2011. január 31. 21:26
MNO - KA
Alkotmányellenesnek minősítette az Obama-kormány által elfogadtatott egészségbiztosítási reformot hétfőn egy floridai szövetségi bíró.
Roger Vinson körzeti szövetségi bíró tárgyalás nélkül igazat adott annak a keresetnek, amelyet 26 állam indított a törvény ellen. Ennek értelmében a törvény jogot sért azzal, hogy bírságot kilátásba helyezve előírja az állampolgárok számára, hogy kössenek egészségbiztosítást.
(MTI)
2011. január 31., hétfő
2011. január 28., péntek
Megerősítenék az Ab előzetes kontrollját
Origo
(…) A második Orbán-kormány egyik legvitatottabb döntése volt – az új médiatörvény mellett –, hogy az alkotmány módosításával korlátozta az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetésről, adókról és járulékokról szóló törvényeket.
A parlamenti bizottságban elfogadott alkotmánykoncepció kikerülte azt a kérdést, hogy milyen jogai lehetnek az Ab-nek, csak annyit írtak, hogy a testület megállapítja az alkotmányellenesség jogkövetkezményeit. Bár a tavaly őszi vitában többen – köztük Lázár János, a Fidesz frakcióvezetıje és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke – elvi alapon is megkérdőjelezték az Ab jogát, hogy felülbírálja a demokratikusan megválasztott parlament döntéseit, az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint az új alkotmány is erős jogokat adna az Ab-nek, csak más eljárásban, mint jelenleg. Több kormánypárti forrás szerint is tarthatatlan, hogy az Ab-eljárásnak jelenleg nincs határideje, így több év is eltelhet, mire döntést hoz egy jogszabályról.
Ez bizonytalanságot okoz, ezért határidőket kell szabni a testület eljárásának – mondta több fideszes is. Valószínű ugyanakkor, hogy – mint azt Ab elnöke is írta az alkotmánykoncepcióhoz küldött javaslatában –, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata nem az Ab, hanem az újonnan felálló közigazgatási bíróságok feladata lesz, ami tehermentesíti a testületet. Szájer József az [origo]-nak azt mondta: az elképzelések szerint megerősítenék az Ab előzetes kontrollját, de egyedi ügyekben megmaradna az utólagos eljárás is. Ma csak a köztársasági elnök kérhet előzetes normakontrollt, ezt a kört Szájer szerint kibővítenék, tehát például a parlamenti ellenzék is az Ab-hez fordulhatna, még mielıtt egy törvényt kihirdetnek vagy hatályba lép. A testület eljárását azonban konkrét határidőhöz kötnék. (…)
Sok mindenre figyelnek az új alkotmány készítésekor
Megtartaná az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollját, az előzetest pedig bővítené a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Navracsics Tibor a Hír Televízió Rájátszás című műsorában azt mondta: az új alkotmány szövegének kialakításánál az intézményeknél meghagyják azokat a szabályozásokat, amik eddig beváltak, az újakkal pedig, ha lehet, még inkább bővítik a jogköröket. A politikus példaként hozta fel a Költségvetési Tanácsot, amely előzetes vétójogot kapott.
„Annak a híve lennék, hogy maradjon az utólagos normakontroll is, sőt én még talán bővíteném is az előzetes normakontroll lehetőségét. Szerintem a legfontosabb ebben a tekintetben az, hogy a politikai döntésben – legyen szó akár jogszabályról, törvényről, akár alacsonyabb rendű jogszabályról – alkotmányosak legyenek. Feleljenek meg az alkotmányos rendszernek. Ebből a szempontból nagyon fontos az utólagos normakontroll. Meg kell tartani, de én legalább ekkora fontosságot tartanék annak, hogy adott esetben megteremtsük a lehetőségét annak, hogy már a döntéshozatal folyamatában is lehessen konzultálni az Alkotmánybírósággal” – fogalmazott a Fidesz–KDNP-s közigazgatási és igazságügyi miniszter. (hírTV) (da)
hírTV
(…) A második Orbán-kormány egyik legvitatottabb döntése volt – az új médiatörvény mellett –, hogy az alkotmány módosításával korlátozta az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetésről, adókról és járulékokról szóló törvényeket.
A parlamenti bizottságban elfogadott alkotmánykoncepció kikerülte azt a kérdést, hogy milyen jogai lehetnek az Ab-nek, csak annyit írtak, hogy a testület megállapítja az alkotmányellenesség jogkövetkezményeit. Bár a tavaly őszi vitában többen – köztük Lázár János, a Fidesz frakcióvezetıje és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke – elvi alapon is megkérdőjelezték az Ab jogát, hogy felülbírálja a demokratikusan megválasztott parlament döntéseit, az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint az új alkotmány is erős jogokat adna az Ab-nek, csak más eljárásban, mint jelenleg. Több kormánypárti forrás szerint is tarthatatlan, hogy az Ab-eljárásnak jelenleg nincs határideje, így több év is eltelhet, mire döntést hoz egy jogszabályról.
Ez bizonytalanságot okoz, ezért határidőket kell szabni a testület eljárásának – mondta több fideszes is. Valószínű ugyanakkor, hogy – mint azt Ab elnöke is írta az alkotmánykoncepcióhoz küldött javaslatában –, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata nem az Ab, hanem az újonnan felálló közigazgatási bíróságok feladata lesz, ami tehermentesíti a testületet. Szájer József az [origo]-nak azt mondta: az elképzelések szerint megerősítenék az Ab előzetes kontrollját, de egyedi ügyekben megmaradna az utólagos eljárás is. Ma csak a köztársasági elnök kérhet előzetes normakontrollt, ezt a kört Szájer szerint kibővítenék, tehát például a parlamenti ellenzék is az Ab-hez fordulhatna, még mielıtt egy törvényt kihirdetnek vagy hatályba lép. A testület eljárását azonban konkrét határidőhöz kötnék. (…)
Sok mindenre figyelnek az új alkotmány készítésekor
Megtartaná az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollját, az előzetest pedig bővítené a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Navracsics Tibor a Hír Televízió Rájátszás című műsorában azt mondta: az új alkotmány szövegének kialakításánál az intézményeknél meghagyják azokat a szabályozásokat, amik eddig beváltak, az újakkal pedig, ha lehet, még inkább bővítik a jogköröket. A politikus példaként hozta fel a Költségvetési Tanácsot, amely előzetes vétójogot kapott.
„Annak a híve lennék, hogy maradjon az utólagos normakontroll is, sőt én még talán bővíteném is az előzetes normakontroll lehetőségét. Szerintem a legfontosabb ebben a tekintetben az, hogy a politikai döntésben – legyen szó akár jogszabályról, törvényről, akár alacsonyabb rendű jogszabályról – alkotmányosak legyenek. Feleljenek meg az alkotmányos rendszernek. Ebből a szempontból nagyon fontos az utólagos normakontroll. Meg kell tartani, de én legalább ekkora fontosságot tartanék annak, hogy adott esetben megteremtsük a lehetőségét annak, hogy már a döntéshozatal folyamatában is lehessen konzultálni az Alkotmánybírósággal” – fogalmazott a Fidesz–KDNP-s közigazgatási és igazságügyi miniszter. (hírTV) (da)
hírTV
2011. január 26., szerda
Sólyom László: Magyarország nem áll a diktatúra küszöbén
Szerző: mti – 37 perccel ezelőtt
Arra is kitért, hogy ő foglalkozna az alkotmányban a Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek kapcsolatával, illetve azt pontosan meghatározná az alaptörvényben. Felhívjuk tisztelt előfizetőink figyelmét, hogy az MTI-vel kötött szerződés értelmében a javításokat kötelesek végrehajtani a felhasznált anyagon!PONTOSÍTOTT VÁLTOZAT - Sólyom László: Magyarország nem áll a diktatúra küszöbén Budapest, 2011. január 26., szerda (MTI) - Sólyom László szerint még a médiatörvény megalapozott bírálata alapján sem lehet arra következtetni, hogy Magyarország a diktatúra küszöbén áll, vagy hogy az ország könnyedén elveszítheti demokratikus jellegét. A volt köztársasági elnök a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott szerdai előadásában arról beszélt: nem tud egyetérteni azokkal a korai és alaptalan általánosításokkal, amelyek a médiatörvény által kiváltott nemzetközi bírálatokban megjelentek. Azt mondta, hisz a magyar alkotmányos demokrácia jövőjében, a magyar alkotmányos kultúra erősségében. Az Alkotmánybíróság első elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány olyan lépésekkel akarja megoldani a rendkívüli gazdasági-pénzügyi nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek. A médiatörvénnyel kapcsolatban kijelentette: nem valamelyik EU-biztos, hanem az Alkotmánybíróság fog kötelező érvényű döntést hozni. Sólyom László nagy érdeklődés mellett megtartott előadásában - amelyet külföldi nagykövetek is meghallgattak - arról beszélt: az alkotmányozással kapcsolatos kormányzati kommunikáció részben az érzelmi alapú, népi bírálatokat veszi tekintetbe, de az új alaptörvény konkrét jogai és intézményei szükségszerűen az európai alkotmányos hagyomány keretein belül fognak maradni. A volt államfő elmondta, hogy az alaptörvény és annak működése, illetve egy új alkotmánnyal való felváltása az 1989-es rendszerváltás óta folyamatosan napirenden van. A hatályos alkotmánnyal kapcsolatban nem pontosan megfogalmazott kifogások szerinte ahhoz kapcsolódnak, hogy az alkotmányt teszik felelőssé az elmúlt húsz év minden politikai hibájáért és tévedéséért. Azt mondta, a rendszerváltás miatti csalódottság és a keserű érzések idővel az alkotmány ellen fordultak. Azt mondta, az alaptörvény természetesen legitimálja az egész rendszert, ám szokatlan, hogy a politikai hibákért felelőssé tegyék. Kifejtette, még a legkeményebb hangú kritikák sem voltak képesek kimutatni az alkotmányban olyan konkrét szabályt vagy részt, amely az elmúlt húsz év politikai kudarcait okozta volna, ehelyett egyszerűen csak kommunista vagy sztálinista alaptörvénynek bélyegezték. Ezzel összefüggésben rámutatott: az 1989-es nemzeti kerekasztalon egy alapvetően új, az európai normáknak megfelelő alkotmány született, amelynek semmi köze nem volt a régi kommunista alaptörvényhez, kivéve azt, hogy Magyarország fővárosa Budapest. Sólyom László azzal kapcsolatban, hogy a kormány olyan intézkedésekkel akarja megoldani a gazdasági nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek, úgy fogalmazott: sem az Alkotmánybíróság kizárása bizonyos törvények felülvizsgálatából, sem az alkotmány módosítása "nem alkotmányos kultúránk szellemét és örökségét tükröző megoldás". Kifogásolta azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy az alkotmányt mindennapi gyakorlati szükségletek szerint módosítják. Szerinte nem tudni, hogy a korlátlan hatalom érzése és tudata kedvezőtlenül fogja-e befolyásolni az új alkotmányt? Megjegyezte: biztos benne, az új alaptörvényben nem fog szerepelni a második kamara, illetve az, hogy az elnök politikai válság esetén feloszlathatja a parlamentet. Arra is kitért, hogy ő foglalkozna az alkotmányban a Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek kapcsolatával, illetve azt pontosan meghatározná az alaptörvényben. Kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróságot teljes jogkörével meg kell őrizni. Azt mondta, ha megvonnák a testülettől azt a jogát, hogy utólagos kontrollt gyakorolva megsemmisítse az alkotmányba ütköző törvényeket, lényegében megszüntetnék az Alkotmánybíróságot. "Ez politikailag elfogadhatatlan lenne Európában" - jelentette ki. Sólyom László meggyőződése szerint az alkotmány és az alkotmányos kultúra - amely folyamatos, nem változik négyévente - a pártpolitika felett áll, a társadalom legfontosabb közös értékeit jeleníti meg. A volt elnök azzal zárta előadását, hogy az alkotmányos kultúra ellenálló. "Ne felejtsük el: a szabadság, a demokrácia elvesztése mindig hosszú folyamat és - ha nem egy külső erő kényszeríti ki - azokban a társadalmakban megy végbe, amelyeknek belső hajlamuk van ennek elfogadására; biztos vagyok benne, hogy a magyarokban nincs ez meg" - mondta Sólyom László.
(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.
Az [origo] munkatársa az előadás után megkérdezte Sólyomot, kijelentése arra utalt-e, hogy elfogadhatónak tartja a törvényt. Sólyom erre azt mondta, ilyet nem állított, részletesen pedig nem kívánta kifejteni az előadásban elhangzottakat.
A volt köztársasági elnök az előadáson arról is beszélt, hogy a kormány olyan lépésekkel akarja megoldani a rendkívüli gazdasági-pénzügyi nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek. Az új alalaptörvénnyel kapcsolatban azonban kijelentette, hogy az alkotmány konkrét jogai és intézményei szükségszerűen az európai alkotmányos hagyomány keretein belül fognak maradni. A jogászprofesszor azt mondta, biztos benne, hogy az új alkotmányban nem szerepel majd a második kamara, illetve az, hogy az elnök politikai válság esetén feloszlathatja a parlamentet.
[Az fn.hu szerint]
Az alkotmánybíróságról szólva kijelentette, hogy ha az alkotmány nem kikényszeríthető, akkor az egész csupán egy darab papír. Az alkotmánynak csak egy része a szöveg, jelentős része viszont az alkotmánybírói gyakorlat. Az alkotmányosság intézménye a politikai intézmények fölött áll, az alkotmányos kultúra nem változik négy évente – fogalmazott Sólyom László.
Az egykori elnök úgy látja, a magyar alkotmány „jól meg van írva”. A kormány kritikája azonban a rendszer kritikájává, az pedig az alkotmány kritikájává módosult. Ezért beszélnek ma sokan az alkotmányozás szükségességéről, bár a régiből konkrét hibákat nem említenek a kritikusok.
Arra is kitért, hogy ő foglalkozna az alkotmányban a Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek kapcsolatával, illetve azt pontosan meghatározná az alaptörvényben. Felhívjuk tisztelt előfizetőink figyelmét, hogy az MTI-vel kötött szerződés értelmében a javításokat kötelesek végrehajtani a felhasznált anyagon!PONTOSÍTOTT VÁLTOZAT - Sólyom László: Magyarország nem áll a diktatúra küszöbén Budapest, 2011. január 26., szerda (MTI) - Sólyom László szerint még a médiatörvény megalapozott bírálata alapján sem lehet arra következtetni, hogy Magyarország a diktatúra küszöbén áll, vagy hogy az ország könnyedén elveszítheti demokratikus jellegét. A volt köztársasági elnök a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott szerdai előadásában arról beszélt: nem tud egyetérteni azokkal a korai és alaptalan általánosításokkal, amelyek a médiatörvény által kiváltott nemzetközi bírálatokban megjelentek. Azt mondta, hisz a magyar alkotmányos demokrácia jövőjében, a magyar alkotmányos kultúra erősségében. Az Alkotmánybíróság első elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány olyan lépésekkel akarja megoldani a rendkívüli gazdasági-pénzügyi nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek. A médiatörvénnyel kapcsolatban kijelentette: nem valamelyik EU-biztos, hanem az Alkotmánybíróság fog kötelező érvényű döntést hozni. Sólyom László nagy érdeklődés mellett megtartott előadásában - amelyet külföldi nagykövetek is meghallgattak - arról beszélt: az alkotmányozással kapcsolatos kormányzati kommunikáció részben az érzelmi alapú, népi bírálatokat veszi tekintetbe, de az új alaptörvény konkrét jogai és intézményei szükségszerűen az európai alkotmányos hagyomány keretein belül fognak maradni. A volt államfő elmondta, hogy az alaptörvény és annak működése, illetve egy új alkotmánnyal való felváltása az 1989-es rendszerváltás óta folyamatosan napirenden van. A hatályos alkotmánnyal kapcsolatban nem pontosan megfogalmazott kifogások szerinte ahhoz kapcsolódnak, hogy az alkotmányt teszik felelőssé az elmúlt húsz év minden politikai hibájáért és tévedéséért. Azt mondta, a rendszerváltás miatti csalódottság és a keserű érzések idővel az alkotmány ellen fordultak. Azt mondta, az alaptörvény természetesen legitimálja az egész rendszert, ám szokatlan, hogy a politikai hibákért felelőssé tegyék. Kifejtette, még a legkeményebb hangú kritikák sem voltak képesek kimutatni az alkotmányban olyan konkrét szabályt vagy részt, amely az elmúlt húsz év politikai kudarcait okozta volna, ehelyett egyszerűen csak kommunista vagy sztálinista alaptörvénynek bélyegezték. Ezzel összefüggésben rámutatott: az 1989-es nemzeti kerekasztalon egy alapvetően új, az európai normáknak megfelelő alkotmány született, amelynek semmi köze nem volt a régi kommunista alaptörvényhez, kivéve azt, hogy Magyarország fővárosa Budapest. Sólyom László azzal kapcsolatban, hogy a kormány olyan intézkedésekkel akarja megoldani a gazdasági nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek, úgy fogalmazott: sem az Alkotmánybíróság kizárása bizonyos törvények felülvizsgálatából, sem az alkotmány módosítása "nem alkotmányos kultúránk szellemét és örökségét tükröző megoldás". Kifogásolta azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy az alkotmányt mindennapi gyakorlati szükségletek szerint módosítják. Szerinte nem tudni, hogy a korlátlan hatalom érzése és tudata kedvezőtlenül fogja-e befolyásolni az új alkotmányt? Megjegyezte: biztos benne, az új alaptörvényben nem fog szerepelni a második kamara, illetve az, hogy az elnök politikai válság esetén feloszlathatja a parlamentet. Arra is kitért, hogy ő foglalkozna az alkotmányban a Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek kapcsolatával, illetve azt pontosan meghatározná az alaptörvényben. Kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróságot teljes jogkörével meg kell őrizni. Azt mondta, ha megvonnák a testülettől azt a jogát, hogy utólagos kontrollt gyakorolva megsemmisítse az alkotmányba ütköző törvényeket, lényegében megszüntetnék az Alkotmánybíróságot. "Ez politikailag elfogadhatatlan lenne Európában" - jelentette ki. Sólyom László meggyőződése szerint az alkotmány és az alkotmányos kultúra - amely folyamatos, nem változik négyévente - a pártpolitika felett áll, a társadalom legfontosabb közös értékeit jeleníti meg. A volt elnök azzal zárta előadását, hogy az alkotmányos kultúra ellenálló. "Ne felejtsük el: a szabadság, a demokrácia elvesztése mindig hosszú folyamat és - ha nem egy külső erő kényszeríti ki - azokban a társadalmakban megy végbe, amelyeknek belső hajlamuk van ennek elfogadására; biztos vagyok benne, hogy a magyarokban nincs ez meg" - mondta Sólyom László.
(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.
Az [origo] munkatársa az előadás után megkérdezte Sólyomot, kijelentése arra utalt-e, hogy elfogadhatónak tartja a törvényt. Sólyom erre azt mondta, ilyet nem állított, részletesen pedig nem kívánta kifejteni az előadásban elhangzottakat.
A volt köztársasági elnök az előadáson arról is beszélt, hogy a kormány olyan lépésekkel akarja megoldani a rendkívüli gazdasági-pénzügyi nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek. Az új alalaptörvénnyel kapcsolatban azonban kijelentette, hogy az alkotmány konkrét jogai és intézményei szükségszerűen az európai alkotmányos hagyomány keretein belül fognak maradni. A jogászprofesszor azt mondta, biztos benne, hogy az új alkotmányban nem szerepel majd a második kamara, illetve az, hogy az elnök politikai válság esetén feloszlathatja a parlamentet.
[Az fn.hu szerint]
Az alkotmánybíróságról szólva kijelentette, hogy ha az alkotmány nem kikényszeríthető, akkor az egész csupán egy darab papír. Az alkotmánynak csak egy része a szöveg, jelentős része viszont az alkotmánybírói gyakorlat. Az alkotmányosság intézménye a politikai intézmények fölött áll, az alkotmányos kultúra nem változik négy évente – fogalmazott Sólyom László.
Az egykori elnök úgy látja, a magyar alkotmány „jól meg van írva”. A kormány kritikája azonban a rendszer kritikájává, az pedig az alkotmány kritikájává módosult. Ezért beszélnek ma sokan az alkotmányozás szükségességéről, bár a régiből konkrét hibákat nem említenek a kritikusok.
2011. január 25., kedd
Csökken az adósságunk a pénztári vagyonnal Bárhogy dönt az alkotmánybíróság nyugdíjügyben, a büdzsé finanszírozható
MagyarHirlap online
Ha a magánnyugdíjpénztár-tagok egyharmada lép vissza az állami rendszerbe, akkor az államadósságot két százalékkal lehet mérsékelni. Ha a kétharmaduk, akkor öt százalékkal, ha pedig mindenki, akkor kilenc százalékkal – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Elmondta, a magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona háromezermilliárd forint feletti, s ennek a 45 százaléka állampapír. Ha az Alkotmánybíróság elmeszeli a „pénztárügyet”, akkor is lehet finanszírozni a költségvetést.
A magánnyugdíjpénztárak vagyonáról számos legenda kering. Mennyi az annyi?
– A szeptember végi adatok szerint a magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona valamivel háromezermilliárd forint felett van, amelynek a 45 százalékát teszi ki az állampapír.
– Mi lesz ezekkel a papírokkal?
– Az áthozott vagyonelemek közül az ÁKK „megsemmisíti” az állampapírokat – ez pedig csökkenti az államadósságot. Amint az ÁKK már jelezte, különböző átlépési arányokkal kalkulálva, különböző mértékű adósságcsökkentés lehetséges.
– Mégis milyen mértékű?
– Ha a pénztártagok egyharmada lép vissza, akkor az államadósságot két százalékkal tudják mérsékelni, ha a kétharmada, akkor öt százalékkal, ha pedig mindenki, akkor kilenc százalékkal.
– Korábban arról volt szó, egy alap kezeli majd a vagyont. Ennek se híre, se hamva…
– A Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alappal kapcsolatos kormányrendelet most készül, de az már látszik, hogy az alap feladata nem egy klasszikus portfóliókezelés, hanem az lesz, hogy a visszaadott állampapírt bevonja, illetve az egyéb, nem állami portfóliókat fokozatosan, a piac megzavarása és veszteség nélkül próbálja meg értékesíteni az államadósság-kezelő.
– Hogyan lehet elkerülni a „piaci zavargást”?
– Nem akarjuk megzavarni a piacokat a magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz átkerülő portfólió értékesítésével, ezért nagyobb portfólióelemek aukciós értékesítése, illetve kisbefektetőknek szóló jegyzések is szóba kerülhetnek.
– Nem pusztán az államadósság mérsékléséről van szó, hanem folyó költségvetési kiadások finanszírozásáról is. Technikailag ez hogyan néz ki, s egyáltalán, mit jelent?
– Szeptember végén a pénztárak vagyonának mintegy 45 százaléka volt állampapír, ez 1500 milliárd forint nagyságrendű. A visszalépés után bevont magyar állampapírokon felüli, 1500-1600 milliárd forint körüli részből az idei költségvetés mintegy 530 milliárd forintot kap a nyugdíjkiadások fedezésére. Utóbbit készpénzben kell előteremtenie az ÁKK-nak az év végéig az állampapírokon felüli portfólió részleges értékesítésével. Amíg ez nem áll rendelkezésre, addig az Államadóság-kezelő Központ diszkont kincstárjegyek kibocsátásával tudja majd finanszírozni a különbözetet a költségvetés számára.
– Eközben az Alkotmánybíróság előtt van a „pénztárügy”. Mi lesz, ha elmeszelik a „költségvetési részt”?
– Az Alkotmánybíróság esetleges olyan döntése után, amely megakadályozza a nyugdíjpénztári befektetések költségvetési felhasználását, arról kell gondoskodnia az ÁKK-nak, hogy az említett, büdzsét érintő 530 milliárdot miként is teremti elő.
– Ez óriási tétel!
– A jelenlegi piaci viszonyok között ez nem jelenthet gondot. Ugyanakkor a forrásbevonás egyúttal az adósság emelkedésének irányába hatna…
– Akkor inkább maradjunk az eredeti tervnél!
– Az ÁKK 2011-re meghirdetett terve szerint az idén mintegy 740 milliárd forint értékű állampapírt bocsátunk ki. Reméljük, minden az általunk elképzelt forgatókönyv szerint alakul majd.
Hárommillióból harmincezer
Becsléseink szerint eddig harmincezren döntöttek a magán-nyugdíjpénztári tagság mellett – mondta érdeklődésünkre Bába Júlia, a Nyugdíjpénztár Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki az előzetes felmérések alapján úgy vélekedik, hogy négy-hat pénztár „maradhat talpon”. Egyébként január 31-ig kell nyilatkozni a magánnyugdíjpénztárak elhagyásáról, illetve a maradás szándékáról. Bába Júlia ugyanakkor cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a pénztárak az elmúlt hónapokban százmilliókat költöttek el saját maguk népszerűsítésére. Felvilágosításra és az értesítések kiküldésére nem a pénztártagok megtakarításaiból vettek igénybe forrásokat, hanem a saját működési költségükből. Felvetésünkre, hogy utóbbi is a pénztártagok befizetéseiből származik, annyit mondott: a működési költséget törvényi előírás alapján különítik el a nyugdíjpénztárak.
(SZCSZ)
Szajlai Csaba
Ha a magánnyugdíjpénztár-tagok egyharmada lép vissza az állami rendszerbe, akkor az államadósságot két százalékkal lehet mérsékelni. Ha a kétharmaduk, akkor öt százalékkal, ha pedig mindenki, akkor kilenc százalékkal – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Elmondta, a magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona háromezermilliárd forint feletti, s ennek a 45 százaléka állampapír. Ha az Alkotmánybíróság elmeszeli a „pénztárügyet”, akkor is lehet finanszírozni a költségvetést.
A magánnyugdíjpénztárak vagyonáról számos legenda kering. Mennyi az annyi?
– A szeptember végi adatok szerint a magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona valamivel háromezermilliárd forint felett van, amelynek a 45 százalékát teszi ki az állampapír.
– Mi lesz ezekkel a papírokkal?
– Az áthozott vagyonelemek közül az ÁKK „megsemmisíti” az állampapírokat – ez pedig csökkenti az államadósságot. Amint az ÁKK már jelezte, különböző átlépési arányokkal kalkulálva, különböző mértékű adósságcsökkentés lehetséges.
– Mégis milyen mértékű?
– Ha a pénztártagok egyharmada lép vissza, akkor az államadósságot két százalékkal tudják mérsékelni, ha a kétharmada, akkor öt százalékkal, ha pedig mindenki, akkor kilenc százalékkal.
– Korábban arról volt szó, egy alap kezeli majd a vagyont. Ennek se híre, se hamva…
– A Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alappal kapcsolatos kormányrendelet most készül, de az már látszik, hogy az alap feladata nem egy klasszikus portfóliókezelés, hanem az lesz, hogy a visszaadott állampapírt bevonja, illetve az egyéb, nem állami portfóliókat fokozatosan, a piac megzavarása és veszteség nélkül próbálja meg értékesíteni az államadósság-kezelő.
– Hogyan lehet elkerülni a „piaci zavargást”?
– Nem akarjuk megzavarni a piacokat a magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz átkerülő portfólió értékesítésével, ezért nagyobb portfólióelemek aukciós értékesítése, illetve kisbefektetőknek szóló jegyzések is szóba kerülhetnek.
– Nem pusztán az államadósság mérsékléséről van szó, hanem folyó költségvetési kiadások finanszírozásáról is. Technikailag ez hogyan néz ki, s egyáltalán, mit jelent?
– Szeptember végén a pénztárak vagyonának mintegy 45 százaléka volt állampapír, ez 1500 milliárd forint nagyságrendű. A visszalépés után bevont magyar állampapírokon felüli, 1500-1600 milliárd forint körüli részből az idei költségvetés mintegy 530 milliárd forintot kap a nyugdíjkiadások fedezésére. Utóbbit készpénzben kell előteremtenie az ÁKK-nak az év végéig az állampapírokon felüli portfólió részleges értékesítésével. Amíg ez nem áll rendelkezésre, addig az Államadóság-kezelő Központ diszkont kincstárjegyek kibocsátásával tudja majd finanszírozni a különbözetet a költségvetés számára.
– Eközben az Alkotmánybíróság előtt van a „pénztárügy”. Mi lesz, ha elmeszelik a „költségvetési részt”?
– Az Alkotmánybíróság esetleges olyan döntése után, amely megakadályozza a nyugdíjpénztári befektetések költségvetési felhasználását, arról kell gondoskodnia az ÁKK-nak, hogy az említett, büdzsét érintő 530 milliárdot miként is teremti elő.
– Ez óriási tétel!
– A jelenlegi piaci viszonyok között ez nem jelenthet gondot. Ugyanakkor a forrásbevonás egyúttal az adósság emelkedésének irányába hatna…
– Akkor inkább maradjunk az eredeti tervnél!
– Az ÁKK 2011-re meghirdetett terve szerint az idén mintegy 740 milliárd forint értékű állampapírt bocsátunk ki. Reméljük, minden az általunk elképzelt forgatókönyv szerint alakul majd.
Hárommillióból harmincezer
Becsléseink szerint eddig harmincezren döntöttek a magán-nyugdíjpénztári tagság mellett – mondta érdeklődésünkre Bába Júlia, a Nyugdíjpénztár Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki az előzetes felmérések alapján úgy vélekedik, hogy négy-hat pénztár „maradhat talpon”. Egyébként január 31-ig kell nyilatkozni a magánnyugdíjpénztárak elhagyásáról, illetve a maradás szándékáról. Bába Júlia ugyanakkor cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a pénztárak az elmúlt hónapokban százmilliókat költöttek el saját maguk népszerűsítésére. Felvilágosításra és az értesítések kiküldésére nem a pénztártagok megtakarításaiból vettek igénybe forrásokat, hanem a saját működési költségükből. Felvetésünkre, hogy utóbbi is a pénztártagok befizetéseiből származik, annyit mondott: a működési költséget törvényi előírás alapján különítik el a nyugdíjpénztárak.
(SZCSZ)
Szajlai Csaba
Magyar alkotmány: példátlanul alacsony támogatottság
Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta, hogy sehol a régióban nem fordult még elő, hogy egyetlen pártszövetség más parlamenti pártok „igen” szavazata vagy népszavazás nélkül fogadjon el egy új alaptörvényt –derül ki a Policy Solutions legújabb háttérelemzéséből.
A politikai elemző intézet arra kereste a választ, hogy milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutat a Fidesz által kezdeményezett magyar alkotmányozási folyamat más volt kommunista országok alkotmányozásához képest.
A Policy Solutions elemzéséből kiderül, hogy a húsz régióbeli poszt-kommunista országból összesen két országban – Magyarországon és Lettországban – nem született új alkotmány a szovjet érdekszférából való kikerülést követően, és egyedül Magyarországon van érvényben a kommunizmus időszakára datálható alaptörvény.
Az új alkotmányok elfogadása alapvetően két típusú legitimációs formában történt: népszavazással vagy parlamenti szavazással. A népszavazásra bocsátás elterjedt, de nem általános: összesen hat állam (Albánia, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szerbia) erősítette meg az alaptörvénye elfogadását referendummal. Ezekben az államokban a népszavazást megelőzően az adott ország törvényhozása is jóváhagyta az alkotmányt.
Mindössze két országban (Bulgáriában és Észtországban) hívtak össze speciális alkotmányozó gyűlést, míg Bosznia-Hercegovinában egy többoldalú nemzetközi szerződés, a Daytoni megállapodás által megfogalmazott alaptörvény van érvényben.
Azon tíz ország közül, ahol – Magyarországhoz hasonlóan - parlament fogadta el az új alkotmányt mindenütt többpárti támogatással és minimum 70 százalékos parlamenti többséggel hagyták jóvá az alaptörvényt. A környező országok közül Horvátországban 98 százalékos, Szlovákiában 76 százalékos, Ukrajnában 70 százalékos szavazati aránnyal, többpárti támogatással fogadták el a törvényhozás elé terjesztett alkotmány-tervezetet.
Ezért amennyiben a Fidesz-KDNP-n kívül más párt nem szavaz igennel az új alkotmányra és népszavazásra sem bocsátják az új alaptörvényt, akkor a húsz poszt-kommunista ország alkotmánya közül a magyar alkotmány mögött állhat arányaiban a legkisebb társadalmi-politikai támogatottság.
Szerző: Policy Solutions
A politikai elemző intézet arra kereste a választ, hogy milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutat a Fidesz által kezdeményezett magyar alkotmányozási folyamat más volt kommunista országok alkotmányozásához képest.
A Policy Solutions elemzéséből kiderül, hogy a húsz régióbeli poszt-kommunista országból összesen két országban – Magyarországon és Lettországban – nem született új alkotmány a szovjet érdekszférából való kikerülést követően, és egyedül Magyarországon van érvényben a kommunizmus időszakára datálható alaptörvény.
Az új alkotmányok elfogadása alapvetően két típusú legitimációs formában történt: népszavazással vagy parlamenti szavazással. A népszavazásra bocsátás elterjedt, de nem általános: összesen hat állam (Albánia, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szerbia) erősítette meg az alaptörvénye elfogadását referendummal. Ezekben az államokban a népszavazást megelőzően az adott ország törvényhozása is jóváhagyta az alkotmányt.
Mindössze két országban (Bulgáriában és Észtországban) hívtak össze speciális alkotmányozó gyűlést, míg Bosznia-Hercegovinában egy többoldalú nemzetközi szerződés, a Daytoni megállapodás által megfogalmazott alaptörvény van érvényben.
Azon tíz ország közül, ahol – Magyarországhoz hasonlóan - parlament fogadta el az új alkotmányt mindenütt többpárti támogatással és minimum 70 százalékos parlamenti többséggel hagyták jóvá az alaptörvényt. A környező országok közül Horvátországban 98 százalékos, Szlovákiában 76 százalékos, Ukrajnában 70 százalékos szavazati aránnyal, többpárti támogatással fogadták el a törvényhozás elé terjesztett alkotmány-tervezetet.
Ezért amennyiben a Fidesz-KDNP-n kívül más párt nem szavaz igennel az új alkotmányra és népszavazásra sem bocsátják az új alaptörvényt, akkor a húsz poszt-kommunista ország alkotmánya közül a magyar alkotmány mögött állhat arányaiban a legkisebb társadalmi-politikai támogatottság.
Szerző: Policy Solutions
2011. január 20., csütörtök
Gulyás: Gyurcsány kormányzása kellene egy újabb kétharmadhoz
2011. január 20. 09:15
Gyurcsány Ferenc borzalmasan gyenge kormányzásától eltekintve nem nagyon képzelhető el, hogy valamivel szemben kétharmad létrejöjjön a magyar politikai életben - mondta a köztévében Gulyás Gergely
Nincs szimbolikuson túl jelentősége annak, hogy húsvét hétfőjén tervezi elfogadni a parlament az új alkotmányt – jelentette ki Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Arra az újságírói felvetésre, hogy míg a címert és a zászlót az új koncepció pontosan leírja, addig az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan nem fogalmaz meg konkrétumokat, Gulyás azt válaszolta: a koncepció szerint kell az igazságügyi minisztériumnak megírni a törvényt, azokon a területeken, melyeken nem ad egyértelmű iránymutatást a koncepció, ott a parlamenti vitában kell azt pontosítani. Az Alkotmánybíróság területe szerinte ilyen. Azt az alkotmánymódosítást, mely az alkotmánybírósági jogkörökkel kapcsolatosan novemberben történt, nem tekintik kőbe vésettnek – szögezte le.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: nem feltétlenül az alkotmányban kell leírni pontosan azt, hogy az Alkotmánybíróságnak hogyan kell működnie, az új alaptörvény elfogadásáig azonban ezekről a kérdésekről egyezségre kell jutni. Mindenkinek érdeke, hogy olyan megoldás jöjjön létre, mely részben tehermentesíti az Alkotmánybíróságot, hogy ne legyenek 4-6 éves eljárási kontrollok.
Arra a kérdésre, hogy mit terveznek kérdezni az állampolgároktól az új alaptörvény kapcsán az őket kérdőívekkel felkeresők, Gulyás elmondta: vannak gyakorlati kérdések, például az életjog területén, az országgyűlés feloszlatása, vagy a közpénzügyek.
Beszélt arról is, hogy ellenezte azt a javaslatot, mely kétharmados többséghez kötné két egymást követő parlamenti ciklusban az alkotmány módosításának lehetőségét. Hozzáfűzte: egy újabb kétharmados többség létrejöttéhez Gyurcsány Ferencet kellene megkérni, hogy újra kormányozzon. Ilyen borzalmasan gyenge kormányzástól eltekintve nem nagyon képzelhető el, hogy valamivel szemben kétharmad létrejöjjön a magyar politikai életben.
Az elmúlt húsz évben húsz alkotmány született Európában, ezekből csak hetet erősítettek meg népszavazással – reagált a fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem akarja a kormány népszavazásra bocsátani az új alaptörvényt. Mint mondta: a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a jelenlegi kormánypártoknak nem kellene tartani ettől.
Szélsőségesen antidemokratikus álláspont, miszerint valaki egy vitában azért nem vesz részt, mert nem kap előre garanciát arra, hogy a többség majd figyelembe veszi az érveit, véleményét – hívta fel a figyelmet Gulyás. Leszögezte: tény, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök volt az, aki felvetette az alkotmányozási folyamat bojkottját, az ő kormányzását figyelve nem lehet meglepődni azon, hogy egy szélsőségesen antidemokratikus álláspontot foglal el. De hogy az LMP ezt átvenné, az meglepő lenne. Egy demokratikus párt ezt nem teszi – érvelt a politikus.
Papp János
Forrás: hirado.hu
Gyurcsány Ferenc borzalmasan gyenge kormányzásától eltekintve nem nagyon képzelhető el, hogy valamivel szemben kétharmad létrejöjjön a magyar politikai életben - mondta a köztévében Gulyás Gergely
Nincs szimbolikuson túl jelentősége annak, hogy húsvét hétfőjén tervezi elfogadni a parlament az új alkotmányt – jelentette ki Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Arra az újságírói felvetésre, hogy míg a címert és a zászlót az új koncepció pontosan leírja, addig az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan nem fogalmaz meg konkrétumokat, Gulyás azt válaszolta: a koncepció szerint kell az igazságügyi minisztériumnak megírni a törvényt, azokon a területeken, melyeken nem ad egyértelmű iránymutatást a koncepció, ott a parlamenti vitában kell azt pontosítani. Az Alkotmánybíróság területe szerinte ilyen. Azt az alkotmánymódosítást, mely az alkotmánybírósági jogkörökkel kapcsolatosan novemberben történt, nem tekintik kőbe vésettnek – szögezte le.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: nem feltétlenül az alkotmányban kell leírni pontosan azt, hogy az Alkotmánybíróságnak hogyan kell működnie, az új alaptörvény elfogadásáig azonban ezekről a kérdésekről egyezségre kell jutni. Mindenkinek érdeke, hogy olyan megoldás jöjjön létre, mely részben tehermentesíti az Alkotmánybíróságot, hogy ne legyenek 4-6 éves eljárási kontrollok.
Arra a kérdésre, hogy mit terveznek kérdezni az állampolgároktól az új alaptörvény kapcsán az őket kérdőívekkel felkeresők, Gulyás elmondta: vannak gyakorlati kérdések, például az életjog területén, az országgyűlés feloszlatása, vagy a közpénzügyek.
Beszélt arról is, hogy ellenezte azt a javaslatot, mely kétharmados többséghez kötné két egymást követő parlamenti ciklusban az alkotmány módosításának lehetőségét. Hozzáfűzte: egy újabb kétharmados többség létrejöttéhez Gyurcsány Ferencet kellene megkérni, hogy újra kormányozzon. Ilyen borzalmasan gyenge kormányzástól eltekintve nem nagyon képzelhető el, hogy valamivel szemben kétharmad létrejöjjön a magyar politikai életben.
Az elmúlt húsz évben húsz alkotmány született Európában, ezekből csak hetet erősítettek meg népszavazással – reagált a fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem akarja a kormány népszavazásra bocsátani az új alaptörvényt. Mint mondta: a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a jelenlegi kormánypártoknak nem kellene tartani ettől.
Szélsőségesen antidemokratikus álláspont, miszerint valaki egy vitában azért nem vesz részt, mert nem kap előre garanciát arra, hogy a többség majd figyelembe veszi az érveit, véleményét – hívta fel a figyelmet Gulyás. Leszögezte: tény, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök volt az, aki felvetette az alkotmányozási folyamat bojkottját, az ő kormányzását figyelve nem lehet meglepődni azon, hogy egy szélsőségesen antidemokratikus álláspontot foglal el. De hogy az LMP ezt átvenné, az meglepő lenne. Egy demokratikus párt ezt nem teszi – érvelt a politikus.
Papp János
Forrás: hirado.hu
2011. január 13., csütörtök
Ranschburg Jenő: "A szemét ott ül a Parlamentben"
... A hatalom birtokosával is megeshet, hogy meggyőződése: amit ő jónak tart, azt mindenki más is annak ítéli. Önkontroll kérdése. Ami vagy van, vagy nincs. Jung mondja a Nietzschéről írt tanulmányában: az ember azért hozta létre a valláserkölcsöt, hogy legyűrje ősi, állati ösztöneit. A modern demokráciában a média, az alkotmánybíróság és a többi független, ellenőrző szervezet feladata ellensúlyozni a hatalom „állati ösztöneit”. Amúgy Nietzsche is tudja, hogy a korlátlan hatalom napjai meg vannak számlálva, mondja is Zarathustrának a törpe: magasra dobtad a követ, de a te fejedre fog az visszahullani.
Minden politikus megbukik egyszer. A málészájú és az autokrata is.
Csakhogy az utóbbi kataklizma közepette bukik.
Kataklizma?
Az autokrata nem szívesen adja ki a kezéből a hatalmat, ugyanis hiszi, hogy kizárólag az ő vezetése üdvözíti a tömeget. Máshogy nem is lenne képes interpretálni magának a makacsságát. Ezt amúgy a mentségére is mondom. Ráadásul nincs mellette senki, aki meg tudná és meg is merné neki mondani, ha hibázik. Pedig sokuk nincs meggyőződve a vezető tévedhetetlenségéről, de a karrierje kedvéért felveszi a hatalom kínálta ruhát. Vagyis cinikus. ...
Nagy József
2011. január 13. 06:30
fn.hu
Minden politikus megbukik egyszer. A málészájú és az autokrata is.
Csakhogy az utóbbi kataklizma közepette bukik.
Kataklizma?
Az autokrata nem szívesen adja ki a kezéből a hatalmat, ugyanis hiszi, hogy kizárólag az ő vezetése üdvözíti a tömeget. Máshogy nem is lenne képes interpretálni magának a makacsságát. Ezt amúgy a mentségére is mondom. Ráadásul nincs mellette senki, aki meg tudná és meg is merné neki mondani, ha hibázik. Pedig sokuk nincs meggyőződve a vezető tévedhetetlenségéről, de a karrierje kedvéért felveszi a hatalom kínálta ruhát. Vagyis cinikus. ...
Nagy József
2011. január 13. 06:30
fn.hu
2011. január 10., hétfő
Az alkotmánybírák kezében van Silvio Berlusconi sorsa
Gyertyafényes demonstrációval készült hangulatot teremteni lapzártánk után a Facebookon szerveződő olasz kormányellenes mozgalom, az Il Popolo Viola (Lila nép) az alkotmánybíróság ma kezdődő ülése előtt: a megmozdulás célja kiállni a demokrácia és az alkotmánybírák autonómiája mellett. Kérdés, hogy az egy éve a sok százezres tömegtüntetéssel járó No Berlusconi Dayt megszervező "lilák" mire jutnak: a bírák szigorú biztonsági intézkedések közepette ülnek össze római palotájukban, ahol csütörtökig több fontos döntést kell hozniuk. A legnagyobb érdeklődés azt a verdiktet előzi meg, amely Silvio Berlusconi kormányfő sorsát is meghatározhatja; ebben azt kell kimondani, hogy a "törvényes akadályoztatásról" szóló jogszabály alkotmányos-e vagy sem.
A tavaly áprilisban hatályba lépett jogszabály arról rendelkezik, hogy "a kormányzati munka nyugodt gyakorlása érdekében" a legfőbb közjogi méltóságok elfoglaltságukra hivatkozva nem kötelesek megjelenni a bíróság előtt, ha érintettek valamilyen eljárásban. A jogszabályt ideiglenesnek szánták (a végleges alkotmánykiegészítésnek idén októberre kell megszületnie) és papíron az államfőre, a kormányfőre és a parlament két házának elnökére vonatkozik, de köztudottan a több perben érintett Berlusconi védelmét szolgálja. Ha az alkotmánybíróság kimondja, hogy a jogszabály alkotmányellenes, akkor azonnal folytatódhatnak a különféle cégei ellen zajló, a jobboldali kormányfő sorozatos távolléte miatt felfüggesztett perek (vesztegetési és adócsalási ügyekben). Születhet azonban olyan dodonai határozat is, amellyel Berlusconi akár "ki is húzhatja" őszig.
Az olasz sajtó szerint a testület 8 tagja a baloldalhoz, 7 a jobboldalhoz húz; szavazategyenlőség esetén az elnök, a balközéphez sorolt Ugo De Siervo voksa dönt. A "törvényes akadályoztatás" ügyében eredetileg december 14-én kellett volna határozniuk, ám elhalasztották, miután aznap bizalmi szavazás volt Berlusconi kormányáról - a miniszterelnök akkor, ha csak egy hajszállal is, de megnyerte a csatát.
A 15 alkotmánybíró harmadát a köztársasági elnök nevezi ki (a miniszterelnök ellenjegyzésével), harmadát a parlament két háza választja meg titkosan, együttes ülésen, kétharmados többséggel (a harmadik szavazási fordulóban elég a háromötödös), harmadát a legmagasabb bírói és ügyészségi testületek választják abszolút többséggel. Megbízatásuk kilenc évre szól és nem lehet őket újraválasztani. A testület három évre választja meg az elnökét saját soraiból, az ő mandátuma a kilencéves perióduson belül megújítható.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
A tavaly áprilisban hatályba lépett jogszabály arról rendelkezik, hogy "a kormányzati munka nyugodt gyakorlása érdekében" a legfőbb közjogi méltóságok elfoglaltságukra hivatkozva nem kötelesek megjelenni a bíróság előtt, ha érintettek valamilyen eljárásban. A jogszabályt ideiglenesnek szánták (a végleges alkotmánykiegészítésnek idén októberre kell megszületnie) és papíron az államfőre, a kormányfőre és a parlament két házának elnökére vonatkozik, de köztudottan a több perben érintett Berlusconi védelmét szolgálja. Ha az alkotmánybíróság kimondja, hogy a jogszabály alkotmányellenes, akkor azonnal folytatódhatnak a különféle cégei ellen zajló, a jobboldali kormányfő sorozatos távolléte miatt felfüggesztett perek (vesztegetési és adócsalási ügyekben). Születhet azonban olyan dodonai határozat is, amellyel Berlusconi akár "ki is húzhatja" őszig.
Az olasz sajtó szerint a testület 8 tagja a baloldalhoz, 7 a jobboldalhoz húz; szavazategyenlőség esetén az elnök, a balközéphez sorolt Ugo De Siervo voksa dönt. A "törvényes akadályoztatás" ügyében eredetileg december 14-én kellett volna határozniuk, ám elhalasztották, miután aznap bizalmi szavazás volt Berlusconi kormányáról - a miniszterelnök akkor, ha csak egy hajszállal is, de megnyerte a csatát.
A 15 alkotmánybíró harmadát a köztársasági elnök nevezi ki (a miniszterelnök ellenjegyzésével), harmadát a parlament két háza választja meg titkosan, együttes ülésen, kétharmados többséggel (a harmadik szavazási fordulóban elég a háromötödös), harmadát a legmagasabb bírói és ügyészségi testületek választják abszolút többséggel. Megbízatásuk kilenc évre szól és nem lehet őket újraválasztani. A testület három évre választja meg az elnökét saját soraiból, az ő mandátuma a kilencéves perióduson belül megújítható.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
Szimbolikus döntések születtek a volt szövetségi Csehszlovákiában
A volt szövetségi Csehszlovákiában a rendszerváltást követően Brnóban hívták életre az első alkotmánybíróságot, amelynek első elnöke a tavaly ősszel meggyilkolt Ernest Valko volt. A cseh és a szlovák alkotmánybíróságok eddigi döntései nem voltak olyan horderejűek, mint a magyaréi, azaz reformcsomagok, sarkalatos törvények kulcselemeit nem dobták vissza. Természetesen néhány döntés így is megmozgatta az állóvizet. Csehországban például tavaly az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a bírák fizetését nem szabad csökkenteni (a takarékosság jegyében Prága az állami alkalmazottak, sőt a köztársasági elnök fizetéscsökkentése mellett döntött). Václav Klaus államfő fel is hördült, mondván: a bíróság döntése két kategóriára osztja a társadalmat. A Kassán működő szlovák alkotmánybíróság pedig tavaly határozott úgy, hogy a bíróság tagjai és a politikusok nem kérhetnek több 10 ezer eurós kártérítést a sajtótermékektől. Ezt a szlovák média áttörésként ítélte meg.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
A határozat ellen nincs apelláta Lengyelországban
A lengyel alkotmánybíróságot (Trybunal Konstytucyjny) 1985 áprilisában hozták létre háromévi heves viták után, az akkori viszonyoknak megfelelően erősen korlátozott jogkörrel - határozatai ugyanis nem voltak kötelező érvényűek, a parlament kétharmada, vagyis a kommunista párt felülbírálhatta azok túlnyomó részét. Ennek ellenére a testületnek már ekkor sikerült viszonylagos függetlenséget kiharcolnia. A helyzet sokat változott az 1997-es új alkotmány és az új alkotmánybírósági törvény elfogadásával. Ennek értelmében a bíróság önálló állami szerv, amely külön áll a bíróságok szervezetétől és nem foglalkozik egyéni ügyekkel. Független mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalomtól, feladata annak ellenőrzése, hogy a törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal, ellenkező esetben azok érvénytelenítése.
A testület feladata a normakontroll (ami magában foglalja az előzetes kontrollt is) mellett többek között az állami szervek közti hatásköri viták megszüntetése. Hatáskörébe tartozik a költségvetési törvények és a nemzetközi szerződések vizsgálata is. Autonómiáját erősíti, hogy a törvényhozás törvénnyel nem módosíthatja a hatáskörét. Előzetes normakontrollt azonban csak az államfő kérhet már elfogadott, de hatályba még nem lépett törvényhez. A lengyel alkotmánybíróság valamennyi döntése általánosan kötelező és végleges - mondja ki az alkotmány, vagyis az érintettek kötelessége végrehajtani azokat: ellenük fellebbezésnek helye nincs.
A testület tizenöt tagját kilenc évre választja meg a szejm, mindegyikük jogtudós vagy jogász. A testület elnökét és alelnökét a tagok ajánlása alapján nevezi ki az államfő. A bírák más munkát nem végezhetnek, nem kötődhetnek egyetlen párthoz, sem szakszervezethez. Függetlenségük védelmét szolgálja az őket megillető immunitás, az, hogy megbízatási ideje alatt a bírót a testületből kizárni nem lehet és nem választható újra.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
A testület feladata a normakontroll (ami magában foglalja az előzetes kontrollt is) mellett többek között az állami szervek közti hatásköri viták megszüntetése. Hatáskörébe tartozik a költségvetési törvények és a nemzetközi szerződések vizsgálata is. Autonómiáját erősíti, hogy a törvényhozás törvénnyel nem módosíthatja a hatáskörét. Előzetes normakontrollt azonban csak az államfő kérhet már elfogadott, de hatályba még nem lépett törvényhez. A lengyel alkotmánybíróság valamennyi döntése általánosan kötelező és végleges - mondja ki az alkotmány, vagyis az érintettek kötelessége végrehajtani azokat: ellenük fellebbezésnek helye nincs.
A testület tizenöt tagját kilenc évre választja meg a szejm, mindegyikük jogtudós vagy jogász. A testület elnökét és alelnökét a tagok ajánlása alapján nevezi ki az államfő. A bírák más munkát nem végezhetnek, nem kötődhetnek egyetlen párthoz, sem szakszervezethez. Függetlenségük védelmét szolgálja az őket megillető immunitás, az, hogy megbízatási ideje alatt a bírót a testületből kizárni nem lehet és nem választható újra.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
Romániában is korlátoznák a hatáskört
Az alkotmánybírák indokolatlanul és minden alkotmányos alap nélkül szólnak bele a kormány gazdaságpolitikájába, veszélyeztetve a nemzetközi pénzintézetekkel, köztük az IMF-fel kötött hitelmegállapodást - mondta november végén Traian Basescu román államfő. Véleménye szerint válság idején a kormánynak és a parlamentnek kellene a döntéseket meghozni, a taláros testület ellentmondásos ítéletei csak az ország hitelességét és megbízhatóságát rombolják. Basescu az alkotmánybíróságot okolta azért is, hogy júliusban öt százalékkal kellet növelni az áfa kulcsát, a megszorítások részeként korábban tervezett nyugdíjcsökkentést ugyanis a bírák alapjogba ütközőnek minősítették. Ellentmondásba keveredtek az oktatási törvény kapcsán is, és hibáztak akkor is, amikor lehetővé tettek ugyan a nyugdíjak egységesítését célzó törvény alkalmazását, a bírák és ügyészek járandóságának újraszámolását azonban alkotmányellenesnek minősítették.
A 2009-ben kötött 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodás fejében Bukarestnek tavaly szigorú megszorításokat kellett életbe léptetnie, ami súlyos elégedetlenséget váltott ki mind a lakosság, mind a politika körében. A kormány a parlamenti vitákat megelőzendő több jogszabályt is úgynevezett felelősségvállalással fogadott el, mire az ellenzék rendre az alkotmánybírósághoz fordult. Ez a procedúra hátráltatja az ország gazdasági recesszióból való kilábalását, ezért ezt a problémát hamarosan orvosolni kell - hangsúlyozta Basescu.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
A 2009-ben kötött 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodás fejében Bukarestnek tavaly szigorú megszorításokat kellett életbe léptetnie, ami súlyos elégedetlenséget váltott ki mind a lakosság, mind a politika körében. A kormány a parlamenti vitákat megelőzendő több jogszabályt is úgynevezett felelősségvállalással fogadott el, mire az ellenzék rendre az alkotmánybírósághoz fordult. Ez a procedúra hátráltatja az ország gazdasági recesszióból való kilábalását, ezért ezt a problémát hamarosan orvosolni kell - hangsúlyozta Basescu.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
Gyengébbek a nyugati bíróságok
A magyar Ab felépítésére a német szövetségi alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) volt a legnagyobb hatással, mivel innen vették át az utólagos normakontroll intézményét - ennek ellenére a német Ab valamivel gyengébb magyarországi párjánál. Az elfogadott törvények utólagos normakontrollját ugyanis csak politikai intézmények - például az állami kormányok - vagy bíróságok kérhetik; a magánszemélyek alkotmányjogi panasszal élhetnek. Ugyan ez utóbbiak túlnyomó többségét - az összesen 136 ezer alkotmányjogi panasz 97,5 százalékát - elutasította a karlsruhei testület, számos alkalommal azonban e hatáskörével "futtatta zátonyra" a kormány alkotmányellenesnek ítélt adóztatási terveit. A szövetségi alkotmánybíróság emellett a nemzetközi politikában is jelentős szerepet játszik, gyakran hallatta hangját az uniós alapszerződésekkel kapcsolatban - 2009-ben például antidemokratikus rezsimnek minősítette az EU-t, az Európai Stabilitási Mechanizmus tavaly év végi létrehozásánál pedig figyelembe kellett venni a német alkotmánybíróság esetleges vétóját.
A francia alkotmánybíróság (Conseil Constitutionnel) az előzetes, a priori normakontroll eszközével él: ha egy törvényt elfogad a parlament, a francia felső- vagy alsóház bármely képviselője megtámadhatja a tanács előtt, amely csak ezen szűrő után kerülhet az elnök elé - az elsősorban politikusokból, köztük a volt köztársasági elnökökből álló testületet ezért gyakran a parlament harmadik kamarájának nevezik. Tavaly március óta azonban a francia állampolgárok közvetlenül is élhetnek panasszal a testületnél. Legutóbb tavaly ősszel, a Nicolas Sarkozy elnök által a francia parlamentben rohamtempóban vezényelt nyugdíjreform alatt került reflektorfénybe a testület, ám néhány, a törvény lényegéhez nem kapcsolódó rendelkezés kivételével továbbengedte az indítványt. A francia parlament ellenzéke gyakran fordul az ab-hoz, hiszen politológusok szerint ez az egyetlen hatékony eszköz, amellyel keresztbe tehetnek az egy párthoz tartozó elnöknek és parlamenti többségnek.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága (Supreme Court of the United States) elsősorban fellebbviteli bíróságként működik, egyedi hatásköre csupán néhány, az alkotmány által meghatározott kérdésben van. Ezeknek a legtöbb esetben csak érintőlegesen van gazdasági hatása. Ilyen kérdés például az a Vermont államban hozott törvény, amely korlátozza a receptre kapható gyógyszeripari készítményekkel kapcsolatos információk közzétételét - a bíróság júniusban hoz majd ítéletet, hogy a törvény sérti-e a szólásszabadságot.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
A francia alkotmánybíróság (Conseil Constitutionnel) az előzetes, a priori normakontroll eszközével él: ha egy törvényt elfogad a parlament, a francia felső- vagy alsóház bármely képviselője megtámadhatja a tanács előtt, amely csak ezen szűrő után kerülhet az elnök elé - az elsősorban politikusokból, köztük a volt köztársasági elnökökből álló testületet ezért gyakran a parlament harmadik kamarájának nevezik. Tavaly március óta azonban a francia állampolgárok közvetlenül is élhetnek panasszal a testületnél. Legutóbb tavaly ősszel, a Nicolas Sarkozy elnök által a francia parlamentben rohamtempóban vezényelt nyugdíjreform alatt került reflektorfénybe a testület, ám néhány, a törvény lényegéhez nem kapcsolódó rendelkezés kivételével továbbengedte az indítványt. A francia parlament ellenzéke gyakran fordul az ab-hoz, hiszen politológusok szerint ez az egyetlen hatékony eszköz, amellyel keresztbe tehetnek az egy párthoz tartozó elnöknek és parlamenti többségnek.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága (Supreme Court of the United States) elsősorban fellebbviteli bíróságként működik, egyedi hatásköre csupán néhány, az alkotmány által meghatározott kérdésben van. Ezeknek a legtöbb esetben csak érintőlegesen van gazdasági hatása. Ilyen kérdés például az a Vermont államban hozott törvény, amely korlátozza a receptre kapható gyógyszeripari készítményekkel kapcsolatos információk közzétételét - a bíróság júniusban hoz majd ítéletet, hogy a törvény sérti-e a szólásszabadságot.
napi gazdaság, 2011. január 11., www.napi.hu
Orosz rulett teli tárral - Az utolsó félévét kezdi az Alkotmánybíróság?
Hétfőn és kedden ül össze idén először az Alkotmánybíróság, amelynek asztalán olyan sokat vitatott témák sorakoznak, mint a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása, a médiatörvény vagy a 98 százalékos különadó ügye. A STOP az alkotmányjogászt kérdezte a várható döntésekről.
"Az Alkotmánybíróság fennállásának legnehezebb, legizgalmasabb félévét kezdi. Az se biztos, lesz-e második féléve..." - kezdi sokatmondón Kolláth György alkotmányjogász. Mint megerősíti, fajsúlyos törvények állnak az Ab előtt, és miután Magyarországon nincs második kamara, az Országgyűlés elhibázott törvényeivel szemben idehaza egyedül e testület tudja felvenni a küzdelmet.
"Pénzes törvények"
A jogász szerint a felsorolt témákkal kiemelten fog foglalkozni a taláros testület. Amikor az államfő vétót alkalmaz, a törvény mondja ki a soronkívüliséget, minden más esetben bárki kérheti a gyorsított eljárást, amit az Ab mérlegel. A grémium mindig tekintetbe veszi, hogy mit kíván a jogbiztonság. A magánnyugdíjpénztári vagy a 98 százalékos törvényben szereplő határidőkhöz az Ab - amennyire tud - igazodik.
A 98 százalékos különadó kapcsán Kolláth rámutat: van, aki már február 20-án megteszi adóbevallását, míg más csak májusban. Úgy kell tehát a döntést meghozni, hogy ne kelljen jogviszonyokat felborítani, amennyiben az Ab megsemmisítő döntést hozna, de mondjuk később.
Más a helyzet a magánnyugdíjpénztárak esetében, amelynél január 31-éig kell dönteniük az állampolgároknak, milyen nyugdíjrendszerbe lépnek vagy maradnak. Nem várható, hogy ebben a kevés időben az Ab kapkodjon a döntéssel, már csak azért sem, mert e törvény mintegy 530 milliárd forinttal érinti a költségvetést is.
Fogás a törvényeken
Kolláth György felidézi, hogy mostanáig az Ab valamennyi elnöke kihangsúlyozta, hogy nekik kizárólag alkotmányossági megfontolásaik lehetnek, politikaiak, gazdaságiak, egyebek nem.
Az Ab gyors eljárása melletti érv, hogy amint a testület talált egy releváns, alkotmánysértő hibát az elé került törvényben, azonnal megsemmisítő döntést hoz, nem vár további hibás passzusok felkutatására. "Meggyőződésem, hogy 2011 első negyedévében a legfontosabb témákban - magánnyugdíjpénztárak, 98 százalékos különadó - megszületnek az alkotmánybírósági határozatok.
A jogász utal rá, hogy az Országgyűlés olyan mértékben szűkítette az Ab hatáskörét, hogy az említett "pénzes törvényeket" kizárólag az öt emberi alapjog alapján lehet megtámadni. Ha bárki másra hivatkozik az indítványban, akkor az indítvány inkompetens. Azt kell tehát megnézniük a bíráknak, hogy a kérdéses törvény kvadrál-e az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatvédelemmel, az állampolgársággal, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsággal.
"Nem várható más, minthogy az Ab visszamenőleges hatállyal megsemmisíti a nevezett, alapvetően gyári hibás törvényeket, amelyek mindegyike sérti a jogbiztonságot" - véli Kolláth, szemléltetve, hogyha valaki például 2008-ban teljesen törvényesen fölvett és elköltött valamilyen összeget, amely cselekedete az önrendelkezésének és emberi méltóságának a részét képezte, akkor utólag nem követelheti rajta vissza az állam a pénzt.
Az öncenzúra is cenzúra
Kolláth György kiemeli, hogy a médiatörvény esetében nem áll fenn "pénzes korlátozás", így ez ügyben még egyértelműbb az Ab dolga, mint az előbb említett törvények esetében. A média szabályozása sérti a Római Egyezményt és az EU Alapjogi Chartáját is. Ugyan nem korlátozhatatlan alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága, ám tilos a cenzúratípusú, vagyis hatósági beavatkozás a médiába.
A Római Egyezmény országhatárokra való tekintet nélkül elismeri a közlés szabadságát, anélkül, hogy abba hatósági szerv beavatkozhasson. Az Alapjogi Charta alapján ezen túl a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is tiszteletben kell tartani, és ebbe a nyomásgyakorlás miatti öncenzúra veszélye sem fér bele. Mindezekkel az elvekkel megy szembe a január elsejével hatályba lépett médiatörvény.
Az Ab nem mehet szembe Európával
Az Ab számításba kell, hogy vegye: amennyiben itthon átengedi a vitatott törvényeket, az óriási presztízsveszteséget jelentene számára a külföldi jogvédő fórumok előtt, figyelnie kell hát az európai joggyakorlatra.
A jogász méltatlannak, és Európában egyedülállónak nevezte azt a módot, ahogy az Ab hatáskörét szűkítette a parlament a testület a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényt megsemmisítő döntésére adott retorzióként. Az új alkotmány koncepciójában az szerepel, hogy az Ab nem szükségképpen megsemmisít - ami az alkotmánybíráskodás lényegi eleme -, hanem jogkövetkezményt állapít meg. "Például hogy az érintettek írják le százszor, hogy ezt vagy azt nem szabad csinálni" - tréfálkozik Kolláth. Szerinte ez a fajta kormányzati játék olyan, mint az orosz rulett teli tárral, amelyben a pisztolyt először az Ab-nak adják oda: "Na, fiúk, mit tudtok vele kezdeni?". Aztán jön Strasbourg, Brüsszel, Luxemburg, végül az ellenzék.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=804607
"Az Alkotmánybíróság fennállásának legnehezebb, legizgalmasabb félévét kezdi. Az se biztos, lesz-e második féléve..." - kezdi sokatmondón Kolláth György alkotmányjogász. Mint megerősíti, fajsúlyos törvények állnak az Ab előtt, és miután Magyarországon nincs második kamara, az Országgyűlés elhibázott törvényeivel szemben idehaza egyedül e testület tudja felvenni a küzdelmet.
"Pénzes törvények"
A jogász szerint a felsorolt témákkal kiemelten fog foglalkozni a taláros testület. Amikor az államfő vétót alkalmaz, a törvény mondja ki a soronkívüliséget, minden más esetben bárki kérheti a gyorsított eljárást, amit az Ab mérlegel. A grémium mindig tekintetbe veszi, hogy mit kíván a jogbiztonság. A magánnyugdíjpénztári vagy a 98 százalékos törvényben szereplő határidőkhöz az Ab - amennyire tud - igazodik.
A 98 százalékos különadó kapcsán Kolláth rámutat: van, aki már február 20-án megteszi adóbevallását, míg más csak májusban. Úgy kell tehát a döntést meghozni, hogy ne kelljen jogviszonyokat felborítani, amennyiben az Ab megsemmisítő döntést hozna, de mondjuk később.
Más a helyzet a magánnyugdíjpénztárak esetében, amelynél január 31-éig kell dönteniük az állampolgároknak, milyen nyugdíjrendszerbe lépnek vagy maradnak. Nem várható, hogy ebben a kevés időben az Ab kapkodjon a döntéssel, már csak azért sem, mert e törvény mintegy 530 milliárd forinttal érinti a költségvetést is.
Fogás a törvényeken
Kolláth György felidézi, hogy mostanáig az Ab valamennyi elnöke kihangsúlyozta, hogy nekik kizárólag alkotmányossági megfontolásaik lehetnek, politikaiak, gazdaságiak, egyebek nem.
Az Ab gyors eljárása melletti érv, hogy amint a testület talált egy releváns, alkotmánysértő hibát az elé került törvényben, azonnal megsemmisítő döntést hoz, nem vár további hibás passzusok felkutatására. "Meggyőződésem, hogy 2011 első negyedévében a legfontosabb témákban - magánnyugdíjpénztárak, 98 százalékos különadó - megszületnek az alkotmánybírósági határozatok.
A jogász utal rá, hogy az Országgyűlés olyan mértékben szűkítette az Ab hatáskörét, hogy az említett "pénzes törvényeket" kizárólag az öt emberi alapjog alapján lehet megtámadni. Ha bárki másra hivatkozik az indítványban, akkor az indítvány inkompetens. Azt kell tehát megnézniük a bíráknak, hogy a kérdéses törvény kvadrál-e az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatvédelemmel, az állampolgársággal, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsággal.
"Nem várható más, minthogy az Ab visszamenőleges hatállyal megsemmisíti a nevezett, alapvetően gyári hibás törvényeket, amelyek mindegyike sérti a jogbiztonságot" - véli Kolláth, szemléltetve, hogyha valaki például 2008-ban teljesen törvényesen fölvett és elköltött valamilyen összeget, amely cselekedete az önrendelkezésének és emberi méltóságának a részét képezte, akkor utólag nem követelheti rajta vissza az állam a pénzt.
Az öncenzúra is cenzúra
Kolláth György kiemeli, hogy a médiatörvény esetében nem áll fenn "pénzes korlátozás", így ez ügyben még egyértelműbb az Ab dolga, mint az előbb említett törvények esetében. A média szabályozása sérti a Római Egyezményt és az EU Alapjogi Chartáját is. Ugyan nem korlátozhatatlan alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága, ám tilos a cenzúratípusú, vagyis hatósági beavatkozás a médiába.
A Római Egyezmény országhatárokra való tekintet nélkül elismeri a közlés szabadságát, anélkül, hogy abba hatósági szerv beavatkozhasson. Az Alapjogi Charta alapján ezen túl a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is tiszteletben kell tartani, és ebbe a nyomásgyakorlás miatti öncenzúra veszélye sem fér bele. Mindezekkel az elvekkel megy szembe a január elsejével hatályba lépett médiatörvény.
Az Ab nem mehet szembe Európával
Az Ab számításba kell, hogy vegye: amennyiben itthon átengedi a vitatott törvényeket, az óriási presztízsveszteséget jelentene számára a külföldi jogvédő fórumok előtt, figyelnie kell hát az európai joggyakorlatra.
A jogász méltatlannak, és Európában egyedülállónak nevezte azt a módot, ahogy az Ab hatáskörét szűkítette a parlament a testület a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényt megsemmisítő döntésére adott retorzióként. Az új alkotmány koncepciójában az szerepel, hogy az Ab nem szükségképpen megsemmisít - ami az alkotmánybíráskodás lényegi eleme -, hanem jogkövetkezményt állapít meg. "Például hogy az érintettek írják le százszor, hogy ezt vagy azt nem szabad csinálni" - tréfálkozik Kolláth. Szerinte ez a fajta kormányzati játék olyan, mint az orosz rulett teli tárral, amelyben a pisztolyt először az Ab-nak adják oda: "Na, fiúk, mit tudtok vele kezdeni?". Aztán jön Strasbourg, Brüsszel, Luxemburg, végül az ellenzék.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=804607
2011. január 9., vasárnap
Keresztülhúzhatja az AB a Fidesz számításait?
FH 2011. január 09. 10:55
Elképzelhető, hogy soron kívül hoz döntést az Alkotmánybíróság (Ab) a médiatörvényről és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításáról - írja a Vasárnapi Hírek.
A taláros testület hétfőn tartja idei első ülését. A médiatörvényhez kapcsolódó első indítványok már beérkeztek, így az LMP-é, az MSZP-é, a Népszabadságé és néhány magánszemélyé is. A Jobbiké még nem, de mivel csak egy hete érvényes a törvény, biztosan lesznek újabb beadványok - mondta a lapnak Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője.
A magánnyugdíjak esetében a Stabilitási Pénztárszövetségtől és magánemberektől is érkeztek indítványok. Ebben az ügyben fontos határidők vannak, ezért az Ab kiemelten kezeli a beadványokat, ha azok megfelelnek a törvényi kritériumoknak.
A média ügyében határidő nincs ugyan, de lehetővé tehetik a soron kívüli tárgyalást. Hétfőn napirenden lesz egyebek mellett a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010-es törvény, de döntés jövő héten még nem várható.
Hírszerző
Elképzelhető, hogy soron kívül hoz döntést az Alkotmánybíróság (Ab) a médiatörvényről és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításáról - írja a Vasárnapi Hírek.
A taláros testület hétfőn tartja idei első ülését. A médiatörvényhez kapcsolódó első indítványok már beérkeztek, így az LMP-é, az MSZP-é, a Népszabadságé és néhány magánszemélyé is. A Jobbiké még nem, de mivel csak egy hete érvényes a törvény, biztosan lesznek újabb beadványok - mondta a lapnak Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője.
A magánnyugdíjak esetében a Stabilitási Pénztárszövetségtől és magánemberektől is érkeztek indítványok. Ebben az ügyben fontos határidők vannak, ezért az Ab kiemelten kezeli a beadványokat, ha azok megfelelnek a törvényi kritériumoknak.
A média ügyében határidő nincs ugyan, de lehetővé tehetik a soron kívüli tárgyalást. Hétfőn napirenden lesz egyebek mellett a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010-es törvény, de döntés jövő héten még nem várható.
Hírszerző
2011. január 8., szombat
Mesterházy: nagy várakozás előzi meg az Ab döntését nyugdíjügyben
2011.01.08. 13:00 | Itthon | Forrás: MTI
Az MSZP arra hívja fel az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy nagy és általános várakozás előzi meg a korábbi nyugdíjrendszer egyik pillérének "kidöntésével" kapcsolatos beadványok sürgős alkotmánybírósági döntését - a párt a döntés halogatását beleegyezésnek tekintené. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, frakcióvezetője az Alkotmánybírósághoz intézett nyílt levelében - amelyet szombaton az MTI-hez is eljuttatott - emlékeztetett: pártja azt kérte az Ab-tól, hogy sürgős eljárásban állapítsa meg a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály alkotmányellenességét, és kihirdetése napjára visszamenőlegesen semmisítse meg azt.
A politikus felmérésekre hivatkozva levelében azt írja, az Ab az az intézmény, amely kezdettől fogva élvezi a magyar állampolgárok leghatározottabb bizalmát. Ez a bizalom azonban - folytatja - csakúgy, mint "a demokrácia következetes védelmében méltán kiérdemelt tekintély", roppant tünékeny. Mesterházy Attila szerint az a mintegy hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag, akinek rövid idő alatt sorsfordító döntést kell meghoznia, sürgős segítséget vár el a számos szervezet és magánszemély által megfogalmazott alkotmányos aggodalmakra "az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelmére hivatott testülettől". "Döntsön bárhogy is a felvetett aggályokról az Alkotmánybíróság, a Magyar Szocialista Párt, ahogyan mindig - ellenzékben és kormányon egyaránt -, most is tiszteletben fogja tartani az említett jogszabályok alkotmányosságával kapcsolatos határozatait. A sürgős eljárási kérelem mérlegelésének elmulasztását, illetve a kérelem elutasítását azonban felelőtlenségnek tartanánk" - írta a pártelnök-frakcióvezető, aki szerint csak a lehető leggyorsabban meghozott alkotmánybírósági ítélet oszlathat el minden kétséget "a bizalmatlanságot keltő" jogszabállyal és alkalmazásával összefüggésben. A halogatás visszafordíthatatlan gazdasági, társadalmi és egyéni károkat okozhat; "a halogatás - beleegyezés" - véli Mesterházy Attila.
Az MSZP arra hívja fel az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy nagy és általános várakozás előzi meg a korábbi nyugdíjrendszer egyik pillérének "kidöntésével" kapcsolatos beadványok sürgős alkotmánybírósági döntését - a párt a döntés halogatását beleegyezésnek tekintené. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, frakcióvezetője az Alkotmánybírósághoz intézett nyílt levelében - amelyet szombaton az MTI-hez is eljuttatott - emlékeztetett: pártja azt kérte az Ab-tól, hogy sürgős eljárásban állapítsa meg a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály alkotmányellenességét, és kihirdetése napjára visszamenőlegesen semmisítse meg azt.
A politikus felmérésekre hivatkozva levelében azt írja, az Ab az az intézmény, amely kezdettől fogva élvezi a magyar állampolgárok leghatározottabb bizalmát. Ez a bizalom azonban - folytatja - csakúgy, mint "a demokrácia következetes védelmében méltán kiérdemelt tekintély", roppant tünékeny. Mesterházy Attila szerint az a mintegy hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag, akinek rövid idő alatt sorsfordító döntést kell meghoznia, sürgős segítséget vár el a számos szervezet és magánszemély által megfogalmazott alkotmányos aggodalmakra "az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelmére hivatott testülettől". "Döntsön bárhogy is a felvetett aggályokról az Alkotmánybíróság, a Magyar Szocialista Párt, ahogyan mindig - ellenzékben és kormányon egyaránt -, most is tiszteletben fogja tartani az említett jogszabályok alkotmányosságával kapcsolatos határozatait. A sürgős eljárási kérelem mérlegelésének elmulasztását, illetve a kérelem elutasítását azonban felelőtlenségnek tartanánk" - írta a pártelnök-frakcióvezető, aki szerint csak a lehető leggyorsabban meghozott alkotmánybírósági ítélet oszlathat el minden kétséget "a bizalmatlanságot keltő" jogszabállyal és alkalmazásával összefüggésben. A halogatás visszafordíthatatlan gazdasági, társadalmi és egyéni károkat okozhat; "a halogatás - beleegyezés" - véli Mesterházy Attila.
Igény és lehetőség
Varga Zs. András az alkotmányozás vitás kérdéseiről, az elvarratlan szálakról és a nyugdíjintézkedés jogszerűségéről
Magyar Nemzet 2010. december 4. 00:00
Kulcsár Anna
Mi is az a magalkotmány, és miért nem az állampolgárok magántulajdona a magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulék? – többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi docenssel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával, aki szerint az egy központú bírói hatalom élén ismét a magyar történelmi hagyományból ismert kúria állhatna.
Varga Zs. András negyvenkét éves jogász. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2003-ban szerzett PhD fokozatot állam- és jogtudományból. 1995-től 2000-ig az ombudsmani hivatalban dolgozott, 2000-től 2006-ig a legfőbb ügyész helyettese. Ügyész, egyetemi docens. Szakterülete az alkotmányjog és a közigazgatási jog.
Az utóbbi hetek nagy alkotmányjogi vitái közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezett november 10-i tanácskozás váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Ön ott több olyan gondolatot megfogalmazott, amelyek ebben a formában eddig senkinek sem jutottak az eszébe. Beszélt például a magalkotmányról, és azóta szerte a szakmában erre hivatkoznak. A magalkotmány a miniszterelnök által említett rövid, tömör, szerethető alaptörvény jogi megfelelője?
– A politika mellett a tudomány is jelezte, hogy rövid, tömör, szerethető alkotmányt kellene elfogadni. Magam az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság felkérésére fejtettem ki nézeteimet. Az általam használt magalkotmány megjelölés több forrásból táplálkozik. Először Németországban vetették fel, hogy szükség lenne egy úgynevezett integrációálló alkotmánymag létrehozására, hogy egyértelművé váljék, miről dönthet az állam és miről az Európai Unió. Szerintük fontos, hogy az alkotmánynak legyen egy olyan magva, amelyet nem írhat felül az unió. A német alkotmányban ugyanis vannak megváltoztathatatlan szabályok. A szövetségi alkotmánybíróság értelmezése szerint, ha van olyan rendelkezés, amelyet a németek maguk sem változtathatnak meg, azt más tagállamok szavazása, vagyis az EU verdiktje sem írhatja felül. Ez az egyik forrása az én magalkotmány-gondolatomnak. A másik: a stabilitás. Az alkotmánynak azért kell tömörnek lennie, hogy minden olyan helyzetben, amikor valamelyik politikai erő vagy az EU változtatást kezdeményez, ne kelljen az alaptörvényt módosítani. Meggyőződésem szerint az alkotmány legfontosabb értéke a léte s a lehetőség szerinti változatlansága. A harmadik összetevő praktikus jellegű: mivel kevés az idő, nem lehet mindent kodifikálni. Emiatt a magalkotmány felel meg legjobban az igényeknek és a lehetőségeknek.
– Sólyom László volt köztársasági elnök szerint, ha rövid, tömör alkotmányt fogad el az Országgyűlés, csak növeli a jogalkotás adósságait. A részleteket ugyanis külön törvényekben kellene szabályozni. A folyamat sosem érne véget.
– Sólyom professzor úr a Heti Világgazdaság című lapban október 21-én közölt tanulmányában hosszan érvelt a magalkotmány ellen. Én ezt figyelmesen elolvastam, s lényegében osztom a felvetéseit. Úgy vélem azonban, hogy a dilemma feloldható. Az alkotmány elfogadása és életbelépése nem történhet meg egy időpontban. Az alaptörvény hatálybalépése előtt ki kell dolgozni a részletekről rendelkező sarkalatos törvényeket. Ez nem is lehetne másként, különben az új alkotmány hatálybalépésével egy csapásra alkotmányellenessé válnának a vele ellentétes rendelkezések. Ahhoz, hogy valóban elkezdődhessen egy új időszámítás, s ne átmeneti vitákkal terhelt korszak kezdődjék, az alkotmányt együtt kell életbe léptetni a hozzá szorosan kapcsolódó törvényekkel.
– Ön arról is beszélt a katolikus egyetem dísztermében, hogy a mai alkotmány voltaképpen jogfolytonosságot teremt a rendszerváltozást megelőző időkkel. Ezt hogyan értette?
– Felidéztem azt a mondatot az Alkotmánybíróság egyik első határozatából, amely szerint a rendszerváltozás a legalitás talaján ment végbe. Közjogászként ezt elfogadom. A jelenlegi alkotmányt ugyanakkor még 1989-ben, a szabad választások előtt szavazta meg az Országgyűlés. A teljes szöveget egészében sosem erősítette meg az új parlament. Egyes részeit igen, sőt nagyon sok szabályt át is írt, mégpedig 1990-ben, az Antall–Tölgyessy-paktum után. Tehát bizonyos elemeiben ez már más, mint az 1989-es szabály volt, ám azzal, hogy azt mondtuk, a pártállami Országgyűlés által megszavazott alkotmány nyomán megyünk tovább, legálisnak ismertük el a korábbi rendszert. Az elvarratlan szálak máig megmaradtak. Hozzáteszem: 2010-ben fordulat történt, hiszen a többség azt mondta, hogy mást akar.
– A volt államfő azt is felhozta, hogy az új alkotmánynak a régi alaptörvény értékeire kell épülnie. Mi a véleménye erről?
– Nyilván van egy olyan szövegrétege a jelenlegi alkotmánynak, amelynek meg kell maradnia. Ha például az 1848-as hagyományok alapján képzeljük el a közjogi berendezkedést, akkor a mondatokat felcserélhetjük, a szórenden is változtathatunk, de a parlamentáris formát nem küszöbölhetjük ki. Az alapvető jogokhoz szintén ragaszkodnunk kell, tartalmukat ugyanis az általunk is aláírt nemzetközi egyezmények határozzák meg. Nem mondhatjuk tehát, hogy nincs többé személyes szabadság, vagy hogy a bűnösséget a bírón kívül más is megállapíthatná. Ennyiben egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a mai alkotmány története folytatódik. Idáig egyetlen nemzetnek adatott meg, hogy a nulláról kezdjen, az Amerikai Egyesült Államoknak, amely jogelőd nélkül hozta létre a saját berendezkedését. Egyebekben nem osztom azok véleményét, akik azt mondják, a jelenlegi alkotmány nyomvonalán kell továbbmennünk. Már csak azért sem, mert az alaptörvény nem határozza meg, hogy mi a nép, mi a nemzet.
– Azt is említette az alkotmányjogi konferencián, hogy az Alkotmánybíróság a vagyoni kárpótlásról szóló jogszabályok vizsgálatakor nem ragaszkodott ahhoz a régi jogelvhez, amely szerint a tulajdonjog nem évül el. A tulajdonról manapság is sok szó esik.
– Ezt úgy vetettem fel, hogy az AB nem védte meg a római jogig visszanyúló, nagyon régi szabadságjogot. Nem szeretnék elmerülni a reprivatizáció részleteiben, de azzal, hogy az AB azt mondta: más az alkotmányban megfogalmazott tulajdonjog és megint más ennek a jognak a polgári törvénykönyvben megszabott tartalma, voltaképpen lehetővé tette, hogy a tulajdonjogot szerződéses kötelmi igénnyel lehessen helyettesíteni. A volt tulajdonosok nem tarthattak igényt a tulajdonukra, ehelyett az állam részleges kárpótlásként – saját belátása szerint – értékpapírt adott az elvett vagyon helyett.
– Nem ért egyet ezzel?
– Az tény, hogy a polgári törvénykönyv szerint a tulajdoni igények nem évülnek el, az alkotmány alapján azonban az AB megakadályozta ennek érvényesülését. Válasza a mai eseményekre is hatással lehet. A nyugdíjpénztárakra gondolok. A pénztártagok befizetése nem az ő tulajdonuk. A pénz a befizetőktől közjogi szabályokkal elvont közteher jellegű járulék akkor is, ha saját számlán tartják nyilván. A pénztártagok nem tulajdonosi, hanem szerződéses, kötelmi igénnyel léphetnek fel. Másképpen mondva: nem a befizetett öszszeg illeti meg őket, hanem az annak megfelelő terjedelmű szolgáltatás. A befizetett pénz a pénztár tulajdona. A pénztár használja, szedi a hasznát, és rendelkezik vele, olyannyira, hogy az összeg a pénztár könyveiben jelenik meg mint saját forrása. A pénztártagok csak arról dönthetnek, hogy mibe fektesse a pénztár a járulékukat. Ám abba nincs beleszólásuk, hogy az intézmény konkrétan hogyan használja fel az összeget. Ha tehát az állam magához vonja a pénztári tagdíjakat, nincs tulajdonelvonás, csupán új szereplő lép be ebbe a sajátságos kapcsolatba. Klasszikus értelemben vett szerződésről sincs szó, hiszen jogszabály alapján kötelező belépni a nyugdíjrendszerbe. Nem a pénztárral fennálló szerződéses viszony a meghatározó itt, hanem a közjogi rendelkezés.
– Jogszerű lehet tehát az új nyugdíjintézkedés?
– Nem látok komoly alkotmányossági problémát abban, hogy az állam átveszi a magánnyugdíjpénztárral szembeni igényt, és azt mondja, hogy nagyjából ugyanolyan minőségű ellátást fog szolgáltatni ugyanolyan terjedelemben. Ez pont az Alkotmánybíróság értelmezéséből adódik.
– Ön nemrég az igazságszolgáltatás új modelljét vázolta fel. Lényegében visszaállítaná azt a háború előtti rendszert, amelynek élén a kúria állt. Összevonná az AB-t, a Legfelsőbb Bíróságot és a most létrehozandó közigazgatási bíráskodás vezető fórumát. Nem sértené ez a bírói függetlenséget?
– A bíró tevékenységének elvitathatatlan, elvonhatatlan lényege az, hogy értelmezi és alkalmazza a jogot. S a bíróságok akkor bíróságok, ha függetlenek. Ez a megkülönböztető jegyük. E tekintetben nyilván nem várható változás az új alkotmányban sem. Más kérdés, hogy milyen szervezeti keretek között működjék az ítélkezés, itt is vannak kötöttségek, mert a bírósági szervezetet is jellemzi a függetlenség. A függetlenség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy csak egyetlen szervezeti forma lenne jogállami, alkotmányos, helyes. A véleményem az, hogy az alkotmánynak nem feltétlenül kell ezt a szervezetet teljes részletességgel szabályoznia, de a függetlenség mellett arról is szólnia kell, hogyan épüljön fel az igazságszolgáltatás legfelső fóruma. Szükséges, hogy a bírói szervezet egy központú legyen.
– Ez a központ lenne a kúria?
– Igen. Az egész bírósági szervezet – az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és a közigazgatási bíráskodás – jól elkülöníthetően, de egyetlen nagy intézményben kapna helyet. Ez egyébként megfelel az Európai Bíróság működési elvének. A részletszabályokat természetesen külön törvény tartalmazná. A fontos az, hogy találkozzék a három szervezet, mert egy bírói hatalom van. Az ítélkezésnek, a jogértelmezésnek egységesnek kell lennie, ez garantálhatja a biztonságunkat.
– Vita zajlik arról is, politikai vagy szakmai feladat-e az alkotmányozás. Önnek mi a válasza erre?
– Az alkotmányozás nem a jogászok hitbizománya. Az Országgyűlésnek van felhatalmazása arra, hogy megalkossa az alaptörvényt. Nekünk, jogászoknak az a szerepünk, hogy ha megkérdeznek, tanácsot adjunk, ha nem kérdeznek meg, a tudomány szabályai szerint egymás között vitatkozgassunk. Az alkotmány értékeket és irányokat jelöl ki, elfogadása után a jogászoknak az a dolguk, hogy választ adjanak a jogalkalmazás kérdéseire, a politikusoknak pedig, hogy döntsenek az újabb jogalkotási feladatokról.
Magyar Nemzet 2010. december 4. 00:00
Kulcsár Anna
Mi is az a magalkotmány, és miért nem az állampolgárok magántulajdona a magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulék? – többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi docenssel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával, aki szerint az egy központú bírói hatalom élén ismét a magyar történelmi hagyományból ismert kúria állhatna.
Varga Zs. András negyvenkét éves jogász. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2003-ban szerzett PhD fokozatot állam- és jogtudományból. 1995-től 2000-ig az ombudsmani hivatalban dolgozott, 2000-től 2006-ig a legfőbb ügyész helyettese. Ügyész, egyetemi docens. Szakterülete az alkotmányjog és a közigazgatási jog.
Az utóbbi hetek nagy alkotmányjogi vitái közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megrendezett november 10-i tanácskozás váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Ön ott több olyan gondolatot megfogalmazott, amelyek ebben a formában eddig senkinek sem jutottak az eszébe. Beszélt például a magalkotmányról, és azóta szerte a szakmában erre hivatkoznak. A magalkotmány a miniszterelnök által említett rövid, tömör, szerethető alaptörvény jogi megfelelője?
– A politika mellett a tudomány is jelezte, hogy rövid, tömör, szerethető alkotmányt kellene elfogadni. Magam az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság felkérésére fejtettem ki nézeteimet. Az általam használt magalkotmány megjelölés több forrásból táplálkozik. Először Németországban vetették fel, hogy szükség lenne egy úgynevezett integrációálló alkotmánymag létrehozására, hogy egyértelművé váljék, miről dönthet az állam és miről az Európai Unió. Szerintük fontos, hogy az alkotmánynak legyen egy olyan magva, amelyet nem írhat felül az unió. A német alkotmányban ugyanis vannak megváltoztathatatlan szabályok. A szövetségi alkotmánybíróság értelmezése szerint, ha van olyan rendelkezés, amelyet a németek maguk sem változtathatnak meg, azt más tagállamok szavazása, vagyis az EU verdiktje sem írhatja felül. Ez az egyik forrása az én magalkotmány-gondolatomnak. A másik: a stabilitás. Az alkotmánynak azért kell tömörnek lennie, hogy minden olyan helyzetben, amikor valamelyik politikai erő vagy az EU változtatást kezdeményez, ne kelljen az alaptörvényt módosítani. Meggyőződésem szerint az alkotmány legfontosabb értéke a léte s a lehetőség szerinti változatlansága. A harmadik összetevő praktikus jellegű: mivel kevés az idő, nem lehet mindent kodifikálni. Emiatt a magalkotmány felel meg legjobban az igényeknek és a lehetőségeknek.
– Sólyom László volt köztársasági elnök szerint, ha rövid, tömör alkotmányt fogad el az Országgyűlés, csak növeli a jogalkotás adósságait. A részleteket ugyanis külön törvényekben kellene szabályozni. A folyamat sosem érne véget.
– Sólyom professzor úr a Heti Világgazdaság című lapban október 21-én közölt tanulmányában hosszan érvelt a magalkotmány ellen. Én ezt figyelmesen elolvastam, s lényegében osztom a felvetéseit. Úgy vélem azonban, hogy a dilemma feloldható. Az alkotmány elfogadása és életbelépése nem történhet meg egy időpontban. Az alaptörvény hatálybalépése előtt ki kell dolgozni a részletekről rendelkező sarkalatos törvényeket. Ez nem is lehetne másként, különben az új alkotmány hatálybalépésével egy csapásra alkotmányellenessé válnának a vele ellentétes rendelkezések. Ahhoz, hogy valóban elkezdődhessen egy új időszámítás, s ne átmeneti vitákkal terhelt korszak kezdődjék, az alkotmányt együtt kell életbe léptetni a hozzá szorosan kapcsolódó törvényekkel.
– Ön arról is beszélt a katolikus egyetem dísztermében, hogy a mai alkotmány voltaképpen jogfolytonosságot teremt a rendszerváltozást megelőző időkkel. Ezt hogyan értette?
– Felidéztem azt a mondatot az Alkotmánybíróság egyik első határozatából, amely szerint a rendszerváltozás a legalitás talaján ment végbe. Közjogászként ezt elfogadom. A jelenlegi alkotmányt ugyanakkor még 1989-ben, a szabad választások előtt szavazta meg az Országgyűlés. A teljes szöveget egészében sosem erősítette meg az új parlament. Egyes részeit igen, sőt nagyon sok szabályt át is írt, mégpedig 1990-ben, az Antall–Tölgyessy-paktum után. Tehát bizonyos elemeiben ez már más, mint az 1989-es szabály volt, ám azzal, hogy azt mondtuk, a pártállami Országgyűlés által megszavazott alkotmány nyomán megyünk tovább, legálisnak ismertük el a korábbi rendszert. Az elvarratlan szálak máig megmaradtak. Hozzáteszem: 2010-ben fordulat történt, hiszen a többség azt mondta, hogy mást akar.
– A volt államfő azt is felhozta, hogy az új alkotmánynak a régi alaptörvény értékeire kell épülnie. Mi a véleménye erről?
– Nyilván van egy olyan szövegrétege a jelenlegi alkotmánynak, amelynek meg kell maradnia. Ha például az 1848-as hagyományok alapján képzeljük el a közjogi berendezkedést, akkor a mondatokat felcserélhetjük, a szórenden is változtathatunk, de a parlamentáris formát nem küszöbölhetjük ki. Az alapvető jogokhoz szintén ragaszkodnunk kell, tartalmukat ugyanis az általunk is aláírt nemzetközi egyezmények határozzák meg. Nem mondhatjuk tehát, hogy nincs többé személyes szabadság, vagy hogy a bűnösséget a bírón kívül más is megállapíthatná. Ennyiben egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a mai alkotmány története folytatódik. Idáig egyetlen nemzetnek adatott meg, hogy a nulláról kezdjen, az Amerikai Egyesült Államoknak, amely jogelőd nélkül hozta létre a saját berendezkedését. Egyebekben nem osztom azok véleményét, akik azt mondják, a jelenlegi alkotmány nyomvonalán kell továbbmennünk. Már csak azért sem, mert az alaptörvény nem határozza meg, hogy mi a nép, mi a nemzet.
– Azt is említette az alkotmányjogi konferencián, hogy az Alkotmánybíróság a vagyoni kárpótlásról szóló jogszabályok vizsgálatakor nem ragaszkodott ahhoz a régi jogelvhez, amely szerint a tulajdonjog nem évül el. A tulajdonról manapság is sok szó esik.
– Ezt úgy vetettem fel, hogy az AB nem védte meg a római jogig visszanyúló, nagyon régi szabadságjogot. Nem szeretnék elmerülni a reprivatizáció részleteiben, de azzal, hogy az AB azt mondta: más az alkotmányban megfogalmazott tulajdonjog és megint más ennek a jognak a polgári törvénykönyvben megszabott tartalma, voltaképpen lehetővé tette, hogy a tulajdonjogot szerződéses kötelmi igénnyel lehessen helyettesíteni. A volt tulajdonosok nem tarthattak igényt a tulajdonukra, ehelyett az állam részleges kárpótlásként – saját belátása szerint – értékpapírt adott az elvett vagyon helyett.
– Nem ért egyet ezzel?
– Az tény, hogy a polgári törvénykönyv szerint a tulajdoni igények nem évülnek el, az alkotmány alapján azonban az AB megakadályozta ennek érvényesülését. Válasza a mai eseményekre is hatással lehet. A nyugdíjpénztárakra gondolok. A pénztártagok befizetése nem az ő tulajdonuk. A pénz a befizetőktől közjogi szabályokkal elvont közteher jellegű járulék akkor is, ha saját számlán tartják nyilván. A pénztártagok nem tulajdonosi, hanem szerződéses, kötelmi igénnyel léphetnek fel. Másképpen mondva: nem a befizetett öszszeg illeti meg őket, hanem az annak megfelelő terjedelmű szolgáltatás. A befizetett pénz a pénztár tulajdona. A pénztár használja, szedi a hasznát, és rendelkezik vele, olyannyira, hogy az összeg a pénztár könyveiben jelenik meg mint saját forrása. A pénztártagok csak arról dönthetnek, hogy mibe fektesse a pénztár a járulékukat. Ám abba nincs beleszólásuk, hogy az intézmény konkrétan hogyan használja fel az összeget. Ha tehát az állam magához vonja a pénztári tagdíjakat, nincs tulajdonelvonás, csupán új szereplő lép be ebbe a sajátságos kapcsolatba. Klasszikus értelemben vett szerződésről sincs szó, hiszen jogszabály alapján kötelező belépni a nyugdíjrendszerbe. Nem a pénztárral fennálló szerződéses viszony a meghatározó itt, hanem a közjogi rendelkezés.
– Jogszerű lehet tehát az új nyugdíjintézkedés?
– Nem látok komoly alkotmányossági problémát abban, hogy az állam átveszi a magánnyugdíjpénztárral szembeni igényt, és azt mondja, hogy nagyjából ugyanolyan minőségű ellátást fog szolgáltatni ugyanolyan terjedelemben. Ez pont az Alkotmánybíróság értelmezéséből adódik.
– Ön nemrég az igazságszolgáltatás új modelljét vázolta fel. Lényegében visszaállítaná azt a háború előtti rendszert, amelynek élén a kúria állt. Összevonná az AB-t, a Legfelsőbb Bíróságot és a most létrehozandó közigazgatási bíráskodás vezető fórumát. Nem sértené ez a bírói függetlenséget?
– A bíró tevékenységének elvitathatatlan, elvonhatatlan lényege az, hogy értelmezi és alkalmazza a jogot. S a bíróságok akkor bíróságok, ha függetlenek. Ez a megkülönböztető jegyük. E tekintetben nyilván nem várható változás az új alkotmányban sem. Más kérdés, hogy milyen szervezeti keretek között működjék az ítélkezés, itt is vannak kötöttségek, mert a bírósági szervezetet is jellemzi a függetlenség. A függetlenség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy csak egyetlen szervezeti forma lenne jogállami, alkotmányos, helyes. A véleményem az, hogy az alkotmánynak nem feltétlenül kell ezt a szervezetet teljes részletességgel szabályoznia, de a függetlenség mellett arról is szólnia kell, hogyan épüljön fel az igazságszolgáltatás legfelső fóruma. Szükséges, hogy a bírói szervezet egy központú legyen.
– Ez a központ lenne a kúria?
– Igen. Az egész bírósági szervezet – az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és a közigazgatási bíráskodás – jól elkülöníthetően, de egyetlen nagy intézményben kapna helyet. Ez egyébként megfelel az Európai Bíróság működési elvének. A részletszabályokat természetesen külön törvény tartalmazná. A fontos az, hogy találkozzék a három szervezet, mert egy bírói hatalom van. Az ítélkezésnek, a jogértelmezésnek egységesnek kell lennie, ez garantálhatja a biztonságunkat.
– Vita zajlik arról is, politikai vagy szakmai feladat-e az alkotmányozás. Önnek mi a válasza erre?
– Az alkotmányozás nem a jogászok hitbizománya. Az Országgyűlésnek van felhatalmazása arra, hogy megalkossa az alaptörvényt. Nekünk, jogászoknak az a szerepünk, hogy ha megkérdeznek, tanácsot adjunk, ha nem kérdeznek meg, a tudomány szabályai szerint egymás között vitatkozgassunk. Az alkotmány értékeket és irányokat jelöl ki, elfogadása után a jogászoknak az a dolguk, hogy választ adjanak a jogalkalmazás kérdéseire, a politikusoknak pedig, hogy döntsenek az újabb jogalkotási feladatokról.
2011. január 7., péntek
Retro
... Az Alkotmánybíróság jogelődje hazánkban az 1984 óta működő Alkotmányjogi Tanács volt, amelynek hatásköre csupán a normakontrollt foglalta magában. E szerv munkáját működésének megkezdésétől folyamatosan több, jogos kritika érte. Ennek oka részben a hatásköri korlátok (pl. Országgyűlés által alkotott jogszabállyal szembeni intézkedésre a hatásköre nem terjedt ki), az eljárást indítványozók viszonylag szűk köre, továbbá személyi összetétele. Az Alkotmányjogi Tanács működését befolyásoló társadalmi, politikai viszonyok miatt ennek az egyetlen hatásköri feladatának sem tudott maradéktalanul eleget tenni. ...
Közigazgatás Kormányzati Portál
Közigazgatás Kormányzati Portál
2011. január 6., csütörtök
Elbukott esélyekbe kerülhet a magyar uniós elnökség körüli vihar
... Magyarország számos kényes üggyel hívta fel magára a figyelmet az utóbbi hónapokban, ilyen volt a kormány próbálkozása, hogy az unió engedélyezze a hiánycélt túllépését, az IMF küldöttségének hazautazása, a jelentős részben külföldi tulajdonú vállalatokra kiszabott válságadók, a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása, az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentetése, legújabban pedig a médiatörvény. ...
[origo] Fabók Bálint
[origo] Fabók Bálint
2011. január 4., kedd
Kőkemény nyomásgyakorlás: Jobbról kap óriási pofont Orbán "Zárójelbe tennék" az Orbán-kormány legvitatottabb intézkedését
Heti Válasz Online
Franciaország azt szeretné, hogy „módosítsák" az új magyar médiatörvényt - jelentette ki a francia kormány szóvivője, aki a France Inter rádiónak adott mai nyilatkozatában az AFP hírügynökség ismertetése szerint azt is mondta, hogy a törvény szövege - amelyet már mások is bíráltak az Európai Unióban - „a sajtószabadság súlyos csorbulását" jelenti.
François Baroin rádiónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy „a Magyarországon kialakított eszközrendszer igen látványos". A szóvivő nem hagyott kétséget afelől, hogy a francia konzervatív vezetés nyomást kíván gyakorolni az Orbán-kormányra a médiatörvény ügyében, amely - szavai szerint - „a sajtószabadság mélyreható megváltoztatását jelenti, és nyilvánvalóan tagadhatatlan, hogy Franciaország - az unió más országaihoz hasonlóan - azt szeretné, hogy ezt a szöveget módosítsák".
Ez a törvény „nem összeegyeztethető annak a sajtószabadság-eszmének az alkalmazásával, amelyet az európai szerződések mindegyike érvényesnek tekint" - tette hozzá Baroin.
„A francia álláspontnak, amelynek a kormány nevében ma hangot adok, (és) valamennyi európai uniós tagállam álláspontjának kellően határozottnak kell lennie politikai és diplomáciai téren ahhoz, hogy a magyar kormány uniós elnöksége nyugodtabb lehessen ennek a szövegnek a zárójelbe tételével" - mondta a jobboldali François Fillon kormányának szóvivője.
A január 1-jén életbe lépett új magyar törvény - mint az AFP írja - 730 ezer euróig terjedő büntetés kiszabását irányozza elő a rádió- és televíziós csatornákra „a közérdek, a közrend és az közerkölcs veszélyeztetése" vagy „elfogult tájékoztatás" esetén, anélkül, hogy világosan meghatározná, mit kell ezen érteni.
A jogszabály azt is lehetővé teszi az új médiahatóság számára, hogy forrásaik kiadására kényszerítse az újságírókat a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben.
Az Európai Bizottság hétfőn „kétségeit" fejezte ki a magyar törvény ügyében, egyebek közt a médiahatóság függetlenségével kapcsolatban, s részletes tájékoztatást kért Budapesttől - írja a francia hírügynökség.
Franciaország azt szeretné, hogy „módosítsák" az új magyar médiatörvényt - jelentette ki a francia kormány szóvivője, aki a France Inter rádiónak adott mai nyilatkozatában az AFP hírügynökség ismertetése szerint azt is mondta, hogy a törvény szövege - amelyet már mások is bíráltak az Európai Unióban - „a sajtószabadság súlyos csorbulását" jelenti.
François Baroin rádiónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy „a Magyarországon kialakított eszközrendszer igen látványos". A szóvivő nem hagyott kétséget afelől, hogy a francia konzervatív vezetés nyomást kíván gyakorolni az Orbán-kormányra a médiatörvény ügyében, amely - szavai szerint - „a sajtószabadság mélyreható megváltoztatását jelenti, és nyilvánvalóan tagadhatatlan, hogy Franciaország - az unió más országaihoz hasonlóan - azt szeretné, hogy ezt a szöveget módosítsák".
Ez a törvény „nem összeegyeztethető annak a sajtószabadság-eszmének az alkalmazásával, amelyet az európai szerződések mindegyike érvényesnek tekint" - tette hozzá Baroin.
„A francia álláspontnak, amelynek a kormány nevében ma hangot adok, (és) valamennyi európai uniós tagállam álláspontjának kellően határozottnak kell lennie politikai és diplomáciai téren ahhoz, hogy a magyar kormány uniós elnöksége nyugodtabb lehessen ennek a szövegnek a zárójelbe tételével" - mondta a jobboldali François Fillon kormányának szóvivője.
A január 1-jén életbe lépett új magyar törvény - mint az AFP írja - 730 ezer euróig terjedő büntetés kiszabását irányozza elő a rádió- és televíziós csatornákra „a közérdek, a közrend és az közerkölcs veszélyeztetése" vagy „elfogult tájékoztatás" esetén, anélkül, hogy világosan meghatározná, mit kell ezen érteni.
A jogszabály azt is lehetővé teszi az új médiahatóság számára, hogy forrásaik kiadására kényszerítse az újságírókat a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben.
Az Európai Bizottság hétfőn „kétségeit" fejezte ki a magyar törvény ügyében, egyebek közt a médiahatóság függetlenségével kapcsolatban, s részletes tájékoztatást kért Budapesttől - írja a francia hírügynökség.
2011. január 3., hétfő
Nagy beszélgetésre készül Orbán Viktor
[origo]|2011. 01. 03
Széleskörű konzultációt folytatna az új alkotmányról Orbán Viktor miniszterelnök, azt azonban még közvetlen munkatársai sem tudják, hogy ez mit jelent, és hogyan bonyolódik majd. A kormány kezét a törvények nem kötik meg, ha akarja, teljesen figyelmen kívül is hagyhatja az alkotmányról elhangzó civil véleményeket. Az alkotmányelőkészítő bizottság fideszes alelnöke szerint azonban a szöveg még nincs kőbe vésve.
"Nem egyszerűen a hatodik magyar parlament, hanem a választók akaratából mi alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk" - jelentette ki a kormányprogram vitájáról szóló parlamenti beszámolójában Orbán Viktor miniszterelnök május 25-én, napra pontosan egy hónappal a Fidesz kétharmados győzelmét jelentő második választási forduló után. Orbán akkori beszédében egy átmeneti korszak végének nevezte az új kormány megalakulását, és azt mondta, a választók azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az új társadalmi szerződés alapján az ország új alkotmányát.
A Magyar Nemzet december 24-i számában megjelent interjúban Orbán azt mondta, a parlament március 15-én alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul át, ami szerinte nem jogkörbővítést jelent, hanem azt, hogy április 25-ig csak az új alkotmánnyal fognak foglalkozni. Orbán szerint az új alkotmányt április 25-én, húsvét hétfőn fogadják el, és 2012. január 1-jén fog hatályba lépni, amivel Orbán szerint lezárul Magyarország áprilisi választások után kezdett alkotmányos átszervezése.
"A lehető legalaposabb"
A Magyar Nemzetnek adott interjújában Orbán azt mondta, az alkotmányozás jogát éles politikai harcban szerezték meg a választások során, és ezzel élni is fognak. A miniszterelnök kijelentette, február végén, március elején az új alkotmányról nemzeti konzultáció kezdődik, amely során az önkormányzatok is közmeghallgatásokat tartanak majd. Ennél több részletet nem mondott azonban arról, hogy mit jelent a nemzeti konzultáció, és hogyan befolyásolhatja az alkotmány tervezett tartalmát.
Az [origo] megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy mettől meddig fog tartani a nemzeti konzultáció, mit takar pontosan a kifejezés, ki fog kivel konzultálni, és pontosan miről, de Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője mindössze annyit közölt a hét közepén, hogy "a lehető legszélesebb körű és a lehető legalaposabb nemzeti konzultáció lefolyását tervezzük az új alkotmányról". Az [origo] ismételt megkeresésére Szijjártó munkatársán keresztül azt üzente: "Ennyi van. Ha lesz még részlet, akkor jelentkezünk".
Semmi nem köti meg a kormány kezét
Az új alkotmány koncepcióját egy külön erre a célra felállított parlamenti bizottság dolgozta ki. Ennek munkájában eredetileg az ellenzéki pártok is részt vettek, de később, a kormány intézkedései elleni tiltakozásként kivonultak. Az elkészült koncepció a legfontosabb kérdésekben megtartja a mai közjogi formákat (például nem lesz kétkamarás a parlament), de vannak benne nyitott kérdések, például, hogy az államfőnek legyen-e joga feloszlatni a parlamentet, vagy hogyan lehessen módosítani az alaptörvényt (a függő kérdésekről szól Jakab András alkotmányjogász írása a komment.hu-n).
Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta, nincs kőbe vésve az alkotmány koncepciója, ebben az esetben ugyanis nem lenne értelme az ezt követő törvényalkotási munkának. Az alaptörvény elfogadása előtti nemzeti konzultációba igyekeznek minél nagyobb kört bevonni, önkormányzatok és társadalmi szervezetek javaslatait is várják, és az összes egyetem jogi karán februártól vitafórumokat rendeznek az új alkotmányról.
A koncepciót egy határozati javaslat mellékleteként nyújtották be az országgyűlésnek. Ebben a parlament felhatalmazza a kormányt, hogy a koncepció alapján készítse el, és március 15-ig nyújtsa be az új alkotmány normaszövegét. Épp ez előtt az időpont előtt adódik lehetőség széleskörű véleményezésre, konzultációra: az alkotmány szövegét megfogalmazó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) - a korábbi és a január 1-től hatályos törvények szerint is - közzé kell tennie honlapján a szöveget, és lehetővé tenni, hogy azt bárki véleményezze.
A január 1-én hatályba lépett, "a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről" szóló törvény szerint a tervezetet úgy kell közzétenni, hogy annak "céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez". Azt ugyanakkor semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a beérkezett javaslatokat figyelembe is kell venni, csupán egy "tipizált összefoglalót" kell írni azokról, illetve az elutasítás indokairól, és az összefoglalót a törvényjavaslattal együtt be kell nyújtani az országgyűlésnek.
Beszélni 1,6 millió emberrel
A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor 2005 februárjában, hagyományos évértékelő beszédében használta először, már a 2006-os választásokra készülve. A nemzeti konzultáció Orbán akkori szavai szerint "kapcsolat a politika és az emberek között". A gyakorlatban egyebek mellett azt jelentette, hogy az Orbán által létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület nevében egy kérdőívet juttattak el minden magyar háztartásba. A visszaküldők közt nyereményeket, például egy autót is kisorsoltak (a konzultáció honlapja ma is elérhető). A nemzeti konzultáció keretében az ország több pontján tartottak rendezvényeket, az országjárás során állítólag mintegy 700 településre látogattak el a testület tagjai és Orbán Viktor. A Fidesz szerint 1,6 millió ember véleményét hallgatták meg személyesen, telefonon vagy levelek útján. A záró rendezvényt 2005 októberében tartották. Orbán akkor azt mondta: a konzultáció során arra jutottak, hogy új gazdaságra, új államra és új politikára van szükség.
A kifejezést a 2010-es választások után vette elő újra Orbán, amikor bejelentette: pártja nemzeti konzultációra készül, aminek az a lényege, hogy ellátogat az új kormány leendő tagjaival az ország több településére, hogy megismerje az emberek véleményét. Az első ilyen rendezvény májusban Ózdon volt, ahol Orbán és Pintér Sándor belügyminiszter több rendőrt és erősebb közbiztonságot ígért (beszámolónkat itt olvashatja). Az egyeztetés későbbi állomásait nem kísérte nagy nyilvánosság, eredményéről nem beszélt a kormány sem. Szeptemberben újra egyeztetett egy választói csoporttal Orbán, akkor levelet írt, amelyben a kormány intézkedéseiről kérdezte a nyugdíjasokat.
"A hatályos alkotmány nem ismeri"
Az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalma sem új. Az 1849 áprilisában Kossuth Lajos szólította fel az országgyűlést, hogy hívják össze az alkotmányozó nemzetgyűlést, de a szabadságharc elbukása miatt erre végül nem került sor. Az 1918-as őszirózsás forradalom után Jászi Oszkár és a polgári radikálisok, a második világháború után pedig a szociáldemokraták javasolták az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, de a kísérlet mindkétszer hamvába halt a kommunista hatalomátvétel miatt. Pozsgay Imre, az MSZMP egykori államminisztere és a jelenlegi alkotmány koncepcióján dolgozó hatfős bizottság egyik tagja egy HVG-nek adott interjúban azt mondta, hogy a rendszerváltás előtt is felmerült az alkotmányozó nemzetgyűlés ötlete, de az MDF elképzelése végül megbukott az SZDSZ és a Fidesz ellenállásán, így végül a nemzeti kerekasztal-tárgyalások során alakították át a máig érvényben lévő, 1949-ben kidolgozott alkotmányt.
A rendszerváltás óta eltelt húsz évben az esetleges új alkotmányról szóló vitákban többször is felmerült, hogy az alaptörvényt egy külön erre a célra összehívott testületnek kellene megalkotnia. Legutóbb az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006 szeptemberében kezdeményezte az alkotmányozó nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány felállítását az Új Magyarországért Egyesület, amely petíciót nyújtott be erről Sólyom László köztársasági elnöknek. Az aláírók között szerepelt többek között a Fidesz rendezvényein rendszeresen megjelenő Makovecz Imre építész, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás egykori ideiglenes köztársasági elnök és az MSZMP KB volt tagja, de az egyesület mellé állt a 2010-es országgyűlési választáson Fidesz szövetségeseként szereplő Magosz is.
Sólyom László közleményben reagált a petícióra, amelyben azt írta, hogy sem ideiglenes kormány, sem alkotmányozó nemzetgyűlés nem lehetséges, ezek fogalmát ugyanis nem ismeri a hatályos alkotmány. "Egyedül az országgyűlés jogosult az alkotmány módosítására, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Miután az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét a hatályos alkotmány nem ismeri, egy ilyen gyűlés a rendszerváltás óta fennálló alkotmányos berendezkedéssel összeegyeztethetetlen lenne" - írta Sólyom László közleményében.
Széleskörű konzultációt folytatna az új alkotmányról Orbán Viktor miniszterelnök, azt azonban még közvetlen munkatársai sem tudják, hogy ez mit jelent, és hogyan bonyolódik majd. A kormány kezét a törvények nem kötik meg, ha akarja, teljesen figyelmen kívül is hagyhatja az alkotmányról elhangzó civil véleményeket. Az alkotmányelőkészítő bizottság fideszes alelnöke szerint azonban a szöveg még nincs kőbe vésve.
"Nem egyszerűen a hatodik magyar parlament, hanem a választók akaratából mi alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk" - jelentette ki a kormányprogram vitájáról szóló parlamenti beszámolójában Orbán Viktor miniszterelnök május 25-én, napra pontosan egy hónappal a Fidesz kétharmados győzelmét jelentő második választási forduló után. Orbán akkori beszédében egy átmeneti korszak végének nevezte az új kormány megalakulását, és azt mondta, a választók azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az új társadalmi szerződés alapján az ország új alkotmányát.
A Magyar Nemzet december 24-i számában megjelent interjúban Orbán azt mondta, a parlament március 15-én alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul át, ami szerinte nem jogkörbővítést jelent, hanem azt, hogy április 25-ig csak az új alkotmánnyal fognak foglalkozni. Orbán szerint az új alkotmányt április 25-én, húsvét hétfőn fogadják el, és 2012. január 1-jén fog hatályba lépni, amivel Orbán szerint lezárul Magyarország áprilisi választások után kezdett alkotmányos átszervezése.
"A lehető legalaposabb"
A Magyar Nemzetnek adott interjújában Orbán azt mondta, az alkotmányozás jogát éles politikai harcban szerezték meg a választások során, és ezzel élni is fognak. A miniszterelnök kijelentette, február végén, március elején az új alkotmányról nemzeti konzultáció kezdődik, amely során az önkormányzatok is közmeghallgatásokat tartanak majd. Ennél több részletet nem mondott azonban arról, hogy mit jelent a nemzeti konzultáció, és hogyan befolyásolhatja az alkotmány tervezett tartalmát.
Az [origo] megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy mettől meddig fog tartani a nemzeti konzultáció, mit takar pontosan a kifejezés, ki fog kivel konzultálni, és pontosan miről, de Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője mindössze annyit közölt a hét közepén, hogy "a lehető legszélesebb körű és a lehető legalaposabb nemzeti konzultáció lefolyását tervezzük az új alkotmányról". Az [origo] ismételt megkeresésére Szijjártó munkatársán keresztül azt üzente: "Ennyi van. Ha lesz még részlet, akkor jelentkezünk".
Semmi nem köti meg a kormány kezét
Az új alkotmány koncepcióját egy külön erre a célra felállított parlamenti bizottság dolgozta ki. Ennek munkájában eredetileg az ellenzéki pártok is részt vettek, de később, a kormány intézkedései elleni tiltakozásként kivonultak. Az elkészült koncepció a legfontosabb kérdésekben megtartja a mai közjogi formákat (például nem lesz kétkamarás a parlament), de vannak benne nyitott kérdések, például, hogy az államfőnek legyen-e joga feloszlatni a parlamentet, vagy hogyan lehessen módosítani az alaptörvényt (a függő kérdésekről szól Jakab András alkotmányjogász írása a komment.hu-n).
Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta, nincs kőbe vésve az alkotmány koncepciója, ebben az esetben ugyanis nem lenne értelme az ezt követő törvényalkotási munkának. Az alaptörvény elfogadása előtti nemzeti konzultációba igyekeznek minél nagyobb kört bevonni, önkormányzatok és társadalmi szervezetek javaslatait is várják, és az összes egyetem jogi karán februártól vitafórumokat rendeznek az új alkotmányról.
A koncepciót egy határozati javaslat mellékleteként nyújtották be az országgyűlésnek. Ebben a parlament felhatalmazza a kormányt, hogy a koncepció alapján készítse el, és március 15-ig nyújtsa be az új alkotmány normaszövegét. Épp ez előtt az időpont előtt adódik lehetőség széleskörű véleményezésre, konzultációra: az alkotmány szövegét megfogalmazó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) - a korábbi és a január 1-től hatályos törvények szerint is - közzé kell tennie honlapján a szöveget, és lehetővé tenni, hogy azt bárki véleményezze.
A január 1-én hatályba lépett, "a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről" szóló törvény szerint a tervezetet úgy kell közzétenni, hogy annak "céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez". Azt ugyanakkor semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a beérkezett javaslatokat figyelembe is kell venni, csupán egy "tipizált összefoglalót" kell írni azokról, illetve az elutasítás indokairól, és az összefoglalót a törvényjavaslattal együtt be kell nyújtani az országgyűlésnek.
Beszélni 1,6 millió emberrel
A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor 2005 februárjában, hagyományos évértékelő beszédében használta először, már a 2006-os választásokra készülve. A nemzeti konzultáció Orbán akkori szavai szerint "kapcsolat a politika és az emberek között". A gyakorlatban egyebek mellett azt jelentette, hogy az Orbán által létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület nevében egy kérdőívet juttattak el minden magyar háztartásba. A visszaküldők közt nyereményeket, például egy autót is kisorsoltak (a konzultáció honlapja ma is elérhető). A nemzeti konzultáció keretében az ország több pontján tartottak rendezvényeket, az országjárás során állítólag mintegy 700 településre látogattak el a testület tagjai és Orbán Viktor. A Fidesz szerint 1,6 millió ember véleményét hallgatták meg személyesen, telefonon vagy levelek útján. A záró rendezvényt 2005 októberében tartották. Orbán akkor azt mondta: a konzultáció során arra jutottak, hogy új gazdaságra, új államra és új politikára van szükség.
A kifejezést a 2010-es választások után vette elő újra Orbán, amikor bejelentette: pártja nemzeti konzultációra készül, aminek az a lényege, hogy ellátogat az új kormány leendő tagjaival az ország több településére, hogy megismerje az emberek véleményét. Az első ilyen rendezvény májusban Ózdon volt, ahol Orbán és Pintér Sándor belügyminiszter több rendőrt és erősebb közbiztonságot ígért (beszámolónkat itt olvashatja). Az egyeztetés későbbi állomásait nem kísérte nagy nyilvánosság, eredményéről nem beszélt a kormány sem. Szeptemberben újra egyeztetett egy választói csoporttal Orbán, akkor levelet írt, amelyben a kormány intézkedéseiről kérdezte a nyugdíjasokat.
"A hatályos alkotmány nem ismeri"
Az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalma sem új. Az 1849 áprilisában Kossuth Lajos szólította fel az országgyűlést, hogy hívják össze az alkotmányozó nemzetgyűlést, de a szabadságharc elbukása miatt erre végül nem került sor. Az 1918-as őszirózsás forradalom után Jászi Oszkár és a polgári radikálisok, a második világháború után pedig a szociáldemokraták javasolták az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, de a kísérlet mindkétszer hamvába halt a kommunista hatalomátvétel miatt. Pozsgay Imre, az MSZMP egykori államminisztere és a jelenlegi alkotmány koncepcióján dolgozó hatfős bizottság egyik tagja egy HVG-nek adott interjúban azt mondta, hogy a rendszerváltás előtt is felmerült az alkotmányozó nemzetgyűlés ötlete, de az MDF elképzelése végül megbukott az SZDSZ és a Fidesz ellenállásán, így végül a nemzeti kerekasztal-tárgyalások során alakították át a máig érvényben lévő, 1949-ben kidolgozott alkotmányt.
A rendszerváltás óta eltelt húsz évben az esetleges új alkotmányról szóló vitákban többször is felmerült, hogy az alaptörvényt egy külön erre a célra összehívott testületnek kellene megalkotnia. Legutóbb az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006 szeptemberében kezdeményezte az alkotmányozó nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány felállítását az Új Magyarországért Egyesület, amely petíciót nyújtott be erről Sólyom László köztársasági elnöknek. Az aláírók között szerepelt többek között a Fidesz rendezvényein rendszeresen megjelenő Makovecz Imre építész, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás egykori ideiglenes köztársasági elnök és az MSZMP KB volt tagja, de az egyesület mellé állt a 2010-es országgyűlési választáson Fidesz szövetségeseként szereplő Magosz is.
Sólyom László közleményben reagált a petícióra, amelyben azt írta, hogy sem ideiglenes kormány, sem alkotmányozó nemzetgyűlés nem lehetséges, ezek fogalmát ugyanis nem ismeri a hatályos alkotmány. "Egyedül az országgyűlés jogosult az alkotmány módosítására, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Miután az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét a hatályos alkotmány nem ismeri, egy ilyen gyűlés a rendszerváltás óta fennálló alkotmányos berendezkedéssel összeegyeztethetetlen lenne" - írta Sólyom László közleményében.
Az új igazságügyi képződmény
– Az ügyészség alkotmányos helye nemrégiben megfelelő körvonalakat kapott, a bíróságoknál azonban számos nyitott kérdés van. Például: a Kúria irányítja-e a jövőben a harmadik hatalmi ágat?
– Jogtudósok felvetették a Kúria visszaállításának gondolatát. Az elképzelés egységes szervezeti keretek között helyezné el az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és a közigazgatási bíráskodást, és az új igazságügyi képződmény élén a Kúria állna. Ez a terv egyelőre csak egy az ítélkezés átalakításáról szóló elgondolások között. A Kúria felállításának lehetőségéről az új alkotmány márciusban kezdődő vitájában dönt majd az Országgyűlés. Ha a képviselők egyetértenek a felvetéssel, meg kell határozniuk például, hogy a Kúria mely szervezetek feladatait vegye át, a létrehozandó testületet hány tag alkossa, és a tagokat a parlament, a bíróságok vagy a köztársasági elnök delegálja-e. Magyar Nemzet, "Az elszámoltatás a nulladik lépés", 2010. december 31., Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára
– Jogtudósok felvetették a Kúria visszaállításának gondolatát. Az elképzelés egységes szervezeti keretek között helyezné el az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és a közigazgatási bíráskodást, és az új igazságügyi képződmény élén a Kúria állna. Ez a terv egyelőre csak egy az ítélkezés átalakításáról szóló elgondolások között. A Kúria felállításának lehetőségéről az új alkotmány márciusban kezdődő vitájában dönt majd az Országgyűlés. Ha a képviselők egyetértenek a felvetéssel, meg kell határozniuk például, hogy a Kúria mely szervezetek feladatait vegye át, a létrehozandó testületet hány tag alkossa, és a tagokat a parlament, a bíróságok vagy a köztársasági elnök delegálja-e. Magyar Nemzet, "Az elszámoltatás a nulladik lépés", 2010. december 31., Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára
2011. január 2., vasárnap
Megbüntetnék a multik Magyarországot
Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva.
FN.hu, MTI
2011. január 2. 11:48
Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre. A lap birtokába került ötoldalas dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy "győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására".
Az érintett vállalatok egyszersmind panasszal éltek az illetékes EU-igazgatóságoknál azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság "indítson eljárást Magyarországgal szemben" az Európai Unió szabályainak a megsértése miatt.
A Welt online értesülése szerint a tiltakozás résztvevője Németország részéről az Allianz, az E.ON, az RWE, a Telekom, az EnBW, a Rewe elsőszámú vezetője. A hat német óriáscég tiltakozó akciójához csatlakoztak az osztrák Spar, az OMV és a Baumax, a cseh CEZ, a francia Axa, valamint a holland ING és Aegon vezetői is.
A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival.
FN.hu, MTI
2011. január 2. 11:48
Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre. A lap birtokába került ötoldalas dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy "győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására".
Az érintett vállalatok egyszersmind panasszal éltek az illetékes EU-igazgatóságoknál azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság "indítson eljárást Magyarországgal szemben" az Európai Unió szabályainak a megsértése miatt.
A Welt online értesülése szerint a tiltakozás résztvevője Németország részéről az Allianz, az E.ON, az RWE, a Telekom, az EnBW, a Rewe elsőszámú vezetője. A hat német óriáscég tiltakozó akciójához csatlakoztak az osztrák Spar, az OMV és a Baumax, a cseh CEZ, a francia Axa, valamint a holland ING és Aegon vezetői is.
A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)