóságok kezében van. A bíráskodás, természetszerűleg a három szintű bírósági rendszeré. Az adminisztratív irányítás pedig a 23 megye és a 290 önkormányzat joga és kötelessége.
A demokratikus alapelvek mentén meglévő politikai és társadalmi konszenzus elég valószínűtlenné teszi az alkotmány teljes újraszövegezését. Ám a társadalom és a világ változásai időnként szükségessé teszik új cikkek beiktatását – de így is ritkán nyúltak az alaptörvényhez. A modern svéd állam történetében néhányszor megtörtént. Például, a nők szavazati jogának megadásakor (1921), a halálbüntetés békeidőben való (1910) és teljes (1921) eltörlése miatt, s még néhány esetben.
A benyújtott, és a parlamenti többség által megvitatott és elfogadott javaslat egy nyilvános virtuális 'polcra' kerül – pihentetik, hogy a parlamenti képviselőknek és a társadalomnak is legyen módja a vitában való részvételre, annak befolyásolására.
E folyamatnak át kell ívelnie egy parlamenti választást. Ha az újonnan megválasztott képviselői testület is – változtatás nélkül!– megszavazta az előző periódusban megalkotott alkotmányi törvényjavaslatot, akkor az alaptörvények közé kerül. Tehát az alkotmányhoz kizárólag akkor és úgy lehet hozzányúlni, ha a módosító indítványról két, egymást követő parlament, egyszerű többséggel, megegyező értelmű döntést hozott (a kettő között egy parlamenti választással).
Az alkotmány módosításának útja lehet az alkotmányügyi népszavazás is, melyet egy alkotmánymódosító javaslat első elfogadása után – döntése mérlegre tételeként – írhat ki a parlament. Ez ügydöntő: az 'igen' megerősíti, a 'nem' szemétkosárba dobja a kérdéses parlamenti alkotmánymódosító törvényjavaslatot. Ez a törvény 1980. óta van érvényben, de eddig még nem használták.
1992-ben ismét időszerűvé vált az alkotmány egyik alapjának modernizálása. Így a világ első sajtótörvényéhez, az 1766-tól ma is érvényes Tryckfrihetslagenhez illesztettek egy modern alapjogot, mely az elektronikus médiumokat érinti. Eszerint minden svéd polgárnak joga hogy kifejezze véleményét, érzéseit, gondolatait a rádióban, televízióban, videofilmen, hangfelvételen az interneten és más eszközök által. Ugyanakkor semmilyen hatóságnak nincs joga, hogy a közlést megelőzően az abba való betekintést kérje. (Kivétel: a mozifilmek) A média-megjelenésben résztvevők, alkotók, adatközlők (forrásszemélyek) joga, ha úgy kívánják, anonimnak maradni.
2000. január 1-én a svéd állam az (1536-93 között államvallássá vált evangélikus hitű) svéd lutheránus egyház és az állam teljes szétválását rögzítették az alaptörvények között.
Az ország 1995-ös uniós csatlakozásának alkotmányba iktatása azonban egészen eddig váratott magára. Ezért aztán a szerdai lapok teljes joggal hozhatták az új alkotmány hírét olyan hangzatos címekkel, mint: Svédország most már törvényesen is az Európia Unió tagja.
A megújult alkotmány körül most nem zajlott túl nagy média-vita, hiszen egy hat-hét éves folyamat végére tett pontot. Az új alaptörvények elfogadása kötelező formaságnak is tekinthető, s nyugodtan elfoglalhatják helyüket az alkotmányban, hiszen az eltelt idő alatt már beépültek a mindennapjainkba. Még 2004-ben, az akkori szociáldemokrata miniszterelnök, Göran Persson nevezett ki egy bizottságot, hogy vizsgálják felül: milyen hiányosságai vannak a akkor 30 éves verziónak. Azóta tartott a javaslattevő és elvető folyamat, melyet elsősorban a parlamenti szakbizottságok (az adó-, pénz-, alkotmány-, igazság-, honvédelmi- és közlekedés-ügyi törvény-előkészítők), tartottak mozgásban.
* A svéd alaptörvények közé iktatták (15 év gyakorlat után) az ország Európa Uniós tagságát, mi több a Lisszaboni Folyamat döntéseit is.
* A szavazópolgárok az eddiginél is nagyobb szabadságot kapnak a választójogot illetően: a szavazólistákra bárkit felírhattak eddig is, s a listán szereplőket egyénileg is favorizálhatták, de legközelebb az egyéni bekerülés már nem nyolc, csupán a pártok esetében is szokásos öt százalékos szavazatrész megszerzéséhez kötött.
* Megnehezítik a hatalomban maradást is: minden parlamenti választás eredményét megerősítendő, a miniszterelnököt is újra meg kell nevezni: nem folytathatja automatikusan, akkor sem, ha pártja ismételt többséget szerzett.(Svédországban nem a király, hanem a Parlament elnöke jelöli ki az új miniszterelnököt).
* Nem lesz Alkotmánybíróság. A normakontroll (a Parlament törvényalkotó poziciójának ellensúlyaként) továbbra is minden bíróság joga és feladata marad. Továbbá: az eddigieknél is határozottabban szabályozzák a bírák kinevezését, a politika befolyásának minimalizálása érdekében.
* A személyes jogok tekintetében fontos újdonság, hogy az eddig is majdnem teljes körű, etnikumtól nem függő állampolgári jogok közé sorolták azt is, hogy származástól független legyen a védelmi szolgálatok (hadsereg, rendőrség, hírszerzés) legmagasabb pozícióiba történő kinevezés is.
* Könnyebb lesz helyi ügyekben döntő népszavazást kezdeményezni.
Figyelemre méltó, hogy csupán a szeptemberben mandátumot szerzett nacionalista párt (SD) húsz delegáltja számára jelentett gondot az új alkotmány elfogadása. Nem is várhattunk egyebet, hiszen a január 1-én érvénybe lépő új alapjogok a demokrácia erősítésének érdekében születtek: az állam és bizonyos intézményei hatalmának korlátozása, a nagyobb átláthatóság, a nagyobb nemzetközi nyitottság és elfogadás érdekében. Az SD pedig – furcsa fintora a demokráciának – többé-kevésbé ezekkel szemben deklarálja identitását, s éppen a társadalom rendjét jelenleg meghatározó elvek tagadása mentén jutottak mandátumhoz.
168óraonline, Szombat, 2010. november 27. 15:12
Dragos Erzsébet írása
Legutóbb 1974-ben látta időszerűnek a parlament és a kormány, hogy tárgyalást kezdeményezzen a fiatal Carl XVI Gustaf királlyal az alaptörvények megváltoztatása céljából. Ugyanis a Bernadotte dinasztia alapításakor, 1809-ben írott, máig érvényben lévő alkotmány az uralkodó személyéhez kötött számos fontos hatalmi jogot. Olof Palménak valamint a Parlament elnökének és delegáltjainak, hosszas és olykor heves hangú tárgyalásokon végül sikerült meggyőznie a királyt, akinek választott uralkodói hitvallása amúgy is: 'A modern Svédországért!'...
Az 1975. január 1-én életbe lépett Alkotmány alapjaiban változtatta meg az előzőt, mely kisebb foltozásokkal több, mint 175 évig volt érvényben. A Bernadotte-ok megmaradásának ára az lett, hogy a király elfogadta hatalmának leszűkítését: azóta csupán ceremoniális szerepe van – noha részvétele a kormány bizonyos ülésein kívánatos maradt, miután államfőként a hadsereg főparancsnoka is. Az új alaptörvény szerint a trónöröklés rendje is demokratikussá vált: 1980-tól női ágon is lehetséges. Igaz, a svéd trónra lépés feltételei között meghagyták azt a kitételt, hogy a korona jogos várományosának csak az tekintheti magát, aki tagja a svéd evangélikus egyháznak, s házasságra lépése esetén bírja az államfő és a miniszterelnök hozzájárulását...
A svéd alkotmány csupán négy alappilléren nyugszik. Ezek az alapvető emberi jogokat (személyiség, vállalkozás, alkotás, tulajdon), az államformát, a hatalommegosztást s a hatalomgyakorlás átláthatóságát, és a szólás- és információs szabadságot írják le és garantálják. Svédország hatalmi struktúrájában a mindenkori király vagy királynő az államfő, azonban a hatalom a népé. Törvényalkotói joggal a hierarchia csúcsán lévő parlament elnöke valamint a képviselők testülete van felruházva. A végrehajtó hatalom a miniszterelnök és a miniszterek, valamint az állami hatóságok kezében van. A bíráskodás, természetszerűleg a három szintű bírósági rendszeré. Az adminisztratív irányítás pedig a 23 megye és a 290 önkormányzat joga és kötelessége.
A demokratikus alapelvek mentén meglévő politikai és társadalmi konszenzus elég valószínűtlenné teszi az alkotmány teljes újraszövegezését. Ám a társadalom és a világ változásai időnként szükségessé teszik új cikkek beiktatását – de így is ritkán nyúltak az alaptörvényhez. A modern svéd állam történetében néhányszor megtörtént. Például, a nők szavazati jogának megadásakor (1921), a halálbüntetés békeidőben való (1910) és teljes (1921) eltörlése miatt, s még néhány esetben.
A benyújtott, és a parlamenti többség által megvitatott és elfogadott javaslat egy nyilvános virtuális 'polcra' kerül – pihentetik, hogy a parlamenti képviselőknek és a társadalomnak is legyen módja a vitában való részvételre, annak befolyásolására.
E folyamatnak át kell ívelnie egy parlamenti választást. Ha az újonnan megválasztott képviselői testület is – változtatás nélkül!– megszavazta az előző periódusban megalkotott alkotmányi törvényjavaslatot, akkor az alaptörvények közé kerül. Tehát az alkotmányhoz kizárólag akkor és úgy lehet hozzányúlni, ha a módosító indítványról két, egymást követő parlament, egyszerű többséggel, megegyező értelmű döntést hozott (a kettő között egy parlamenti választással).
Az alkotmány módosításának útja lehet az alkotmányügyi népszavazás is, melyet egy alkotmánymódosító javaslat első elfogadása után – döntése mérlegre tételeként – írhat ki a parlament. Ez ügydöntő: az 'igen' megerősíti, a 'nem' szemétkosárba dobja a kérdéses parlamenti alkotmánymódosító törvényjavaslatot. Ez a törvény 1980. óta van érvényben, de eddig még nem használták.
1992-ben ismét időszerűvé vált az alkotmány egyik alapjának modernizálása. Így a világ első sajtótörvényéhez, az 1766-tól ma is érvényes Tryckfrihetslagenhez illesztettek egy modern alapjogot, mely az elektronikus médiumokat érinti. Eszerint minden svéd polgárnak joga hogy kifejezze véleményét, érzéseit, gondolatait a rádióban, televízióban, videofilmen, hangfelvételen az interneten és más eszközök által. Ugyanakkor semmilyen hatóságnak nincs joga, hogy a közlést megelőzően az abba való betekintést kérje. (Kivétel: a mozifilmek) A média-megjelenésben résztvevők, alkotók, adatközlők (forrásszemélyek) joga, ha úgy kívánják, anonimnak maradni.
2000. január 1-én a svéd állam az (1536-93 között államvallássá vált evangélikus hitű) svéd lutheránus egyház és az állam teljes szétválását rögzítették az alaptörvények között.
Az ország 1995-ös uniós csatlakozásának alkotmányba iktatása azonban egészen eddig váratott magára. Ezért aztán a szerdai lapok teljes joggal hozhatták az új alkotmány hírét olyan hangzatos címekkel, mint: Svédország most már törvényesen is az Európia Unió tagja.
A megújult alkotmány körül most nem zajlott túl nagy média-vita, hiszen egy hat-hét éves folyamat végére tett pontot. Az új alaptörvények elfogadása kötelező formaságnak is tekinthető, s nyugodtan elfoglalhatják helyüket az alkotmányban, hiszen az eltelt idő alatt már beépültek a mindennapjainkba. Még 2004-ben, az akkori szociáldemokrata miniszterelnök, Göran Persson nevezett ki egy bizottságot, hogy vizsgálják felül: milyen hiányosságai vannak a akkor 30 éves verziónak. Azóta tartott a javaslattevő és elvető folyamat, melyet elsősorban a parlamenti szakbizottságok (az adó-, pénz-, alkotmány-, igazság-, honvédelmi- és közlekedés-ügyi törvény-előkészítők), tartottak mozgásban.
* A svéd alaptörvények közé iktatták (15 év gyakorlat után) az ország Európa Uniós tagságát, mi több a Lisszaboni Folyamat döntéseit is.
* A szavazópolgárok az eddiginél is nagyobb szabadságot kapnak a választójogot illetően: a szavazólistákra bárkit felírhattak eddig is, s a listán szereplőket egyénileg is favorizálhatták, de legközelebb az egyéni bekerülés már nem nyolc, csupán a pártok esetében is szokásos öt százalékos szavazatrész megszerzéséhez kötött.
* Megnehezítik a hatalomban maradást is: minden parlamenti választás eredményét megerősítendő, a miniszterelnököt is újra meg kell nevezni: nem folytathatja automatikusan, akkor sem, ha pártja ismételt többséget szerzett.(Svédországban nem a király, hanem a Parlament elnöke jelöli ki az új miniszterelnököt).
* Nem lesz Alkotmánybíróság. A normakontroll (a Parlament törvényalkotó poziciójának ellensúlyaként) továbbra is minden bíróság joga és feladata marad. Továbbá: az eddigieknél is határozottabban szabályozzák a bírák kinevezését, a politika befolyásának minimalizálása érdekében.
* A személyes jogok tekintetében fontos újdonság, hogy az eddig is majdnem teljes körű, etnikumtól nem függő állampolgári jogok közé sorolták azt is, hogy származástól független legyen a védelmi szolgálatok (hadsereg, rendőrség, hírszerzés) legmagasabb pozícióiba történő kinevezés is.
* Könnyebb lesz helyi ügyekben döntő népszavazást kezdeményezni.
Figyelemre méltó, hogy csupán a szeptemberben mandátumot szerzett nacionalista párt (SD) húsz delegáltja számára jelentett gondot az új alkotmány elfogadása. Nem is várhattunk egyebet, hiszen a január 1-én érvénybe lépő új alapjogok a demokrácia erősítésének érdekében születtek: az állam és bizonyos intézményei hatalmának korlátozása, a nagyobb átláthatóság, a nagyobb nemzetközi nyitottság és elfogadás érdekében. Az SD pedig – furcsa fintora a demokráciának – többé-kevésbé ezekkel szemben deklarálja identitását, s éppen a társadalom rendjét jelenleg meghatározó elvek tagadása mentén jutottak mandátumhoz.
168óraonline, Szombat, 2010. november 27. 15:12
Dragos Erzsébet írása
2010. november 23., kedd
Paczolay: Súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének csorbítása
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének csorbítása; Paczolay Péter az ELTE-n rendezett tanácskozáson kijelentette: az Alkotmánybíróság két évtizedes tevékenysége érvényes marad.
MTI| 2010. november 23.
A taláros testület elnöke az Alkotmány-alkotmányosság című budapesti konferencián tartott előadásában kiemelte a hatályos alkotmány nemzetközi beágyazottságát, illetve azt, hogy a megalkotandó új alaptörvény is az európai alkotmányos hagyomány része lesz.
Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnöke előadásában kifejtette: egy alkotmány stabilitása egyfelől társadalmi elfogadottságán, másfelől a politikai osztály mértéktartásán és alkotmányosságán múlik.
A KDNP-s politikus a hatályos alkotmány számos "gyengeségét" sorolta, olyan passzusokat, amelyek szerinte nem az alaptörvénybe valók, mint például a honvédség csapatmozgására, a honi légvédelemre, vagy éppen az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó rendelkezések.
HIRDETÉS
"Régi vesszőparipám az alkotmány és a jogrend stabilitása" - mondta a képviselő, akinek személyes véleménye szerint az alkotmány stabilitása szempontjából célszerű lenne, ha annak módosítását két egymást követő parlament minősített, kétharmados többségének támogatásához kötnék.
Salamon László szerint a jelenlegi alkotmányozás célja egy olyan, az Amerikai Egyesült Államok alaptörvényéhez hasonló kis, tömör alkotmány megalkotása, amelynek módosítására csak kivételesen lehet majd szükség.
MTI| 2010. november 23.
A taláros testület elnöke az Alkotmány-alkotmányosság című budapesti konferencián tartott előadásában kiemelte a hatályos alkotmány nemzetközi beágyazottságát, illetve azt, hogy a megalkotandó új alaptörvény is az európai alkotmányos hagyomány része lesz.
Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnöke előadásában kifejtette: egy alkotmány stabilitása egyfelől társadalmi elfogadottságán, másfelől a politikai osztály mértéktartásán és alkotmányosságán múlik.
A KDNP-s politikus a hatályos alkotmány számos "gyengeségét" sorolta, olyan passzusokat, amelyek szerinte nem az alaptörvénybe valók, mint például a honvédség csapatmozgására, a honi légvédelemre, vagy éppen az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó rendelkezések.
HIRDETÉS
"Régi vesszőparipám az alkotmány és a jogrend stabilitása" - mondta a képviselő, akinek személyes véleménye szerint az alkotmány stabilitása szempontjából célszerű lenne, ha annak módosítását két egymást követő parlament minősített, kétharmados többségének támogatásához kötnék.
Salamon László szerint a jelenlegi alkotmányozás célja egy olyan, az Amerikai Egyesült Államok alaptörvényéhez hasonló kis, tömör alkotmány megalkotása, amelynek módosítására csak kivételesen lehet majd szükség.
Bragyova: Alkotmánybíráskodás nélkül az Alkotmány nem a jogrendszer része
2010. november 23., kedd 18:40 InfoRádió
A jelenlegi Alkotmány preambuluma meghatározza azokat az alapvető irányokat, amelyek alapján az új alaptörvényt meg kell alkotni - mondta Bragyova András alkotmánybíró az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkotmányozásról szóló konferenciáján tartott előadásában. Véleménye szerint jogi szempontból nem állítható, hogy a jelenlegi alaptörvény a '49-es sztálinista alkotmány.
Egy új alkotmány akkor új, ha nem az előző folytatása - fejtette ki Bragyova András alkotmánybíró az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott előadásában. Szerinte Magyarországon erről nincs szó. Mint mondta, aki a jelenlegi Alkotmány ideiglenességét hangsúlyozza, az jogi szempontból csak a preambulumra alapozhatja ezt az állítást.
Szerinte az Alkotmány azért nem a '49-es alkotmány, mert az ideiglenességét is a '89-es országgyűlés állapította meg. Ráadásul a '49-es alkotmány hatályát vesztette a '89-es alkotmány elfogadásával.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a preambulum meghatározza azokat a pontokat, amelyeket az új alkotmánynak mindenképpen meg kell tartania. Ilyenek a többpártrendszer, a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, a jogállamiság, valamint az elidegeníthetetlen és sérthetetlen emberi jogok.
Bragyova András elmondta, különbséget kell tenni a jogrendszer részét alkotó és a politikai normát jelentő alkotmányok között. Ahhoz, hogy az alkotmány a jogrendszer része lehessen, annak alapvető feltétele, hogy legyen alkotmánybíráskodás.
