A magyar Ab felépítésére a német szövetségi alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) volt a legnagyobb hatással, mivel innen vették át az utólagos normakontroll intézményét - ennek ellenére a német Ab valamivel gyengébb magyarországi párjánál. Az elfogadott törvények utólagos normakontrollját ugyanis csak politikai intézmények - például az állami kormányok - vagy bíróságok kérhetik; a magánszemélyek alkotmányjogi panasszal élhetnek. Ugyan ez utóbbiak túlnyomó többségét - az összesen 136 ezer alkotmányjogi panasz 97,5 százalékát - elutasította a karlsruhei testület, számos alkalommal azonban e hatáskörével "futtatta zátonyra" a kormány alkotmányellenesnek ítélt adóztatási terveit. A szövetségi alkotmánybíróság emellett a nemzetközi politikában is jelentős szerepet játszik, gyakran hallatta hangját az uniós alapszerződésekkel kapcsolatban - 2009-ben például antidemokratikus rezsimnek minősítette az EU-t, az Európai Stabilitási Mechanizmus tavaly év végi létrehozásánál pedig figyelembe kellett venni a német alkotmánybíróság esetleges vétóját.
A francia alkotmánybíróság (Conseil Constitutionnel) az előzetes, a priori normakontroll eszközével él: ha egy törvényt elfogad a parlament, a francia felső- vagy alsóház bármely képviselője megtámadhatja a tanács előtt, amely csak ezen szűrő után kerülhet az elnök elé - az elsősorban politikusokból, köztük a volt köztársasági elnökökből álló testületet ezért gyakran a parlament harmadik kamarájának nevezik. Tavaly március óta azonban a francia állampolgárok közvetlenül is élhetnek panasszal a testületnél. Legutóbb tavaly ősszel, a Nicolas Sarkozy elnök által a francia parlamentben rohamtempóban vezényelt nyugdíjreform alatt került reflektorfénybe a testület, ám néhány, a törvény lényegéhez nem kapcsolódó rendelkezés kivételével továbbengedte az indítványt. A francia parlament ellenzéke gyakran fordul az ab-hoz, hiszen politológusok szerint ez az egyetlen hatékony eszköz, amellyel keresztbe tehetnek az egy párthoz tartozó elnöknek és parlamenti többségnek.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága (Supreme Court of the United States) elsősorban fellebbviteli bíróságként működik, egyedi hatásköre csupán néhány, az alkotmány által meghatározott kérdésben van. Ezeknek a legtöbb esetben csak érintőlegesen van gazdasági hatása. Ilyen kérdés például az a Vermont államban hozott törvény, amely korlátozza a receptre kapható gyógyszeripari készítményekkel kapcsolatos információk közzétételét - a bíróság júniusban hoz majd ítéletet, hogy a törvény sérti-e a szólásszabadságot.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése