Postázta a Pedagógusok Szakszervezete a 98 százalékos különadóra vonatkozó kifogásait. Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik is, az "egyenruhás bűnözés" törvényi szabályozásait sérelmezik. Legfrissebb döntések. Az Alkotmánybíróság május 30-31-i teljes ülésének napirendje.
Az intézményes megoldások csak részben szavatolják az alkotmánybíróságok függetlenségét, emellett nagyon fontos a politikai és jogi kultúra fejlettsége ahhoz, hogy az önállóságuk valóban érvényesüljön – ez volt az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának egyik fő következtetése.
Bukarestben lezárult az európai alkotmánybíróságok 15. kongresszusa, amelyen Magyarországot Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Kovács Péter alkotmánybíró képviselte. Paczolay Péter elmondta, a kongresszus résztvevői megállapították: nem lehet csak intézményes garanciákkal egy alkotmánybíróság függetlenségét biztosítani. Emellett fontos a politikai és a jogi kultúra fejlettsége, a demokráciához való hozzáállás a többi állami szerv részéről, hiszen valójában ez érzékelteti, hogy melyik bíróság független, és melyik esetében nem beszélhetünk függetlenségről. Rámutatott: ezen a konferencián is tapasztalta, hogy nagy figyelmet szentelnek a magyar Alkotmánybíróság szerepének és az ezzel kapcsolatos változásoknak, hiszen az új alkotmánybíróságok közül hosszú ideig egyértelműen a magyarnak volt a legnagyobb nemzetközi hatása. Hozzátette: inkább tényszerű bemutatása történt a magyarországi változásoknak, de elhangzott olyan hozzászólás is, amely erőteljesen bírálta az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentését, főként azt, hogy a pénzügyi tárgyi törvények esetében alkotmánybírósági kontrollra csak kivételesen négy alapjog esetében kerülhet sor.
A kongresszuson az alkotmánybíróságoknak a hatalmi szervekhez való viszonyát boncolgatták a résztvevők, akik három plenáris ülésen vitatták meg e kérdéskört. Az első az alkotmánybíróságoknak a parlamentekkel és a kormányokkal való viszonyával foglalkozott, ennek az ülésnek az elnökségét Magyarország látta el. Paczolay Péter úgy vélte: óhatatlanul felmerült az alkotmánybíróságok önállósága, az alkotmánybírók megválasztásának kérdése, a pénzügyi önállóság és az alkotmánybírósági törvények módosítása.
Az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának 41 tagja van, Magyarországot tizenegyedikként vették fel a kilencvenes években.
Postázta a Pedagógusok Szakszervezete az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadóra vonatkozó kifogásait – jelentette be Galló Istvánné. Az érdekképviselet elnöke szerint sérti az emberi méltóságot, hogy a különadóról szóló törvény olyan juttatásokat von el, amelyek a törvény szerint megilletik a magánszemélyeket. A98 százalékos elvonás miatt veszélybe kerül az érintettek szociális biztonsága is, ami szintén ellentétes az alaptörvénnyel. A gyakorlat ugyanis azt igazolja, hogy a különadó-fizetésben érintettek jelentős része, különös tekintettel azok, akik a nyugdíjkorhatárhoz közel állnak, nem tudnak újra elhelyezkedni.
(Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ában meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetőleg azzal a kérdéssel, hogy milyen módon valósul meg az emberi méltósághoz való jog sérelme az említett alkotmányos rendelkezések sérelme esetén. A Taláros Testület szerint az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés sérti az emberi méltóság alapjogát, mert ilyen esetben a törvényhozó bizonyosan nem kezelte az érintetteket azonos méltóságú személyként, s nem értékelte mindegyikük szempontjait azonos körültekintéssel, figyelemmel és méltányossággal.)
Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik is. Az "egyenruhás bűnözés" törvényi szabályozásait sérelmezik. Apáti István és Gyüre Csaba országgyűlési képviselők szerint a büntető törvénykönyv elmúlt hetekben elfogadott módosítása "egyértelműen a Szebb Jövőt Polgárőr Egyesület ellen és a cigány kisebbség védelmében készült. Ezek a módosítások is csak arra példák, hogy a kormány önkényesen, aránytalanul és diszkriminatívan hoz törvényeket. A szabályozás sérti az emberi méltósághoz és a szabad mozgáshoz való alapjogot, valamint a jogos védelem lehetőségét is.”
A Jobbik soron kívüli eljárást kezdeményez az Alkotmánybíróságnál és remélik, hogy még 2011-ben megszületik az ítélet, amely hatályon kívül helyezi a módosítást.
http://gondola.hu/cikkek/76560-Alkotmanybirosag_-_Pedagogus_kifogasok__Jobbik_serelmek.html
2011. május 31., kedd
2011. május 29., vasárnap
Elhunyt Mádl Ferenc
Index, MTI
Elhunyt vasárnap Mádl Ferenc, a harmadik magyar köztársaság második köztársasági elnöke. A Széchenyi-díjas magyar jogtudós, a nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog kutatója nyolcvanéves volt.
A hírt Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője közölte az MTI-vel: "Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez".
Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán.
1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja.
Az Antall-kormány megalakulásakor, 1990. május 23-án tárca nélküli miniszteri posztot kapott. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992. január 23-tól - a Vagyonügynökségtől megválva - a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett. 1993 és 1994 között kultuszminiszter volt.
Ezután két fontos közéleti tisztségre is sikertelenül pályázott: a jobboldal által támogatott köztársasági elnök-jelöltségét elutasította az MSZP-SZDSZ többségű parlament. 1995. június 19-én a parlamenti szavazásban Göncz Árpád elnök 259 szavazatot kapott, a Fidesz, az MDF és a KDNP által támogatott Mádl Ferenc 76-ot.
Később a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét pályázta meg Mádl, de itt nála több szavazatot kapott Glatz Ferenc (szintén korábbi művelődésügyi miniszter) és Vízi E. Szilveszter orvos professzor is.
Mádl már korábban is nagy szerepet játszott a jobboldali pártok összefogásában. Az 1998-as választások előtt ő is aláírta a Professzorok Batthyány Körének "Polgári értékrendet és felelős kormányzást akarunk" című nyilatkozatát.
Az Orbán-kormány 1998-as megalakulása után Martonyi János külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulójára Nemzeti Bizottságot alakítsanak meg hazánkban. Az ideiglenes testület élére Mádl Ferenc került. Emellett a jogász professzor 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja is lett.
1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.
1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett. Ők kérték fel először a kormányfőt 1999-ben arra, hogy nyilvánosan értékelje az ország helyzetét. A kezdeményezés azóta hagyománnyá vált.
2000-ben a Független Kisgazda Párt Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak.
Nyolcvanéves volt
Mádl Ferenc januárban ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, ez alkalomból telefonon köszöntötte őt Schmitt Pál, jelenlegi köztársasági elnök. 80. születésnapja alkalmából interjút készített vele a Magyar Nemzet, az egykori államfő mesélt gyermekkoráról, egyetemi éveinek tapasztalatairól, arról, hogyan élte meg a forradalmat, valamint államfői éveiről is.
Arra a kérdésre, hogy melyek voltak életében azok a kulcsszavak, amelyek mentén igyekezett „közlekedni”, a következőt válaszolta: „Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás. Olyan szavak, amelyeknek komoly értékbeli jelentésük van. És valószínű, hogy ezek mind „útjelzők” voltak a számomra, és energiaforrások is egyben.”
Az interjú végén továbbá elmondta: „úgy vélem, hogy a nemzetközi politikai erővonalak, a gazdasági különbözőségek, a kultúrák és a vallások területén, az etikai értékrendszerek tekintetében egyfajta közelítés várható. Az ellentétek helyett inkább az együttműködés világa fog eljönni. (...) Eljön az idő, amikor majd komoly kataklizmák fogják jelezni, hogy nagyobb együttműködésre, egyetértése és harmóniára van szükség az emberhez méltó élethez.”
Elhunyt vasárnap Mádl Ferenc, a harmadik magyar köztársaság második köztársasági elnöke. A Széchenyi-díjas magyar jogtudós, a nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog kutatója nyolcvanéves volt.
A hírt Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője közölte az MTI-vel: "Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez".
Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán.
1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja.
Az Antall-kormány megalakulásakor, 1990. május 23-án tárca nélküli miniszteri posztot kapott. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992. január 23-tól - a Vagyonügynökségtől megválva - a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett. 1993 és 1994 között kultuszminiszter volt.
Ezután két fontos közéleti tisztségre is sikertelenül pályázott: a jobboldal által támogatott köztársasági elnök-jelöltségét elutasította az MSZP-SZDSZ többségű parlament. 1995. június 19-én a parlamenti szavazásban Göncz Árpád elnök 259 szavazatot kapott, a Fidesz, az MDF és a KDNP által támogatott Mádl Ferenc 76-ot.
Később a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét pályázta meg Mádl, de itt nála több szavazatot kapott Glatz Ferenc (szintén korábbi művelődésügyi miniszter) és Vízi E. Szilveszter orvos professzor is.
Mádl már korábban is nagy szerepet játszott a jobboldali pártok összefogásában. Az 1998-as választások előtt ő is aláírta a Professzorok Batthyány Körének "Polgári értékrendet és felelős kormányzást akarunk" című nyilatkozatát.
Az Orbán-kormány 1998-as megalakulása után Martonyi János külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulójára Nemzeti Bizottságot alakítsanak meg hazánkban. Az ideiglenes testület élére Mádl Ferenc került. Emellett a jogász professzor 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja is lett.
1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.
1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett. Ők kérték fel először a kormányfőt 1999-ben arra, hogy nyilvánosan értékelje az ország helyzetét. A kezdeményezés azóta hagyománnyá vált.
2000-ben a Független Kisgazda Párt Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak.
Nyolcvanéves volt
Mádl Ferenc januárban ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, ez alkalomból telefonon köszöntötte őt Schmitt Pál, jelenlegi köztársasági elnök. 80. születésnapja alkalmából interjút készített vele a Magyar Nemzet, az egykori államfő mesélt gyermekkoráról, egyetemi éveinek tapasztalatairól, arról, hogyan élte meg a forradalmat, valamint államfői éveiről is.
Arra a kérdésre, hogy melyek voltak életében azok a kulcsszavak, amelyek mentén igyekezett „közlekedni”, a következőt válaszolta: „Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás. Olyan szavak, amelyeknek komoly értékbeli jelentésük van. És valószínű, hogy ezek mind „útjelzők” voltak a számomra, és energiaforrások is egyben.”
Az interjú végén továbbá elmondta: „úgy vélem, hogy a nemzetközi politikai erővonalak, a gazdasági különbözőségek, a kultúrák és a vallások területén, az etikai értékrendszerek tekintetében egyfajta közelítés várható. Az ellentétek helyett inkább az együttműködés világa fog eljönni. (...) Eljön az idő, amikor majd komoly kataklizmák fogják jelezni, hogy nagyobb együttműködésre, egyetértése és harmóniára van szükség az emberhez méltó élethez.”
2011. május 23., hétfő
Elvált Stumpf útja a kormányétól az Alkotmánybíróságon
Dull Szabolcs
Több bírálatot kaptak a kormánypártok tavaly nyáron, amiért alkotmánybírónak jelölték Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány miniszterét. Stumpf egy kormánypárti alkotmánymódosító javaslatnak köszönhetően az Alkotmánybíróság elnöki posztjának közelébe került. Eddig bírói tevékenysége azt mutatja, hogy nem kímélte jobban döntéseivel a kormánypártokat, mint kollégái. Őszre kiderül, hogy tavalyi kinevezése egy hosszú távú terv része volt-e.
Már az új alaptörvény jövő januári életbe lépése előtt bővítenék az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát a kormánypártok, és lehetőséget adnának arra is, hogy Paczolay Péter jelenlegi elnök utódját ne a bírák, hanem a parlament válassza meg, és ne három, hanem 12 évre.
A módosítás több szempontból is kedvezne a kormánynak. Az Ab elnökét néhány hét múlva még a mostani szabályok szerint a bírák választanák maguk közül, három évre. Ebben az esetben azonban a következő elnök megválasztása 2014 nyarára csúszna, amikorra új parlament ül össze. Ha az új országgyűlésben nem lesz kétharmados - esetleg semmilyen - többsége a mostani kormánypártoknak, akkor nem fogják tudni olyan mértékben irányítani a döntést, mint a módosító javaslat alapján.
A testületben jelenleg két olyan bíró van - Stumpf István és Bihari Mihály -, akiket már a miniszterelnök jelölésére a kormánypártok szavaztak be az alkotmánybírák közé. Ha az országgyűlés elfogadja a testület bővítéséről szóló javaslatot, akkor a 15 tagú testületben hétre nő a kormánypártok által támogatott jelöltek száma (mivel a módosító szerint a bírákról a parlament dönt kétharmados többséggel, így a kormánypártok akarata ellenére senkit nem lehet megválasztani).
Az új elnököt 12 évre választják meg, ez rontja a korábbi szocialista politikus Bihari esélyeit, mivel esetleges mandátumának lejárta előtt betöltené 70 évét, ami után nem lehetne alkotmánybíró. Az alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlés kétharmados támogatása kell, így az elmúlt években csak akkor lehetett valaki alkotmánybíró, ha az MSZP és a Fidesz is egyetértett a jelöléssel. 2005 után többnyire páros jelölésben egyezett meg a két párt, és kölcsönösen megszavazták a másik jelöltjét. Így egyszerre választották alkotmánybíróvá például Bragyova Andrást és Kovács Pétert 2005 szeptemberében, majd 2005 novemberében Holló Andrást és Balogh Elemért. 2007-ben már nyíltan vállalták a pártok, hogy az alkotmánybíróvá választott Lévay Miklós kriminológus az MSZP jelöltje, Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa pedig a Fidesz jelöltje volt.
A legtöbb hivatalban lévő alkotmánybíró mandátuma tehát 2014-ben vagy 2016-ban lejár. Ha a kormánypártok saját támogatásukkal megválasztott bírát szeretnének elnöknek, akkor a jelenlegi testületből az egyetlen esélyes Stumpf István, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Az [origo] több, az Alkotmánybíróság működését ismerő, döntéseiben azonban részt nem vevő forrástól úgy tudja, hogy Stumpf finoman ugyan, de jelezte elnöki ambícióit. Megválasztására azonban kevesebb esélye lenne, ha a bírák maguk közül választanának. A választás ugyanis jelenleg elég puritán folyamat. A bírák egyik ülésükön körbeadnak egy papírt, amelyen mindegyikük neve szerepel, és mindenki bejelöli az alkalmas jelöltet. Ez nem ad lehetőséget arra, hogy kampányoljanak maguk mellett, győzködjék társaikat. Stumpf szakmai munkáját nem érte ugyan kifogás az elmúlt egy évben az [origo]-nak nyilatkozó alkotmánybírósági források szerint, de így is valamennyire kívülállónak tartják a szervezetben.
"Orbán korábbi helyettese"
Stumpf jelölését többen támadták tavaly nyáron, az Ab azóta hozott ítéletei azonban nem támasztják alá, hogy bármilyen módon a kormánypártok kedvére próbálna tenni. "Stumpf István kiváló ifjúságkutató és politológus, de nem túl ízléses, hogy a miniszterelnök korábbi helyettesét jelöli alkotmánybírónak" - Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője így tiltakozott tavaly júliusi sajtótájékoztatóján, amikor kiderült, hogy Orbán Viktor - Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke mellett - korábbi kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt javasolta a testületbe, az ötletet pedig támogatta a Fidesz-frakció. Az LMP szerint a jelölés a törvényeknek sem felelt meg, mert Stumpf Istvánnak nincs 20 éves szakmai gyakorlata.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője akkor azzal vágott vissza, hogy Stumpf István az új alkotmányt kidolgozó tanácsadó testület tagjaként gyakorlati oldalról találkozott az alaptörvénnyel. A szóvivő szerint ezek után született meg az a döntés, hogy őt javasolja a kormányfő.
Az azóta eltelt kilenc hónap döntései nem igazolják azt a Schiffer által megfogalmazott félelmet, miszerint Stumpf István "Orbán Viktor korábbi helyetteseként" viselkedik majd a testületben. Az elmúlt időszakban született alkotmánybírósági megsemmisítő határozatok többségét ugyanis Stumpf István is támogatta, pedig azok többször okoztak konfliktust az Alkotmánybíróság (Ab) és a kormánypártok között.
Egyszer tartott a kormánypártokkal Stumpf
Az elmúlt kilenc hónapban Stumpf István - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - tíz döntéshez írt különvéleményt vagy párhuzamos indoklást. A testület úgy dolgozik, hogy az elnök mindig kijelöli a beadvánnyal foglalkozó bírót, akinek a véleményéről később a többség szavaz. A többségi döntéshez fűzött párhuzamos indoklás azt jelenti, hogy a bíró egyetért ugyan a határozattal, de az Alkotmány egyéb bekezdéseiből vezeti le a döntést. A különvéleménynél viszont azt jelzi a bíró, hogy más következtetésre jutott, mint társai.
Stumpf István eddig hat döntéshez írt különvéleményt, ebből négy kisebb jelentőségű, az Országos Választási Bizottság döntéseivel foglalkozó beadvány. Az Alkotmánybíróság döntései közül nem értett egyet azzal, hogy a testület szerint alkotmányellenes a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseinek elmozdítását is lehetővé tévő, 2010 nyarán hozott törvénymódosítás. Stumpf ebben az esetben a kormány és a kormánypárti parlamenti többség álláspontját támogatta, miszerint az Országgyűlés jogosan akarja megszüntetni a korábban kinevezett vezetők mandátumát.
Különvéleményében Stumpf István így fogalmaz: "Az Országgyűlés ilyenformán kívánta összehangolttá tenni az elnök és helyettesei megbízatását, s biztosítani a vezetők közötti kooperációt, amely - véleményem szerint - az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságába tartozó legitim célnak tekinthető." Az Alkotmánybíróság és a kormány ellentéte ebben az esetben gyorsan megoldódott: egy nappal az után, hogy az Alkotmánybíróság megerősítette a mandátumukat, lemondott a versenyhivatal két elnökhelyettese.
Tavaly októberben például nemcsak egyetértett a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály megsemmisítésével, hanem párhuzamos indoklásában jelezte, hogy a többségtől eltérően ő azért tartja alkotmányellenesnek, mert a törvény hátrányosan kezeli a közszférában dolgozókat a versenyszektorban dolgozókhoz képest. A 98 százalékos különadóról szóló szabály második megsemmisítésénél - idén májusban - már nem írt párhuzamos indoklást, teljesen egyetértett a testületi döntéssel. Az erről szóló alkotmánybírósági határozat kihirdetése után kezdeményezték kormánypárti képviselők a bíróság jogkörének szűkítését.
A minisztereket nem kímélte volna
Habár Stumpf István támogatta, hogy a kormánytisztviselőket, majd a köztisztviselőket ne lehessen indoklás nélkül kirúgni (erről itt és itt olvashat), párhuzamos indoklásaiban jelezte, hogy társainál megengedőbb a kérdésben. Az Ab februári döntéséhez fűzött indoklásában hangsúlyozza: a jogszabály "a munkáltatói jogkör gyakorlójának önkényes döntésétől teszi függővé, hogy a kormánytisztviselő az általa betöltött közhivatalt megtarthatja-e, ezért alkotmányellenes". De Stumpf nem értett egyet azzal, hogy az indoklás nélküli felmentés minden közszférában dolgozó esetében szembemegy az alaptörvénnyel. Stumpf szerint például a miniszter, az államtitkár, illetve a politikai és szakpolitikai döntési jogkörrel vonatkozó vezetők elbocsáthatók indoklás nélkül, vagyis létrehozható ilyen szabályozás.
A köztisztviselők indoklás nélküli felmentésének alkotmányellenes mivoltát is támogatta, de Stumpf István jelezte, hogy nem ért egyet azzal a többségi állásponttal, hogy "jogbiztonságot súlyosan sértően" kevés volt a felkészülési idő. A köztisztviselőket érintő jogszabályt 2010. december 30-án hirdették ki a Magyar Közlönyben, és két nap múlva, január 1-jén már hatályba is lépett. Stumpf szerint ugyanakkor nem tartalmazott semmilyen, az újév első napjától kezdődő kötelezettséget, így a felkészülési idő hiánya nem sérthette a jogbiztonságot.
A választókerületeket elkaszálta
Az Alkotmánybíróság honlapja szerint Stumpf István eddig 13 üggyel foglalkozott előadó bíróként. A lista alapján Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke eddig főleg kisebb horderejű beadványokat adott Stumpfnak. A 13 ügy többsége önkormányzati (pécsi, kaposvári, XII. kerületi) vagy miniszteri rendelet alkotmányosságáról szóló beadvány volt, de Stumpf Istvánnak jutottak az egészségügyi témák is. Ő foglalkozott például a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz- vagy a kötelező egészségbiztosítási ellátás törvényi szabályozásával összefüggő indítványokkal.
Stumpf István kapta azt a beadványt is, amely az országgyűlési egyéni választókerületek szabályozásáról szólt. A rendeletet az Alkotmánybíróság tavaly év végén megsemmisítette, vagyis az országgyűlésnek idén december 31-ig új szabályokat kell elfogadnia a választókerületekről. Origo
Több bírálatot kaptak a kormánypártok tavaly nyáron, amiért alkotmánybírónak jelölték Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány miniszterét. Stumpf egy kormánypárti alkotmánymódosító javaslatnak köszönhetően az Alkotmánybíróság elnöki posztjának közelébe került. Eddig bírói tevékenysége azt mutatja, hogy nem kímélte jobban döntéseivel a kormánypártokat, mint kollégái. Őszre kiderül, hogy tavalyi kinevezése egy hosszú távú terv része volt-e.
Már az új alaptörvény jövő januári életbe lépése előtt bővítenék az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát a kormánypártok, és lehetőséget adnának arra is, hogy Paczolay Péter jelenlegi elnök utódját ne a bírák, hanem a parlament válassza meg, és ne három, hanem 12 évre.
A módosítás több szempontból is kedvezne a kormánynak. Az Ab elnökét néhány hét múlva még a mostani szabályok szerint a bírák választanák maguk közül, három évre. Ebben az esetben azonban a következő elnök megválasztása 2014 nyarára csúszna, amikorra új parlament ül össze. Ha az új országgyűlésben nem lesz kétharmados - esetleg semmilyen - többsége a mostani kormánypártoknak, akkor nem fogják tudni olyan mértékben irányítani a döntést, mint a módosító javaslat alapján.
A testületben jelenleg két olyan bíró van - Stumpf István és Bihari Mihály -, akiket már a miniszterelnök jelölésére a kormánypártok szavaztak be az alkotmánybírák közé. Ha az országgyűlés elfogadja a testület bővítéséről szóló javaslatot, akkor a 15 tagú testületben hétre nő a kormánypártok által támogatott jelöltek száma (mivel a módosító szerint a bírákról a parlament dönt kétharmados többséggel, így a kormánypártok akarata ellenére senkit nem lehet megválasztani).
Az új elnököt 12 évre választják meg, ez rontja a korábbi szocialista politikus Bihari esélyeit, mivel esetleges mandátumának lejárta előtt betöltené 70 évét, ami után nem lehetne alkotmánybíró. Az alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlés kétharmados támogatása kell, így az elmúlt években csak akkor lehetett valaki alkotmánybíró, ha az MSZP és a Fidesz is egyetértett a jelöléssel. 2005 után többnyire páros jelölésben egyezett meg a két párt, és kölcsönösen megszavazták a másik jelöltjét. Így egyszerre választották alkotmánybíróvá például Bragyova Andrást és Kovács Pétert 2005 szeptemberében, majd 2005 novemberében Holló Andrást és Balogh Elemért. 2007-ben már nyíltan vállalták a pártok, hogy az alkotmánybíróvá választott Lévay Miklós kriminológus az MSZP jelöltje, Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa pedig a Fidesz jelöltje volt.
A legtöbb hivatalban lévő alkotmánybíró mandátuma tehát 2014-ben vagy 2016-ban lejár. Ha a kormánypártok saját támogatásukkal megválasztott bírát szeretnének elnöknek, akkor a jelenlegi testületből az egyetlen esélyes Stumpf István, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Az [origo] több, az Alkotmánybíróság működését ismerő, döntéseiben azonban részt nem vevő forrástól úgy tudja, hogy Stumpf finoman ugyan, de jelezte elnöki ambícióit. Megválasztására azonban kevesebb esélye lenne, ha a bírák maguk közül választanának. A választás ugyanis jelenleg elég puritán folyamat. A bírák egyik ülésükön körbeadnak egy papírt, amelyen mindegyikük neve szerepel, és mindenki bejelöli az alkalmas jelöltet. Ez nem ad lehetőséget arra, hogy kampányoljanak maguk mellett, győzködjék társaikat. Stumpf szakmai munkáját nem érte ugyan kifogás az elmúlt egy évben az [origo]-nak nyilatkozó alkotmánybírósági források szerint, de így is valamennyire kívülállónak tartják a szervezetben.
"Orbán korábbi helyettese"
Stumpf jelölését többen támadták tavaly nyáron, az Ab azóta hozott ítéletei azonban nem támasztják alá, hogy bármilyen módon a kormánypártok kedvére próbálna tenni. "Stumpf István kiváló ifjúságkutató és politológus, de nem túl ízléses, hogy a miniszterelnök korábbi helyettesét jelöli alkotmánybírónak" - Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője így tiltakozott tavaly júliusi sajtótájékoztatóján, amikor kiderült, hogy Orbán Viktor - Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke mellett - korábbi kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt javasolta a testületbe, az ötletet pedig támogatta a Fidesz-frakció. Az LMP szerint a jelölés a törvényeknek sem felelt meg, mert Stumpf Istvánnak nincs 20 éves szakmai gyakorlata.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője akkor azzal vágott vissza, hogy Stumpf István az új alkotmányt kidolgozó tanácsadó testület tagjaként gyakorlati oldalról találkozott az alaptörvénnyel. A szóvivő szerint ezek után született meg az a döntés, hogy őt javasolja a kormányfő.
Az azóta eltelt kilenc hónap döntései nem igazolják azt a Schiffer által megfogalmazott félelmet, miszerint Stumpf István "Orbán Viktor korábbi helyetteseként" viselkedik majd a testületben. Az elmúlt időszakban született alkotmánybírósági megsemmisítő határozatok többségét ugyanis Stumpf István is támogatta, pedig azok többször okoztak konfliktust az Alkotmánybíróság (Ab) és a kormánypártok között.
Egyszer tartott a kormánypártokkal Stumpf
Az elmúlt kilenc hónapban Stumpf István - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - tíz döntéshez írt különvéleményt vagy párhuzamos indoklást. A testület úgy dolgozik, hogy az elnök mindig kijelöli a beadvánnyal foglalkozó bírót, akinek a véleményéről később a többség szavaz. A többségi döntéshez fűzött párhuzamos indoklás azt jelenti, hogy a bíró egyetért ugyan a határozattal, de az Alkotmány egyéb bekezdéseiből vezeti le a döntést. A különvéleménynél viszont azt jelzi a bíró, hogy más következtetésre jutott, mint társai.
Stumpf István eddig hat döntéshez írt különvéleményt, ebből négy kisebb jelentőségű, az Országos Választási Bizottság döntéseivel foglalkozó beadvány. Az Alkotmánybíróság döntései közül nem értett egyet azzal, hogy a testület szerint alkotmányellenes a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseinek elmozdítását is lehetővé tévő, 2010 nyarán hozott törvénymódosítás. Stumpf ebben az esetben a kormány és a kormánypárti parlamenti többség álláspontját támogatta, miszerint az Országgyűlés jogosan akarja megszüntetni a korábban kinevezett vezetők mandátumát.
Különvéleményében Stumpf István így fogalmaz: "Az Országgyűlés ilyenformán kívánta összehangolttá tenni az elnök és helyettesei megbízatását, s biztosítani a vezetők közötti kooperációt, amely - véleményem szerint - az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságába tartozó legitim célnak tekinthető." Az Alkotmánybíróság és a kormány ellentéte ebben az esetben gyorsan megoldódott: egy nappal az után, hogy az Alkotmánybíróság megerősítette a mandátumukat, lemondott a versenyhivatal két elnökhelyettese.
Tavaly októberben például nemcsak egyetértett a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály megsemmisítésével, hanem párhuzamos indoklásában jelezte, hogy a többségtől eltérően ő azért tartja alkotmányellenesnek, mert a törvény hátrányosan kezeli a közszférában dolgozókat a versenyszektorban dolgozókhoz képest. A 98 százalékos különadóról szóló szabály második megsemmisítésénél - idén májusban - már nem írt párhuzamos indoklást, teljesen egyetértett a testületi döntéssel. Az erről szóló alkotmánybírósági határozat kihirdetése után kezdeményezték kormánypárti képviselők a bíróság jogkörének szűkítését.
A minisztereket nem kímélte volna
Habár Stumpf István támogatta, hogy a kormánytisztviselőket, majd a köztisztviselőket ne lehessen indoklás nélkül kirúgni (erről itt és itt olvashat), párhuzamos indoklásaiban jelezte, hogy társainál megengedőbb a kérdésben. Az Ab februári döntéséhez fűzött indoklásában hangsúlyozza: a jogszabály "a munkáltatói jogkör gyakorlójának önkényes döntésétől teszi függővé, hogy a kormánytisztviselő az általa betöltött közhivatalt megtarthatja-e, ezért alkotmányellenes". De Stumpf nem értett egyet azzal, hogy az indoklás nélküli felmentés minden közszférában dolgozó esetében szembemegy az alaptörvénnyel. Stumpf szerint például a miniszter, az államtitkár, illetve a politikai és szakpolitikai döntési jogkörrel vonatkozó vezetők elbocsáthatók indoklás nélkül, vagyis létrehozható ilyen szabályozás.
A köztisztviselők indoklás nélküli felmentésének alkotmányellenes mivoltát is támogatta, de Stumpf István jelezte, hogy nem ért egyet azzal a többségi állásponttal, hogy "jogbiztonságot súlyosan sértően" kevés volt a felkészülési idő. A köztisztviselőket érintő jogszabályt 2010. december 30-án hirdették ki a Magyar Közlönyben, és két nap múlva, január 1-jén már hatályba is lépett. Stumpf szerint ugyanakkor nem tartalmazott semmilyen, az újév első napjától kezdődő kötelezettséget, így a felkészülési idő hiánya nem sérthette a jogbiztonságot.
A választókerületeket elkaszálta
Az Alkotmánybíróság honlapja szerint Stumpf István eddig 13 üggyel foglalkozott előadó bíróként. A lista alapján Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke eddig főleg kisebb horderejű beadványokat adott Stumpfnak. A 13 ügy többsége önkormányzati (pécsi, kaposvári, XII. kerületi) vagy miniszteri rendelet alkotmányosságáról szóló beadvány volt, de Stumpf Istvánnak jutottak az egészségügyi témák is. Ő foglalkozott például a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz- vagy a kötelező egészségbiztosítási ellátás törvényi szabályozásával összefüggő indítványokkal.
Stumpf István kapta azt a beadványt is, amely az országgyűlési egyéni választókerületek szabályozásáról szólt. A rendeletet az Alkotmánybíróság tavaly év végén megsemmisítette, vagyis az országgyűlésnek idén december 31-ig új szabályokat kell elfogadnia a választókerületekről. Origo
2011. május 21., szombat
Magyar Nemzet: Elnök nélkül maradhat idén a Fővárosi Bíróság
[origo]
A Fővárosi Bíróság új elnöke kinevezésének gátja lehet a Magyar Nemzet szerint az a fideszes törvényjavaslat, amely szerint jövő év elejéig nem lehetne új bírói vezetőt választani. A Fővárosi Bíróság elnöke tavaly decemberben mondott le, helyére pályázatot írtak ki.
Várhatóan nem tudja majd kinevezni a Fővárosi Bíróság (FB) új elnökét Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, miután a fideszes Lázár János és Varga István pénteken beterjesztett törvényjavaslata értelmében 2012. január elsejéig nem lehetne kinevezni új bírósági vezetőt - írja a Magyar Nemzet. Gatter László, az FB előző elnöke tavaly december végén mondott le, a helyére kiírt első pályázat sikertelen volt. Baka András ezután hirdette meg a Fővárosi Bíróság vezető tisztségét, a pályázati határidő pénteken járt le - írja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, június 6-ára összehívták a budapesti bírók összbírói értekezletét, amitől az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke véleményt akar kérni a pályázók személyéről.
A törvénymódosítás miatt szakmai körökben úgy vélik, Baka András nem fogja tudni kinevezni az FB új elnökét, helyette megbízott vezetőt állít a tisztségre. Az új alkotmány nyomán a Fidesz bírósági reformot akar végrehajtani, erről később sarkalatos törvényt fogadnak el - mondta a lapnak Varga István előterjesztő. Szerinte a törvény megszavazása előtt nem lenne célszerű kinevezésekre sort keríteni, mert még nincs tisztázva, hogyan alakul a bírósági szervezet igazgatási rendszere.
A Fővárosi Bíróság új elnöke kinevezésének gátja lehet a Magyar Nemzet szerint az a fideszes törvényjavaslat, amely szerint jövő év elejéig nem lehetne új bírói vezetőt választani. A Fővárosi Bíróság elnöke tavaly decemberben mondott le, helyére pályázatot írtak ki.
Várhatóan nem tudja majd kinevezni a Fővárosi Bíróság (FB) új elnökét Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, miután a fideszes Lázár János és Varga István pénteken beterjesztett törvényjavaslata értelmében 2012. január elsejéig nem lehetne kinevezni új bírósági vezetőt - írja a Magyar Nemzet. Gatter László, az FB előző elnöke tavaly december végén mondott le, a helyére kiírt első pályázat sikertelen volt. Baka András ezután hirdette meg a Fővárosi Bíróság vezető tisztségét, a pályázati határidő pénteken járt le - írja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, június 6-ára összehívták a budapesti bírók összbírói értekezletét, amitől az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke véleményt akar kérni a pályázók személyéről.
A törvénymódosítás miatt szakmai körökben úgy vélik, Baka András nem fogja tudni kinevezni az FB új elnökét, helyette megbízott vezetőt állít a tisztségre. Az új alkotmány nyomán a Fidesz bírósági reformot akar végrehajtani, erről később sarkalatos törvényt fogadnak el - mondta a lapnak Varga István előterjesztő. Szerinte a törvény megszavazása előtt nem lenne célszerű kinevezésekre sort keríteni, mert még nincs tisztázva, hogyan alakul a bírósági szervezet igazgatási rendszere.
2011. május 17., kedd
A nyugdíjtörvény szétverésétől félve gyengíti a Fidesz az Ab-t
Hírszerző
Egy éven belül harmadszor írnák át a Fidesz-KDNP képviselői az alkotmány Alkotmánybíróságról szóló részét. Tavaly júniusban az alkotmánybíró-választás szabályait változtatták meg, októberben megtiltották, hogy a testület adó- és költségvetési kérdésekben döntsön, most az Ab felduzzasztását szorgalmazzák. Információnk szerint a Fidesz vezetése attól tart, hogy a 98 százalékos adóhoz hasonlóan az Ab a nyugdíjtörvényt is elkaszálja, ezért a mostani javaslattal a döntés elodázására törekszik.
A törvényjavaslat "az új Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében (…) szükséges módosításokat tartalmazza" - ezzel az indoklással terjesztették be Lázár János és Balsai István fideszes képviselők múlt hét pénteken azt a törvényjavaslatot, amely az Alkotmánybíróság (Ab) részleges átformálását január 1-e helyett négy hónappal előrehozza.
A tervezet indoklása szerint azért kell módosítani a még hatályos alkotmányt és az Ab-ról szóló törvényt, hogy a parlament által áprilisban elfogadott új alaptörvény hatálybalépéséig előkészítsék az adott intézmény átalakítását, illetve azért, hogy januárig a parlament hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az új alkotmányban foglaltak végrehajtásához.
A 98 százalékos különadót megsemmisítő Ab-határozat után egy héttel, május 13-án beterjesztett javaslat viszont csakis az Alkotmánybíróságot érintő változásokkal foglalkozik, pedig az új alaptörvény szerint januártól a bírósági rendszer és az ombudsmanok hivatala is jelentős mértékben átalakul - ezekről az intézményekről viszont nem tesz említést a tervezet.
Két héttel ezelőtt még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is másképp tervezte az átmeneti rendelkezések kidolgozását. A KIM április 27-i törvényalkotási menetrendje szerint az átmeneti szabályokat a szaktárca akarta beterjeszteni júniusban, ráadásul egyetlen törvénnyel rendezték volna az összes közhatalmi intézmény átalakítását. Lázár és Balsai egyéni indítványa azért is furcsa, mert a 98 százalékos adót elkaszáló Ab-határozat előtt még az a hír járta, hogy az egész csomagot elhalasztják szeptemberre, mert a kabinet nem akar több konfliktust felvállalni a tavaszi szezonban.
Vissza a jövőbe
"Egyszerűbb, gyorsabb egyéni képviselői indítvánnyal elfogadtatni az Alkotmánybíróságra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket, mint hosszú egyeztetéseket kívánó kormány-előterjesztéssel. De azért is kezeljük külön és hoztuk előre az Ab-t, mert a miniszterelnök-pártelnök így döntött" - mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás, miért hozták előre a törvénymódosítást.
Információink szerint az Ab közeljövőben várható döntéseinek kezelése már legalább két hete napirenden van a Fidesz elnökségében. A 98 százalékos adót érintő határozatról már két nappal a kihirdetése előtt tudott a nagyobbik kormánypárt vezetése, miként arról is vannak információik, hol tart éppen az Ab-nál megtámadott kormányzati intézkedések feldolgozása.
Azt több fideszes forrás is elismerte a Hírszerzőnek, hogy a pénteken beterjesztett Lázár-Balsai-féle törvénytervezet összefüggésben van azzal, hogy az Alkotmánybíróság másodszorra is megsemmisítette a különadót. Az Ab döntését Lázár János, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az utóbbi hetekben többször nyíltan bírálta, szerintük a határozat "az ország érdekeivel ellentétes", mert megakadályozza, hogy a kormány visszaszedje az előző ciklusban kifizetett, "erkölcstelen és pofátlan" végkielégítéseket.
Ám kormánypárti források a Fidesz vezetését nem az államkincstárat alig egymilliárd forinttal gazdagító különadó foglalkoztatja, sokkal inkább attól tartanak, hogy az Ab hasonló határozottsággal fog fellépni a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetését kimondó törvénnyel szemben is.
Kulcs a nyugdíjkasszákhoz
Az Alkotmánybíróság már kiszignálta az egyik bíróra a nyugdíjkasszák ügyét, amit ezen a héten is a napirendjére tűzött. Az Ab már több tárgyalási fordulón van túl, s bár nem kötik határidők, a testületen nagy a nyomás, hogy még idén hozzon döntést: eddig közel 240 indítvány érkezett a Donáti utcába (zömében magánszemélyek fordultak az Alkotmánybírósághoz, de a Stabilitási Pénztárszövetség, a Helsinki Bizottság és Mesterházy Attila MSZP-elnök is a testület állásfoglalását kérte).
Információink szerint az ügy vitája az Ab-ben még tart, határozathozatalra ősznél előbb nem lehet számítani. Ezt Sereg András, a testület szóvivője nem tudta megerősíteni, viszont azt elmondta, hogy idén július közepétől augusztus végéig - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - az Alkotmánybíróság ítélkezési szünetet tart, amikor csak indítványokat fogadnak, a döntéshozatal szünetel.
A Lázár és Balsai által pénteken beterjesztett alkotmánymódosító javaslat viszont kimondja, hogy az Ab tagságát már szeptembertől 11-ről 15-főre emelik, ezért a parlament július 31-ig megválasztja az öt új tagot (jelenleg 10 fővel működik az Ab, miután az egyik tagot, Trócsányi Lászlót a kabinet párizsi nagykövetnek delegálta).
A kormánypárti többség tavaly júniusban már változtatott az Alkotmánybíróságról szóló törvényen kimondva, hogy a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek tagokat (korábban minden frakciónak ugyanannyi delegáltja volt). Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel töltheti fel az Ab-t, az új tagok pedig az ítélkezési szünet után máris bekapcsolódhatnak a nyugdíjkassza-törvény vitájába.
Információink szerint a Fidesz vezetősége tisztában van azzal, hogy a már megválasztott tagokat nem lehet kívülről utasítani, ezért nem is arra törekszik, hogy saját embereivel töltse fel az Ab-t. A párt vezetése inkább abban reménykedik, hogy az új tagok vitába való bekacsolódása kitolja a döntéshozatalt 2012-re, amikor is hatályba lép az új alaptörvény, amely bebetonozza a Matolcsy György gazdasági miniszter által kialakított nyugdíjrendszert.
Az elnöki székre is pályáznak
Ugyanakkor Lázár és Balsai előrehoznák azt az új alkotmányba foglalt rendelkezést is, mely szerint az Alkotmánybíróság elnökét nem a testület, hanem az Országgyűlés választja minősített többséggel. Erre az átmeneti rendelkezésre azért van szükség, mert a jelenlegi elnöknek, Paczolay Péternek júliusban lejár a mandátuma, tehát az év végéig még az Ab dönthetett volna az utódjáról.
Korábban fideszes források a Hírszerzőnek azt mondták, hogy ők inkább Stumpf István alkotmánybírót, az első Orbán-kabinet kancelláriaminiszterét támogatnák, mintsem Paczolay újraválasztását. A Népszabadság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva hétfőn azt írta, hogy egyes kormánypárti politikusok Áder János néppárti európai parlamenti képviselőt látnák szívesen az Ab élén.
Az Ab-elnöknek fontos szerepe van a menetrend kialakításában, továbbá ő hívja össze és vezeti az testület teljes üléseit. Az Ab-ről szóló törvény szerint a határozatképesség feltétele, hogy az elnök - vagy helyettese - jelen legyen az üléseken, szavazategyenlőség esetén pedig az ő szava dönt.
Fülkeforradalom a Donáti utcában
A jelenlegi testületnek négy olyan tagja van, akit az előző években az MSZP és az SZDSZ javaslatára választott meg a parlament, a "mérleg nyelvét" az elnök, Paczolay jelenti, akit 2005-ben mindkét oldal támogatott.
Információink szerint a kormánypártok szakpolitikusai ragaszkodnak hozzá, hogy az Ab "erőviszonyai" is leképezzék a parlamenti arányokat, azaz a Fidesz-KDNP kétharmados arányát. Tény viszont, hogy az alkotmánybírók megválasztásukkor szeretik hangoztatni függetlenségüket, és gyakran másképp döntenek, mint ahogy azt az őket jelölő pártok elvárják tőlük.
A testületbe tavaly bekerült Stumpf például több fideszes kezdeményezésű törvény megsemmisítését is megszavazta - a 98 százalékos különadóét is. Szintén nehéz "belőni" Bihari Mihály nézeteit, aki 1994 és 1998 között MSZP-s országgyűlési képviselő volt, 1999-ben a szocialisták jelölték a testületbe, de tavaly már a Fidesz-KDNP jóvoltából került vissza az Ab-be. (Bihari MSZP-vel való viszonya akkor romlott meg, amikor az általa vezetett Alkotmánybíróság szabad utat engedett a Fidesz kezdeményezte 2008-as népszavazásnak).
A testület kibővítésének pénzügyi vonatkozásai is lesznek: a bírók miniszteri juttatásban részesülnek (bruttó 1,1 millió forint), és a stábjuk (tagonként 2-3 ember) fizetését is elő kell teremteni, az új irodákat is ki kell alakítani. Ám a Lázár és Balsai által beterjesztett átmeneti rendelkezések a pénzügyi következményekről nem tesznek említést, így egyelőre nem tudni, hogy a bővítés költségeit a kormány állja, vagy az Ab-nek kell kigazdálkodnia.
A diszkriminációs teszten csúszhat el a kasszatörvény
A december 31-ig hatályos alkotmány szerint elég nagy az Alkotmánybíróság mozgástere. Bár tavaly októberben a kormánypárti többség úgy korlátozta a testület jogköreit, hogy az Ab költségvetést és adónemeket érintő jogszabályokat csak alapjogi szempontból vizsgálhat felül, az alkotmánybírák a 98 százalékos adónál megtalálták a módját a jogszabály megsemmisítésének: szerintük sérti a méltóságot a végkielégítések visszamenőleges megadóztatása.
Egy, az ügy politikai vonatkozásai miatt névvel nyilatkozni nem akaró, az Ab döntéshozatali gyakorlatát és mechanizmusát jól ismerő alkotmányjogász a Hírszerzőnek azt mondta, kizárt, hogy az Ab a több mint 3000 milliárdos nyugdíjvagyont érintő teljes törvényt elkaszálná, mert ezzel csődbe juttatná az országot.
Viszont nem zárható ki, hogy a törvény egyes részeit megsemmisíti az Ab. A testület korábban is vizsgált már gazdasági vagy adóügyi jogszabályokat alapjogi szempontból. Még 1990-1991-ben dolgozta ki az Alkotmánybíróság azt a diszkriminációs tesztet, amelyre folyamatosan visszautalt az elmúlt két évtizedben. A privatizációról, majd a személyi jövedelemadóról szóló törvényeket vizsgálva a rendszerváltást követő években az Ab leszögezte, hogy homogén csoportra vonatkozó szabályozás esetén nem lehet különbséget tenni a jogalanyok között.
Márpedig a tavaly született nyugdíjtörvények szerint aki nem lép vissza az állami rendszerbe, bár továbbra is fizeti utána a munkáltatója az adóvá átkeresztelt nyugdíjjárulékot, nem szerez jogosultságot, tehát elveszíti állami nyugdíja közel 80 százalékát. Nem nehéz belátni, hogy az azonos szabályok szerint járulékkal terhelt munkavállalók jogi szempontból homogén csoportnak számítanak, viszont a nyugdíj kifizetésénél a pénztártagokat már diszkriminálnák - tehát nem zárható ki, hogy a törvény megbukik a teszten.
Kérdés persze, hogy miként dönt a testület, ha új tagokkal duzzasztják fel, illetve befolyásolja-e az Ab-t, hogy jövőre már egy más alkotmány szerint kell megvizsgálnia a vonatkozó törvényt - igaz, az új alaptörvény is tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Ám a törvény ezen passzusainak hatályon kívül helyezése nem járna olyan következményekkel, mint a teljes jogszabály elkaszálása: nem azonnali, csak jövőbeni nyugdíjkifizetéseket érintene.
Egy éven belül harmadszor írnák át a Fidesz-KDNP képviselői az alkotmány Alkotmánybíróságról szóló részét. Tavaly júniusban az alkotmánybíró-választás szabályait változtatták meg, októberben megtiltották, hogy a testület adó- és költségvetési kérdésekben döntsön, most az Ab felduzzasztását szorgalmazzák. Információnk szerint a Fidesz vezetése attól tart, hogy a 98 százalékos adóhoz hasonlóan az Ab a nyugdíjtörvényt is elkaszálja, ezért a mostani javaslattal a döntés elodázására törekszik.
A törvényjavaslat "az új Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében (…) szükséges módosításokat tartalmazza" - ezzel az indoklással terjesztették be Lázár János és Balsai István fideszes képviselők múlt hét pénteken azt a törvényjavaslatot, amely az Alkotmánybíróság (Ab) részleges átformálását január 1-e helyett négy hónappal előrehozza.
A tervezet indoklása szerint azért kell módosítani a még hatályos alkotmányt és az Ab-ról szóló törvényt, hogy a parlament által áprilisban elfogadott új alaptörvény hatálybalépéséig előkészítsék az adott intézmény átalakítását, illetve azért, hogy januárig a parlament hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az új alkotmányban foglaltak végrehajtásához.
A 98 százalékos különadót megsemmisítő Ab-határozat után egy héttel, május 13-án beterjesztett javaslat viszont csakis az Alkotmánybíróságot érintő változásokkal foglalkozik, pedig az új alaptörvény szerint januártól a bírósági rendszer és az ombudsmanok hivatala is jelentős mértékben átalakul - ezekről az intézményekről viszont nem tesz említést a tervezet.
Két héttel ezelőtt még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is másképp tervezte az átmeneti rendelkezések kidolgozását. A KIM április 27-i törvényalkotási menetrendje szerint az átmeneti szabályokat a szaktárca akarta beterjeszteni júniusban, ráadásul egyetlen törvénnyel rendezték volna az összes közhatalmi intézmény átalakítását. Lázár és Balsai egyéni indítványa azért is furcsa, mert a 98 százalékos adót elkaszáló Ab-határozat előtt még az a hír járta, hogy az egész csomagot elhalasztják szeptemberre, mert a kabinet nem akar több konfliktust felvállalni a tavaszi szezonban.
Vissza a jövőbe
"Egyszerűbb, gyorsabb egyéni képviselői indítvánnyal elfogadtatni az Alkotmánybíróságra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket, mint hosszú egyeztetéseket kívánó kormány-előterjesztéssel. De azért is kezeljük külön és hoztuk előre az Ab-t, mert a miniszterelnök-pártelnök így döntött" - mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás, miért hozták előre a törvénymódosítást.
Információink szerint az Ab közeljövőben várható döntéseinek kezelése már legalább két hete napirenden van a Fidesz elnökségében. A 98 százalékos adót érintő határozatról már két nappal a kihirdetése előtt tudott a nagyobbik kormánypárt vezetése, miként arról is vannak információik, hol tart éppen az Ab-nál megtámadott kormányzati intézkedések feldolgozása.
Azt több fideszes forrás is elismerte a Hírszerzőnek, hogy a pénteken beterjesztett Lázár-Balsai-féle törvénytervezet összefüggésben van azzal, hogy az Alkotmánybíróság másodszorra is megsemmisítette a különadót. Az Ab döntését Lázár János, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az utóbbi hetekben többször nyíltan bírálta, szerintük a határozat "az ország érdekeivel ellentétes", mert megakadályozza, hogy a kormány visszaszedje az előző ciklusban kifizetett, "erkölcstelen és pofátlan" végkielégítéseket.
Ám kormánypárti források a Fidesz vezetését nem az államkincstárat alig egymilliárd forinttal gazdagító különadó foglalkoztatja, sokkal inkább attól tartanak, hogy az Ab hasonló határozottsággal fog fellépni a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetését kimondó törvénnyel szemben is.
Kulcs a nyugdíjkasszákhoz
Az Alkotmánybíróság már kiszignálta az egyik bíróra a nyugdíjkasszák ügyét, amit ezen a héten is a napirendjére tűzött. Az Ab már több tárgyalási fordulón van túl, s bár nem kötik határidők, a testületen nagy a nyomás, hogy még idén hozzon döntést: eddig közel 240 indítvány érkezett a Donáti utcába (zömében magánszemélyek fordultak az Alkotmánybírósághoz, de a Stabilitási Pénztárszövetség, a Helsinki Bizottság és Mesterházy Attila MSZP-elnök is a testület állásfoglalását kérte).
Információink szerint az ügy vitája az Ab-ben még tart, határozathozatalra ősznél előbb nem lehet számítani. Ezt Sereg András, a testület szóvivője nem tudta megerősíteni, viszont azt elmondta, hogy idén július közepétől augusztus végéig - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - az Alkotmánybíróság ítélkezési szünetet tart, amikor csak indítványokat fogadnak, a döntéshozatal szünetel.
A Lázár és Balsai által pénteken beterjesztett alkotmánymódosító javaslat viszont kimondja, hogy az Ab tagságát már szeptembertől 11-ről 15-főre emelik, ezért a parlament július 31-ig megválasztja az öt új tagot (jelenleg 10 fővel működik az Ab, miután az egyik tagot, Trócsányi Lászlót a kabinet párizsi nagykövetnek delegálta).
A kormánypárti többség tavaly júniusban már változtatott az Alkotmánybíróságról szóló törvényen kimondva, hogy a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek tagokat (korábban minden frakciónak ugyanannyi delegáltja volt). Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel töltheti fel az Ab-t, az új tagok pedig az ítélkezési szünet után máris bekapcsolódhatnak a nyugdíjkassza-törvény vitájába.
Információink szerint a Fidesz vezetősége tisztában van azzal, hogy a már megválasztott tagokat nem lehet kívülről utasítani, ezért nem is arra törekszik, hogy saját embereivel töltse fel az Ab-t. A párt vezetése inkább abban reménykedik, hogy az új tagok vitába való bekacsolódása kitolja a döntéshozatalt 2012-re, amikor is hatályba lép az új alaptörvény, amely bebetonozza a Matolcsy György gazdasági miniszter által kialakított nyugdíjrendszert.
Az elnöki székre is pályáznak
Ugyanakkor Lázár és Balsai előrehoznák azt az új alkotmányba foglalt rendelkezést is, mely szerint az Alkotmánybíróság elnökét nem a testület, hanem az Országgyűlés választja minősített többséggel. Erre az átmeneti rendelkezésre azért van szükség, mert a jelenlegi elnöknek, Paczolay Péternek júliusban lejár a mandátuma, tehát az év végéig még az Ab dönthetett volna az utódjáról.
Korábban fideszes források a Hírszerzőnek azt mondták, hogy ők inkább Stumpf István alkotmánybírót, az első Orbán-kabinet kancelláriaminiszterét támogatnák, mintsem Paczolay újraválasztását. A Népszabadság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva hétfőn azt írta, hogy egyes kormánypárti politikusok Áder János néppárti európai parlamenti képviselőt látnák szívesen az Ab élén.
Az Ab-elnöknek fontos szerepe van a menetrend kialakításában, továbbá ő hívja össze és vezeti az testület teljes üléseit. Az Ab-ről szóló törvény szerint a határozatképesség feltétele, hogy az elnök - vagy helyettese - jelen legyen az üléseken, szavazategyenlőség esetén pedig az ő szava dönt.
Fülkeforradalom a Donáti utcában
A jelenlegi testületnek négy olyan tagja van, akit az előző években az MSZP és az SZDSZ javaslatára választott meg a parlament, a "mérleg nyelvét" az elnök, Paczolay jelenti, akit 2005-ben mindkét oldal támogatott.
Információink szerint a kormánypártok szakpolitikusai ragaszkodnak hozzá, hogy az Ab "erőviszonyai" is leképezzék a parlamenti arányokat, azaz a Fidesz-KDNP kétharmados arányát. Tény viszont, hogy az alkotmánybírók megválasztásukkor szeretik hangoztatni függetlenségüket, és gyakran másképp döntenek, mint ahogy azt az őket jelölő pártok elvárják tőlük.
A testületbe tavaly bekerült Stumpf például több fideszes kezdeményezésű törvény megsemmisítését is megszavazta - a 98 százalékos különadóét is. Szintén nehéz "belőni" Bihari Mihály nézeteit, aki 1994 és 1998 között MSZP-s országgyűlési képviselő volt, 1999-ben a szocialisták jelölték a testületbe, de tavaly már a Fidesz-KDNP jóvoltából került vissza az Ab-be. (Bihari MSZP-vel való viszonya akkor romlott meg, amikor az általa vezetett Alkotmánybíróság szabad utat engedett a Fidesz kezdeményezte 2008-as népszavazásnak).
A testület kibővítésének pénzügyi vonatkozásai is lesznek: a bírók miniszteri juttatásban részesülnek (bruttó 1,1 millió forint), és a stábjuk (tagonként 2-3 ember) fizetését is elő kell teremteni, az új irodákat is ki kell alakítani. Ám a Lázár és Balsai által beterjesztett átmeneti rendelkezések a pénzügyi következményekről nem tesznek említést, így egyelőre nem tudni, hogy a bővítés költségeit a kormány állja, vagy az Ab-nek kell kigazdálkodnia.
A diszkriminációs teszten csúszhat el a kasszatörvény
A december 31-ig hatályos alkotmány szerint elég nagy az Alkotmánybíróság mozgástere. Bár tavaly októberben a kormánypárti többség úgy korlátozta a testület jogköreit, hogy az Ab költségvetést és adónemeket érintő jogszabályokat csak alapjogi szempontból vizsgálhat felül, az alkotmánybírák a 98 százalékos adónál megtalálták a módját a jogszabály megsemmisítésének: szerintük sérti a méltóságot a végkielégítések visszamenőleges megadóztatása.
Egy, az ügy politikai vonatkozásai miatt névvel nyilatkozni nem akaró, az Ab döntéshozatali gyakorlatát és mechanizmusát jól ismerő alkotmányjogász a Hírszerzőnek azt mondta, kizárt, hogy az Ab a több mint 3000 milliárdos nyugdíjvagyont érintő teljes törvényt elkaszálná, mert ezzel csődbe juttatná az országot.
Viszont nem zárható ki, hogy a törvény egyes részeit megsemmisíti az Ab. A testület korábban is vizsgált már gazdasági vagy adóügyi jogszabályokat alapjogi szempontból. Még 1990-1991-ben dolgozta ki az Alkotmánybíróság azt a diszkriminációs tesztet, amelyre folyamatosan visszautalt az elmúlt két évtizedben. A privatizációról, majd a személyi jövedelemadóról szóló törvényeket vizsgálva a rendszerváltást követő években az Ab leszögezte, hogy homogén csoportra vonatkozó szabályozás esetén nem lehet különbséget tenni a jogalanyok között.
Márpedig a tavaly született nyugdíjtörvények szerint aki nem lép vissza az állami rendszerbe, bár továbbra is fizeti utána a munkáltatója az adóvá átkeresztelt nyugdíjjárulékot, nem szerez jogosultságot, tehát elveszíti állami nyugdíja közel 80 százalékát. Nem nehéz belátni, hogy az azonos szabályok szerint járulékkal terhelt munkavállalók jogi szempontból homogén csoportnak számítanak, viszont a nyugdíj kifizetésénél a pénztártagokat már diszkriminálnák - tehát nem zárható ki, hogy a törvény megbukik a teszten.
Kérdés persze, hogy miként dönt a testület, ha új tagokkal duzzasztják fel, illetve befolyásolja-e az Ab-t, hogy jövőre már egy más alkotmány szerint kell megvizsgálnia a vonatkozó törvényt - igaz, az új alaptörvény is tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Ám a törvény ezen passzusainak hatályon kívül helyezése nem járna olyan következményekkel, mint a teljes jogszabály elkaszálása: nem azonnali, csak jövőbeni nyugdíjkifizetéseket érintene.
2011. május 15., vasárnap
Baka: A hatékony bíráskodáshoz elengedhetetlen az együttműködés
MTI
Baka András nem számít arra, hogy az új alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria felállításával összefüggésben jövőre már új vezetője lesz a magyar igazságszolgáltatásnak.
A főbíró az MTI érdeklődésére azt nyilatkozta: ezt a kérdést ugyan nem neki kellene feltenni, de az a véleménye, hogy egy uniós tagállamban, demokratikus jogállamban még a felvetése is elfogadhatatlan annak, hogy egy független alkotmányos intézmény élén álló, minősített parlamenti többséggel megválasztott közjogi tisztségviselőt hivatali idejének lejárta előtt menesszenek, még akkor is, ha ennek jogi feltételei megteremthetők.
Az Országgyűlés 2009 júniusában az akkor kormányzó szocialisták és ellenzékben lévő Fidesz támogatásával, összesen 309 igen szavazattal választotta meg a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökévé Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét, Baka Andrást, akinek hatéves mandátuma 2015 júniusában jár le.
Azzal kapcsolatban, hogy az új alaptörvény nyitva hagyja a kérdést: az OIT-nál maradnak, vagy az igazságügyi tárcához kerülnek át a bírósági igazgatási hatáskörök, a főbíró kifejtette, hogy a végrehajtó hatalomhoz rendelt bírósági igazgatás intézményesíti az ítélkezésbe történő politikai beavatkozás lehetőségét, hiszen a bírósági vezetők kinevezésétől a bírósági épületek állapotáig a bírák munkakörülményeit alapvetően meghatározó kérdésekben kerülne a döntési jogkör egy másik hatalmi ághoz.
Autonómia vs. függetlenség
Az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalására hivatkozva Baka András kifejtette: a nagy múltú demokráciákban a miniszteriális igazgatás mellett sem kell tartani attól, hogy a végrehajtó hatalom kísértést érezzen az igazságszolgáltatás befolyásolására, hiszen ott pártállástól függetlenül minden politikai szereplő elutasítja, hogy bármilyen hatalmi tényező az alkotmányos intézmények függetlenségét csorbítsa. Az új demokráciákban azonban, ahol a jogállami hagyományok, demokratikus szokások, a közjogi gondolkodás és értékek még nem szilárdak, fontos, hogy a harmadik hatalmi ág személyi kérdéseiben olyan testületek döntsenek, ahol maguk a bírák vannak többségben, hogy elejét vegyék a bírói függetlenséget csorbító próbálkozásoknak.
