Ismét alkotmányellenes a 98 százalékos különadó

[origo]

Hiába korlátozta a kormány pénzügyekben az Alkotmánybíróság jogkörét, a testület ismét megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sérti az emberi méltósághoz való jogot. A büntetőadó az Orbán-kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának egyik eleme volt, fenntartása érdekében a kormánypártok még az alkotmányt is módosították.

Másodszor is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. Az Ab megsemmisítette a jogszabálynak azt a rendelkezésé, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület pénteki közleménye szerint az Ab egyhangú döntést hozott, a határozathoz Kiss László és Lévay Miklós párhuzamos indokolást fűzött, Bihari Mihály pedig érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban.

Az Ab annak ellenére döntött a megsemmisítésről, hogy az országgyűlés kormánypárti többsége korábban jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében, amelyeket csak bizonyos alapvető jogok sérelme esetén semmisíthet meg. Az alkotmánybírák szerint a 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadó sérti az egyik ilyen alapvető jogot, az emberi méltóságot.

Az emberi méltóság védelméhez való jog az Ab szerint az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. A már lezárt adóévek (2005-2009) esetében a különadó az érintettek vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiájuk anyagi alapját is megterheli. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták az emberek teherviselő képességét - áll a közleményben.

Az Ab döntése értelmében a 2005-től 2009-ig terjedő időszakra nem lehet visszamenőlegesen adót kivetni, hiszen azokat az adóéveket már lezárták. A már befizetett különadót az adóhivatal - az adózók kérelmére - köteles visszafizetni. A még le nem zárt 2010-es adóévre a parlament ismét kivetheti a különadót, de ehhez új törvényt kell alkotnia.

A BKV-botránnyal kezdődött

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban, 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagjának ismertetésekor jelentette be, hogy 98 százalékos adót vetnek ki a költségvetési szférában kifizetett, hatvan napon túli végkielégítésekre és egyéb béren felüli juttatásokra, például a szabadságmegváltásra vagy a "titoktartási pénzre". Az intézkedés közvetlen előzménye a BKV-botrány volt: a közlekedési vállalat személyzeti igazgatója több mint 70 havi fizetésének megfelelő, 86 millió forintos végkielégítést kapott.

A különadóval terhelt juttatásokat végül úgy határozták meg, hogy azt a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítések (és az ebbe beleszámított a szabadságmegváltás) után kellett fizetni. Kritikusai szerint az adóval nem csak a tisztességtelen lelépési pénzt felvevőket sújtották, hanem azokat a vezető beosztású közalkalmazottakat - például iskolaigazgatókat - is, akik több évtizedes szolgálati viszony után nyugdíjba vonultak.

Az Alkotmánybíróság tavaly október 26-án semmisített meg először a különadóról szóló törvényt. A testület egyrészt azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú volt, másrészt pedig nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak.

Korlátozott jogkörök

A kormánypártok erre úgy reagáltak, hogy bejelentették: alkotmánymódosítással korlátozzák az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetést, adókat vagy járulékokat érintő törvényeket, majd újra kivetik a különadót. Ezzel párhuzamosan ismét elfogadták a 98 százalékos különadót, amit kiterjesztettek a 2005 óta állami vagy önkormányzati szervtől felvett, 3,5 millió (vezetők esetén 2 millió) forint feletti összegekre.

Ez a bejelentés kemény vitákat váltott ki, és emiatt tüntettek először jelentősebb tömegek a kormány ellen. Bár az Ab jogköreit szűkítő javaslatról a kormánypártokon belül is vita volt, november 16-án a parlament - név szerinti szavazással - elfogadta az alkotmánymódosítást. Az Ab jogainak szűkítése éles tiltakozásokat váltott ki, és e miatt voltak először jelentősebb kormányellenes tüntetések.

Bár a korlátozás hivatalos indoka a különadó volt, kormányzati politikusok a vita során elismerték: valójában arról volt szó, hogy így előzzék meg az alkotmánybírósági kifogásokat más fontos gazdasági törvények esetében. Erre utal, hogy a korlátozást az új alaptörvényben is fenntartották. Csak annyit finomítottak rajta, hogy addig lesz érvényes, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá (jelenleg 80 százalék körül van).