Litauszky Balázs
A jelenlegi Alkotmány preambuluma meghatározza azokat az alapvető irányokat, amelyek alapján az új alaptörvényt meg kell alkotni - mondta Bragyova András alkotmánybíró az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkotmányozásról szóló konferenciáján tartott előadásában. Véleménye szerint jogi szempontból nem állítható, hogy a jelenlegi alaptörvény a '49-es sztálinista alkotmány.
Egy új alkotmány akkor új, ha nem az előző folytatása - fejtette ki Bragyova András alkotmánybíró az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott előadásában. Szerinte Magyarországon erről nincs szó. Mint mondta, aki a jelenlegi Alkotmány ideiglenességét hangsúlyozza, az jogi szempontból csak a preambulumra alapozhatja ezt az állítást.
Szerinte az Alkotmány azért nem a '49-es alkotmány, mert az ideiglenességét is a '89-es országgyűlés állapította meg. Ráadásul a '49-es alkotmány hatályát vesztette a '89-es alkotmány elfogadásával.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a preambulum meghatározza azokat a pontokat, amelyeket az új alkotmánynak mindenképpen meg kell tartania. Ilyenek a többpártrendszer, a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, a jogállamiság, valamint az elidegeníthetetlen és sérthetetlen emberi jogok.
Bragyova András elmondta, különbséget kell tenni a jogrendszer részét alkotó és a politikai normát jelentő alkotmányok között. Ahhoz, hogy az alkotmány a jogrendszer része lehessen, annak alapvető feltétele, hogy legyen alkotmánybíráskodás.
Litauszky Balázs
"Az alkotmányt bűnbakként kidobjuk" - Sólyom László az új alkotmányról
[origo]|2010. 11. 23., 15:32|Utolsó módosítás: 2010. 11. 23., 17:05|
"A rendszerváltás négy-öt év alatt végbement. Tévelygéseink azóta egy normális demokrácia tévelygései voltak, amelyek ellen voltakképpen az alkotmány betartása jelentené a legnagyobb védelmet" - mondta Sólyom László korábbi államfő kedden egy konferencián. Sólyom szerint, ha a jelenlegi alkotmányt bűnbakként odadobjuk, akkor az alkotmányosság értékét erodáljuk az emberekben. A korábbi államfő szerint minden országgyűlésnek megvolt és meglesz a felhatalmazása új alkotmány megalkotására, nincs szüksége alkotmányozási kényszer igazolására.
Videa: http://www.origo.hu/itthon/20101123-solyom-a-jelenlegi-alkotmany-mellett-ervelt.html
"A rendszerváltás négy-öt év alatt végbement. Tévelygéseink azóta egy normális demokrácia tévelygései voltak, amelyek ellen voltakképpen az alkotmány betartása jelentené a legnagyobb védelmet" - mondta Sólyom László korábbi államfő kedden egy konferencián. Sólyom szerint, ha a jelenlegi alkotmányt bűnbakként odadobjuk, akkor az alkotmányosság értékét erodáljuk az emberekben. A korábbi államfő szerint minden országgyűlésnek megvolt és meglesz a felhatalmazása új alkotmány megalkotására, nincs szüksége alkotmányozási kényszer igazolására.
Videa: http://www.origo.hu/itthon/20101123-solyom-a-jelenlegi-alkotmany-mellett-ervelt.html
Napi érdekből kiskapukat nyitnak az alkotmányon
Index * Szily László
2010. november 23., kedd 16:44 | 27 perce frissítve
Sólyom László az utóbbi időben annyira formába lendült, hogy állítólag őt kérték fel a Baywatch új szériájának főszerepére. Kedden az ELTE jogi karán olvasott be a bárdolatlanul alkotmányozó Fidesznek.
Jót tett Sólyomnak, hogy a Fidesz hálátlan módon kipöckölte a Sándor-palotából. Az ELTE jogi karán rendezett, az új alkotmányról szóló keddi konferencián nyoma sem volt az utóbbi éveit inkább jellemző tétovaságnak: a volt köztársasági elnök határozott volt, pontos és lendületes. Akárcsak nemrég a Pázmányon rendezett [1] hasonló eseményen, de most már nem bökdösött a levegőbe a mutatóujjával, ami ott mindenkit meglepett.
A feltámadásában nyilván nagy szerepe van annak, hogy a magyar jogászszakma, politikai vonzalmaitól és vallásosságától teljesen függetlenül, meglepően egységesen ítéli el a Fidesz alkotmánymódosítgatásait, illetve az új alkotmány körüli lépéseit. Napi érdekből kiskapukat nyitnak a koherens alkotmányon – fogalmazta meg a volt elnök sokak véleményét.
Orbán Viktor lesz a magyar Roosevelt?
Sólyom előtt Király Miklós dékán beszélt, és két híres amerikai példát is felhozott arra, hogy milyen problémákat okozott, amikor egy nagy többséggel megválasztott elnök vagy a háborús győztesek parlamentje azt hitte, az eredmény bármire feljogosítja.
hirdetés
A polgárháború után a republikánusok radikális szárnya olyan törvényeket szavaztatott meg, amelyek brutálisan büntették volna a vesztes délieket és hosszú időre bebetonozták volna a párt hatalmát. A békésebb átmenetre vágyó Andrew Johnson elnök sorra visszaküldte a törvényeket, mire a többség vád alá akarta helyeztetni. A republikánusoknak megvolt a kétharmaduk, de egy szavazat híján mégsem sikerült az impeachment, mert egy tökös szenátor, a kansasi Edmund Ross a lelkiismerete szerint, nemmel szavazott.
A másik példa főszerepelője Franklin Roosevelt, aki 1936-ban a valaha volt második legnagyobb különbséggel nyerte az elnökválasztást, 10 millióval több szavazattal, mint a republikánus Alf Landon. FDR berágott, mert a Legfelsőbb Bíróság sorra elkaszálta a gazdasági újjáépítést célzó New Deal törvényjavaslatait, mire az elnök a testületre támadt. Olyan módosítással próbálkozott, hogy a 70 évnél idősebb tagokat váltsák le. (A megbízatás azóta is élethosszig szól). Hiába volt óriási többség mögötte, végül hajlandó volt kompromisszumot kötni, és teljesen nem darálta be a Legfelsőbb Bíróságot.
A régi nem rossz, az újnak nincs értelme
Az áthallásos bevezető után jött Sólyom Hasselhoff László, és felsorolta azokat a pontokat, amikben gyakorlatilag a teljes jogászszakma egyetért. Eszerint – ellentétben a kormánypárti állításokkal
- nincs semmiféle alkotmányozási kényszer
- a régi alkotmány alapértékeit az újnak is tartalmaznia kell
- a kétségtelenül meglévő hiányosságok a hatályos alkotmány módosításával is javíthatók lennének
- újdonságot elsősorban a „szimbólumhordozó rész”, vagyis a preambulum hozhat
Sólyom többször is fájdalmasan említette, hogy mekkora a szakadék a szakma véleménye és a politikai gyakorlat között.
„Ma a többség a hatályos és az új alkotmány totális szembeállítására épít” – magyarázta. A kormánypárti érv, miszerint a régi akadályozza az új gazdasági rend kialakítását és általában az ország működőképességét, Sólyom szerint nem állja meg a helyét.
„A 2006 utáni belpolitika rengeteget ártott az alkotmányosságnak” – csapott az exelnök mindkét tábor felé. A régi és az új szembeállítása mesterségesen konstruált. A szimbolikus megújulás igénye ugyanakkor teljesen elfogadható, bár a tervezett újításokhoz nem lenne szükség a régi gyalázására – fejtegette Sólyom. Ha az Alkotmánybíróságot bűnbakként odadobjuk, erodáljuk az emberek hitét az alkotmányos keretekben – gondolja az exelnök.
A többség bármire feljogosít?
Sólyomot láthatólag különösen mélyen érinti, hogy a kormány a 98 százalékos különadó miatt hirtelen úgy módosította a hatályos alkotmányt, hogy az adótörvények vizsgálatát egyszerűen kivette az AB kezéből. "Most kezdődik a konszenzusos versus többségi demokrácia vitája és betáplálása a közvéleménybe, éppen ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a többségi demokráciát is köti az alkotmány" – fogalmazott Sólyom. (A Fidesz érvelése úgy foglalható össze, hogy az ilyen nagy szavazattöbség feljogosítja a kormányt, hogy arra hivatkozva bármilyen elképzelését megvalósítsa, akár az alkotmány módosítása árán is.) „Majdnem mindent” meg lehet oldani alkotmányosan is, ha a törvényhozók hajlandók energiát fordítani erre, nincs szükség az alkotmányos kontroll erőszakos elnémítására – mondta Sólyom. Az AB-re pedig a többség zsarnoksága ellen van szükség.
A volt elnök amiatt is aggódik, hogy az új alkotmány elfogadásával visszaáll-e a „normális alkotmányos mentalitás”. Pedig lennének igazi, eldöntendő kérdések is. Az alkotmányozóknak Sólyom szerint a modern kor olyan kérdéseire kéne inkább válaszolniuk, mint a genetikai kísérletek, a klónozás határai, az embrió jogállása, az információs önrendelkezési jog, a magyar állam és a kulturális nemzet viszonya, vagy a fenntartható fejlődés alkotmányba foglalása. Többször visszatért arra, hogy a Fidesz nem mond semmit az elképzeléseiről, azon felül, hogy valami újat akar. Ezért Sólyom arra tippel, hogy a végén kétkamarássá alakítják a Parlamentet, mert az nagyon feltűnő változás.
A professzor többször is leszögezte, hogy az alkotmánybírósági normakontrollnak az új alkotmányban teljesnek kell lennie és nem szabad elvenni a testülettől a jogot a jogszabályok megsemmisítéséhez. Végletekig elnyújthatja az alkotmányozást, ha az a forgatókönyv jön be, miszerint megszövegeznek egy egészen tömör és rövid magalkotmányt, aminek a részleteit aztán kétharmados törvényekben fejtik ki.
Nem hiányoztak az érzelmek sem, hiszen Sólyom így zárta a beszédét: "Antall József már gyógyíthatatlanul, reményvesztetten, műve közeli bukását tisztán látva, mégis azt mondta: a tisztesség hosszú távon megéri. Ezt szeretném kiegészíteni: az alkotmányosság hosszú távon megéri."
Paczolay: Súlyos hiba
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének csorbítása. Paczolay Péter az ELTE-n kedden rendezett tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság két évtizedes tevékenysége érvényes marad.
Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnöke előadásában kifejtette: egy alkotmány stabilitása egyfelől társadalmi elfogadottságán, másfelől a politikai osztály mértéktartásán és alkotmányosságán múlik.
A KDNP-s politikus a hatályos alkotmány számos "gyengeségét" sorolta, olyan passzusokat, amelyek szerinte nem az alaptörvénybe valók, mint például a honvédség csapatmozgására, a honi légvédelemre, vagy éppen az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó rendelkezések.
"Régi vesszőparipám az alkotmány és a jogrend stabilitása" - mondta a képviselő, akinek személyes véleménye szerint az alkotmány stabilitása szempontjából célszerű lenne, ha annak módosítását két egymást követő parlament minősített, kétharmados többségének támogatásához kötnék.
Salamon László szerint a jelenlegi alkotmányozás célja egy olyan, az Amerikai Egyesült Államok alaptörvényéhez hasonló kis, tömör alkotmány megalkotása, amelynek módosítására csak kivételesen lehet majd szükség. (MTI)
2010. november 23., kedd 16:44 | 27 perce frissítve
Sólyom László az utóbbi időben annyira formába lendült, hogy állítólag őt kérték fel a Baywatch új szériájának főszerepére. Kedden az ELTE jogi karán olvasott be a bárdolatlanul alkotmányozó Fidesznek.
Jót tett Sólyomnak, hogy a Fidesz hálátlan módon kipöckölte a Sándor-palotából. Az ELTE jogi karán rendezett, az új alkotmányról szóló keddi konferencián nyoma sem volt az utóbbi éveit inkább jellemző tétovaságnak: a volt köztársasági elnök határozott volt, pontos és lendületes. Akárcsak nemrég a Pázmányon rendezett [1] hasonló eseményen, de most már nem bökdösött a levegőbe a mutatóujjával, ami ott mindenkit meglepett.
A feltámadásában nyilván nagy szerepe van annak, hogy a magyar jogászszakma, politikai vonzalmaitól és vallásosságától teljesen függetlenül, meglepően egységesen ítéli el a Fidesz alkotmánymódosítgatásait, illetve az új alkotmány körüli lépéseit. Napi érdekből kiskapukat nyitnak a koherens alkotmányon – fogalmazta meg a volt elnök sokak véleményét.
Orbán Viktor lesz a magyar Roosevelt?
Sólyom előtt Király Miklós dékán beszélt, és két híres amerikai példát is felhozott arra, hogy milyen problémákat okozott, amikor egy nagy többséggel megválasztott elnök vagy a háborús győztesek parlamentje azt hitte, az eredmény bármire feljogosítja.
hirdetés
A polgárháború után a republikánusok radikális szárnya olyan törvényeket szavaztatott meg, amelyek brutálisan büntették volna a vesztes délieket és hosszú időre bebetonozták volna a párt hatalmát. A békésebb átmenetre vágyó Andrew Johnson elnök sorra visszaküldte a törvényeket, mire a többség vád alá akarta helyeztetni. A republikánusoknak megvolt a kétharmaduk, de egy szavazat híján mégsem sikerült az impeachment, mert egy tökös szenátor, a kansasi Edmund Ross a lelkiismerete szerint, nemmel szavazott.
A másik példa főszerepelője Franklin Roosevelt, aki 1936-ban a valaha volt második legnagyobb különbséggel nyerte az elnökválasztást, 10 millióval több szavazattal, mint a republikánus Alf Landon. FDR berágott, mert a Legfelsőbb Bíróság sorra elkaszálta a gazdasági újjáépítést célzó New Deal törvényjavaslatait, mire az elnök a testületre támadt. Olyan módosítással próbálkozott, hogy a 70 évnél idősebb tagokat váltsák le. (A megbízatás azóta is élethosszig szól). Hiába volt óriási többség mögötte, végül hajlandó volt kompromisszumot kötni, és teljesen nem darálta be a Legfelsőbb Bíróságot.
A régi nem rossz, az újnak nincs értelme
Az áthallásos bevezető után jött Sólyom Hasselhoff László, és felsorolta azokat a pontokat, amikben gyakorlatilag a teljes jogászszakma egyetért. Eszerint – ellentétben a kormánypárti állításokkal
- nincs semmiféle alkotmányozási kényszer
- a régi alkotmány alapértékeit az újnak is tartalmaznia kell
- a kétségtelenül meglévő hiányosságok a hatályos alkotmány módosításával is javíthatók lennének
- újdonságot elsősorban a „szimbólumhordozó rész”, vagyis a preambulum hozhat
Sólyom többször is fájdalmasan említette, hogy mekkora a szakadék a szakma véleménye és a politikai gyakorlat között.
„Ma a többség a hatályos és az új alkotmány totális szembeállítására épít” – magyarázta. A kormánypárti érv, miszerint a régi akadályozza az új gazdasági rend kialakítását és általában az ország működőképességét, Sólyom szerint nem állja meg a helyét.
„A 2006 utáni belpolitika rengeteget ártott az alkotmányosságnak” – csapott az exelnök mindkét tábor felé. A régi és az új szembeállítása mesterségesen konstruált. A szimbolikus megújulás igénye ugyanakkor teljesen elfogadható, bár a tervezett újításokhoz nem lenne szükség a régi gyalázására – fejtegette Sólyom. Ha az Alkotmánybíróságot bűnbakként odadobjuk, erodáljuk az emberek hitét az alkotmányos keretekben – gondolja az exelnök.
A többség bármire feljogosít?
Sólyomot láthatólag különösen mélyen érinti, hogy a kormány a 98 százalékos különadó miatt hirtelen úgy módosította a hatályos alkotmányt, hogy az adótörvények vizsgálatát egyszerűen kivette az AB kezéből. "Most kezdődik a konszenzusos versus többségi demokrácia vitája és betáplálása a közvéleménybe, éppen ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a többségi demokráciát is köti az alkotmány" – fogalmazott Sólyom. (A Fidesz érvelése úgy foglalható össze, hogy az ilyen nagy szavazattöbség feljogosítja a kormányt, hogy arra hivatkozva bármilyen elképzelését megvalósítsa, akár az alkotmány módosítása árán is.) „Majdnem mindent” meg lehet oldani alkotmányosan is, ha a törvényhozók hajlandók energiát fordítani erre, nincs szükség az alkotmányos kontroll erőszakos elnémítására – mondta Sólyom. Az AB-re pedig a többség zsarnoksága ellen van szükség.
A volt elnök amiatt is aggódik, hogy az új alkotmány elfogadásával visszaáll-e a „normális alkotmányos mentalitás”. Pedig lennének igazi, eldöntendő kérdések is. Az alkotmányozóknak Sólyom szerint a modern kor olyan kérdéseire kéne inkább válaszolniuk, mint a genetikai kísérletek, a klónozás határai, az embrió jogállása, az információs önrendelkezési jog, a magyar állam és a kulturális nemzet viszonya, vagy a fenntartható fejlődés alkotmányba foglalása. Többször visszatért arra, hogy a Fidesz nem mond semmit az elképzeléseiről, azon felül, hogy valami újat akar. Ezért Sólyom arra tippel, hogy a végén kétkamarássá alakítják a Parlamentet, mert az nagyon feltűnő változás.
A professzor többször is leszögezte, hogy az alkotmánybírósági normakontrollnak az új alkotmányban teljesnek kell lennie és nem szabad elvenni a testülettől a jogot a jogszabályok megsemmisítéséhez. Végletekig elnyújthatja az alkotmányozást, ha az a forgatókönyv jön be, miszerint megszövegeznek egy egészen tömör és rövid magalkotmányt, aminek a részleteit aztán kétharmados törvényekben fejtik ki.
Nem hiányoztak az érzelmek sem, hiszen Sólyom így zárta a beszédét: "Antall József már gyógyíthatatlanul, reményvesztetten, műve közeli bukását tisztán látva, mégis azt mondta: a tisztesség hosszú távon megéri. Ezt szeretném kiegészíteni: az alkotmányosság hosszú távon megéri."
Paczolay: Súlyos hiba
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének csorbítása. Paczolay Péter az ELTE-n kedden rendezett tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság két évtizedes tevékenysége érvényes marad.
Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnöke előadásában kifejtette: egy alkotmány stabilitása egyfelől társadalmi elfogadottságán, másfelől a politikai osztály mértéktartásán és alkotmányosságán múlik.
A KDNP-s politikus a hatályos alkotmány számos "gyengeségét" sorolta, olyan passzusokat, amelyek szerinte nem az alaptörvénybe valók, mint például a honvédség csapatmozgására, a honi légvédelemre, vagy éppen az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó rendelkezések.
"Régi vesszőparipám az alkotmány és a jogrend stabilitása" - mondta a képviselő, akinek személyes véleménye szerint az alkotmány stabilitása szempontjából célszerű lenne, ha annak módosítását két egymást követő parlament minősített, kétharmados többségének támogatásához kötnék.
Salamon László szerint a jelenlegi alkotmányozás célja egy olyan, az Amerikai Egyesült Államok alaptörvényéhez hasonló kis, tömör alkotmány megalkotása, amelynek módosítására csak kivételesen lehet majd szükség. (MTI)
2010. november 14., vasárnap
A magyarok többsége észre sem veszi, hogy átverték
Kilényi Géza professzor szerint a Magyar Köztársaság immár nem jogállam
Nekem csak egy kérésem van azokhoz, akik az új alaptörvényt készítik elő: szíveskedjenek kivenni az alkotmányból a szakaszt, amely szerint a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam, mert már nem az - értékeli az elmúlt hetek eseményeit Kilényi Géza, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Lencsés Károly - Nagy N. Péter| NOL| 2010. november 14.
- Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, sokan gondolhatták, hogy a demokratikus intézményrendszer alapjai támadhatatlanná válnak. Így történt?
- Az unió a tagállamok belső jogrendjét érintő kérdésekbe nem szívesen avatkozik bele.
- Akkor hát az EU akciórádiuszán kívül esik, hogy mi történik például a magyar alkotmánybírósággal, vagy hogy milyen módszerekkel töltik fel a költségvetés bevételi oldalát?
- Lényegében igen, de azért bízom benne, hogy sok minden nincs még lefutva. Hiába gondolja ugyanis Matolcsy György, hogy bármit beleírhat a költségvetésbe, a görög válság óta Brüsszel rendkívül érzékeny. A magán-nyugdíjbiztosítási befizetések eltérítésével több mint háromszázmilliárdos tétel került a büdzsébe, de megjelent ott még 530 milliárd forint, amit az állami rendszerbe visszalépőktől várnak. Ám ez olyan bizonytalan váromány, amelyre még az ÁSZ elnöke is felkapta a fejét. Ha ezt a tervezetet teszik le az unió asztalára, könnyen lehet, hogy Brüsszel sem bólint rá.
- Lehet, hogy Brüsszel csóválja a fejét, de azért az is erős érv, hogy a magyar választók többsége radikális változásokat akart.
- Miért hazudunk? Tudja valaki, hogy mi történt a szavazófülkében? Az emberek keresztet tettek a szimpatikusnak tartott képviselők vagy pártok mellé, de az eddigi rendszer teljes felforgatásáról szó sem volt.
- Mit ért teljes felforgatáson?
- A hagyományos Montesquieu-i megközelítés szerint törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmi ágat különböztetünk meg, ám én úgy vélem, a modern államszervezetben immár önálló hatalmi tényező az Alkotmánybíróság, az ügyészség és a köztársasági elnök is. A miniszterelnök pedig nemcsak a végrehajtó, hanem - szociológiai értelemben legalábbis - a törvényhozó hatalmat is kézben tartja. Magyarországon kiváltképpen. Az AB is a legjobb úton halad abba az irányba, hogy szintén a kormányfő „kezére kerüljön". Az ügyészség vezetője hamarosan szintén a miniszterelnök választott embere lesz, ha elfogadják Boross Péter azon javaslatát, amely szerint a kormányfőnek kellene jelölnie a főbírót és a főügyészt, akkor azért, ha nem fogadják el, akkor pedig elég a köztársasági elnök figyelmét felhívni rá, kit szeretne látni a kormányfő a poszton. E szervezetnél ráadásul szigorú hierarchia van, egy ember mindent eldönthet. Például az egyszemélyes „számonkérőszékként" működő országgyűlési képviselő, Budai Gyula mindent megtesz annak érdekében, hogy a legfőbb ügyész rendelje el Gyurcsány Ferenccel szemben a nyomozást, de a vádhatóság főemberének már csak pár hete van a nyugdíjig, így ebbe nem akar belemenni. Amint azonban Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, az eljárás bizonyára megindul, és az már senkit nem érdekel, hogy mi lesz az eredménye. Gondoljunk csak annak a rendőr alezredesnek a meghurcoltatására, akivel szemben hat évig folyt büntetőeljárás, ráment az egzisztenciája és az egészsége, míg kiderült, hogy ok nélkül. A lényeg: minden hatalmi tényező egy centrum, a miniszterelnök befolyása alá kerül.
- Az Alkotmánybíróságra a kormányfő egyelőre nem kinevezésekkel, hanem még közvetlenebb eszközökkel hat. Alkotmánymódosítással elveszik például a kormány számára kényelmetlen hatásköreit.
- Szerencsére felhagytak azzal az elképzeléssel, hogy azokban az ügyekben, amelyekben nem tartható népszavazás, az AB se járhasson el, mert ez emeletes baromság volt, hiszen a két dolognak egymáshoz semmi köze. A referendumra nem bocsátható tárgyak körébe - ilyenek például az adók, a vámok, a nemzetközi szerződések végrehajtása - azért kerültek be az adók, mert nincs olyan ostoba ember, aki megszavazná, hogy nagyobb közterheket viseljen. De az AB nem a saját zsebére tekintettel vizsgálódik, hanem azt nézi, hogy egy törvény összhangban van-e az alkotmánnyal vagy sem. Ezt valaki talán elmagyarázhatta volna a hódmezővásárhelyi polgármesternek. Lázár János hallhatott azért erről valamit, mert előállt egy másik ötlettel, amely szerint az AB a pénzügyi tárgyú törvényeket bizonyos esetekben mégis vizsgálhatja: akkor, ha alapjogokat sértenek. Ez rendben is lenne, csakhogy ezeket az alapjogokat fel is sorolták, gondosan kifelejtve egyetlen egyet, a tulajdonhoz fűződő jogot. Ami felháborító, mert a jogban kevésbé járatos János bácsi nem veszi észre, hogy átverték. Az adójogszabályok az emberi életet, az emberi méltóság vagy a személyes adatok védelmének alkotmányos elvét ugyanis nemigen szokták sérteni, a tulajdonosi jogokat annál inkább. Ráadásul visszamenőleges hatállyal végképp nem hozhatnak olyan jogszabályt, amely az érintettekre nézve hátrányos rendelkezéseket tartalmaz. Ezt az általános jogelvet mi oktatjuk az egyetemeken, de úgy tűnik, egyes politikusok még nem hallottak róla. Pedig nagyon vigyázni kellene, mert ha egyetlen precedenssel szolgálunk, nincs többé megállás. Akkor gyorsan eljuthatunk addig, hogy valakit egy olyan korábbi tettéért ítélünk el, ami az „elkövetés" idején nem volt ugyan bűncselekmény, ám később azzá nyilvánították. A visszamenőleges jogalkotás tilalmának semmibevétele a jogállamiság arcul köpése.
- A lavinát a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó indította el, ön pedig korábban többször is hangsúlyozta, nincs rosszabb, mint adott történelmi szituációhoz igazítani az alkotmányt.
- Ennél sokkal rosszabb történt. A 98 százalékos büntető adó kevésbé érdekli a kormányzatot, ám annál inkább foglalkoztatja a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése, illetve az egyes ágazatokra visszamenőleg kivetett adók ügye. Ha az AB ezeket is alkotmányellenesnek találná, borul a jövő évi költségvetés. Meg a következő. Én megértem a kormányzati törekvéseket, hiszen a Fidesz a kampány során sok mindent ígért, többek között azonnali és drasztikus adócsökkentést is. Ennek forrását pedig a költségvetési hiány jelentős emelésében látták, ám Brüsszel közbeszólt. A pénzt elő kell teremteni, s ha törvényes úton nem megy, hát az AB-t hozták olyan helyzetbe, hogy hozzon egy határozatot, amelyre a Fidesz - a tisztességtelen végkielégítések visszaszerzésének szándékára hivatkozva - a testület hatáskörének szűkítésével válaszolhat. Így már az adózással kapcsolatos más törvények ügyében sem vizsgálódhatnak szabadon az alkotmánybírák. Az AB pedig kényszerpályán volt, mert egyszerűen nem hozhatott más tartalmú határozatot, mint amilyent hozott.
- Öntől idézünk: „a Szent Korona-tan összefonódik a királysággal, s lehet, hogy az én értesüléseim hiányosak, de a rendszerváltáskor a magyar nép a köztársaságot választotta, s nincs tudomásom arról, hogy bárki meg akarná koronáztatni magát. Bár ezt fenntartásokkal mondom, mert mostanában sok minden előfordulhat". Ne legyünk olcsók, nem kérdezzük meg, kire gondolt, csak azt, hogy mire. Mi fordulhat elő? Van-e határ, amit lehetetlenség átlépni?
- Nincs. Önmagában nem a királysággal van baj. Európában nagyon sok országban ez az államforma. Azzal van a baj, hogy nincs határ. Bármi megtörténhet. Európában sok helyen létezik alkotmányos tilalmi lista. Leszögezik, hogy az alaptörvény mely passzusai érinthetetlenek. És ezekhez nem lehet hozzányúlni semmiféle többséggel. Van, ahol éppen a köztársasági államformát óvják így. Máshol az alapjogokat. Mindenesetre vannak határok. Nálunk nincsenek. S ennek egyre inkább gyakorlati jelentősége lehet. A helyzet már csak azért is aggasztó, mert semmi komolyság nem látszik abban, ahogy a mostani kormány hozzányúl az alaptörvényhez.
- Na és?, mondaná erre Lázár János. Mondta is. A lényeg az emberektől nyert felhatalmazás. Az AB működése, illetve az alkotmányozás részletkérdései az értelmiségi elitet érdeklik, senki mást.
- Szerintem is. Az emberek többségét csak az érdekli, hogy mi történhet velük. Ma még nem érezhetik úgy, hogy érintve lennének. Mi már tudjuk, hogy a bőrünkre megy a játék, ők még nem. Amiben az a nagy baj, hogy mire rájönnek, már késő lesz.
- Azért az Alkotmányban még ott van, hogy Magyarország jogállam. Ez azt jelenti, hogy mégiscsak vannak határok.
- Nekem csak egy kérésem van azokhoz, akik az új alaptörvényt készítik elő: szíveskedjenek ezt a szakaszt kihagyni, mert a Magyar Köztársaság sajnos már nem jogállam. Amikor heti gyakorisággal lehet az alkotmányt módosítani, amikor a jogállamiság elemi normáit fel lehet rúgni, amikor nem vesznek tudomást arról, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet kötelezettségeket előíró törvényeket hozni, akkor ne beszéljünk jogállamiságról. Ez már olyan, mintha Orbán Viktor megint elmenne a békéscsabai kolbásztöltő versenyre, és mert valami nem úgy sikerül neki, ahogy remélte, azonnal megváltoztatja a versenyszabályokat. Akár visszamenőlegesen is új veszteseket hirdet.
- Rendszer lenne abból, amit a költségvetési százmilliárdok behajtása kedvéért improvizáltak?
- Nem hinném, hogy mindez ötletszerűen történik. Az önök lapja is idézte Orbánt, aki néhány napja azt mondta, hogy erős államot akar, amely védi a közérdeket, ahol értelmetlen, buta szabályok nem akadályozzák azokat, akik dolgoznak. Tehát én lennék az értelmetlen és buta szabályok hirdetője, aki azt mondja, hogy visszamenőleges hatállyal nem illik törvényeket hozni. Sokan emlékeznek rá, hogy a kommunizmusban a hierarchia csúcsán az állami tulajdon volt, ezt követte a csoporttulajdon, a személyi tulajdon, míg végül a sorban az utolsó a csúnya magántulajdon volt. Ehhez akarunk visszatérni? Az alkotmányunk most kimondja: a magántulajdon és a köztulajdon azonos védelemben részesül. A változások iránya azonban a szocializmus felé mutat. Ki mondja meg, hogy mi a közérdek? A miniszterelnök? Erről az jut az eszembe, hogy amikor Göring helyettese ellen a Gestapo vizsgálódni kezdett, és feltárta annak zsidó származását, Göring kijelentette, „azt, hogy a harmadik birodalomban ki a zsidó, én mondom meg". Most meg azt mondják meg, hogy mi jó a népnek, mi lesz jó majdan a nyugdíjasoknak, s mi számít pofátlan végkielégítésnek. Ha mindezt lenyeljük, valaki egyszer csak felfedezi, hogy sok pénz van a bankban, és az államnak szüksége van rá, s rekvirálja is, azzal, hogy majd visszaadja, de hogy mikor, azt már nem mondja meg.
- Nagy utakat járunk be Göringtől a szocializmuson át a mai határok döntögetéséig...
- Nézzék, Kulcsár Kálmán 1988 júliusában bízott meg - többedmagammal együtt - azzal, hogy terjesszük a kormány elé az alkotmány felülvizsgálatának koncepcióját. Nekem az országgyűlés, az elnöki tanács és az akkor még nem létező alkotmánybíróság jutott. Két hónap múlva ott volt a koncepció, amelynek lényege: az önkény intézményes kizárása érdekében nincs más lehetőség, mint a fékek és egyensúlyok rendszerének kialakítása. Ezt ma is írhatnám. Még korábban, 1987-ben Kulcsár Kálmánnal és Sárközy Tamással írtunk egy munkaanyagot. Idézek belőle: „Nem helyes szerintünk egy olyan állítás, hogy a szocialista célok megvalósítása kizárólag vagy leghatékonyabban az egypártrendszer keretei között lehetséges. Nem szabad szem elől téveszteni az egypártrendszerrel szükségképpen velejáró olyan potenciális veszélyeket, mint a hatalomban gyökerező túlzott magabiztosság, a személyi vagy kollektív csalhatatlanságba vetett szinte vallásos hit, az intézményi biztosítékok hiánya egy személyi kultusz, személyi diktatúra esetleges kialakításával, súlyos társadalmi torzulásokra vezető politika megvalósításával szemben...". Akkor azonnal titkosították a koncepciót, aztán csak megvalósult. Ma ismét aktuális.
- Ön az autonómia egy fontos területének részese. De a tudomány mellett az egyházak vagy az igazságszolgáltatás autonómiáját is említhetnénk. Veszélyben lehet-e bármelyik?
- Bármi megtörténhet. Az országnak nem tesz jót, ha a végrehajtó hatalom egyszerre ássa ki a csatabárdot az Alkotmánybírósággal és a Legfelsőbb Bírósággal szemben. Köztudott ugyanis, hogy a tűzoltók kénytelenek voltak bírósághoz fordulni a meg nem fizetett túlóra-díjaik tárgyában. Végső fórumként a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy ezt a pénzt ki kell fizetni nekik. Most viszont közölték velük, hogy nem kapnak semmit. Indok: a 2011. évi költségvetési törvény tervezetében erre nincs fedezet. No de ki csinálta a tervezetet és ki fogja elfogadni ? Óriási hiba, hogy a kormány nem lát tovább az orránál és kizárólag magyar relációban gondolkodik. Pedig a kirívó törvény- és alkotmánysértésekhez lesz néhány szava az Emberi Jogok Európai Bíróságának és más nemzetközi szerveknek is. Úgy tűnik, hogy ez a miniszterelnök "jobb kezének" mindeddig nem jutott eszébe. Sajnálom őt.
- Miként védelmezheti ki-ki a maga frontján a szuverenitást?
- A személyest lehet, intézményesen viszont nem látszik a hatékony védekezés lehetősége.
- Mégis, mondjon valami biztatót!
- Most például nem esik az eső.
Nekem csak egy kérésem van azokhoz, akik az új alaptörvényt készítik elő: szíveskedjenek kivenni az alkotmányból a szakaszt, amely szerint a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam, mert már nem az - értékeli az elmúlt hetek eseményeit Kilényi Géza, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Lencsés Károly - Nagy N. Péter| NOL| 2010. november 14.
- Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, sokan gondolhatták, hogy a demokratikus intézményrendszer alapjai támadhatatlanná válnak. Így történt?
- Az unió a tagállamok belső jogrendjét érintő kérdésekbe nem szívesen avatkozik bele.
- Akkor hát az EU akciórádiuszán kívül esik, hogy mi történik például a magyar alkotmánybírósággal, vagy hogy milyen módszerekkel töltik fel a költségvetés bevételi oldalát?
- Lényegében igen, de azért bízom benne, hogy sok minden nincs még lefutva. Hiába gondolja ugyanis Matolcsy György, hogy bármit beleírhat a költségvetésbe, a görög válság óta Brüsszel rendkívül érzékeny. A magán-nyugdíjbiztosítási befizetések eltérítésével több mint háromszázmilliárdos tétel került a büdzsébe, de megjelent ott még 530 milliárd forint, amit az állami rendszerbe visszalépőktől várnak. Ám ez olyan bizonytalan váromány, amelyre még az ÁSZ elnöke is felkapta a fejét. Ha ezt a tervezetet teszik le az unió asztalára, könnyen lehet, hogy Brüsszel sem bólint rá.
- Lehet, hogy Brüsszel csóválja a fejét, de azért az is erős érv, hogy a magyar választók többsége radikális változásokat akart.
- Miért hazudunk? Tudja valaki, hogy mi történt a szavazófülkében? Az emberek keresztet tettek a szimpatikusnak tartott képviselők vagy pártok mellé, de az eddigi rendszer teljes felforgatásáról szó sem volt.
- Mit ért teljes felforgatáson?
- A hagyományos Montesquieu-i megközelítés szerint törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmi ágat különböztetünk meg, ám én úgy vélem, a modern államszervezetben immár önálló hatalmi tényező az Alkotmánybíróság, az ügyészség és a köztársasági elnök is. A miniszterelnök pedig nemcsak a végrehajtó, hanem - szociológiai értelemben legalábbis - a törvényhozó hatalmat is kézben tartja. Magyarországon kiváltképpen. Az AB is a legjobb úton halad abba az irányba, hogy szintén a kormányfő „kezére kerüljön". Az ügyészség vezetője hamarosan szintén a miniszterelnök választott embere lesz, ha elfogadják Boross Péter azon javaslatát, amely szerint a kormányfőnek kellene jelölnie a főbírót és a főügyészt, akkor azért, ha nem fogadják el, akkor pedig elég a köztársasági elnök figyelmét felhívni rá, kit szeretne látni a kormányfő a poszton. E szervezetnél ráadásul szigorú hierarchia van, egy ember mindent eldönthet. Például az egyszemélyes „számonkérőszékként" működő országgyűlési képviselő, Budai Gyula mindent megtesz annak érdekében, hogy a legfőbb ügyész rendelje el Gyurcsány Ferenccel szemben a nyomozást, de a vádhatóság főemberének már csak pár hete van a nyugdíjig, így ebbe nem akar belemenni. Amint azonban Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, az eljárás bizonyára megindul, és az már senkit nem érdekel, hogy mi lesz az eredménye. Gondoljunk csak annak a rendőr alezredesnek a meghurcoltatására, akivel szemben hat évig folyt büntetőeljárás, ráment az egzisztenciája és az egészsége, míg kiderült, hogy ok nélkül. A lényeg: minden hatalmi tényező egy centrum, a miniszterelnök befolyása alá kerül.
- Az Alkotmánybíróságra a kormányfő egyelőre nem kinevezésekkel, hanem még közvetlenebb eszközökkel hat. Alkotmánymódosítással elveszik például a kormány számára kényelmetlen hatásköreit.
- Szerencsére felhagytak azzal az elképzeléssel, hogy azokban az ügyekben, amelyekben nem tartható népszavazás, az AB se járhasson el, mert ez emeletes baromság volt, hiszen a két dolognak egymáshoz semmi köze. A referendumra nem bocsátható tárgyak körébe - ilyenek például az adók, a vámok, a nemzetközi szerződések végrehajtása - azért kerültek be az adók, mert nincs olyan ostoba ember, aki megszavazná, hogy nagyobb közterheket viseljen. De az AB nem a saját zsebére tekintettel vizsgálódik, hanem azt nézi, hogy egy törvény összhangban van-e az alkotmánnyal vagy sem. Ezt valaki talán elmagyarázhatta volna a hódmezővásárhelyi polgármesternek. Lázár János hallhatott azért erről valamit, mert előállt egy másik ötlettel, amely szerint az AB a pénzügyi tárgyú törvényeket bizonyos esetekben mégis vizsgálhatja: akkor, ha alapjogokat sértenek. Ez rendben is lenne, csakhogy ezeket az alapjogokat fel is sorolták, gondosan kifelejtve egyetlen egyet, a tulajdonhoz fűződő jogot. Ami felháborító, mert a jogban kevésbé járatos János bácsi nem veszi észre, hogy átverték. Az adójogszabályok az emberi életet, az emberi méltóság vagy a személyes adatok védelmének alkotmányos elvét ugyanis nemigen szokták sérteni, a tulajdonosi jogokat annál inkább. Ráadásul visszamenőleges hatállyal végképp nem hozhatnak olyan jogszabályt, amely az érintettekre nézve hátrányos rendelkezéseket tartalmaz. Ezt az általános jogelvet mi oktatjuk az egyetemeken, de úgy tűnik, egyes politikusok még nem hallottak róla. Pedig nagyon vigyázni kellene, mert ha egyetlen precedenssel szolgálunk, nincs többé megállás. Akkor gyorsan eljuthatunk addig, hogy valakit egy olyan korábbi tettéért ítélünk el, ami az „elkövetés" idején nem volt ugyan bűncselekmény, ám később azzá nyilvánították. A visszamenőleges jogalkotás tilalmának semmibevétele a jogállamiság arcul köpése.
- A lavinát a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó indította el, ön pedig korábban többször is hangsúlyozta, nincs rosszabb, mint adott történelmi szituációhoz igazítani az alkotmányt.
- Ennél sokkal rosszabb történt. A 98 százalékos büntető adó kevésbé érdekli a kormányzatot, ám annál inkább foglalkoztatja a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése, illetve az egyes ágazatokra visszamenőleg kivetett adók ügye. Ha az AB ezeket is alkotmányellenesnek találná, borul a jövő évi költségvetés. Meg a következő. Én megértem a kormányzati törekvéseket, hiszen a Fidesz a kampány során sok mindent ígért, többek között azonnali és drasztikus adócsökkentést is. Ennek forrását pedig a költségvetési hiány jelentős emelésében látták, ám Brüsszel közbeszólt. A pénzt elő kell teremteni, s ha törvényes úton nem megy, hát az AB-t hozták olyan helyzetbe, hogy hozzon egy határozatot, amelyre a Fidesz - a tisztességtelen végkielégítések visszaszerzésének szándékára hivatkozva - a testület hatáskörének szűkítésével válaszolhat. Így már az adózással kapcsolatos más törvények ügyében sem vizsgálódhatnak szabadon az alkotmánybírák. Az AB pedig kényszerpályán volt, mert egyszerűen nem hozhatott más tartalmú határozatot, mint amilyent hozott.
- Öntől idézünk: „a Szent Korona-tan összefonódik a királysággal, s lehet, hogy az én értesüléseim hiányosak, de a rendszerváltáskor a magyar nép a köztársaságot választotta, s nincs tudomásom arról, hogy bárki meg akarná koronáztatni magát. Bár ezt fenntartásokkal mondom, mert mostanában sok minden előfordulhat". Ne legyünk olcsók, nem kérdezzük meg, kire gondolt, csak azt, hogy mire. Mi fordulhat elő? Van-e határ, amit lehetetlenség átlépni?
- Nincs. Önmagában nem a királysággal van baj. Európában nagyon sok országban ez az államforma. Azzal van a baj, hogy nincs határ. Bármi megtörténhet. Európában sok helyen létezik alkotmányos tilalmi lista. Leszögezik, hogy az alaptörvény mely passzusai érinthetetlenek. És ezekhez nem lehet hozzányúlni semmiféle többséggel. Van, ahol éppen a köztársasági államformát óvják így. Máshol az alapjogokat. Mindenesetre vannak határok. Nálunk nincsenek. S ennek egyre inkább gyakorlati jelentősége lehet. A helyzet már csak azért is aggasztó, mert semmi komolyság nem látszik abban, ahogy a mostani kormány hozzányúl az alaptörvényhez.
- Na és?, mondaná erre Lázár János. Mondta is. A lényeg az emberektől nyert felhatalmazás. Az AB működése, illetve az alkotmányozás részletkérdései az értelmiségi elitet érdeklik, senki mást.
- Szerintem is. Az emberek többségét csak az érdekli, hogy mi történhet velük. Ma még nem érezhetik úgy, hogy érintve lennének. Mi már tudjuk, hogy a bőrünkre megy a játék, ők még nem. Amiben az a nagy baj, hogy mire rájönnek, már késő lesz.
- Azért az Alkotmányban még ott van, hogy Magyarország jogállam. Ez azt jelenti, hogy mégiscsak vannak határok.
- Nekem csak egy kérésem van azokhoz, akik az új alaptörvényt készítik elő: szíveskedjenek ezt a szakaszt kihagyni, mert a Magyar Köztársaság sajnos már nem jogállam. Amikor heti gyakorisággal lehet az alkotmányt módosítani, amikor a jogállamiság elemi normáit fel lehet rúgni, amikor nem vesznek tudomást arról, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet kötelezettségeket előíró törvényeket hozni, akkor ne beszéljünk jogállamiságról. Ez már olyan, mintha Orbán Viktor megint elmenne a békéscsabai kolbásztöltő versenyre, és mert valami nem úgy sikerül neki, ahogy remélte, azonnal megváltoztatja a versenyszabályokat. Akár visszamenőlegesen is új veszteseket hirdet.
- Rendszer lenne abból, amit a költségvetési százmilliárdok behajtása kedvéért improvizáltak?
- Nem hinném, hogy mindez ötletszerűen történik. Az önök lapja is idézte Orbánt, aki néhány napja azt mondta, hogy erős államot akar, amely védi a közérdeket, ahol értelmetlen, buta szabályok nem akadályozzák azokat, akik dolgoznak. Tehát én lennék az értelmetlen és buta szabályok hirdetője, aki azt mondja, hogy visszamenőleges hatállyal nem illik törvényeket hozni. Sokan emlékeznek rá, hogy a kommunizmusban a hierarchia csúcsán az állami tulajdon volt, ezt követte a csoporttulajdon, a személyi tulajdon, míg végül a sorban az utolsó a csúnya magántulajdon volt. Ehhez akarunk visszatérni? Az alkotmányunk most kimondja: a magántulajdon és a köztulajdon azonos védelemben részesül. A változások iránya azonban a szocializmus felé mutat. Ki mondja meg, hogy mi a közérdek? A miniszterelnök? Erről az jut az eszembe, hogy amikor Göring helyettese ellen a Gestapo vizsgálódni kezdett, és feltárta annak zsidó származását, Göring kijelentette, „azt, hogy a harmadik birodalomban ki a zsidó, én mondom meg". Most meg azt mondják meg, hogy mi jó a népnek, mi lesz jó majdan a nyugdíjasoknak, s mi számít pofátlan végkielégítésnek. Ha mindezt lenyeljük, valaki egyszer csak felfedezi, hogy sok pénz van a bankban, és az államnak szüksége van rá, s rekvirálja is, azzal, hogy majd visszaadja, de hogy mikor, azt már nem mondja meg.
- Nagy utakat járunk be Göringtől a szocializmuson át a mai határok döntögetéséig...
- Nézzék, Kulcsár Kálmán 1988 júliusában bízott meg - többedmagammal együtt - azzal, hogy terjesszük a kormány elé az alkotmány felülvizsgálatának koncepcióját. Nekem az országgyűlés, az elnöki tanács és az akkor még nem létező alkotmánybíróság jutott. Két hónap múlva ott volt a koncepció, amelynek lényege: az önkény intézményes kizárása érdekében nincs más lehetőség, mint a fékek és egyensúlyok rendszerének kialakítása. Ezt ma is írhatnám. Még korábban, 1987-ben Kulcsár Kálmánnal és Sárközy Tamással írtunk egy munkaanyagot. Idézek belőle: „Nem helyes szerintünk egy olyan állítás, hogy a szocialista célok megvalósítása kizárólag vagy leghatékonyabban az egypártrendszer keretei között lehetséges. Nem szabad szem elől téveszteni az egypártrendszerrel szükségképpen velejáró olyan potenciális veszélyeket, mint a hatalomban gyökerező túlzott magabiztosság, a személyi vagy kollektív csalhatatlanságba vetett szinte vallásos hit, az intézményi biztosítékok hiánya egy személyi kultusz, személyi diktatúra esetleges kialakításával, súlyos társadalmi torzulásokra vezető politika megvalósításával szemben...". Akkor azonnal titkosították a koncepciót, aztán csak megvalósult. Ma ismét aktuális.
- Ön az autonómia egy fontos területének részese. De a tudomány mellett az egyházak vagy az igazságszolgáltatás autonómiáját is említhetnénk. Veszélyben lehet-e bármelyik?
- Bármi megtörténhet. Az országnak nem tesz jót, ha a végrehajtó hatalom egyszerre ássa ki a csatabárdot az Alkotmánybírósággal és a Legfelsőbb Bírósággal szemben. Köztudott ugyanis, hogy a tűzoltók kénytelenek voltak bírósághoz fordulni a meg nem fizetett túlóra-díjaik tárgyában. Végső fórumként a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy ezt a pénzt ki kell fizetni nekik. Most viszont közölték velük, hogy nem kapnak semmit. Indok: a 2011. évi költségvetési törvény tervezetében erre nincs fedezet. No de ki csinálta a tervezetet és ki fogja elfogadni ? Óriási hiba, hogy a kormány nem lát tovább az orránál és kizárólag magyar relációban gondolkodik. Pedig a kirívó törvény- és alkotmánysértésekhez lesz néhány szava az Emberi Jogok Európai Bíróságának és más nemzetközi szerveknek is. Úgy tűnik, hogy ez a miniszterelnök "jobb kezének" mindeddig nem jutott eszébe. Sajnálom őt.
- Miként védelmezheti ki-ki a maga frontján a szuverenitást?
- A személyest lehet, intézményesen viszont nem látszik a hatékony védekezés lehetősége.
- Mégis, mondjon valami biztatót!
- Most például nem esik az eső.
2010. november 13., szombat
Majtényi: még nem lefutott meccs az alkotmányozás
A 89-es jogállami forradalom elkötelezett hívének tartja magát Majtényi László, aki szerint ugyan a Harmadik Köztársaság elbukott, de ezt meg kell különböztetni a jogállamtól. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője ellenzi a most folyó alkotmányozást.
Úgy véli, azzal a módosítással, amely alapján a jövőben alkotmánysértőnek minősített rendelkezést is alkalmazni kell, megjelent egy új jogintézmény: a következmények nélküli alkotmánysértő törvény. Sok múlhat viszont az Alkotmánybíróságon - hívta fel a figyelmet.
- Az Eötvös Intézetben még mindig tartja magát a falon a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, szép művirággal. Nem akadt senki, aki - a budapesti ügyvédhez hasonlóan - csokis mignonnal vagy kaszinótojással összekenje?
- Mi egyfajta jólneveltségi kényszerben vagyunk, művirággal díszítünk, és nem kenünk szét semmit. Ráadásul ez a saját környezetünk, ezért is képviseljük inkább a visszafogottabb stílust. A magam részéről az ennél drasztikusabb véleménynyilvánítást sem ítélem el, de tőlem azért egy kicsit távolabb áll. A művirágot azért tettük ki, mert amikor megláttuk a szöveget, nem tudtuk, hogy sírjunk vagy nevessünk. A szöveg egyébként mindenféle értelmezésnek ellenáll.
- A napokban mondta ki a bíróság, hogy nem sértett szabályt a már említett ügyvéd, aki több helyen is akcióba lépett. Egyetért azzal, hogy ez a véleménynyilvánítás szabadságába tartozik?
- Magyarországon nincs precedensjog, tehát újabb eljárások indulhatnak ellene. Én a kaszinótojásos ügyben meghozott bíró döntést a véleménynyilvánítás szabadságára tekintettel elfogadhatónak tartom.
- Bár még nem tudni, hogy a jövő tavaszra elkészülő alkotmányt vagy a preambulumát ki kell-e függeszteni a falra, de ha mégis, elképzelhetőnek tart hasonló tiltakozást?
- A tartalom függvényében valamiféle polgári engedetlenséget elképzelhetőnek tartok, ám az alkotmányszöveg rongálását nem helyeslem, annak jogi megítélése is más lehet. Hála istennek még nem tartunk ott. Szerintem egyelőre a 89-es jogállami forradalom alkotmányának a védelme fontos, noha most minden jel arra mutat, hogy tavasszal új alkotmányt kapunk. Ezt a meccset azonban a magam részéről nem vagyok hajlandó teljesen lefutottnak tekinteni. Van tennivalónk a 89-es alkotmányosság védelme érdekében és ez a küzdelem talán nem is egészen reménytelen. A politika olyan, hogy holnap, holnapután olyan fejlemények történhetnek, amelyeket ma még nem látunk. Nagyon fontos és örömteli, hogy a konzervatív liberálisok egymás után lépnek fel a 89-es alkotmányos örökség védelmében. A jogállami forradalom elkötelezett híve vagyok, noha már évekkel ezelőtt is írtam, nyilatkoztam, hogy a Harmadik Köztársaság elbukott. De mindig megkülönböztettem a Harmadik Köztársaságot és a jogállamot.
- A jogállam kiállja azt, ami most alkotmányozás címszó alatt történik?
- Rosszak a kilátások, én nemhogy a most napvilágra kerülő elemeit, hanem az egész alkotmányozást ellenzem. Ugyanakkor szerintem is indokolható, ha nem is feltétlenül szükséges egy konszolidációs alkotmány-módosítás. Amelyik persze nem a romantikus nemzeti nagyzolás eredményeképpen jön létre, hanem a mai - értékeit tekintve kitűnő - alkotmánynak a szövegezési hibáit javítgatja. Azt is elfogadhatónak tartom, ha a rosszemlékű évszámtól, vagyis 1949-től meg akarnak szabadulni. Ez messzemenően tolerálható igény. Az egész alkotmányos rend felforgatása, és ezt ma már sajnos nem mint a jövőt fenyegető veszélyt említhetjük, bekövetkezett. A szerdai parlamenti - egyébként is botrányos - eljárásban megszületett döntés olyat taszított a magyar alkotmányosság építményén, - Sólyom László szavai szerint - olyan lejtőre vitte a köztársaságot, amelyen nagyon nehéz lesz megállni. Ha egyáltalán sikerül.
- Több furcsa elemre is felhívta a figyelmet a volt államfő, így például az öt évre visszamenőleg tervezett adóztatásra vagy éppen arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) bizonyos alapjogi kérdéseket érintő döntéseket ugyan felülvizsgálhat, de nem semmisítheti meg a törvényeket. Következésképpen egy alkotmányellenesnek nyilvánított szabály szerint kell élni és eljárni.
- Ez jól mutatja, hogy jogilag mennyire felkészületlen a beterjesztő. A különadó, illetőleg a magánnyugdíj-pénztárak ügyében várható alkotmánybírósági döntéseket egyszerűen kiherélné. A korábbi javaslat ezeket a kérdéseket egyszerűen kivette volna az Ab hatásköréből. Ezután pedig érthetetlen okból egy olyan alkotmánymódosítást fogadtak el, amely azt mondja, hogy az Ab ugyan megállapíthatja azt, hogy egy törvény alkotmánysértő, de ennek hatályát, alkalmazhatóságát nem szüntetheti meg. Tehát alkalmazandó marad az alkotmánysértőnek minősített rendelkezés. Ez egy elképesztő öngól. Nyilván el kellene beszélgetni azzal, aki ezt fogalmazta. Képzeljük el, hogy ebből mi lesz, amikor olyan törvények alapján kell adót fizetni, amelyről kihirdették, hogy alkotmánysértő, mégis fennáll a kötelezettség az állammal szemben. Nem lennék meglepve, ha két héten belül újból beterjesztenének egy alkotmánymódosítást, amelyben már elvennék az Ab-tól azt a jogot is, hogy megállapíthassa a következmények nélküli alkotmánysértést. Mert most megjelent egy új jogintézmény Magyarországon, a következmények nélküli alkotmánysértő törvény.
Mit tehet ebben a helyzetben az Ab? Lapozzon!
- Ebben a helyzetben az Ab tehet valami?
- Korábbi gyakorlata szerint nem vizsgál felül alkotmánymódosításokat általában, de az új fejlemények elgondolkodtatóak, vannak olyan alkotmánymódosítások, amelyek magát az alkotmányosságot sértik. Az alkotmánybírósági kontrollt az Ab kiterjesztheti azokra az esetekre, amelyek az alkotmányosság lényeges tartalmát érintik.
- Akár a hatályos alaptörvénnyel szemben is? Ez érdekes felfogás lenne.
- Vannak alkotmánybíróságok, amelyek ezt megteszik, és ennek nálunk sincs alkotmányos akadálya. Az lenne aztán érdekes, ha ezek után a parlament egy olyan alkotmánymódosítást is elfogadna, amely megtiltaná az Ab-nak az alkotmánymódosítás felülvizsgálatát.
- A módosítás módosítása nyomán - a már említett szerdai döntéssel - kivették az alapjogi felsorolásból a tulajdonhoz való jogot, éppen azért, hogy ne vizsgálhassák felül majd a magán-nyugdíjpénztári járulék elvételét. A jövő tavaszra ígért új alkotmány hozhat ebben némi visszafordulást?
- Ezt senki nem látja. De eléggé elővigyázatlanul az emberi méltóságot benne hagyták az alapjogi felsorolásban. Az emberi méltóság alapjoga nagyon szoros kapcsolatban van a módosítás által érintett jogokkal, amelyek alapján az Ab lehetőségei nem szűntek meg. Egyébként nem olyan nagyon okosak azok, akik ezeket a módosításokat szövegezik. Fontos analógia lehet Lengyelország. A lengyel úgynevezett Kisalkotmányban egyáltalán nem voltak alapjogok, csak leszögezték, hogy Lengyelország jogállam. Ebből az egy kifejezésből építette föl az ottani alkotmánybíróság az összes alapjogot. Ezért is mondom, hogy a meccs még nem lefutott; sok múlik az Ab-n.
- Persze a testület összetétele egyre inkább a Fidesznek kedvező irányba tolódik. Ennek később lehet jelentősége?
- Ezt súlyos bűnnek tartom. Az alkotmánybíró-jelölést az alkotmány megváltoztatásával a Fidesz belügyévé tették és nyilván az Ab domesztikálásának egyik lehetséges módja, hogy telepakolják a testületet pártidiótákkal.
- Más területen is átírják a szabályokat, legutóbb éppen az ügyészséggel kapcsolatban fogadták el, hogy a legfőbb ügyész ne legyen interpellálható, a jövőben kétharmaddal választják meg, illetve majd az ügyészségi törvényben a mandátum 9 évre emelését is szabályozzák. Ez mennyire szolgálja a jogállamot?
- Semennyire. Ezek a döntések elég nehezen választhatók el a Fidesz érdekeitől. A magyar ügyészi szervezet a XIX. században úgy jött létre, hogy Kozma Sándor, az első királyi főügyész máig példaadó morális erővel a kormánytól független ügyészséget épített ki. Nekem megvan a miniszter és a főügyész levelezése, amelyből kiderül, hogy Kozma nagyon udvariasan küldi melegebb éghajlatra az ügyészség tevékenységébe beavatkozni próbáló kormánytagot. Az az ügyészi modell, amelyikben a kétharmad birtokában valaki egyedül dönt a legfőbb ügyész személyéről, ugyanakkor mindenféle kontrollt kikapcsol, csak nagyon messziről és nagyon formális nézőpontból látszódhat az ügyészség függetlensége garanciájának, de valójában épp az ellenkezőjéről van szó.