Ezen túlmenően a főbíró szerint a magyar bírósági igazgatás végrehajtó hatalomhoz telepítése ellen szól az az érv is, hogy abban az esetben a jelenlegi szabályozás szerint az ügyészség, élén a legfőbb ügyésszel nagyobb függetlenséget élvezne a bíróságoknál, ami az európai közjogi hagyományokkal teljes mértékben ellentétes. A bíróságok minisztériumi és bírósági önkormányzati igazgatására egyaránt van példa Európában, ahogy az igazságügyi tárcába tagolt és az önálló ügyészségre is, az azonban teljességgel példátlan, hogy a vádhatóság, élén a parlament által választott legfőbb ügyésszel, nagyobb függetlenséget élvezzen, mint az igazgatását tekintve az igazságügyi tárcához csatolt harmadik hatalmi ág. Az ügyészségnél az autonómia, a bíróságnál azonban a függetlenség a követelmény.
A bírósági igazgatás esetleges átalakításával összefüggésben Baka András leszögezte azt is, hogy a bírósági szervezet hatékonysága Magyarországon az elmúlt száz évben kialakult helyzet miatt nem azon múlik, hogy az OIT vagy az igazságügyi tárca feladata-e az igazgatás. Ez álkérdés, az igazgatási feladatok és hatáskörök ide vagy oda telepítése, vagy visszatelepítgetése pótcselekvés, hiszen sok évtizedes lemaradások vannak, amiket nem lehet a napi ügyek vitelére szabott igazgatási intézményekkel megoldani, legyenek azok akár bírósági önkormányzati, akár miniszteriális jellegűek. Itt alapvető strukturális átalakításokra és többletforrásokra van szükség - hangsúlyozta a főbíró, példaként említve a központi régió problémáját.
Felosztani a Fővárosi Bíróságot
A fővárosi és a Pest megyei bíróságon összpontosul az ország bírósági ügyeinek harmada, sőt egyes ügytípusokban, például a cégekkel kapcsolatos eljárásokban, gazdasági perekben még ennél is sokkal magasabb ez az arány. Baka András emlékeztetett arra, hogy a főváros igazságszolgáltatása Budapest világvárossá, milliós metropolisszá duzzadásával már a két világháború közötti időszakban "elúszott", és ez probléma az 50-es évek centralizálós intézkedései miatt csak tovább fokozódott. Ezért itt ma már csak radikális szervezeti változtatásokkal lehet eredményeket felmutatni.
A főbíró szerint eljárási intézkedések sora mellett immár elkerülhetetlen a Fővárosi Bíróság két vagy akár három részre osztása. Még ha az utóbbi megoldást választják, akkor is a Pest megyeivel együtt az ország 4 legnagyobb bírósága működne tovább a központi régióban.
Az ilyen strukturális átalakítások azonban már messze meghaladják az OIT - vagy bármely más, akár az igazságügyi tárca keretei között működő - igazgatási szerv hatásköreit. Csakúgy, mint a finanszírozás problémája, amelyhez politikai akarat és megfelelő gazdasági helyzet szükséges. Jelenleg Magyarország a nemzeti össztermék 0,73 százalékát költi a bíróságokra, az uniós átlag 0,83 százalék. Hosszabb távon nyilvánvalóan közelíteni kell a magyar igazságszolgáltatás költségvetési pozícióit az uniós átlaghoz - fejtette ki Baka András. Románia 0,99, Szlovákia 1,2, Lengyelország pedig 1,8 százalékot fordít a nemzeti jövedelméből az igazságszolgáltatásra.
A megválasztása óta eltelt két évet összegezve a főbíró elmondta, hogy határozott reformprogrammal vágott neki hatéves mandátumának. Ennek lényege egy korszerűbb, hatékonyabb igazságszolgáltatás, az európai megoldásokra és a megalapozott kritikákra nyitottabb bíróság kialakítása volt, ami az igazgatásban az OIT és az OIT Hivatalának korszerűsítését és a bírósági vezetők ellenőrzésének megteremtését jelentette, továbbá tartalmazta az egyes bírák - független ítélkezést nem sértő - rendszeres értékelését, kötelező továbbképzését, valamint a fegyelmi ügyeiket intéző szolgálati bíróság létrehozását.
Baka András elmondta: alapvető cél volt, hogy az OIT-ban ne legyenek felülreprezentálva azok a megyei bírósági elnökök, akiknek munkáját éppen ez a testület ellenőrzi, ehelyett mind a négy bírósági szint - a városi, a megyei, az ítélőtáblai és a legfelsőbb bírósági - egyaránt képviseltesse magát. Ezek a törekvések eredményesek voltak, az OIT és hivatala megújult, köszönhetően annak is, hogy a reformfolyamatot támogatta a parlamenti többség a bírósági vezetők javaslatai alapján tavaly decemberben elfogatott gyorsító csomaggal, amely többek között hatékonyabbá tette az OIT-t, megalkotta a bírói életpályamodellt, és az eljárási törvények módosításával a perek gyorsítását is szolgálta.
A főbíró hozzátette: a parlamenti többség a bíróságok krónikus alulfinanszírozottságának enyhítésére is tett lépéseket, amikor 4,4 milliárd forinttal megemelte a 2011-es költségvetést, igaz, ez inkább szimbolikus, gesztusértékű segítség volt, hiszen 3,66 milliárdot nyomban zároltak is.
A költségvetés maradt, a munka több lett
A bíróságok költségvetése 2004 óta nem emelkedett, miközben az eltelt hat év alatt az ügyek száma 1,2 millióról 1,7 millióra nőtt.
A gyorsító csomag és a költségvetés elfogadása után azonban megszakadt a korábbi együttműködés a jogalkotás és a harmadik hatalmi ág között, ennek kedvezőtlen hatásai elsősorban az alkotmányozási folyamatban jelentkeztek - mondta a főbíró.
Az LB tavaly ősszel eljuttatta javaslatait az Országgyűlésnek a bíróságok alaptörvényi szintű szabályozásával kapcsolatban - idézte fel Baka András, hozzátéve, hogy idén tavasszal maga is felszólalt e témában a parlamentben, ám mindennek kevés visszhangja volt.
Az alkotmány előkészítése során semmiféle konkrét egyeztetés, szakmai véleménycsere nem volt a jogalkotó és a harmadik hatalmi ág vezetői között, ami az európai jogállami elvekkel, szokásokkal nehezen hozható összhangba - jegyezte meg Baka András, aki magyar főbíróvá választása előtt 17 éven át a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és egyik vezetője volt.
Baka András példaként említette, hogy az alaptörvény parlamenti tárgyalásának utolsó napjaiban benyújtott egyik egyéni képviselői módosító javaslat nyomán a bírói nyugdíjkorhatárt a mindenkori öregségi nyugdíj korhatárához igazították, ami ellentétes a 140 éves magyar jogi hagyománnyal és minden európai tendenciával. Ennek ellenére szükségességével kapcsolatban semmiféle hiteles magyarázat nem hangzott el.
Mégsem annyira a döntés tartalma, sokkal inkább annak módja, a kérdés az érintettekkel történő mindenfajta szakmai konzultációt és hatásvizsgálatokat nélkülöző rapid lezárása az, ami megalázó, rendkívüli bizonytalanságot okoz a bírák körében, és sértheti az igazságszolgáltatás függetlenségét - mondta a főbíró.
Annak érdekében, hogy a bírósági rendszer napi működésében ne okozzon ez a rendelkezés súlyos problémákat, Baka András szerint megfelelő átmeneti szabályok szükségesek, amelyek kellő felkészülési időt adnak a bíráknak és a bírósági szervezetnek, hiszen a jövő évben nyugdíjba vonuló 280 bíró mintegy 40 ezer átszignálandó ügyet hagy maga után, ahol az új bírók elé kerülő, elölről kezdődő büntető, de a polgári-gazdasági eljárásokban is legkevesebb másfél-két éves csúszásra lehet számítani.
A bírói nyugdíjkorhatár alkotmányban történő leszállítása nem csupán január elsejei hatálybalépésétől érezteti kedvezőtlen hatásait, hiszen sok bíró már jelezte, hogy máris nyugdíjba vonulna, hogy felmentési idejét még ebben az évben kitölthesse.
A főbíró megjegyezte, hogy a korábbi sajtóhírekkel ellentétben a jelenlegi szabályozásból inkább az következik, hogy jövőre a bírói nyugdíjkorhatár 70 évről nem 62-re, hanem az általános öregségi nyugdíjkorhatárnak megfelelő 65 évre csökken. Ez a megoldás egyszerű átmeneti szabály megalkotásával megvalósítható lenne, és biztosíthatná a viszonylag zökkenőmentes működést.
"Az alaptörvényből átfogó következtetéseket nem lehet levonni az igazságszolgáltatás jövőjét illetően, a sarkalatos törvényekből derülnek majd ki a lényeges kérdéseket eldöntő rendelkezések, részletszabályok. Nagyon bízom abban, hogy az ott felmerülő szakmai problémákról már lesznek előzetes szakmai egyeztetések a két hatalmi ág között" - mondta Baka András főbíró.
Baka András nem számít arra, hogy az új alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria felállításával összefüggésben jövőre már új vezetője lesz a magyar igazságszolgáltatásnak.
A főbíró az MTI érdeklődésére azt nyilatkozta: ezt a kérdést ugyan nem neki kellene feltenni, de az a véleménye, hogy egy uniós tagállamban, demokratikus jogállamban még a felvetése is elfogadhatatlan annak, hogy egy független alkotmányos intézmény élén álló, minősített parlamenti többséggel megválasztott közjogi tisztségviselőt hivatali idejének lejárta előtt menesszenek, még akkor is, ha ennek jogi feltételei megteremthetők.
Az Országgyűlés 2009 júniusában az akkor kormányzó szocialisták és ellenzékben lévő Fidesz támogatásával, összesen 309 igen szavazattal választotta meg a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökévé Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét, Baka Andrást, akinek hatéves mandátuma 2015 júniusában jár le.
Azzal kapcsolatban, hogy az új alaptörvény nyitva hagyja a kérdést: az OIT-nál maradnak, vagy az igazságügyi tárcához kerülnek át a bírósági igazgatási hatáskörök, a főbíró kifejtette, hogy a végrehajtó hatalomhoz rendelt bírósági igazgatás intézményesíti az ítélkezésbe történő politikai beavatkozás lehetőségét, hiszen a bírósági vezetők kinevezésétől a bírósági épületek állapotáig a bírák munkakörülményeit alapvetően meghatározó kérdésekben kerülne a döntési jogkör egy másik hatalmi ághoz.
Autonómia vs. függetlenség
Az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalására hivatkozva Baka András kifejtette: a nagy múltú demokráciákban a miniszteriális igazgatás mellett sem kell tartani attól, hogy a végrehajtó hatalom kísértést érezzen az igazságszolgáltatás befolyásolására, hiszen ott pártállástól függetlenül minden politikai szereplő elutasítja, hogy bármilyen hatalmi tényező az alkotmányos intézmények függetlenségét csorbítsa. Az új demokráciákban azonban, ahol a jogállami hagyományok, demokratikus szokások, a közjogi gondolkodás és értékek még nem szilárdak, fontos, hogy a harmadik hatalmi ág személyi kérdéseiben olyan testületek döntsenek, ahol maguk a bírák vannak többségben, hogy elejét vegyék a bírói függetlenséget csorbító próbálkozásoknak.
Ezen túlmenően a főbíró szerint a magyar bírósági igazgatás végrehajtó hatalomhoz telepítése ellen szól az az érv is, hogy abban az esetben a jelenlegi szabályozás szerint az ügyészség, élén a legfőbb ügyésszel nagyobb függetlenséget élvezne a bíróságoknál, ami az európai közjogi hagyományokkal teljes mértékben ellentétes. A bíróságok minisztériumi és bírósági önkormányzati igazgatására egyaránt van példa Európában, ahogy az igazságügyi tárcába tagolt és az önálló ügyészségre is, az azonban teljességgel példátlan, hogy a vádhatóság, élén a parlament által választott legfőbb ügyésszel, nagyobb függetlenséget élvezzen, mint az igazgatását tekintve az igazságügyi tárcához csatolt harmadik hatalmi ág. Az ügyészségnél az autonómia, a bíróságnál azonban a függetlenség a követelmény.
A bírósági igazgatás esetleges átalakításával összefüggésben Baka András leszögezte azt is, hogy a bírósági szervezet hatékonysága Magyarországon az elmúlt száz évben kialakult helyzet miatt nem azon múlik, hogy az OIT vagy az igazságügyi tárca feladata-e az igazgatás. Ez álkérdés, az igazgatási feladatok és hatáskörök ide vagy oda telepítése, vagy visszatelepítgetése pótcselekvés, hiszen sok évtizedes lemaradások vannak, amiket nem lehet a napi ügyek vitelére szabott igazgatási intézményekkel megoldani, legyenek azok akár bírósági önkormányzati, akár miniszteriális jellegűek. Itt alapvető strukturális átalakításokra és többletforrásokra van szükség - hangsúlyozta a főbíró, példaként említve a központi régió problémáját.
Felosztani a Fővárosi Bíróságot
A fővárosi és a Pest megyei bíróságon összpontosul az ország bírósági ügyeinek harmada, sőt egyes ügytípusokban, például a cégekkel kapcsolatos eljárásokban, gazdasági perekben még ennél is sokkal magasabb ez az arány. Baka András emlékeztetett arra, hogy a főváros igazságszolgáltatása Budapest világvárossá, milliós metropolisszá duzzadásával már a két világháború közötti időszakban "elúszott", és ez probléma az 50-es évek centralizálós intézkedései miatt csak tovább fokozódott. Ezért itt ma már csak radikális szervezeti változtatásokkal lehet eredményeket felmutatni.
A főbíró szerint eljárási intézkedések sora mellett immár elkerülhetetlen a Fővárosi Bíróság két vagy akár három részre osztása. Még ha az utóbbi megoldást választják, akkor is a Pest megyeivel együtt az ország 4 legnagyobb bírósága működne tovább a központi régióban.
Az ilyen strukturális átalakítások azonban már messze meghaladják az OIT - vagy bármely más, akár az igazságügyi tárca keretei között működő - igazgatási szerv hatásköreit. Csakúgy, mint a finanszírozás problémája, amelyhez politikai akarat és megfelelő gazdasági helyzet szükséges. Jelenleg Magyarország a nemzeti össztermék 0,73 százalékát költi a bíróságokra, az uniós átlag 0,83 százalék. Hosszabb távon nyilvánvalóan közelíteni kell a magyar igazságszolgáltatás költségvetési pozícióit az uniós átlaghoz - fejtette ki Baka András. Románia 0,99, Szlovákia 1,2, Lengyelország pedig 1,8 százalékot fordít a nemzeti jövedelméből az igazságszolgáltatásra.
A megválasztása óta eltelt két évet összegezve a főbíró elmondta, hogy határozott reformprogrammal vágott neki hatéves mandátumának. Ennek lényege egy korszerűbb, hatékonyabb igazságszolgáltatás, az európai megoldásokra és a megalapozott kritikákra nyitottabb bíróság kialakítása volt, ami az igazgatásban az OIT és az OIT Hivatalának korszerűsítését és a bírósági vezetők ellenőrzésének megteremtését jelentette, továbbá tartalmazta az egyes bírák - független ítélkezést nem sértő - rendszeres értékelését, kötelező továbbképzését, valamint a fegyelmi ügyeiket intéző szolgálati bíróság létrehozását.
Baka András elmondta: alapvető cél volt, hogy az OIT-ban ne legyenek felülreprezentálva azok a megyei bírósági elnökök, akiknek munkáját éppen ez a testület ellenőrzi, ehelyett mind a négy bírósági szint - a városi, a megyei, az ítélőtáblai és a legfelsőbb bírósági - egyaránt képviseltesse magát. Ezek a törekvések eredményesek voltak, az OIT és hivatala megújult, köszönhetően annak is, hogy a reformfolyamatot támogatta a parlamenti többség a bírósági vezetők javaslatai alapján tavaly decemberben elfogatott gyorsító csomaggal, amely többek között hatékonyabbá tette az OIT-t, megalkotta a bírói életpályamodellt, és az eljárási törvények módosításával a perek gyorsítását is szolgálta.
A főbíró hozzátette: a parlamenti többség a bíróságok krónikus alulfinanszírozottságának enyhítésére is tett lépéseket, amikor 4,4 milliárd forinttal megemelte a 2011-es költségvetést, igaz, ez inkább szimbolikus, gesztusértékű segítség volt, hiszen 3,66 milliárdot nyomban zároltak is.
A költségvetés maradt, a munka több lett
A bíróságok költségvetése 2004 óta nem emelkedett, miközben az eltelt hat év alatt az ügyek száma 1,2 millióról 1,7 millióra nőtt.
A gyorsító csomag és a költségvetés elfogadása után azonban megszakadt a korábbi együttműködés a jogalkotás és a harmadik hatalmi ág között, ennek kedvezőtlen hatásai elsősorban az alkotmányozási folyamatban jelentkeztek - mondta a főbíró.
Az LB tavaly ősszel eljuttatta javaslatait az Országgyűlésnek a bíróságok alaptörvényi szintű szabályozásával kapcsolatban - idézte fel Baka András, hozzátéve, hogy idén tavasszal maga is felszólalt e témában a parlamentben, ám mindennek kevés visszhangja volt.
Az alkotmány előkészítése során semmiféle konkrét egyeztetés, szakmai véleménycsere nem volt a jogalkotó és a harmadik hatalmi ág vezetői között, ami az európai jogállami elvekkel, szokásokkal nehezen hozható összhangba - jegyezte meg Baka András, aki magyar főbíróvá választása előtt 17 éven át a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és egyik vezetője volt.
Baka András példaként említette, hogy az alaptörvény parlamenti tárgyalásának utolsó napjaiban benyújtott egyik egyéni képviselői módosító javaslat nyomán a bírói nyugdíjkorhatárt a mindenkori öregségi nyugdíj korhatárához igazították, ami ellentétes a 140 éves magyar jogi hagyománnyal és minden európai tendenciával. Ennek ellenére szükségességével kapcsolatban semmiféle hiteles magyarázat nem hangzott el.
Mégsem annyira a döntés tartalma, sokkal inkább annak módja, a kérdés az érintettekkel történő mindenfajta szakmai konzultációt és hatásvizsgálatokat nélkülöző rapid lezárása az, ami megalázó, rendkívüli bizonytalanságot okoz a bírák körében, és sértheti az igazságszolgáltatás függetlenségét - mondta a főbíró.
Annak érdekében, hogy a bírósági rendszer napi működésében ne okozzon ez a rendelkezés súlyos problémákat, Baka András szerint megfelelő átmeneti szabályok szükségesek, amelyek kellő felkészülési időt adnak a bíráknak és a bírósági szervezetnek, hiszen a jövő évben nyugdíjba vonuló 280 bíró mintegy 40 ezer átszignálandó ügyet hagy maga után, ahol az új bírók elé kerülő, elölről kezdődő büntető, de a polgári-gazdasági eljárásokban is legkevesebb másfél-két éves csúszásra lehet számítani.
A bírói nyugdíjkorhatár alkotmányban történő leszállítása nem csupán január elsejei hatálybalépésétől érezteti kedvezőtlen hatásait, hiszen sok bíró már jelezte, hogy máris nyugdíjba vonulna, hogy felmentési idejét még ebben az évben kitölthesse.
A főbíró megjegyezte, hogy a korábbi sajtóhírekkel ellentétben a jelenlegi szabályozásból inkább az következik, hogy jövőre a bírói nyugdíjkorhatár 70 évről nem 62-re, hanem az általános öregségi nyugdíjkorhatárnak megfelelő 65 évre csökken. Ez a megoldás egyszerű átmeneti szabály megalkotásával megvalósítható lenne, és biztosíthatná a viszonylag zökkenőmentes működést.
"Az alaptörvényből átfogó következtetéseket nem lehet levonni az igazságszolgáltatás jövőjét illetően, a sarkalatos törvényekből derülnek majd ki a lényeges kérdéseket eldöntő rendelkezések, részletszabályok. Nagyon bízom abban, hogy az ott felmerülő szakmai problémákról már lesznek előzetes szakmai egyeztetések a két hatalmi ág között" - mondta Baka András főbíró.
2011. május 14., szombat
Stumpf vagy Áder lehet ősztől az AB elnöke
Alkotmánybíróság - A Fidesz átszabja az egész testületet
Előrehozza június 31-ig az Alkotmánybíróság létszámának tizenöt főre emelését és a testület elnökének parlamenti megválasztását a Fidesz–KDNP kétharmados többsége. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke pénteken nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást.
Bednárik Imre–Csuhaj Ildikó| Népszabadság| 2011. május 14.
Az új alkotmány rendelkezik arról, hogy a jelenlegi 11-ről 15 főre emelkedik az Alkotmánybíróság létszáma, valamint a testület elnökét az eddigi gyakorlattól eltérően nem a tagok egymás közül, hanem az Országgyűlés választja meg. Az új alkotmány 2012. január 1-jén lép hatályba, eddig szakmai és politikai körökben azzal számoltak, hogy jövőre növelik a testület létszámát, és még három évig Paczolay Péter marad a testület elnöke, miután az alkotmánybírók idén nyáron, mandátumának lejártával újraválasztják.
A Lázár–Balsai javaslat, amelyet a Fidesz–KDNP kétharmados többsége nyilvánvalóan hamarosan meg is szavaz, teljesen átalakítja a tervezett forgatókönyvet. Július 31-ig megválasztják a most hiányzó öt tagot és az új elnököt, aki szeptember elsejével foglalja el hivatalát. A javaslat rögzíti, hogy a hivatalban lévő elnök, Paczolay mandátumát szeptember elejéig meghosszabbítják, hogy ne maradjon elnök nélkül a testület.
Pár hete még voltak olyan fideszesek, akik azt valószínűsítették, hogy akár Paczolay maradhat az AB elnöke. Most viszont egy bennfentes fideszes forrás már úgy fogalmazott: „erre ne vegyenek mérget”. Arra, hogy kizárható-e, hogy Áder János (képünkön) európai parlamenti képviselő neve is felmerülhet a posztra – noha Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére a választójogi reformot fogja koordinálni – munkatársunknak úgy válaszoltak: „semmi sem zárható ki, mert nevek röpködnek, mások mellett Stumpf Istváné is”. Stumpfot a kormányváltás után választották alkotmánybíróvá, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt.
Előrehozza június 31-ig az Alkotmánybíróság létszámának tizenöt főre emelését és a testület elnökének parlamenti megválasztását a Fidesz–KDNP kétharmados többsége. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke pénteken nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást.
Bednárik Imre–Csuhaj Ildikó| Népszabadság| 2011. május 14.
Az új alkotmány rendelkezik arról, hogy a jelenlegi 11-ről 15 főre emelkedik az Alkotmánybíróság létszáma, valamint a testület elnökét az eddigi gyakorlattól eltérően nem a tagok egymás közül, hanem az Országgyűlés választja meg. Az új alkotmány 2012. január 1-jén lép hatályba, eddig szakmai és politikai körökben azzal számoltak, hogy jövőre növelik a testület létszámát, és még három évig Paczolay Péter marad a testület elnöke, miután az alkotmánybírók idén nyáron, mandátumának lejártával újraválasztják.
A Lázár–Balsai javaslat, amelyet a Fidesz–KDNP kétharmados többsége nyilvánvalóan hamarosan meg is szavaz, teljesen átalakítja a tervezett forgatókönyvet. Július 31-ig megválasztják a most hiányzó öt tagot és az új elnököt, aki szeptember elsejével foglalja el hivatalát. A javaslat rögzíti, hogy a hivatalban lévő elnök, Paczolay mandátumát szeptember elejéig meghosszabbítják, hogy ne maradjon elnök nélkül a testület.
Pár hete még voltak olyan fideszesek, akik azt valószínűsítették, hogy akár Paczolay maradhat az AB elnöke. Most viszont egy bennfentes fideszes forrás már úgy fogalmazott: „erre ne vegyenek mérget”. Arra, hogy kizárható-e, hogy Áder János (képünkön) európai parlamenti képviselő neve is felmerülhet a posztra – noha Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére a választójogi reformot fogja koordinálni – munkatársunknak úgy válaszoltak: „semmi sem zárható ki, mert nevek röpködnek, mások mellett Stumpf Istváné is”. Stumpfot a kormányváltás után választották alkotmánybíróvá, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt.
2011. május 13., péntek
Parlament előtt a Lex-Stumpf
Ma | 17:01
Az Orbán-kormány korábbi minisztere lehet az Alkotmánybíróság elnöke, ezt fideszes politikusok erősítették meg a STOP-nak. A kormányoldal idén nyárra előrehozza az AB-elnök parlament általi megválasztását.
Előrehozza az Alkotmánybíróság létszámának földuzzasztását, és saját kezébe veszi a testület elnökének megválasztását az Országgyűlés illetve a Fidesz-KDNP kétharmados többsége. Az erről szóló, a hatályos alkotmány és az 1989-es AB-törvényt módosító javaslatot Lázár János fideszes frakcióvezető és Balsai István, az parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke nyújtotta be.
Eszerint "Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tizenöt fős teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat 2011 . július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ . Az így megválasztott tagok és elnök megbízatására az Alaptörvény 24 . cikk (4) bekezdését, az elnök személyére vonatkozó javaslattételre az Alkotmány 32/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság így megválasztott elnöke 2011. szeptember 1-jén lép hivatalba, a hivatalban levő elnök megbízatása ezen időpontig meghosszabbodik."
Paczolay Péter, a jelenlegi elnök mandátuma két hónap múlva járt volna le, utódját a - hatályos szabályok szerint - maga a testület választotta volna meg három évre. A januártól életbe lépő alaptörvény ellenben az Országgyűlés kétharmadának kezébe utalja az AB-elnök megválasztását, erre normális ügymenet szerint legkorábban 2013-ban kerülhetett volna sor.
Az Balsai-Lázár alkotmánymódosítás az alaptörvényben foglaltak szerint kiterjeszti az elnök megbízatását alkotmánybírói ideje végéig, ugyanakkor az eddig kilenc esztendőre választott bírák mandátumát nem hosszabbítja meg, csak az újonnan megválasztottakra vonatkozik majd a 12 éves időtartam.
Egy a STOP-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő fideszes prominens politikus a jelenleginél nem tud jobb AB-elnököt a kormányoldal számára, mert miközben Paczolay végig szembeszállt a hatáskör korlátozó Fidesz-KDNP törekvésekkel, nem alakult ki állóháború az AB és az Országgyűlés között, ellenben mögötte áll a testület többsége.
Az elnök legfőbb jogosítványa, hogy ő szignálja ki az ügyeket, azaz jelöli ki az aktuális beadvánnyal foglalkozó alkotmánybírót, akinek véleményéről azután szótöbbséggel döntenek, a kisebbségben maradtak pedig különvéleményt fűzhetnek a végzéshez. Forrásunk érvelése szerint nem érdemes tehát olyan elnököt választani, akit nem támogatnak a többiek, mert abban az esetben rendre leszavazzák a kijelölt bíró álláspontját, és megbénul a testület.
Ennek a szcenáriónak ellent mond azonban, hogy ha a Fidesz-KDNP nem Paczolayt akarná eltávolítani, nem kellene hozzányúlni sem az alkotmányhoz, sem az AB-törvényhez, elég lenne egyszerűen hagyni, hogy a bírák ismét a jelenlegi elnököt válasszák, aki így mandátuma 2013-as lejártáig maradhatna az AB élén.
A Fidesz-KDNP dominálta Országgyűlés tavaly Bihari Mihályt (a korábbi elnököt újra) és Stumpf Istvánt választotta alkotmánybírónak, a mandátumuk 2019-ben jár le. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a parlamenti bizottság az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalt miniszterei rangban irányító politológust jelölje az AB-elnökének, ezt a lehetőséget több kormányoldali politikus is megerősítette a STOP-nak.
Emlékeztettek azonban, hogy az előzetes lojalitás - például az Egyesült Államokkal szemben - Magyarországon nem konvertálódik automatikusan politikai döntéssé az Alkotmánybíróságon. A testület a visszamenőleges, büntető jellegű különadót először megvétózó határozatához például Stumpf olyan értelmű különvéleményt fűzött, ami az AB többségénél lényegesen szigorúbban minősítette a kormánypártok eljárását.
Az AB előtt két olyan beadvány is van, ami jelentősen befolyásolhatja a testület és a második Orbán-kormány közötti viszonyt. Bírók is akadnak azok között, akik megtámadták a 2006 őszi ítéleteket hatálytalanító semmisségi törvényt, egy civil szervezet pedig az alaptörvény megerősítő vagy elutasító népszavazás ügyében fordult a jelenleg Paczolay vezette grémiumhoz. Az ezekről szóló döntések kulcsfontosságúak a Fidesz-KDNP-nek.
Az Orbán-kormány korábbi minisztere lehet az Alkotmánybíróság elnöke, ezt fideszes politikusok erősítették meg a STOP-nak. A kormányoldal idén nyárra előrehozza az AB-elnök parlament általi megválasztását.
Előrehozza az Alkotmánybíróság létszámának földuzzasztását, és saját kezébe veszi a testület elnökének megválasztását az Országgyűlés illetve a Fidesz-KDNP kétharmados többsége. Az erről szóló, a hatályos alkotmány és az 1989-es AB-törvényt módosító javaslatot Lázár János fideszes frakcióvezető és Balsai István, az parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke nyújtotta be.
Eszerint "Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tizenöt fős teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat 2011 . július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ . Az így megválasztott tagok és elnök megbízatására az Alaptörvény 24 . cikk (4) bekezdését, az elnök személyére vonatkozó javaslattételre az Alkotmány 32/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság így megválasztott elnöke 2011. szeptember 1-jén lép hivatalba, a hivatalban levő elnök megbízatása ezen időpontig meghosszabbodik."
Paczolay Péter, a jelenlegi elnök mandátuma két hónap múlva járt volna le, utódját a - hatályos szabályok szerint - maga a testület választotta volna meg három évre. A januártól életbe lépő alaptörvény ellenben az Országgyűlés kétharmadának kezébe utalja az AB-elnök megválasztását, erre normális ügymenet szerint legkorábban 2013-ban kerülhetett volna sor.
Az Balsai-Lázár alkotmánymódosítás az alaptörvényben foglaltak szerint kiterjeszti az elnök megbízatását alkotmánybírói ideje végéig, ugyanakkor az eddig kilenc esztendőre választott bírák mandátumát nem hosszabbítja meg, csak az újonnan megválasztottakra vonatkozik majd a 12 éves időtartam.
Egy a STOP-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő fideszes prominens politikus a jelenleginél nem tud jobb AB-elnököt a kormányoldal számára, mert miközben Paczolay végig szembeszállt a hatáskör korlátozó Fidesz-KDNP törekvésekkel, nem alakult ki állóháború az AB és az Országgyűlés között, ellenben mögötte áll a testület többsége.
Az elnök legfőbb jogosítványa, hogy ő szignálja ki az ügyeket, azaz jelöli ki az aktuális beadvánnyal foglalkozó alkotmánybírót, akinek véleményéről azután szótöbbséggel döntenek, a kisebbségben maradtak pedig különvéleményt fűzhetnek a végzéshez. Forrásunk érvelése szerint nem érdemes tehát olyan elnököt választani, akit nem támogatnak a többiek, mert abban az esetben rendre leszavazzák a kijelölt bíró álláspontját, és megbénul a testület.
Ennek a szcenáriónak ellent mond azonban, hogy ha a Fidesz-KDNP nem Paczolayt akarná eltávolítani, nem kellene hozzányúlni sem az alkotmányhoz, sem az AB-törvényhez, elég lenne egyszerűen hagyni, hogy a bírák ismét a jelenlegi elnököt válasszák, aki így mandátuma 2013-as lejártáig maradhatna az AB élén.
A Fidesz-KDNP dominálta Országgyűlés tavaly Bihari Mihályt (a korábbi elnököt újra) és Stumpf Istvánt választotta alkotmánybírónak, a mandátumuk 2019-ben jár le. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a parlamenti bizottság az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalt miniszterei rangban irányító politológust jelölje az AB-elnökének, ezt a lehetőséget több kormányoldali politikus is megerősítette a STOP-nak.
Emlékeztettek azonban, hogy az előzetes lojalitás - például az Egyesült Államokkal szemben - Magyarországon nem konvertálódik automatikusan politikai döntéssé az Alkotmánybíróságon. A testület a visszamenőleges, büntető jellegű különadót először megvétózó határozatához például Stumpf olyan értelmű különvéleményt fűzött, ami az AB többségénél lényegesen szigorúbban minősítette a kormánypártok eljárását.
Az AB előtt két olyan beadvány is van, ami jelentősen befolyásolhatja a testület és a második Orbán-kormány közötti viszonyt. Bírók is akadnak azok között, akik megtámadták a 2006 őszi ítéleteket hatálytalanító semmisségi törvényt, egy civil szervezet pedig az alaptörvény megerősítő vagy elutasító népszavazás ügyében fordult a jelenleg Paczolay vezette grémiumhoz. Az ezekről szóló döntések kulcsfontosságúak a Fidesz-KDNP-nek.
Totális támadás a nyugdíj ellen
"Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető" - áll abban a javaslatban, amelyet a fideszes Lázár János és Balsai István terjesztett az Országgyűlés elé pénteken.
FN.hu, MTI
2011. május 13. 15:14
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló indítvány rögzíteni javasolja továbbá, "az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg".
A javaslat - mint indoklása fogalmaz - módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a "társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek".
A javaslat indoklása arra utal, hogy ez például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozhat.
A módosítás szerint "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".
MSZP: a Fidesz totális támadást indít a nyugdíjasok ellen
Az MSZP szerint a Fidesz totális támadást indít a nyugdíjasok ellen, mivel olyan alkotmánymódosító javaslat került fel az Országgyűlés honlapjára, amely alapján a korengedményes nyugdíjasoktól, az előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy más ilyen ellátásban részesülőktől akár teljes összegben megvonhatják az eddig nekik járó juttatásokat.
Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségének tagja tudatta, hogy ez az intézkedés támadás a nyugdíjas rendőrök, katonák, határőrök, tűzoltók, bányászok, buszsofőrök, megrokkant munkások és más, nagyon nehéz munkát végző több ezer ember ellen. Az MSZP tiltakozik az újabb korlátozások ellen, amelyekről az érintettekkel nem történt egyeztetés.
"Követeljük, hogy a kormány azonnal hívja össze az Idősügyi Tanácsot és mutassa be a tervezett intézkedés várható hatásait" - olvasható Korózs Lajos közleményében, amely szerint egy jogállamban még gazdaságpolitikai okból sem lehet a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sérteni, főként úgy nem, hogy arról előzetesen semmiféle egyeztetés nem történik. Jogállamban ez nem lehetséges, de már senki nem gondolhatja, hogy Magyarországon jogállam van.
FN.hu, MTI
2011. május 13. 15:14
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló indítvány rögzíteni javasolja továbbá, "az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg".
A javaslat - mint indoklása fogalmaz - módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a "társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek".
A javaslat indoklása arra utal, hogy ez például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozhat.
A módosítás szerint "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".
MSZP: a Fidesz totális támadást indít a nyugdíjasok ellen
Az MSZP szerint a Fidesz totális támadást indít a nyugdíjasok ellen, mivel olyan alkotmánymódosító javaslat került fel az Országgyűlés honlapjára, amely alapján a korengedményes nyugdíjasoktól, az előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy más ilyen ellátásban részesülőktől akár teljes összegben megvonhatják az eddig nekik járó juttatásokat.
Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségének tagja tudatta, hogy ez az intézkedés támadás a nyugdíjas rendőrök, katonák, határőrök, tűzoltók, bányászok, buszsofőrök, megrokkant munkások és más, nagyon nehéz munkát végző több ezer ember ellen. Az MSZP tiltakozik az újabb korlátozások ellen, amelyekről az érintettekkel nem történt egyeztetés.
"Követeljük, hogy a kormány azonnal hívja össze az Idősügyi Tanácsot és mutassa be a tervezett intézkedés várható hatásait" - olvasható Korózs Lajos közleményében, amely szerint egy jogállamban még gazdaságpolitikai okból sem lehet a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sérteni, főként úgy nem, hogy arról előzetesen semmiféle egyeztetés nem történik. Jogállamban ez nem lehetséges, de már senki nem gondolhatja, hogy Magyarországon jogállam van.
15 tagúra bővülhet az Alkotmánybíróság
Már az alaptörvény jövő január elsejei hatályba lépése előtt a jelenlegi 11-ről 15 főre bővítené az Alkotmánybíróság létszámát a Fidesz. A javaslatot Lázár János és Balsai István terjesztette az Országgyűlés elé.
FN.hu, MTI
2011. május 13. 15:05
A két politikus a hatályos alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt úgy módosítaná, hogy a Ház az Ab teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat július 31-ig megválasztja. E határidőig a képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt is választ a parlament.
Az Ab létszámának 11-ről 15-re növeléséről az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy az Ab elnökét ezután a parlament választja az testület tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). A most benyújtott javaslat alapján azonban már szeptembertől 15 fős lenne az Ab. Az indítvány arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik.
A következő elnökre a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kellene alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti képviselőcsoportok tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett - ahogyan az új alaptörvényben is szerepel - tizenkét évre választják meg. Az Alkotmánybíróság hivatalban levő tagjainak megbízatását a módosítás nem érinti. Az új alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket még idén el kell fogadni; annak érdekében, hogy már idén az abban előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni ezeket a jogszabályokat, a jelenleg hatályos alkotmányban is rögzíteni kell ezt - olvasható a javaslat indoklásában, amely szerint "ezzel egyértelművé tehető a későbbiekre nézve, mely törvények mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak".
http://www.fn.hu/belfold/20110513/15_tagura_bovulhet_alkotmanybirosag/
FN.hu, MTI
2011. május 13. 15:05
A két politikus a hatályos alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt úgy módosítaná, hogy a Ház az Ab teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat július 31-ig megválasztja. E határidőig a képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt is választ a parlament.
Az Ab létszámának 11-ről 15-re növeléséről az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy az Ab elnökét ezután a parlament választja az testület tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). A most benyújtott javaslat alapján azonban már szeptembertől 15 fős lenne az Ab. Az indítvány arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik.
A következő elnökre a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kellene alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti képviselőcsoportok tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett - ahogyan az új alaptörvényben is szerepel - tizenkét évre választják meg. Az Alkotmánybíróság hivatalban levő tagjainak megbízatását a módosítás nem érinti. Az új alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket még idén el kell fogadni; annak érdekében, hogy már idén az abban előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni ezeket a jogszabályokat, a jelenleg hatályos alkotmányban is rögzíteni kell ezt - olvasható a javaslat indoklásában, amely szerint "ezzel egyértelművé tehető a későbbiekre nézve, mely törvények mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak".
http://www.fn.hu/belfold/20110513/15_tagura_bovulhet_alkotmanybirosag/
2011. május 12., csütörtök
Szijjártó Péter: a különadó kapcsán az egyetlen nyitva maradt utat járjuk
Duna TV
...Arra a legújabb alkotmánybírósági közlésre, miszerint a törvénysértő módon szerzett végkielégítésekre a legutóbbi AB-döntés után is kivethető visszamenőlegesen a kilencvennyolc százalékos különadó, Szijjártó Péter – kérdés kapcsán - úgy reagált: újabb kérdés, hogy mit minősítenek majd törvénytelennek. Ha pedig az ilyen végkielégítést felvevőknek szerződésük van a felvett összegről, a törvénysértést talán lehetetlen is bizonyítani; ezért tartja jónak továbbra a kormányoldal korábbi javaslatát, hogy különadó kapcsán kelljen visszafizetni ezen végkielégítések kettő, illetve három és fél millió forint feletti részét.
"Itt olyan viták nyílnak megint, amelyek hátráltatják, hogy megfeleljünk a magyar emberek akaratának. A múlt héten született alkotmánybírósági döntés ellentétes az ország érdekével és az emberek igazságérzetével is" - tette hozzá.
A felvetésre, hogy az vajon nem ütközik-e az igazságérzettel, ha valakin, például egy pedagóguson az évekkel korábban törvényesen felvett és azóta esetleg elköltött végkielégítést kérnék most számon, Szijjártó Péter azt mondta: nagyon kevés pedagógust ismer, aki három és fél millió forint feletti végkielégítést kaphatott.
Viszont annál több esetet látott állami cégeknél és intézményeknél, kormányzati intézményeknél, ahol húsz-, harminc-, ötven-, vagy százmillió forintos végkielégítéseket tettek zsebre emberek, miközben a kifizető cégek veszteséget termeltek és növelték az államadósságot.
Ám az Alkotmánybíróság ismert döntése nyomán az egyetlen nyitva maradt utat választotta a kormányoldal, és a 2010-ben felvett "pofátlan végkielégítések" visszaszerzését lehetővé tevő módon fogadták el újra a különadó-törvényt hétfőn az Országgyűlésben. Meggyőződése, hogy ez a jogszabály megfelel majd az alaptörvény normáinak és az AB múlt heti döntésének - hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő a Közbeszéd stúdiójában.
...Arra a legújabb alkotmánybírósági közlésre, miszerint a törvénysértő módon szerzett végkielégítésekre a legutóbbi AB-döntés után is kivethető visszamenőlegesen a kilencvennyolc százalékos különadó, Szijjártó Péter – kérdés kapcsán - úgy reagált: újabb kérdés, hogy mit minősítenek majd törvénytelennek. Ha pedig az ilyen végkielégítést felvevőknek szerződésük van a felvett összegről, a törvénysértést talán lehetetlen is bizonyítani; ezért tartja jónak továbbra a kormányoldal korábbi javaslatát, hogy különadó kapcsán kelljen visszafizetni ezen végkielégítések kettő, illetve három és fél millió forint feletti részét.
"Itt olyan viták nyílnak megint, amelyek hátráltatják, hogy megfeleljünk a magyar emberek akaratának. A múlt héten született alkotmánybírósági döntés ellentétes az ország érdekével és az emberek igazságérzetével is" - tette hozzá.
A felvetésre, hogy az vajon nem ütközik-e az igazságérzettel, ha valakin, például egy pedagóguson az évekkel korábban törvényesen felvett és azóta esetleg elköltött végkielégítést kérnék most számon, Szijjártó Péter azt mondta: nagyon kevés pedagógust ismer, aki három és fél millió forint feletti végkielégítést kaphatott.
Viszont annál több esetet látott állami cégeknél és intézményeknél, kormányzati intézményeknél, ahol húsz-, harminc-, ötven-, vagy százmillió forintos végkielégítéseket tettek zsebre emberek, miközben a kifizető cégek veszteséget termeltek és növelték az államadósságot.
Ám az Alkotmánybíróság ismert döntése nyomán az egyetlen nyitva maradt utat választotta a kormányoldal, és a 2010-ben felvett "pofátlan végkielégítések" visszaszerzését lehetővé tevő módon fogadták el újra a különadó-törvényt hétfőn az Országgyűlésben. Meggyőződése, hogy ez a jogszabály megfelel majd az alaptörvény normáinak és az AB múlt heti döntésének - hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő a Közbeszéd stúdiójában.
2011. május 10., kedd
Visszamenőleg is kivethető a különadó
De csak akkor, ha bizonyítható, hogy visszaélés történt. Ezt az Alkotmánybíróság sajtófőnöke jelentette ki kedden.
Hir24.hu
Visszaélés esetén akár öt évre visszamenőleg is kivethető a 98 százalékos különadó - mondta az Alkotmánybíróság (AB) sajtófőnöke kedden az MTI érdeklődésére. Az elmúlt napokban többen is tévesen értékelték az Alkotmánybíróság május 6-i határozatát, pedig annak indokolásában világos támpontokat adott a törvényhozónak, hogy a végkielégítések 98 százalékos visszamenőleges hatályú különadója hogyan felelhet meg az Alkotmány rendelkezéseinek" - magyarázta Sereg András.
A jelenleg hatályos, tavaly módosított Alkotmány alapján a visszaéléssel felvett végkielégítésekre a különadó visszamenőlegesen is kivethető. Az Alkotmány új közteher-viselési szabálya visszaélés esetén ötéves visszaható hatály alkalmazására ad lehetőséget. Az Alkotmánybíróság csak azokat védte meg, akik jövedelmüket a törvény előírása alapján, visszaélés nélkül szerezték - mondta az AB sajtófőnöke.
A törvényhozónak tehát van lehetősége arra, hogy a tisztességtelenül kifizetett végkielégítéseket visszaszerezze, akár az elmúlt fél évtizedre visszamenőleg - fűzte hozzá Sereg András.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010. január 1-je utáni végkielégítéseket lehet 98 százalékos különadóval sújtani.
Az Alkotmánybíróság május 6-án nyilvánosságra hozott határozatában a hatályba lépésre visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
A parlament hétfőn elfogadta a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A hétfő reggel benyújtott és még aznap este megszavazott fideszes javaslat értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
MTI
Hir24.hu
Visszaélés esetén akár öt évre visszamenőleg is kivethető a 98 százalékos különadó - mondta az Alkotmánybíróság (AB) sajtófőnöke kedden az MTI érdeklődésére. Az elmúlt napokban többen is tévesen értékelték az Alkotmánybíróság május 6-i határozatát, pedig annak indokolásában világos támpontokat adott a törvényhozónak, hogy a végkielégítések 98 százalékos visszamenőleges hatályú különadója hogyan felelhet meg az Alkotmány rendelkezéseinek" - magyarázta Sereg András.
A jelenleg hatályos, tavaly módosított Alkotmány alapján a visszaéléssel felvett végkielégítésekre a különadó visszamenőlegesen is kivethető. Az Alkotmány új közteher-viselési szabálya visszaélés esetén ötéves visszaható hatály alkalmazására ad lehetőséget. Az Alkotmánybíróság csak azokat védte meg, akik jövedelmüket a törvény előírása alapján, visszaélés nélkül szerezték - mondta az AB sajtófőnöke.
A törvényhozónak tehát van lehetősége arra, hogy a tisztességtelenül kifizetett végkielégítéseket visszaszerezze, akár az elmúlt fél évtizedre visszamenőleg - fűzte hozzá Sereg András.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010. január 1-je utáni végkielégítéseket lehet 98 százalékos különadóval sújtani.
Az Alkotmánybíróság május 6-án nyilvánosságra hozott határozatában a hatályba lépésre visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
A parlament hétfőn elfogadta a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A hétfő reggel benyújtott és még aznap este megszavazott fideszes javaslat értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
MTI
2011. május 9., hétfő
Harmadszor is megszavazták a 98 százalékos különadót
[origo]
Rohammunkában döntött a parlament a 98 százalékos különadóról szóló törvényről, amelyet múlt héten semmisített meg az Alkotmánybíróság. Lázár János javaslata értelmében fizetni kell a 2010-ben felvett végkielégítések után, Rogán Antal módosítója pedig a korábbi parlamenti képviselőkre is kiterjesztette ezt. Az ellenzék felsorakozott az LMP alternatív javaslata mögött, de a kormánypártok nem támogatták azt.
Kevesebb, mint egy nap alatt, a házszabálytól eltérve elfogadta a parlament a nagy összegű végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Lázár János Fidesz-frakcióvezető törvényjavaslatát a hétfő esti szavazáson 276 igen szavazattal 36 nem ellenében fogadták el, 73-an nem szavaztak. Schiffer András LMP-frakcióvezető alternatív javaslatát csak 75 képviselő támogatta, 235-en szavaztak ellene.
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt pénteken semmisítette meg a különadóról szóló törvény visszamenőleges hatályát, mert úgy találta, hogy az sérti az emberi méltósághoz való jogot (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat). A Lázár által benyújtott törvényjavaslat ezt úgy pótolja, hogy a 98 százalékos különadó 2005 helyett a 2010. január 1-jén vagy az után a jogszabályban meghatározott jogcímen (végkielégítés, titoktartási pénz, illetve vezetők esetében szabadságmegváltás) megszerzett jövedelmeket sújtja.
Az előterjesztők nevében felszólaló Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megismételte Lázár korábbi szavait, amelyek szerint az Ab döntése ellentétes az ország érdekével és az emberek igazságérzetével. Szijjártó szerint világosan látszik, hogy a régi, vagyis a jelenleg még hatályos alkotmány képtelen volt megvédeni az embereket az olyan visszaélésekkel szemben, mint amelyek például a BKV-nál történtek, de a fideszes javaslattal legalább a 2010-ben kifizetett végkielégítéseket vissza lehet szerezni.
Ellenzéki egységfront
Az ellenzéki pártok bírálták a kormánypárti javaslatot, amely szerintük sérti a jogállamiság elvét, és olyanokat is sújt, akik törvény alapján, kaptak végkielégítést. Az ellenzék egységesen az LMP alternatív javaslatát támogatta, amely a munka törvénykönyvét módosította volna, jó erkölcsbe ütközőnek minősítve minden olyan kifizetést, amely magasabb, mint amit a törvény vagy a kollektív szerződés előír. Schiffer javaslata szerint a jó erkölcsbe ütköző juttatások kifizetését semmisnek kell tekinteni, és egy gyorsított eljárásban vissza lehetett volna perelni.
Kormány nevében felszólaló Rétvári Bence államtitkár azt mondta: az LMP javaslata is sok tekintetben követendő, de a kormány mégis Lázár javaslatát támogatja. A költségvetési bizottság véleményét ismertető fideszes Babák Mihály szerint a bírósági út is járható, csak hosszadalmasabb és költségesebb, az ország pedig gyors megoldást várt. A KDNP-s Hargitai János úgy fogalmazott: az LMP javaslata "kristálytiszta logikát képvisel", és ha adójogszabállyal nem lehet orvosolni a problémát, még mindig vissza lehet térni az LMP indítványára.
"Önök szabadították az országra azt a gyakorlatot, amely ezeknek a végkielégítéseknek korlátlan lehetőséget biztosított" - támadta a szocialistákat a vita végén felszólaló Lázár, aki szerint az ellenzéki képviselők beismerték, hogy alaptalanok voltak a félelmeik az Ab jogkörének csorbítása miatt. A frakcióvezető azt mondta: az LMP előterjesztése alkotmányellenes lenne, hiszen visszamenőleges hatállyal állapítaná meg, hogy mi számít jó erkölcsbe ütközőnek.
A leköszönt képviselők is fizethetnek
Lázár törvényjavaslata egy külön részt iktat a törvénybe, amely rögzíti, hogy az országgyűlési és európai parlamenti képviselőket is érinti a 98 százalékos különadó. A képviselőknek azonban nem 2010-re visszamenőleg, hanem csak a 2011. január 1-jét követően szerzett jövedelmük után kell különadót fizetniük. Egy, a módosítás előkészítésében részt vevő képviselő az [origo]-nak azt mondta: az Ab döntése miatt nem lehet különadót fizettetni a képviselőkkel, mert a különadóval sújtott személyek körét csak a következő adóévtől lehet bővíteni.
Rogán Antal fideszes képviselő ennek ellenére olyan módosító indítványt nyújtott be, amely tavaly újra nem választott képviselőkre is kiterjesztette a 98 százalékos különadót. Rogán indítványa "a társadalmi igazságosság érdekében" azt úgy rendelkezett, hogy a képviselőknek a 2010-ben kapott végkielégítésük után a 2011-es adóévben keletkezik adófizetési kötelezettségük (vagyis 2012-ben kell befizetni). Az indítványról Lázár szerint a frakción belül is vita volt, és tisztában vannak azzal is, hogy elbukhat az Ab előtt. A parlament ennek ellenére 237 igen szavazattal, 23 nem és 52 tartózkodás ellenében támogatta azt.
Rohammunkában döntött a parlament a 98 százalékos különadóról szóló törvényről, amelyet múlt héten semmisített meg az Alkotmánybíróság. Lázár János javaslata értelmében fizetni kell a 2010-ben felvett végkielégítések után, Rogán Antal módosítója pedig a korábbi parlamenti képviselőkre is kiterjesztette ezt. Az ellenzék felsorakozott az LMP alternatív javaslata mögött, de a kormánypártok nem támogatták azt.
Kevesebb, mint egy nap alatt, a házszabálytól eltérve elfogadta a parlament a nagy összegű végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Lázár János Fidesz-frakcióvezető törvényjavaslatát a hétfő esti szavazáson 276 igen szavazattal 36 nem ellenében fogadták el, 73-an nem szavaztak. Schiffer András LMP-frakcióvezető alternatív javaslatát csak 75 képviselő támogatta, 235-en szavaztak ellene.
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt pénteken semmisítette meg a különadóról szóló törvény visszamenőleges hatályát, mert úgy találta, hogy az sérti az emberi méltósághoz való jogot (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat). A Lázár által benyújtott törvényjavaslat ezt úgy pótolja, hogy a 98 százalékos különadó 2005 helyett a 2010. január 1-jén vagy az után a jogszabályban meghatározott jogcímen (végkielégítés, titoktartási pénz, illetve vezetők esetében szabadságmegváltás) megszerzett jövedelmeket sújtja.
Az előterjesztők nevében felszólaló Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megismételte Lázár korábbi szavait, amelyek szerint az Ab döntése ellentétes az ország érdekével és az emberek igazságérzetével. Szijjártó szerint világosan látszik, hogy a régi, vagyis a jelenleg még hatályos alkotmány képtelen volt megvédeni az embereket az olyan visszaélésekkel szemben, mint amelyek például a BKV-nál történtek, de a fideszes javaslattal legalább a 2010-ben kifizetett végkielégítéseket vissza lehet szerezni.
Ellenzéki egységfront
Az ellenzéki pártok bírálták a kormánypárti javaslatot, amely szerintük sérti a jogállamiság elvét, és olyanokat is sújt, akik törvény alapján, kaptak végkielégítést. Az ellenzék egységesen az LMP alternatív javaslatát támogatta, amely a munka törvénykönyvét módosította volna, jó erkölcsbe ütközőnek minősítve minden olyan kifizetést, amely magasabb, mint amit a törvény vagy a kollektív szerződés előír. Schiffer javaslata szerint a jó erkölcsbe ütköző juttatások kifizetését semmisnek kell tekinteni, és egy gyorsított eljárásban vissza lehetett volna perelni.
Kormány nevében felszólaló Rétvári Bence államtitkár azt mondta: az LMP javaslata is sok tekintetben követendő, de a kormány mégis Lázár javaslatát támogatja. A költségvetési bizottság véleményét ismertető fideszes Babák Mihály szerint a bírósági út is járható, csak hosszadalmasabb és költségesebb, az ország pedig gyors megoldást várt. A KDNP-s Hargitai János úgy fogalmazott: az LMP javaslata "kristálytiszta logikát képvisel", és ha adójogszabállyal nem lehet orvosolni a problémát, még mindig vissza lehet térni az LMP indítványára.
"Önök szabadították az országra azt a gyakorlatot, amely ezeknek a végkielégítéseknek korlátlan lehetőséget biztosított" - támadta a szocialistákat a vita végén felszólaló Lázár, aki szerint az ellenzéki képviselők beismerték, hogy alaptalanok voltak a félelmeik az Ab jogkörének csorbítása miatt. A frakcióvezető azt mondta: az LMP előterjesztése alkotmányellenes lenne, hiszen visszamenőleges hatállyal állapítaná meg, hogy mi számít jó erkölcsbe ütközőnek.
A leköszönt képviselők is fizethetnek
Lázár törvényjavaslata egy külön részt iktat a törvénybe, amely rögzíti, hogy az országgyűlési és európai parlamenti képviselőket is érinti a 98 százalékos különadó. A képviselőknek azonban nem 2010-re visszamenőleg, hanem csak a 2011. január 1-jét követően szerzett jövedelmük után kell különadót fizetniük. Egy, a módosítás előkészítésében részt vevő képviselő az [origo]-nak azt mondta: az Ab döntése miatt nem lehet különadót fizettetni a képviselőkkel, mert a különadóval sújtott személyek körét csak a következő adóévtől lehet bővíteni.
Rogán Antal fideszes képviselő ennek ellenére olyan módosító indítványt nyújtott be, amely tavaly újra nem választott képviselőkre is kiterjesztette a 98 százalékos különadót. Rogán indítványa "a társadalmi igazságosság érdekében" azt úgy rendelkezett, hogy a képviselőknek a 2010-ben kapott végkielégítésük után a 2011-es adóévben keletkezik adófizetési kötelezettségük (vagyis 2012-ben kell befizetni). Az indítványról Lázár szerint a frakción belül is vita volt, és tisztában vannak azzal is, hogy elbukhat az Ab előtt. A parlament ennek ellenére 237 igen szavazattal, 23 nem és 52 tartózkodás ellenében támogatta azt.
A nyugdíjpénzeket féltik az "aktivista" alkotmánybíróktól a kormánypártok
[origo]
Veszélyes, saját jogköreit kiterjesztő gyakorlatot folytat kormánypárti képviselők szerint az Alkotmánybíróság. Az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos kormánypárti politikusok azt mondták, a 98 százalékos különadóról szóló törvény kétszeri megbuktatása aggasztó, mivel hasonló érvelés alapján a nyugdíjpénztári pénzekről szóló törvényt is megsemmisítheti az Ab. A problémával már a Fidesz elnöksége is foglalkozott.
Veszélyes, mert ilyen alapon a magánnyugdíj-pénztári elvonások alkotmányellenességét is le lehet vezetni - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik meghatározó politikusa arról a pénteki alkotmánybírósági (Ab) döntésről, amely másodszor is alkotmányellenesnek találta a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt.
A fideszes politikus szerint bár kicsit kellemetlen, hogy a különadóról szóló törvényt másodszor megsemmisítette az Ab, a nyugdíjtörvény esetleges megsemmisítése sokkal nagyobb veszélyt jelentene a kormány számára. A közel 1600 milliárdot kitevő magánnyugdíj-pénztári pénzek elvonása ugyanis az Orbán-kormány egyik legfontosabb gazdasági döntése volt, ezt az államadósság csökkentésére, illetve a nyugdíjkassza egyensúlyba hozására fordítja a kormány.
Az Ab pénteken annak ellenére döntött a különadóról szóló törvény megsemmisítésről, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége korábban jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében, amelyeket csak bizonyos alapvető jogok sérelme esetén semmisíthet meg. Az alkotmánybírák szerint a 98 százalékos különadó sérti az egyik ilyen alapvető jogot, az emberi méltóságot. Az emberi méltóság védelméhez való jognak pedig az Ab szerint az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.
A Fidesz meghatározó politikusa az [origo]-nak azt mondta: A párt vezetése már hónapokkal korábban értesült arról, hogy egyes alkotmánybírók ilyen érvelés alapján próbálják levezetni a különadó alkotmányellenességét. Ez a probléma, illetve az a kérdés, hogy születhet-e hasonló ítélet a nyugdíjtörvényről, már szóba is került ez a Fidesz múlt heti elnökségi ülésén. Az Ab munkáját ismerő forrás szerint az alkotmánybírósági döntés már szerdán megszületett, így elképzelhető, hogy a Fidesz egyes politikusai már aznap értesültek a döntésről.
Nem tetszik az "aktivista bíráskodás"
Ennek ellenére az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikus furcsállotta, hogy az Ab az emberi méltósághoz való jogból vezette le a tulajdonhoz való jogot. A politikus ezzel arra utalt, hogy azon alapjogok közé, amely alapján az Ab vizsgálhatja a pénzügyi tárgyú törvényeket, végül nem került be a tulajdonhoz való jog. Egy kormányzati tisztviselő az [origo]-nak úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi Ab olyan "aktivista bíráskodást" folytat, mint korábban a Sólyom László vezette testület, vagyis olyan dolgokat vezet le az alkotmányból, amely konkrétan nincs benne az alaptörvényben.
A kormányzati tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: a különadó a kormány egyik szimbolikus döntése volt, ezért ragaszkodnak hozzá és nyújtották be újra. A forrás szerint más alternatív javaslatok nem merültek fel, az Ab-ítélet kijelölte a jelenlegi javaslat irányait. "Megpróbáltuk kétszer is visszaszerezni Szalainé Szilágyi Eleonóra közel 100 milliós végkielégítését" - mondta a forrás a két korábbi, elbukott javaslatra utalva.
Muníciót gyűjt a kormány
Egy másik fideszes képviselő szerint az embereket okkal irritáló végkielégítések visszavétele népszerű ötlet, de vissza is üthet, ha nem viszik végig, mert azt a látszatot keltheti, hogy a kormány nem képes végigvinni az elszámoltatás programját.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn reggel nyújtotta be a parlamentnek a különadóról szóló új javaslat harmadik verzióját. A különadó a 2010. január 1-jén vagy az után megszerzett jövedelmeket sújtja. A javaslat tehát már csak 2010-ig visszamenőleges hatályú, a 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadót az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül.
A 2005-2009 közötti végkielégítések "visszaszerzését" egy kormánypárti képviselő szerint azért sem erőltette tovább a frakció, mert így lesz a Fidesznek kommunikációs muníciója arra az esetre, ha ismét az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása miatt érnék bírálatok. "Így legalább mondhatjuk majd, hogy hát tessék megnézni, maradt elég hatásköre a testületnek, hiszen lám-lám, a különadó eltörlésével is mennyi kellemetlenséget, költségvetési bevételkiesést okozott" - jelentette ki.
Veszélyes, saját jogköreit kiterjesztő gyakorlatot folytat kormánypárti képviselők szerint az Alkotmánybíróság. Az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos kormánypárti politikusok azt mondták, a 98 százalékos különadóról szóló törvény kétszeri megbuktatása aggasztó, mivel hasonló érvelés alapján a nyugdíjpénztári pénzekről szóló törvényt is megsemmisítheti az Ab. A problémával már a Fidesz elnöksége is foglalkozott.
Veszélyes, mert ilyen alapon a magánnyugdíj-pénztári elvonások alkotmányellenességét is le lehet vezetni - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik meghatározó politikusa arról a pénteki alkotmánybírósági (Ab) döntésről, amely másodszor is alkotmányellenesnek találta a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt.
A fideszes politikus szerint bár kicsit kellemetlen, hogy a különadóról szóló törvényt másodszor megsemmisítette az Ab, a nyugdíjtörvény esetleges megsemmisítése sokkal nagyobb veszélyt jelentene a kormány számára. A közel 1600 milliárdot kitevő magánnyugdíj-pénztári pénzek elvonása ugyanis az Orbán-kormány egyik legfontosabb gazdasági döntése volt, ezt az államadósság csökkentésére, illetve a nyugdíjkassza egyensúlyba hozására fordítja a kormány.
Az Ab pénteken annak ellenére döntött a különadóról szóló törvény megsemmisítésről, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége korábban jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében, amelyeket csak bizonyos alapvető jogok sérelme esetén semmisíthet meg. Az alkotmánybírák szerint a 98 százalékos különadó sérti az egyik ilyen alapvető jogot, az emberi méltóságot. Az emberi méltóság védelméhez való jognak pedig az Ab szerint az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.
A Fidesz meghatározó politikusa az [origo]-nak azt mondta: A párt vezetése már hónapokkal korábban értesült arról, hogy egyes alkotmánybírók ilyen érvelés alapján próbálják levezetni a különadó alkotmányellenességét. Ez a probléma, illetve az a kérdés, hogy születhet-e hasonló ítélet a nyugdíjtörvényről, már szóba is került ez a Fidesz múlt heti elnökségi ülésén. Az Ab munkáját ismerő forrás szerint az alkotmánybírósági döntés már szerdán megszületett, így elképzelhető, hogy a Fidesz egyes politikusai már aznap értesültek a döntésről.
Nem tetszik az "aktivista bíráskodás"
Ennek ellenére az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikus furcsállotta, hogy az Ab az emberi méltósághoz való jogból vezette le a tulajdonhoz való jogot. A politikus ezzel arra utalt, hogy azon alapjogok közé, amely alapján az Ab vizsgálhatja a pénzügyi tárgyú törvényeket, végül nem került be a tulajdonhoz való jog. Egy kormányzati tisztviselő az [origo]-nak úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi Ab olyan "aktivista bíráskodást" folytat, mint korábban a Sólyom László vezette testület, vagyis olyan dolgokat vezet le az alkotmányból, amely konkrétan nincs benne az alaptörvényben.
A kormányzati tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: a különadó a kormány egyik szimbolikus döntése volt, ezért ragaszkodnak hozzá és nyújtották be újra. A forrás szerint más alternatív javaslatok nem merültek fel, az Ab-ítélet kijelölte a jelenlegi javaslat irányait. "Megpróbáltuk kétszer is visszaszerezni Szalainé Szilágyi Eleonóra közel 100 milliós végkielégítését" - mondta a forrás a két korábbi, elbukott javaslatra utalva.
Muníciót gyűjt a kormány
Egy másik fideszes képviselő szerint az embereket okkal irritáló végkielégítések visszavétele népszerű ötlet, de vissza is üthet, ha nem viszik végig, mert azt a látszatot keltheti, hogy a kormány nem képes végigvinni az elszámoltatás programját.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn reggel nyújtotta be a parlamentnek a különadóról szóló új javaslat harmadik verzióját. A különadó a 2010. január 1-jén vagy az után megszerzett jövedelmeket sújtja. A javaslat tehát már csak 2010-ig visszamenőleges hatályú, a 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadót az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül.
A 2005-2009 közötti végkielégítések "visszaszerzését" egy kormánypárti képviselő szerint azért sem erőltette tovább a frakció, mert így lesz a Fidesznek kommunikációs muníciója arra az esetre, ha ismét az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása miatt érnék bírálatok. "Így legalább mondhatjuk majd, hogy hát tessék megnézni, maradt elég hatásköre a testületnek, hiszen lám-lám, a különadó eltörlésével is mennyi kellemetlenséget, költségvetési bevételkiesést okozott" - jelentette ki.
Soron kívül tárgyalja a semmisségi törvény elleni beadványokat az Alkotmánybíróság
MTI
Hét beadványban fordultak az Alkotmánybírósághoz az úgynevezett semmiségi törvény ügyében, ezeket soron kívül tárgyalják. A jogszabály alapján semmisnek kell tekinteni a 2006 őszi zavargások miatt a csak rendőri jelentésre alapozott bírósági ítéleteket.
Az Országgyűlés március elején fogadta el az úgynevezett semmisségi törvényt. Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke elmondta, hogy a jogszabály elleni első beadványt az MSZP nyújtotta be március 18-án, majd közösen a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért, azután a Belügyi és a Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, egy magányszemély, és legutóbb áprilisban, illetve május elején a Pesti Központi Kerületi Bíróság három tárgyaló bírája.
Sereg András hozzátette, hogy ugyan soronkívüliséget élveznek a folyamatban lévő per bírája által benyújtott indítványok, így ez is, ez azonban nem jelent konkrét határidőt az Alkotmánybíróság számára. Volt, hogy néhány hónapig tartott egy soron kívüli eljárás, de volt olyan is, hogy két évig.
A semmisségi törvény szerint az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást. Ide tartoznak a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéletek. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti elmarasztalások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés, tanúvallomás képezte. A törvény a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.
Bárándy Gergely szocialista képviselő a jogszabály alkotmányellenessége kapcsán korábban azt fejtegette: Súlyosan sérti a hatalmi ágak megosztásának elvét, hogy a törvényalkotó nemcsak felülvizsgálatra kötelezi a bíróságokat, de azt is előírja, milyen döntést hozzanak. Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a jogszabály elfogadása előtt azt nyilatkozta: Aggasztó a törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent.
A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többek között azzal érvelt a törvény Ab előtti megtámadásakor, hogy az súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget. A két jogvédő szervezet a semmisségi törvény kapcsán úgy vélekedett: a jogállamot súlyosan veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy perújításon keresztül továbbra is van jogi lehetőség a nem megfelelő bizonyítékok alapján elítéltek sérelmének orvoslására, a jogerős ítéletek megváltoztatására jogállami keretek között.
A semmisségi törvényről szóló korábbi cikkeinket itt olvashatja.
Hét beadványban fordultak az Alkotmánybírósághoz az úgynevezett semmiségi törvény ügyében, ezeket soron kívül tárgyalják. A jogszabály alapján semmisnek kell tekinteni a 2006 őszi zavargások miatt a csak rendőri jelentésre alapozott bírósági ítéleteket.
Az Országgyűlés március elején fogadta el az úgynevezett semmisségi törvényt. Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke elmondta, hogy a jogszabály elleni első beadványt az MSZP nyújtotta be március 18-án, majd közösen a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért, azután a Belügyi és a Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, egy magányszemély, és legutóbb áprilisban, illetve május elején a Pesti Központi Kerületi Bíróság három tárgyaló bírája.
Sereg András hozzátette, hogy ugyan soronkívüliséget élveznek a folyamatban lévő per bírája által benyújtott indítványok, így ez is, ez azonban nem jelent konkrét határidőt az Alkotmánybíróság számára. Volt, hogy néhány hónapig tartott egy soron kívüli eljárás, de volt olyan is, hogy két évig.
A semmisségi törvény szerint az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást. Ide tartoznak a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéletek. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti elmarasztalások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés, tanúvallomás képezte. A törvény a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.
Bárándy Gergely szocialista képviselő a jogszabály alkotmányellenessége kapcsán korábban azt fejtegette: Súlyosan sérti a hatalmi ágak megosztásának elvét, hogy a törvényalkotó nemcsak felülvizsgálatra kötelezi a bíróságokat, de azt is előírja, milyen döntést hozzanak. Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a jogszabály elfogadása előtt azt nyilatkozta: Aggasztó a törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent.
A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többek között azzal érvelt a törvény Ab előtti megtámadásakor, hogy az súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget. A két jogvédő szervezet a semmisségi törvény kapcsán úgy vélekedett: a jogállamot súlyosan veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy perújításon keresztül továbbra is van jogi lehetőség a nem megfelelő bizonyítékok alapján elítéltek sérelmének orvoslására, a jogerős ítéletek megváltoztatására jogállami keretek között.
A semmisségi törvényről szóló korábbi cikkeinket itt olvashatja.
2011. május 8., vasárnap
Elbukott a különadó, ...
Index
Újból elbukott az Alkotmánybíróságnál a 98 százalékos különadó – hazai szempontból ez a hét – legalább annyira gazdasági, mint politikai – híre. A költségvetést ugyan nem fogja megrázni, hogy az eddig befolyt egymilliárd forintot vissza kell fizetni, és valószínűleg az sem, ami már csak a döntés következményeként nem érkezik meg a május 20-ig postázható szja-bevallásokkal. Igaz, az adóhatóság és az NGM mindeddig gondosan megkerülte, hogy elárulja – bár közérdekű adatról van szó –, mekkora összeggel is kalkuláltak a különadóból.
Az AB-döntés jelentőségét leginkább az adja, hogy az éppen a különadó előző változatának hatálytalanításáért hatásköre csorbításával büntetett szervezet meg tudja találni a lehetőséget, hogy lépjen, ha akar. Bár a nyilvánvaló kormányzati szándék az volt, hogy az adó- és költségvetési ügyek felett ne legyen alkotmányos kontroll, a mostani határozatból az látszik, hogy az emberi méltóságot, a személyes autonómiát védve egy az adófizetők számára méltánytalan, igazságtalan ügyben a bíróság a jövőben is fel fog tudni lépni. (...)
Újból elbukott az Alkotmánybíróságnál a 98 százalékos különadó – hazai szempontból ez a hét – legalább annyira gazdasági, mint politikai – híre. A költségvetést ugyan nem fogja megrázni, hogy az eddig befolyt egymilliárd forintot vissza kell fizetni, és valószínűleg az sem, ami már csak a döntés következményeként nem érkezik meg a május 20-ig postázható szja-bevallásokkal. Igaz, az adóhatóság és az NGM mindeddig gondosan megkerülte, hogy elárulja – bár közérdekű adatról van szó –, mekkora összeggel is kalkuláltak a különadóból.
Az AB-döntés jelentőségét leginkább az adja, hogy az éppen a különadó előző változatának hatálytalanításáért hatásköre csorbításával büntetett szervezet meg tudja találni a lehetőséget, hogy lépjen, ha akar. Bár a nyilvánvaló kormányzati szándék az volt, hogy az adó- és költségvetési ügyek felett ne legyen alkotmányos kontroll, a mostani határozatból az látszik, hogy az emberi méltóságot, a személyes autonómiát védve egy az adófizetők számára méltánytalan, igazságtalan ügyben a bíróság a jövőben is fel fog tudni lépni. (...)
2011. május 6., péntek
Ismét alkotmányellenes a 98 százalékos különadó
[origo]
Hiába korlátozta a kormány pénzügyekben az Alkotmánybíróság jogkörét, a testület ismét megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sérti az emberi méltósághoz való jogot. A büntetőadó az Orbán-kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának egyik eleme volt, fenntartása érdekében a kormánypártok még az alkotmányt is módosították.
Másodszor is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. Az Ab megsemmisítette a jogszabálynak azt a rendelkezésé, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület pénteki közleménye szerint az Ab egyhangú döntést hozott, a határozathoz Kiss László és Lévay Miklós párhuzamos indokolást fűzött, Bihari Mihály pedig érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban.
Az Ab annak ellenére döntött a megsemmisítésről, hogy az országgyűlés kormánypárti többsége korábban jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében, amelyeket csak bizonyos alapvető jogok sérelme esetén semmisíthet meg. Az alkotmánybírák szerint a 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadó sérti az egyik ilyen alapvető jogot, az emberi méltóságot.
Az emberi méltóság védelméhez való jog az Ab szerint az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. A már lezárt adóévek (2005-2009) esetében a különadó az érintettek vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiájuk anyagi alapját is megterheli. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták az emberek teherviselő képességét - áll a közleményben.
Az Ab döntése értelmében a 2005-től 2009-ig terjedő időszakra nem lehet visszamenőlegesen adót kivetni, hiszen azokat az adóéveket már lezárták. A már befizetett különadót az adóhivatal - az adózók kérelmére - köteles visszafizetni. A még le nem zárt 2010-es adóévre a parlament ismét kivetheti a különadót, de ehhez új törvényt kell alkotnia.
A BKV-botránnyal kezdődött
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban, 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagjának ismertetésekor jelentette be, hogy 98 százalékos adót vetnek ki a költségvetési szférában kifizetett, hatvan napon túli végkielégítésekre és egyéb béren felüli juttatásokra, például a szabadságmegváltásra vagy a "titoktartási pénzre". Az intézkedés közvetlen előzménye a BKV-botrány volt: a közlekedési vállalat személyzeti igazgatója több mint 70 havi fizetésének megfelelő, 86 millió forintos végkielégítést kapott.
A különadóval terhelt juttatásokat végül úgy határozták meg, hogy azt a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítések (és az ebbe beleszámított a szabadságmegváltás) után kellett fizetni. Kritikusai szerint az adóval nem csak a tisztességtelen lelépési pénzt felvevőket sújtották, hanem azokat a vezető beosztású közalkalmazottakat - például iskolaigazgatókat - is, akik több évtizedes szolgálati viszony után nyugdíjba vonultak.
Az Alkotmánybíróság tavaly október 26-án semmisített meg először a különadóról szóló törvényt. A testület egyrészt azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú volt, másrészt pedig nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak.
Korlátozott jogkörök
A kormánypártok erre úgy reagáltak, hogy bejelentették: alkotmánymódosítással korlátozzák az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetést, adókat vagy járulékokat érintő törvényeket, majd újra kivetik a különadót. Ezzel párhuzamosan ismét elfogadták a 98 százalékos különadót, amit kiterjesztettek a 2005 óta állami vagy önkormányzati szervtől felvett, 3,5 millió (vezetők esetén 2 millió) forint feletti összegekre.
Ez a bejelentés kemény vitákat váltott ki, és emiatt tüntettek először jelentősebb tömegek a kormány ellen. Bár az Ab jogköreit szűkítő javaslatról a kormánypártokon belül is vita volt, november 16-án a parlament - név szerinti szavazással - elfogadta az alkotmánymódosítást. Az Ab jogainak szűkítése éles tiltakozásokat váltott ki, és e miatt voltak először jelentősebb kormányellenes tüntetések.
Bár a korlátozás hivatalos indoka a különadó volt, kormányzati politikusok a vita során elismerték: valójában arról volt szó, hogy így előzzék meg az alkotmánybírósági kifogásokat más fontos gazdasági törvények esetében. Erre utal, hogy a korlátozást az új alaptörvényben is fenntartották. Csak annyit finomítottak rajta, hogy addig lesz érvényes, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá (jelenleg 80 százalék körül van).
Hiába korlátozta a kormány pénzügyekben az Alkotmánybíróság jogkörét, a testület ismét megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sérti az emberi méltósághoz való jogot. A büntetőadó az Orbán-kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának egyik eleme volt, fenntartása érdekében a kormánypártok még az alkotmányt is módosították.
Másodszor is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. Az Ab megsemmisítette a jogszabálynak azt a rendelkezésé, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület pénteki közleménye szerint az Ab egyhangú döntést hozott, a határozathoz Kiss László és Lévay Miklós párhuzamos indokolást fűzött, Bihari Mihály pedig érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban.
Az Ab annak ellenére döntött a megsemmisítésről, hogy az országgyűlés kormánypárti többsége korábban jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében, amelyeket csak bizonyos alapvető jogok sérelme esetén semmisíthet meg. Az alkotmánybírák szerint a 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadó sérti az egyik ilyen alapvető jogot, az emberi méltóságot.
Az emberi méltóság védelméhez való jog az Ab szerint az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. A már lezárt adóévek (2005-2009) esetében a különadó az érintettek vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiájuk anyagi alapját is megterheli. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták az emberek teherviselő képességét - áll a közleményben.
Az Ab döntése értelmében a 2005-től 2009-ig terjedő időszakra nem lehet visszamenőlegesen adót kivetni, hiszen azokat az adóéveket már lezárták. A már befizetett különadót az adóhivatal - az adózók kérelmére - köteles visszafizetni. A még le nem zárt 2010-es adóévre a parlament ismét kivetheti a különadót, de ehhez új törvényt kell alkotnia.
A BKV-botránnyal kezdődött
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban, 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagjának ismertetésekor jelentette be, hogy 98 százalékos adót vetnek ki a költségvetési szférában kifizetett, hatvan napon túli végkielégítésekre és egyéb béren felüli juttatásokra, például a szabadságmegváltásra vagy a "titoktartási pénzre". Az intézkedés közvetlen előzménye a BKV-botrány volt: a közlekedési vállalat személyzeti igazgatója több mint 70 havi fizetésének megfelelő, 86 millió forintos végkielégítést kapott.
A különadóval terhelt juttatásokat végül úgy határozták meg, hogy azt a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítések (és az ebbe beleszámított a szabadságmegváltás) után kellett fizetni. Kritikusai szerint az adóval nem csak a tisztességtelen lelépési pénzt felvevőket sújtották, hanem azokat a vezető beosztású közalkalmazottakat - például iskolaigazgatókat - is, akik több évtizedes szolgálati viszony után nyugdíjba vonultak.
Az Alkotmánybíróság tavaly október 26-án semmisített meg először a különadóról szóló törvényt. A testület egyrészt azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú volt, másrészt pedig nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak.
Korlátozott jogkörök
A kormánypártok erre úgy reagáltak, hogy bejelentették: alkotmánymódosítással korlátozzák az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetést, adókat vagy járulékokat érintő törvényeket, majd újra kivetik a különadót. Ezzel párhuzamosan ismét elfogadták a 98 százalékos különadót, amit kiterjesztettek a 2005 óta állami vagy önkormányzati szervtől felvett, 3,5 millió (vezetők esetén 2 millió) forint feletti összegekre.
Ez a bejelentés kemény vitákat váltott ki, és emiatt tüntettek először jelentősebb tömegek a kormány ellen. Bár az Ab jogköreit szűkítő javaslatról a kormánypártokon belül is vita volt, november 16-án a parlament - név szerinti szavazással - elfogadta az alkotmánymódosítást. Az Ab jogainak szűkítése éles tiltakozásokat váltott ki, és e miatt voltak először jelentősebb kormányellenes tüntetések.
Bár a korlátozás hivatalos indoka a különadó volt, kormányzati politikusok a vita során elismerték: valójában arról volt szó, hogy így előzzék meg az alkotmánybírósági kifogásokat más fontos gazdasági törvények esetében. Erre utal, hogy a korlátozást az új alaptörvényben is fenntartották. Csak annyit finomítottak rajta, hogy addig lesz érvényes, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá (jelenleg 80 százalék körül van).
2011. május 5., csütörtök
Pénteken foglalkozhat az Ab a 98 százalékos különadóval
Pénteken derül ki, miként bírálhatja el az Alkotmánybíróság (Ab) a végkielégítések 98 százalékos különadójáról rendelkező törvényt az emberi méltóság sérelmére hivatkozó beadványok alapján - mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke csütörtökön Budapesten a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara közgyűlésén tartott előadásában. Paczolay Péter a gazdasági alkotmányosságról szóló előadásában kifejtette: az Országgyűlés tavaly novemberben szűkítette az Ab hatáskörét a gazdasági, költségvetési tárgyú törvényekkel összefüggésben, az új alaptörvény szerint pedig továbbra is a csökkentett hatáskörrel kell számolni.
Ugyanakkor adókkal összefüggő beadványok továbbra is érkeznek az Ab-hoz. "A végkielégítések 98 százalékos különadója kapcsán a beadványozók az emberi méltóság sérelmét jelölik meg a törvénnyel szembeni alkotmányossági aggályaik alapjául. Hogy az emberi méltóság sérelmére alapozott kérelmek alapján miként bírálhatja el az Ab ezt az adótörvényt, ez (…) holnap kiderül" - mondta Paczolay Péter csütörtökön.
Érkeznek kérelmek a válságadó néven ismertté vált szektorális adók ellen is. Ezekkel kapcsolatban az Ab illetékességének eldöntése "még a jövő kérdése. Az azonban mindenképp látható, hogy természetes személyek emberi méltóságát itt aligha fogjuk megtalálni" - közölte az Ab elnöke.
Paczolay Péter kijelentette: az Ab tudomásul veszi a hatáskörét érintő változásokat, szakmai álláspontja szerint azonban "továbbra is fontos kérdés, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül." Az Ab elnöke kifejtette: a piacgazdaság - egyes szélsőséges esetektől eltekintve - "irreleváns az alkotmányossági vizsgálatnál. A változó kormányok a változó gazdasági helyzetben a gazdaságpolitikájukat szabadon alakítják. Ebből a szempontból még nem látható pontosan, hogy milyen új kérdéseket vethet fel az új alaptörvénynek az a rendelkezése, amelynek alapján a közteherviselés alapvető szabályait sarkalatos, kétharmados többséggel elfogadott törvény határozza majd meg, vagyis milyen mértékben hagy lehetőséget ez a szabály arra, hogy a változó kormányok a gazdaságpolitikájukat szabadon alakítsák."
Az elmúlt húsz évben kialakultak a gazdasági alapjogok gazdasági keretei, amihez az Ab ítélkezési gyakorlata nagyban hozzájárult. Az Ab azonban "nagyfokú önkorlátozást gyakorolt a gazdasági tárgyú döntésekben, tiszteletben tartotta a törvényhozó és a kormány mozgásterét" – mondta Paczolay Péter. Hozzátette: "Ennek ellenére előállt az az érdekes helyzet, hogy míg a Magyar Köztársaság hatályos alkotmányának nincs önálló gazdasági-pénzügyi fejezete, a jövő évben hatályba lépő új alaptörvényünknek lesz.
Ugyanakkor az Ab hatásköre bizonytalan időre szünetel, illetve csak szűk korlátok között lehetséges az adóügyi-költségvetési tárgyú normakontroll." Ezért aztán kérdés, hogy milyen alkotmánybírósági védelemben részesülhet majd az önálló közpénzügyi-gazdasági fejezet, hiszen az Ab "kényszerűen kivonul a gazdasági alkotmányosság fejlesztéséből" - mondta az Ab elnöke.
A jövő év elején hatályba lépő új alaptörvény értelmében az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát egyelőre továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez a korlátozás tavaly novemberben Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatára került az alkotmányba, és az új alaptörvény szerint mindaddig érvényben marad, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
http://mti.hu/cikk/2011/05/05/penteken_foglalkozhat_az_ab_a_98_szazalekos_kulonadoval-542032
Ugyanakkor adókkal összefüggő beadványok továbbra is érkeznek az Ab-hoz. "A végkielégítések 98 százalékos különadója kapcsán a beadványozók az emberi méltóság sérelmét jelölik meg a törvénnyel szembeni alkotmányossági aggályaik alapjául. Hogy az emberi méltóság sérelmére alapozott kérelmek alapján miként bírálhatja el az Ab ezt az adótörvényt, ez (…) holnap kiderül" - mondta Paczolay Péter csütörtökön.
Érkeznek kérelmek a válságadó néven ismertté vált szektorális adók ellen is. Ezekkel kapcsolatban az Ab illetékességének eldöntése "még a jövő kérdése. Az azonban mindenképp látható, hogy természetes személyek emberi méltóságát itt aligha fogjuk megtalálni" - közölte az Ab elnöke.
Paczolay Péter kijelentette: az Ab tudomásul veszi a hatáskörét érintő változásokat, szakmai álláspontja szerint azonban "továbbra is fontos kérdés, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül." Az Ab elnöke kifejtette: a piacgazdaság - egyes szélsőséges esetektől eltekintve - "irreleváns az alkotmányossági vizsgálatnál. A változó kormányok a változó gazdasági helyzetben a gazdaságpolitikájukat szabadon alakítják. Ebből a szempontból még nem látható pontosan, hogy milyen új kérdéseket vethet fel az új alaptörvénynek az a rendelkezése, amelynek alapján a közteherviselés alapvető szabályait sarkalatos, kétharmados többséggel elfogadott törvény határozza majd meg, vagyis milyen mértékben hagy lehetőséget ez a szabály arra, hogy a változó kormányok a gazdaságpolitikájukat szabadon alakítsák."
Az elmúlt húsz évben kialakultak a gazdasági alapjogok gazdasági keretei, amihez az Ab ítélkezési gyakorlata nagyban hozzájárult. Az Ab azonban "nagyfokú önkorlátozást gyakorolt a gazdasági tárgyú döntésekben, tiszteletben tartotta a törvényhozó és a kormány mozgásterét" – mondta Paczolay Péter. Hozzátette: "Ennek ellenére előállt az az érdekes helyzet, hogy míg a Magyar Köztársaság hatályos alkotmányának nincs önálló gazdasági-pénzügyi fejezete, a jövő évben hatályba lépő új alaptörvényünknek lesz.
Ugyanakkor az Ab hatásköre bizonytalan időre szünetel, illetve csak szűk korlátok között lehetséges az adóügyi-költségvetési tárgyú normakontroll." Ezért aztán kérdés, hogy milyen alkotmánybírósági védelemben részesülhet majd az önálló közpénzügyi-gazdasági fejezet, hiszen az Ab "kényszerűen kivonul a gazdasági alkotmányosság fejlesztéséből" - mondta az Ab elnöke.
A jövő év elején hatályba lépő új alaptörvény értelmében az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát egyelőre továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez a korlátozás tavaly novemberben Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatára került az alkotmányba, és az új alaptörvény szerint mindaddig érvényben marad, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
http://mti.hu/cikk/2011/05/05/penteken_foglalkozhat_az_ab_a_98_szazalekos_kulonadoval-542032
2011. május 3., kedd
Ab: nem alkalmazhatók az alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek
Több, mint száz ügyet érint
A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek alkalmazási tilalmáról hozott döntést kedden az Alkotmánybíróság (Ab).
MTI
A döntés szerint a korábban alkotmányellenesnek minősített fővárosi parkolási rendeletek parkolási díjjal kapcsolatos rendelkezései a jogerősen le nem zárt polgári peres eljárásokban nem alkalmazhatók - olvasható az Ab által eljuttatott közleményben.
Az Alkotmánybíróság hozzátette: a keddi határozat "következményeit az érintett perekben a bíróságok vonják le". Mint írták, az Alkotmánybíróság döntése újraértelmezi az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály alkalmazási tilalmának gyakorlatát: a határozat értelmében az Ab bírói kezdeményezés alapján - mint a jelen ügyben - elrendelheti az alkotmányellenesnek minősített norma általános alkalmazási tilalmát.
Az indokolás szerint ha az Ab konkrét perben mondja ki az alkotmányellenes jogszabály alkalmazási tilalmát, akkor a határozat meghozatalakor folyamatban lévő per bírája utólag is kérheti az alkalmazási tilalom kimondását.
Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazása csak azokban a perekben válhatott kizárttá, amelyekben a bírói kezdeményezés az Ab döntésének meghozataláig megérkezett. Azokban a perekben, amelyekben a bíró nem kezdeményezte az Ab eljárását, továbbra is az alkotmányellenesnek minősített jogszabály alapján kellett eldönteni a jogvitát - áll a közleményben. Kitértek arra: folyamatban lévő perek felfüggesztése mellett több száz bírói kezdeményezés érkezett az Alkotmánybírósághoz olyan eljárásokban, amelyekben a parkolási jogvitákat a korábban alkotmányellenesnek minősített fővárosi közgyűlési rendeletek parkolási díjjal kapcsolatos rendelkezései alapján kellene elbírálni.
Az Ab 2009 novemberében mondta ki a közúti közlekedésről és a helyi önkormányzatokról szóló kétharmados törvények egyes parkolásra vonatkozó, az önkormányzatokat e tárgykörben rendeletalkotásra felhatalmazó passzusainak, és több fővárosi közgyűlési rendeletnek az alkotmányellenességét.
Az Alkotmánybíróság döntése több száz, folyamatban lévő ügyet érint.
A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek alkalmazási tilalmáról hozott döntést kedden az Alkotmánybíróság (Ab).
MTI
A döntés szerint a korábban alkotmányellenesnek minősített fővárosi parkolási rendeletek parkolási díjjal kapcsolatos rendelkezései a jogerősen le nem zárt polgári peres eljárásokban nem alkalmazhatók - olvasható az Ab által eljuttatott közleményben.
Az Alkotmánybíróság hozzátette: a keddi határozat "következményeit az érintett perekben a bíróságok vonják le". Mint írták, az Alkotmánybíróság döntése újraértelmezi az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály alkalmazási tilalmának gyakorlatát: a határozat értelmében az Ab bírói kezdeményezés alapján - mint a jelen ügyben - elrendelheti az alkotmányellenesnek minősített norma általános alkalmazási tilalmát.
Az indokolás szerint ha az Ab konkrét perben mondja ki az alkotmányellenes jogszabály alkalmazási tilalmát, akkor a határozat meghozatalakor folyamatban lévő per bírája utólag is kérheti az alkalmazási tilalom kimondását.
Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazása csak azokban a perekben válhatott kizárttá, amelyekben a bírói kezdeményezés az Ab döntésének meghozataláig megérkezett. Azokban a perekben, amelyekben a bíró nem kezdeményezte az Ab eljárását, továbbra is az alkotmányellenesnek minősített jogszabály alapján kellett eldönteni a jogvitát - áll a közleményben. Kitértek arra: folyamatban lévő perek felfüggesztése mellett több száz bírói kezdeményezés érkezett az Alkotmánybírósághoz olyan eljárásokban, amelyekben a parkolási jogvitákat a korábban alkotmányellenesnek minősített fővárosi közgyűlési rendeletek parkolási díjjal kapcsolatos rendelkezései alapján kellene elbírálni.
Az Ab 2009 novemberében mondta ki a közúti közlekedésről és a helyi önkormányzatokról szóló kétharmados törvények egyes parkolásra vonatkozó, az önkormányzatokat e tárgykörben rendeletalkotásra felhatalmazó passzusainak, és több fővárosi közgyűlési rendeletnek az alkotmányellenességét.
Az Alkotmánybíróság döntése több száz, folyamatban lévő ügyet érint.
2011. május 2., hétfő
Felgyújtottak egy kiskamaszt?
Súlyos égési sérülésekkel szállítottak kórházba egy 14 éves szolnoki fiút hétfő délután, az ügyben életveszélyt okozó testi sértés miatt indult eljárás, ám később kiderült, baleset történt.
FN.hu, MTI
A rendőrség nagy erők összevonásával vizsgálja az ügy körülményeit, tanúkutatást és adatgyűjtést végez - tette hozzá Szabó Zita őrnagy.
Tájékoztatása szerint a fiú nincs kihallgatható állapotban, elsődleges vélemény szerint állapota súlyos, életveszélyes.
Az MTI tudósítója meg nem erősített információk alapján úgy tudja, hogy a fiút az egyik szolnoki bevásárlóközpont parkolójában felgyújtották.
A nyomozás jelenlegi állása szerint a fiú felmászott egy vasúti kocsira, eközben hozzáért a nagy feszültségű áramvezetékhez, és ezáltal szenvedett sérüléseket - közölte a Szolnok megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az MTI-vel.
A hirado.hu az üggyel kapcsolatban korábban arról számolt be, hogy a nyomozók kizárják az etnikai indítékot, a közszolgálati hírportál azt írta, értesülése szerint az elkövetők és az áldozat is roma származásúak.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta: a mentőket egy lakásba riasztották kora délután Szolnokon, ahol kiderült, hogy a 14 év körüli fiú testfelületének több mint fele megégett, másod-, harmadfokú égési sérülései vannak, ami azt jelenti, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett.
A gyereket a helyszínen a mentők komplex ellátásban részesítették, infúziót, fájdalomcsillapítót kapott, illetve speciális égési sérülésekhez használt kötszert alkalmaztak. Stabilizálták az állapotát, majd a szolnoki Hetényi Géza Kórházba szállították, ahol úgy döntöttek, hogy a sérült a legjobb helyen a fővárosi Bethesda Gyermekkórházban lenne, mert itt van egy speciális égési centrum, ezért oda szállították tovább.
FN.hu, MTI
A rendőrség nagy erők összevonásával vizsgálja az ügy körülményeit, tanúkutatást és adatgyűjtést végez - tette hozzá Szabó Zita őrnagy.
Tájékoztatása szerint a fiú nincs kihallgatható állapotban, elsődleges vélemény szerint állapota súlyos, életveszélyes.
Az MTI tudósítója meg nem erősített információk alapján úgy tudja, hogy a fiút az egyik szolnoki bevásárlóközpont parkolójában felgyújtották.
A nyomozás jelenlegi állása szerint a fiú felmászott egy vasúti kocsira, eközben hozzáért a nagy feszültségű áramvezetékhez, és ezáltal szenvedett sérüléseket - közölte a Szolnok megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az MTI-vel.
A hirado.hu az üggyel kapcsolatban korábban arról számolt be, hogy a nyomozók kizárják az etnikai indítékot, a közszolgálati hírportál azt írta, értesülése szerint az elkövetők és az áldozat is roma származásúak.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta: a mentőket egy lakásba riasztották kora délután Szolnokon, ahol kiderült, hogy a 14 év körüli fiú testfelületének több mint fele megégett, másod-, harmadfokú égési sérülései vannak, ami azt jelenti, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett.
A gyereket a helyszínen a mentők komplex ellátásban részesítették, infúziót, fájdalomcsillapítót kapott, illetve speciális égési sérülésekhez használt kötszert alkalmaztak. Stabilizálták az állapotát, majd a szolnoki Hetényi Géza Kórházba szállították, ahol úgy döntöttek, hogy a sérült a legjobb helyen a fővárosi Bethesda Gyermekkórházban lenne, mert itt van egy speciális égési centrum, ezért oda szállították tovább.
Vissza kell állítani a cseh lakástámogatást
A kormánynak vissza kell állítani a lakásépítési takarékosság állami támogatásának korábbi rendszerét – döntött tegnap a cseh alkotmánybíróság. Az ezzel kapcsolatos beadvány az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párthoz (CSSD) kötődik, ők a törvény visszamenőleges hatályát, valamint azt kifogásolták, hogy a jogszabályt gyorsított eljárásban fogadták el. Az alkotmánybíróság nekik adott igazat, s kötelezte a kormányt a hibák kijavítására. VG
2011. május 1., vasárnap
Baka: az alaptörvény miatt lelassul a bíróságok működése
MTI
Egy-másfél éves lemaradást jelent a bíróságoknak, ha az új alaptörvény szerint 2012. január 1-én hatályba lép a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása - mondta pénteken Szekszárdon a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke.
Baka András a Tolna Megyei Bíróság összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kijelentette: sok függ attól, hogy lesznek-e átmeneti rendelkezések a bírák nyugdíjazásáról; ha január 1-én életbe lépnek az alaptörvénybe foglaltak, annak végrehajtására a felmentési időt és a szabadságokat is beszámítva fel kell készülni. Nyilván a bírósági szervezetnek erre választ kellene kapnia - tette hozzá. Mint mondta, tudomása szerint az alaptörvény átmeneti rendelkezései 2011. június 11-ig készülnek el, ezzel kapcsolatban azonban nem tud arról, hogy a bírósági szervezetet megkeresték volna.
Baka András emlékeztetett: az április 18-án elfogadott új alaptörvény rendelkezése, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 70 év helyett 62 évben határozza meg, 2012. január 1-én 228 bírót érint, 2012 folyamán 46, 2014-ig további 350 bíró nyugdíjba vonulását jelenti. Az LB elnöke szerint többnyire nagy ügyekben ítélkező bírók vonulnak nyugdíjba, és 40 ezerre becsülhető a nyugdíjba vonulás miatt átszignálandó ügyek száma. Mindez egy-másfél éves lemaradást eredményez a bírósági munkában - jegyezte meg.
Soós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke közölte: a megye 60 bírája közül hétnek kell nyugdíjba vonulnia 2012-ben; a 68 éves elnök hozzáfűzte: maga is közéjük tartozik. Úgy fogalmazott: a nyugdíjazás ideiglenes zavarokat fog okozni a bíróságok működésében.
Baka András az alaptörvény elfogadása előtt Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett levelében egyebek mellett azt írta: a nyugdíjkorhatár drasztikus leszállításáról szóló indítvány kivételes helyzetet teremt, amikor szót kell emelni a bírói függetlenség védelmében.
Kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban kifejtette: a bírói függetlenségnek garanciális eleme annak a meghatározása, hogy a bírói életpálya hol kezdődik és hol végződik; egyben irracionálisnak nevezte az egy hét alatt eldöntött korhatár-leszállítást. "A bírói pálya nem lehet kiszolgáltatva olyan hirtelen változásoknak, mint ami itt bekövetkezett. A bíró munkáját az állam minden szervének védeni kell, a bírót független státuszban kell megőrizni, mert ha a bíró fél vagy megvesztegetik, az elfogadhatatlan" - jelentette ki Baka András.
Egy-másfél éves lemaradást jelent a bíróságoknak, ha az új alaptörvény szerint 2012. január 1-én hatályba lép a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása - mondta pénteken Szekszárdon a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke.
Baka András a Tolna Megyei Bíróság összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kijelentette: sok függ attól, hogy lesznek-e átmeneti rendelkezések a bírák nyugdíjazásáról; ha január 1-én életbe lépnek az alaptörvénybe foglaltak, annak végrehajtására a felmentési időt és a szabadságokat is beszámítva fel kell készülni. Nyilván a bírósági szervezetnek erre választ kellene kapnia - tette hozzá. Mint mondta, tudomása szerint az alaptörvény átmeneti rendelkezései 2011. június 11-ig készülnek el, ezzel kapcsolatban azonban nem tud arról, hogy a bírósági szervezetet megkeresték volna.
Baka András emlékeztetett: az április 18-án elfogadott új alaptörvény rendelkezése, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 70 év helyett 62 évben határozza meg, 2012. január 1-én 228 bírót érint, 2012 folyamán 46, 2014-ig további 350 bíró nyugdíjba vonulását jelenti. Az LB elnöke szerint többnyire nagy ügyekben ítélkező bírók vonulnak nyugdíjba, és 40 ezerre becsülhető a nyugdíjba vonulás miatt átszignálandó ügyek száma. Mindez egy-másfél éves lemaradást eredményez a bírósági munkában - jegyezte meg.
Soós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke közölte: a megye 60 bírája közül hétnek kell nyugdíjba vonulnia 2012-ben; a 68 éves elnök hozzáfűzte: maga is közéjük tartozik. Úgy fogalmazott: a nyugdíjazás ideiglenes zavarokat fog okozni a bíróságok működésében.
Baka András az alaptörvény elfogadása előtt Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett levelében egyebek mellett azt írta: a nyugdíjkorhatár drasztikus leszállításáról szóló indítvány kivételes helyzetet teremt, amikor szót kell emelni a bírói függetlenség védelmében.
Kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban kifejtette: a bírói függetlenségnek garanciális eleme annak a meghatározása, hogy a bírói életpálya hol kezdődik és hol végződik; egyben irracionálisnak nevezte az egy hét alatt eldöntött korhatár-leszállítást. "A bírói pálya nem lehet kiszolgáltatva olyan hirtelen változásoknak, mint ami itt bekövetkezett. A bíró munkáját az állam minden szervének védeni kell, a bírót független státuszban kell megőrizni, mert ha a bíró fél vagy megvesztegetik, az elfogadhatatlan" - jelentette ki Baka András.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)