Visszakapja hatáskörét az AB, ha Orbán Viktor is rábólint

Visszakaphatja teljes hatáskörét az Alkotmánybíróság, de erről a politikai döntést Orbán Viktornak és a Fidesz-elnökségnek kell meghoznia. Megszűnik az „actio popularis”, nem fordulhat mindenki „csak úgy az utcáról” az AB-hez. Kérdés: a költségvetésről lehet-e előzetes normakontrollt kérni?
Csuhaj Ildikó| Népszabadság| 2011. február 23.

Semmilyen hatáskörszűkítést nem kell megtartani az Alkotmánybíróság hatáskörét illetően – erősítette meg lapunknak Gulyás Gergely. A fideszes politikus – aki az új alkotmány normaszöveg-tervezetét fogalmazó Fidesz–KDNP-bizottság tagja – tegnap reggel a Duna Televíziónak azt nyilatkozta: „Az LMP egy olyan feltételt is szabott az alkotmányozásba való visszatéréséhez, ami szerintem teljesülni is fog: ez pedig az alkotmánybírósági jogkör csorbítás előtti helyzetének visszaállítása. Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, amit az Országgyűlés novemberben elfogadott. Ez az egyetlen tartalmi felvetése az ellenzéknek – ha garanciát nem is tudok adni rá, de jó eséllyel teljesülni fog.”

A jogkörök szűkítése egy gazdasági szükséghelyzetben hozott megoldás volt – tette hozzá. Tegnap a fi deszes politikus lapunknak nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a személyes véleményét fogalmazta meg „feltételes módban”. Az Alkotmánybíróság teljes hatáskörének a visszaállításásról a politikai döntést a Fidesz elnöksége, illetve Orbán Viktor miniszterelnök hozza meg.

Fideszes források szerint azért is van jó esély az AB hatáskörének a visszaállítására, mert az új alkotmány elfogadása az egyik legfontosabb eleme a miniszterelnök szerint Magyarország újjászervezésének. „És ki kell szűrni belőle mindent, aminek kedvezőtlen európai visszhangja lenne. Elég volt, ami a médiatörvény körül történt” – mutatott rá egyik forrásunk. Az Országgyűlés november 16-án szűkítette az AB hatáskörét azért, hogy a testület ne semmisíthesse meg másodszorra is a 98 százalékos különadótörvényt. Ezért a Fidesz–KDNP elvonta az AB döntési jogkörét a népszavazási tilalmi listán szereplő kérdésekben. Ilyen a költségvetést, az adókat és járulékokat érintő törvények, valamint a nemzetközi szerződések. Jelenleg az AB akkor vizsgálhatja a tilalmi listán lévő törvények és szerződések alkotmányosságát, ha azok alapjogokat – például az élethez, emberi méltósághoz, vallásszabadsághoz való jogot – sértenek. A felsorolásból kimaradt a magántulajdon sérthetetlensége, így az AB nem vizsgálhatta sem a végkielégítések különadójáról, sem a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt.

Gulyás Gergely lapunk kérdésére elmondta, hogy természetesen figyelembe veszik az Alkotmánybíróság javaslatát is, amikor a hatásköréről döntenek. Maga az AB javasolta például, hogy ne tartozzon a hatásköréhez az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata, ez átkerül a közigazgatási bíróságokhoz. És valószínűleg a népszavazás és az Országos Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálata sem AB-kompetencia lesz.

A fideszes politikus tájékoztatása szerint a jogszabályok utólagos normakontrollját illetően maga az AB is indokoltnak tartja, hogy ne legyen érvényes az „actio popularis”, azaz ne fordulhasson mindenki „az utcáról” Alkotmánybírósághoz, ha vélelmezi egy törvény alkotmányellenességét. Az elképzelések szerint csak konkrét jogsérelem esetén az érintettek, illetve a bíróságok fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz. Ezt erősítette meg Szájer József, a Fidesz–KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője is, a Hírszerzőnek adott interjúban.

Az előzetes normakontrollt kérők körét viszont szélesítenék, „ami egyébként hátráltathatja majd a kormány működését, hiszen lassítja a törvényalkotás ütemét” – mondta Szájer. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, és meghatározott számú képviselő kérhetné az AB-t előzetes vizsgálatra, harmincnapos határidővel. Az egyik kompetens fideszes forrás viszont lapunknak azt mondta: amikor határoznak az AB hatásköréről, „azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy az ellenzéknek ne legyen lehetősége előzetes normakontroll-kérelmekkel elodázni, ellehetetleníteni a költségvetési törvény elfogadását”.

Gulyás Gergely a Duna Televízióban azt is elmondta, hogy pénteken az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén egy jobbikos módosító indítvány elfogadásával elvetették, hogy két egymást követő parlament kétharmada változtathatná csak meg az új alaptörvényt. Ezzel az ellenzék egy másik kifogása is okafogyottá vált – közölte a fideszes politikus. Erre Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy reagált: két feltételnek a szempontjából egészen konstruktívnak tűnik a kormányerők jelenlegi hozzáállása, habár csak olyan ígéretet kaptak, „amely köszönő viszonyban sincs azzal, amit az LMP kért”. Ha mindhárom feltétel teljesülni fog, akkor visszatérnének az alkotmányozási folyamatba, de addig biztosan nem. Az LMP harmadik feltétele az volt, hogy az új alkotmány elfogadására csak év végén kerüljön sor. Az LMP-feltételekkel kapcsolatos javaslatokat az alkotmánykoncepcióról szóló határozati javaslathoz terjesztették elő, illetve egy alkotmánymódosító javaslatot tettek, és kezdeményezték az alkotmánybírósági törvény módosítását is.