Elvált Stumpf útja a kormányétól az Alkotmánybíróságon

Dull Szabolcs
Több bírálatot kaptak a kormánypártok tavaly nyáron, amiért alkotmánybírónak jelölték Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány miniszterét. Stumpf egy kormánypárti alkotmánymódosító javaslatnak köszönhetően az Alkotmánybíróság elnöki posztjának közelébe került. Eddig bírói tevékenysége azt mutatja, hogy nem kímélte jobban döntéseivel a kormánypártokat, mint kollégái. Őszre kiderül, hogy tavalyi kinevezése egy hosszú távú terv része volt-e.

Már az új alaptörvény jövő januári életbe lépése előtt bővítenék az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát a kormánypártok, és lehetőséget adnának arra is, hogy Paczolay Péter jelenlegi elnök utódját ne a bírák, hanem a parlament válassza meg, és ne három, hanem 12 évre.

A módosítás több szempontból is kedvezne a kormánynak. Az Ab elnökét néhány hét múlva még a mostani szabályok szerint a bírák választanák maguk közül, három évre. Ebben az esetben azonban a következő elnök megválasztása 2014 nyarára csúszna, amikorra új parlament ül össze. Ha az új országgyűlésben nem lesz kétharmados - esetleg semmilyen - többsége a mostani kormánypártoknak, akkor nem fogják tudni olyan mértékben irányítani a döntést, mint a módosító javaslat alapján.

A testületben jelenleg két olyan bíró van - Stumpf István és Bihari Mihály -, akiket már a miniszterelnök jelölésére a kormánypártok szavaztak be az alkotmánybírák közé. Ha az országgyűlés elfogadja a testület bővítéséről szóló javaslatot, akkor a 15 tagú testületben hétre nő a kormánypártok által támogatott jelöltek száma (mivel a módosító szerint a bírákról a parlament dönt kétharmados többséggel, így a kormánypártok akarata ellenére senkit nem lehet megválasztani).

Az új elnököt 12 évre választják meg, ez rontja a korábbi szocialista politikus Bihari esélyeit, mivel esetleges mandátumának lejárta előtt betöltené 70 évét, ami után nem lehetne alkotmánybíró. Az alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlés kétharmados támogatása kell, így az elmúlt években csak akkor lehetett valaki alkotmánybíró, ha az MSZP és a Fidesz is egyetértett a jelöléssel. 2005 után többnyire páros jelölésben egyezett meg a két párt, és kölcsönösen megszavazták a másik jelöltjét. Így egyszerre választották alkotmánybíróvá például Bragyova Andrást és Kovács Pétert 2005 szeptemberében, majd 2005 novemberében Holló Andrást és Balogh Elemért. 2007-ben már nyíltan vállalták a pártok, hogy az alkotmánybíróvá választott Lévay Miklós kriminológus az MSZP jelöltje, Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa pedig a Fidesz jelöltje volt.

A legtöbb hivatalban lévő alkotmánybíró mandátuma tehát 2014-ben vagy 2016-ban lejár. Ha a kormánypártok saját támogatásukkal megválasztott bírát szeretnének elnöknek, akkor a jelenlegi testületből az egyetlen esélyes Stumpf István, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Az [origo] több, az Alkotmánybíróság működését ismerő, döntéseiben azonban részt nem vevő forrástól úgy tudja, hogy Stumpf finoman ugyan, de jelezte elnöki ambícióit. Megválasztására azonban kevesebb esélye lenne, ha a bírák maguk közül választanának. A választás ugyanis jelenleg elég puritán folyamat. A bírák egyik ülésükön körbeadnak egy papírt, amelyen mindegyikük neve szerepel, és mindenki bejelöli az alkalmas jelöltet. Ez nem ad lehetőséget arra, hogy kampányoljanak maguk mellett, győzködjék társaikat. Stumpf szakmai munkáját nem érte ugyan kifogás az elmúlt egy évben az [origo]-nak nyilatkozó alkotmánybírósági források szerint, de így is valamennyire kívülállónak tartják a szervezetben.

"Orbán korábbi helyettese"

Stumpf jelölését többen támadták tavaly nyáron, az Ab azóta hozott ítéletei azonban nem támasztják alá, hogy bármilyen módon a kormánypártok kedvére próbálna tenni. "Stumpf István kiváló ifjúságkutató és politológus, de nem túl ízléses, hogy a miniszterelnök korábbi helyettesét jelöli alkotmánybírónak" - Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője így tiltakozott tavaly júliusi sajtótájékoztatóján, amikor kiderült, hogy Orbán Viktor - Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke mellett - korábbi kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt javasolta a testületbe, az ötletet pedig támogatta a Fidesz-frakció. Az LMP szerint a jelölés a törvényeknek sem felelt meg, mert Stumpf Istvánnak nincs 20 éves szakmai gyakorlata.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője akkor azzal vágott vissza, hogy Stumpf István az új alkotmányt kidolgozó tanácsadó testület tagjaként gyakorlati oldalról találkozott az alaptörvénnyel. A szóvivő szerint ezek után született meg az a döntés, hogy őt javasolja a kormányfő.

Az azóta eltelt kilenc hónap döntései nem igazolják azt a Schiffer által megfogalmazott félelmet, miszerint Stumpf István "Orbán Viktor korábbi helyetteseként" viselkedik majd a testületben. Az elmúlt időszakban született alkotmánybírósági megsemmisítő határozatok többségét ugyanis Stumpf István is támogatta, pedig azok többször okoztak konfliktust az Alkotmánybíróság (Ab) és a kormánypártok között.

Egyszer tartott a kormánypártokkal Stumpf

Az elmúlt kilenc hónapban Stumpf István - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - tíz döntéshez írt különvéleményt vagy párhuzamos indoklást. A testület úgy dolgozik, hogy az elnök mindig kijelöli a beadvánnyal foglalkozó bírót, akinek a véleményéről később a többség szavaz. A többségi döntéshez fűzött párhuzamos indoklás azt jelenti, hogy a bíró egyetért ugyan a határozattal, de az Alkotmány egyéb bekezdéseiből vezeti le a döntést. A különvéleménynél viszont azt jelzi a bíró, hogy más következtetésre jutott, mint társai.

Stumpf István eddig hat döntéshez írt különvéleményt, ebből négy kisebb jelentőségű, az Országos Választási Bizottság döntéseivel foglalkozó beadvány. Az Alkotmánybíróság döntései közül nem értett egyet azzal, hogy a testület szerint alkotmányellenes a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseinek elmozdítását is lehetővé tévő, 2010 nyarán hozott törvénymódosítás. Stumpf ebben az esetben a kormány és a kormánypárti parlamenti többség álláspontját támogatta, miszerint az Országgyűlés jogosan akarja megszüntetni a korábban kinevezett vezetők mandátumát.

Különvéleményében Stumpf István így fogalmaz: "Az Országgyűlés ilyenformán kívánta összehangolttá tenni az elnök és helyettesei megbízatását, s biztosítani a vezetők közötti kooperációt, amely - véleményem szerint - az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságába tartozó legitim célnak tekinthető." Az Alkotmánybíróság és a kormány ellentéte ebben az esetben gyorsan megoldódott: egy nappal az után, hogy az Alkotmánybíróság megerősítette a mandátumukat, lemondott a versenyhivatal két elnökhelyettese.

Tavaly októberben például nemcsak egyetértett a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály megsemmisítésével, hanem párhuzamos indoklásában jelezte, hogy a többségtől eltérően ő azért tartja alkotmányellenesnek, mert a törvény hátrányosan kezeli a közszférában dolgozókat a versenyszektorban dolgozókhoz képest. A 98 százalékos különadóról szóló szabály második megsemmisítésénél - idén májusban - már nem írt párhuzamos indoklást, teljesen egyetértett a testületi döntéssel. Az erről szóló alkotmánybírósági határozat kihirdetése után kezdeményezték kormánypárti képviselők a bíróság jogkörének szűkítését.

A minisztereket nem kímélte volna

Habár Stumpf István támogatta, hogy a kormánytisztviselőket, majd a köztisztviselőket ne lehessen indoklás nélkül kirúgni (erről itt és itt olvashat), párhuzamos indoklásaiban jelezte, hogy társainál megengedőbb a kérdésben. Az Ab februári döntéséhez fűzött indoklásában hangsúlyozza: a jogszabály "a munkáltatói jogkör gyakorlójának önkényes döntésétől teszi függővé, hogy a kormánytisztviselő az általa betöltött közhivatalt megtarthatja-e, ezért alkotmányellenes". De Stumpf nem értett egyet azzal, hogy az indoklás nélküli felmentés minden közszférában dolgozó esetében szembemegy az alaptörvénnyel. Stumpf szerint például a miniszter, az államtitkár, illetve a politikai és szakpolitikai döntési jogkörrel vonatkozó vezetők elbocsáthatók indoklás nélkül, vagyis létrehozható ilyen szabályozás.

A köztisztviselők indoklás nélküli felmentésének alkotmányellenes mivoltát is támogatta, de Stumpf István jelezte, hogy nem ért egyet azzal a többségi állásponttal, hogy "jogbiztonságot súlyosan sértően" kevés volt a felkészülési idő. A köztisztviselőket érintő jogszabályt 2010. december 30-án hirdették ki a Magyar Közlönyben, és két nap múlva, január 1-jén már hatályba is lépett. Stumpf szerint ugyanakkor nem tartalmazott semmilyen, az újév első napjától kezdődő kötelezettséget, így a felkészülési idő hiánya nem sérthette a jogbiztonságot.

A választókerületeket elkaszálta

Az Alkotmánybíróság honlapja szerint Stumpf István eddig 13 üggyel foglalkozott előadó bíróként. A lista alapján Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke eddig főleg kisebb horderejű beadványokat adott Stumpfnak. A 13 ügy többsége önkormányzati (pécsi, kaposvári, XII. kerületi) vagy miniszteri rendelet alkotmányosságáról szóló beadvány volt, de Stumpf Istvánnak jutottak az egészségügyi témák is. Ő foglalkozott például a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz- vagy a kötelező egészségbiztosítási ellátás törvényi szabályozásával összefüggő indítványokkal.

Stumpf István kapta azt a beadványt is, amely az országgyűlési egyéni választókerületek szabályozásáról szólt. A rendeletet az Alkotmánybíróság tavaly év végén megsemmisítette, vagyis az országgyűlésnek idén december 31-ig új szabályokat kell elfogadnia a választókerületekről. Origo