A nyugdíjpénzeket féltik az "aktivista" alkotmánybíróktól a kormánypártok

[origo]
Veszélyes, saját jogköreit kiterjesztő gyakorlatot folytat kormánypárti képviselők szerint az Alkotmánybíróság. Az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos kormánypárti politikusok azt mondták, a 98 százalékos különadóról szóló törvény kétszeri megbuktatása aggasztó, mivel hasonló érvelés alapján a nyugdíjpénztári pénzekről szóló törvényt is megsemmisítheti az Ab. A problémával már a Fidesz elnöksége is foglalkozott.

Veszélyes, mert ilyen alapon a magánnyugdíj-pénztári elvonások alkotmányellenességét is le lehet vezetni - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik meghatározó politikusa arról a pénteki alkotmánybírósági (Ab) döntésről, amely másodszor is alkotmányellenesnek találta a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt.

A fideszes politikus szerint bár kicsit kellemetlen, hogy a különadóról szóló törvényt másodszor megsemmisítette az Ab, a nyugdíjtörvény esetleges megsemmisítése sokkal nagyobb veszélyt jelentene a kormány számára. A közel 1600 milliárdot kitevő magánnyugdíj-pénztári pénzek elvonása ugyanis az Orbán-kormány egyik legfontosabb gazdasági döntése volt, ezt az államadósság csökkentésére, illetve a nyugdíjkassza egyensúlyba hozására fordítja a kormány.

Az Ab pénteken annak ellenére döntött a különadóról szóló törvény megsemmisítésről, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége korábban jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében, amelyeket csak bizonyos alapvető jogok sérelme esetén semmisíthet meg. Az alkotmánybírák szerint a 98 százalékos különadó sérti az egyik ilyen alapvető jogot, az emberi méltóságot. Az emberi méltóság védelméhez való jognak pedig az Ab szerint az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

A Fidesz meghatározó politikusa az [origo]-nak azt mondta: A párt vezetése már hónapokkal korábban értesült arról, hogy egyes alkotmánybírók ilyen érvelés alapján próbálják levezetni a különadó alkotmányellenességét. Ez a probléma, illetve az a kérdés, hogy születhet-e hasonló ítélet a nyugdíjtörvényről, már szóba is került ez a Fidesz múlt heti elnökségi ülésén. Az Ab munkáját ismerő forrás szerint az alkotmánybírósági döntés már szerdán megszületett, így elképzelhető, hogy a Fidesz egyes politikusai már aznap értesültek a döntésről.

Nem tetszik az "aktivista bíráskodás"

Ennek ellenére az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikus furcsállotta, hogy az Ab az emberi méltósághoz való jogból vezette le a tulajdonhoz való jogot. A politikus ezzel arra utalt, hogy azon alapjogok közé, amely alapján az Ab vizsgálhatja a pénzügyi tárgyú törvényeket, végül nem került be a tulajdonhoz való jog. Egy kormányzati tisztviselő az [origo]-nak úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi Ab olyan "aktivista bíráskodást" folytat, mint korábban a Sólyom László vezette testület, vagyis olyan dolgokat vezet le az alkotmányból, amely konkrétan nincs benne az alaptörvényben.

A kormányzati tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: a különadó a kormány egyik szimbolikus döntése volt, ezért ragaszkodnak hozzá és nyújtották be újra. A forrás szerint más alternatív javaslatok nem merültek fel, az Ab-ítélet kijelölte a jelenlegi javaslat irányait. "Megpróbáltuk kétszer is visszaszerezni Szalainé Szilágyi Eleonóra közel 100 milliós végkielégítését" - mondta a forrás a két korábbi, elbukott javaslatra utalva.

Muníciót gyűjt a kormány

Egy másik fideszes képviselő szerint az embereket okkal irritáló végkielégítések visszavétele népszerű ötlet, de vissza is üthet, ha nem viszik végig, mert azt a látszatot keltheti, hogy a kormány nem képes végigvinni az elszámoltatás programját.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn reggel nyújtotta be a parlamentnek a különadóról szóló új javaslat harmadik verzióját. A különadó a 2010. január 1-jén vagy az után megszerzett jövedelmeket sújtja. A javaslat tehát már csak 2010-ig visszamenőleges hatályú, a 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadót az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül.

A 2005-2009 közötti végkielégítések "visszaszerzését" egy kormánypárti képviselő szerint azért sem erőltette tovább a frakció, mert így lesz a Fidesznek kommunikációs muníciója arra az esetre, ha ismét az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása miatt érnék bírálatok. "Így legalább mondhatjuk majd, hogy hát tessék megnézni, maradt elég hatásköre a testületnek, hiszen lám-lám, a különadó eltörlésével is mennyi kellemetlenséget, költségvetési bevételkiesést okozott" - jelentette ki.