Gyertyafényes demonstrációval készült hangulatot teremteni lapzártánk után a Facebookon szerveződő olasz kormányellenes mozgalom, az Il Popolo Viola (Lila nép) az alkotmánybíróság ma kezdődő ülése előtt: a megmozdulás célja kiállni a demokrácia és az alkotmánybírák autonómiája mellett. Kérdés, hogy az egy éve a sok százezres tömegtüntetéssel járó No Berlusconi Dayt megszervező "lilák" mire jutnak: a bírák szigorú biztonsági intézkedések közepette ülnek össze római palotájukban, ahol csütörtökig több fontos döntést kell hozniuk. A legnagyobb érdeklődés azt a verdiktet előzi meg, amely Silvio Berlusconi kormányfő sorsát is meghatározhatja; ebben azt kell kimondani, hogy a "törvényes akadályoztatásról" szóló jogszabály alkotmányos-e vagy sem.
A tavaly áprilisban hatályba lépett jogszabály arról rendelkezik, hogy "a kormányzati munka nyugodt gyakorlása érdekében" a legfőbb közjogi méltóságok elfoglaltságukra hivatkozva nem kötelesek megjelenni a bíróság előtt, ha érintettek valamilyen eljárásban. A jogszabályt ideiglenesnek szánták (a végleges alkotmánykiegészítésnek idén októberre kell megszületnie) és papíron az államfőre, a kormányfőre és a parlament két házának elnökére vonatkozik, de köztudottan a több perben érintett Berlusconi védelmét szolgálja. Ha az alkotmánybíróság kimondja, hogy a jogszabály alkotmányellenes, akkor azonnal folytatódhatnak a különféle cégei ellen zajló, a jobboldali kormányfő sorozatos távolléte miatt felfüggesztett perek (vesztegetési és adócsalási ügyekben). Születhet azonban olyan dodonai határozat is, amellyel Berlusconi akár "ki is húzhatja" őszig.
Az olasz sajtó szerint a testület 8 tagja a baloldalhoz, 7 a jobboldalhoz húz; szavazategyenlőség esetén az elnök, a balközéphez sorolt Ugo De Siervo voksa dönt. A "törvényes akadályoztatás" ügyében eredetileg december 14-én kellett volna határozniuk, ám elhalasztották, miután aznap bizalmi szavazás volt Berlusconi kormányáról - a miniszterelnök akkor, ha csak egy hajszállal is, de megnyerte a csatát.
A 15 alkotmánybíró harmadát a köztársasági elnök nevezi ki (a miniszterelnök ellenjegyzésével), harmadát a parlament két háza választja meg titkosan, együttes ülésen, kétharmados többséggel (a harmadik szavazási fordulóban elég a háromötödös), harmadát a legmagasabb bírói és ügyészségi testületek választják abszolút többséggel. Megbízatásuk kilenc évre szól és nem lehet őket újraválasztani. A testület három évre választja meg az elnökét saját soraiból, az ő mandátuma a kilencéves perióduson belül megújítható.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése