Európai Alkotmánybíróságok konferenciája

Postázta a Pedagógusok Szakszervezete a 98 százalékos különadóra vonatkozó kifogásait. Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik is, az "egyenruhás bűnözés" törvényi szabályozásait sérelmezik. Legfrissebb döntések. Az Alkotmánybíróság május 30-31-i teljes ülésének napirendje.

Az intézményes megoldások csak részben szavatolják az alkotmánybíróságok függetlenségét, emellett nagyon fontos a politikai és jogi kultúra fejlettsége ahhoz, hogy az önállóságuk valóban érvényesüljön – ez volt az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának egyik fő következtetése.

Bukarestben lezárult az európai alkotmánybíróságok 15. kongresszusa, amelyen Magyarországot Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Kovács Péter alkotmánybíró képviselte. Paczolay Péter elmondta, a kongresszus résztvevői megállapították: nem lehet csak intézményes garanciákkal egy alkotmánybíróság függetlenségét biztosítani. Emellett fontos a politikai és a jogi kultúra fejlettsége, a demokráciához való hozzáállás a többi állami szerv részéről, hiszen valójában ez érzékelteti, hogy melyik bíróság független, és melyik esetében nem beszélhetünk függetlenségről. Rámutatott: ezen a konferencián is tapasztalta, hogy nagy figyelmet szentelnek a magyar Alkotmánybíróság szerepének és az ezzel kapcsolatos változásoknak, hiszen az új alkotmánybíróságok közül hosszú ideig egyértelműen a magyarnak volt a legnagyobb nemzetközi hatása. Hozzátette: inkább tényszerű bemutatása történt a magyarországi változásoknak, de elhangzott olyan hozzászólás is, amely erőteljesen bírálta az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentését, főként azt, hogy a pénzügyi tárgyi törvények esetében alkotmánybírósági kontrollra csak kivételesen négy alapjog esetében kerülhet sor.

A kongresszuson az alkotmánybíróságoknak a hatalmi szervekhez való viszonyát boncolgatták a résztvevők, akik három plenáris ülésen vitatták meg e kérdéskört. Az első az alkotmánybíróságoknak a parlamentekkel és a kormányokkal való viszonyával foglalkozott, ennek az ülésnek az elnökségét Magyarország látta el. Paczolay Péter úgy vélte: óhatatlanul felmerült az alkotmánybíróságok önállósága, az alkotmánybírók megválasztásának kérdése, a pénzügyi önállóság és az alkotmánybírósági törvények módosítása.

Az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának 41 tagja van, Magyarországot tizenegyedikként vették fel a kilencvenes években.

Postázta a Pedagógusok Szakszervezete az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadóra vonatkozó kifogásait – jelentette be Galló Istvánné. Az érdekképviselet elnöke szerint sérti az emberi méltóságot, hogy a különadóról szóló törvény olyan juttatásokat von el, amelyek a törvény szerint megilletik a magánszemélyeket. A98 százalékos elvonás miatt veszélybe kerül az érintettek szociális biztonsága is, ami szintén ellentétes az alaptörvénnyel. A gyakorlat ugyanis azt igazolja, hogy a különadó-fizetésben érintettek jelentős része, különös tekintettel azok, akik a nyugdíjkorhatárhoz közel állnak, nem tudnak újra elhelyezkedni.

(Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ában meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetőleg azzal a kérdéssel, hogy milyen módon valósul meg az emberi méltósághoz való jog sérelme az említett alkotmányos rendelkezések sérelme esetén. A Taláros Testület szerint az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés sérti az emberi méltóság alapjogát, mert ilyen esetben a törvényhozó bizonyosan nem kezelte az érintetteket azonos méltóságú személyként, s nem értékelte mindegyikük szempontjait azonos körültekintéssel, figyelemmel és méltányossággal.)

Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik is. Az "egyenruhás bűnözés" törvényi szabályozásait sérelmezik. Apáti István és Gyüre Csaba országgyűlési képviselők szerint a büntető törvénykönyv elmúlt hetekben elfogadott módosítása "egyértelműen a Szebb Jövőt Polgárőr Egyesület ellen és a cigány kisebbség védelmében készült. Ezek a módosítások is csak arra példák, hogy a kormány önkényesen, aránytalanul és diszkriminatívan hoz törvényeket. A szabályozás sérti az emberi méltósághoz és a szabad mozgáshoz való alapjogot, valamint a jogos védelem lehetőségét is.”

A Jobbik soron kívüli eljárást kezdeményez az Alkotmánybíróságnál és remélik, hogy még 2011-ben megszületik az ítélet, amely hatályon kívül helyezi a módosítást.
http://gondola.hu/cikkek/76560-Alkotmanybirosag_-_Pedagogus_kifogasok__Jobbik_serelmek.html