A nyugdíjtörvény szétverésétől félve gyengíti a Fidesz az Ab-t

Hírszerző
Egy éven belül harmadszor írnák át a Fidesz-KDNP képviselői az alkotmány Alkotmánybíróságról szóló részét. Tavaly júniusban az alkotmánybíró-választás szabályait változtatták meg, októberben megtiltották, hogy a testület adó- és költségvetési kérdésekben döntsön, most az Ab felduzzasztását szorgalmazzák. Információnk szerint a Fidesz vezetése attól tart, hogy a 98 százalékos adóhoz hasonlóan az Ab a nyugdíjtörvényt is elkaszálja, ezért a mostani javaslattal a döntés elodázására törekszik.

A törvényjavaslat "az új Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében (…) szükséges módosításokat tartalmazza" - ezzel az indoklással terjesztették be Lázár János és Balsai István fideszes képviselők múlt hét pénteken azt a törvényjavaslatot, amely az Alkotmánybíróság (Ab) részleges átformálását január 1-e helyett négy hónappal előrehozza.

A tervezet indoklása szerint azért kell módosítani a még hatályos alkotmányt és az Ab-ról szóló törvényt, hogy a parlament által áprilisban elfogadott új alaptörvény hatálybalépéséig előkészítsék az adott intézmény átalakítását, illetve azért, hogy januárig a parlament hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az új alkotmányban foglaltak végrehajtásához.

A 98 százalékos különadót megsemmisítő Ab-határozat után egy héttel, május 13-án beterjesztett javaslat viszont csakis az Alkotmánybíróságot érintő változásokkal foglalkozik, pedig az új alaptörvény szerint januártól a bírósági rendszer és az ombudsmanok hivatala is jelentős mértékben átalakul - ezekről az intézményekről viszont nem tesz említést a tervezet.

Két héttel ezelőtt még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is másképp tervezte az átmeneti rendelkezések kidolgozását. A KIM április 27-i törvényalkotási menetrendje szerint az átmeneti szabályokat a szaktárca akarta beterjeszteni júniusban, ráadásul egyetlen törvénnyel rendezték volna az összes közhatalmi intézmény átalakítását. Lázár és Balsai egyéni indítványa azért is furcsa, mert a 98 százalékos adót elkaszáló Ab-határozat előtt még az a hír járta, hogy az egész csomagot elhalasztják szeptemberre, mert a kabinet nem akar több konfliktust felvállalni a tavaszi szezonban.
Vissza a jövőbe

"Egyszerűbb, gyorsabb egyéni képviselői indítvánnyal elfogadtatni az Alkotmánybíróságra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket, mint hosszú egyeztetéseket kívánó kormány-előterjesztéssel. De azért is kezeljük külön és hoztuk előre az Ab-t, mert a miniszterelnök-pártelnök így döntött" - mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás, miért hozták előre a törvénymódosítást.

Információink szerint az Ab közeljövőben várható döntéseinek kezelése már legalább két hete napirenden van a Fidesz elnökségében. A 98 százalékos adót érintő határozatról már két nappal a kihirdetése előtt tudott a nagyobbik kormánypárt vezetése, miként arról is vannak információik, hol tart éppen az Ab-nál megtámadott kormányzati intézkedések feldolgozása.

Azt több fideszes forrás is elismerte a Hírszerzőnek, hogy a pénteken beterjesztett Lázár-Balsai-féle törvénytervezet összefüggésben van azzal, hogy az Alkotmánybíróság másodszorra is megsemmisítette a különadót. Az Ab döntését Lázár János, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az utóbbi hetekben többször nyíltan bírálta, szerintük a határozat "az ország érdekeivel ellentétes", mert megakadályozza, hogy a kormány visszaszedje az előző ciklusban kifizetett, "erkölcstelen és pofátlan" végkielégítéseket.

Ám kormánypárti források a Fidesz vezetését nem az államkincstárat alig egymilliárd forinttal gazdagító különadó foglalkoztatja, sokkal inkább attól tartanak, hogy az Ab hasonló határozottsággal fog fellépni a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetését kimondó törvénnyel szemben is.
Kulcs a nyugdíjkasszákhoz

Az Alkotmánybíróság már kiszignálta az egyik bíróra a nyugdíjkasszák ügyét, amit ezen a héten is a napirendjére tűzött. Az Ab már több tárgyalási fordulón van túl, s bár nem kötik határidők, a testületen nagy a nyomás, hogy még idén hozzon döntést: eddig közel 240 indítvány érkezett a Donáti utcába (zömében magánszemélyek fordultak az Alkotmánybírósághoz, de a Stabilitási Pénztárszövetség, a Helsinki Bizottság és Mesterházy Attila MSZP-elnök is a testület állásfoglalását kérte).

Információink szerint az ügy vitája az Ab-ben még tart, határozathozatalra ősznél előbb nem lehet számítani. Ezt Sereg András, a testület szóvivője nem tudta megerősíteni, viszont azt elmondta, hogy idén július közepétől augusztus végéig - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - az Alkotmánybíróság ítélkezési szünetet tart, amikor csak indítványokat fogadnak, a döntéshozatal szünetel.

A Lázár és Balsai által pénteken beterjesztett alkotmánymódosító javaslat viszont kimondja, hogy az Ab tagságát már szeptembertől 11-ről 15-főre emelik, ezért a parlament július 31-ig megválasztja az öt új tagot (jelenleg 10 fővel működik az Ab, miután az egyik tagot, Trócsányi Lászlót a kabinet párizsi nagykövetnek delegálta).

A kormánypárti többség tavaly júniusban már változtatott az Alkotmánybíróságról szóló törvényen kimondva, hogy a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek tagokat (korábban minden frakciónak ugyanannyi delegáltja volt). Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel töltheti fel az Ab-t, az új tagok pedig az ítélkezési szünet után máris bekapcsolódhatnak a nyugdíjkassza-törvény vitájába.

Információink szerint a Fidesz vezetősége tisztában van azzal, hogy a már megválasztott tagokat nem lehet kívülről utasítani, ezért nem is arra törekszik, hogy saját embereivel töltse fel az Ab-t. A párt vezetése inkább abban reménykedik, hogy az új tagok vitába való bekacsolódása kitolja a döntéshozatalt 2012-re, amikor is hatályba lép az új alaptörvény, amely bebetonozza a Matolcsy György gazdasági miniszter által kialakított nyugdíjrendszert.
Az elnöki székre is pályáznak

Ugyanakkor Lázár és Balsai előrehoznák azt az új alkotmányba foglalt rendelkezést is, mely szerint az Alkotmánybíróság elnökét nem a testület, hanem az Országgyűlés választja minősített többséggel. Erre az átmeneti rendelkezésre azért van szükség, mert a jelenlegi elnöknek, Paczolay Péternek júliusban lejár a mandátuma, tehát az év végéig még az Ab dönthetett volna az utódjáról.

Korábban fideszes források a Hírszerzőnek azt mondták, hogy ők inkább Stumpf István alkotmánybírót, az első Orbán-kabinet kancelláriaminiszterét támogatnák, mintsem Paczolay újraválasztását. A Népszabadság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva hétfőn azt írta, hogy egyes kormánypárti politikusok Áder János néppárti európai parlamenti képviselőt látnák szívesen az Ab élén.

Az Ab-elnöknek fontos szerepe van a menetrend kialakításában, továbbá ő hívja össze és vezeti az testület teljes üléseit. Az Ab-ről szóló törvény szerint a határozatképesség feltétele, hogy az elnök - vagy helyettese - jelen legyen az üléseken, szavazategyenlőség esetén pedig az ő szava dönt.
Fülkeforradalom a Donáti utcában

A jelenlegi testületnek négy olyan tagja van, akit az előző években az MSZP és az SZDSZ javaslatára választott meg a parlament, a "mérleg nyelvét" az elnök, Paczolay jelenti, akit 2005-ben mindkét oldal támogatott.

Információink szerint a kormánypártok szakpolitikusai ragaszkodnak hozzá, hogy az Ab "erőviszonyai" is leképezzék a parlamenti arányokat, azaz a Fidesz-KDNP kétharmados arányát. Tény viszont, hogy az alkotmánybírók megválasztásukkor szeretik hangoztatni függetlenségüket, és gyakran másképp döntenek, mint ahogy azt az őket jelölő pártok elvárják tőlük.

