Megerősítenék az Ab előzetes kontrollját

Origo
(…) A második Orbán-kormány egyik legvitatottabb döntése volt – az új médiatörvény mellett –, hogy az alkotmány módosításával korlátozta az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetésről, adókról és járulékokról szóló törvényeket.
A parlamenti bizottságban elfogadott alkotmánykoncepció kikerülte azt a kérdést, hogy milyen jogai lehetnek az Ab-nek, csak annyit írtak, hogy a testület megállapítja az alkotmányellenesség jogkövetkezményeit. Bár a tavaly őszi vitában többen – köztük Lázár János, a Fidesz frakcióvezetıje és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke – elvi alapon is megkérdőjelezték az Ab jogát, hogy felülbírálja a demokratikusan megválasztott parlament döntéseit, az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint az új alkotmány is erős jogokat adna az Ab-nek, csak más eljárásban, mint jelenleg. Több kormánypárti forrás szerint is tarthatatlan, hogy az Ab-eljárásnak jelenleg nincs határideje, így több év is eltelhet, mire döntést hoz egy jogszabályról.
Ez bizonytalanságot okoz, ezért határidőket kell szabni a testület eljárásának – mondta több fideszes is. Valószínű ugyanakkor, hogy – mint azt Ab elnöke is írta az alkotmánykoncepcióhoz küldött javaslatában –, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata nem az Ab, hanem az újonnan felálló közigazgatási bíróságok feladata lesz, ami tehermentesíti a testületet. Szájer József az [origo]-nak azt mondta: az elképzelések szerint megerősítenék az Ab előzetes kontrollját, de egyedi ügyekben megmaradna az utólagos eljárás is. Ma csak a köztársasági elnök kérhet előzetes normakontrollt, ezt a kört Szájer szerint kibővítenék, tehát például a parlamenti ellenzék is az Ab-hez fordulhatna, még mielıtt egy törvényt kihirdetnek vagy hatályba lép. A testület eljárását azonban konkrét határidőhöz kötnék. (…)

Sok mindenre figyelnek az új alkotmány készítésekor
Megtartaná az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollját, az előzetest pedig bővítené a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Navracsics Tibor a Hír Televízió Rájátszás című műsorában azt mondta: az új alkotmány szövegének kialakításánál az intézményeknél meghagyják azokat a szabályozásokat, amik eddig beváltak, az újakkal pedig, ha lehet, még inkább bővítik a jogköröket. A politikus példaként hozta fel a Költségvetési Tanácsot, amely előzetes vétójogot kapott.
„Annak a híve lennék, hogy maradjon az utólagos normakontroll is, sőt én még talán bővíteném is az előzetes normakontroll lehetőségét. Szerintem a legfontosabb ebben a tekintetben az, hogy a politikai döntésben – legyen szó akár jogszabályról, törvényről, akár alacsonyabb rendű jogszabályról – alkotmányosak legyenek. Feleljenek meg az alkotmányos rendszernek. Ebből a szempontból nagyon fontos az utólagos normakontroll. Meg kell tartani, de én legalább ekkora fontosságot tartanék annak, hogy adott esetben megteremtsük a lehetőségét annak, hogy már a döntéshozatal folyamatában is lehessen konzultálni az Alkotmánybírósággal” – fogalmazott a Fidesz–KDNP-s közigazgatási és igazságügyi miniszter. (hírTV) (da)
hírTV