Parlament előtt a Lex-Stumpf

Ma | 17:01

Az Orbán-kormány korábbi minisztere lehet az Alkotmánybíróság elnöke, ezt fideszes politikusok erősítették meg a STOP-nak. A kormányoldal idén nyárra előrehozza az AB-elnök parlament általi megválasztását.

Előrehozza az Alkotmánybíróság létszámának földuzzasztását, és saját kezébe veszi a testület elnökének megválasztását az Országgyűlés illetve a Fidesz-KDNP kétharmados többsége. Az erről szóló, a hatályos alkotmány és az 1989-es AB-törvényt módosító javaslatot Lázár János fideszes frakcióvezető és Balsai István, az parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke nyújtotta be.

Eszerint "Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tizenöt fős teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat 2011 . július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ . Az így megválasztott tagok és elnök megbízatására az Alaptörvény 24 . cikk (4) bekezdését, az elnök személyére vonatkozó javaslattételre az Alkotmány 32/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság így megválasztott elnöke 2011. szeptember 1-jén lép hivatalba, a hivatalban levő elnök megbízatása ezen időpontig meghosszabbodik."

Paczolay Péter, a jelenlegi elnök mandátuma két hónap múlva járt volna le, utódját a - hatályos szabályok szerint - maga a testület választotta volna meg három évre. A januártól életbe lépő alaptörvény ellenben az Országgyűlés kétharmadának kezébe utalja az AB-elnök megválasztását, erre normális ügymenet szerint legkorábban 2013-ban kerülhetett volna sor.

Az Balsai-Lázár alkotmánymódosítás az alaptörvényben foglaltak szerint kiterjeszti az elnök megbízatását alkotmánybírói ideje végéig, ugyanakkor az eddig kilenc esztendőre választott bírák mandátumát nem hosszabbítja meg, csak az újonnan megválasztottakra vonatkozik majd a 12 éves időtartam.

Egy a STOP-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő fideszes prominens politikus a jelenleginél nem tud jobb AB-elnököt a kormányoldal számára, mert miközben Paczolay végig szembeszállt a hatáskör korlátozó Fidesz-KDNP törekvésekkel, nem alakult ki állóháború az AB és az Országgyűlés között, ellenben mögötte áll a testület többsége.

Az elnök legfőbb jogosítványa, hogy ő szignálja ki az ügyeket, azaz jelöli ki az aktuális beadvánnyal foglalkozó alkotmánybírót, akinek véleményéről azután szótöbbséggel döntenek, a kisebbségben maradtak pedig különvéleményt fűzhetnek a végzéshez. Forrásunk érvelése szerint nem érdemes tehát olyan elnököt választani, akit nem támogatnak a többiek, mert abban az esetben rendre leszavazzák a kijelölt bíró álláspontját, és megbénul a testület.

Ennek a szcenáriónak ellent mond azonban, hogy ha a Fidesz-KDNP nem Paczolayt akarná eltávolítani, nem kellene hozzányúlni sem az alkotmányhoz, sem az AB-törvényhez, elég lenne egyszerűen hagyni, hogy a bírák ismét a jelenlegi elnököt válasszák, aki így mandátuma 2013-as lejártáig maradhatna az AB élén.

A Fidesz-KDNP dominálta Országgyűlés tavaly Bihari Mihályt (a korábbi elnököt újra) és Stumpf Istvánt választotta alkotmánybírónak, a mandátumuk 2019-ben jár le. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a parlamenti bizottság az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalt miniszterei rangban irányító politológust jelölje az AB-elnökének, ezt a lehetőséget több kormányoldali politikus is megerősítette a STOP-nak.

Emlékeztettek azonban, hogy az előzetes lojalitás - például az Egyesült Államokkal szemben - Magyarországon nem konvertálódik automatikusan politikai döntéssé az Alkotmánybíróságon. A testület a visszamenőleges, büntető jellegű különadót először megvétózó határozatához például Stumpf olyan értelmű különvéleményt fűzött, ami az AB többségénél lényegesen szigorúbban minősítette a kormánypártok eljárását.

Az AB előtt két olyan beadvány is van, ami jelentősen befolyásolhatja a testület és a második Orbán-kormány közötti viszonyt. Bírók is akadnak azok között, akik megtámadták a 2006 őszi ítéleteket hatálytalanító semmisségi törvényt, egy civil szervezet pedig az alaptörvény megerősítő vagy elutasító népszavazás ügyében fordult a jelenleg Paczolay vezette grémiumhoz. Az ezekről szóló döntések kulcsfontosságúak a Fidesz-KDNP-nek.