Nagy beszélgetésre készül Orbán Viktor

[origo]|2011. 01. 03
Széleskörű konzultációt folytatna az új alkotmányról Orbán Viktor miniszterelnök, azt azonban még közvetlen munkatársai sem tudják, hogy ez mit jelent, és hogyan bonyolódik majd. A kormány kezét a törvények nem kötik meg, ha akarja, teljesen figyelmen kívül is hagyhatja az alkotmányról elhangzó civil véleményeket. Az alkotmányelőkészítő bizottság fideszes alelnöke szerint azonban a szöveg még nincs kőbe vésve.

"Nem egyszerűen a hatodik magyar parlament, hanem a választók akaratából mi alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk" - jelentette ki a kormányprogram vitájáról szóló parlamenti beszámolójában Orbán Viktor miniszterelnök május 25-én, napra pontosan egy hónappal a Fidesz kétharmados győzelmét jelentő második választási forduló után. Orbán akkori beszédében egy átmeneti korszak végének nevezte az új kormány megalakulását, és azt mondta, a választók azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az új társadalmi szerződés alapján az ország új alkotmányát.

A Magyar Nemzet december 24-i számában megjelent interjúban Orbán azt mondta, a parlament március 15-én alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul át, ami szerinte nem jogkörbővítést jelent, hanem azt, hogy április 25-ig csak az új alkotmánnyal fognak foglalkozni. Orbán szerint az új alkotmányt április 25-én, húsvét hétfőn fogadják el, és 2012. január 1-jén fog hatályba lépni, amivel Orbán szerint lezárul Magyarország áprilisi választások után kezdett alkotmányos átszervezése.

"A lehető legalaposabb"
A Magyar Nemzetnek adott interjújában Orbán azt mondta, az alkotmányozás jogát éles politikai harcban szerezték meg a választások során, és ezzel élni is fognak. A miniszterelnök kijelentette, február végén, március elején az új alkotmányról nemzeti konzultáció kezdődik, amely során az önkormányzatok is közmeghallgatásokat tartanak majd. Ennél több részletet nem mondott azonban arról, hogy mit jelent a nemzeti konzultáció, és hogyan befolyásolhatja az alkotmány tervezett tartalmát.

Az [origo] megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy mettől meddig fog tartani a nemzeti konzultáció, mit takar pontosan a kifejezés, ki fog kivel konzultálni, és pontosan miről, de Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője mindössze annyit közölt a hét közepén, hogy "a lehető legszélesebb körű és a lehető legalaposabb nemzeti konzultáció lefolyását tervezzük az új alkotmányról". Az [origo] ismételt megkeresésére Szijjártó munkatársán keresztül azt üzente: "Ennyi van. Ha lesz még részlet, akkor jelentkezünk".

Semmi nem köti meg a kormány kezét
Az új alkotmány koncepcióját egy külön erre a célra felállított parlamenti bizottság dolgozta ki. Ennek munkájában eredetileg az ellenzéki pártok is részt vettek, de később, a kormány intézkedései elleni tiltakozásként kivonultak. Az elkészült koncepció a legfontosabb kérdésekben megtartja a mai közjogi formákat (például nem lesz kétkamarás a parlament), de vannak benne nyitott kérdések, például, hogy az államfőnek legyen-e joga feloszlatni a parlamentet, vagy hogyan lehessen módosítani az alaptörvényt (a függő kérdésekről szól Jakab András alkotmányjogász írása a komment.hu-n).

Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta, nincs kőbe vésve az alkotmány koncepciója, ebben az esetben ugyanis nem lenne értelme az ezt követő törvényalkotási munkának. Az alaptörvény elfogadása előtti nemzeti konzultációba igyekeznek minél nagyobb kört bevonni, önkormányzatok és társadalmi szervezetek javaslatait is várják, és az összes egyetem jogi karán februártól vitafórumokat rendeznek az új alkotmányról.

A koncepciót egy határozati javaslat mellékleteként nyújtották be az országgyűlésnek. Ebben a parlament felhatalmazza a kormányt, hogy a koncepció alapján készítse el, és március 15-ig nyújtsa be az új alkotmány normaszövegét. Épp ez előtt az időpont előtt adódik lehetőség széleskörű véleményezésre, konzultációra: az alkotmány szövegét megfogalmazó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) - a korábbi és a január 1-től hatályos törvények szerint is - közzé kell tennie honlapján a szöveget, és lehetővé tenni, hogy azt bárki véleményezze.

