MG
A Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság ma elfogadta a magyar médiaszabályozásról szóló álláspontját, és több ponton is komoly kiigazításokra tett javaslatot. A magyar szabályozás jó irányba változott, de többet is lehet tenni – közölte Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a független alkotmányjogi szakértők plenáris ülésén.
A testület hétfőn adja közre a teljes szöveget, de a lesújtó álláspont a sajtóközleményből is kiolvasható. Eszerint
a magyar médiahatóság a miniszterelnökhöz lojális vezetőjének túl nagy a hatalma;
nagy a kockázata, hogy a Médiatanács és a közmédia kuratóriuma politikai kinevezettekből áll és nem eléggé független;
az állami hirdetésekre fordított keret elköltése átláthatatlan;
a kereskedelmi médiát nem lehet kizárni a fizetett politikai hirdetések piacáról;
tisztázatlan, ezért önkényes is lehet a média szankcionálásának rendszere;
szigorítani az újságírók informátorainak védelmét;
túl szigorú a médiában megjelenő, esetleg sértő tartalmak törvényi szabályozása.
A Velencei Bizottság szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének (aki a Médiatanács elnöke is) túl nagy a hatalma, és nem elég független: túlságosan függ a miniszterelnöktől. Egységes európai norma hiányában a szervezet nem tett ajánlást új szervezeti modellre, de függetlenebb és plurálisabb összetételű közszolgálati médiakuratórium és Médiatanács felállítását sürgeti.
A Velencei Bizottság szerint tisztázatlan, hogy a Médiatanács mint szabályozó szerv miként szankcionálja a tartalomszolgáltatókat a jogellenesnek ítélt tartalmak közléséért. Ezért kívánatosnak tartják, hogy a Médiatanács dolgozza ki és hozza nyilvánosságra, miként kíván élni jelenleg szabályozatlan hatáskörével. A Bizottság szerint súlyos bírságok kirovását, médiaorgánumok bezárását csak végső esetben szabad elrendelni, és az ilyen döntések nem lehetnek azonnal végrehajthatóak.
A testület kockázatosnak ítéli, hogy a Médiatanács tagjelöltjeit a politikai nézeteik alapján választhatják ki. A Médiatanács függetlenségének erősítése érdekében javasolja, hogy Magyarország (a kormánytöbbség) változtassa meg a tagok kinevezésének rendjét, és például a média, vagy a civil társadalom is delegálhasson tagokat. Ugyanez az ajánlás vonatkozik a közszolgálati média, az MTVA kuratóriumára is.
A Velencei Bizottság szerint az állami hirdetésekre szánt közpénzt csak átlátható, pártatlan szabályok szerint szabadna a médiában elkölteni. A testület arra is kitért, hogy a fizetett politikai hirdetések közléséből nem lehet kizárni a kereskedelmi médiát.
Az alkotmányjogászokból álló bizottság szerint az obszcén kiadványokra vonatkozó korlátozások, a hírnévrontás, az uszítás és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés jogos, ám a jelenlegi szabályozás nem hagy elég teret a közügyek szabad megvitatásának. Ezért a médiaszabályozásban be kell vezetni az arányosság elvét, hogy az újságírók kissé illetlen, provokatív kijelentéseket is tehessenek.
A testület szerint a informátorok védelmének joga nem csak a főállású, hanem a szabadúszó újságírókat is meg kell hogy illesse. A jogszabályokba be kell hogy kerüljön, hogy a névtelenséget kérő források felfedésére csak végső esetben, és csak bíróság kötelezheti az újságírót.
http://index.hu/belfold/2015/06/19/izekre_szedte_a_velencei_bizottsag_a_magyar_mediaszabalyozast/
2015. június 19., péntek
Lenkovics: „Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell!”
Hancz Patrik
2015. június 15.
Beszélgetés Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság elnökével a jogi oktatás és a jogásztársadalom helyzetéről, az ellenzéki véleményekről, a devizaalapú kölcsönszerződésekről, és arról, hogy vállalná-e a folytatást elnöki mandátuma lejárta után.
Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke
Elnök úr, negyven éves oktatói pályafutás áll Ön mögött, most is éppen egy vizsgáról érkezett. Mi a benyomása, miben változtak a joghallgatók, miben más ma jogot oktatni, mint 1976-ban?
Óriási változást látok. Sokat töröm is a fejemet, hogy milyen okokat keressek a háttérben. Tudniillik a változások nem jó irányúak. Én a Gutenberg Galaxis gyermeke voltam, és bár paraszti családban nevelkedtem, nagyjából 10 éves korom után szenvedélyemmé vált az olvasás. Rengeteget köszönhetek annak, hogy a szókincsem, a gondolkodásmódom, a világlátásom kiszélesedett, és így Nyíregyházán, a gimnáziumban nem voltam akkora hátrányban, hogy ne tudtam volna lépést tartani emiatt a városi polgár gyerekekkel, akiknek mondjuk volt könyvtárszobája is. Az én példámból kiindulva, számomra ezért a legnagyobb hiány, amit tapasztalok, hogy a hallgatóknak nincs szókincse, és komoly szövegértési nehézségekkel küzdenek. Így nehéz tanítani és tanulni is. Az általános iskolai, majd középiskolai képzettségi szint is visszaesett, a „nyitott” egyetemi kapukon bejött egy intellektuálisan hátrányos helyzetű generáció, ez pedig egyértelműen érződik a jogi kari oktatásban.
Milyen problémákkal találkozik a gyakorlatban?
Nem csak arról van már szó, hogy a tanulás nehezen megy, hanem a jogban, mint szakmában nagyon fontos volna az árnyalatok megkülönböztetésének képessége, a „terminus technikusok” megértése. Továbbá nemcsak az elvont fogalmi gondolkodás képessége esett vissza, hanem az életszerűség, a gyakorlati, tapasztalati tudásszint is. Egy beszűkülést tapasztalok tehát, amihez kényszerből igazodott az oktatás, és leszállította színvonalat. Akit korábban minden további nélkül megbuktattunk volna, az most kap egy kettest, ha pedig netalántán egy árnyalattal jobb, mint az előző felelő, akkor hármast. Általában is igaz, hogy a tömegbútor nem azonos mondjuk az intarziás secrétaire-rel. Bútor az egyik is, bútor a másik is, de micsoda különbség.
A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán
Látható a folyamat hatása a végzett jogászok munkájában is?
Éppen ezért is aggaszt a dolog, mert ombudsmanként, alkotmánybíróként látom az ügyvédi, az ügyészi és a bírói szakmát is. Hogy konkrétan illusztráljam, mikor az új típusú alkotmányjogi panaszokat bevezették, ügyvédkényszert is előírt a törvény. Két év után eltörölték, mert bár az volt az indoka, hogy magas színvonalú indítványok érkezzenek az Alkotmánybírósághoz, az ügyfelek és az ügyvédek által írt indítványok között nagy szakmai színvonalbeli különbség nem volt. Az alkotmányjogi panaszok több, mint 90 %-át visszautasítjuk, és ennek részben az az oka, hogy az indítvány minősége, tartalma, okfejtése nem elfogadható.
Ha egyetemi tanárként belegondolok a szakma általános színvonalába, igen elkeserítő a kép. Ezen némileg korrigál, de nem sokat, a PhD képzés, illetve annak kiemelt állami támogatása. Régen is volt olyan kollégám, aki azt mondta, hogyha a 400 fős évfolyamból 40 fő bejár az előadásokra, értelmes, jó képességű, figyel és tanul, már megéri egyetemet működtetni. De ezzel az aránnyal dolgozni, az input-output számítások szerint, nem egy gazdaságos felsőoktatás. Szomorú, mert ez nem költségvetési vagy közgazdasági kérdés, hanem kultúra kérdése, műveltség kérdése, minőség kérdése. Végül is az állam és társadalom elitjéről beszélünk, vezető állami tisztségviselőkről, a hatalmi ágak képviselőiről. Ezek színvonala pedig azon múlik, hogy milyen a jogász és politológus kibocsátás színvonala.
Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között
Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között
Az alkotmánybírósági mandátuma 2016-ban fog lejárni, az Országgyűlésben pedig kétharmad szükséges, hogy meghosszabbítsák. A legfontosabb kérdés, hogy adott esetben vállalná-e?
Erre mindig az a válaszom, hogy nem én kerestem sem az ombudsmani megbízatást, sem az alkotmánybírói posztot. Ezek találtak meg engem, és nem tértem ki előlük. Mádl Ferenc szemináriumvezető tanárom volt, majd tanszéki kollégája lettem. Mikor az ELTE jogi karán a Civilisztikai Intézet vezetője volt, engem kért fel titkárnak, így 5 évig mellette dolgoztam. Neki köszönhetem az ombudsmani felkérést. És miután állítólag azt a hat évet tisztességesen és szakmailag sem rossz színvonalon teljesítettem, merült fel ugyancsak tőlem függetlenül, hogy folytassam, mint alkotmánybíró. Most ugyanez a helyzet. Én egy lépést sem fogok tenni ennek érdekében, és nem is motivál. Engem csak egy dolog motivál, a tisztesség és a szakmaiság.
Egyes bírálói erősebb hangvételben kritizálták Önt: „Lenkovics Barnabás az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy méltó a Fidesz, de nem az emberek bizalmára”. (1) Mások szerint „Lenkovics Barnabást mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik arra, hogy Ő legyen az AB elnöke.” (2) Hogy látja, mi lehet az oka annak, hogy az ellenzék nem támogatta Önt?
Úgy látom sajnos, hogy a politikánk legfontosabb jellemzője a személyeskedés, ami mögött személyes érdekharcok vannak. A politikai elit azonban éppúgy funkciótlanná tud válni, mint ahogyan Bibó leírta annak idején az arisztokrácia funkcióvesztését: azért tűnt le, mert nem teljesítette az alattvalóival szembeni kötelességeit. Vagy, ahogy a szocialista forradalomról állapította meg: uralomváltás történt, nem pedig az uralom jelenségének a megszüntetése. A mai politikusok hajlamosak azt hinni, hogy a politika azért van, hogy nekik jobb legyen. A politika korábban mindig azért volt, hogy társadalmi békét, harmóniát és olyanfajta együttműködést hozzon létre, ami az adott politikai közösség minden tagja számára előnyös: anyagilag, kulturálisan, a műveltség és az egészségügyi ellátás szempontjából is. Mindezeknek materiális feltételei vannak, tehát olyan társadalmi programokat kellene gyártani, amelyek garantálják, hogy ne csak szép szavak hangozzanak el, hanem azok mögé a forintok is oda legyenek téve. Ahhoz pedig olyan gazdasági szférát kell működtetni, ami maximális teljesítményre képes, amihez egyéni ösztönző, belső hajtóerő szükséges. Itt, Magyarországon. Nem Angliában vagy Dániában. Versengő társadalmi, választási programokra, valóra váltható, számon kérhető programokra volna szükség, nem üres ígéretekre vagy személyeskedésekre, például az én személyemet érintően. A kritikusok közül még egyetlen egy se kérdezett meg, mint például most Ön, hogy hogyan látom ezt a világot. Elég öreg vagyok már hozzá, 65 éves. Sokat éltem az előző világban is, ebben az új világban is, lelkesedtem is érte. Most akkor miért ez a szkepszis? Szívesen elmondanám nekik, bármelyiknek, mert úgy érzem a könyvből tanult tudáshoz képest nekem van bőséges tapasztalati tudásom is, márpedig annál meggyőzőbb és értékesebb nincs. Könyvekben akármit le lehet írni, gyönyörű szép cirádákkal és könnyfakasztó szépséggel. A kérdés azonban az, hogy mi van a valóságban.
"Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell."
“Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell.”
A hónapokban nagy botrányt kavart mind a Questor, mind pedig a Buda Cash botrány, a devizaalapú kölcsönszerződések tekintetében jelenleg is folynak az elszámolások a bankok és az ügyfelek között. Elnök úrnak magánjogászként mi a véleménye az ilyen jellegű szerződésekről?
Magánjogászként a clausula rebus sic stantibus és a pacta sunt servanda elvét tanítottam negyven évig az egyetemen. A pacta sunt servanda két ember megegyezése. Egy szóbeli, kézfogással megpecsételt megegyezés az maga a törvény, a Code Civil ezt európai, alkotmányos rangra emelte. A megegyezés kötelez, ha pedig diszpozitív egy norma, és a helyébe mi ketten, szerződő félként mást írunk, akkor az a más lesz a diszpozitív szabály helyett a törvény. De mi egy adott időpontban kötünk egy szerződést, egy adott tartalommal, csakhogy később a körülmények lényegesen megváltozhatnak. S ekkor bejön az igazságosság mércéje. Ha az eredeti tartalommal, az akkori körülményekhez mért feltételekkel, változatlanul kényszerítem ki a pacta sunt servanda elvére hivatkozva a teljesítést, az egyik fél nagyon jól, a másik fél nagyon rosszul jár, ami igazságtalan. Az igazságosság lényege ugyanis a javak mérték szerinti megoszlása, érdem szerinti vagy törvény szerinti megoszlása: az osztó igazság, vagy kiigazító méltányosság alapján. Még egy terminust mondok, az azonnali beavatkozást igénylő szükséghelyzetet. Mondjuk, egy gyermek szülei meghalnak. A vagyonát rögtön leltározzák, zár alá veszik, és ideiglenes gondnokot rendelnek a részére, még mielőtt gyámság alá helyezik vagy gondnokot rendelnek mellé. De nagyon sok ilyen példát lehet mondani cégjogból, büntetőjogból is. Az Alaptörvényben is van ilyen szükséghelyzetre utalás, amikor más jogi megoldásokkal lehet élni.
A 2008-as pénzügyi válság tehát egy ilyen helyzetnek tekinthető?
Magyarországon a 20-as, 30-as évektől sorozatosan jöttek a válságok. Az első világháború, egy őszirózsás forradalom, egy vörös forradalom, egy fehér forradalom, egy koronaválság és pengőváltás, majd a világgazdasági válság. Válság, válság hátán. Ugyanakkor az addig stabil magánjogi viszonyok mind megborultak, ezeket jogilag rendezni kellett. Szladits Károly használta a válságjogi jogalkotás fogalmát, amellyel a korszakos válságokra adott jogalkotási reakciókat illette. Példaként említem a valorizációs törvényt 1928-ból, amit most a devizaalapú kölcsönszerződésekhez elő is vettünk és áttanulmányoztunk. Úgyhogy én magánjogászként a clausula rebus sic stantibus elve alapján és azonnali beavatkozást követelő szükséghelyzetnek tekintve a rendkívüli árfolyamemelkedést, el tudtam fogadni olyan, rendkívülinek nevezett jogi megoldásokat is, amelyek a rendes megoldásban lecövekelők szemében elfogadhatatlanok. Az ő érdekük, vagy a bankok érdeke természetesen inkább a változatlanság lett volna.
ab-hat
Ön számára mi volt a fő szempont ezekkel az ügyekkel kapcsolatban?
A devizaalapú kölcsönnel kapcsolatos határozatunkba bele is írtuk: ha mondjuk 150 vagy 250 ezer család kilakoltatás folytán hajléktalanná válik, az az emberi méltóságot súlyosan sértő állapot. A magyar nyelv szépít: kisemmizett, nincstelen, akinek még nincse sincs, földönfutó. Ezek a kifejezések nyelvünkben az emberi méltóságot sértő helyzeteknek a leírására szolgálnak. Eljutottunk odáig, hogy a magyar Alaptörvény szerint, de már az Alkotmányunk szerint is a méltóság a legfőbb emberi jog és alkotmányos érték. Ha társadalmi méretekben tömegek kerülnek az emberi méltóságot sértő állapotba, akkor a másik oldalon lehet azt mondani, hogy a bankok oldalán a jogbiztonság garantálva volt a pacta sunt servanda elv alapján, és ez nem sérülhet. Én azt mondtam, hogy az adósok méltóságát nekik is tolerálniuk kell. Az emberi méltóság sérthetetlen, abban, hogy ez a helyzet kialakult, nem ők a főbűnösök. Sokan mondták, hogy persze akkor tetszett a 3 %-os kamat a 8-12 %-os kamat helyett, devizaalapon. Természetesen lehet, hogy sokaknál ez volt az egyetlen vagy a fő motívum. Azoknak, akik egy nagykockázatú, sőt hosszabb távon kiszámíthatatlan kockázatú ügyletet, mint pénzügyi terméket forgalomba hoztak (kifejezetten szakértőkkel kimunkálva az általános szerződési feltételeket, amiben az adós sansza annyi, hogy aláírja vagy nem, de a tartalmára befolyása nincs), nem lett volna szabad az adósok pénzügyi tájékozatlanságával tömegesen, tisztességtelenül visszaélni. A törvényhozó most – sajnos kissé megkésve, de még időben – az adósok védelmére kelt. A korabeli kormány, a Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet viszont egyáltalán nem állt a helyzet magaslatán.
Úgy érzi jó döntést hoztak?
Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy támadások érnek, de az én lelkiismeretem ebből a szempontból abszolút tiszta, szakmailag is. Külön előadást tudnék tartani a devizaalapú kölcsönszerződésről, mint atipikus, beazonosíthatatlan kategóriáról. Nem is tudott megbirkózni vele a jog. De hogy hibás termék volt, abban Róna Péterrel teljesen egyet értek. Nézzük meg a termékfelelősséget. Egy technikát beépítek egy autóba, majd az mégis csődöt mond, és három ember meghal. Százezrével hívják vissza az autókat és kicserélik benne azt, ami a balesetet okozta. A devizahitel szerződéseknél az történik, hogy hibás volt a termék, „belepusztul” több százezer adós vagy család, most pedig vissza kell hívni és ki kell cserélni benne dolgokat. Ha technikáról van szó, akkor értjük, hogyha szerződésről, akkor már nem?
http://www.arsboni.hu/lenkovics-az-adosok-meltosagat-a-bankoknak-is-toleralniuk-kell.html
2015. június 15.
Beszélgetés Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság elnökével a jogi oktatás és a jogásztársadalom helyzetéről, az ellenzéki véleményekről, a devizaalapú kölcsönszerződésekről, és arról, hogy vállalná-e a folytatást elnöki mandátuma lejárta után.
Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke
Elnök úr, negyven éves oktatói pályafutás áll Ön mögött, most is éppen egy vizsgáról érkezett. Mi a benyomása, miben változtak a joghallgatók, miben más ma jogot oktatni, mint 1976-ban?
Óriási változást látok. Sokat töröm is a fejemet, hogy milyen okokat keressek a háttérben. Tudniillik a változások nem jó irányúak. Én a Gutenberg Galaxis gyermeke voltam, és bár paraszti családban nevelkedtem, nagyjából 10 éves korom után szenvedélyemmé vált az olvasás. Rengeteget köszönhetek annak, hogy a szókincsem, a gondolkodásmódom, a világlátásom kiszélesedett, és így Nyíregyházán, a gimnáziumban nem voltam akkora hátrányban, hogy ne tudtam volna lépést tartani emiatt a városi polgár gyerekekkel, akiknek mondjuk volt könyvtárszobája is. Az én példámból kiindulva, számomra ezért a legnagyobb hiány, amit tapasztalok, hogy a hallgatóknak nincs szókincse, és komoly szövegértési nehézségekkel küzdenek. Így nehéz tanítani és tanulni is. Az általános iskolai, majd középiskolai képzettségi szint is visszaesett, a „nyitott” egyetemi kapukon bejött egy intellektuálisan hátrányos helyzetű generáció, ez pedig egyértelműen érződik a jogi kari oktatásban.
Milyen problémákkal találkozik a gyakorlatban?
Nem csak arról van már szó, hogy a tanulás nehezen megy, hanem a jogban, mint szakmában nagyon fontos volna az árnyalatok megkülönböztetésének képessége, a „terminus technikusok” megértése. Továbbá nemcsak az elvont fogalmi gondolkodás képessége esett vissza, hanem az életszerűség, a gyakorlati, tapasztalati tudásszint is. Egy beszűkülést tapasztalok tehát, amihez kényszerből igazodott az oktatás, és leszállította színvonalat. Akit korábban minden további nélkül megbuktattunk volna, az most kap egy kettest, ha pedig netalántán egy árnyalattal jobb, mint az előző felelő, akkor hármast. Általában is igaz, hogy a tömegbútor nem azonos mondjuk az intarziás secrétaire-rel. Bútor az egyik is, bútor a másik is, de micsoda különbség.
A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán
Látható a folyamat hatása a végzett jogászok munkájában is?
Éppen ezért is aggaszt a dolog, mert ombudsmanként, alkotmánybíróként látom az ügyvédi, az ügyészi és a bírói szakmát is. Hogy konkrétan illusztráljam, mikor az új típusú alkotmányjogi panaszokat bevezették, ügyvédkényszert is előírt a törvény. Két év után eltörölték, mert bár az volt az indoka, hogy magas színvonalú indítványok érkezzenek az Alkotmánybírósághoz, az ügyfelek és az ügyvédek által írt indítványok között nagy szakmai színvonalbeli különbség nem volt. Az alkotmányjogi panaszok több, mint 90 %-át visszautasítjuk, és ennek részben az az oka, hogy az indítvány minősége, tartalma, okfejtése nem elfogadható.
Ha egyetemi tanárként belegondolok a szakma általános színvonalába, igen elkeserítő a kép. Ezen némileg korrigál, de nem sokat, a PhD képzés, illetve annak kiemelt állami támogatása. Régen is volt olyan kollégám, aki azt mondta, hogyha a 400 fős évfolyamból 40 fő bejár az előadásokra, értelmes, jó képességű, figyel és tanul, már megéri egyetemet működtetni. De ezzel az aránnyal dolgozni, az input-output számítások szerint, nem egy gazdaságos felsőoktatás. Szomorú, mert ez nem költségvetési vagy közgazdasági kérdés, hanem kultúra kérdése, műveltség kérdése, minőség kérdése. Végül is az állam és társadalom elitjéről beszélünk, vezető állami tisztségviselőkről, a hatalmi ágak képviselőiről. Ezek színvonala pedig azon múlik, hogy milyen a jogász és politológus kibocsátás színvonala.
Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között
Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között
Az alkotmánybírósági mandátuma 2016-ban fog lejárni, az Országgyűlésben pedig kétharmad szükséges, hogy meghosszabbítsák. A legfontosabb kérdés, hogy adott esetben vállalná-e?
Erre mindig az a válaszom, hogy nem én kerestem sem az ombudsmani megbízatást, sem az alkotmánybírói posztot. Ezek találtak meg engem, és nem tértem ki előlük. Mádl Ferenc szemináriumvezető tanárom volt, majd tanszéki kollégája lettem. Mikor az ELTE jogi karán a Civilisztikai Intézet vezetője volt, engem kért fel titkárnak, így 5 évig mellette dolgoztam. Neki köszönhetem az ombudsmani felkérést. És miután állítólag azt a hat évet tisztességesen és szakmailag sem rossz színvonalon teljesítettem, merült fel ugyancsak tőlem függetlenül, hogy folytassam, mint alkotmánybíró. Most ugyanez a helyzet. Én egy lépést sem fogok tenni ennek érdekében, és nem is motivál. Engem csak egy dolog motivál, a tisztesség és a szakmaiság.
Egyes bírálói erősebb hangvételben kritizálták Önt: „Lenkovics Barnabás az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy méltó a Fidesz, de nem az emberek bizalmára”. (1) Mások szerint „Lenkovics Barnabást mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik arra, hogy Ő legyen az AB elnöke.” (2) Hogy látja, mi lehet az oka annak, hogy az ellenzék nem támogatta Önt?
Úgy látom sajnos, hogy a politikánk legfontosabb jellemzője a személyeskedés, ami mögött személyes érdekharcok vannak. A politikai elit azonban éppúgy funkciótlanná tud válni, mint ahogyan Bibó leírta annak idején az arisztokrácia funkcióvesztését: azért tűnt le, mert nem teljesítette az alattvalóival szembeni kötelességeit. Vagy, ahogy a szocialista forradalomról állapította meg: uralomváltás történt, nem pedig az uralom jelenségének a megszüntetése. A mai politikusok hajlamosak azt hinni, hogy a politika azért van, hogy nekik jobb legyen. A politika korábban mindig azért volt, hogy társadalmi békét, harmóniát és olyanfajta együttműködést hozzon létre, ami az adott politikai közösség minden tagja számára előnyös: anyagilag, kulturálisan, a műveltség és az egészségügyi ellátás szempontjából is. Mindezeknek materiális feltételei vannak, tehát olyan társadalmi programokat kellene gyártani, amelyek garantálják, hogy ne csak szép szavak hangozzanak el, hanem azok mögé a forintok is oda legyenek téve. Ahhoz pedig olyan gazdasági szférát kell működtetni, ami maximális teljesítményre képes, amihez egyéni ösztönző, belső hajtóerő szükséges. Itt, Magyarországon. Nem Angliában vagy Dániában. Versengő társadalmi, választási programokra, valóra váltható, számon kérhető programokra volna szükség, nem üres ígéretekre vagy személyeskedésekre, például az én személyemet érintően. A kritikusok közül még egyetlen egy se kérdezett meg, mint például most Ön, hogy hogyan látom ezt a világot. Elég öreg vagyok már hozzá, 65 éves. Sokat éltem az előző világban is, ebben az új világban is, lelkesedtem is érte. Most akkor miért ez a szkepszis? Szívesen elmondanám nekik, bármelyiknek, mert úgy érzem a könyvből tanult tudáshoz képest nekem van bőséges tapasztalati tudásom is, márpedig annál meggyőzőbb és értékesebb nincs. Könyvekben akármit le lehet írni, gyönyörű szép cirádákkal és könnyfakasztó szépséggel. A kérdés azonban az, hogy mi van a valóságban.
"Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell."
“Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell.”
A hónapokban nagy botrányt kavart mind a Questor, mind pedig a Buda Cash botrány, a devizaalapú kölcsönszerződések tekintetében jelenleg is folynak az elszámolások a bankok és az ügyfelek között. Elnök úrnak magánjogászként mi a véleménye az ilyen jellegű szerződésekről?
Magánjogászként a clausula rebus sic stantibus és a pacta sunt servanda elvét tanítottam negyven évig az egyetemen. A pacta sunt servanda két ember megegyezése. Egy szóbeli, kézfogással megpecsételt megegyezés az maga a törvény, a Code Civil ezt európai, alkotmányos rangra emelte. A megegyezés kötelez, ha pedig diszpozitív egy norma, és a helyébe mi ketten, szerződő félként mást írunk, akkor az a más lesz a diszpozitív szabály helyett a törvény. De mi egy adott időpontban kötünk egy szerződést, egy adott tartalommal, csakhogy később a körülmények lényegesen megváltozhatnak. S ekkor bejön az igazságosság mércéje. Ha az eredeti tartalommal, az akkori körülményekhez mért feltételekkel, változatlanul kényszerítem ki a pacta sunt servanda elvére hivatkozva a teljesítést, az egyik fél nagyon jól, a másik fél nagyon rosszul jár, ami igazságtalan. Az igazságosság lényege ugyanis a javak mérték szerinti megoszlása, érdem szerinti vagy törvény szerinti megoszlása: az osztó igazság, vagy kiigazító méltányosság alapján. Még egy terminust mondok, az azonnali beavatkozást igénylő szükséghelyzetet. Mondjuk, egy gyermek szülei meghalnak. A vagyonát rögtön leltározzák, zár alá veszik, és ideiglenes gondnokot rendelnek a részére, még mielőtt gyámság alá helyezik vagy gondnokot rendelnek mellé. De nagyon sok ilyen példát lehet mondani cégjogból, büntetőjogból is. Az Alaptörvényben is van ilyen szükséghelyzetre utalás, amikor más jogi megoldásokkal lehet élni.
A 2008-as pénzügyi válság tehát egy ilyen helyzetnek tekinthető?
Magyarországon a 20-as, 30-as évektől sorozatosan jöttek a válságok. Az első világháború, egy őszirózsás forradalom, egy vörös forradalom, egy fehér forradalom, egy koronaválság és pengőváltás, majd a világgazdasági válság. Válság, válság hátán. Ugyanakkor az addig stabil magánjogi viszonyok mind megborultak, ezeket jogilag rendezni kellett. Szladits Károly használta a válságjogi jogalkotás fogalmát, amellyel a korszakos válságokra adott jogalkotási reakciókat illette. Példaként említem a valorizációs törvényt 1928-ból, amit most a devizaalapú kölcsönszerződésekhez elő is vettünk és áttanulmányoztunk. Úgyhogy én magánjogászként a clausula rebus sic stantibus elve alapján és azonnali beavatkozást követelő szükséghelyzetnek tekintve a rendkívüli árfolyamemelkedést, el tudtam fogadni olyan, rendkívülinek nevezett jogi megoldásokat is, amelyek a rendes megoldásban lecövekelők szemében elfogadhatatlanok. Az ő érdekük, vagy a bankok érdeke természetesen inkább a változatlanság lett volna.
ab-hat
Ön számára mi volt a fő szempont ezekkel az ügyekkel kapcsolatban?
A devizaalapú kölcsönnel kapcsolatos határozatunkba bele is írtuk: ha mondjuk 150 vagy 250 ezer család kilakoltatás folytán hajléktalanná válik, az az emberi méltóságot súlyosan sértő állapot. A magyar nyelv szépít: kisemmizett, nincstelen, akinek még nincse sincs, földönfutó. Ezek a kifejezések nyelvünkben az emberi méltóságot sértő helyzeteknek a leírására szolgálnak. Eljutottunk odáig, hogy a magyar Alaptörvény szerint, de már az Alkotmányunk szerint is a méltóság a legfőbb emberi jog és alkotmányos érték. Ha társadalmi méretekben tömegek kerülnek az emberi méltóságot sértő állapotba, akkor a másik oldalon lehet azt mondani, hogy a bankok oldalán a jogbiztonság garantálva volt a pacta sunt servanda elv alapján, és ez nem sérülhet. Én azt mondtam, hogy az adósok méltóságát nekik is tolerálniuk kell. Az emberi méltóság sérthetetlen, abban, hogy ez a helyzet kialakult, nem ők a főbűnösök. Sokan mondták, hogy persze akkor tetszett a 3 %-os kamat a 8-12 %-os kamat helyett, devizaalapon. Természetesen lehet, hogy sokaknál ez volt az egyetlen vagy a fő motívum. Azoknak, akik egy nagykockázatú, sőt hosszabb távon kiszámíthatatlan kockázatú ügyletet, mint pénzügyi terméket forgalomba hoztak (kifejezetten szakértőkkel kimunkálva az általános szerződési feltételeket, amiben az adós sansza annyi, hogy aláírja vagy nem, de a tartalmára befolyása nincs), nem lett volna szabad az adósok pénzügyi tájékozatlanságával tömegesen, tisztességtelenül visszaélni. A törvényhozó most – sajnos kissé megkésve, de még időben – az adósok védelmére kelt. A korabeli kormány, a Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet viszont egyáltalán nem állt a helyzet magaslatán.
Úgy érzi jó döntést hoztak?
Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy támadások érnek, de az én lelkiismeretem ebből a szempontból abszolút tiszta, szakmailag is. Külön előadást tudnék tartani a devizaalapú kölcsönszerződésről, mint atipikus, beazonosíthatatlan kategóriáról. Nem is tudott megbirkózni vele a jog. De hogy hibás termék volt, abban Róna Péterrel teljesen egyet értek. Nézzük meg a termékfelelősséget. Egy technikát beépítek egy autóba, majd az mégis csődöt mond, és három ember meghal. Százezrével hívják vissza az autókat és kicserélik benne azt, ami a balesetet okozta. A devizahitel szerződéseknél az történik, hogy hibás volt a termék, „belepusztul” több százezer adós vagy család, most pedig vissza kell hívni és ki kell cserélni benne dolgokat. Ha technikáról van szó, akkor értjük, hogyha szerződésről, akkor már nem?
http://www.arsboni.hu/lenkovics-az-adosok-meltosagat-a-bankoknak-is-toleralniuk-kell.html
2015. június 18., csütörtök
Elhunyt Zlinszky János jogász professzor, volt alkotmánybíró
Életének 88. évében meghalt Zlinszky János jogász professzor, a rendszerváltás után felállított Alkotmánybíróság első öt tagjának egyike, a Pázmány jogi karának első dékánja. A múlt rendszerben kitiltották az összes egyetemről, így ácsként dolgozott, míg végül meg nem engedték, hogy római jogot oktathasson.
Elhunyt Zlinszky János professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának első dékánja csütörtökön – közölte Igazságügyi Minisztérium, valamint az egyetem a honlapján. 87 éves volt.
Az IM megrendüléssel értesült Zlinszky János professzor, volt alkotmánybíró, a római jog kiváló szakértőjének haláláról. Méltatása szerint a jogtudomány területén maradandót alkotó Zlinszky János példaként szolgál a következő jogásznemzedékek számára.
Azt írták, Zlinszky János pályafutását a bolsevik diktatúra igyekezett megtörni, de az ország valamennyi egyeteméről történt kitiltása és a kitelepítés ellenére kitartó szorgalmával felülemelkedett a nehézségeken. Munkájában a tökéletességre törekedve ácsként, később vállalati jogászként és ügyvédként dolgozott, majd 55 évesen kapott lehetőséget a római jog oktatására.
Kiemelkedő egyetemi oktatóként és vezetőként diákok ezreinek jövőjére volt hatással. Több mint háromszáz tudományos közlemény szerzője, számos tudományos társaság tagja és kitüntetés birtokosa volt.
Alkotmánybíróként elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar demokratikus jogállam megszilárdításában és az alkotmányos kultúra megteremtésében, a magyar magánjog megújítását pedig az új polgári törvénykönyvet megalkotó kodifikációs szerkesztőbizottság tagjaként mozdította elő.
Zlinszky Jánosnak a római jog kutatása és megismertetése terén játszott kiemelkedő szerepéért, az erkölcs és jog összhangja érdekében végzett munkásságáért, valamint iskolateremtő szerepvállalásáért Deák Ferenc-díjat adományoztak. „A jogállamiságról, az emberi jogok tiszteletéről, valamint a jog és az erkölcs kapcsolatáról vallott nézetei alapvetően befolyásolták az Alkotmánybíróság gyakorlatát” – írja honlapján az AB.
http://jog.mandiner.hu/cikk/20150618_elhunyt_zlinszky_janos_professzor_volt_alkotmanybiro
1989-től 1998-ig az első magyar Alkotmánybíróság bírája volt. 1992-től 1998-ig tagja volt az Európa Tanács Velencei Bizottságának.
Elhunyt Zlinszky János professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának első dékánja csütörtökön – közölte Igazságügyi Minisztérium, valamint az egyetem a honlapján. 87 éves volt.
Az IM megrendüléssel értesült Zlinszky János professzor, volt alkotmánybíró, a római jog kiváló szakértőjének haláláról. Méltatása szerint a jogtudomány területén maradandót alkotó Zlinszky János példaként szolgál a következő jogásznemzedékek számára.
Azt írták, Zlinszky János pályafutását a bolsevik diktatúra igyekezett megtörni, de az ország valamennyi egyeteméről történt kitiltása és a kitelepítés ellenére kitartó szorgalmával felülemelkedett a nehézségeken. Munkájában a tökéletességre törekedve ácsként, később vállalati jogászként és ügyvédként dolgozott, majd 55 évesen kapott lehetőséget a római jog oktatására.
Kiemelkedő egyetemi oktatóként és vezetőként diákok ezreinek jövőjére volt hatással. Több mint háromszáz tudományos közlemény szerzője, számos tudományos társaság tagja és kitüntetés birtokosa volt.
Alkotmánybíróként elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar demokratikus jogállam megszilárdításában és az alkotmányos kultúra megteremtésében, a magyar magánjog megújítását pedig az új polgári törvénykönyvet megalkotó kodifikációs szerkesztőbizottság tagjaként mozdította elő.
Zlinszky Jánosnak a római jog kutatása és megismertetése terén játszott kiemelkedő szerepéért, az erkölcs és jog összhangja érdekében végzett munkásságáért, valamint iskolateremtő szerepvállalásáért Deák Ferenc-díjat adományoztak. „A jogállamiságról, az emberi jogok tiszteletéről, valamint a jog és az erkölcs kapcsolatáról vallott nézetei alapvetően befolyásolták az Alkotmánybíróság gyakorlatát” – írja honlapján az AB.
http://jog.mandiner.hu/cikk/20150618_elhunyt_zlinszky_janos_professzor_volt_alkotmanybiro
1989-től 1998-ig az első magyar Alkotmánybíróság bírája volt. 1992-től 1998-ig tagja volt az Európa Tanács Velencei Bizottságának.
2015. június 12., péntek
"Sötét korszak uralkodik az Alkotmánybíróságon" - véli az ombudsman
Jana Dubovcová szerint az, hogy az Alkotmánybíróság visszautasította az újabb beadványát, erről tanúskodik.
Az Alkotmánybíróság a minap utasította el az ombudsman beadványát az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtandó segélyről szóló törvénnyel kapcsolatban. Jana Dubovcová szerint ez a döntés "a sötétség korszakában született, amely az Alkotmánybíróságon uralkodik".
Meg van róla győződve, hogy a beadványainak alkotmánybírósági elutasítása a társadalom legsérülékenyebb csoportjait veszélyezteti. Hozzátette, hogy ez érvényes a legutóbbi esetre is, amikor az Alkotmánybíróság azzal érvelt az elutasítás mellett, hogy a beadványt nem egy arra jogosult személy nyújtotta be.
Ennek kapcsán Dubovcová figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy ha egy kötelező érvényű jogszabály sérti az emberi vagy szabadságjogokat, az ombudsman jogosult arra, hogy beadványt intézzen az Alkotmánybíróságra annak vizsgálata ügyében. Emlékeztetett, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévők nem tudják ezt megtenni, mivel helyzetükből adódóan nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvéd képviselje őket az Alkotmánybíróság előtt.
Dubovcová kijelentette, hogy ennek ellenére sem hagy fel azzal, hogy további jogszabályok ellen is panaszt tegyen az Alkotmánybíróságon.
TASR/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2015/06/11/sotet-korszak-uralkodik-az-alkotmanybirosagon-veli-az-ombudsman
Az Alkotmánybíróság a minap utasította el az ombudsman beadványát az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtandó segélyről szóló törvénnyel kapcsolatban. Jana Dubovcová szerint ez a döntés "a sötétség korszakában született, amely az Alkotmánybíróságon uralkodik".
Meg van róla győződve, hogy a beadványainak alkotmánybírósági elutasítása a társadalom legsérülékenyebb csoportjait veszélyezteti. Hozzátette, hogy ez érvényes a legutóbbi esetre is, amikor az Alkotmánybíróság azzal érvelt az elutasítás mellett, hogy a beadványt nem egy arra jogosult személy nyújtotta be.
Ennek kapcsán Dubovcová figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy ha egy kötelező érvényű jogszabály sérti az emberi vagy szabadságjogokat, az ombudsman jogosult arra, hogy beadványt intézzen az Alkotmánybíróságra annak vizsgálata ügyében. Emlékeztetett, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévők nem tudják ezt megtenni, mivel helyzetükből adódóan nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvéd képviselje őket az Alkotmánybíróság előtt.
Dubovcová kijelentette, hogy ennek ellenére sem hagy fel azzal, hogy további jogszabályok ellen is panaszt tegyen az Alkotmánybíróságon.
TASR/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2015/06/11/sotet-korszak-uralkodik-az-alkotmanybirosagon-veli-az-ombudsman
2015. június 5., péntek
Ombudsman: Azonnal állítsák le a miskolci razziákat
Egy évig tartó munka elkészült a miskolci állapotokat, leginkább a legszegényebb romákat sújtó helyi intézkedéseket vizsgáló ombudsmani jelentés. Székely László, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt mondta: az ő működésének legnagyobb társadalmi jelentőségű ügyéről van szó, az aktahalmok mögött ülve a pénteki sajtótájékoztatóan arról anekdotázott, hogy a jelentésbe belefeledkezve véletlenül fennragadt a kisföldalattin, és azt gondolja, öt év múlva az egyetemi hallgatók tanulni fognak a szociográfiai színvonalú munkából.
Mi alapján razziáznak?
Az önkormányzatnál azt mondták, hogy állampolgári panaszok alapján választották ki, hova menjenek razziázni. Ugyanakkor összesen csak 60 darab panaszt tudtak bemutatni, miközben több mint 2700 ingatlant, közel 4500 embert, köztük vagy 1000 gyereket érintettek az ellenőrzések a vizsgált egy éves időszakban, 2013 és 2014 áprilisa közt. Vagyis 45-ször több ingatlanban razziáztak, mint ahány bejelentést kaptak, mutat rá a jelentés. Az ellenőrzést koordináló emailekből az tűnt ki, hogy a helyszíneket előzetesen a polgármesteri hivatal határozta meg. Az ombudsmani vizsgálat arra jutott, hogy az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok száma az ellenőrzött emberek létszámához képest relatíve alacsony volt, a 4500 embernél összesen 700 intézkedést kezdeményeztek. A legtöbbször a lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztása volt a gond.
A vizsgálat egyik témája az volt, hogy miféle razziák zajlanak Miskolcon a legrosszabb helyzetű, szegregált környékeken. Ezeket a csoportos, visszatérő akciókat a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) koordinálja, de benne vannak más szervek, például a gyámügyesek is, és az ellenőrzések mindenre kiterjednek a bérleti szerződésektől kezdve az állattartási szabályok betartásáig, be-benéznek az emberek hűtőjébe, a vécéjébe is. Hogy hogyan zajlik egy ilyen, arról például itt olvashat riportot.
Az ombudsmani jelentés kimondja, hogy
Miskolcon megfélemlítő hatású, indok nélküli, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki jogszabályi felhatalmazás nélkül
ez sérti a magánszférához, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot (az érintettek sokszor fogalmuk sem volt, ki, mit és miért kér éppen rajtuk számon), valamint az információs önrendelkezési jogot és az egyenlő bánásmód követelményét (a razziák több mint 90 százaléka olyan szegregált környékeken folyt, ahol nagyon szegény, főleg roma emberek élnek)
ezeket a razziákat haladéktalanul meg kell szüntetni
hatályon kívül kell helyezni a közösségi együttélési szabályokat rögzítő rendeletet (ebben vannak azok a helyben kitalált változatos tilalmak, amelyek alapján bírságolni lehet), amely szintén az eleve kiszolgáltatott emberek magánszférájába avatkozik be.
A vizsgálat másik nagy témája a nyomortelepek kisöprését célzó húzások voltak: a kilakoltatások, a jogosan járó pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötő lakásrendelet, amelyet azóta súlyosan jogsértő volta miatt a Kúria már meg is semmisített, illetve a miskolci rendelet nyomán elindult borsodi kiszorítósdi. Az ombudsman felkérte
a miskolci önkormányzatot, hogy működjenek együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a szegregátumokban folyó kilakoltatások megelőzése érdekében
szintén a máltaiakkal és a szakmával együttműködve dolgozzanak ki intézkedési tevet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére, és vegyenek részt egy, az Emmi támogatásával készült komplex telepfelszámolási program kidolgozásában
a kiszorítósdiban élen járó Sátoraljaújhely és Szerencs képviselő-testületét, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a törvénysértő rendeleteiket, amelyek segély-és közmunkamegvonással operálva tartanák távol a Miskolcról kiszorult embereket.
Az ombudsmani jelentés nemcsak az önkormányzatoknak adna feladatot.
Civilek kezdték
Az ombudsmani hivatal négy civil szervezet beadványai nyomán kezdett vizsgálódni, ezek: Társaság a Szabadságjogokért, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Európai Roma Jogok Központja, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek. A vizsgálatot közösen folytatta Székely László és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. A hivatal munkatársai a helyszínen is vizsgálódtak, személyesen beszéltek a nyomortelepek lakóival.
Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arra kérik, hogy a kormányhivatalok közreműködésével vizsgálja meg, hol folynak még a miskolcihoz hasonló jellegű razziák, és intézkedjen azok megszüntetéséről.
Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének a miskolci nyomortelepek, szegregátumok lakóinak helyzetét kellene megvizsgálnia, majd kidolgoznia egy intézkedési tervet forrásokkal és időtervvel együtt. Balog dolga lenne az is, hogy tegyen az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem személyi feltételeinek megteremtéséért.
Miközben az ombudsman számos jogsértésben elmarasztalta a miskolci önkormányzatot, és
kimondta, hogy a szegregátumok problémáinak kezelésére sem a razziák, sem a kilakoltatások nem alkalmasak, csak elmélyítik a konfliktusokat, a jelentés azt is rögzíti, hogy a város magára hagyva, egyedül nem tudja megoldani ezeket a nagyon súlyos problémákat.
"A valós problémamegoldás érdekében elengedhetetlenül szüksége van Miskolcnak az állam szakszerű segítségére, célzott pénzügyi támogatásra, a civil szféra aktív és segítő jelenlétére" - írják az összefoglalóban. A jelentést péntek reggel küldték ki az érintetteknek, összesen 26 címre.
http://index.hu/belfold/2015/06/05/ombudsman_azonnal_allitsak_le_a_miskolci_razziakat/
Mi alapján razziáznak?
Az önkormányzatnál azt mondták, hogy állampolgári panaszok alapján választották ki, hova menjenek razziázni. Ugyanakkor összesen csak 60 darab panaszt tudtak bemutatni, miközben több mint 2700 ingatlant, közel 4500 embert, köztük vagy 1000 gyereket érintettek az ellenőrzések a vizsgált egy éves időszakban, 2013 és 2014 áprilisa közt. Vagyis 45-ször több ingatlanban razziáztak, mint ahány bejelentést kaptak, mutat rá a jelentés. Az ellenőrzést koordináló emailekből az tűnt ki, hogy a helyszíneket előzetesen a polgármesteri hivatal határozta meg. Az ombudsmani vizsgálat arra jutott, hogy az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok száma az ellenőrzött emberek létszámához képest relatíve alacsony volt, a 4500 embernél összesen 700 intézkedést kezdeményeztek. A legtöbbször a lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztása volt a gond.
A vizsgálat egyik témája az volt, hogy miféle razziák zajlanak Miskolcon a legrosszabb helyzetű, szegregált környékeken. Ezeket a csoportos, visszatérő akciókat a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) koordinálja, de benne vannak más szervek, például a gyámügyesek is, és az ellenőrzések mindenre kiterjednek a bérleti szerződésektől kezdve az állattartási szabályok betartásáig, be-benéznek az emberek hűtőjébe, a vécéjébe is. Hogy hogyan zajlik egy ilyen, arról például itt olvashat riportot.
Az ombudsmani jelentés kimondja, hogy
Miskolcon megfélemlítő hatású, indok nélküli, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki jogszabályi felhatalmazás nélkül
ez sérti a magánszférához, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot (az érintettek sokszor fogalmuk sem volt, ki, mit és miért kér éppen rajtuk számon), valamint az információs önrendelkezési jogot és az egyenlő bánásmód követelményét (a razziák több mint 90 százaléka olyan szegregált környékeken folyt, ahol nagyon szegény, főleg roma emberek élnek)
ezeket a razziákat haladéktalanul meg kell szüntetni
hatályon kívül kell helyezni a közösségi együttélési szabályokat rögzítő rendeletet (ebben vannak azok a helyben kitalált változatos tilalmak, amelyek alapján bírságolni lehet), amely szintén az eleve kiszolgáltatott emberek magánszférájába avatkozik be.
A vizsgálat másik nagy témája a nyomortelepek kisöprését célzó húzások voltak: a kilakoltatások, a jogosan járó pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötő lakásrendelet, amelyet azóta súlyosan jogsértő volta miatt a Kúria már meg is semmisített, illetve a miskolci rendelet nyomán elindult borsodi kiszorítósdi. Az ombudsman felkérte
a miskolci önkormányzatot, hogy működjenek együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a szegregátumokban folyó kilakoltatások megelőzése érdekében
szintén a máltaiakkal és a szakmával együttműködve dolgozzanak ki intézkedési tevet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére, és vegyenek részt egy, az Emmi támogatásával készült komplex telepfelszámolási program kidolgozásában
a kiszorítósdiban élen járó Sátoraljaújhely és Szerencs képviselő-testületét, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a törvénysértő rendeleteiket, amelyek segély-és közmunkamegvonással operálva tartanák távol a Miskolcról kiszorult embereket.
Az ombudsmani jelentés nemcsak az önkormányzatoknak adna feladatot.
Civilek kezdték
Az ombudsmani hivatal négy civil szervezet beadványai nyomán kezdett vizsgálódni, ezek: Társaság a Szabadságjogokért, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Európai Roma Jogok Központja, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek. A vizsgálatot közösen folytatta Székely László és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. A hivatal munkatársai a helyszínen is vizsgálódtak, személyesen beszéltek a nyomortelepek lakóival.
Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arra kérik, hogy a kormányhivatalok közreműködésével vizsgálja meg, hol folynak még a miskolcihoz hasonló jellegű razziák, és intézkedjen azok megszüntetéséről.
Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének a miskolci nyomortelepek, szegregátumok lakóinak helyzetét kellene megvizsgálnia, majd kidolgoznia egy intézkedési tervet forrásokkal és időtervvel együtt. Balog dolga lenne az is, hogy tegyen az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem személyi feltételeinek megteremtéséért.
Miközben az ombudsman számos jogsértésben elmarasztalta a miskolci önkormányzatot, és
kimondta, hogy a szegregátumok problémáinak kezelésére sem a razziák, sem a kilakoltatások nem alkalmasak, csak elmélyítik a konfliktusokat, a jelentés azt is rögzíti, hogy a város magára hagyva, egyedül nem tudja megoldani ezeket a nagyon súlyos problémákat.
"A valós problémamegoldás érdekében elengedhetetlenül szüksége van Miskolcnak az állam szakszerű segítségére, célzott pénzügyi támogatásra, a civil szféra aktív és segítő jelenlétére" - írják az összefoglalóban. A jelentést péntek reggel küldték ki az érintetteknek, összesen 26 címre.
http://index.hu/belfold/2015/06/05/ombudsman_azonnal_allitsak_le_a_miskolci_razziakat/
2015. május 5., kedd
Elmenekült az alkotmánybíróság alelnöke
Orosz Péter
Téma: választási dörzsöltség
burundi
pierre nkurunziza
Elmenekült az alkotmánybíróság alelnöke
Burundiban, ahol az országot 2005 óta vezető Pierre Nkurunziza harmadszor is elindulna az elnökségért, amit az alkotmány nem enged. Az alkotmánybíróságon óriási a nyomás, hogy ezt mégis megengedje, Sylvere Nimpagaritse alelnök azonban inkább kipakolt, majd bepakolt és elmenekült.
Nkurunziza milíciavezérből lett elnök, ő vezette az 1993-tól 2006-ig tartó polgárháborúban a hutu milíciát. A Ruandával szomszédos, hasonló méretű Burundiban ugyanúgy hutuk és tuszik élnek (és halnak), csak itt a gyarmati uralom utáni évtizedekben nem a hutuk, hanem a tuszik irányították az országot, katonai diktatúraként, elsőként az univerzum egyik legjobb bajusz–pofaszakáll-kombinációját növesztő Michel Micombero:
Elmenekült az alkotmánybíróság alelnöke
1993-ban volt először szabad választás, az ezen győztes hutu Melchior Ndadaye elnököt három hónappal később tuszi szélsőségesek meggyilkolták, utána szabadult el a pokol, és ennek lett vége hivatalosan 2006-ban, amikor a bujumburai politikai családból származó Nkurunzizát elnökké választották.
Az ország azóta békés, Nkurunziza azonban – akit 2010-ben a szavazatok 91%-val, az ellenzék bojkottja mellett újraválasztottak – elkezdett ragaszkodni a hatalomhoz. Ez már a tévében is jól látszott, amikor két éve volt szerencsém végignézni egy tévéhíradót Bujumburában, ami kísértetiesen emlékeztetett a magyar köztévé híradóira: Nkurunziza itt, Nkurunziza ott, Nkurunziza megtekint, Nkurunziza szerint, és így tovább. Az elnök tavaly szintet lépett, és betiltotta a kocogást – abban az országban, ahol a „sport” szó további jelzők nélkül a kocogást jelenti.
Nkurunziza áprilisban jelentette be, hogy az alkotmányra fittyet hányva, abban kiskapukat keresve harmadszor is elnök lenne. Erre kellett volna rábólintania az alkotmánybíróságnak, amikor Sylvere Nimpagaritse alelnök hétfőn elmenekült az országból. Az alelnök azt mondta, hogy a Nkurunziza harmadszori jelöltségét nem támogató héttagú testület tagjai halálos fenyegetéseket is kaptak, hogy okézzák le Nkurunziza indulását, amire szombatig van lehetőségük. Nimpagaritse erre nem volt hajlandó.
Burundiban egy hete zavargások vannak, eddig 13-an haltak meg, közülük négyen tegnap, amikor a rendőrség a tüntetők közé lőtt.
Update
A többiek megjelentek és aláírták.
Forrás: The Guardian; fotó: AP Photo/Jerome Delay (pénteken készült Bujumburában, egy Nkurunziza újraválasztását ellenző tüntetésen)
http://cink.hu/elmenekult-az-alkotmanybirosag-alelnoke-1702217886
Téma: választási dörzsöltség
burundi
pierre nkurunziza
Elmenekült az alkotmánybíróság alelnöke
Burundiban, ahol az országot 2005 óta vezető Pierre Nkurunziza harmadszor is elindulna az elnökségért, amit az alkotmány nem enged. Az alkotmánybíróságon óriási a nyomás, hogy ezt mégis megengedje, Sylvere Nimpagaritse alelnök azonban inkább kipakolt, majd bepakolt és elmenekült.
Nkurunziza milíciavezérből lett elnök, ő vezette az 1993-tól 2006-ig tartó polgárháborúban a hutu milíciát. A Ruandával szomszédos, hasonló méretű Burundiban ugyanúgy hutuk és tuszik élnek (és halnak), csak itt a gyarmati uralom utáni évtizedekben nem a hutuk, hanem a tuszik irányították az országot, katonai diktatúraként, elsőként az univerzum egyik legjobb bajusz–pofaszakáll-kombinációját növesztő Michel Micombero:
Elmenekült az alkotmánybíróság alelnöke
1993-ban volt először szabad választás, az ezen győztes hutu Melchior Ndadaye elnököt három hónappal később tuszi szélsőségesek meggyilkolták, utána szabadult el a pokol, és ennek lett vége hivatalosan 2006-ban, amikor a bujumburai politikai családból származó Nkurunzizát elnökké választották.
Az ország azóta békés, Nkurunziza azonban – akit 2010-ben a szavazatok 91%-val, az ellenzék bojkottja mellett újraválasztottak – elkezdett ragaszkodni a hatalomhoz. Ez már a tévében is jól látszott, amikor két éve volt szerencsém végignézni egy tévéhíradót Bujumburában, ami kísértetiesen emlékeztetett a magyar köztévé híradóira: Nkurunziza itt, Nkurunziza ott, Nkurunziza megtekint, Nkurunziza szerint, és így tovább. Az elnök tavaly szintet lépett, és betiltotta a kocogást – abban az országban, ahol a „sport” szó további jelzők nélkül a kocogást jelenti.
Nkurunziza áprilisban jelentette be, hogy az alkotmányra fittyet hányva, abban kiskapukat keresve harmadszor is elnök lenne. Erre kellett volna rábólintania az alkotmánybíróságnak, amikor Sylvere Nimpagaritse alelnök hétfőn elmenekült az országból. Az alelnök azt mondta, hogy a Nkurunziza harmadszori jelöltségét nem támogató héttagú testület tagjai halálos fenyegetéseket is kaptak, hogy okézzák le Nkurunziza indulását, amire szombatig van lehetőségük. Nimpagaritse erre nem volt hajlandó.
Burundiban egy hete zavargások vannak, eddig 13-an haltak meg, közülük négyen tegnap, amikor a rendőrség a tüntetők közé lőtt.
Update
A többiek megjelentek és aláírták.
Forrás: The Guardian; fotó: AP Photo/Jerome Delay (pénteken készült Bujumburában, egy Nkurunziza újraválasztását ellenző tüntetésen)
http://cink.hu/elmenekult-az-alkotmanybirosag-alelnoke-1702217886
2015. április 28., kedd
Beállt a kétharmados bénultság
Két hónapja foghíjas az Alkotmánybíróság, pedig erre 2010 óta nem volt példa. A Fidesz még rá se szánta magát az egyezkedésre, anélkül viszont nem lehet feltölteni a testületet. Jövőre újabb három alkotmánybíró távozik. De kinek baj ez valójában?
Február 25. óta betöltetlen egy szék az Alkotmánybíróságon (AB): a parlament egyelőre meg sem próbálta megválasztani Paczolay Péter utódját. Bár az április–májusi üléstervben a személyi javaslatok között szerepel az alkotmánybíró-választás, a sorban – egyfajta beismerésként – semmilyen bejegyzés nem szerepel.
Mióta 2010-ben a Fidesz–KDNP kétharmados többséghez jutott, a korábban megválasztott utód már másnap rendre elfoglalta távozó alkotmánybírók helyét. A parlamentnek azonban most először úgy kellene alkotmánybírót választania, hogy a koalíciónak nincs kétharmados többsége, és ez az alku nem ígérkezik könnyűnek. Sőt, az sem kizárt, hogy egyáltalán nem lesz semmiféle alku.
Ahhoz, hogy az alkotmánybíró-jelölés jelentősége érthető legyen, először érdemes áttekinteni, hozzávetőlegesen hogyan alakul a testületben a legalább valamennyire függetlennek és a tisztán kormánypártinak tekinthető bírók aránya. (Mivel az alkotmánybírók szemlélete, szakmai meggyőződése mindig változhat, az alábbi besorolás egyrészt kicsit leegyszerűsítő, másrészt nem lehet minden fontos jövőbeni döntés esetében irányadónak tekinteni.)
8:6
A jelenleg 14 fővel működő AB-ben egy nemrég jogvédő szervezetek (az Eötvös Intézet, a TASZ és a Helsinki Bizottság) által végzett szakmai kutatás szerint a fontos kérdésekben hat 2010 óta választott alkotmánybíró (Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária) szinte mindig a Fidesz érdekeinek megfelelően döntött.
Alkotmánybíráskodása alapján rajtuk kívül Lenkovics Barnabást lehet még nagy bizonyossággal a kormány emberének tekinteni. Erre amúgy nemrég ő maga is ráerősített: miután kétharmaddal a testület elnökévé választották, az AB egyik feladatának azt nevezte, hogy az ne akadályozza a kormányt. Hetükön túl eddigi pár hónapos tevékenysége alapján még az ősszel megválasztott Varga Zs. Andrást, Polt Péter korábbi helyettesét lehet biztos kormánypárti alkotmánybírónak jelölni.
Ez összesen nyolc alkotmánybíró,
tehát a fontos ügyekben a kormány egy ideig még számíthat egy szűk, de többé-kevésbé biztos támogatottságra a testületben.
A másik oldalon ott van két, jóval 2010 előtt választott (Kiss László és Lévay Miklós) és két, már a Fidesz által jelölt, ám a döntéseivel gyakran a kormány érdekével szembemenő alkotmánybíró (Stumpf István és Szalay Péter). AB-tag a Varga Zs.-vel együtt most ősszel megválasztott Czine Ágnes és Sulyok Tamás is, ők eddig inkább tűnnek autonóm, szakmai alapon döntő bírónak, mint a Fidesz biztos emberének.
DBELO20140924012
Czine Ágnes, Sulyok Tamás, ás Varga Zs. András (b-j) megválasztott alkotmánybírók esküt tesznek az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. szeptember 24-én
Fotó: Beliczay László
Ez hat alkotmánybíró,
akikről a Fidesz szemszögéből annyi állítható biztosan, hogy a kormányoldal nem feltétlenül számíthat a lojalitásukra.
Orbán Viktornak (a Fidesznek) több lehetősége is van.
1. Akar új alkotmánybírót
A kétharmados többség elvesztésére reagálva gesztust gyakorolhat, és kompromisszumos jelöltet kereshet. Mivel ősszel Sulyok Tamásra és Czine Ágnesre is érkeztek ellenzéki szavazatok, ez az út elvileg járhatónak tűnik.
Szokatlan békülékeny gesztussal felajánlhat valami olyasmit, hogy ha az ellenzéki frakciók (a Jobbik, az LMP és az MSZP) képesek közös jelöltet állítani, akkor az illetőt a kormánypárti frakciók is támogatni fogják. Ez érdemben nem változtatna az AB-n belüli erőviszonyokon, a biztosan a kormánypártok mögött álló alkotmánybírók (8:7-es arányban) továbbra is többségben lennének. Egy ilyen lépés azonban jelenleg politikailag teljesen elképzelhetetlennek tűnik.
Az alkotmánybírókat az összes képviselő kétharmadának támogatásával kell megválasztani, titkos szavazással. Ehhez a Fidesznek csak két szavazat hiányzik, aminek a fű alatti megszerzése akár vonzóbb lehetőségnek tűnhet, mint az egyezkedés ellenzéki pártokkal. Csakhogy a kormánypártok népszerűségének eróziója a frakciófegyelmet is gyengíti: nincs rá garancia, hogy egy titkos szavazáson az összes koalíciós képviselő megszavazná a Fidesz-elnökség által kiválasztott alkotmánybíró-jelöltet.
Mivel 2016-ban három alkotmánybíró (Kiss László, Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós) hivatali ideje is lejár, a parlamenti pártok több posztról, csomagban is megegyezhetnek. Nagy kérdés lenne, hogy a Fidesz hány jelölést engedjen át az ellenzéki pártoknak, és azok hogyan osztoznának azokon. A Fidesznek mindenesetre elég lenne egy biztos jelölt a háromból, hogy a számára kedvező 8:7-es arányt megtartsa az AB-ben.
2. Nem akar új alkotmánybírót
Biztos ember nincs. Az alkotmánybírókkal épp az a baj, hogy mozdíthatatlanok, a megválasztásuk után már nemigen köti őket semmi, és – miként azt Stumpf István példája mutatja – egy külső szemmel betonbiztosnak tűnő jelölttel is lyukra lehet futni. Vagyis minél nagyobb arányú a már bevált emberek többsége, annál jobb. E logika mentén Orbán akkor jár a legjobban, ha sem Paczolay, sem a jövőre távozó másik három bíró helyére nem próbál meg új embert találni, hiszen úgy 11 taggal működne tovább a testület, és 7:4 arányban számíthatna rá, hogy az AB nem tesz neki keresztbe.
Néma csend
Az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait – ennyi áll az alaptörvényben. Cinikus olvasatban ez azt jelenti, hogy ha ez nem történik meg, sőt, kísérletet sem történik rá – na bumm. Persze nem lenne elegáns, ha a Fidesz a kétharmad hiányában már meg se próbálná pótolni Paczolayt, majd a többieket, de emiatt nem fognak tiltakozó tömegek utcára vonulni.
Mindezek fényében cseppet sem meglepő, hogy közös alkotmánybíró-jelölésre vonatkozó, gesztusértékű ajánlatot a február 22-i veszprémi időközi választás óta a Fidesz nem tett, sőt a háttérben sem kezdődött semmilyen tapogatózás az esetleg kölcsönösen elfogadható jelöltről. Az Indexnek Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese annyit mondott, hogy logikus volt, hogy a tapolcai időközi előtt ne legyen az ügyben döntés, ugyanakkor elismerte, hogy Paczolay utódlása a frakcióban azóta sem került napirendre.
D NOE20150315051
Paczolay Péter az Alkotmánybíróság volt elnöke miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést március 15-én
Fotó: Bruzák Noémi
Gulyás a jogvédők említett kutatását az alkotmánybírókról szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak tartja. Elismerte, előfordulhat, hogy az első körben nem sikerül Paczolayt pótolni, azt ugyanakkor – bár elvileg szerinte is lehetséges – kizártnak nevezte, hogy az Országgyűlés a 2016-ban távozó három alkotmánybíró helyét is betöltetlenül hagyja: szerinte ez sem emberileg, sem politikailag nem lenne vállalható.
A szocialisták ősszel már meghallgatni se voltak hajlandók a három fideszes alkotmánybíró-jelöltet. Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa most az Indexnek azt mondta, őszi elhatározásán a párt csak akkor változtat, ha a jelölésről szóló, jelenleg formális egyeztetésnek igazi tétje lesz, és a Fidesz felől valós kompromisszumkészséget tapasztalnak.
A jelölőbizottságban se legyen kétharmad!
Ezért elsőként ragaszkodnak hozzá, hogy a jelölőbizottságban az arányok lekövessék a megváltozott parlamenti erőviszonyokat, és a jelenleg kétharmados többséggel bíró Fidesz engedjen át egy helyet az ellenzéknek. Ezt Gulyás Gergely az Indexnek technikai kérdésnek nevezte: a bizottság sima többségi döntéssel támogatja a jelölteket, kétharmadra csak a jelöltekről döntő plenáris ülésen van szükség.
„Ha ezután a Fidesz kompromisszumos jelöltre tenne javaslatot, azt már megfontolnánk. A magánvéleményem szerint például elegáns dolog lenne, ha erkölcsi kárpótlásként a főbírói székből jogellenesen elmozdított Baka Andrást javasolnák, vagy más, konzervatív, liberális vagy baloldali szakembert, a szakmai hitelesség, és nem a pártpreferencia alapján” – mondta Bárándy. Igazi gesztusnak pedig azt tekintenék, ha 11, a Fidesz által jelölt alkotmánybíró megválasztása után egy az ellenzéki pártok által jelölt személyt is beengednének a testületbe.
A Jobbik emailben reagált a kérdésekre. Mindegy, melyik párt állítja, minden olyan jelöltet támogatnak, aki szerintük „a magyar nemzet javát szolgálja". Saját jelöltben egyelőre nem gondolkodnak, mert azt túl korainak tartják. A közlemény leszögezi: a Jobbik a 2016-ban megürülő alkotmánybírói posztokról nem hajlandó alkut kötni, a párt "az átlátható, nyilvános döntéshozatali mechanizmusok híve".
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint semmi jel nem utal arra, hogy Orbán meg akarna egyezni az ellenzékkel az üres alkotmánybírói posztról, és a dolog egyáltalán nem is sürgős a miniszterelnöknek. Mint mondta, maximum annyi történhet, hogy a Fidesz engedi, hogy a parlament ellenzéki jelöltekről is szavazhasson (ezt a koalíció-uralta jelölőbizottság egy ideje már nem teszi lehetővé). Azt sem tartja reálisnak, hogy a kormányoldal változtasson a jelölő bizottság összetételén. „Az LMP nem fog pártkatonákat támogatni, de ha lesz számunkra elfogadható jelölt, azt, ahogy eddig is tettük, támogatni fogjuk."
http://index.hu/belfold/2015/04/28/alkotmanybiro_valasztas_ketharmad_nelkul/
Február 25. óta betöltetlen egy szék az Alkotmánybíróságon (AB): a parlament egyelőre meg sem próbálta megválasztani Paczolay Péter utódját. Bár az április–májusi üléstervben a személyi javaslatok között szerepel az alkotmánybíró-választás, a sorban – egyfajta beismerésként – semmilyen bejegyzés nem szerepel.
Mióta 2010-ben a Fidesz–KDNP kétharmados többséghez jutott, a korábban megválasztott utód már másnap rendre elfoglalta távozó alkotmánybírók helyét. A parlamentnek azonban most először úgy kellene alkotmánybírót választania, hogy a koalíciónak nincs kétharmados többsége, és ez az alku nem ígérkezik könnyűnek. Sőt, az sem kizárt, hogy egyáltalán nem lesz semmiféle alku.
Ahhoz, hogy az alkotmánybíró-jelölés jelentősége érthető legyen, először érdemes áttekinteni, hozzávetőlegesen hogyan alakul a testületben a legalább valamennyire függetlennek és a tisztán kormánypártinak tekinthető bírók aránya. (Mivel az alkotmánybírók szemlélete, szakmai meggyőződése mindig változhat, az alábbi besorolás egyrészt kicsit leegyszerűsítő, másrészt nem lehet minden fontos jövőbeni döntés esetében irányadónak tekinteni.)
8:6
A jelenleg 14 fővel működő AB-ben egy nemrég jogvédő szervezetek (az Eötvös Intézet, a TASZ és a Helsinki Bizottság) által végzett szakmai kutatás szerint a fontos kérdésekben hat 2010 óta választott alkotmánybíró (Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária) szinte mindig a Fidesz érdekeinek megfelelően döntött.
Alkotmánybíráskodása alapján rajtuk kívül Lenkovics Barnabást lehet még nagy bizonyossággal a kormány emberének tekinteni. Erre amúgy nemrég ő maga is ráerősített: miután kétharmaddal a testület elnökévé választották, az AB egyik feladatának azt nevezte, hogy az ne akadályozza a kormányt. Hetükön túl eddigi pár hónapos tevékenysége alapján még az ősszel megválasztott Varga Zs. Andrást, Polt Péter korábbi helyettesét lehet biztos kormánypárti alkotmánybírónak jelölni.
Ez összesen nyolc alkotmánybíró,
tehát a fontos ügyekben a kormány egy ideig még számíthat egy szűk, de többé-kevésbé biztos támogatottságra a testületben.
A másik oldalon ott van két, jóval 2010 előtt választott (Kiss László és Lévay Miklós) és két, már a Fidesz által jelölt, ám a döntéseivel gyakran a kormány érdekével szembemenő alkotmánybíró (Stumpf István és Szalay Péter). AB-tag a Varga Zs.-vel együtt most ősszel megválasztott Czine Ágnes és Sulyok Tamás is, ők eddig inkább tűnnek autonóm, szakmai alapon döntő bírónak, mint a Fidesz biztos emberének.
DBELO20140924012
Czine Ágnes, Sulyok Tamás, ás Varga Zs. András (b-j) megválasztott alkotmánybírók esküt tesznek az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. szeptember 24-én
Fotó: Beliczay László
Ez hat alkotmánybíró,
akikről a Fidesz szemszögéből annyi állítható biztosan, hogy a kormányoldal nem feltétlenül számíthat a lojalitásukra.
Orbán Viktornak (a Fidesznek) több lehetősége is van.
1. Akar új alkotmánybírót
A kétharmados többség elvesztésére reagálva gesztust gyakorolhat, és kompromisszumos jelöltet kereshet. Mivel ősszel Sulyok Tamásra és Czine Ágnesre is érkeztek ellenzéki szavazatok, ez az út elvileg járhatónak tűnik.
Szokatlan békülékeny gesztussal felajánlhat valami olyasmit, hogy ha az ellenzéki frakciók (a Jobbik, az LMP és az MSZP) képesek közös jelöltet állítani, akkor az illetőt a kormánypárti frakciók is támogatni fogják. Ez érdemben nem változtatna az AB-n belüli erőviszonyokon, a biztosan a kormánypártok mögött álló alkotmánybírók (8:7-es arányban) továbbra is többségben lennének. Egy ilyen lépés azonban jelenleg politikailag teljesen elképzelhetetlennek tűnik.
Az alkotmánybírókat az összes képviselő kétharmadának támogatásával kell megválasztani, titkos szavazással. Ehhez a Fidesznek csak két szavazat hiányzik, aminek a fű alatti megszerzése akár vonzóbb lehetőségnek tűnhet, mint az egyezkedés ellenzéki pártokkal. Csakhogy a kormánypártok népszerűségének eróziója a frakciófegyelmet is gyengíti: nincs rá garancia, hogy egy titkos szavazáson az összes koalíciós képviselő megszavazná a Fidesz-elnökség által kiválasztott alkotmánybíró-jelöltet.
Mivel 2016-ban három alkotmánybíró (Kiss László, Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós) hivatali ideje is lejár, a parlamenti pártok több posztról, csomagban is megegyezhetnek. Nagy kérdés lenne, hogy a Fidesz hány jelölést engedjen át az ellenzéki pártoknak, és azok hogyan osztoznának azokon. A Fidesznek mindenesetre elég lenne egy biztos jelölt a háromból, hogy a számára kedvező 8:7-es arányt megtartsa az AB-ben.
2. Nem akar új alkotmánybírót
Biztos ember nincs. Az alkotmánybírókkal épp az a baj, hogy mozdíthatatlanok, a megválasztásuk után már nemigen köti őket semmi, és – miként azt Stumpf István példája mutatja – egy külső szemmel betonbiztosnak tűnő jelölttel is lyukra lehet futni. Vagyis minél nagyobb arányú a már bevált emberek többsége, annál jobb. E logika mentén Orbán akkor jár a legjobban, ha sem Paczolay, sem a jövőre távozó másik három bíró helyére nem próbál meg új embert találni, hiszen úgy 11 taggal működne tovább a testület, és 7:4 arányban számíthatna rá, hogy az AB nem tesz neki keresztbe.
Néma csend
Az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait – ennyi áll az alaptörvényben. Cinikus olvasatban ez azt jelenti, hogy ha ez nem történik meg, sőt, kísérletet sem történik rá – na bumm. Persze nem lenne elegáns, ha a Fidesz a kétharmad hiányában már meg se próbálná pótolni Paczolayt, majd a többieket, de emiatt nem fognak tiltakozó tömegek utcára vonulni.
Mindezek fényében cseppet sem meglepő, hogy közös alkotmánybíró-jelölésre vonatkozó, gesztusértékű ajánlatot a február 22-i veszprémi időközi választás óta a Fidesz nem tett, sőt a háttérben sem kezdődött semmilyen tapogatózás az esetleg kölcsönösen elfogadható jelöltről. Az Indexnek Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese annyit mondott, hogy logikus volt, hogy a tapolcai időközi előtt ne legyen az ügyben döntés, ugyanakkor elismerte, hogy Paczolay utódlása a frakcióban azóta sem került napirendre.
D NOE20150315051
Paczolay Péter az Alkotmánybíróság volt elnöke miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést március 15-én
Fotó: Bruzák Noémi
Gulyás a jogvédők említett kutatását az alkotmánybírókról szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak tartja. Elismerte, előfordulhat, hogy az első körben nem sikerül Paczolayt pótolni, azt ugyanakkor – bár elvileg szerinte is lehetséges – kizártnak nevezte, hogy az Országgyűlés a 2016-ban távozó három alkotmánybíró helyét is betöltetlenül hagyja: szerinte ez sem emberileg, sem politikailag nem lenne vállalható.
A szocialisták ősszel már meghallgatni se voltak hajlandók a három fideszes alkotmánybíró-jelöltet. Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa most az Indexnek azt mondta, őszi elhatározásán a párt csak akkor változtat, ha a jelölésről szóló, jelenleg formális egyeztetésnek igazi tétje lesz, és a Fidesz felől valós kompromisszumkészséget tapasztalnak.
A jelölőbizottságban se legyen kétharmad!
Ezért elsőként ragaszkodnak hozzá, hogy a jelölőbizottságban az arányok lekövessék a megváltozott parlamenti erőviszonyokat, és a jelenleg kétharmados többséggel bíró Fidesz engedjen át egy helyet az ellenzéknek. Ezt Gulyás Gergely az Indexnek technikai kérdésnek nevezte: a bizottság sima többségi döntéssel támogatja a jelölteket, kétharmadra csak a jelöltekről döntő plenáris ülésen van szükség.
„Ha ezután a Fidesz kompromisszumos jelöltre tenne javaslatot, azt már megfontolnánk. A magánvéleményem szerint például elegáns dolog lenne, ha erkölcsi kárpótlásként a főbírói székből jogellenesen elmozdított Baka Andrást javasolnák, vagy más, konzervatív, liberális vagy baloldali szakembert, a szakmai hitelesség, és nem a pártpreferencia alapján” – mondta Bárándy. Igazi gesztusnak pedig azt tekintenék, ha 11, a Fidesz által jelölt alkotmánybíró megválasztása után egy az ellenzéki pártok által jelölt személyt is beengednének a testületbe.
A Jobbik emailben reagált a kérdésekre. Mindegy, melyik párt állítja, minden olyan jelöltet támogatnak, aki szerintük „a magyar nemzet javát szolgálja". Saját jelöltben egyelőre nem gondolkodnak, mert azt túl korainak tartják. A közlemény leszögezi: a Jobbik a 2016-ban megürülő alkotmánybírói posztokról nem hajlandó alkut kötni, a párt "az átlátható, nyilvános döntéshozatali mechanizmusok híve".
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint semmi jel nem utal arra, hogy Orbán meg akarna egyezni az ellenzékkel az üres alkotmánybírói posztról, és a dolog egyáltalán nem is sürgős a miniszterelnöknek. Mint mondta, maximum annyi történhet, hogy a Fidesz engedi, hogy a parlament ellenzéki jelöltekről is szavazhasson (ezt a koalíció-uralta jelölőbizottság egy ideje már nem teszi lehetővé). Azt sem tartja reálisnak, hogy a kormányoldal változtasson a jelölő bizottság összetételén. „Az LMP nem fog pártkatonákat támogatni, de ha lesz számunkra elfogadható jelölt, azt, ahogy eddig is tettük, támogatni fogjuk."
http://index.hu/belfold/2015/04/28/alkotmanybiro_valasztas_ketharmad_nelkul/
2015. április 24., péntek
Orbán: történelmi feladat volt az alaptörvény megalkotása
Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását.
Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.
A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény “alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”.
Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely “beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”.
Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem – mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján – fejtette ki.
“Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket – fogalmazott Orbán Viktor.
Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.
A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így “láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”.
A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: “a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”. Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása – tette hozzá.
2010-ben azonban – folytatta – a magyar választók megértették, hogy “le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot”. A már “agyonmódosított” alkotmány további módosításának lehetőséget – mondta – a kormánypártok elvetették, mert “nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe”.
Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, “építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint “van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”.
Kövér: az alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését
Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt három és fél év tapasztalatai igazolják, hogy az új magyar alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését.
Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer minden szempontból bizonyította életképességét – jelentette ki a házelnök. Abban, hogy ez így lesz, nem kételkedtek, amikor elfogadták az alaptörvényt, az pedig, hogy valóban így is lett, világosan és egyértelműen cáfolt minden olyan hamis jogi köntösbe öltöztetett politikai kritikát, ami a jogállamiság és a demokrácia magyarországi lebontását vizionálta – fogalmazott.
Kövér László azt mondta: azok, akik ezeket a kritikákat megfogalmazták, ugyanúgy vagy még inkább élnek az alkotmányos intézményrendszer nyújtotta védelemmel és az állam működése feletti – részben az alaptörvény által létrehozott – új ellenőrzési lehetőségekkel, mint azok, akik négy évvel ezelőtt Magyarország első demokratikusan elfogadott alkotmányának támogatói voltak.
http://gepnarancs.hu/2015/04/orban-tortenelmi-feladat-volt-az-alaptorveny-megalkotasa/
Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.
A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény “alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”.
Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely “beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”.
Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem – mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján – fejtette ki.
“Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket – fogalmazott Orbán Viktor.
Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.
A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így “láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”.
A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: “a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”. Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása – tette hozzá.
2010-ben azonban – folytatta – a magyar választók megértették, hogy “le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot”. A már “agyonmódosított” alkotmány további módosításának lehetőséget – mondta – a kormánypártok elvetették, mert “nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe”.
Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, “építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint “van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”.
Kövér: az alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését
Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt három és fél év tapasztalatai igazolják, hogy az új magyar alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését.
Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer minden szempontból bizonyította életképességét – jelentette ki a házelnök. Abban, hogy ez így lesz, nem kételkedtek, amikor elfogadták az alaptörvényt, az pedig, hogy valóban így is lett, világosan és egyértelműen cáfolt minden olyan hamis jogi köntösbe öltöztetett politikai kritikát, ami a jogállamiság és a demokrácia magyarországi lebontását vizionálta – fogalmazott.
Kövér László azt mondta: azok, akik ezeket a kritikákat megfogalmazták, ugyanúgy vagy még inkább élnek az alkotmányos intézményrendszer nyújtotta védelemmel és az állam működése feletti – részben az alaptörvény által létrehozott – új ellenőrzési lehetőségekkel, mint azok, akik négy évvel ezelőtt Magyarország első demokratikusan elfogadott alkotmányának támogatói voltak.
http://gepnarancs.hu/2015/04/orban-tortenelmi-feladat-volt-az-alaptorveny-megalkotasa/
2015. április 20., hétfő
Nincs ma már vita az új alkotmányról
Nemzetközi konferenciát tartanak csütörtökön és pénteken
Baranya Róbert – 2015.04.20. 16:34
Megalapozatlannak bizonyultak azok a vádak, amelyek elnöki rendszer bevezetésével, abortusztilalommal vagy az Alkotmánybíróság megszüntetésével riogattak az új alaptörvény elfogadása kapcsán – jelentette ki Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a nemzeti alkotmányokat érintő kérdésekről csütörtökön kezdődő konferenciát felvezető sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor miniszterelnök fővédnöksége mellett a magyar alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulóján nemzetközi konferenciát tartanak csütörtökön és pénteken a nemzeti alkotmányok szerepéről és az az azokat érintő kihívásokról. Trócsányi László igazságügyi miniszter a konferencia felvezetéseként tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az eszmecserén vizsgálni fogják például az alkotmányos identitás olyan alapvető értékeit, mint a család, a vallás, vagy a nyelv de felmerülnek olyan kérdések is, hogy az alkotmány értéksemleges legyen vagy értékeket közvetítsen. A tárcavezető szerint a magyar alkotmány utóbbi utat követi, így például megjeleníti a keresztény értékeket, amellett hogy deklarálja az állami világnézeti semlegességét. Trócsányi úgy fogalmazott, hogy az alaptörvények alkotmányos örökséget megjelenítő memoárok és egyben jövőbe mutató projektek, szövetséget jelentenek a múlt, a jelen és a jövő generációi között. Az alaptörvények univerzálisak és egyediek is, hiszen bizonyos szempontból ugyanazokat a kérdéseket szabályozzák, de mindegyiknek megvan a sajátossága. A miniszter forradalminak nevezte az új magyar alaptörvény elfogadását, hiszen 1989 előtt megtagadtuk alkotmányos örökségünket, 1989 és 2011 között pedig elhallgattuk. Trócsányi egy kérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs napirenden semmilyen alkotmánymódosítást.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a négy éve elfogadott alaptörvény az első olyan volt az ország történetében, amelyet egy demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozó testület alkotott meg. Bár voltak aktuálpolitikai viták, az új alkotmány elfogadása az 1990 utáni magyar politikai elit egészének célkitűzése volt – tette hozzá. Gulyás aláhúzta azt is, hogy megalapozatlannak bizonyultak azok a vádak, amelyek elnöki rendszer bevezetésével, abortusztilalommal vagy az Alkotmánybíróság megszüntetésével riogattak az új alaptörvény elfogadása kapcsán. Az alelnök számos pozitívumot emelt ki, így például közpénzügyi szabályozást, amely nagy szerepet játszik az államadósság megfékezésében. Megemlítette az úgynevezett offshore klauzulát is, amely kimondja, hogy közpénzből csak átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek támogathatók. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a korábbiaktól eltérően az alapjogok már az alkotmány elején szerepelnek. A kétharmados parlamenti többség elvesztésére vonatkozó kérdés kapcsán Gulyás úgy fogalmazott: minden rosszban van valami jó. A fideszes politikus szerint nem válik az alaptörvény kárára, hogy az időközi választások után kialakult helyzetben egy alkotmánymódosítás csak politikai oldalakon átívelő kompromisszum révén valósulhat meg.
http://magyarhirlap.hu/cikk/22872/Nincs_ma_mar_vita_az_uj_alkotmanyrol
Baranya Róbert – 2015.04.20. 16:34
Megalapozatlannak bizonyultak azok a vádak, amelyek elnöki rendszer bevezetésével, abortusztilalommal vagy az Alkotmánybíróság megszüntetésével riogattak az új alaptörvény elfogadása kapcsán – jelentette ki Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a nemzeti alkotmányokat érintő kérdésekről csütörtökön kezdődő konferenciát felvezető sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor miniszterelnök fővédnöksége mellett a magyar alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulóján nemzetközi konferenciát tartanak csütörtökön és pénteken a nemzeti alkotmányok szerepéről és az az azokat érintő kihívásokról. Trócsányi László igazságügyi miniszter a konferencia felvezetéseként tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az eszmecserén vizsgálni fogják például az alkotmányos identitás olyan alapvető értékeit, mint a család, a vallás, vagy a nyelv de felmerülnek olyan kérdések is, hogy az alkotmány értéksemleges legyen vagy értékeket közvetítsen. A tárcavezető szerint a magyar alkotmány utóbbi utat követi, így például megjeleníti a keresztény értékeket, amellett hogy deklarálja az állami világnézeti semlegességét. Trócsányi úgy fogalmazott, hogy az alaptörvények alkotmányos örökséget megjelenítő memoárok és egyben jövőbe mutató projektek, szövetséget jelentenek a múlt, a jelen és a jövő generációi között. Az alaptörvények univerzálisak és egyediek is, hiszen bizonyos szempontból ugyanazokat a kérdéseket szabályozzák, de mindegyiknek megvan a sajátossága. A miniszter forradalminak nevezte az új magyar alaptörvény elfogadását, hiszen 1989 előtt megtagadtuk alkotmányos örökségünket, 1989 és 2011 között pedig elhallgattuk. Trócsányi egy kérdésre reagálva hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs napirenden semmilyen alkotmánymódosítást.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a négy éve elfogadott alaptörvény az első olyan volt az ország történetében, amelyet egy demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozó testület alkotott meg. Bár voltak aktuálpolitikai viták, az új alkotmány elfogadása az 1990 utáni magyar politikai elit egészének célkitűzése volt – tette hozzá. Gulyás aláhúzta azt is, hogy megalapozatlannak bizonyultak azok a vádak, amelyek elnöki rendszer bevezetésével, abortusztilalommal vagy az Alkotmánybíróság megszüntetésével riogattak az új alaptörvény elfogadása kapcsán. Az alelnök számos pozitívumot emelt ki, így például közpénzügyi szabályozást, amely nagy szerepet játszik az államadósság megfékezésében. Megemlítette az úgynevezett offshore klauzulát is, amely kimondja, hogy közpénzből csak átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek támogathatók. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a korábbiaktól eltérően az alapjogok már az alkotmány elején szerepelnek. A kétharmados parlamenti többség elvesztésére vonatkozó kérdés kapcsán Gulyás úgy fogalmazott: minden rosszban van valami jó. A fideszes politikus szerint nem válik az alaptörvény kárára, hogy az időközi választások után kialakult helyzetben egy alkotmánymódosítás csak politikai oldalakon átívelő kompromisszum révén valósulhat meg.
http://magyarhirlap.hu/cikk/22872/Nincs_ma_mar_vita_az_uj_alkotmanyrol
2015. április 17., péntek
Csányi szerint mindenki megfizet a Quaestorért
Több szempontból is igazságtalannak tartja a Quaestor-ügyfelek kártalanításának módját Csányi Sándor, aki szerint a költségeket végül a becsületes cégek ügyfeleinek kell állniuk. Az OTP az Alkotmánybíróságon támadja meg a kártalanítást, míg az elszámolás miatt Strasbourghoz fordul. A bankvezér odaszúrt Lázár Jánosnak is. Azt mondta, ő nem bízná rá az uniós pénzek elköltését.
Igazságtalannak tartja a Quaestor-kötvényesek kártalanításáról kedden elfogadott törvényt Csányi Sándor. Az OTP elnök-vezérigazgatója a bank pénteki közgyűlésén, illetve az azt követő sajtótájékoztatón beszélt a témában. Szerinte a Quaestornál eltűnt pénzek egy jelentős része azok zsebében van, akik azt a korábbi években a társaság által fizetett magas, a piaci átlagot meghaladó kamatok formájában hazavitték. Vagyis előfordulhat, hogy most olyanokat is kártalanítanak, akik akár 10-12 évig élvezték a magasabb kamatok előnyét, miközben arról nincs szó, hogy ezt az extraprofitot most vissza kellene fizetniük.
A bankvezér nem tartja korrektnek azt sem, hogy utólag 30 millióra emelték kártalanítási plafont, miközben a befektetési szolgáltatok esetében eddig legfeljebb hatmillió forint járt. (Így például nem számíthatnak ennél többre a Buda-Cash ügyfelei sem.) A quaestorosok kártalanítását végül a szabályosan működő pénzintézetek vétlen ügyfelei fizetik majd meg az alacsonyabb betéti-, illetve a magasabb hitelkamatok formájában. Nyilván nem közvetlenül, tehát nem erre hivatkozva emelnek majd díjat a pénzintézetek, ám amikor az üzleti terveiket kidolgozzák, a kamatokat és a díjakat meghatározzák, akkor ezeket a költségeket is figyelembe kell, hogy vegyék – hívta fel a figyelmet.
Csányi beszólt a Quaestor-ügy és a 700 milliárdos EU-támogatás miatt is a közgyűlésen
Reviczky Zsolt / Népszabadság
Csányi szerint a Quaestor-ügy effajta kezelése lehet, hogy politikailag hasznos, de hosszabb távon mindenképpen káros. A kormányzat ezzel rossz irányba tereli az ügyfeleket, amikor legközelebb azt kell mérlegelniük, hogy kinél helyezzék el a megtakarításuk. Egy megbízható, számottevő piaci szereplőnél, vagy annál, aki a legmagasabb kamatot kínálja a pénzükért.
A Quaestor-ügyfeleket kártalanító alap feltöltése a jelenlegi számítások alapján 57 milliárd forintjába kerül az OTP-nek, de a bankvezér bízik benne, hogy, ha több évre elnyújtva is, de az állam visszatéríti majd ezt az összeget. – Nem mi hozzuk a szabályokat, és nem a mi dolgunk annak ellenőrzése, hogy mindenki betartja-e az előírásokat. Fizetjük a díjat, amelyből a felügyelet működik, és fizetjük az Országos Betétbiztosítási Alap, valamint a Befektető-védelmi Alap feltöltését szolgáló díjakat, most mégis velünk fizettetik meg ezt a számlát is. Nem mi rendeltük a zenét, de mi fizetünk meg érte, és ráadásként még azt is megkapjuk, hogy a pénzügyi szektor kollektíven felelős a történtekért – mondta Csányi.
A bank első embere szerint eddig együttműködőek voltak az olyan ügyekben is, amelyek az OTP érdekeit is sértik, ám ezt most már nem engedhetik meg maguknak. Mostantól megtámadnak minden olyan intézkedést, amely a bankszektor becsületes szereplőinek érdekeit jogtalanul vagy elfogadhatatlan mértékben sérti. Amennyiben Áder János köztársasági elnök a jelenlegi formájában aláírja a Quaestor-ügyfelek kártalanításáról szóló törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak a jogorvoslatért. Az elszámolással kapcsolatban hozott, egymásnak ellentmondó bírósági döntések miatt pedig a strasbourgi bírósághoz.
Kérdezték Csányi véleményét a 700 milliárd forintos uniós támogatás brüsszeli zárolásáról is. A bankvezér a konkrét ügy részleteit ugyan nem ismeri, de általánosságban rossznak tartja az uniós források elosztásának jelenlegi hazai gyakorlatát. Szerinte nem a Miniszterelnökségnek, hanem a fejlesztési tárcának kellene kezelnie, felügyelnie ezen pénzek elosztását és felhasználását. – Ismerik a véleményemet Lázár Jánosról. Nem tartom megnyugtatónak, hogy egy olyan ember dönt több ezermilliárd forintról, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani – fogalmazott.
http://nol.hu/gazdasag/csanyi-szerint-mindenki-megfizet-a-quaestorert-1528743
2015. március 18., szerda
Hét elképesztő idézet kormányközeli alkotmánybíróktól
horváthbence
Kedd délelőtt publikálta az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzését, amiben a nyolc, Fidesz által kiválasztott alkotmánybíró elmúlt három éves tevékenységét elemezték. Minderről itt írtunk részletesen.
Lenkovics Barnabás megválasztott elnök (j2) beszél az Alkotmánybíróság teljes ülésén Budapesten, az Alkotmánybíróság székházában 2015. február 23-án (MTI/Szigetváry Zsolt)
A jelentéshez tartozott azonban egy közel 70 oldalas elemzés is, melyben közelebbről is megnézték a vizsgált alkotmánybírók teljesítményét. A kifogásolt határozatok és különvélemények sokszor jogtechnikai természetűek, alkotmányjogi ismeretek nélkül nem is mindig ragadható meg elsőre, hogy a kutatók milyen problémákat tártak fel általuk. De átolvasva a jelentést, még így is akadt bőven egy csokornyi olyan gondolat a párhuzamos indoklásokból és különvéleményekből, melyek abszurditása még számunkra is nyilvánvaló volt.
Balsai István a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló döntéshez beadott különvéleménye, ami az elemzés szerint a politikusból lett bíró hatalommegosztásról vallott ars poeticájának is tekinthető:
„[a]z Alkotmánybíróság az értelmezési keretek meghatározásakor egyik alaptörvényi szabályt sem értelmezheti céljával ellentétesen, nem ronthatja le értelmét azért, hogy a szabadon választott Országgyűlés által alkotott törvényhozási koncepciót alaptörvény-ellenessé nyilvánítsa. Az Alkotmánybíróság az Országgyűléstől, mint országunk alkotmányozó hatalmától arra kapott megbízást, hogy az Alaptörvény legfőbb oltalmazója legyen. Jelen pillanatban országunk valamennyi alkotmányos szerve történelmi feladat előtt áll, történelmi felelőssége van abban, hogy olyan alkotmányos demokráciát építsünk, amely az Alaptörvény értékein nyugszik. Az Alkotmánybíróságnak, mint az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének ebben a helyzetben kiemelt a felelőssége. E felelősséggel nem fér össze az, hogy az Alaptörvény bármely rendelkezését tartalmával és céljával ellentétesen értelmezze és érvényesülését lerontsa.”
Balsai és Szívós Mária közös különvéleménye arról, hogy lehet-e börtönnel szankcionálni a hajléktalan embereket:
“Külön ki kell emelni, hogy a szóban forgó szabályozás (annak ellenére, hogy büntetőjogi jellegű) végső soron a hajléktalanok evidens érdekeit szolgálja, az ő méltóságukat védi. Kifejezetten visszásnak tartom a határozat e körben alkalmazott érvelését, amely szerint az emberi méltósággal (az abból folyó cselekvési szabadsággal) összeegyeztethetetlen az, ha az állam az érintett személyi kört a szociális szolgáltatások igénybevételére kényszeríti. Elveim és szilárd jogi meggyőződésem szerint nem sérti (nem sértheti) az emberi méltóságot egy olyan szabályozás (legyen az akár büntető jellegű szankciókkal fenyegető törvény), amely alkalmas lehet arra, hogy az embert az emberhez méltóbb életkörülményeket lehetővé tevő eszközök igénybevételére rávegye, hovatovább az egészséget, végső soron az életet veszélyeztető életmód felől a mind fizikálisan, mind mentális értelemben egészségesebb lét felé terelje.”
Dienes-Oehm Egon különvéleménye a közéleti szereplők bírálóhatóságának szigorításáról szóló kérdésben:
“A szólás- és sajtószabadság jogával való visszaélés tömegessé válása alkalmas a köznyugalom megzavarására. Súlyosabb esetekben hozzájárulhat a demokráciába, illetőleg a demokratikus intézmények működésébe vetett bizalom megrendüléséhez is. Szükségszerűen vetődik fel tehát mindezek elkerülése céljából a köz érdekének a mindenkori helyzetre tekintettel arányos figyelembevétele. A közügyek szabad vitatása tekintetében a közelmúlt történései indokolják azt, hogy a jogalkalmazói gyakorlat a köz érdekében, a köznyugalom megóvására is figyelemmel lehessen.”
Pokol Béla a médiatörvények több rendelkezését is megsemmisítő 165/2011. sz. határozat bizonyos részeihez csatolt különvéleményében írja:
“A többségi határozat ezt az állam, a közhatalom médiaszférába való túlzott beavatkozásának minősíti. Ez a minősítés azonban a hagyományos egyoldalú szemléleten alapul, mely szerint a sajtószabadság alkotmányos védelme kizárólag az állam közhatalmával szembeni védelmet jelent. Napjainkban azonban a médiaszociológiai elemzések tömege mutatja, hogy a szervezett magánhatalmak tömegmédiumok feletti – és közvetve az emberek feletti – uralma jelenti a legnagyobb veszélyt a demokratikus nyilvánosságra, különösen mivel e szervezett médiahatalmak globális szinten, illetőleg az egész euro-atlanti térségben szerveződve az egyes államokhoz képest sokszorosan nagyobb anyagi erővel és tömegbefolyással rendelkeznek. (…)
A rendszerváltás óta eltelt bő húsz év azt mutatja, hogy a hazai médiaszférát és a társadalom közvéleményének formálódását nem az állam fenyegette, hanem a televíziós csatornákat, rádiókat és mérvadó országos napi- és hetilapokat megszerző vagy azt felépítő globális médiahatalmak véleménymonopóliuma. Ebben a helyzetben épp a demokratikus állami közhatalom az, amely fel tud lépni ez ellen a véleménymonopólium ellen. A többségi határozat ezzel az egyoldalú nézőponttal, mely szerint az állam a sajtószabadság legfőbb veszélyeztetője, és ugyanakkor a szervezett globális médiahatalmak elhallgatásával – akarva nem akarva – maga is hozzájárul ahhoz, hogy a sajtó és médiaviszonyok torzultsága fennmaradjon Magyarországon. Holott a „szennyezett”, sőt a „mérgező” sajtó- és médiatartalmaktól a „fogyasztókat” ugyanúgy meg kell védeni, mint pl. a gyermekjátékok, az élelmiszerek, a gyógyszerek, stb. esetében.”
Pokol Béla a guberálás szankcionálásáról:
(…) a szóban forgó magatartások az emberi együttélés általánosan elfogadott normáival nem egyeztethetők össze, sértik emellett a közrendet és a köznyugalmat, valamint súlyosan veszélyeztetik a közegészségügyi érdekeket. Függetlenül attól, hogy kit, milyen cél, avagy jól felfogott érdek vezérel arra, hogy a szeméttárolóban kotorásszon, onnan a szemetet kivegye, vagy kiöntse, ez az egyre inkább elterjedő jelenség nem vitásan zavarja az adott lakókörnyezetben élők nyugalmát, háborgatja azok mindennapjait. Nem lehet vitás álláspontom szerint az sem, hogy a szóban forgó magatartások eredményeképpen jelentősen nő a lakosság körében a fertőző betegségek terjedésének, járványok kialakulásának kockázata.”
(…) a szóban forgó jogterület természetéből fakadóan – valamennyi tiltó és szankcionáló norma ’hátrányosan érint’ minden deviánst a társadalom egyéb tagjaival szemben”, semmiképpen sem diszkriminatív.”
Salamon László a trafikállamosításokról:
“a dohánykereskedelmi tevékenység olyan általános kereskedelmi-szakmai tudással és tapasztalattal párosul, melynek birtokában (…) e tevékenységet már folytatni nem tudó vállalkozó számára más hasonló (kereskedelmi jellegű) tevékenységre történő áttérés nem válik megvalósíthatatlanná.”
Szívós Mária a választási regisztrációról:
“Megítélésem szerint a regisztráció csupán egyszerű adminisztratív feltétele a választójog gyakorlásának, amely egyébként a választási eljárás összetettségéhez, a választásnak az ország egészére, valamennyi állampolgárára kiható eredményéhez képest csekély jelentőségű, technikai jellegű kérdésnek tekinthető. A központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztése – tekintettel a benyújtásra nyitva álló igen hosszú időre, valamint a kérelmezés többféle módjára stb. – az állampolgár számára nem jelent nagyobb megterhelést, mint egy postai csekkbefizetés, avagy egy reggeli bevásárlás. Ezért a vizsgált jogintézmény nem fosztja meg az állampolgárt a választójogától, és nem is lehetetleníti vagy nehezíti el súlyos mértékben annak gyakorlását, tehát nem jelenti a választáshoz való alapjog korlátját.”
http://444.hu/2015/03/18/het-elkepeszto-pelda-a-kormanykozeli-alkotmanybirok-szakmai-munkajarol/
Kedd délelőtt publikálta az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzését, amiben a nyolc, Fidesz által kiválasztott alkotmánybíró elmúlt három éves tevékenységét elemezték. Minderről itt írtunk részletesen.
Lenkovics Barnabás megválasztott elnök (j2) beszél az Alkotmánybíróság teljes ülésén Budapesten, az Alkotmánybíróság székházában 2015. február 23-án (MTI/Szigetváry Zsolt)
A jelentéshez tartozott azonban egy közel 70 oldalas elemzés is, melyben közelebbről is megnézték a vizsgált alkotmánybírók teljesítményét. A kifogásolt határozatok és különvélemények sokszor jogtechnikai természetűek, alkotmányjogi ismeretek nélkül nem is mindig ragadható meg elsőre, hogy a kutatók milyen problémákat tártak fel általuk. De átolvasva a jelentést, még így is akadt bőven egy csokornyi olyan gondolat a párhuzamos indoklásokból és különvéleményekből, melyek abszurditása még számunkra is nyilvánvaló volt.
Balsai István a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló döntéshez beadott különvéleménye, ami az elemzés szerint a politikusból lett bíró hatalommegosztásról vallott ars poeticájának is tekinthető:
„[a]z Alkotmánybíróság az értelmezési keretek meghatározásakor egyik alaptörvényi szabályt sem értelmezheti céljával ellentétesen, nem ronthatja le értelmét azért, hogy a szabadon választott Országgyűlés által alkotott törvényhozási koncepciót alaptörvény-ellenessé nyilvánítsa. Az Alkotmánybíróság az Országgyűléstől, mint országunk alkotmányozó hatalmától arra kapott megbízást, hogy az Alaptörvény legfőbb oltalmazója legyen. Jelen pillanatban országunk valamennyi alkotmányos szerve történelmi feladat előtt áll, történelmi felelőssége van abban, hogy olyan alkotmányos demokráciát építsünk, amely az Alaptörvény értékein nyugszik. Az Alkotmánybíróságnak, mint az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének ebben a helyzetben kiemelt a felelőssége. E felelősséggel nem fér össze az, hogy az Alaptörvény bármely rendelkezését tartalmával és céljával ellentétesen értelmezze és érvényesülését lerontsa.”
Balsai és Szívós Mária közös különvéleménye arról, hogy lehet-e börtönnel szankcionálni a hajléktalan embereket:
“Külön ki kell emelni, hogy a szóban forgó szabályozás (annak ellenére, hogy büntetőjogi jellegű) végső soron a hajléktalanok evidens érdekeit szolgálja, az ő méltóságukat védi. Kifejezetten visszásnak tartom a határozat e körben alkalmazott érvelését, amely szerint az emberi méltósággal (az abból folyó cselekvési szabadsággal) összeegyeztethetetlen az, ha az állam az érintett személyi kört a szociális szolgáltatások igénybevételére kényszeríti. Elveim és szilárd jogi meggyőződésem szerint nem sérti (nem sértheti) az emberi méltóságot egy olyan szabályozás (legyen az akár büntető jellegű szankciókkal fenyegető törvény), amely alkalmas lehet arra, hogy az embert az emberhez méltóbb életkörülményeket lehetővé tevő eszközök igénybevételére rávegye, hovatovább az egészséget, végső soron az életet veszélyeztető életmód felől a mind fizikálisan, mind mentális értelemben egészségesebb lét felé terelje.”
Dienes-Oehm Egon különvéleménye a közéleti szereplők bírálóhatóságának szigorításáról szóló kérdésben:
“A szólás- és sajtószabadság jogával való visszaélés tömegessé válása alkalmas a köznyugalom megzavarására. Súlyosabb esetekben hozzájárulhat a demokráciába, illetőleg a demokratikus intézmények működésébe vetett bizalom megrendüléséhez is. Szükségszerűen vetődik fel tehát mindezek elkerülése céljából a köz érdekének a mindenkori helyzetre tekintettel arányos figyelembevétele. A közügyek szabad vitatása tekintetében a közelmúlt történései indokolják azt, hogy a jogalkalmazói gyakorlat a köz érdekében, a köznyugalom megóvására is figyelemmel lehessen.”
Pokol Béla a médiatörvények több rendelkezését is megsemmisítő 165/2011. sz. határozat bizonyos részeihez csatolt különvéleményében írja:
“A többségi határozat ezt az állam, a közhatalom médiaszférába való túlzott beavatkozásának minősíti. Ez a minősítés azonban a hagyományos egyoldalú szemléleten alapul, mely szerint a sajtószabadság alkotmányos védelme kizárólag az állam közhatalmával szembeni védelmet jelent. Napjainkban azonban a médiaszociológiai elemzések tömege mutatja, hogy a szervezett magánhatalmak tömegmédiumok feletti – és közvetve az emberek feletti – uralma jelenti a legnagyobb veszélyt a demokratikus nyilvánosságra, különösen mivel e szervezett médiahatalmak globális szinten, illetőleg az egész euro-atlanti térségben szerveződve az egyes államokhoz képest sokszorosan nagyobb anyagi erővel és tömegbefolyással rendelkeznek. (…)
A rendszerváltás óta eltelt bő húsz év azt mutatja, hogy a hazai médiaszférát és a társadalom közvéleményének formálódását nem az állam fenyegette, hanem a televíziós csatornákat, rádiókat és mérvadó országos napi- és hetilapokat megszerző vagy azt felépítő globális médiahatalmak véleménymonopóliuma. Ebben a helyzetben épp a demokratikus állami közhatalom az, amely fel tud lépni ez ellen a véleménymonopólium ellen. A többségi határozat ezzel az egyoldalú nézőponttal, mely szerint az állam a sajtószabadság legfőbb veszélyeztetője, és ugyanakkor a szervezett globális médiahatalmak elhallgatásával – akarva nem akarva – maga is hozzájárul ahhoz, hogy a sajtó és médiaviszonyok torzultsága fennmaradjon Magyarországon. Holott a „szennyezett”, sőt a „mérgező” sajtó- és médiatartalmaktól a „fogyasztókat” ugyanúgy meg kell védeni, mint pl. a gyermekjátékok, az élelmiszerek, a gyógyszerek, stb. esetében.”
Pokol Béla a guberálás szankcionálásáról:
(…) a szóban forgó magatartások az emberi együttélés általánosan elfogadott normáival nem egyeztethetők össze, sértik emellett a közrendet és a köznyugalmat, valamint súlyosan veszélyeztetik a közegészségügyi érdekeket. Függetlenül attól, hogy kit, milyen cél, avagy jól felfogott érdek vezérel arra, hogy a szeméttárolóban kotorásszon, onnan a szemetet kivegye, vagy kiöntse, ez az egyre inkább elterjedő jelenség nem vitásan zavarja az adott lakókörnyezetben élők nyugalmát, háborgatja azok mindennapjait. Nem lehet vitás álláspontom szerint az sem, hogy a szóban forgó magatartások eredményeképpen jelentősen nő a lakosság körében a fertőző betegségek terjedésének, járványok kialakulásának kockázata.”
(…) a szóban forgó jogterület természetéből fakadóan – valamennyi tiltó és szankcionáló norma ’hátrányosan érint’ minden deviánst a társadalom egyéb tagjaival szemben”, semmiképpen sem diszkriminatív.”
Salamon László a trafikállamosításokról:
“a dohánykereskedelmi tevékenység olyan általános kereskedelmi-szakmai tudással és tapasztalattal párosul, melynek birtokában (…) e tevékenységet már folytatni nem tudó vállalkozó számára más hasonló (kereskedelmi jellegű) tevékenységre történő áttérés nem válik megvalósíthatatlanná.”
Szívós Mária a választási regisztrációról:
“Megítélésem szerint a regisztráció csupán egyszerű adminisztratív feltétele a választójog gyakorlásának, amely egyébként a választási eljárás összetettségéhez, a választásnak az ország egészére, valamennyi állampolgárára kiható eredményéhez képest csekély jelentőségű, technikai jellegű kérdésnek tekinthető. A központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztése – tekintettel a benyújtásra nyitva álló igen hosszú időre, valamint a kérelmezés többféle módjára stb. – az állampolgár számára nem jelent nagyobb megterhelést, mint egy postai csekkbefizetés, avagy egy reggeli bevásárlás. Ezért a vizsgált jogintézmény nem fosztja meg az állampolgárt a választójogától, és nem is lehetetleníti vagy nehezíti el súlyos mértékben annak gyakorlását, tehát nem jelenti a választáshoz való alapjog korlátját.”
http://444.hu/2015/03/18/het-elkepeszto-pelda-a-kormanykozeli-alkotmanybirok-szakmai-munkajarol/
A hatáskör-korlátozás eltörlése "nem időszerű"
Lenkovics : Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség! Legfrissebb AB-döntések. Csalás és magánokirat-hamisítás. Aljas indokból, különös kegyetlenséggel. Kártérítési igény.
2015. március 13. 08:07
Kákán is csomót keresve?
Liberális szemléletektől vezérelt civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. Az Alkotmánybíróságot megtörte a kétharmad, mert az új tagok beültetésével sikeresen alakítottak ki egy kormányhű testületet – állítja közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezet.
Megállapították: a rendszerváltozást követő húsz évben a mindenkori kormánytöbbség csak az ellenzékkel közösen tudott alkotmánybírókat jelölni, ezt a rendelkezést azonban 2010-ben megváltoztatták, és azóta a parlamenti kétharmadot alkotó Fidesz-KDNP egyedül dönthetett. 2011-ben a bírák számát 11-ről 15-re növelték, később kilencről 12 évre emelték a bírák megbízatásának idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső korhatárát, így hetvenedik életévének betöltése után is bíró maradhat majd Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Sulyok Tamás és Szívós Mária is.
23 nagy jelentőségű döntést vizsgáltak, s ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom pedig utána született. Korábban a testület mind a tíz ügyben a kabinet érdekével ellentétesen határozott, de amint többségbe kerültek az „egypárti" bírák, az arány drámaian megváltozott: 13-ból tízszer a kormány számára megfelelő döntést hoztak. Állítják: több olyan bíró is van, aki a vizsgált ügyek mindegyikében a kormány szempontjaira figyelemmel voksolt. Például Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket támogatott, amelyek megfeleltek a kabinet feltehető érdekének, ám Balsai István és Juhász Imre is kizárólag a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott, illetve fogalmazott meg különvéleményt.
Végszóként rögzítik: ma a testületben tizenegy olyan bíró van, akit kizárólag a kormánypártok támogattak. A kormányoldal februárban viszont - szerencsére - elveszítette a kétharmados többségét, miközben jelenleg az AB-nek csak 14 tagja van. Egy fő tehát hiányzik, s ha be akarják tölteni ezt a posztot, a Fidesz ezúttal már egyezkedésre kényszerül. (Az elemzést a három szervezet hamarosan tartandó sajtótájékoztatón részletesen ismerteti és teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák.)
Lenkovics: Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség!
Elődeitől eltérően, rekord idő alatt lett közszereplő a rádióban, tévében Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság hivatalba lépett új elnöke.A héten a HírTV Magyarország élőben című műsorában tette közhírré, miként vélekedik a politikáról, a törvényhozásról, a Taláros Testület jelenéről, jövőjéről. Szemelvények belőle:
- Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség, mert a problémák rapid módon merülnek fel és azonnali beavatkozást igényelnek. Ez a szituáció egy konszolidált időszakhoz képest gyökeresen átalakítja a jogállam és benne az Alkotmánybíróság működését. Reményre ad okot, hogy a parlamentben egy külön erre szakosodott törvényhozási bizottság jött létre, amelynek súlyát, rangját jelzi, hogy vezetője, Gulyás Gergely egyben az Országgyűlés alelnöke, továbbá az Igazságügyi Minisztérium is nagy hangsúlyt fektet a jogszabály-előkészítés minőségi kontrolljára. Úgy látszik, hatottak a jogszabályok minőségével kapcsolatos kritikák.
A korábban elvett, a költségvetésre, az adókra vonatkozó alkotmánybírósági hatáskörök visszaszerzésével kapcsolatosan, szolidan mondotta: egyelőre informálisan olyan jelzést kapott, hogy ”ez még nem időszerű.” A nemzetközi kritikák azonban nem jogosak. Egészen más Dániában vagy Hollandiában alkotmánybíráskodni, mint Magyarországon, már csak a szociális helyzet, a szociális jogok állapota, a munkához való jog szempontjából is.
Hozzátette: az Alkotmánybíróság kritikus körülmények között is védelmezi az európai alkotmányos hagyományok, a magyar történeti alkotmány alapvető értékeit, csakhogy ezen értékek esélye, például a szociális biztonsághoz való jog tényleges érvényesülése nagyon elnehezült. Minden olyan területen, ahol a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb néprétegek jogairól van szó, indokolt tehát, hogy az Alkotmánybíróságot nagyobb súllyal megkérdezzék.
Radikálisan meg kell erősíteni az állami kontrollt az egész pénzügyi szektor felett – hangsúlyozta a Buda-Cash-üggyel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Az előzetes letartóztatás időtartalmának korlátlanságát támadó ombudsmani indítvánnyal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden uniós országban van felső határa az előzetes letartóztatásnak. Előfordul hat-hét év, az általános pedig négy-öt év, tehát Magyarországon is indokolt lehet a felső határ, ezért "az ombudsman indítványának valószínűleg van esélye."
http://gondola.hu/cikkek/95371-Kakan_is_csomot_keresve_.html
2015. március 13. 08:07
Kákán is csomót keresve?
Liberális szemléletektől vezérelt civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. Az Alkotmánybíróságot megtörte a kétharmad, mert az új tagok beültetésével sikeresen alakítottak ki egy kormányhű testületet – állítja közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezet.
Megállapították: a rendszerváltozást követő húsz évben a mindenkori kormánytöbbség csak az ellenzékkel közösen tudott alkotmánybírókat jelölni, ezt a rendelkezést azonban 2010-ben megváltoztatták, és azóta a parlamenti kétharmadot alkotó Fidesz-KDNP egyedül dönthetett. 2011-ben a bírák számát 11-ről 15-re növelték, később kilencről 12 évre emelték a bírák megbízatásának idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső korhatárát, így hetvenedik életévének betöltése után is bíró maradhat majd Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Sulyok Tamás és Szívós Mária is.
23 nagy jelentőségű döntést vizsgáltak, s ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom pedig utána született. Korábban a testület mind a tíz ügyben a kabinet érdekével ellentétesen határozott, de amint többségbe kerültek az „egypárti" bírák, az arány drámaian megváltozott: 13-ból tízszer a kormány számára megfelelő döntést hoztak. Állítják: több olyan bíró is van, aki a vizsgált ügyek mindegyikében a kormány szempontjaira figyelemmel voksolt. Például Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket támogatott, amelyek megfeleltek a kabinet feltehető érdekének, ám Balsai István és Juhász Imre is kizárólag a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott, illetve fogalmazott meg különvéleményt.
Végszóként rögzítik: ma a testületben tizenegy olyan bíró van, akit kizárólag a kormánypártok támogattak. A kormányoldal februárban viszont - szerencsére - elveszítette a kétharmados többségét, miközben jelenleg az AB-nek csak 14 tagja van. Egy fő tehát hiányzik, s ha be akarják tölteni ezt a posztot, a Fidesz ezúttal már egyezkedésre kényszerül. (Az elemzést a három szervezet hamarosan tartandó sajtótájékoztatón részletesen ismerteti és teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák.)
Lenkovics: Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség!
Elődeitől eltérően, rekord idő alatt lett közszereplő a rádióban, tévében Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság hivatalba lépett új elnöke.A héten a HírTV Magyarország élőben című műsorában tette közhírré, miként vélekedik a politikáról, a törvényhozásról, a Taláros Testület jelenéről, jövőjéről. Szemelvények belőle:
- Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség, mert a problémák rapid módon merülnek fel és azonnali beavatkozást igényelnek. Ez a szituáció egy konszolidált időszakhoz képest gyökeresen átalakítja a jogállam és benne az Alkotmánybíróság működését. Reményre ad okot, hogy a parlamentben egy külön erre szakosodott törvényhozási bizottság jött létre, amelynek súlyát, rangját jelzi, hogy vezetője, Gulyás Gergely egyben az Országgyűlés alelnöke, továbbá az Igazságügyi Minisztérium is nagy hangsúlyt fektet a jogszabály-előkészítés minőségi kontrolljára. Úgy látszik, hatottak a jogszabályok minőségével kapcsolatos kritikák.
A korábban elvett, a költségvetésre, az adókra vonatkozó alkotmánybírósági hatáskörök visszaszerzésével kapcsolatosan, szolidan mondotta: egyelőre informálisan olyan jelzést kapott, hogy ”ez még nem időszerű.” A nemzetközi kritikák azonban nem jogosak. Egészen más Dániában vagy Hollandiában alkotmánybíráskodni, mint Magyarországon, már csak a szociális helyzet, a szociális jogok állapota, a munkához való jog szempontjából is.
Hozzátette: az Alkotmánybíróság kritikus körülmények között is védelmezi az európai alkotmányos hagyományok, a magyar történeti alkotmány alapvető értékeit, csakhogy ezen értékek esélye, például a szociális biztonsághoz való jog tényleges érvényesülése nagyon elnehezült. Minden olyan területen, ahol a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb néprétegek jogairól van szó, indokolt tehát, hogy az Alkotmánybíróságot nagyobb súllyal megkérdezzék.
Radikálisan meg kell erősíteni az állami kontrollt az egész pénzügyi szektor felett – hangsúlyozta a Buda-Cash-üggyel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Az előzetes letartóztatás időtartalmának korlátlanságát támadó ombudsmani indítvánnyal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden uniós országban van felső határa az előzetes letartóztatásnak. Előfordul hat-hét év, az általános pedig négy-öt év, tehát Magyarországon is indokolt lehet a felső határ, ezért "az ombudsman indítványának valószínűleg van esélye."
http://gondola.hu/cikkek/95371-Kakan_is_csomot_keresve_.html
2015. március 16., hétfő
A rendszerváltozás újragondolásáról ír új könyvében Tőkés Rudolf
Forrás: MTI
A rendszerváltozás újragondolását szorgalmazza új kötetében Tőkés Rudolf politológus, a Connecticuti Egyetem professor emeritusa, aki A harmadik köztársaság születése című munkája pénteki bemutatója alkalmából az MTI-nek elmondta, azért kezdte el írni új könyvét, mert "lelkiismeret-furdalást" érzett amiatt, hogy az 1989-1990-es eseményeket korábbi munkájában forradalomnak nevezte.
Tőkés Rudolf 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol egyetemi karriert futott be. Az 1980-as években kezdett a magyar belpolitikával foglalkozni, munkájához komoly kapcsolati hálót épített ki: a demokratikus ellenzék kulcsfigurái - Konrád György, Kis János, Antall József, Kőszeg Ferenc és sokan mások - éppúgy beletartoztak, mint az állampárt jelentős alakjai, köztük Aczél György, Pozsgay Imre és Grósz Károly. A politikatudós felidézte, a velük folytatott beszélgetések révén olyan információkhoz tudott hozzájutni, amelyek akkor egy nyugati - vagy akár magyar - kutató számára elérhetetlennek számítottak.
Tőkés Rudolf elmondta: az általa rendszerváltoztatásnak vagy rendszermódosításnak nevezett eseménysor után kapcsolatai segítségével addig feltáratlan írott forrásokba is betekintést nyert. Az első szabad választás után, 1991-ben külügyi tanácsadóként fél évig segítette Antall József kormányát, amiért cserébe hozzáférést kapott a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) pártarchívumának egyes iratanyagaihoz. A dokumentumok segítségével írta meg magyarul 1998-ban megjelent, A kialkudott forradalom című művét.
Új könyvét azért kezdte el írni, mert "lelkiismeret-furdalást" érzett amiatt, hogy az 1989-1990-es eseményeket korábbi munkájában forradalomnak nevezte. "Ezzel a könyvvel újra akartam gondolni az egész rendszerváltoztatást, és ok-okozati összefüggéseket akartam találni az azóta végbement folyamatok és az 1989-1990-es átmenet kulcselemei között" - fogalmazott.
Korábbi írásaihoz képest könyvének legfontosabb újításai között említette, hogy politológiai, szociológiai és történeti vizsgálódásait ezúttal a jogi környezet elemzésével is kiegészítette. Emellett kutatásának körébe beemelte a MSZMP Politikai Bizottsága egy korábban alig ismert szerve, a Koordinációs Bizottság iratanyagát is, amelyet Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem oktatója tárt fel.
Véleménye szerint a harmadik köztársaság számos későbbi problémáját és kudarcát vissza lehet vezetni a demokratikus rendszer születésének időszakára. Kulcsfontosságú, a későbbiekben meghatározó jelenségnek nevezte például, hogy a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait követően a bal- és a jobboldali politikai szereplők csupán abban értettek egyet, hogy gyenge államra és gyenge törvényhozásra van szükség. Ennek eredményeként az ország majdnem kormányozhatatlanná vált, a döntéshozatal szétaprózódott, az országgyűlés mellett tucatnyi, autonóm módon működő intézmény jött létre, amelyek akadályozhatták a kormány munkáját - fogalmazott.
Külön is kiemelte az Alkotmánybíróságot, amely szerinte példátlanul széles jogkörre tett szert, és értékmentes ítéleteire, illetve olyan absztrakt fogalmakra hivatkozva mint a jogállam, a jogfolytonosság és a jogbiztonság, teljes mértékben blokkolhatta a demokratikusan választott országgyűlési képviselők és kormányok akaratát. Tőkés Rudolf szerint ráadásul az Alkotmánybíróság valójában az említett Koordinációs Bizottság jogkörét vitte tovább, amely viszont teljes mértékben antidemokratikus szerv volt. A 1957 és 1988 között teljes titoktartás mellett működő Koordinációs Bizottság elvi és konkrét jogi kérdésekben hozhatott megfellebbezhetetlen döntéseket - emlékeztetett.
További problémaként említette, hogy miközben a hatalmat követelő értelmiség saját belharcaival volt elfoglalva, a kommunista államigazgatás és társadalmi intézmények szinte változatlan formában öröklődtek át a demokratikus rendszerbe, valamint a korábbi pártelit is átmenthette gazdasági és politikai befolyását.
Tőkés Rudolf az MTI-nek hangsúlyozta, a 2011-es új alkotmánnyal sikerült a korábbi évtizedek "alkotmányozási csődjét" jóvátenni, így nyújtva erkölcsi kárpótlást a magyar társadalomnak. Hozzátette: olyan szimbolikus lépéseket is sikerült megtenni, például az alkotmány preambuluma tekintetében, amelyektől a korábbi kormányzatok teljes mértékben elzárkóztak. Mint fogalmazott, a Himnusz első sorának alkotmányba foglalásával sikerült például átlépni azon a gyakorlaton, amely az alkotmányjogi kérdéseket egy szűk értelmiségi körön kívül értelmezhetetlen, "se színe, se szaga" értékmentesség alapján közelítette meg.
A harmadik köztársaság születése - Emberek, ideológiák, intézmények című könyv a L'Harmattan Kiadó gondozásában jelenik meg, a kötetet péntek este mutatták be a szerző jelenlétében a budapesti Kossuth Klubban.
http://www.hirado.hu/2015/03/13/a-rendszervaltozas-ujragondolasarol-ir-uj-konyveben-tokes-rudolf/
A rendszerváltozás újragondolását szorgalmazza új kötetében Tőkés Rudolf politológus, a Connecticuti Egyetem professor emeritusa, aki A harmadik köztársaság születése című munkája pénteki bemutatója alkalmából az MTI-nek elmondta, azért kezdte el írni új könyvét, mert "lelkiismeret-furdalást" érzett amiatt, hogy az 1989-1990-es eseményeket korábbi munkájában forradalomnak nevezte.
Tőkés Rudolf 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol egyetemi karriert futott be. Az 1980-as években kezdett a magyar belpolitikával foglalkozni, munkájához komoly kapcsolati hálót épített ki: a demokratikus ellenzék kulcsfigurái - Konrád György, Kis János, Antall József, Kőszeg Ferenc és sokan mások - éppúgy beletartoztak, mint az állampárt jelentős alakjai, köztük Aczél György, Pozsgay Imre és Grósz Károly. A politikatudós felidézte, a velük folytatott beszélgetések révén olyan információkhoz tudott hozzájutni, amelyek akkor egy nyugati - vagy akár magyar - kutató számára elérhetetlennek számítottak.
Tőkés Rudolf elmondta: az általa rendszerváltoztatásnak vagy rendszermódosításnak nevezett eseménysor után kapcsolatai segítségével addig feltáratlan írott forrásokba is betekintést nyert. Az első szabad választás után, 1991-ben külügyi tanácsadóként fél évig segítette Antall József kormányát, amiért cserébe hozzáférést kapott a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) pártarchívumának egyes iratanyagaihoz. A dokumentumok segítségével írta meg magyarul 1998-ban megjelent, A kialkudott forradalom című művét.
Új könyvét azért kezdte el írni, mert "lelkiismeret-furdalást" érzett amiatt, hogy az 1989-1990-es eseményeket korábbi munkájában forradalomnak nevezte. "Ezzel a könyvvel újra akartam gondolni az egész rendszerváltoztatást, és ok-okozati összefüggéseket akartam találni az azóta végbement folyamatok és az 1989-1990-es átmenet kulcselemei között" - fogalmazott.
Korábbi írásaihoz képest könyvének legfontosabb újításai között említette, hogy politológiai, szociológiai és történeti vizsgálódásait ezúttal a jogi környezet elemzésével is kiegészítette. Emellett kutatásának körébe beemelte a MSZMP Politikai Bizottsága egy korábban alig ismert szerve, a Koordinációs Bizottság iratanyagát is, amelyet Révész Béla, a Szegedi Tudományegyetem oktatója tárt fel.
Véleménye szerint a harmadik köztársaság számos későbbi problémáját és kudarcát vissza lehet vezetni a demokratikus rendszer születésének időszakára. Kulcsfontosságú, a későbbiekben meghatározó jelenségnek nevezte például, hogy a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait követően a bal- és a jobboldali politikai szereplők csupán abban értettek egyet, hogy gyenge államra és gyenge törvényhozásra van szükség. Ennek eredményeként az ország majdnem kormányozhatatlanná vált, a döntéshozatal szétaprózódott, az országgyűlés mellett tucatnyi, autonóm módon működő intézmény jött létre, amelyek akadályozhatták a kormány munkáját - fogalmazott.
Külön is kiemelte az Alkotmánybíróságot, amely szerinte példátlanul széles jogkörre tett szert, és értékmentes ítéleteire, illetve olyan absztrakt fogalmakra hivatkozva mint a jogállam, a jogfolytonosság és a jogbiztonság, teljes mértékben blokkolhatta a demokratikusan választott országgyűlési képviselők és kormányok akaratát. Tőkés Rudolf szerint ráadásul az Alkotmánybíróság valójában az említett Koordinációs Bizottság jogkörét vitte tovább, amely viszont teljes mértékben antidemokratikus szerv volt. A 1957 és 1988 között teljes titoktartás mellett működő Koordinációs Bizottság elvi és konkrét jogi kérdésekben hozhatott megfellebbezhetetlen döntéseket - emlékeztetett.
További problémaként említette, hogy miközben a hatalmat követelő értelmiség saját belharcaival volt elfoglalva, a kommunista államigazgatás és társadalmi intézmények szinte változatlan formában öröklődtek át a demokratikus rendszerbe, valamint a korábbi pártelit is átmenthette gazdasági és politikai befolyását.
Tőkés Rudolf az MTI-nek hangsúlyozta, a 2011-es új alkotmánnyal sikerült a korábbi évtizedek "alkotmányozási csődjét" jóvátenni, így nyújtva erkölcsi kárpótlást a magyar társadalomnak. Hozzátette: olyan szimbolikus lépéseket is sikerült megtenni, például az alkotmány preambuluma tekintetében, amelyektől a korábbi kormányzatok teljes mértékben elzárkóztak. Mint fogalmazott, a Himnusz első sorának alkotmányba foglalásával sikerült például átlépni azon a gyakorlaton, amely az alkotmányjogi kérdéseket egy szűk értelmiségi körön kívül értelmezhetetlen, "se színe, se szaga" értékmentesség alapján közelítette meg.
A harmadik köztársaság születése - Emberek, ideológiák, intézmények című könyv a L'Harmattan Kiadó gondozásában jelenik meg, a kötetet péntek este mutatták be a szerző jelenlétében a budapesti Kossuth Klubban.
http://www.hirado.hu/2015/03/13/a-rendszervaltozas-ujragondolasarol-ir-uj-konyveben-tokes-rudolf/
2015. március 15., vasárnap
Ők kaptak idén Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat és különböző érdemrendeket
Ők kaptak idén Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat és különböző érdemrendeket
Klág Dávid
2015.03.15. 15:46 Módosítva: 2015-03-15 15:46:10
Áder János vasárnap délután a követező emberek tüntette ki a Parlamentben:
Kossuth-díjat kapott:
Albert Gábor író
Bachman Gábor építész
Bács Ferenc színész
Bede-Fazekas Csaba operaénekes
Gyémánt László festő
Hűvösvölgyi Ildikó színész
Kunkovács László fotós és néprajzkutató
Mezey Katalin költő
Oszvald Marika színész
Ökrös Oszkár cimbalomművész
Sapszon Ferenc karnagy
Szőcs Géza író, költő
Tolcsvay Béla gitáros, énekes
illetve a Hot Jazz Band tagjai: Bényei Tamás, Bera Zsolt, Fodor László, Galbács István Tibor, Juhász Zoltán és Szabó Lóránt Hunor
Széchenyi-díjat kapott:
Bársony István villamosmérnök
Frank András matematikus
Hebling János fizikus
Kollár László Péter építőmérnök
Kovács L. Gábor neuroendokrinológus
Ligeti Erzsébet kutatóorvos
Márkus Béla irodalomtörténész
Rácz Zoltán Attila fizikus
Rózsa Huba teológus
Solti László állatorvos
Szatmáry Zoltán fizikus
Tellér Gyula szociológus, műfordító
Tőkés Rudolf politológus
Török László régész, történész
A díjat megosztva kapták Apáthy István, Balázs András és Bánfalvi Antal villamosmérnökök
A Magyar Érdemrend nagykeresztjét az OTP Bank vezérigazgatója, Csányi Sándor kapta.
Fotó: Koszticsák Szilárd
A középkereszt csillagos változatát kapta Granasztói György történész, Iván László egyetemi professzor, Kásler Miklós onkológus, Naszvadi György jogász, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke, Reinhold Bocklet, a Bajor Tartományi Parlament első alelnöke, Tompa Anna Mária doktor és tanár, és Závodszky Péter biofizikus.
A középkeresztet kapta Aradi Mária balettmester, Benkó Sándor előadóművész, Benkó Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora, Bércesi Ferenc egyetemi docens, Blaskó Gábor kémikus, Csorba László történész, Dávid Ferenc művészettörténész, Faragó Sándor erdőmérnök, Göröcs János labrarúgó, Inzelt Péter Sándor mérnök, Lehel László, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet elnöke, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda alnöke, Pethő Bertalan pszichiáter, Pukánszky béla vegyészmérnök, Sótonyi Péter Tamás állatorvos, Szász Károly SOTE-kancellár, Udvaros Béla színházi rendező, és Vígh László kémikus. Tovább ezt a kitüntetést kapta Jankovich-de Jeszenice József Béla, Magyarország hollandiai tiszteletbeli konzulja, Kibédi Varga Áron irodalomtörténész és Mariano Hugo Windisch-Graetz, a Szuverén Máltai Lovagrend szlovéniai nagykövete.
2015. március 10., kedd
Lenkovics Barnabás: ötvözni kell a nemzetközi normákat a nemzeti arculattal
2015. március 10., kedd 14:18 InfoRádió
Az Alkotmánybíróság nem hozhat olyan határozatot, amelynek teljesítése az ország költségvetését veszélyeztetné - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a testület elnöke. Lenkovics Barnabás arról is beszélt: Az Alkotmánybíróság elnökének nincs több esélye egy arculatformálásra, mint a testület többi tagjának.
Az Alkotmánybíróságnak figyelembe kell vennie a racionalitást, hogy mire van pénz, és így kell értelmeznie a jog kereteit - mondta a testület elnöke.
"Ez akkor érthető, ha kiderül, hogy 2010-ben, majd a 2012-es alkotmányban az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozták; költségvetési és adójogszabályokat nem vizsgálhat. Egyre több kötelezettség, jog egyre magasabb szintű érvényesítésére kötelezi az államot, de arra nincs hatalma és lehetősége, hogy olyan gazdaság-, egészség-, oktatás-, szociálpolitikát csináljon, hogy ezek finanszírozhatók legyenek."
Lenkovics Barnabás emlékeztetett: több olyan ombudsmani vagy alkotmánybírósági döntés is volt, amelyek több tízmilliárd forintos kiadást követeltek az államtól.
"Korábban volt a személyi szám eltörlése kapcsán az adatnyilvántartások szétbontása, akkor külön TAJ-, adó-, rendőrségi és katonai és egy sor nyilvántartást kellett kiépíteni saját külön kódszámokkal, azonosítókkal. Ez az átalakítás akkor több mint 40 milliárdba került. Akkor volt egy álláspont, azt teremtse elő az állam. Az ombudsman mint alap emberi jogvédő, az Alkotmánybíróság mint alkotmányos alapjogok védelmezője nem kell hogy tekintettel legyen arra, hogy amit mond, annak mi a konzekvenciája."
Az Alkotmánybíróság elnöke hozzátette: mára ez megváltozott.
"Ha olyan kiadásokra, a jog nyelvén úgy mondunk: lehetetlen teljesítésére kötelezem, amire nincs meg a fedezete, se állami tulajdonból, se adóztatásból, járulékemelésből, akkor egyetlen sansza marad: külföldi hitelt vesz föl, akkor ugyanabba a csapdába és adósságspirálba hajtom bele, amiből nagy nehezen végre képes kikászálódni."
Lenkovics Barnabás elmondta: nem lehet csőlátás szerűen gondolkodni, mert ha más jog érvényesülését hátrányosan érint egy döntés, akkor azt össze kell mérni.
Az Alkotmánybíróság elnökét nem inspirálja az, hogy újraválasztják-e. Lenkovics Barnabást még kilenc évre választottak meg a testület tagjának.
"Az Alkotmánybíróságról külön törvény rendelkezik és ott nyilvánvaló, hogy az elnöki jogkör pontosan beszabályozott. Lényegesen több a munkám, de egy arculat formálására semmivel sincs több esélyem és lehetőségem, mint a tizenöt alkotmánybíró bármelyikének. Mindenki kifejti az álláspontját, és a többség azt fogadja el, ami mögött a leginkább meggyőző érvek sorakoznak."
Lenkovics Barnabás elmondta: feladat az, hogy figyelje a jogegységet, és ügyeljen a jogegységre.
"Például három öttagú tanácsunk is működik, az nem jó, ha azonos tárgyú ügyekben háromféle gyakorlat alakul ki."
Az Alkotmánybíróság elnöke az új alaptörvényről azt mondta: annak van sajátos arculata.
"Itt most egy nagyon nehéz feladat és kihívás áll előttünk. A 89-es alkotmánynak is van egy húszéves alkotmánybírósági határozatok sorozatán át kimunkált tartalma, az úgynevezett élő jog vagy a ténylegesen érvényesülő alkotmány, most az alaptörvény újdonságait hozzá kell ehhez tenni. Azért nem teljesen új abban az értelemben, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak és aláírta az ENSZ emberi jogi egyezményeit is, azokból nem léphet ki.
Lenkovics Barnabás hozzátette: Magyarországra nézve kötelezőek az uniós normák, de kötelezőek a nemzetközi egyezmények normái is. Ezekhez az alapvető értékekhez adódik hozzá a magyar örökség és nemzeti arculat. A kettőből együtt kell valami hozzáadott értékkel továbbvinni a régit.
Hanganyag: Exterde Tibor
Kapcsolódó hanganyagok:
Aréna - Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-709389
Az Alkotmánybíróság nem hozhat olyan határozatot, amelynek teljesítése az ország költségvetését veszélyeztetné - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a testület elnöke. Lenkovics Barnabás arról is beszélt: Az Alkotmánybíróság elnökének nincs több esélye egy arculatformálásra, mint a testület többi tagjának.
Az Alkotmánybíróságnak figyelembe kell vennie a racionalitást, hogy mire van pénz, és így kell értelmeznie a jog kereteit - mondta a testület elnöke.
"Ez akkor érthető, ha kiderül, hogy 2010-ben, majd a 2012-es alkotmányban az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozták; költségvetési és adójogszabályokat nem vizsgálhat. Egyre több kötelezettség, jog egyre magasabb szintű érvényesítésére kötelezi az államot, de arra nincs hatalma és lehetősége, hogy olyan gazdaság-, egészség-, oktatás-, szociálpolitikát csináljon, hogy ezek finanszírozhatók legyenek."
Lenkovics Barnabás emlékeztetett: több olyan ombudsmani vagy alkotmánybírósági döntés is volt, amelyek több tízmilliárd forintos kiadást követeltek az államtól.
"Korábban volt a személyi szám eltörlése kapcsán az adatnyilvántartások szétbontása, akkor külön TAJ-, adó-, rendőrségi és katonai és egy sor nyilvántartást kellett kiépíteni saját külön kódszámokkal, azonosítókkal. Ez az átalakítás akkor több mint 40 milliárdba került. Akkor volt egy álláspont, azt teremtse elő az állam. Az ombudsman mint alap emberi jogvédő, az Alkotmánybíróság mint alkotmányos alapjogok védelmezője nem kell hogy tekintettel legyen arra, hogy amit mond, annak mi a konzekvenciája."
Az Alkotmánybíróság elnöke hozzátette: mára ez megváltozott.
"Ha olyan kiadásokra, a jog nyelvén úgy mondunk: lehetetlen teljesítésére kötelezem, amire nincs meg a fedezete, se állami tulajdonból, se adóztatásból, járulékemelésből, akkor egyetlen sansza marad: külföldi hitelt vesz föl, akkor ugyanabba a csapdába és adósságspirálba hajtom bele, amiből nagy nehezen végre képes kikászálódni."
Lenkovics Barnabás elmondta: nem lehet csőlátás szerűen gondolkodni, mert ha más jog érvényesülését hátrányosan érint egy döntés, akkor azt össze kell mérni.
Az Alkotmánybíróság elnökét nem inspirálja az, hogy újraválasztják-e. Lenkovics Barnabást még kilenc évre választottak meg a testület tagjának.
"Az Alkotmánybíróságról külön törvény rendelkezik és ott nyilvánvaló, hogy az elnöki jogkör pontosan beszabályozott. Lényegesen több a munkám, de egy arculat formálására semmivel sincs több esélyem és lehetőségem, mint a tizenöt alkotmánybíró bármelyikének. Mindenki kifejti az álláspontját, és a többség azt fogadja el, ami mögött a leginkább meggyőző érvek sorakoznak."
Lenkovics Barnabás elmondta: feladat az, hogy figyelje a jogegységet, és ügyeljen a jogegységre.
"Például három öttagú tanácsunk is működik, az nem jó, ha azonos tárgyú ügyekben háromféle gyakorlat alakul ki."
Az Alkotmánybíróság elnöke az új alaptörvényről azt mondta: annak van sajátos arculata.
"Itt most egy nagyon nehéz feladat és kihívás áll előttünk. A 89-es alkotmánynak is van egy húszéves alkotmánybírósági határozatok sorozatán át kimunkált tartalma, az úgynevezett élő jog vagy a ténylegesen érvényesülő alkotmány, most az alaptörvény újdonságait hozzá kell ehhez tenni. Azért nem teljesen új abban az értelemben, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak és aláírta az ENSZ emberi jogi egyezményeit is, azokból nem léphet ki.
Lenkovics Barnabás hozzátette: Magyarországra nézve kötelezőek az uniós normák, de kötelezőek a nemzetközi egyezmények normái is. Ezekhez az alapvető értékekhez adódik hozzá a magyar örökség és nemzeti arculat. A kettőből együtt kell valami hozzáadott értékkel továbbvinni a régit.
Hanganyag: Exterde Tibor
Kapcsolódó hanganyagok:
Aréna - Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-709389
2015. március 9., hétfő
Alkotmánybíróság: porondon az új elnök
Seregnyi indítvány masírozik. Változatlanul hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó panaszok. Legfrissebb döntések és a tárgyalandók.
2015. március 8. 09:09
Elődeitől eltérően, rekord idő alatt közszereplő lett a rádióban, tévében Lenkovics Barnabásaz Alkotmánybíróság hivatalba lépett új elnöke.Röpke egy hét alatt közhírré tette, miként vélekedik a politikáról, a törvényhozásról, a Taláros Testület jelenéről, jövőjéről. Szemelvények belőle:
- Az Alkotmánybíróság feladata, hogy mértéket tartson, ne blokkolja a gyors kormányzati reagálást, de hozzájáruljon a törvényalkotás színvonalának javulásához. Az alkotmánybíráskodásnak a társadalmi, gazdasági változásokkal együtt kell élnie, a problémákat követnie kell, az új kihívásokra új válaszokat kell adnia, hiszen a régi módszerekkel nem lehet megoldani az általuk előidézett problémákat.
- Nem helyeselhető, hogy a válságos helyzetre a „törvénygyár” szinte követhetetlen módon, évi több száz törvénnyel reagál, de ebben felelős az Alkotmánybíróság is, amely korábban kimondta: alapvető jog lényeges tartalmát csak törvényben lehet szabályozni. Mára szinte minden alapvető joggá és annak lényeges tartalmává vált, így a nagyarányú változásokra csak törvények sokaságával lehet reagálni. Ebben a helyzetben az Alkotmánybíróság feladata is az, hogy mértéket tartson, ne blokkolja, akadályozza a kormányzati munkát azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, hiszen ott a politikai felelősség, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki kormányoz, milyen párt van hatalmon.
- A jog nem független a politikától. A jogot lehet egyre jobbá, tökéletesebbé tenni és egyfajta „fogalom-mennyországot” kialakítani, - ahogy egy 19. századi jogtudós mondta, ám mindez elszakadhat az élettől, a társadalmi valóságtól. Nem véletlen, hogy a tudományban is megjelennek olyan nézetek, amelyek elvárják az alkotmánybíráskodástól, hogy kövesse a nagyarányú, drasztikus politikai változásokat.
- Más az alkotmánybíráskodás konszolidált és más válságos időszakokban. Magyarország nagyon kritikus időszakot él át, egyik válságból, a szocializmus válságából a másikba lép, nem tudjuk honnan hová tart. Az Alkotmánybíróság feladata ma az, hogy kibontsa az új alaptörvény dogmatikáját úgy, hogy közben semmi értékállót ne dobjon ki az elmúlt negyedszázad alkotmánybíráskodásából.
- A törvényhozónak az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetnie a szakszerűbb törvény-előkészítésre, az előzetes hatásvizsgálatokra. Az elmúlt években ugyanis nem mindig születtek kellően kiérlelt törvények, ami átmeneti, nagyon válságos időszakokban elnézhető, bár az Alkotmánybíróság ezt eddig is szóvá tette, ám most már eljött egy olyan időszak, amikor ezen lehetne javítani.
Az új elnök beszélt arról is, hogy szeretné közelebb vinni az emberekhez az alkotmánybíráskodást és eloszlatni azt a testületről kialakult képet, hogy elefántcsonttoronyban ítélkezik.
http://gondola.hu/cikkek/95294-_Alkotmanybirosag__porondon_az_uj_elnok.html
2015. március 8. 09:09
Elődeitől eltérően, rekord idő alatt közszereplő lett a rádióban, tévében Lenkovics Barnabásaz Alkotmánybíróság hivatalba lépett új elnöke.Röpke egy hét alatt közhírré tette, miként vélekedik a politikáról, a törvényhozásról, a Taláros Testület jelenéről, jövőjéről. Szemelvények belőle:
- Az Alkotmánybíróság feladata, hogy mértéket tartson, ne blokkolja a gyors kormányzati reagálást, de hozzájáruljon a törvényalkotás színvonalának javulásához. Az alkotmánybíráskodásnak a társadalmi, gazdasági változásokkal együtt kell élnie, a problémákat követnie kell, az új kihívásokra új válaszokat kell adnia, hiszen a régi módszerekkel nem lehet megoldani az általuk előidézett problémákat.
- Nem helyeselhető, hogy a válságos helyzetre a „törvénygyár” szinte követhetetlen módon, évi több száz törvénnyel reagál, de ebben felelős az Alkotmánybíróság is, amely korábban kimondta: alapvető jog lényeges tartalmát csak törvényben lehet szabályozni. Mára szinte minden alapvető joggá és annak lényeges tartalmává vált, így a nagyarányú változásokra csak törvények sokaságával lehet reagálni. Ebben a helyzetben az Alkotmánybíróság feladata is az, hogy mértéket tartson, ne blokkolja, akadályozza a kormányzati munkát azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, hiszen ott a politikai felelősség, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki kormányoz, milyen párt van hatalmon.
- A jog nem független a politikától. A jogot lehet egyre jobbá, tökéletesebbé tenni és egyfajta „fogalom-mennyországot” kialakítani, - ahogy egy 19. századi jogtudós mondta, ám mindez elszakadhat az élettől, a társadalmi valóságtól. Nem véletlen, hogy a tudományban is megjelennek olyan nézetek, amelyek elvárják az alkotmánybíráskodástól, hogy kövesse a nagyarányú, drasztikus politikai változásokat.
- Más az alkotmánybíráskodás konszolidált és más válságos időszakokban. Magyarország nagyon kritikus időszakot él át, egyik válságból, a szocializmus válságából a másikba lép, nem tudjuk honnan hová tart. Az Alkotmánybíróság feladata ma az, hogy kibontsa az új alaptörvény dogmatikáját úgy, hogy közben semmi értékállót ne dobjon ki az elmúlt negyedszázad alkotmánybíráskodásából.
- A törvényhozónak az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetnie a szakszerűbb törvény-előkészítésre, az előzetes hatásvizsgálatokra. Az elmúlt években ugyanis nem mindig születtek kellően kiérlelt törvények, ami átmeneti, nagyon válságos időszakokban elnézhető, bár az Alkotmánybíróság ezt eddig is szóvá tette, ám most már eljött egy olyan időszak, amikor ezen lehetne javítani.
Az új elnök beszélt arról is, hogy szeretné közelebb vinni az emberekhez az alkotmánybíráskodást és eloszlatni azt a testületről kialakult képet, hogy elefántcsonttoronyban ítélkezik.
http://gondola.hu/cikkek/95294-_Alkotmanybirosag__porondon_az_uj_elnok.html
2015. március 3., kedd
A mentőcsomag után: romeltakarítás
Retró:
Népszava|2013. márc 26. 05:40
Csődbe viszi második legnagyobb bankját Ciprus, a 100 ezer euró alatti betéteket azonban garantálják - erről állapodott meg a földközi-tengeri szigetország hétfőn hajnalban az EU-val és az IMF-fel. Szakértők szerint Ciprus ezzel elbúcsúzik adóparadicsomi címétől, és hosszú recesszió elé néz.
Jó, hogy megszületett a ciprusi mentőcsomag, de nem tudni, milyen hatása lesz - fogalmazott tegnap José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfő hajnalig tartó válságtanácskozásán elfogadták a ciprusi kormány tervét, amely alapján az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 10 milliárd eurós segítséget nyújt a fizetésképtelenség határára sodródott szigetországnak. Ám a válság rendezéséhez szükséges pénz fennmaradó részét, 5,8 milliárd eurót Ciprusnak magának kell előteremtenie. A terv szerint ehhez a százezer eurónál nagyobb összegű bankbetétek szolgálnak majd fedezetül.
A ciprusi parlament a jegybankelnök javaslatára pénteken elfogadta azt a törvénymódosítást, amely felhatalmazza a kormányt, hogy átstrukturálja az ország bankrendszerét. Eszerint a második legnagyobb bankot, a Laikit (Cyprus Popular Bank, CPB) két részre bontják, egy jó és egy rossz bankra. Előbbibe kerülnek a 100 ezer euró alatti betétek, melyeket hamarosan átvesz a Bank of Cyprus. A 100 ezer euró feletti betéteket a rossz bankba sorolják, a CPB-t pedig így gyakorlatilag felszámolják.
Az egy héttel ezelőtti unortodox, minden bankbetét megadóztatását felvető ötlettel szemben ez egy teljesen ortodoxnak mondható bankcsőddel oldja meg a szigetország problémáját - értékelte a megállapodást lapunknak Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára úgy fogalmazott: ezzel az EU elkerülte azt a szégyent, hogy a kisbetétesek pénzéhez kelljen nyúlni, ugyanakkor kötelezik a magánbetét tulajdonosokat is, hogy veszteséget írjanak le. Egy hete a ciprusi kormány arról egyezett meg az EU vezetőivel, hogy az 5,8 milliárd eurót a bankbetétek megadóztatásából teremtik elő. Az eredeti tervek szerint a 100 ezer euró alatti betétekre 6,75, míg az afölöttiekre 9,9 százalékos kulccsal vonták volna le a terhet. A parlament elé már alternatív javaslat került, eszerint a 20 ezer euró alatti betéteket megkímélik, 20 és 100 ezer euró között 6,75 százalékos adót vetnek ki, míg 100 ezer euró felett 9,9 százalékot vonnak le a ciprusi bankok betétjeiből. Az ötletet a ciprusiak és az oroszok is határozottan ellenezték, a parlament végül kedden elvetette a javaslatot. Az orosz ellenállás legfőbb oka, hogy számos orosz befektető használta ki a szigetország nagyvonalú adórendszerét, ezért megtakarításaikat Ciprus bankjaiban tartják. Az orosz betétek nagyságrendileg 20 milliárd euróra rúgnak, mely főként Ciprus 17 milliárd eurós nemzeti össztermékéhez (GDP) képest hatalmas összeg.
Európa elégedett
Csatát nem nyertünk, de sikerült elkerülnünk a kilépést az euróövezetből - fogalmazott a tárgyalások után Michalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter. A ciprusi vezetés azt szerette volna elérni, hogy a trojka - az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - finanszírozza a fenntarthatatlanul működő bankrendszert, és hallani sem akart arról, hogy a két legnagyobb ciprusi bank befektetői viseljék a válság terhét - nyilatkozott az elmúlt hétvégén lezajlott újabb maratoni bankmentő tárgyalásokról Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter. Schäuble szerint a hitelprogramnak csak akkor van értelme, ha a gyökerénél ragadja meg a problémákat. A német pénzügyminiszter kifejtette: a válság nem a segítség feltételeihez ragaszkodó uniós partnerek makacssága miatt alakult ki, hanem a helyi bankszektor "működésképtelen üzleti modellje" miatt. Sajtóértesülések szerint Pierre Moscovici, francia pénzügyminiszter egyenesen "csőd szélére került kaszinógazdaságnak" nevezte az adóparadicsomi státuszához ragaszkodó szigetországot.
A válságkezelésre kidolgozott mentőcsomag a probléma gyökerére összpontosít, tartós és finanszírozott megoldás lesz - fogalmazott Cristine Lagarde, az IMF vezérigazgatója lapunkhoz eljuttatott közleményében. Szerinte a megállapodás alkalmas arra, hogy helyreállítsa a bankrendszerbe vetett bizalmat, amely a növekedés ösztönzésének alapja. Azok a bankok is viselik a válságkezelés terheit, amelyek tevékenysége hozzájárult a válság kialakulásához - értékelte az egyezséget Angela Merkel német kancellár, aki szerint igazságos tehermegosztást eredményez a bankválság kezelésére kidolgozott hitelprogram.
Putyin is bejelentkezett
Vlagyimir Putyin, orosz államfő utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét. A ciprusi pénzügyminiszter a múlt héten többször tárgyalt Moszkvában erről a kérdésről, miután a szigetország parlamentje elutasította a bankbetétek megadóztatásának ötletét, az EKB azonban közölte, hogy csak hétfőig biztosít forrást a bankoknak. Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő közölte: "Vlagyimir Putyin az eurócsoport (övezet) döntését figyelembe véve lehetségesnek tartja a ciprusi elnök és az Európai Bizottság erőfeszítéseinek támogatását a szigetország gazdasági és bankválságának leküzdésére". A Moody's hitelminősítő számításai szerint 2012 végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben. Az orosz bankok által ciprusi offshore cégeknek adott hitelek nagyságát 30-40 milliárd dollár közé teszik. Az orosz pénzintézetek ciprusi leányvállalataiban további 12 milliárd dollárt helyeztek ki.
Merre tovább, Ciprus?
Nehéz feladat áll Ciprus előtt: újra ki kell találnia, hogy a turizmuson kívül melyik az az ágazat, amely képes lesz gazdasági növekedést generálni, mert a pénzügyi szektor kiesett - mondta el lapunknak Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági tanszékének egyetemi tanára. Látható, az offshore országoknak nem szabad engedniük, hogy a bankjaik mérlegfőösszege ennyire felfusson, mert egy hirtelen esemény esetén nincs az a jegybank vagy támogató, amely fel tudná tőkésíteni a pénzintézeteket: és ez tanulság a Karibi-térség kis országai számára is - mutatott rá a kutató. A ciprusi bankrendszernek ugyanakkor továbbra is van egy jelentős csődkockázata - véli Magas István, aki szerint ennek a feloldása még néhány hónapot igénybe fog venni, és további friss forrásra lesz szükség.
Ciprus hosszú ideig tartó gazdasági visszaesésre számíthat a mentőcsomag hatására, hiszen a bankszektor nem működhet úgy, ahogy korábban - mondta el lapunknak Saághy Pál. Az Equilor elemzője rámutatott: a piacokat is csak rövid időre nyugtatta meg a mentőcsomagról szóló megállapodás, és tegnap délután már negatívba fordultak a tőzsdék. Az elemző szerint ennek oka, hogy számos piaci pletyka kapott szárnyra: egyebek között Ciprus esetleges kilépéséről a valutaunióból. Az elemző kiemelte, hogy számos nyitott kérdés van még a mentőcsomaggal kapcsolatban. Nem tudni ugyanis, hogy a Laiki rossz, 100 ezer euró feletti betéteit milyen mértékben kell leírniuk a tulajdonosoknak, valamint felerősödtek a félelmek a piacon, hogy más országok is bedönthetik rossz bankjaikat.
A mentőcsomag részletei
- Ciprus második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) azonnal bezárják: egy jó és egy rossz bankra osztják, a 100 ezer euró feletti betétek kerülnek a rossz bankba. A mentőcsomagból származó, 10 milliárd eurónyi forrást nem fordíthatják a pénzintézet szanálására.
- A 100 ezer euró alatti betétek a Bank of Cyprushoz kerülnek, ehhez az EKB 9 milliárd eurót biztosít mentőalapjából, az ELA-ból. A nem biztosított hiteleket befagyasztják az újratőkésítésig.
- Az EKB kormányzótanácsa a jelenlegi szabályok szerint biztosít likviditást a Bank of Cyprusnak.
Népszava|2013. márc 26. 05:40
Csődbe viszi második legnagyobb bankját Ciprus, a 100 ezer euró alatti betéteket azonban garantálják - erről állapodott meg a földközi-tengeri szigetország hétfőn hajnalban az EU-val és az IMF-fel. Szakértők szerint Ciprus ezzel elbúcsúzik adóparadicsomi címétől, és hosszú recesszió elé néz.
Jó, hogy megszületett a ciprusi mentőcsomag, de nem tudni, milyen hatása lesz - fogalmazott tegnap José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfő hajnalig tartó válságtanácskozásán elfogadták a ciprusi kormány tervét, amely alapján az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 10 milliárd eurós segítséget nyújt a fizetésképtelenség határára sodródott szigetországnak. Ám a válság rendezéséhez szükséges pénz fennmaradó részét, 5,8 milliárd eurót Ciprusnak magának kell előteremtenie. A terv szerint ehhez a százezer eurónál nagyobb összegű bankbetétek szolgálnak majd fedezetül.
A ciprusi parlament a jegybankelnök javaslatára pénteken elfogadta azt a törvénymódosítást, amely felhatalmazza a kormányt, hogy átstrukturálja az ország bankrendszerét. Eszerint a második legnagyobb bankot, a Laikit (Cyprus Popular Bank, CPB) két részre bontják, egy jó és egy rossz bankra. Előbbibe kerülnek a 100 ezer euró alatti betétek, melyeket hamarosan átvesz a Bank of Cyprus. A 100 ezer euró feletti betéteket a rossz bankba sorolják, a CPB-t pedig így gyakorlatilag felszámolják.
Az egy héttel ezelőtti unortodox, minden bankbetét megadóztatását felvető ötlettel szemben ez egy teljesen ortodoxnak mondható bankcsőddel oldja meg a szigetország problémáját - értékelte a megállapodást lapunknak Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára úgy fogalmazott: ezzel az EU elkerülte azt a szégyent, hogy a kisbetétesek pénzéhez kelljen nyúlni, ugyanakkor kötelezik a magánbetét tulajdonosokat is, hogy veszteséget írjanak le. Egy hete a ciprusi kormány arról egyezett meg az EU vezetőivel, hogy az 5,8 milliárd eurót a bankbetétek megadóztatásából teremtik elő. Az eredeti tervek szerint a 100 ezer euró alatti betétekre 6,75, míg az afölöttiekre 9,9 százalékos kulccsal vonták volna le a terhet. A parlament elé már alternatív javaslat került, eszerint a 20 ezer euró alatti betéteket megkímélik, 20 és 100 ezer euró között 6,75 százalékos adót vetnek ki, míg 100 ezer euró felett 9,9 százalékot vonnak le a ciprusi bankok betétjeiből. Az ötletet a ciprusiak és az oroszok is határozottan ellenezték, a parlament végül kedden elvetette a javaslatot. Az orosz ellenállás legfőbb oka, hogy számos orosz befektető használta ki a szigetország nagyvonalú adórendszerét, ezért megtakarításaikat Ciprus bankjaiban tartják. Az orosz betétek nagyságrendileg 20 milliárd euróra rúgnak, mely főként Ciprus 17 milliárd eurós nemzeti össztermékéhez (GDP) képest hatalmas összeg.
Európa elégedett
Csatát nem nyertünk, de sikerült elkerülnünk a kilépést az euróövezetből - fogalmazott a tárgyalások után Michalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter. A ciprusi vezetés azt szerette volna elérni, hogy a trojka - az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - finanszírozza a fenntarthatatlanul működő bankrendszert, és hallani sem akart arról, hogy a két legnagyobb ciprusi bank befektetői viseljék a válság terhét - nyilatkozott az elmúlt hétvégén lezajlott újabb maratoni bankmentő tárgyalásokról Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter. Schäuble szerint a hitelprogramnak csak akkor van értelme, ha a gyökerénél ragadja meg a problémákat. A német pénzügyminiszter kifejtette: a válság nem a segítség feltételeihez ragaszkodó uniós partnerek makacssága miatt alakult ki, hanem a helyi bankszektor "működésképtelen üzleti modellje" miatt. Sajtóértesülések szerint Pierre Moscovici, francia pénzügyminiszter egyenesen "csőd szélére került kaszinógazdaságnak" nevezte az adóparadicsomi státuszához ragaszkodó szigetországot.
A válságkezelésre kidolgozott mentőcsomag a probléma gyökerére összpontosít, tartós és finanszírozott megoldás lesz - fogalmazott Cristine Lagarde, az IMF vezérigazgatója lapunkhoz eljuttatott közleményében. Szerinte a megállapodás alkalmas arra, hogy helyreállítsa a bankrendszerbe vetett bizalmat, amely a növekedés ösztönzésének alapja. Azok a bankok is viselik a válságkezelés terheit, amelyek tevékenysége hozzájárult a válság kialakulásához - értékelte az egyezséget Angela Merkel német kancellár, aki szerint igazságos tehermegosztást eredményez a bankválság kezelésére kidolgozott hitelprogram.
Putyin is bejelentkezett
Vlagyimir Putyin, orosz államfő utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét. A ciprusi pénzügyminiszter a múlt héten többször tárgyalt Moszkvában erről a kérdésről, miután a szigetország parlamentje elutasította a bankbetétek megadóztatásának ötletét, az EKB azonban közölte, hogy csak hétfőig biztosít forrást a bankoknak. Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő közölte: "Vlagyimir Putyin az eurócsoport (övezet) döntését figyelembe véve lehetségesnek tartja a ciprusi elnök és az Európai Bizottság erőfeszítéseinek támogatását a szigetország gazdasági és bankválságának leküzdésére". A Moody's hitelminősítő számításai szerint 2012 végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben. Az orosz bankok által ciprusi offshore cégeknek adott hitelek nagyságát 30-40 milliárd dollár közé teszik. Az orosz pénzintézetek ciprusi leányvállalataiban további 12 milliárd dollárt helyeztek ki.
Merre tovább, Ciprus?
Nehéz feladat áll Ciprus előtt: újra ki kell találnia, hogy a turizmuson kívül melyik az az ágazat, amely képes lesz gazdasági növekedést generálni, mert a pénzügyi szektor kiesett - mondta el lapunknak Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági tanszékének egyetemi tanára. Látható, az offshore országoknak nem szabad engedniük, hogy a bankjaik mérlegfőösszege ennyire felfusson, mert egy hirtelen esemény esetén nincs az a jegybank vagy támogató, amely fel tudná tőkésíteni a pénzintézeteket: és ez tanulság a Karibi-térség kis országai számára is - mutatott rá a kutató. A ciprusi bankrendszernek ugyanakkor továbbra is van egy jelentős csődkockázata - véli Magas István, aki szerint ennek a feloldása még néhány hónapot igénybe fog venni, és további friss forrásra lesz szükség.
Ciprus hosszú ideig tartó gazdasági visszaesésre számíthat a mentőcsomag hatására, hiszen a bankszektor nem működhet úgy, ahogy korábban - mondta el lapunknak Saághy Pál. Az Equilor elemzője rámutatott: a piacokat is csak rövid időre nyugtatta meg a mentőcsomagról szóló megállapodás, és tegnap délután már negatívba fordultak a tőzsdék. Az elemző szerint ennek oka, hogy számos piaci pletyka kapott szárnyra: egyebek között Ciprus esetleges kilépéséről a valutaunióból. Az elemző kiemelte, hogy számos nyitott kérdés van még a mentőcsomaggal kapcsolatban. Nem tudni ugyanis, hogy a Laiki rossz, 100 ezer euró feletti betéteit milyen mértékben kell leírniuk a tulajdonosoknak, valamint felerősödtek a félelmek a piacon, hogy más országok is bedönthetik rossz bankjaikat.
A mentőcsomag részletei
- Ciprus második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) azonnal bezárják: egy jó és egy rossz bankra osztják, a 100 ezer euró feletti betétek kerülnek a rossz bankba. A mentőcsomagból származó, 10 milliárd eurónyi forrást nem fordíthatják a pénzintézet szanálására.
- A 100 ezer euró alatti betétek a Bank of Cyprushoz kerülnek, ehhez az EKB 9 milliárd eurót biztosít mentőalapjából, az ELA-ból. A nem biztosított hiteleket befagyasztják az újratőkésítésig.
- Az EKB kormányzótanácsa a jelenlegi szabályok szerint biztosít likviditást a Bank of Cyprusnak.
Amióta kinevezték, visszadobálják a korrupciós feljelentéseket: országos vizsgálat indul
Index
Polt Péter országos vizsgálatot rendelt el, egyebek mellett azért, hogy kiderítse, hogy lehet az, hogy amióta őt kinevezték, azóta a Legfőbb Ügyészség jóval több korrupcióval kapcsolatos feljelentést utasít el, mint korábban.
Polt Péter legfőbb ügyész az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről 2011 novemberében aláírt közös nyilatkozat évfordulóján a korrupció elleni küzdelem világnapjához is kapcsolódó tanácskozáson Budapesten az Igazságügyi Palotában 2014. december 11-én.
Fotó: Bruzák Noémi
"A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés tárgyában országos vizsgálatot rendeltem el, amely kiterjed a feljelentések elutasításával, illetve az ilyen tárgyú nyomozások megszüntetésével kapcsolatos adatokra is" - írta a legfőbb ügyész egy szocialista kérdésre adott írásbeli válaszában. Polt azt ígérte, hogy a vizsgálat eredményéről tájékoztatást fog adni.
Korábban az atlatszo.hu hasonlította össze, hogy hányszor indult eljárás hivatali vesztegetés vagy befolyással üzérkedés miatt 2006 . január 1 . és 2010. december 13 ., illetve 2010. december 14. és 2014. december 31-e között, azaz Polt kinevezése előtt és után.
Kiderült, Polt 2010-es kinevezése óta háromszor nagyobb arányban utasítja el a Legfőbb Ügyészség a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket a 2006-2010 időszakhoz képest. Ha végül megindult a nyomozás, akkor azokat kétszer gyakrabban szüntették meg. Mindezt úgy, hogy a feljelentések száma harmadára csökkent.
http://index.hu/belfold/2015/03/03/amiota_kinevezetek_visszadobaljak_a_korrupcios_feljelenteseket_orszagos_vizsgalat_indul/
Polt Péter országos vizsgálatot rendelt el, egyebek mellett azért, hogy kiderítse, hogy lehet az, hogy amióta őt kinevezték, azóta a Legfőbb Ügyészség jóval több korrupcióval kapcsolatos feljelentést utasít el, mint korábban.
