2015. március 10., kedd 14:18 InfoRádió
Az Alkotmánybíróság nem hozhat olyan határozatot, amelynek teljesítése az ország költségvetését veszélyeztetné - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a testület elnöke. Lenkovics Barnabás arról is beszélt: Az Alkotmánybíróság elnökének nincs több esélye egy arculatformálásra, mint a testület többi tagjának.
Az Alkotmánybíróságnak figyelembe kell vennie a racionalitást, hogy mire van pénz, és így kell értelmeznie a jog kereteit - mondta a testület elnöke.
"Ez akkor érthető, ha kiderül, hogy 2010-ben, majd a 2012-es alkotmányban az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozták; költségvetési és adójogszabályokat nem vizsgálhat. Egyre több kötelezettség, jog egyre magasabb szintű érvényesítésére kötelezi az államot, de arra nincs hatalma és lehetősége, hogy olyan gazdaság-, egészség-, oktatás-, szociálpolitikát csináljon, hogy ezek finanszírozhatók legyenek."
Lenkovics Barnabás emlékeztetett: több olyan ombudsmani vagy alkotmánybírósági döntés is volt, amelyek több tízmilliárd forintos kiadást követeltek az államtól.
"Korábban volt a személyi szám eltörlése kapcsán az adatnyilvántartások szétbontása, akkor külön TAJ-, adó-, rendőrségi és katonai és egy sor nyilvántartást kellett kiépíteni saját külön kódszámokkal, azonosítókkal. Ez az átalakítás akkor több mint 40 milliárdba került. Akkor volt egy álláspont, azt teremtse elő az állam. Az ombudsman mint alap emberi jogvédő, az Alkotmánybíróság mint alkotmányos alapjogok védelmezője nem kell hogy tekintettel legyen arra, hogy amit mond, annak mi a konzekvenciája."
Az Alkotmánybíróság elnöke hozzátette: mára ez megváltozott.
"Ha olyan kiadásokra, a jog nyelvén úgy mondunk: lehetetlen teljesítésére kötelezem, amire nincs meg a fedezete, se állami tulajdonból, se adóztatásból, járulékemelésből, akkor egyetlen sansza marad: külföldi hitelt vesz föl, akkor ugyanabba a csapdába és adósságspirálba hajtom bele, amiből nagy nehezen végre képes kikászálódni."
Lenkovics Barnabás elmondta: nem lehet csőlátás szerűen gondolkodni, mert ha más jog érvényesülését hátrányosan érint egy döntés, akkor azt össze kell mérni.
Az Alkotmánybíróság elnökét nem inspirálja az, hogy újraválasztják-e. Lenkovics Barnabást még kilenc évre választottak meg a testület tagjának.
"Az Alkotmánybíróságról külön törvény rendelkezik és ott nyilvánvaló, hogy az elnöki jogkör pontosan beszabályozott. Lényegesen több a munkám, de egy arculat formálására semmivel sincs több esélyem és lehetőségem, mint a tizenöt alkotmánybíró bármelyikének. Mindenki kifejti az álláspontját, és a többség azt fogadja el, ami mögött a leginkább meggyőző érvek sorakoznak."
Lenkovics Barnabás elmondta: feladat az, hogy figyelje a jogegységet, és ügyeljen a jogegységre.
"Például három öttagú tanácsunk is működik, az nem jó, ha azonos tárgyú ügyekben háromféle gyakorlat alakul ki."
Az Alkotmánybíróság elnöke az új alaptörvényről azt mondta: annak van sajátos arculata.
"Itt most egy nagyon nehéz feladat és kihívás áll előttünk. A 89-es alkotmánynak is van egy húszéves alkotmánybírósági határozatok sorozatán át kimunkált tartalma, az úgynevezett élő jog vagy a ténylegesen érvényesülő alkotmány, most az alaptörvény újdonságait hozzá kell ehhez tenni. Azért nem teljesen új abban az értelemben, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak és aláírta az ENSZ emberi jogi egyezményeit is, azokból nem léphet ki.
Lenkovics Barnabás hozzátette: Magyarországra nézve kötelezőek az uniós normák, de kötelezőek a nemzetközi egyezmények normái is. Ezekhez az alapvető értékekhez adódik hozzá a magyar örökség és nemzeti arculat. A kettőből együtt kell valami hozzáadott értékkel továbbvinni a régit.
Hanganyag: Exterde Tibor
Kapcsolódó hanganyagok:
Aréna - Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-709389
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése