A mentőcsomag után: romeltakarítás

Retró:
Népszava|2013. márc 26. 05:40
Csődbe viszi második legnagyobb bankját Ciprus, a 100 ezer euró alatti betéteket azonban garantálják - erről állapodott meg a földközi-tengeri szigetország hétfőn hajnalban az EU-val és az IMF-fel. Szakértők szerint Ciprus ezzel elbúcsúzik adóparadicsomi címétől, és hosszú recesszió elé néz.
Jó, hogy megszületett a ciprusi mentőcsomag, de nem tudni, milyen hatása lesz - fogalmazott tegnap José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfő hajnalig tartó válságtanácskozásán elfogadták a ciprusi kormány tervét, amely alapján az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 10 milliárd eurós segítséget nyújt a fizetésképtelenség határára sodródott szigetországnak. Ám a válság rendezéséhez szükséges pénz fennmaradó részét, 5,8 milliárd eurót Ciprusnak magának kell előteremtenie. A terv szerint ehhez a százezer eurónál nagyobb összegű bankbetétek szolgálnak majd fedezetül.

A ciprusi parlament a jegybankelnök javaslatára pénteken elfogadta azt a törvénymódosítást, amely felhatalmazza a kormányt, hogy átstrukturálja az ország bankrendszerét. Eszerint a második legnagyobb bankot, a Laikit (Cyprus Popular Bank, CPB) két részre bontják, egy jó és egy rossz bankra. Előbbibe kerülnek a 100 ezer euró alatti betétek, melyeket hamarosan átvesz a Bank of Cyprus. A 100 ezer euró feletti betéteket a rossz bankba sorolják, a CPB-t pedig így gyakorlatilag felszámolják.

Az egy héttel ezelőtti unortodox, minden bankbetét megadóztatását felvető ötlettel szemben ez egy teljesen ortodoxnak mondható bankcsőddel oldja meg a szigetország problémáját - értékelte a megállapodást lapunknak Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára úgy fogalmazott: ezzel az EU elkerülte azt a szégyent, hogy a kisbetétesek pénzéhez kelljen nyúlni, ugyanakkor kötelezik a magánbetét tulajdonosokat is, hogy veszteséget írjanak le. Egy hete a ciprusi kormány arról egyezett meg az EU vezetőivel, hogy az 5,8 milliárd eurót a bankbetétek megadóztatásából teremtik elő. Az eredeti tervek szerint a 100 ezer euró alatti betétekre 6,75, míg az afölöttiekre 9,9 százalékos kulccsal vonták volna le a terhet. A parlament elé már alternatív javaslat került, eszerint a 20 ezer euró alatti betéteket megkímélik, 20 és 100 ezer euró között 6,75 százalékos adót vetnek ki, míg 100 ezer euró felett 9,9 százalékot vonnak le a ciprusi bankok betétjeiből. Az ötletet a ciprusiak és az oroszok is határozottan ellenezték, a parlament végül kedden elvetette a javaslatot. Az orosz ellenállás legfőbb oka, hogy számos orosz befektető használta ki a szigetország nagyvonalú adórendszerét, ezért megtakarításaikat Ciprus bankjaiban tartják. Az orosz betétek nagyságrendileg 20 milliárd euróra rúgnak, mely főként Ciprus 17 milliárd eurós nemzeti össztermékéhez (GDP) képest hatalmas összeg.

Európa elégedett

Csatát nem nyertünk, de sikerült elkerülnünk a kilépést az euróövezetből - fogalmazott a tárgyalások után Michalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter. A ciprusi vezetés azt szerette volna elérni, hogy a trojka - az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - finanszírozza a fenntarthatatlanul működő bankrendszert, és hallani sem akart arról, hogy a két legnagyobb ciprusi bank befektetői viseljék a válság terhét - nyilatkozott az elmúlt hétvégén lezajlott újabb maratoni bankmentő tárgyalásokról Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter. Schäuble szerint a hitelprogramnak csak akkor van értelme, ha a gyökerénél ragadja meg a problémákat. A német pénzügyminiszter kifejtette: a válság nem a segítség feltételeihez ragaszkodó uniós partnerek makacssága miatt alakult ki, hanem a helyi bankszektor "működésképtelen üzleti modellje" miatt. Sajtóértesülések szerint Pierre Moscovici, francia pénzügyminiszter egyenesen "csőd szélére került kaszinógazdaságnak" nevezte az adóparadicsomi státuszához ragaszkodó szigetországot.