Polt Péter legfőbb ügyész az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről 2011 novemberében aláírt közös nyilatkozat évfordulóján a korrupció elleni küzdelem világnapjához is kapcsolódó tanácskozáson Budapesten az Igazságügyi Palotában 2014. december 11-én.
Fotó: Bruzák Noémi
"A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés tárgyában országos vizsgálatot rendeltem el, amely kiterjed a feljelentések elutasításával, illetve az ilyen tárgyú nyomozások megszüntetésével kapcsolatos adatokra is" - írta a legfőbb ügyész egy szocialista kérdésre adott írásbeli válaszában. Polt azt ígérte, hogy a vizsgálat eredményéről tájékoztatást fog adni.
Korábban az atlatszo.hu hasonlította össze, hogy hányszor indult eljárás hivatali vesztegetés vagy befolyással üzérkedés miatt 2006 . január 1 . és 2010. december 13 ., illetve 2010. december 14. és 2014. december 31-e között, azaz Polt kinevezése előtt és után.
Kiderült, Polt 2010-es kinevezése óta háromszor nagyobb arányban utasítja el a Legfőbb Ügyészség a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket a 2006-2010 időszakhoz képest. Ha végül megindult a nyomozás, akkor azokat kétszer gyakrabban szüntették meg. Mindezt úgy, hogy a feljelentések száma harmadára csökkent.
http://index.hu/belfold/2015/03/03/amiota_kinevezetek_visszadobaljak_a_korrupcios_feljelenteseket_orszagos_vizsgalat_indul/
2015. március 2., hétfő
Lenkovics: a jogállam szakadatlan tanulási folyamat
Forrás: MTI | 2015. 03. 01. 10:15:13
Ahogyan az állam, úgy a jogállam struktúrái sem örök időkre adottak, egy szakadatlan tanulási folyamatról van szó, melyben az egyes jogállami intézmények funkciója, feladata is módosulhat, az Alkotmánybíróság sem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati intézkedéseket, feladata az, hogy megvonja a politikai mérlegelés, mozgástér alkotmányos kereteit, melyeken belül még jogállami egy jogalkotói döntés - mondta az Ab napokban hivatalba lépett új elnöke az MTI-nek.
Más a tartalma, az eszköztára az emberi jogok oltalmazásának és az alkotmánybíráskodásnak egy nagyobb teljesítőképességű gazdag, és egy szegény országban, más egy konszolidált időszakban, mint egy súlyos válság idején - mondta az Ab elnöke. A törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ág kötelessége, hogy szükség esetén azonnali és hatékony intézkedéseket tegyen, az Ab feladata pedig, hogy meghúzza a jogalkotói mérlegelés, mozgástér alkotmányos kereteit, melyeken belül még jogállami lehet egy döntés. Azonban ha nem is alkotmánysértő egy törvény, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy hibátlan - mondta az elnök.
A megsemmisítés mellett más eszközökkel is élhet a testület, például megfogalmazhat alkotmányos követelményt vagy megállapíthat mulasztást, és élhet a szignalizáció egyéb eszközeivel is. Láthatóan többféleképpen fel lehet lépni a törvényalkotás egyes, jogállami szempontból kifogásolható megoldásaival, módszereivel szemben. Ha az alkotmányos intézmények között megvan a jogállami együttműködés, a kölcsönös tisztelet és bizalom, akkor ezek a jelzések is elérhetik céljukat és a jogállamiság, alkotmányosság értékei sem szenvednek csorbát - mondta Lenkovics Barnabás, aki 2001 és 2007 között szerzett ombudsmani tapasztalataira is utalt.
Az Ab és a politika viszonyáról szólva az új elnök elmondta: a testület, illetve tagjai nem politizálhatnak, függetlennek és pártatlannak kell lenniük. Így az Ab nem is lehet tekintettel a tevékenységét érintő politikai értékelésekre, a "véleménypiacra". Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától, hiszen a törvényhozás politikai tevékenység, oka a társadalmi problémákban, célja pedig azok kezelésében van - mondta az elnök.
A lényeg, hogy az intézmények együttműködésének eredménye az emberek boldogulása, az ország sorsának jobbra fordulása legyen. Ez fejeződik ki a legújabb, válság hatására kifejlődött nemzetközi szakirodalomban is, mely szerint amikor gyors, hatékony, de egyúttal jogállami intézkedésekre van szükség, akkor a hatalmi ágak viszonya egyre inkább az együttműködés elvein alapul - fejtette ki.
Nagyarányú és mélyreható társadalmi változások idején a dilemma úgy vetődik fel: mindenáron maradjon sértetlen az addig ideálisnak képzelt jogrendszer alapelveivel, vagy a körülmények senki által nem várt radikális megváltozása maga után vonhat az emberek érdekében szükséges korrekciókat. Az efféle korrekció egyáltalán nem idegen a jogtól, a clausula rebus sic stantibus 2000 éves római jogelve éppen azt fejezi ki, hogy a körülmények alapvető változása esetén van lehetőség a jogszabályok megváltoztatására is - magyarázta a szakember.
Példaként említette, hogy az Európai Unió korábbi pénzügyi válságok idején a közkiadások csökkentését és a súlyos veszteséget szenvedett bankok adófizetők pénzéből történő konszolidálását szorgalmazta. A legutóbbi súlyos válság rendkívüli terheinek megosztása kapcsán azonban már egyre erősebb lett az a megfontolás, hogy elsősorban azok viseljék a kockázatos pénzügyi műveletekből fakadó károkat, akik addig e műveletek előnyeit élvezhették, így például a bankszektorban főként a tulajdonosok, betétesek, nem pedig az adófizetők.
Az Alkotmánybíróság elnökévé 2015. február 25-ei hatállyal megválasztott Lenkovics Barnabás alkotmánybíró leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. december 1-jén. Jobbról Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Illyés Tibor Lenkovics Barnabás alkotmánybíró esküt tesz 2014. december 1-jén. MTI Fotó: Illyés Tibor
A válságok hatására a jogállamnak is súlyos kihívásokkal kell szembenéznie. Az új válaszok keresése szakadatlan tanulási folyamat, melynek része lehet például a jogállam kiegészülése speciális szakterületeken működő intézményekkel, így egy hatékony, időben és kellő eréllyel fellépő bank-, értékpapír- és biztosításfelügyelettel - jegyezte meg Lenkovics Barnabás.
Az új elnök még tavaly decemberben a parlamenti eskütétele után újságíróknak azt mondta: a bizalom jelének tekintené, ha a testület visszakaphatná korábban elvett hatásköreit. Az Ab 2011 óta csak a korábbinál jóval szűkebb körben vizsgálhatja a központi költségvetéssel kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket. Lenkovics Barnabás leszögezte: az Ab visszakapott hatásköreivel is mértéktartóan, felelősségtudattal élne, tudatában van döntései költségvetési vonzatainak. A kérdés csak az, hogy a másik oldalban megvan-e ez a bizalom.
Az Ab hatáskörcsökkentése kapcsán az elnök olyan konkrét problémákra hívta fel a figyelmet, mint például a helyi adókról szóló törvény tavaly elfogadott módosítása kapcsán a termőföldadó kivetésének lehetősége. Ez sokakban aggodalmat váltott ki, de a törvény alkotmányosságát az Ab jelenlegi hatásköreivel nem vizsgálhatja.
Az Ab és a rendes bíróságok viszonyáról szólva Lenkovics Barnabás elmondta: kevesebb szó esik róla, de a testület nem csupán a politikával kerülhet konfliktusos viszonyba mint a "törvényhozás bírája", hanem a bíróságokkal is, különösen miután a 2012 óta az alkotmányjogi panasz révén az Ab az "igazságszolgáltatás bírája" is, és ezt a helyzetet még tanulja minden szereplő.
Az Ab-nek különös óvatossággal kell eljárnia, hogy ne váljék egyfajta szuperbírósággá, legvégső fellebbezési fórummá, hiszen nem feladata egyes ügyekben az igazságszolgáltatás. Az Ab csak azokkal az ügyekkel foglalkozhat, ahol van alapjogi, alkotmányos probléma. Ez az óvatosság fejeződik ki abban, hogy az alkotmányjogi panaszok 98 százalékát visszautasítja vagy elutasítja. Ugyanakkor bizonyos esetekben a bírák részéről érezhető idegenkedés az új jogintézménnyel szemben. Ez szakmai vita, méghozzá jogi területen az egyik legkényesebb, mert a határok megvonásáról szól, arról, hogy melyik probléma alkotmányos súlyú és így az Ab-re tartozó és melyik nem. Az e téren szükséges együttműködés a Kúriával kialakulóban van - mondta az Ab elnöke.
Az Ab összetételéről szólva Lenkovics Barnabás elmondta: a kezdeti időkben a testület jogászprofesszorokból állt, akikhez idővel csatlakoztak gyakorlati jogászi foglalkozásokat űzők - bírók, ügyvédek -, az utóbbi években pedig több, politikusi múlttal rendelkező tagja is lett a testületnek, ami hozzájárulhat az alkotmányossági problémák árnyaltabb megközelítéséhez.
Az új elnök elsősorban polgári jogász, azon belül is főként a tulajdonjog, dologi jog a szakterülete, de mint mondta, hatéves ombudsmani tevékenysége során gyűjtött tapasztalatai, valóságismerete, a legelesettebbek problémáival való szembesülés meghatározó alkotmánybírói tevékenysége során is. "Az emberi jogok központi kérdése számomra az ember és csak ezt követően a jog" - mondta Lenkovics Barnabás.
Az Ab nemzetközi környezetéről, az európai mércék kötelező érvényéről, illetve megkérdőjelezhetőségéről szólva az új elnök kiemelte: a válság nemcsak, sőt, nem is elsősorban Magyarországot változtatta meg, hanem a világot és benne Európát is, amelynek meghatározó intézményeit, alapelveit és jogi értékeit nézve korántsem beszélhetünk ellentmondásmentes rendszerről.
A Lisszaboni Szerződés kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását. Ennek pedig része az alkotmányos identitás, melynek védelmezése a nemzeti alkotmánybíróságok feladata. A magyar alkotmánybíróságnak tehát egy uniós tagállam alkotmánybíróságaként is az a fő feladata, hogy a magyar alkotmányosságot védelmezze.
Az unió joga ugyan kötelező minden tagállamra, a Lisszaboni Szerződésben rögzített nemzeti identitások tisztelete viszont az uniót kötelezi. Tehát a nemzeti alkotmányos identitások és az uniós értékek viszonya is olyan kényes határkérdéseket vet fel, melyek csak a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján kezelhetők mindenki számára megnyugtatóan - mondta az elnök.
Lenkovics Barnabás szerint az unió közös értékei változóak, birkóznak egymással a szorosabb együttműködést szorgalmazó föderalista áramlatok és a sokféleséget jobban toleráló felfogások. Korunk egyik alapvető kérdése éppen az, hogy milyen mértékben kell és lehet uniformizálni a világot, hol húzódnak az egyes közösségek, elsősorban a nemzetek identitásának határai, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk az embereket, népeket egyre nagyobb mértékben "homogenizáló" erőknek is. Az eltúlzott, kikényszerített egységesítés a szabadság és az önazonosság korlátozásával jár, erről a mi régiónk sokat mesélhet Európának. A szabadság viszont az egyik legfontosabb európai érték, tehát európai módon is kiállhatunk nemzeti identitásunk mellett - mondta.
Annak kapcsán, hogy az előző elnök, Paczolay Péter távozásával 14 főre csökkent a testület, Lenkovics Barnabás elmondta: szavazategyenlőség esetén, ha ez feltétlenül szükséges, élni fog elnöki, döntő szavazatával. Erre volt példa az elmúlt években is. Lenkovics Barnabás elmondta: 2016 áprilisában jár le alkotmánybírói és ezzel együtt elnöki mandátuma, ez azonban nem befolyásolja munkáját a következő 14 hónapban. Akkor is szeretne eredményeket elérni, ha folytatásra nem kap lehetőséget. Az újraválasztás nem motiválja - tette hozzá.
Elnöki szerepfelfogásról szólva megjegyezte, még országgyűlési biztosként hallotta osztrák kollégájától, hogy ebben a mediatizált világban már szinte nem is létezik az az ombudsman, amelyik nem jelenik meg a médiában. Az Ab új elnöke valamivel többször szeretne megjelenni a nyilvánosság előtt, hogy megszemélyesítse az intézményt és megvilágítsa fontosabb döntéseit, azok hátterét a közügyek iránt érdeklődő polgárok számára.
http://www.hirado.hu/2015/03/01/lenkovics-a-jogallam-szakadatlan-tanulasi-folyamat/
Ahogyan az állam, úgy a jogállam struktúrái sem örök időkre adottak, egy szakadatlan tanulási folyamatról van szó, melyben az egyes jogállami intézmények funkciója, feladata is módosulhat, az Alkotmánybíróság sem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati intézkedéseket, feladata az, hogy megvonja a politikai mérlegelés, mozgástér alkotmányos kereteit, melyeken belül még jogállami egy jogalkotói döntés - mondta az Ab napokban hivatalba lépett új elnöke az MTI-nek.
Más a tartalma, az eszköztára az emberi jogok oltalmazásának és az alkotmánybíráskodásnak egy nagyobb teljesítőképességű gazdag, és egy szegény országban, más egy konszolidált időszakban, mint egy súlyos válság idején - mondta az Ab elnöke. A törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ág kötelessége, hogy szükség esetén azonnali és hatékony intézkedéseket tegyen, az Ab feladata pedig, hogy meghúzza a jogalkotói mérlegelés, mozgástér alkotmányos kereteit, melyeken belül még jogállami lehet egy döntés. Azonban ha nem is alkotmánysértő egy törvény, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy hibátlan - mondta az elnök.
A megsemmisítés mellett más eszközökkel is élhet a testület, például megfogalmazhat alkotmányos követelményt vagy megállapíthat mulasztást, és élhet a szignalizáció egyéb eszközeivel is. Láthatóan többféleképpen fel lehet lépni a törvényalkotás egyes, jogállami szempontból kifogásolható megoldásaival, módszereivel szemben. Ha az alkotmányos intézmények között megvan a jogállami együttműködés, a kölcsönös tisztelet és bizalom, akkor ezek a jelzések is elérhetik céljukat és a jogállamiság, alkotmányosság értékei sem szenvednek csorbát - mondta Lenkovics Barnabás, aki 2001 és 2007 között szerzett ombudsmani tapasztalataira is utalt.
Az Ab és a politika viszonyáról szólva az új elnök elmondta: a testület, illetve tagjai nem politizálhatnak, függetlennek és pártatlannak kell lenniük. Így az Ab nem is lehet tekintettel a tevékenységét érintő politikai értékelésekre, a "véleménypiacra". Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától, hiszen a törvényhozás politikai tevékenység, oka a társadalmi problémákban, célja pedig azok kezelésében van - mondta az elnök.
A lényeg, hogy az intézmények együttműködésének eredménye az emberek boldogulása, az ország sorsának jobbra fordulása legyen. Ez fejeződik ki a legújabb, válság hatására kifejlődött nemzetközi szakirodalomban is, mely szerint amikor gyors, hatékony, de egyúttal jogállami intézkedésekre van szükség, akkor a hatalmi ágak viszonya egyre inkább az együttműködés elvein alapul - fejtette ki.
Nagyarányú és mélyreható társadalmi változások idején a dilemma úgy vetődik fel: mindenáron maradjon sértetlen az addig ideálisnak képzelt jogrendszer alapelveivel, vagy a körülmények senki által nem várt radikális megváltozása maga után vonhat az emberek érdekében szükséges korrekciókat. Az efféle korrekció egyáltalán nem idegen a jogtól, a clausula rebus sic stantibus 2000 éves római jogelve éppen azt fejezi ki, hogy a körülmények alapvető változása esetén van lehetőség a jogszabályok megváltoztatására is - magyarázta a szakember.
Példaként említette, hogy az Európai Unió korábbi pénzügyi válságok idején a közkiadások csökkentését és a súlyos veszteséget szenvedett bankok adófizetők pénzéből történő konszolidálását szorgalmazta. A legutóbbi súlyos válság rendkívüli terheinek megosztása kapcsán azonban már egyre erősebb lett az a megfontolás, hogy elsősorban azok viseljék a kockázatos pénzügyi műveletekből fakadó károkat, akik addig e műveletek előnyeit élvezhették, így például a bankszektorban főként a tulajdonosok, betétesek, nem pedig az adófizetők.
Az Alkotmánybíróság elnökévé 2015. február 25-ei hatállyal megválasztott Lenkovics Barnabás alkotmánybíró leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. december 1-jén. Jobbról Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Illyés Tibor Lenkovics Barnabás alkotmánybíró esküt tesz 2014. december 1-jén. MTI Fotó: Illyés Tibor
A válságok hatására a jogállamnak is súlyos kihívásokkal kell szembenéznie. Az új válaszok keresése szakadatlan tanulási folyamat, melynek része lehet például a jogállam kiegészülése speciális szakterületeken működő intézményekkel, így egy hatékony, időben és kellő eréllyel fellépő bank-, értékpapír- és biztosításfelügyelettel - jegyezte meg Lenkovics Barnabás.
Az új elnök még tavaly decemberben a parlamenti eskütétele után újságíróknak azt mondta: a bizalom jelének tekintené, ha a testület visszakaphatná korábban elvett hatásköreit. Az Ab 2011 óta csak a korábbinál jóval szűkebb körben vizsgálhatja a központi költségvetéssel kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket. Lenkovics Barnabás leszögezte: az Ab visszakapott hatásköreivel is mértéktartóan, felelősségtudattal élne, tudatában van döntései költségvetési vonzatainak. A kérdés csak az, hogy a másik oldalban megvan-e ez a bizalom.
Az Ab hatáskörcsökkentése kapcsán az elnök olyan konkrét problémákra hívta fel a figyelmet, mint például a helyi adókról szóló törvény tavaly elfogadott módosítása kapcsán a termőföldadó kivetésének lehetősége. Ez sokakban aggodalmat váltott ki, de a törvény alkotmányosságát az Ab jelenlegi hatásköreivel nem vizsgálhatja.
Az Ab és a rendes bíróságok viszonyáról szólva Lenkovics Barnabás elmondta: kevesebb szó esik róla, de a testület nem csupán a politikával kerülhet konfliktusos viszonyba mint a "törvényhozás bírája", hanem a bíróságokkal is, különösen miután a 2012 óta az alkotmányjogi panasz révén az Ab az "igazságszolgáltatás bírája" is, és ezt a helyzetet még tanulja minden szereplő.
Az Ab-nek különös óvatossággal kell eljárnia, hogy ne váljék egyfajta szuperbírósággá, legvégső fellebbezési fórummá, hiszen nem feladata egyes ügyekben az igazságszolgáltatás. Az Ab csak azokkal az ügyekkel foglalkozhat, ahol van alapjogi, alkotmányos probléma. Ez az óvatosság fejeződik ki abban, hogy az alkotmányjogi panaszok 98 százalékát visszautasítja vagy elutasítja. Ugyanakkor bizonyos esetekben a bírák részéről érezhető idegenkedés az új jogintézménnyel szemben. Ez szakmai vita, méghozzá jogi területen az egyik legkényesebb, mert a határok megvonásáról szól, arról, hogy melyik probléma alkotmányos súlyú és így az Ab-re tartozó és melyik nem. Az e téren szükséges együttműködés a Kúriával kialakulóban van - mondta az Ab elnöke.
Az Ab összetételéről szólva Lenkovics Barnabás elmondta: a kezdeti időkben a testület jogászprofesszorokból állt, akikhez idővel csatlakoztak gyakorlati jogászi foglalkozásokat űzők - bírók, ügyvédek -, az utóbbi években pedig több, politikusi múlttal rendelkező tagja is lett a testületnek, ami hozzájárulhat az alkotmányossági problémák árnyaltabb megközelítéséhez.
Az új elnök elsősorban polgári jogász, azon belül is főként a tulajdonjog, dologi jog a szakterülete, de mint mondta, hatéves ombudsmani tevékenysége során gyűjtött tapasztalatai, valóságismerete, a legelesettebbek problémáival való szembesülés meghatározó alkotmánybírói tevékenysége során is. "Az emberi jogok központi kérdése számomra az ember és csak ezt követően a jog" - mondta Lenkovics Barnabás.
Az Ab nemzetközi környezetéről, az európai mércék kötelező érvényéről, illetve megkérdőjelezhetőségéről szólva az új elnök kiemelte: a válság nemcsak, sőt, nem is elsősorban Magyarországot változtatta meg, hanem a világot és benne Európát is, amelynek meghatározó intézményeit, alapelveit és jogi értékeit nézve korántsem beszélhetünk ellentmondásmentes rendszerről.
A Lisszaboni Szerződés kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását. Ennek pedig része az alkotmányos identitás, melynek védelmezése a nemzeti alkotmánybíróságok feladata. A magyar alkotmánybíróságnak tehát egy uniós tagállam alkotmánybíróságaként is az a fő feladata, hogy a magyar alkotmányosságot védelmezze.
Az unió joga ugyan kötelező minden tagállamra, a Lisszaboni Szerződésben rögzített nemzeti identitások tisztelete viszont az uniót kötelezi. Tehát a nemzeti alkotmányos identitások és az uniós értékek viszonya is olyan kényes határkérdéseket vet fel, melyek csak a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján kezelhetők mindenki számára megnyugtatóan - mondta az elnök.
Lenkovics Barnabás szerint az unió közös értékei változóak, birkóznak egymással a szorosabb együttműködést szorgalmazó föderalista áramlatok és a sokféleséget jobban toleráló felfogások. Korunk egyik alapvető kérdése éppen az, hogy milyen mértékben kell és lehet uniformizálni a világot, hol húzódnak az egyes közösségek, elsősorban a nemzetek identitásának határai, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk az embereket, népeket egyre nagyobb mértékben "homogenizáló" erőknek is. Az eltúlzott, kikényszerített egységesítés a szabadság és az önazonosság korlátozásával jár, erről a mi régiónk sokat mesélhet Európának. A szabadság viszont az egyik legfontosabb európai érték, tehát európai módon is kiállhatunk nemzeti identitásunk mellett - mondta.
Annak kapcsán, hogy az előző elnök, Paczolay Péter távozásával 14 főre csökkent a testület, Lenkovics Barnabás elmondta: szavazategyenlőség esetén, ha ez feltétlenül szükséges, élni fog elnöki, döntő szavazatával. Erre volt példa az elmúlt években is. Lenkovics Barnabás elmondta: 2016 áprilisában jár le alkotmánybírói és ezzel együtt elnöki mandátuma, ez azonban nem befolyásolja munkáját a következő 14 hónapban. Akkor is szeretne eredményeket elérni, ha folytatásra nem kap lehetőséget. Az újraválasztás nem motiválja - tette hozzá.
Elnöki szerepfelfogásról szólva megjegyezte, még országgyűlési biztosként hallotta osztrák kollégájától, hogy ebben a mediatizált világban már szinte nem is létezik az az ombudsman, amelyik nem jelenik meg a médiában. Az Ab új elnöke valamivel többször szeretne megjelenni a nyilvánosság előtt, hogy megszemélyesítse az intézményt és megvilágítsa fontosabb döntéseit, azok hátterét a közügyek iránt érdeklődő polgárok számára.
http://www.hirado.hu/2015/03/01/lenkovics-a-jogallam-szakadatlan-tanulasi-folyamat/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)