- Vagyis ebben is a jogállam sérelméről beszélhetünk?
- A jogállamot nehéz definiálni. Ez nem olyan típusú kijelentés, mint amikor azt mondom, hogy Szókratész halandó. Ez egy egyszerű szillogizmus: Szókratész ember, minden ember halandó, tehát Szókratész halandó. De azt, hogy egy ország jogállam-e vagy sem, nagyon súlyos és bonyolult társadalmi folyamatok szerkesztik. Tehát a jogállam sérelme nem jelenti a jogállam bukását. Az alapkérdés, hogy van-e értelme annak a kérdésfeltevésnek, hogy egy ország jogállam-e. Szerintem van. Határozottan tudom állítani, hogy Oroszország nem jogállam, Beloruszia nem jogállam, ám Olaszország az, noha miniszterelnöke utálja a jogállamot.
- Mi az a határ, ahonnan már nem beszélhetünk erről?
- Van egy-két elem. Ne felejtsük el, hogy 1848. március 15-én a modern Magyarország legelső mondata így hangzott: kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. Ha egy országban a sajtó nem szabad, akkor azt az országot nem lehet jogállamnak nevezni. Ma Magyarországon romokban van a sajtószabadság, ezt nem lehet tagadni. Van egy olyan média törvénycsomag, egy olyan médiahatóság, amellyel egész Európában nem lehet találkozni. Ugyanakkor keserűen meg kell állapítani, hogy zéró szinten van az újságírói szolidaritás, nem látszik az újságírói ellenállás, a magyar sajtó védelmi reflexe hiányzik.
- Mit hiányol?
- A médiatörvény-tervezetének megjelenésekor a közszolgálati médiumokban azonnal meg kellett volna alakulnia a sztrájkbizottságnak.
- Nem segíti elő az ilyen lépéseket a jelenlegi közhangulat, a Fidesz - a jelek szerint bármit is lép - továbbra is nagy a népszerűsége...
- A rendszerváltás idején 39 éves voltam, van tapasztalatom az akkori közhangulatról. Elég sokat jártam a barátaimmal kocsmába, fröccsözni. Akkor nagyon ápolatlan, bizonytalan járású törzsvendégek a bádogpultra támaszkodva alkotmányjogi problémákról vitatkoztak. A magyar társadalom 1989-ben a rendszerváltás élményét, a jogállami forradalmat sajátjaként élte meg. Ma kiábrándultak és közönyösek az emberek. Ennek megvan az oka, de meggyőződésem, ez nem azt jelenti, hogy ilyen elvont ezotériák, mint az alkotmány, nem érdekelné őket. Majd amikor a mindennapokban érzik azt a veszteséget, amely az alkotmány értékeinek a rombolásából fakad, akkor hirtelen fontos lesz számukra megint az alkotmány. Ha akár a nyugdíjjal, akár a szólás szabadságával kapcsolatban érezni fogja, ha a következő kaszinótojásos dobálás büntetése már felfüggesztett börtönbüntetés lesz, ha a tüntető nem kiabálhat, ha a köztisztviselőtől politikai nyilatkozatot várnak, ha jogi ok nélkül kirúgják, ha kubatovlistázzák a választókat, akkor jön el ez az idő. A mostani kormánypárt híveit ez az alkotmány nagyon sokszor védte; védte a fiatalembert, aki Medgyessyt lehazaárulózta, és noha eljárás indult ellene, nem lehetett megbüntetni, mert van alkotmányunk. Amikor elkezdik érezni az önkényt, akkor ismét hirtelen fontos lesz az alaptörvény. Ezt ki kell várni, és azoknak, akik hívei az óalkotmánynak, mint például én, feladatuk, hogy terjesszék az igazságot.
Markotay Csaba, Muhari Judit / Népszava
Úgy véli, azzal a módosítással, amely alapján a jövőben alkotmánysértőnek minősített rendelkezést is alkalmazni kell, megjelent egy új jogintézmény: a következmények nélküli alkotmánysértő törvény. Sok múlhat viszont az Alkotmánybíróságon - hívta fel a figyelmet.
- Az Eötvös Intézetben még mindig tartja magát a falon a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, szép művirággal. Nem akadt senki, aki - a budapesti ügyvédhez hasonlóan - csokis mignonnal vagy kaszinótojással összekenje?
- Mi egyfajta jólneveltségi kényszerben vagyunk, művirággal díszítünk, és nem kenünk szét semmit. Ráadásul ez a saját környezetünk, ezért is képviseljük inkább a visszafogottabb stílust. A magam részéről az ennél drasztikusabb véleménynyilvánítást sem ítélem el, de tőlem azért egy kicsit távolabb áll. A művirágot azért tettük ki, mert amikor megláttuk a szöveget, nem tudtuk, hogy sírjunk vagy nevessünk. A szöveg egyébként mindenféle értelmezésnek ellenáll.
- A napokban mondta ki a bíróság, hogy nem sértett szabályt a már említett ügyvéd, aki több helyen is akcióba lépett. Egyetért azzal, hogy ez a véleménynyilvánítás szabadságába tartozik?
- Magyarországon nincs precedensjog, tehát újabb eljárások indulhatnak ellene. Én a kaszinótojásos ügyben meghozott bíró döntést a véleménynyilvánítás szabadságára tekintettel elfogadhatónak tartom.
- Bár még nem tudni, hogy a jövő tavaszra elkészülő alkotmányt vagy a preambulumát ki kell-e függeszteni a falra, de ha mégis, elképzelhetőnek tart hasonló tiltakozást?
- A tartalom függvényében valamiféle polgári engedetlenséget elképzelhetőnek tartok, ám az alkotmányszöveg rongálását nem helyeslem, annak jogi megítélése is más lehet. Hála istennek még nem tartunk ott. Szerintem egyelőre a 89-es jogállami forradalom alkotmányának a védelme fontos, noha most minden jel arra mutat, hogy tavasszal új alkotmányt kapunk. Ezt a meccset azonban a magam részéről nem vagyok hajlandó teljesen lefutottnak tekinteni. Van tennivalónk a 89-es alkotmányosság védelme érdekében és ez a küzdelem talán nem is egészen reménytelen. A politika olyan, hogy holnap, holnapután olyan fejlemények történhetnek, amelyeket ma még nem látunk. Nagyon fontos és örömteli, hogy a konzervatív liberálisok egymás után lépnek fel a 89-es alkotmányos örökség védelmében. A jogállami forradalom elkötelezett híve vagyok, noha már évekkel ezelőtt is írtam, nyilatkoztam, hogy a Harmadik Köztársaság elbukott. De mindig megkülönböztettem a Harmadik Köztársaságot és a jogállamot.
- A jogállam kiállja azt, ami most alkotmányozás címszó alatt történik?
- Rosszak a kilátások, én nemhogy a most napvilágra kerülő elemeit, hanem az egész alkotmányozást ellenzem. Ugyanakkor szerintem is indokolható, ha nem is feltétlenül szükséges egy konszolidációs alkotmány-módosítás. Amelyik persze nem a romantikus nemzeti nagyzolás eredményeképpen jön létre, hanem a mai - értékeit tekintve kitűnő - alkotmánynak a szövegezési hibáit javítgatja. Azt is elfogadhatónak tartom, ha a rosszemlékű évszámtól, vagyis 1949-től meg akarnak szabadulni. Ez messzemenően tolerálható igény. Az egész alkotmányos rend felforgatása, és ezt ma már sajnos nem mint a jövőt fenyegető veszélyt említhetjük, bekövetkezett. A szerdai parlamenti - egyébként is botrányos - eljárásban megszületett döntés olyat taszított a magyar alkotmányosság építményén, - Sólyom László szavai szerint - olyan lejtőre vitte a köztársaságot, amelyen nagyon nehéz lesz megállni. Ha egyáltalán sikerül.
- Több furcsa elemre is felhívta a figyelmet a volt államfő, így például az öt évre visszamenőleg tervezett adóztatásra vagy éppen arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) bizonyos alapjogi kérdéseket érintő döntéseket ugyan felülvizsgálhat, de nem semmisítheti meg a törvényeket. Következésképpen egy alkotmányellenesnek nyilvánított szabály szerint kell élni és eljárni.
- Ez jól mutatja, hogy jogilag mennyire felkészületlen a beterjesztő. A különadó, illetőleg a magánnyugdíj-pénztárak ügyében várható alkotmánybírósági döntéseket egyszerűen kiherélné. A korábbi javaslat ezeket a kérdéseket egyszerűen kivette volna az Ab hatásköréből. Ezután pedig érthetetlen okból egy olyan alkotmánymódosítást fogadtak el, amely azt mondja, hogy az Ab ugyan megállapíthatja azt, hogy egy törvény alkotmánysértő, de ennek hatályát, alkalmazhatóságát nem szüntetheti meg. Tehát alkalmazandó marad az alkotmánysértőnek minősített rendelkezés. Ez egy elképesztő öngól. Nyilván el kellene beszélgetni azzal, aki ezt fogalmazta. Képzeljük el, hogy ebből mi lesz, amikor olyan törvények alapján kell adót fizetni, amelyről kihirdették, hogy alkotmánysértő, mégis fennáll a kötelezettség az állammal szemben. Nem lennék meglepve, ha két héten belül újból beterjesztenének egy alkotmánymódosítást, amelyben már elvennék az Ab-tól azt a jogot is, hogy megállapíthassa a következmények nélküli alkotmánysértést. Mert most megjelent egy új jogintézmény Magyarországon, a következmények nélküli alkotmánysértő törvény.
Mit tehet ebben a helyzetben az Ab? Lapozzon!
- Ebben a helyzetben az Ab tehet valami?
- Korábbi gyakorlata szerint nem vizsgál felül alkotmánymódosításokat általában, de az új fejlemények elgondolkodtatóak, vannak olyan alkotmánymódosítások, amelyek magát az alkotmányosságot sértik. Az alkotmánybírósági kontrollt az Ab kiterjesztheti azokra az esetekre, amelyek az alkotmányosság lényeges tartalmát érintik.
- Akár a hatályos alaptörvénnyel szemben is? Ez érdekes felfogás lenne.
- Vannak alkotmánybíróságok, amelyek ezt megteszik, és ennek nálunk sincs alkotmányos akadálya. Az lenne aztán érdekes, ha ezek után a parlament egy olyan alkotmánymódosítást is elfogadna, amely megtiltaná az Ab-nak az alkotmánymódosítás felülvizsgálatát.
- A módosítás módosítása nyomán - a már említett szerdai döntéssel - kivették az alapjogi felsorolásból a tulajdonhoz való jogot, éppen azért, hogy ne vizsgálhassák felül majd a magán-nyugdíjpénztári járulék elvételét. A jövő tavaszra ígért új alkotmány hozhat ebben némi visszafordulást?
- Ezt senki nem látja. De eléggé elővigyázatlanul az emberi méltóságot benne hagyták az alapjogi felsorolásban. Az emberi méltóság alapjoga nagyon szoros kapcsolatban van a módosítás által érintett jogokkal, amelyek alapján az Ab lehetőségei nem szűntek meg. Egyébként nem olyan nagyon okosak azok, akik ezeket a módosításokat szövegezik. Fontos analógia lehet Lengyelország. A lengyel úgynevezett Kisalkotmányban egyáltalán nem voltak alapjogok, csak leszögezték, hogy Lengyelország jogállam. Ebből az egy kifejezésből építette föl az ottani alkotmánybíróság az összes alapjogot. Ezért is mondom, hogy a meccs még nem lefutott; sok múlik az Ab-n.
- Persze a testület összetétele egyre inkább a Fidesznek kedvező irányba tolódik. Ennek később lehet jelentősége?
- Ezt súlyos bűnnek tartom. Az alkotmánybíró-jelölést az alkotmány megváltoztatásával a Fidesz belügyévé tették és nyilván az Ab domesztikálásának egyik lehetséges módja, hogy telepakolják a testületet pártidiótákkal.
- Más területen is átírják a szabályokat, legutóbb éppen az ügyészséggel kapcsolatban fogadták el, hogy a legfőbb ügyész ne legyen interpellálható, a jövőben kétharmaddal választják meg, illetve majd az ügyészségi törvényben a mandátum 9 évre emelését is szabályozzák. Ez mennyire szolgálja a jogállamot?
- Semennyire. Ezek a döntések elég nehezen választhatók el a Fidesz érdekeitől. A magyar ügyészi szervezet a XIX. században úgy jött létre, hogy Kozma Sándor, az első királyi főügyész máig példaadó morális erővel a kormánytól független ügyészséget épített ki. Nekem megvan a miniszter és a főügyész levelezése, amelyből kiderül, hogy Kozma nagyon udvariasan küldi melegebb éghajlatra az ügyészség tevékenységébe beavatkozni próbáló kormánytagot. Az az ügyészi modell, amelyikben a kétharmad birtokában valaki egyedül dönt a legfőbb ügyész személyéről, ugyanakkor mindenféle kontrollt kikapcsol, csak nagyon messziről és nagyon formális nézőpontból látszódhat az ügyészség függetlensége garanciájának, de valójában épp az ellenkezőjéről van szó.
- Vagyis ebben is a jogállam sérelméről beszélhetünk?
- A jogállamot nehéz definiálni. Ez nem olyan típusú kijelentés, mint amikor azt mondom, hogy Szókratész halandó. Ez egy egyszerű szillogizmus: Szókratész ember, minden ember halandó, tehát Szókratész halandó. De azt, hogy egy ország jogállam-e vagy sem, nagyon súlyos és bonyolult társadalmi folyamatok szerkesztik. Tehát a jogállam sérelme nem jelenti a jogállam bukását. Az alapkérdés, hogy van-e értelme annak a kérdésfeltevésnek, hogy egy ország jogállam-e. Szerintem van. Határozottan tudom állítani, hogy Oroszország nem jogállam, Beloruszia nem jogállam, ám Olaszország az, noha miniszterelnöke utálja a jogállamot.
- Mi az a határ, ahonnan már nem beszélhetünk erről?
- Van egy-két elem. Ne felejtsük el, hogy 1848. március 15-én a modern Magyarország legelső mondata így hangzott: kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. Ha egy országban a sajtó nem szabad, akkor azt az országot nem lehet jogállamnak nevezni. Ma Magyarországon romokban van a sajtószabadság, ezt nem lehet tagadni. Van egy olyan média törvénycsomag, egy olyan médiahatóság, amellyel egész Európában nem lehet találkozni. Ugyanakkor keserűen meg kell állapítani, hogy zéró szinten van az újságírói szolidaritás, nem látszik az újságírói ellenállás, a magyar sajtó védelmi reflexe hiányzik.
- Mit hiányol?
- A médiatörvény-tervezetének megjelenésekor a közszolgálati médiumokban azonnal meg kellett volna alakulnia a sztrájkbizottságnak.
- Nem segíti elő az ilyen lépéseket a jelenlegi közhangulat, a Fidesz - a jelek szerint bármit is lép - továbbra is nagy a népszerűsége...
- A rendszerváltás idején 39 éves voltam, van tapasztalatom az akkori közhangulatról. Elég sokat jártam a barátaimmal kocsmába, fröccsözni. Akkor nagyon ápolatlan, bizonytalan járású törzsvendégek a bádogpultra támaszkodva alkotmányjogi problémákról vitatkoztak. A magyar társadalom 1989-ben a rendszerváltás élményét, a jogállami forradalmat sajátjaként élte meg. Ma kiábrándultak és közönyösek az emberek. Ennek megvan az oka, de meggyőződésem, ez nem azt jelenti, hogy ilyen elvont ezotériák, mint az alkotmány, nem érdekelné őket. Majd amikor a mindennapokban érzik azt a veszteséget, amely az alkotmány értékeinek a rombolásából fakad, akkor hirtelen fontos lesz számukra megint az alkotmány. Ha akár a nyugdíjjal, akár a szólás szabadságával kapcsolatban érezni fogja, ha a következő kaszinótojásos dobálás büntetése már felfüggesztett börtönbüntetés lesz, ha a tüntető nem kiabálhat, ha a köztisztviselőtől politikai nyilatkozatot várnak, ha jogi ok nélkül kirúgják, ha kubatovlistázzák a választókat, akkor jön el ez az idő. A mostani kormánypárt híveit ez az alkotmány nagyon sokszor védte; védte a fiatalembert, aki Medgyessyt lehazaárulózta, és noha eljárás indult ellene, nem lehetett megbüntetni, mert van alkotmányunk. Amikor elkezdik érezni az önkényt, akkor ismét hirtelen fontos lesz az alaptörvény. Ezt ki kell várni, és azoknak, akik hívei az óalkotmánynak, mint például én, feladatuk, hogy terjesszék az igazságot.
Markotay Csaba, Muhari Judit / Népszava
Szent Márton-díj Sólyom Lászlónak
Az idén Sólyom László jogászprofesszor, az előző köztársasági elnök vehette át a Szent Márton díjat a pannonhalmi főapátságban.
Hajba Ferenc, Győr| NOL| 2010. november 12.
Az elismerést tíz évvel ezelőtt azzal a céllal alapította a bencés monostor, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Ménesbirtok, hogy a nemzeti örökség megőrzésében élen járó kiemelkedő személyiséget tüntessenek ki vele. A díjat minden évben Szent Márton napján adják át a püspökről elnevezett hegyen, a pannonhalmi főapátságban, neves közéleti és egyházi személyiségek jelenlétében.
Pénteken este Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát és Juliusz Janusz apostoli nuncius méltatta a szentté avatott Márton püspök példáját. Mindketten hangsúlyozták: Márton püspök nem csak arról ismert, hogy megosztotta köpenyét a felebarátjával, hanem közbenjárt azok érdekében, akiket igazságtalanul vádoltak.
A Szent Márton díjra az idén a kuratórium tagjai egyhangúlag Sólyom Lászlót tartották érdemesnek. Az ünnepség után a kitüntettet aktuálpolitikai kérdésekről nem nyilatkozott a sajtónak, elismerésével kapcsolatban pedig azt hangoztatta: Szent Márton püspököt irgalmasságáért, s azért tartja nagyra, mert a császárnak is meg merte mondani a véleményét, amikor az nem volt igazságos.
Hajba Ferenc, Győr| NOL| 2010. november 12.
Az elismerést tíz évvel ezelőtt azzal a céllal alapította a bencés monostor, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Ménesbirtok, hogy a nemzeti örökség megőrzésében élen járó kiemelkedő személyiséget tüntessenek ki vele. A díjat minden évben Szent Márton napján adják át a püspökről elnevezett hegyen, a pannonhalmi főapátságban, neves közéleti és egyházi személyiségek jelenlétében.
Pénteken este Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát és Juliusz Janusz apostoli nuncius méltatta a szentté avatott Márton püspök példáját. Mindketten hangsúlyozták: Márton püspök nem csak arról ismert, hogy megosztotta köpenyét a felebarátjával, hanem közbenjárt azok érdekében, akiket igazságtalanul vádoltak.
A Szent Márton díjra az idén a kuratórium tagjai egyhangúlag Sólyom Lászlót tartották érdemesnek. Az ünnepség után a kitüntettet aktuálpolitikai kérdésekről nem nyilatkozott a sajtónak, elismerésével kapcsolatban pedig azt hangoztatta: Szent Márton püspököt irgalmasságáért, s azért tartja nagyra, mert a császárnak is meg merte mondani a véleményét, amikor az nem volt igazságos.
2010. november 11., csütörtök
Jobbos professzorok oktatták a Fideszt
Index
Szily László
2010. november 11., csütörtök 13:39 | 9 perce frissítve
Nagyon rég nem volt olyan jó magyarnak lenni, mint szerda délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának aulájában, ahol hat finom, idős, disztingvált, jobboldali úriember csendes szavakkal rakta helyre a jobboldali kormány képviselőjét úgy, hogy a Földi András–Hamza Gábor-féle A római jog története és institúciói adta a másikat. Az esemény egy pódiumbeszélgetés volt a leendő alkotmányról.
A délután története dióhéjban: Sólyom László volt köztársasági elnök és alkotmánybírósági elnök mindenkit megdöbbentő, szenvedélyes bevezetője után három volt alkotmánybíró és három jogászprofesszor – természetesen a maguk művelt és pallérozott módján – rettentően leparasztozta a kormányt, amiért pillanatnyi céljainak megfelelően módosítgatja az alkotmányt. A helyzet finom feszültségét az adta, hogy a leparasztozott kormányt saját kari kollégájuk, tanártársuk, Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke képviselte, akinek végig kellett hallgatnia, ahogy másfél órán át ekézik, miközben személy szerint a legkevésbé sem értett egyet a Lázár János fideszes frakcióvezető által beterjesztettekkel. Legalábbis ezt mondta később, eléggé nyíltan.
Következtetés: a kétharmad, sőt a háromnegyed után is van értelmes élet. Szerencsére nem lett igaza a Halmai Gábor–Vásárhelyi Mária hisztériatengelynek, a jobbosok nem egységben masírozó, távirányított agymosottak, a kormány pedig most már a bőrén érezheti, hogy az erőszakos bunkózás nem lesz követhető taktika. Értelmiségi körökben semmiképp. És talán a legfontosabb: bár pár napig úgy tűnt, Gyurcsány Ferenc aktivizálódása miatt a jogállam védelme kellemetlenül komcsiízű dolog, a helyzet ennél sokkal rózsásabb.
hirdetés
És akkor most bővebb lére eresztve.
„A rendezvény célja, hogy az országgyűlési koncepció véglegesítése előtt a vélemények kifejtésével annak végső szövegét befolyásolhassuk” – vallotta be alkotmányjogászos nyíltsággal a Pázmány jogi karán rendezett pódiumbeszélgetés meghívója. A téma az alkotmányozás folyamata és az új alkotmány volt.
A helyszín a jogi kar díszterme, dúsan aranyozott és faragott neogót habzás, tele a jogtudomány öltönyös nagykutyáival, és vegyes, de visszafogott ruházatú diákokkal.
Schanda Balázs dékán, a világiak pápai tanácsának tagja, egyházjogász csodás epizódszereplő lehetne a Maffiózókban, megnyerő, olaszos pengefeje van, ennek megfelelően határozott és rövid nyitóbeszédet tartott, hogy felvezesse Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság és a köztársaság egykori elnökét.
Alig vágott bele Sólyom, máris az égnek emelte a mutatóujját, mire az őt nálam sokkal jobban ismerő tömegben elindult az álmélkodás, talán sose látták ilyen szenvedélyesnek. Tényleg vitte a lendület, és a legelejétől igen határozottan fogalmazott. A politikai többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes lépéseket tegyen – mondta például. Ezt olyan verzióban is megismételte, hogy a kormánypártok a népi ítéletet és a többség mindenhatóságát a jog uralma fölé helyezték. Sólyom beszéde jelentős részében foglalkozott azokkal az alkotmánymódosításokkal, amiket a Fidesz az utóbbi napokban azért nyomott keresztül a parlamenten, hogy az Alkotmánybíróság várható ellenállását letörve elszipkázhassa a magánnyugdíjpénztári befizetéseket és visszamenőleges extra adót vethessen ki a végkielégítésekre, illetve hogy konkrétan megszüntesse az AB beleszólási lehetőségét egy rakás törvénybe.
Ezen a lejtőn nehéz megállni, mondta az AB jogköreinek fideszes szűkítéséről. Sólyom azért túllépett az aktuális események fölötti kesergésen. Abban reménykedik például, hogy az új alkotmány helyrehozhatja a mostani helyzetet. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy morálisan alááshatja a leendő alaptörvényt az a tény, hogy a mostani alkotmánymódosításokat szakmailag egyértelműen hamis érvekre alapozott politikai kommunikációval indokolta a kormány. De annak legalább örülni lehet, hogy az értelmiség nem hagyta elsikkadni az alkotmányosság alapelveit. Mégis meggyökeresedtek az értelmiségben a jogállami alapértékek! – döbbent meg velem együtt a volt elnök.
Sólyom azt sajnálja a legjobban, hogy a szerdán nagy nehezen megszavazott alkotmánymódosítás-módosítás után a költségvetést érintő törvényekről az AB ugyan kimondhatja, hogy alkotmányellenesek, de ez semmire sem fogja kötelezni a kormányt. „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta az exelnök.
„Jó reggelt” – mormogta mellettem egy diák, amikor Sólyom László, aki a rendszerváltáskor az Ellenzéki Kerekasztal tagjaként tárgyalt a kommunistákkal az alkotmányról, elmesélte, hogy az AB jövőjére vonatkozó friss fideszes ötletek – az elnököt a parlament válassza, ne tárgyalhasson kétharmados törvényeket – ugyanazok, mint az MSZMP javaslatai voltak 1989-ben.
Az ezt követő pódiumbeszélgetés néhány nagy téma körül forgott. Az egyik, hogy tényleg égető szükség van-e új alkotmányra, illetve a mostani tényleg akadálya-e bármiben is az ország demokratikus és sikeres működésének. A krém konszenzusos válasza: nem, igen. Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint bizonyos dolgok javíthatók, de a tartalom nagy része megtartandó lenne, „rendre cáfolhatók az új melletti érvek”. "Nem tudok más indokot elképzelni, mint hogy ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni" – fogalmazott Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke. Jakab András egyetemi docens szerint komoly értékek vannak a mostani alaptörvényben, ami helyett azért kell új, mert ennek az eredete kétes, és az 1949-es számot viseli. Varga Zs. András egyetemi docens, a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője is szereti a hatályost, emellett rámutatott, hogy azt egészében sosem szavazta meg senki.
Az új alkotmány körüli ötletelésen konkrétan többször is hangosan nevettek a pódiumon ülő szakemberek, és vicces arcot is vágtak hozzá. Nem itt kéne kiélni az alkotmányozók kreativitását, mondta Schanda dékán, Sólyom pedig egyszerűen „elképesztőnek tartja” az egész ötletelést, és hiányolja, hogy nem a világos, elérendő célokat jelölték meg előbb. „A vezéreszme az újdonság, de ez üres vezéreszme” – mondta, én meg borzongva gondoltam bele, hogy miket mondhatnak egy balos jogi fórumon a kormányról.
Zlinszky szerint valódi veszélye van a „galoppozó alkotmányozásnak”, pedig az erre szánt időt nem szabadna elspórolni. Először el kéne dönteni a fontos részletkérdéseket, hogy például hány kamarát akarunk, utána lenne értelme fogalmazgatni – magyarázta a hajlott kora ellenére szellemileg feltűnően friss professzor.
Volt még egy kis vita arról, hogy erkölcsi értékek és ideológiai alapvetések kerüljenek-e bele az új szövegbe, és ha igen, milyen súllyal. Sólyom igen óvatos lenne az ilyesmivel, Schanda nem zárkózna el az értékek hangsúlyosabb megjelenítésétől, Lábady, aki hangsúlyosan beszélne a családi értékekről és az embrió élő mivoltáról, még kevésbé. Zlinszky szerint eljött az ideje kimondanunk, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Hogy a katolikus egyetem sem életidegen elefáncsonttorony, azt Varga bizonyította azzal a megjegyzésével, hogy bár szerinte is bele kell írni az embriótémát az alkotmányba, egy abortuszt tiltó Magyarország „embertelen világ” lenne.
Ezt a beszélgetést úgy képzeljék el, hogy a hatok fent ültek a pódiumon, egy spirituálisan kerek, materiális formájában hosszúkás asztal mögött, velük szemben a közönség, az első sorban Salamon Lászlóval, aki majd két órán át hallgatta a kormány osztását, majd fölállt szintetizálni.
Ezek után még én sem tudnék könnyen megszólalni, gondoltam, de a hatalmas termetű Salamon ügyesen oldotta meg a helyzetet, azzal kezdte ugyanis, hogy „itt mindenki nagyobb nálam, és nem centiben”, majd leszögezte, hogy „nem méltó arra”, hogy az eredeti felkérésnek megfelelően összegezze az elhangzottakat, ezért inkább csak reagálni fog pár kérdésre.
Nyitásnak azt érzékeltette a kollégákkal, hogy a Lázár-féle alkotmánymódosító nyomulás neki sem tetszett. „Higgyék el, én ennek nem örültem!” – fogalmazott, majd azzal egyensúlyozott, hogy azért az AB sem érinthetetlen szervezet.
Az új alkotmány szükségességét azzal indokolta, hogy a mostani 1949-es évszáma stigma, hiába szerkesztettek 89-ben gyakorlatilag új alaptörvényt. A mostani szöveget viszont nem szabadon választott parlament szavazta meg, és az Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. Ezzel együtt vállalhatónak tartja a mostani alkotmányt is. Még egy indok, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatait ideje beépíteni az alaptörvénybe.
A leendő alkotmányról elmondta, hogy az egyik ötlet szerint a jövőben csak két, egymást követő parlament dupla kétharmados szavazásával lehetne életbe léptetni bármilyen módosítást. Az biztos, hogy ez örökre gátat szabna a felelőtlen ötletelgetésnek, sutyorogta egy koraérett jurátus az előttem lévő sorban.
Salamon kedélyes előadó, aki minduntalan letér a főcsapásról és elmond egy ízes anekdotát, de külső szemlélőként nem tűnt a jogi szakma ördöngős művelőjének. Az kifejezetten vicces volt egy KDNP–Fidesz-politikus szájából, hogy milyen szomorú, hogy olyanokban gondolkodunk, mint kétharmad meg háromnegyed. A leendő alkotmányban a kormány „megfelelő erővel” szeretné megjeleníteni a közösségi értékeket, mert a szimbolikus dolgokat helyre kell tenni.
Schanda Balázs, akihez szívesen járnék bármilyen előadásra, fergeteges katolikus jogászpoénnal zárta a bulit, miszerint „érthető az elfogultságunk, hiszen mindannyian voltunk magzatok”.
Szóval van remény, a kétharmad a legkevésbé sem ölte ki Magyarországról az értelmes vitát, sőt a kőkemény kritikát sem, még egy olyan díszteremből sem, ahol a megjelentek saccra 90 százaléka így vagy úgy, de keresztény-jobboldali. Aki látta, hogyan fő saját levében Salamon, az bízhat benne, hogy mindent még nálunk sem lehet büntetlenül megtenni.
Szily László
2010. november 11., csütörtök 13:39 | 9 perce frissítve
Nagyon rég nem volt olyan jó magyarnak lenni, mint szerda délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának aulájában, ahol hat finom, idős, disztingvált, jobboldali úriember csendes szavakkal rakta helyre a jobboldali kormány képviselőjét úgy, hogy a Földi András–Hamza Gábor-féle A római jog története és institúciói adta a másikat. Az esemény egy pódiumbeszélgetés volt a leendő alkotmányról.
A délután története dióhéjban: Sólyom László volt köztársasági elnök és alkotmánybírósági elnök mindenkit megdöbbentő, szenvedélyes bevezetője után három volt alkotmánybíró és három jogászprofesszor – természetesen a maguk művelt és pallérozott módján – rettentően leparasztozta a kormányt, amiért pillanatnyi céljainak megfelelően módosítgatja az alkotmányt. A helyzet finom feszültségét az adta, hogy a leparasztozott kormányt saját kari kollégájuk, tanártársuk, Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke képviselte, akinek végig kellett hallgatnia, ahogy másfél órán át ekézik, miközben személy szerint a legkevésbé sem értett egyet a Lázár János fideszes frakcióvezető által beterjesztettekkel. Legalábbis ezt mondta később, eléggé nyíltan.
Következtetés: a kétharmad, sőt a háromnegyed után is van értelmes élet. Szerencsére nem lett igaza a Halmai Gábor–Vásárhelyi Mária hisztériatengelynek, a jobbosok nem egységben masírozó, távirányított agymosottak, a kormány pedig most már a bőrén érezheti, hogy az erőszakos bunkózás nem lesz követhető taktika. Értelmiségi körökben semmiképp. És talán a legfontosabb: bár pár napig úgy tűnt, Gyurcsány Ferenc aktivizálódása miatt a jogállam védelme kellemetlenül komcsiízű dolog, a helyzet ennél sokkal rózsásabb.
hirdetés
És akkor most bővebb lére eresztve.
„A rendezvény célja, hogy az országgyűlési koncepció véglegesítése előtt a vélemények kifejtésével annak végső szövegét befolyásolhassuk” – vallotta be alkotmányjogászos nyíltsággal a Pázmány jogi karán rendezett pódiumbeszélgetés meghívója. A téma az alkotmányozás folyamata és az új alkotmány volt.
A helyszín a jogi kar díszterme, dúsan aranyozott és faragott neogót habzás, tele a jogtudomány öltönyös nagykutyáival, és vegyes, de visszafogott ruházatú diákokkal.
Schanda Balázs dékán, a világiak pápai tanácsának tagja, egyházjogász csodás epizódszereplő lehetne a Maffiózókban, megnyerő, olaszos pengefeje van, ennek megfelelően határozott és rövid nyitóbeszédet tartott, hogy felvezesse Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság és a köztársaság egykori elnökét.
Alig vágott bele Sólyom, máris az égnek emelte a mutatóujját, mire az őt nálam sokkal jobban ismerő tömegben elindult az álmélkodás, talán sose látták ilyen szenvedélyesnek. Tényleg vitte a lendület, és a legelejétől igen határozottan fogalmazott. A politikai többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes lépéseket tegyen – mondta például. Ezt olyan verzióban is megismételte, hogy a kormánypártok a népi ítéletet és a többség mindenhatóságát a jog uralma fölé helyezték. Sólyom beszéde jelentős részében foglalkozott azokkal az alkotmánymódosításokkal, amiket a Fidesz az utóbbi napokban azért nyomott keresztül a parlamenten, hogy az Alkotmánybíróság várható ellenállását letörve elszipkázhassa a magánnyugdíjpénztári befizetéseket és visszamenőleges extra adót vethessen ki a végkielégítésekre, illetve hogy konkrétan megszüntesse az AB beleszólási lehetőségét egy rakás törvénybe.
Ezen a lejtőn nehéz megállni, mondta az AB jogköreinek fideszes szűkítéséről. Sólyom azért túllépett az aktuális események fölötti kesergésen. Abban reménykedik például, hogy az új alkotmány helyrehozhatja a mostani helyzetet. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy morálisan alááshatja a leendő alaptörvényt az a tény, hogy a mostani alkotmánymódosításokat szakmailag egyértelműen hamis érvekre alapozott politikai kommunikációval indokolta a kormány. De annak legalább örülni lehet, hogy az értelmiség nem hagyta elsikkadni az alkotmányosság alapelveit. Mégis meggyökeresedtek az értelmiségben a jogállami alapértékek! – döbbent meg velem együtt a volt elnök.
Sólyom azt sajnálja a legjobban, hogy a szerdán nagy nehezen megszavazott alkotmánymódosítás-módosítás után a költségvetést érintő törvényekről az AB ugyan kimondhatja, hogy alkotmányellenesek, de ez semmire sem fogja kötelezni a kormányt. „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta az exelnök.
„Jó reggelt” – mormogta mellettem egy diák, amikor Sólyom László, aki a rendszerváltáskor az Ellenzéki Kerekasztal tagjaként tárgyalt a kommunistákkal az alkotmányról, elmesélte, hogy az AB jövőjére vonatkozó friss fideszes ötletek – az elnököt a parlament válassza, ne tárgyalhasson kétharmados törvényeket – ugyanazok, mint az MSZMP javaslatai voltak 1989-ben.
Az ezt követő pódiumbeszélgetés néhány nagy téma körül forgott. Az egyik, hogy tényleg égető szükség van-e új alkotmányra, illetve a mostani tényleg akadálya-e bármiben is az ország demokratikus és sikeres működésének. A krém konszenzusos válasza: nem, igen. Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint bizonyos dolgok javíthatók, de a tartalom nagy része megtartandó lenne, „rendre cáfolhatók az új melletti érvek”. "Nem tudok más indokot elképzelni, mint hogy ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni" – fogalmazott Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke. Jakab András egyetemi docens szerint komoly értékek vannak a mostani alaptörvényben, ami helyett azért kell új, mert ennek az eredete kétes, és az 1949-es számot viseli. Varga Zs. András egyetemi docens, a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője is szereti a hatályost, emellett rámutatott, hogy azt egészében sosem szavazta meg senki.
Az új alkotmány körüli ötletelésen konkrétan többször is hangosan nevettek a pódiumon ülő szakemberek, és vicces arcot is vágtak hozzá. Nem itt kéne kiélni az alkotmányozók kreativitását, mondta Schanda dékán, Sólyom pedig egyszerűen „elképesztőnek tartja” az egész ötletelést, és hiányolja, hogy nem a világos, elérendő célokat jelölték meg előbb. „A vezéreszme az újdonság, de ez üres vezéreszme” – mondta, én meg borzongva gondoltam bele, hogy miket mondhatnak egy balos jogi fórumon a kormányról.
Zlinszky szerint valódi veszélye van a „galoppozó alkotmányozásnak”, pedig az erre szánt időt nem szabadna elspórolni. Először el kéne dönteni a fontos részletkérdéseket, hogy például hány kamarát akarunk, utána lenne értelme fogalmazgatni – magyarázta a hajlott kora ellenére szellemileg feltűnően friss professzor.
Volt még egy kis vita arról, hogy erkölcsi értékek és ideológiai alapvetések kerüljenek-e bele az új szövegbe, és ha igen, milyen súllyal. Sólyom igen óvatos lenne az ilyesmivel, Schanda nem zárkózna el az értékek hangsúlyosabb megjelenítésétől, Lábady, aki hangsúlyosan beszélne a családi értékekről és az embrió élő mivoltáról, még kevésbé. Zlinszky szerint eljött az ideje kimondanunk, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Hogy a katolikus egyetem sem életidegen elefáncsonttorony, azt Varga bizonyította azzal a megjegyzésével, hogy bár szerinte is bele kell írni az embriótémát az alkotmányba, egy abortuszt tiltó Magyarország „embertelen világ” lenne.
Ezt a beszélgetést úgy képzeljék el, hogy a hatok fent ültek a pódiumon, egy spirituálisan kerek, materiális formájában hosszúkás asztal mögött, velük szemben a közönség, az első sorban Salamon Lászlóval, aki majd két órán át hallgatta a kormány osztását, majd fölállt szintetizálni.
Ezek után még én sem tudnék könnyen megszólalni, gondoltam, de a hatalmas termetű Salamon ügyesen oldotta meg a helyzetet, azzal kezdte ugyanis, hogy „itt mindenki nagyobb nálam, és nem centiben”, majd leszögezte, hogy „nem méltó arra”, hogy az eredeti felkérésnek megfelelően összegezze az elhangzottakat, ezért inkább csak reagálni fog pár kérdésre.
Nyitásnak azt érzékeltette a kollégákkal, hogy a Lázár-féle alkotmánymódosító nyomulás neki sem tetszett. „Higgyék el, én ennek nem örültem!” – fogalmazott, majd azzal egyensúlyozott, hogy azért az AB sem érinthetetlen szervezet.
Az új alkotmány szükségességét azzal indokolta, hogy a mostani 1949-es évszáma stigma, hiába szerkesztettek 89-ben gyakorlatilag új alaptörvényt. A mostani szöveget viszont nem szabadon választott parlament szavazta meg, és az Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. Ezzel együtt vállalhatónak tartja a mostani alkotmányt is. Még egy indok, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatait ideje beépíteni az alaptörvénybe.
A leendő alkotmányról elmondta, hogy az egyik ötlet szerint a jövőben csak két, egymást követő parlament dupla kétharmados szavazásával lehetne életbe léptetni bármilyen módosítást. Az biztos, hogy ez örökre gátat szabna a felelőtlen ötletelgetésnek, sutyorogta egy koraérett jurátus az előttem lévő sorban.
Salamon kedélyes előadó, aki minduntalan letér a főcsapásról és elmond egy ízes anekdotát, de külső szemlélőként nem tűnt a jogi szakma ördöngős művelőjének. Az kifejezetten vicces volt egy KDNP–Fidesz-politikus szájából, hogy milyen szomorú, hogy olyanokban gondolkodunk, mint kétharmad meg háromnegyed. A leendő alkotmányban a kormány „megfelelő erővel” szeretné megjeleníteni a közösségi értékeket, mert a szimbolikus dolgokat helyre kell tenni.
Schanda Balázs, akihez szívesen járnék bármilyen előadásra, fergeteges katolikus jogászpoénnal zárta a bulit, miszerint „érthető az elfogultságunk, hiszen mindannyian voltunk magzatok”.
Szóval van remény, a kétharmad a legkevésbé sem ölte ki Magyarországról az értelmes vitát, sőt a kőkemény kritikát sem, még egy olyan díszteremből sem, ahol a megjelentek saccra 90 százaléka így vagy úgy, de keresztény-jobboldali. Aki látta, hogyan fő saját levében Salamon, az bízhat benne, hogy mindent még nálunk sem lehet büntetlenül megtenni.
2010. november 10., szerda
Sólyom: Az Ab megszűnik alkotmánybíróság lenni
* MTI
2010. november 10., szerda 16:15
Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság (Ab) megszűnik alkotmánybíróság lenni, "ezen a lejtőn nehéz megállni" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szerdán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az alkotmányozásról szóló pódiumbeszélgetésen.
A volt államfő ezt annak kapcsán mondta, hogy az Országgyűlés szerdán szűkítette az alkotmányban az Alkotmánybíróság jogkörét.
Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az Alkotmánybíróság megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de a jogszabályokat nem semmisítheti meg. Sólyom László szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követni.
Kitért rá, hogy az alkotmányellenes mulasztás és a jövőbeni megsemmisítés esetében ez most is így van, de ezekben az esetekben fennáll, hogy a testület kötelezi a jogalkotót a helyzet orvoslására. A módosítással azonban az alkotmányellenesség érdektelenné válik a törvényhozó számára, következmények nélkül túlléphet az alkotmányon.
A volt államfő kitért arra is, hogy az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelődik a köztársasági elnök politikai vétója. Szerinte ez marad az egyetlen lehetőség a jogállam alapvető zavarának jelzésére és egy, legalább halasztó hatályú közbelépésre.
"Ma délutántól a reményünk a jövő alkotmánya marad" - jelentette ki Sólyom László. Ezzel összefüggésben megismételte korábbi véleményét, miszerint már sürgető a rendszerváltás súlyos adósságának megfizetése egy nemcsak tartalma, hanem formája szerint is új alkotmánnyal, s az új alkotmánynak a hatályos alkotmány értékeire kell épülnie, azt kell kiteljesítenie. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy jó, használható és legitim alkotmány szülessen, nincs szükség a hatályos alkotmány "becsmérlésére", sem olyan szembeállításra, mintha a hatályos alkotmányos rend ellenében kellene alkotmányozni.
Szerinte az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambulum fejezheti ki, a normatív részben pedig a visszalépés tilalmának és a már eddig is előremutató rendelkezések továbbfejlesztésének kellene érvényesülnie. Hangsúlyozta: az új alkotmányt a normális parlamenti kormányzás viszonyaira kell tervezni.
Beszédében Sólyom László úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hét törvényjavaslatai és indokolásuk a népi igazságérzetet, a többség mindenhatóságát, továbbá a régi világot képviselő alkotmány és az új világ ellentétét a jog uralma fölé helyezték. Utalt Zlinszky János volt alkotmánybíró levelére, amelyben a jogtudós arról írt, hogy a "jogállami kontroll szükségességének megkérdőjelezése a jogállami létre hoz súlyos veszélyt, és hogy gyakorlatilag arról van szó, hogy a parlamenti többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes normákat alkothasson". A volt államfő szerint ezek az intézkedések, illetve az indokolásukként szánt érvek megrendíthetik az új alkotmányba vetett bizalmat. Hozzátette ugyanakkor, az is lehetséges, hogy a mai helyzet korrekcióját éppen az új kormány indíthatja el, helyreállítva a normális viszonyokat.
A volt köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy az első javaslatokhoz képest történt bizonyos visszakozás. Szerinte biztosan hatott erre a politikai döntésre az, hogy a jogtudó értelmiség széles körben, pontos szakmai érvekkel állt ki az alkotmányos állam alapelvei mellett.
Sólyom László több érvet is bírált, többi között "nonszensznek" nevezte azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik. A legsúlyosabbnak ugyanakkor azt nevezte, hogy miután az Alkotmánybíróság nem engedi érvényesíteni a kormány gazdaságpolitikáját, illetve az igazságosságot, így - ahogy fogalmazott - nem az alkotmány, hanem az Ab a gát, "következésképpen az Ab-t kell kiiktatni, s akkor alkotmányossági kérdésekkel nem kell foglalkozni".
A volt köztársasági elnök szerint ezek olyan klasszikus dilemmák a napi politika szolgálatában, amelyek a régi jogállamokban is felmerülnek. Ugyanakkor épp azért, mert az alkotmánybíráskodás maga 150 éve vitakérdés, a képviselőknek a magyar alkotmányfejlődésből, az elmúlt 20 évből kellene kiindulniuk. Kritikaként fogalmazta meg, hogy ez fel sem merült a vitában.
2010. november 10., szerda 16:15
Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság (Ab) megszűnik alkotmánybíróság lenni, "ezen a lejtőn nehéz megállni" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szerdán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az alkotmányozásról szóló pódiumbeszélgetésen.
A volt államfő ezt annak kapcsán mondta, hogy az Országgyűlés szerdán szűkítette az alkotmányban az Alkotmánybíróság jogkörét.
Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az Alkotmánybíróság megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de a jogszabályokat nem semmisítheti meg. Sólyom László szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követni.
Kitért rá, hogy az alkotmányellenes mulasztás és a jövőbeni megsemmisítés esetében ez most is így van, de ezekben az esetekben fennáll, hogy a testület kötelezi a jogalkotót a helyzet orvoslására. A módosítással azonban az alkotmányellenesség érdektelenné válik a törvényhozó számára, következmények nélkül túlléphet az alkotmányon.
A volt államfő kitért arra is, hogy az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelődik a köztársasági elnök politikai vétója. Szerinte ez marad az egyetlen lehetőség a jogállam alapvető zavarának jelzésére és egy, legalább halasztó hatályú közbelépésre.
"Ma délutántól a reményünk a jövő alkotmánya marad" - jelentette ki Sólyom László. Ezzel összefüggésben megismételte korábbi véleményét, miszerint már sürgető a rendszerváltás súlyos adósságának megfizetése egy nemcsak tartalma, hanem formája szerint is új alkotmánnyal, s az új alkotmánynak a hatályos alkotmány értékeire kell épülnie, azt kell kiteljesítenie. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy jó, használható és legitim alkotmány szülessen, nincs szükség a hatályos alkotmány "becsmérlésére", sem olyan szembeállításra, mintha a hatályos alkotmányos rend ellenében kellene alkotmányozni.
Szerinte az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambulum fejezheti ki, a normatív részben pedig a visszalépés tilalmának és a már eddig is előremutató rendelkezések továbbfejlesztésének kellene érvényesülnie. Hangsúlyozta: az új alkotmányt a normális parlamenti kormányzás viszonyaira kell tervezni.
Beszédében Sólyom László úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hét törvényjavaslatai és indokolásuk a népi igazságérzetet, a többség mindenhatóságát, továbbá a régi világot képviselő alkotmány és az új világ ellentétét a jog uralma fölé helyezték. Utalt Zlinszky János volt alkotmánybíró levelére, amelyben a jogtudós arról írt, hogy a "jogállami kontroll szükségességének megkérdőjelezése a jogállami létre hoz súlyos veszélyt, és hogy gyakorlatilag arról van szó, hogy a parlamenti többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes normákat alkothasson". A volt államfő szerint ezek az intézkedések, illetve az indokolásukként szánt érvek megrendíthetik az új alkotmányba vetett bizalmat. Hozzátette ugyanakkor, az is lehetséges, hogy a mai helyzet korrekcióját éppen az új kormány indíthatja el, helyreállítva a normális viszonyokat.
A volt köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy az első javaslatokhoz képest történt bizonyos visszakozás. Szerinte biztosan hatott erre a politikai döntésre az, hogy a jogtudó értelmiség széles körben, pontos szakmai érvekkel állt ki az alkotmányos állam alapelvei mellett.
Sólyom László több érvet is bírált, többi között "nonszensznek" nevezte azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik. A legsúlyosabbnak ugyanakkor azt nevezte, hogy miután az Alkotmánybíróság nem engedi érvényesíteni a kormány gazdaságpolitikáját, illetve az igazságosságot, így - ahogy fogalmazott - nem az alkotmány, hanem az Ab a gát, "következésképpen az Ab-t kell kiiktatni, s akkor alkotmányossági kérdésekkel nem kell foglalkozni".
A volt köztársasági elnök szerint ezek olyan klasszikus dilemmák a napi politika szolgálatában, amelyek a régi jogállamokban is felmerülnek. Ugyanakkor épp azért, mert az alkotmánybíráskodás maga 150 éve vitakérdés, a képviselőknek a magyar alkotmányfejlődésből, az elmúlt 20 évből kellene kiindulniuk. Kritikaként fogalmazta meg, hogy ez fel sem merült a vitában.
Keményen bírálta Sólyom László a kormány alkotmánymódosító terveit
2010. november 10., szerda, 15:07
Keményen bírálta Sólyom László korábbi köztársasági elnök a kormánypártokat egy szerdai pódiumbeszélgetésen. Sólyom elfogadhatatlannak nevezte az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozását, és arra intette a jelenelegi a kormánypártokat, hogy a készülő új alkotmányt ne a jelenlegi kétharmados, hanem a "normális" parlamenti viszonyokra szabva készítsék el.
Megrendítő bizonytalanságot okozott az elmúlt két hétben Sólyom László volt köztársasági elnök szerint az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozására vonatkozó fideszes terv. A posztjáról augusztusban távozott államfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, egy alkotmányozásról szóló konferencián szerdán azt mondta: még a parlamentben szerdán elfogadott módosítással sem fogadható el a testület jogköreinek csorbítása. Ez szerinte olyan viharokat kavart, hogy már az új alkotmány megalkotásáról sem lehet e folymatoktól függetlenül beszélni.
"Sürgősen tisztázni kell, hogy állunk" - fogalmazott a volt államfő, aki szerint a régi alkotmány szembeállítása a népakarattal és a többség jogaival megrendítheti az új alkotmánnyal szembeni bizalmat is. (Ugyanezt a szempontot fideszes képviselők is felvetették a frakció két héttel ezelőtti ülésén, az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról kialakult vitában. Erről szóló cikkünket elolvashatja itt.)
Sólyom László fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az elmúlt két hét vitái után a kormánytöbbség részben visszakozott, mert szerinte ez megmutatatta, hogy az értelmiség nem engedi, hogy a valódi kérdések elsikkadjanak. "Mégiscsak megszilárdult a jogállami érzék Magyarországon"- tette hozzá a korábbi államfő.
Normális parlamenti viszonyok
A korábbi köztársasági elnök beszélt arról is: nem magyar sajátság, hogy a mindenkori hatalom úgy érzi, hogy az Alkotmánybíróság korlátozza mozgásterét, a jogszerűség és igazságosság kérdésére azonban véleménye szerint a jeleneleg hatályos alkotmány és az Alkotmánybíróság 20 éves tevékenysége megfelelő válaszokat adott, amelyeket nem szabad veszni hagyni.
A készülő új alkotmányról Sólyom László azt mondta: a rendszerváltás súlyos adósságát kell megfizetni az új alaptörvény elfogadásával, de annak - ha formailag új is - véleménye szerint mindenképp a jelenlegire kell épülnie. "Az új alaptörvényt pedig normális parlamenti viszonyokra, nem pedig kétharmados többségre kell szabni" - tette hozzá Sólyom, aki szerint rombolja az alkotmány tekintélyét, ha napi érdekeknek megfeleleően módosítják.
Sólyom László azt mondta, a kormány az alkotmány és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával védtelenül hagyja a magántulajdont és lehetőséget teremt arra, hogy egy költségvetési salátatörvénybe csomagolva gyakorlatilag bármilyen, alkotmányellenes rendelkezést elfogadjanak.
Azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik, a volt államfő nonszensznek nevezte. Mint mondta: nagyon veszélyes hozzáállás az Ab-t "kiiktatandó gátnak" tekinteni, amelynek megtörténte után alkotmányossági kérdésekkel már nem kell foglalkozni. "Itt a katona kiáltott rá Archimédészre, hogy ne zavard a köreim" - mondta Sólyom.
A volt államfő beszélt a köztársasági elnöki vétó szerepéről is: azt mondta, az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása felértékeli a köztársasági elnök szerepét, mert ő marad az egyetlen lehetőség az alkotmányellenes törvények legalább időleges megakasztására. Sólyom László beszéde végén reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény feloldja majd az elmúlt két hétben előkerült konfliktust.
Salamon sem örült
"Rendkívül szerencsétlen, hogy ez napi politikai kérdésként került az asztalra, én ennek nagyon nem örültem" - mondta a pódiumbeszélgetés után az Ab korlátozásáról Salamon László KDNP-s képviselő, a parlament alkotmányelőkészítő bizottságának elnöke. Salamon szerint ugyanakkor Az Ab jogkörei sem érinthetetlen tabuk, el lehet gondolkozni az újraszabályozásukon.
Salamon példaként azt említette, hogy szerinte hasznos lenne, ha kétharmados törvények esetében az Ab csak az alkotmányellenességet állapíthatná meg, de nem semmisíthetné meg azokat. Megeshet ugyanis - mondta a képviselő -, hogy egy, az állam működéséhez elengedhetetlen jogszabályt semmisítenek meg, amit esetleg, kétharmados többség hiányában a parlament nem tud pótolni. Példaként a választójogi törvényt említette, amely nélkül nem lehetne választásokat tartani.
Az új alkotmányról Salamon azt mondta: abban mindenképpen újra kell gondolni a kormány leváltásának és a parlament feloszlatásának lehetőségét, meg kell szüntetni a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét (ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet megbuktatni a kormányfőt, ha azonnal újat is választanak). Salamon személy szerint a kétkamarás parlament hívének nevezte magát, de szerinte ez a kérdés még teljesen nyílt, semmi nem dőlt el.
A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/itthon/20101110-solyom-laszlo-biralta-a-kormany-alkotmanymodosito-terveit.html
Keményen bírálta Sólyom László korábbi köztársasági elnök a kormánypártokat egy szerdai pódiumbeszélgetésen. Sólyom elfogadhatatlannak nevezte az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozását, és arra intette a jelenelegi a kormánypártokat, hogy a készülő új alkotmányt ne a jelenlegi kétharmados, hanem a "normális" parlamenti viszonyokra szabva készítsék el.
Megrendítő bizonytalanságot okozott az elmúlt két hétben Sólyom László volt köztársasági elnök szerint az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozására vonatkozó fideszes terv. A posztjáról augusztusban távozott államfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, egy alkotmányozásról szóló konferencián szerdán azt mondta: még a parlamentben szerdán elfogadott módosítással sem fogadható el a testület jogköreinek csorbítása. Ez szerinte olyan viharokat kavart, hogy már az új alkotmány megalkotásáról sem lehet e folymatoktól függetlenül beszélni.
"Sürgősen tisztázni kell, hogy állunk" - fogalmazott a volt államfő, aki szerint a régi alkotmány szembeállítása a népakarattal és a többség jogaival megrendítheti az új alkotmánnyal szembeni bizalmat is. (Ugyanezt a szempontot fideszes képviselők is felvetették a frakció két héttel ezelőtti ülésén, az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról kialakult vitában. Erről szóló cikkünket elolvashatja itt.)
Sólyom László fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az elmúlt két hét vitái után a kormánytöbbség részben visszakozott, mert szerinte ez megmutatatta, hogy az értelmiség nem engedi, hogy a valódi kérdések elsikkadjanak. "Mégiscsak megszilárdult a jogállami érzék Magyarországon"- tette hozzá a korábbi államfő.
Normális parlamenti viszonyok
A korábbi köztársasági elnök beszélt arról is: nem magyar sajátság, hogy a mindenkori hatalom úgy érzi, hogy az Alkotmánybíróság korlátozza mozgásterét, a jogszerűség és igazságosság kérdésére azonban véleménye szerint a jeleneleg hatályos alkotmány és az Alkotmánybíróság 20 éves tevékenysége megfelelő válaszokat adott, amelyeket nem szabad veszni hagyni.
A készülő új alkotmányról Sólyom László azt mondta: a rendszerváltás súlyos adósságát kell megfizetni az új alaptörvény elfogadásával, de annak - ha formailag új is - véleménye szerint mindenképp a jelenlegire kell épülnie. "Az új alaptörvényt pedig normális parlamenti viszonyokra, nem pedig kétharmados többségre kell szabni" - tette hozzá Sólyom, aki szerint rombolja az alkotmány tekintélyét, ha napi érdekeknek megfeleleően módosítják.
Sólyom László azt mondta, a kormány az alkotmány és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával védtelenül hagyja a magántulajdont és lehetőséget teremt arra, hogy egy költségvetési salátatörvénybe csomagolva gyakorlatilag bármilyen, alkotmányellenes rendelkezést elfogadjanak.
Azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik, a volt államfő nonszensznek nevezte. Mint mondta: nagyon veszélyes hozzáállás az Ab-t "kiiktatandó gátnak" tekinteni, amelynek megtörténte után alkotmányossági kérdésekkel már nem kell foglalkozni. "Itt a katona kiáltott rá Archimédészre, hogy ne zavard a köreim" - mondta Sólyom.
A volt államfő beszélt a köztársasági elnöki vétó szerepéről is: azt mondta, az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása felértékeli a köztársasági elnök szerepét, mert ő marad az egyetlen lehetőség az alkotmányellenes törvények legalább időleges megakasztására. Sólyom László beszéde végén reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény feloldja majd az elmúlt két hétben előkerült konfliktust.
Salamon sem örült
"Rendkívül szerencsétlen, hogy ez napi politikai kérdésként került az asztalra, én ennek nagyon nem örültem" - mondta a pódiumbeszélgetés után az Ab korlátozásáról Salamon László KDNP-s képviselő, a parlament alkotmányelőkészítő bizottságának elnöke. Salamon szerint ugyanakkor Az Ab jogkörei sem érinthetetlen tabuk, el lehet gondolkozni az újraszabályozásukon.
Salamon példaként azt említette, hogy szerinte hasznos lenne, ha kétharmados törvények esetében az Ab csak az alkotmányellenességet állapíthatná meg, de nem semmisíthetné meg azokat. Megeshet ugyanis - mondta a képviselő -, hogy egy, az állam működéséhez elengedhetetlen jogszabályt semmisítenek meg, amit esetleg, kétharmados többség hiányában a parlament nem tud pótolni. Példaként a választójogi törvényt említette, amely nélkül nem lehetne választásokat tartani.
Az új alkotmányról Salamon azt mondta: abban mindenképpen újra kell gondolni a kormány leváltásának és a parlament feloszlatásának lehetőségét, meg kell szüntetni a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét (ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet megbuktatni a kormányfőt, ha azonnal újat is választanak). Salamon személy szerint a kétkamarás parlament hívének nevezte magát, de szerinte ez a kérdés még teljesen nyílt, semmi nem dőlt el.
A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/itthon/20101110-solyom-laszlo-biralta-a-kormany-alkotmanymodosito-terveit.html
2010. november 9., kedd
Hónapokig készült az alkotmánybírósági viharra a kormány
2010. november 9., kedd, 10:28
Már a választások után is úgy értékelte a kormány, hogy a jelenlegi alkotmány olyan szűk mozgásteret szab a működésének, ami ellehetetlenítheti gazdasági és társadalompolitikai terveinek megvalósítását - állította az [origo]-nak a Fidesz több befolyásos politikusa. Ennek ellenére október végéig nem merült fel komolyan a kormány tagjaiban, hogy korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, a döntés lényegében pánikreakció volt.
"Az alkotmánymódosítás tartalma és iránya [az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása] őszintén vállalt, átlátható és előre tudható módon történik" - fogalmazott október végén Lázár János Fidesz-frakcióvezető abban a nyílt levélben, amelyet válaszként írt Elek István egy nappal korábbi bírálatára. Az egykori MDF-es, később a Fidesszel is nyíltan szimpatizáló író a HVG internetes oldalán közzétett írásában tiltakozott a kormány alkotmánybírósági jogköröket csorbító tervei ellen, a "megnyugtatásképpen" született frakcióvezetői válaszból pedig az volt kiolvasható: nem rögtönzés, hanem tudatosan előkészített lépés volt az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének korlátozása.
A kormány "nem salátatörvényes lapítással és nem improvizatív módon" hajtja végre a változtatást, utalt tovább a tervek előkészítettségére Lázár, az azonban nem derült ki írásából, hogy mikor kezdődött el a módosítások előkészítése.
Úgy érezték, hogy szűk a mozgástér
Már nyár elején felmerült a Fidesz vezetésében, hogy azok a gazdasági intézkedések, amelyeket az új kormány tervez, felvethetnek alkotmányos problémákat, illetve nem biztos, hogy összeegyeztethetők lesznek a jelenlegi alkotmányos gyakorlattal - mondta az [origo]-nak a Fidesz több befolyásos politikusa. A párt vezetésének egyik tagja szerint ez a felismerés akkor született meg, amikor összeállították a kormány júniusban bemutatott 29 pontos gazdasági akciótervét.
Orbán Viktor kormányfő június 8-án jelentette be a kormány első gazdasági intézkedéseket tartalmazó csomagját, amely többek között a bankadót, illetve a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos megadóztatását is tartalmazta. Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint azonban ekkor még nem merült fel az Ab jogkörének szűkítése, mindössze az került szóba, hogy a jelenlegi alkotmány keretei szűkek lesznek ahhoz, amit a kormány csinálni szeretne.
Valószínűleg erre utalt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is, amikor június 3-án, egy konferencián az alkotmányossági szabályok felfüggesztéséről beszélt. Kósa úgy fogalmazott, hogy "a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg". Kósa beszédéből akkor azonban inkább a fenyegető államcsődről szóló részeket emelték ki a tudósítások, aminek hatására jelentősen gyengült a forint.
Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők, vezetőségi tagok és kormányzati tisztségviselők szerint a kormány gazdasági mozgásterének megőrzése érdekében volt terv arra, hogy szűkítsék az Ab döntési jogköreit, de ezt nem most, hanem a jövő év elejére összeálló új alkotmányban illetve annak elfogadásával egyidőben tették volna meg.
Nem tudta semlegesíteni az Alkotmánybíróságot a kormány
"Bizonyos mértékben előre készültünk" - mondta az egyik fideszes arra utalva, hogy 98 százalékos különadó miatt a kormány nyáron még az alkotmányt is módosította. A Navracsics Tibor igazságügy miniszter által beterjesztett javaslat a jó erkölcsbe ütköző végkielégítés megadóztatását emelte be az alkotmányba. A képviselő szerint ezzel akarták elejét venni az Ab kifogásának, a testület jogkörének szűkítésével ekkor még nem számolt a pártvezetés az [origo]-nak nyilatkozó, a pártvezetés döntéseit közelről ismerő forrás szerint.
Már a frakció őszi ülésszakot indító ülésén is egyértelművé tette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a gazdasági érdekek (illetve a kampányígéretként vállalt visszafizettetés-elszámoltatás) minden más szempontot felülír - emlékeztetett egy a pártvezetéshez közel álló képviselő. Ezt szerinte a későbbiekben sem vitatta a képviselőcsoportból senki, az Ab-t korlátozó döntés időzítése és kommunikálása azonban a képviselők mellett a kormánytagok körében is vihart kavart.
Elszámította magát a kormány
"Menetközben született felismerés" - fogalmazott az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről szóló javaslat időzítésről egy magas beosztású kormánypárti minisztériumi vezető, hozzátéve, hogy a jogkörök visszavétele a testület október 26-ai különadó-döntése előtte vált "elkerülhetetlenné" és sürgetővé. Egy kormányzati tisztviselő szerint a helyzetet bonyolította az is, hogy a kormány arra számított, az Ab csak később dönt a 98 százalékos különadóról, és fenyegető mennyiségben érkeztek közben beadványok a kormány több gazdasági kényszerintézkedésével szemben is.
Egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő szerint, ha az Ab október végén nem semmisíti meg a különadóról szóló törvényt, akkor nem vetődött volna fel az Ab jogkörének szűkítése sem. Egy befolyásos fideszes parlamenti képviselő szerint, ha a pártvezetés már tavasszal tervbe vette volna az Ab korlátozását, akkor jóval tudatosobban készült volna erre, kommunikációs eszközökkel készítette volna elő a döntés elfogadtatását, illetve a korlátozásról szóló döntést nem az alkotmánybírósági ítélet után, hanem az előtt jelentették volna be.
A kommunikáció kidolgozatlanságát a döntés bejelentése után több, az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselő is bírálta. Az egyik képviselő például arról beszélt, hogy szerinte nyíltan el kellett volna mondani az embereknek, hogy az Ab jogkörének a korlátozása nem a végkielégítéseket sújtó különadóról, hanem arról szól, hogy enélkül nem biztos, hogy a kormány keresztül tudja vinni a gazdasági programját. Szerinte amikor a miniszterelnök bejelentette a válságadók kivetését, már akkor meg kellett volna mondani, hogy ezekkel kapcsolatban lehetnek alkotmányos problémák, így szükség lesz az Ab jogköreinek újragondolására.
Pár napja volt Orbánnak
Több fideszes is azt állította, hogy az Ab korlátozásáról szóló döntés mindössze néhány nappal az Ab ítélete előtt született meg, a döntést pedig Orbán Viktor kormányfő hozta meg. A Fidesz képviselői nem hivatalosan, a parlamenti folyosókon már az ítélet megszületés előtti napon értesültek a várható alkotmánybírósági döntésről. A javaslat kiforratlanságára utalt ugyanakkor, hogy a döntést nemcsak az ellenzéki pártok, illetve független jogi szakértők kifogásolták, hanem többen kritizálták a Fidesz parlamenti frakciójában is. "Máskor és sokkal kulturáltabban kellett volna megoldani" - mondta az [origo]-nak egy befolyásos fideszes képviselő, aki szerint többen bírálták a javaslatot és annak időzítését, és a bírálat lényege szinte mindenkinél ez volt.
Az [origo] úgy tudja, Répássy Róbert igazságügyi államtitkár például az Ab "lerohanása" ellen érvelt. A jogkörök csorbítását egyébként sem az államtitkár, sem a többi hozzászóló nem vitatta, sőt, több példát is hoztak Európában ugyancsak korlátozott hatáskörrel működő alkotmánybíróságra. A "kivitelezést" azonban a bírálók szerint finomabban és "ízlésesebben" is le lehetett volna vezényelni, mondjuk annak kimondásával, hogy az adott adó- vagy költségvetése évre nem, csak a következőre vonatkozó döntést hozhatna a testület. Élesen bírálta a bejelentést az [origo] információi szerint Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke is. Ő azt mondta, hogy az új alkotmány-tervezetbe épített finomítás nem keltett volna viharokat, az Ab elleni durva fellépésnek azonban olyan negatív hazai és nemzetközi visszhangja lett, ami visszahathat az új alaptörvény megítélésére is.
Végül a kritikák miatt az eredeti tervekhez képest módosult az Ab jogkörének szűkítéséről, illetve a 98 százalékos különadóról szóló javaslat is. Lázár hétfőn jelentette be, hogy a 98 százalékos különadó esetében a 2 milliós összeghatárt a nem vezető munkavállalók esetében emeljék fel 3,5 millió forintra emelik, az összeghatárba pedig nem számítana bele a szabadságmegváltás. A különadót az új változat szerint azonban már a 2005. január 1-e után kifizetett juttatások után kellene megfizetni az érintetteknek.
Az Ab jogkörének korlátozásán pedig úgy lazítana a parlament alkotmányügyi bizottsága által jegyzett javaslat, hogy Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat- és lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő jogot. Az alkotmánybírósági vizsgálatra lehetőséget adó jogok közé nem került be a tulajdon védelme, ezért az LMP és MSZP Lázár új javaslatát is támadta hétfőn.
A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/itthon/20101109-az-alkotmanybirosagi-jogkorok-szukitesenek-hattere.html
Már a választások után is úgy értékelte a kormány, hogy a jelenlegi alkotmány olyan szűk mozgásteret szab a működésének, ami ellehetetlenítheti gazdasági és társadalompolitikai terveinek megvalósítását - állította az [origo]-nak a Fidesz több befolyásos politikusa. Ennek ellenére október végéig nem merült fel komolyan a kormány tagjaiban, hogy korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, a döntés lényegében pánikreakció volt.
"Az alkotmánymódosítás tartalma és iránya [az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása] őszintén vállalt, átlátható és előre tudható módon történik" - fogalmazott október végén Lázár János Fidesz-frakcióvezető abban a nyílt levélben, amelyet válaszként írt Elek István egy nappal korábbi bírálatára. Az egykori MDF-es, később a Fidesszel is nyíltan szimpatizáló író a HVG internetes oldalán közzétett írásában tiltakozott a kormány alkotmánybírósági jogköröket csorbító tervei ellen, a "megnyugtatásképpen" született frakcióvezetői válaszból pedig az volt kiolvasható: nem rögtönzés, hanem tudatosan előkészített lépés volt az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének korlátozása.
A kormány "nem salátatörvényes lapítással és nem improvizatív módon" hajtja végre a változtatást, utalt tovább a tervek előkészítettségére Lázár, az azonban nem derült ki írásából, hogy mikor kezdődött el a módosítások előkészítése.
Úgy érezték, hogy szűk a mozgástér
Már nyár elején felmerült a Fidesz vezetésében, hogy azok a gazdasági intézkedések, amelyeket az új kormány tervez, felvethetnek alkotmányos problémákat, illetve nem biztos, hogy összeegyeztethetők lesznek a jelenlegi alkotmányos gyakorlattal - mondta az [origo]-nak a Fidesz több befolyásos politikusa. A párt vezetésének egyik tagja szerint ez a felismerés akkor született meg, amikor összeállították a kormány júniusban bemutatott 29 pontos gazdasági akciótervét.
Orbán Viktor kormányfő június 8-án jelentette be a kormány első gazdasági intézkedéseket tartalmazó csomagját, amely többek között a bankadót, illetve a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos megadóztatását is tartalmazta. Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint azonban ekkor még nem merült fel az Ab jogkörének szűkítése, mindössze az került szóba, hogy a jelenlegi alkotmány keretei szűkek lesznek ahhoz, amit a kormány csinálni szeretne.
Valószínűleg erre utalt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is, amikor június 3-án, egy konferencián az alkotmányossági szabályok felfüggesztéséről beszélt. Kósa úgy fogalmazott, hogy "a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg". Kósa beszédéből akkor azonban inkább a fenyegető államcsődről szóló részeket emelték ki a tudósítások, aminek hatására jelentősen gyengült a forint.
Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők, vezetőségi tagok és kormányzati tisztségviselők szerint a kormány gazdasági mozgásterének megőrzése érdekében volt terv arra, hogy szűkítsék az Ab döntési jogköreit, de ezt nem most, hanem a jövő év elejére összeálló új alkotmányban illetve annak elfogadásával egyidőben tették volna meg.
Nem tudta semlegesíteni az Alkotmánybíróságot a kormány
"Bizonyos mértékben előre készültünk" - mondta az egyik fideszes arra utalva, hogy 98 százalékos különadó miatt a kormány nyáron még az alkotmányt is módosította. A Navracsics Tibor igazságügy miniszter által beterjesztett javaslat a jó erkölcsbe ütköző végkielégítés megadóztatását emelte be az alkotmányba. A képviselő szerint ezzel akarták elejét venni az Ab kifogásának, a testület jogkörének szűkítésével ekkor még nem számolt a pártvezetés az [origo]-nak nyilatkozó, a pártvezetés döntéseit közelről ismerő forrás szerint.
Már a frakció őszi ülésszakot indító ülésén is egyértelművé tette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a gazdasági érdekek (illetve a kampányígéretként vállalt visszafizettetés-elszámoltatás) minden más szempontot felülír - emlékeztetett egy a pártvezetéshez közel álló képviselő. Ezt szerinte a későbbiekben sem vitatta a képviselőcsoportból senki, az Ab-t korlátozó döntés időzítése és kommunikálása azonban a képviselők mellett a kormánytagok körében is vihart kavart.
Elszámította magát a kormány
"Menetközben született felismerés" - fogalmazott az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről szóló javaslat időzítésről egy magas beosztású kormánypárti minisztériumi vezető, hozzátéve, hogy a jogkörök visszavétele a testület október 26-ai különadó-döntése előtte vált "elkerülhetetlenné" és sürgetővé. Egy kormányzati tisztviselő szerint a helyzetet bonyolította az is, hogy a kormány arra számított, az Ab csak később dönt a 98 százalékos különadóról, és fenyegető mennyiségben érkeztek közben beadványok a kormány több gazdasági kényszerintézkedésével szemben is.
Egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő szerint, ha az Ab október végén nem semmisíti meg a különadóról szóló törvényt, akkor nem vetődött volna fel az Ab jogkörének szűkítése sem. Egy befolyásos fideszes parlamenti képviselő szerint, ha a pártvezetés már tavasszal tervbe vette volna az Ab korlátozását, akkor jóval tudatosobban készült volna erre, kommunikációs eszközökkel készítette volna elő a döntés elfogadtatását, illetve a korlátozásról szóló döntést nem az alkotmánybírósági ítélet után, hanem az előtt jelentették volna be.
A kommunikáció kidolgozatlanságát a döntés bejelentése után több, az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselő is bírálta. Az egyik képviselő például arról beszélt, hogy szerinte nyíltan el kellett volna mondani az embereknek, hogy az Ab jogkörének a korlátozása nem a végkielégítéseket sújtó különadóról, hanem arról szól, hogy enélkül nem biztos, hogy a kormány keresztül tudja vinni a gazdasági programját. Szerinte amikor a miniszterelnök bejelentette a válságadók kivetését, már akkor meg kellett volna mondani, hogy ezekkel kapcsolatban lehetnek alkotmányos problémák, így szükség lesz az Ab jogköreinek újragondolására.
Pár napja volt Orbánnak
Több fideszes is azt állította, hogy az Ab korlátozásáról szóló döntés mindössze néhány nappal az Ab ítélete előtt született meg, a döntést pedig Orbán Viktor kormányfő hozta meg. A Fidesz képviselői nem hivatalosan, a parlamenti folyosókon már az ítélet megszületés előtti napon értesültek a várható alkotmánybírósági döntésről. A javaslat kiforratlanságára utalt ugyanakkor, hogy a döntést nemcsak az ellenzéki pártok, illetve független jogi szakértők kifogásolták, hanem többen kritizálták a Fidesz parlamenti frakciójában is. "Máskor és sokkal kulturáltabban kellett volna megoldani" - mondta az [origo]-nak egy befolyásos fideszes képviselő, aki szerint többen bírálták a javaslatot és annak időzítését, és a bírálat lényege szinte mindenkinél ez volt.
Az [origo] úgy tudja, Répássy Róbert igazságügyi államtitkár például az Ab "lerohanása" ellen érvelt. A jogkörök csorbítását egyébként sem az államtitkár, sem a többi hozzászóló nem vitatta, sőt, több példát is hoztak Európában ugyancsak korlátozott hatáskörrel működő alkotmánybíróságra. A "kivitelezést" azonban a bírálók szerint finomabban és "ízlésesebben" is le lehetett volna vezényelni, mondjuk annak kimondásával, hogy az adott adó- vagy költségvetése évre nem, csak a következőre vonatkozó döntést hozhatna a testület. Élesen bírálta a bejelentést az [origo] információi szerint Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke is. Ő azt mondta, hogy az új alkotmány-tervezetbe épített finomítás nem keltett volna viharokat, az Ab elleni durva fellépésnek azonban olyan negatív hazai és nemzetközi visszhangja lett, ami visszahathat az új alaptörvény megítélésére is.
Végül a kritikák miatt az eredeti tervekhez képest módosult az Ab jogkörének szűkítéséről, illetve a 98 százalékos különadóról szóló javaslat is. Lázár hétfőn jelentette be, hogy a 98 százalékos különadó esetében a 2 milliós összeghatárt a nem vezető munkavállalók esetében emeljék fel 3,5 millió forintra emelik, az összeghatárba pedig nem számítana bele a szabadságmegváltás. A különadót az új változat szerint azonban már a 2005. január 1-e után kifizetett juttatások után kellene megfizetni az érintetteknek.
Az Ab jogkörének korlátozásán pedig úgy lazítana a parlament alkotmányügyi bizottsága által jegyzett javaslat, hogy Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat- és lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő jogot. Az alkotmánybírósági vizsgálatra lehetőséget adó jogok közé nem került be a tulajdon védelme, ezért az LMP és MSZP Lázár új javaslatát is támadta hétfőn.
A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/itthon/20101109-az-alkotmanybirosagi-jogkorok-szukitesenek-hattere.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)