A válságkezelésre kidolgozott mentőcsomag a probléma gyökerére összpontosít, tartós és finanszírozott megoldás lesz - fogalmazott Cristine Lagarde, az IMF vezérigazgatója lapunkhoz eljuttatott közleményében. Szerinte a megállapodás alkalmas arra, hogy helyreállítsa a bankrendszerbe vetett bizalmat, amely a növekedés ösztönzésének alapja. Azok a bankok is viselik a válságkezelés terheit, amelyek tevékenysége hozzájárult a válság kialakulásához - értékelte az egyezséget Angela Merkel német kancellár, aki szerint igazságos tehermegosztást eredményez a bankválság kezelésére kidolgozott hitelprogram.

Putyin is bejelentkezett

Vlagyimir Putyin, orosz államfő utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét. A ciprusi pénzügyminiszter a múlt héten többször tárgyalt Moszkvában erről a kérdésről, miután a szigetország parlamentje elutasította a bankbetétek megadóztatásának ötletét, az EKB azonban közölte, hogy csak hétfőig biztosít forrást a bankoknak. Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő közölte: "Vlagyimir Putyin az eurócsoport (övezet) döntését figyelembe véve lehetségesnek tartja a ciprusi elnök és az Európai Bizottság erőfeszítéseinek támogatását a szigetország gazdasági és bankválságának leküzdésére". A Moody's hitelminősítő számításai szerint 2012 végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben. Az orosz bankok által ciprusi offshore cégeknek adott hitelek nagyságát 30-40 milliárd dollár közé teszik. Az orosz pénzintézetek ciprusi leányvállalataiban további 12 milliárd dollárt helyeztek ki.

Merre tovább, Ciprus?

Nehéz feladat áll Ciprus előtt: újra ki kell találnia, hogy a turizmuson kívül melyik az az ágazat, amely képes lesz gazdasági növekedést generálni, mert a pénzügyi szektor kiesett - mondta el lapunknak Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági tanszékének egyetemi tanára. Látható, az offshore országoknak nem szabad engedniük, hogy a bankjaik mérlegfőösszege ennyire felfusson, mert egy hirtelen esemény esetén nincs az a jegybank vagy támogató, amely fel tudná tőkésíteni a pénzintézeteket: és ez tanulság a Karibi-térség kis országai számára is - mutatott rá a kutató. A ciprusi bankrendszernek ugyanakkor továbbra is van egy jelentős csődkockázata - véli Magas István, aki szerint ennek a feloldása még néhány hónapot igénybe fog venni, és további friss forrásra lesz szükség.

Ciprus hosszú ideig tartó gazdasági visszaesésre számíthat a mentőcsomag hatására, hiszen a bankszektor nem működhet úgy, ahogy korábban - mondta el lapunknak Saághy Pál. Az Equilor elemzője rámutatott: a piacokat is csak rövid időre nyugtatta meg a mentőcsomagról szóló megállapodás, és tegnap délután már negatívba fordultak a tőzsdék. Az elemző szerint ennek oka, hogy számos piaci pletyka kapott szárnyra: egyebek között Ciprus esetleges kilépéséről a valutaunióból. Az elemző kiemelte, hogy számos nyitott kérdés van még a mentőcsomaggal kapcsolatban. Nem tudni ugyanis, hogy a Laiki rossz, 100 ezer euró feletti betéteit milyen mértékben kell leírniuk a tulajdonosoknak, valamint felerősödtek a félelmek a piacon, hogy más országok is bedönthetik rossz bankjaikat.

A mentőcsomag részletei

- Ciprus második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) azonnal bezárják: egy jó és egy rossz bankra osztják, a 100 ezer euró feletti betétek kerülnek a rossz bankba. A mentőcsomagból származó, 10 milliárd eurónyi forrást nem fordíthatják a pénzintézet szanálására.

- A 100 ezer euró alatti betétek a Bank of Cyprushoz kerülnek, ehhez az EKB 9 milliárd eurót biztosít mentőalapjából, az ELA-ból. A nem biztosított hiteleket befagyasztják az újratőkésítésig.

- Az EKB kormányzótanácsa a jelenlegi szabályok szerint biztosít likviditást a Bank of Cyprusnak.