A hatáskör-korlátozás eltörlése "nem időszerű"

Lenkovics : Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség! Legfrissebb AB-döntések. Csalás és magánokirat-hamisítás. Aljas indokból, különös kegyetlenséggel. Kártérítési igény.
2015. március 13. 08:07
Kákán is csomót keresve?

Liberális szemléletektől vezérelt civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. Az Alkotmánybíróságot megtörte a kétharmad, mert az új tagok beültetésével sikeresen alakítottak ki egy kormányhű testületet – állítja közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezet.

Megállapították: a rendszerváltozást követő húsz évben a mindenkori kormánytöbbség csak az ellenzékkel közösen tudott alkotmánybírókat jelölni, ezt a rendelkezést azonban 2010-ben megváltoztatták, és azóta a parlamenti kétharmadot alkotó Fidesz-KDNP egyedül dönthetett. 2011-ben a bírák számát 11-ről 15-re növelték, később kilencről 12 évre emelték a bírák megbízatásának idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső korhatárát, így hetvenedik életévének betöltése után is bíró maradhat majd Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Sulyok Tamás és Szívós Mária is.

23 nagy jelentőségű döntést vizsgáltak, s ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom pedig utána született. Korábban a testület mind a tíz ügyben a kabinet érdekével ellentétesen határozott, de amint többségbe kerültek az „egypárti" bírák, az arány drámaian megváltozott: 13-ból tízszer a kormány számára megfelelő döntést hoztak. Állítják: több olyan bíró is van, aki a vizsgált ügyek mindegyikében a kormány szempontjaira figyelemmel voksolt. Például Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket támogatott, amelyek megfeleltek a kabinet feltehető érdekének, ám Balsai István és Juhász Imre is kizárólag a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott, illetve fogalmazott meg különvéleményt.

Végszóként rögzítik: ma a testületben tizenegy olyan bíró van, akit kizárólag a kormánypártok támogattak. A kormányoldal februárban viszont - szerencsére - elveszítette a kétharmados többségét, miközben jelenleg az AB-nek csak 14 tagja van. Egy fő tehát hiányzik, s ha be akarják tölteni ezt a posztot, a Fidesz ezúttal már egyezkedésre kényszerül. (Az elemzést a három szervezet hamarosan tartandó sajtótájékoztatón részletesen ismerteti és teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák.)

Lenkovics: Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség!

Elődeitől eltérően, rekord idő alatt lett közszereplő a rádióban, tévében Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság hivatalba lépett új elnöke.A héten a HírTV Magyarország élőben című műsorában tette közhírré, miként vélekedik a politikáról, a törvényhozásról, a Taláros Testület jelenéről, jövőjéről. Szemelvények belőle:

- Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség, mert a problémák rapid módon merülnek fel és azonnali beavatkozást igényelnek. Ez a szituáció egy konszolidált időszakhoz képest gyökeresen átalakítja a jogállam és benne az Alkotmánybíróság működését. Reményre ad okot, hogy a parlamentben egy külön erre szakosodott törvényhozási bizottság jött létre, amelynek súlyát, rangját jelzi, hogy vezetője, Gulyás Gergely egyben az Országgyűlés alelnöke, továbbá az Igazságügyi Minisztérium is nagy hangsúlyt fektet a jogszabály-előkészítés minőségi kontrolljára. Úgy látszik, hatottak a jogszabályok minőségével kapcsolatos kritikák.

A korábban elvett, a költségvetésre, az adókra vonatkozó alkotmánybírósági hatáskörök visszaszerzésével kapcsolatosan, szolidan mondotta: egyelőre informálisan olyan jelzést kapott, hogy ”ez még nem időszerű.” A nemzetközi kritikák azonban nem jogosak. Egészen más Dániában vagy Hollandiában alkotmánybíráskodni, mint Magyarországon, már csak a szociális helyzet, a szociális jogok állapota, a munkához való jog szempontjából is.

Hozzátette: az Alkotmánybíróság kritikus körülmények között is védelmezi az európai alkotmányos hagyományok, a magyar történeti alkotmány alapvető értékeit, csakhogy ezen értékek esélye, például a szociális biztonsághoz való jog tényleges érvényesülése nagyon elnehezült. Minden olyan területen, ahol a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb néprétegek jogairól van szó, indokolt tehát, hogy az Alkotmánybíróságot nagyobb súllyal megkérdezzék.

Radikálisan meg kell erősíteni az állami kontrollt az egész pénzügyi szektor felett – hangsúlyozta a Buda-Cash-üggyel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Az előzetes letartóztatás időtartalmának korlátlanságát támadó ombudsmani indítvánnyal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden uniós országban van felső határa az előzetes letartóztatásnak. Előfordul hat-hét év, az általános pedig négy-öt év, tehát Magyarországon is indokolt lehet a felső határ, ezért "az ombudsman indítványának valószínűleg van esélye."
http://gondola.hu/cikkek/95371-Kakan_is_csomot_keresve_.html