A testületbe tavaly bekerült Stumpf például több fideszes kezdeményezésű törvény megsemmisítését is megszavazta - a 98 százalékos különadóét is. Szintén nehéz "belőni" Bihari Mihály nézeteit, aki 1994 és 1998 között MSZP-s országgyűlési képviselő volt, 1999-ben a szocialisták jelölték a testületbe, de tavaly már a Fidesz-KDNP jóvoltából került vissza az Ab-be. (Bihari MSZP-vel való viszonya akkor romlott meg, amikor az általa vezetett Alkotmánybíróság szabad utat engedett a Fidesz kezdeményezte 2008-as népszavazásnak).

A testület kibővítésének pénzügyi vonatkozásai is lesznek: a bírók miniszteri juttatásban részesülnek (bruttó 1,1 millió forint), és a stábjuk (tagonként 2-3 ember) fizetését is elő kell teremteni, az új irodákat is ki kell alakítani. Ám a Lázár és Balsai által beterjesztett átmeneti rendelkezések a pénzügyi következményekről nem tesznek említést, így egyelőre nem tudni, hogy a bővítés költségeit a kormány állja, vagy az Ab-nek kell kigazdálkodnia.
A diszkriminációs teszten csúszhat el a kasszatörvény

A december 31-ig hatályos alkotmány szerint elég nagy az Alkotmánybíróság mozgástere. Bár tavaly októberben a kormánypárti többség úgy korlátozta a testület jogköreit, hogy az Ab költségvetést és adónemeket érintő jogszabályokat csak alapjogi szempontból vizsgálhat felül, az alkotmánybírák a 98 százalékos adónál megtalálták a módját a jogszabály megsemmisítésének: szerintük sérti a méltóságot a végkielégítések visszamenőleges megadóztatása.

Egy, az ügy politikai vonatkozásai miatt névvel nyilatkozni nem akaró, az Ab döntéshozatali gyakorlatát és mechanizmusát jól ismerő alkotmányjogász a Hírszerzőnek azt mondta, kizárt, hogy az Ab a több mint 3000 milliárdos nyugdíjvagyont érintő teljes törvényt elkaszálná, mert ezzel csődbe juttatná az országot.

Viszont nem zárható ki, hogy a törvény egyes részeit megsemmisíti az Ab. A testület korábban is vizsgált már gazdasági vagy adóügyi jogszabályokat alapjogi szempontból. Még 1990-1991-ben dolgozta ki az Alkotmánybíróság azt a diszkriminációs tesztet, amelyre folyamatosan visszautalt az elmúlt két évtizedben. A privatizációról, majd a személyi jövedelemadóról szóló törvényeket vizsgálva a rendszerváltást követő években az Ab leszögezte, hogy homogén csoportra vonatkozó szabályozás esetén nem lehet különbséget tenni a jogalanyok között.

Márpedig a tavaly született nyugdíjtörvények szerint aki nem lép vissza az állami rendszerbe, bár továbbra is fizeti utána a munkáltatója az adóvá átkeresztelt nyugdíjjárulékot, nem szerez jogosultságot, tehát elveszíti állami nyugdíja közel 80 százalékát. Nem nehéz belátni, hogy az azonos szabályok szerint járulékkal terhelt munkavállalók jogi szempontból homogén csoportnak számítanak, viszont a nyugdíj kifizetésénél a pénztártagokat már diszkriminálnák - tehát nem zárható ki, hogy a törvény megbukik a teszten.

Kérdés persze, hogy miként dönt a testület, ha új tagokkal duzzasztják fel, illetve befolyásolja-e az Ab-t, hogy jövőre már egy más alkotmány szerint kell megvizsgálnia a vonatkozó törvényt - igaz, az új alaptörvény is tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Ám a törvény ezen passzusainak hatályon kívül helyezése nem járna olyan következményekkel, mint a teljes jogszabály elkaszálása: nem azonnali, csak jövőbeni nyugdíjkifizetéseket érintene.