Csökken az adósságunk a pénztári vagyonnal Bárhogy dönt az alkotmánybíróság nyugdíjügyben, a büdzsé finanszírozható

MagyarHirlap online
Ha a magánnyugdíjpénztár-tagok egyharmada lép vissza az állami rendszerbe, akkor az államadósságot két százalékkal lehet mérsékelni. Ha a kétharmaduk, akkor öt százalékkal, ha pedig mindenki, akkor kilenc százalékkal – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Elmondta, a magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona háromezermilliárd forint feletti, s ennek a 45 százaléka állampapír. Ha az Alkotmánybíróság elmeszeli a „pénztárügyet”, akkor is lehet finanszírozni a költségvetést.

A magánnyugdíjpénztárak vagyonáról számos legenda kering. Mennyi az annyi?
– A szeptember végi adatok szerint a magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona valamivel háromezermilliárd forint felett van, amelynek a 45 százalékát teszi ki az állampapír.

– Mi lesz ezekkel a papírokkal?
– Az áthozott vagyonelemek közül az ÁKK „megsemmisíti” az állampapírokat – ez pedig csökkenti az államadósságot. Amint az ÁKK már jelezte, különböző átlépési arányokkal kalkulálva, különböző mértékű adósságcsökkentés lehetséges.

– Mégis milyen mértékű?
– Ha a pénztártagok egyharmada lép vissza, akkor az államadósságot két százalékkal tudják mérsékelni, ha a kétharmada, akkor öt százalékkal, ha pedig mindenki, akkor kilenc százalékkal.

– Korábban arról volt szó, egy alap kezeli majd a vagyont. Ennek se híre, se hamva…
– A Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alappal kapcsolatos kormányrendelet most készül, de az már látszik, hogy az alap feladata nem egy klasszikus portfóliókezelés, hanem az lesz, hogy a visszaadott állampapírt bevonja, illetve az egyéb, nem állami portfóliókat fokozatosan, a piac megzavarása és veszteség nélkül próbálja meg értékesíteni az államadósság-kezelő.

– Hogyan lehet elkerülni a „piaci zavargást”?
– Nem akarjuk megzavarni a piacokat a magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz átkerülő portfólió értékesítésével, ezért nagyobb portfólióelemek aukciós értékesítése, illetve kisbefektetőknek szóló jegyzések is szóba kerülhetnek.

– Nem pusztán az államadósság mérsékléséről van szó, hanem folyó költségvetési kiadások finanszírozásáról is. Technikailag ez hogyan néz ki, s egyáltalán, mit jelent?
– Szeptember végén a pénztárak vagyonának mintegy 45 százaléka volt állampapír, ez 1500 milliárd forint nagyságrendű. A visszalépés után bevont magyar állampapírokon felüli, 1500-1600 milliárd forint körüli részből az idei költségvetés mintegy 530 milliárd forintot kap a nyugdíjkiadások fedezésére. Utóbbit készpénzben kell előteremtenie az ÁKK-nak az év végéig az állampapírokon felüli portfólió részleges értékesítésével. Amíg ez nem áll rendelkezésre, addig az Államadóság-kezelő Központ diszkont kincstárjegyek kibocsátásával tudja majd finanszírozni a különbözetet a költségvetés számára.

– Eközben az Alkotmánybíróság előtt van a „pénztárügy”. Mi lesz, ha elmeszelik a „költségvetési részt”?
– Az Alkotmánybíróság esetleges olyan döntése után, amely megakadályozza a nyugdíjpénztári befektetések költségvetési felhasználását, arról kell gondoskodnia az ÁKK-nak, hogy az említett, büdzsét érintő 530 milliárdot miként is teremti elő.

– Ez óriási tétel!
– A jelenlegi piaci viszonyok között ez nem jelenthet gondot. Ugyanakkor a forrásbevonás egyúttal az adósság emelkedésének irányába hatna…

– Akkor inkább maradjunk az eredeti tervnél!
– Az ÁKK 2011-re meghirdetett terve szerint az idén mintegy 740 milliárd forint értékű állampapírt bocsátunk ki. Reméljük, minden az általunk elképzelt forgatókönyv szerint alakul majd.
Hárommillióból harmincezer

Becsléseink szerint eddig harmincezren döntöttek a magán-nyugdíjpénztári tagság mellett – mondta érdeklődésünkre Bába Júlia, a Nyugdíjpénztár Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki az előzetes felmérések alapján úgy vélekedik, hogy négy-hat pénztár „maradhat talpon”. Egyébként január 31-ig kell nyilatkozni a magánnyugdíjpénztárak elhagyásáról, illetve a maradás szándékáról. Bába Júlia ugyanakkor cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a pénztárak az elmúlt hónapokban százmilliókat költöttek el saját maguk népszerűsítésére. Felvilágosításra és az értesítések kiküldésére nem a pénztártagok megtakarításaiból vettek igénybe forrásokat, hanem a saját működési költségükből. Felvetésünkre, hogy utóbbi is a pénztártagok befizetéseiből származik, annyit mondott: a működési költséget törvényi előírás alapján különítik el a nyugdíjpénztárak.
(SZCSZ)
Szajlai Csaba