A január 1-én hatályba lépett, "a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről" szóló törvény szerint a tervezetet úgy kell közzétenni, hogy annak "céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez". Azt ugyanakkor semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a beérkezett javaslatokat figyelembe is kell venni, csupán egy "tipizált összefoglalót" kell írni azokról, illetve az elutasítás indokairól, és az összefoglalót a törvényjavaslattal együtt be kell nyújtani az országgyűlésnek.

Beszélni 1,6 millió emberrel
A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor 2005 februárjában, hagyományos évértékelő beszédében használta először, már a 2006-os választásokra készülve. A nemzeti konzultáció Orbán akkori szavai szerint "kapcsolat a politika és az emberek között". A gyakorlatban egyebek mellett azt jelentette, hogy az Orbán által létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület nevében egy kérdőívet juttattak el minden magyar háztartásba. A visszaküldők közt nyereményeket, például egy autót is kisorsoltak (a konzultáció honlapja ma is elérhető). A nemzeti konzultáció keretében az ország több pontján tartottak rendezvényeket, az országjárás során állítólag mintegy 700 településre látogattak el a testület tagjai és Orbán Viktor. A Fidesz szerint 1,6 millió ember véleményét hallgatták meg személyesen, telefonon vagy levelek útján. A záró rendezvényt 2005 októberében tartották. Orbán akkor azt mondta: a konzultáció során arra jutottak, hogy új gazdaságra, új államra és új politikára van szükség.

A kifejezést a 2010-es választások után vette elő újra Orbán, amikor bejelentette: pártja nemzeti konzultációra készül, aminek az a lényege, hogy ellátogat az új kormány leendő tagjaival az ország több településére, hogy megismerje az emberek véleményét. Az első ilyen rendezvény májusban Ózdon volt, ahol Orbán és Pintér Sándor belügyminiszter több rendőrt és erősebb közbiztonságot ígért (beszámolónkat itt olvashatja). Az egyeztetés későbbi állomásait nem kísérte nagy nyilvánosság, eredményéről nem beszélt a kormány sem. Szeptemberben újra egyeztetett egy választói csoporttal Orbán, akkor levelet írt, amelyben a kormány intézkedéseiről kérdezte a nyugdíjasokat.

"A hatályos alkotmány nem ismeri"
Az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalma sem új. Az 1849 áprilisában Kossuth Lajos szólította fel az országgyűlést, hogy hívják össze az alkotmányozó nemzetgyűlést, de a szabadságharc elbukása miatt erre végül nem került sor. Az 1918-as őszirózsás forradalom után Jászi Oszkár és a polgári radikálisok, a második világháború után pedig a szociáldemokraták javasolták az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, de a kísérlet mindkétszer hamvába halt a kommunista hatalomátvétel miatt. Pozsgay Imre, az MSZMP egykori államminisztere és a jelenlegi alkotmány koncepcióján dolgozó hatfős bizottság egyik tagja egy HVG-nek adott interjúban azt mondta, hogy a rendszerváltás előtt is felmerült az alkotmányozó nemzetgyűlés ötlete, de az MDF elképzelése végül megbukott az SZDSZ és a Fidesz ellenállásán, így végül a nemzeti kerekasztal-tárgyalások során alakították át a máig érvényben lévő, 1949-ben kidolgozott alkotmányt.

A rendszerváltás óta eltelt húsz évben az esetleges új alkotmányról szóló vitákban többször is felmerült, hogy az alaptörvényt egy külön erre a célra összehívott testületnek kellene megalkotnia. Legutóbb az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006 szeptemberében kezdeményezte az alkotmányozó nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány felállítását az Új Magyarországért Egyesület, amely petíciót nyújtott be erről Sólyom László köztársasági elnöknek. Az aláírók között szerepelt többek között a Fidesz rendezvényein rendszeresen megjelenő Makovecz Imre építész, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás egykori ideiglenes köztársasági elnök és az MSZMP KB volt tagja, de az egyesület mellé állt a 2010-es országgyűlési választáson Fidesz szövetségeseként szereplő Magosz is.

Sólyom László közleményben reagált a petícióra, amelyben azt írta, hogy sem ideiglenes kormány, sem alkotmányozó nemzetgyűlés nem lehetséges, ezek fogalmát ugyanis nem ismeri a hatályos alkotmány. "Egyedül az országgyűlés jogosult az alkotmány módosítására, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Miután az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét a hatályos alkotmány nem ismeri, egy ilyen gyűlés a rendszerváltás óta fennálló alkotmányos berendezkedéssel összeegyeztethetetlen lenne" - írta Sólyom László közleményében.