Jóváhagyta a francia alkotmánybíróság a 75 százalékos különadó tervét. Az Országgyűlés nemrég ennek mintájára alakította át a végkielégítéseket terhelő különadót.
Jóváhagyta a francia alkotmánybíróság a legmagasabb jövedelmekre kivetett 75 százalékos különadó bevezetését. Az Alkotmánytanács egy évvel ezelőtt még elvetette a különadó eredeti tervét, amely az egymillió euró fölötti éves jövedelmeket terhelte volna, és amely miatt Oroszországba költözött Gérard Depardieu színész is.
François Hollande államfő kampányígéretét eltérő formában nyújtották be újra: e szerint a 75 százalékos adót nem jövedelemadóként fizetik be, hanem a munkáltatót terheli a 2013-ban és 2014-ben történő kifizetések egymillió euró fölötti részére. Ezzel a kormány kihúzta a törvény méregfogát – a bíróság arra való hivatkozással utasította el a törvényt, hogy a járulékokkal együtt már 90 százalék fölé emelkedne az adótartam, ez pedig aránytalanul magas –, ám a javaslat ettől nem lett népszerűbb az érintettek körében. A leghangosabban a franciaországi klubokban játszó labdarúgók tiltakoztak: a játékosok sztrájkkal fenyegetőztek.
A francia 75 százalékos különadó tervét a magyarországi politikusok is megirigyelték. A végkielégítéseket terhelő, 98 százalékos különadó szintjét csökkentette le nemrég az Országgyűlés 75 százalékosra, ezt Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető államtitkár épp a francia példával indokolta.
Szerző: Világgazdaság Online
2013. december 29., vasárnap
Kövér: egy gennyedző seb a demokrácia testén Gyurcsány jelenléte
A legnagyobb tétje ennek a választásnak az, hogy - mint korábban - a baloldal romjainak négyévnyi eltakarítása, illetve az építkezés megkezdése után jön-e egy újabb visszarendeződés vagy végre kapnak-e a választóktól nyolcévnyi építkezésre esélyt – mondta Kövér László, az országgyűlés fideszes elnöke az Echo Tv Heti Mérleg című műsorának adott, szombat este sugárzott interjújában.
A házelnök szerint „benne van az esélyekben” az is, hogy az ellenzék nyeri meg kétharmaddal a választásokat, ezért mindent el kell követnie a kormányoldal értékrendjét vallónak, hogy legalább egy mandátummal többet szerezzenek. Mindezt annak érdekében, hogy folytatni tudják a munkát.
Azt elmondta, nem először riogatnak a magyar baloldaliak Európában azzal, hogy nem lesznek tiszta választások Magyarországon. Ez egy taktikai eszköz arra, hogy ha nem nyernék meg a választásokat - amelyre a felmérések alapján komoly esély van - azonnal megkérdőjelezhessék az új kormány legitimitását.
Befejezték, amit elterveztek
Kövér László szerint a mostani ciklus végére a gazdasági mutatószámok, eredmények kezdenek úgy alakulni, hogy hitet és reményt adhassanak mindenkinek: megérte az elmúlt négy év küszködése, kínlódása, harca. A házelnök nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb ciklusra számít mind a törvényhozás mutatóit, mind a közéletet tekintve.
Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy minden fontos kérdésre született válasz, és elvarratlan szálak nem maradtak. Arra kérte a kormány képviselőit, fésüljék át a sarkalatos törvényeket, hogy az esetlegesen felmerülő kérdéseket le tudják zárni, amíg megvan a kétharmad. Amit elterveztek 2010-ben, azt a vártnál sokkal nehezebb körülmények között, de sikerrel be is fejezték – tette hozzá.
Kövér László szerint a korábbi baloldali kormányok mindent megettek azért, hogy restaurálják a kommunizmus társadalmi struktúráját, illetve konzerválják azon elemeit, amelyek az ő hegemóniájukat alapozták meg a gazdaságban, a kultúrában, a médiában, az oktatásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. A társadalmi viszonyok megváltoztatására, az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásához negyven év kell. Ez akkor ér véget, ha biológiailag is kicserélődik a népesség, vagyis már csak azok élnek, akik a szabadságba születtek – vélekedett a házelnök.
Nem kedveli Bajnait és csapatát
Kövér László közös kudarcnak nevezte az elszámoltatás ügyét. Ehhez szerinte hozzájárultak azok, akik a baloldali pártokra szavaztak - vagyis azt támogatták, hogy a közélet megtisztulása "zökkenőkkel történjen" -, de azok is, akik a hatalom birtokában sem alakították át az igazságszolgáltatást oly módon, hogy az megfeleljen egy demokratikus jogállam mércéjének. Összességében a magyar politikai eliten, a törvényhozáson, az alkotmánybírákon, a brüsszeli eurokratákon és az igazságszolgáltatás azon szereplőin bukott meg az elszámoltatás, akik nem csak politikától, hanem még a jogtól és az igazságtól is függetlenek érzik magukat – tette hozzá a házelnök.
A kettős állampolgárságról szólva elmondta, hogy a korábbi "nemzetietlen baloldalon" állók közül is sokan elfogadják ezt a döntést, sokan az MSZP-ből és Bajnai Gordon pártjából is kacérkodnak ezekkel a gondolatokkal. Kövér László nem tartja bajnak, ha valaki csak számításból módosít a politikai irányvonalán. "Most van arra remény, hogy ez a kérdés, ami eddig megosztott minket, ezentúl talán összefoghat" - fogalmazott. Mint elmondta nem kedveli Bajnai Gordont és csapatát, "borzalmas lenne", ha programjuk akárcsak részeiben is megvalósulna, "de ha ezt az irányváltást komolyan gondolják, ez mindannyiunk üdvére válik".
Kín Gyurcsányról beszélnie
Kövér László az interjúban beszélt Gyurcsány Ferenc volt kormányfőről, a DK elnökéről is. "Az, hogy van egy Gyurcsány Ferenc nevű képződmény a politikában, amiről csak azért kell beszélni, mert akkora botrány mind a mai napig, hogy itt van velünk. Egy gennyedző seb a demokrácia testén az ő jelenléte" - fogalmazott. "Ne felejtsük el sosem azt a szégyent, barbárságot, amelyet elkövetett velünk 2004 decemberében (...) Már az is egy kín, hogy róla beszélni kell" - tette hozzá.
Kövér László arról is szólt, hogy a kormány melletti tömeges kiállást nagyon felemelő és pozitív meglepetésnek tartja.
A házelnök reményét fejezte ki, hogy március közepére elkészül a Kossuth tér a zöldterületekkel, a látogatóközponttal és a mélygarázzsal együtt.
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/28/kover-egy-gennyedzo-seb-a-demokracia-testen-gyurcsany-jelenlete/
A házelnök szerint „benne van az esélyekben” az is, hogy az ellenzék nyeri meg kétharmaddal a választásokat, ezért mindent el kell követnie a kormányoldal értékrendjét vallónak, hogy legalább egy mandátummal többet szerezzenek. Mindezt annak érdekében, hogy folytatni tudják a munkát.
Azt elmondta, nem először riogatnak a magyar baloldaliak Európában azzal, hogy nem lesznek tiszta választások Magyarországon. Ez egy taktikai eszköz arra, hogy ha nem nyernék meg a választásokat - amelyre a felmérések alapján komoly esély van - azonnal megkérdőjelezhessék az új kormány legitimitását.
Befejezték, amit elterveztek
Kövér László szerint a mostani ciklus végére a gazdasági mutatószámok, eredmények kezdenek úgy alakulni, hogy hitet és reményt adhassanak mindenkinek: megérte az elmúlt négy év küszködése, kínlódása, harca. A házelnök nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb ciklusra számít mind a törvényhozás mutatóit, mind a közéletet tekintve.
Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy minden fontos kérdésre született válasz, és elvarratlan szálak nem maradtak. Arra kérte a kormány képviselőit, fésüljék át a sarkalatos törvényeket, hogy az esetlegesen felmerülő kérdéseket le tudják zárni, amíg megvan a kétharmad. Amit elterveztek 2010-ben, azt a vártnál sokkal nehezebb körülmények között, de sikerrel be is fejezték – tette hozzá.
Kövér László szerint a korábbi baloldali kormányok mindent megettek azért, hogy restaurálják a kommunizmus társadalmi struktúráját, illetve konzerválják azon elemeit, amelyek az ő hegemóniájukat alapozták meg a gazdaságban, a kultúrában, a médiában, az oktatásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. A társadalmi viszonyok megváltoztatására, az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásához negyven év kell. Ez akkor ér véget, ha biológiailag is kicserélődik a népesség, vagyis már csak azok élnek, akik a szabadságba születtek – vélekedett a házelnök.
Nem kedveli Bajnait és csapatát
Kövér László közös kudarcnak nevezte az elszámoltatás ügyét. Ehhez szerinte hozzájárultak azok, akik a baloldali pártokra szavaztak - vagyis azt támogatták, hogy a közélet megtisztulása "zökkenőkkel történjen" -, de azok is, akik a hatalom birtokában sem alakították át az igazságszolgáltatást oly módon, hogy az megfeleljen egy demokratikus jogállam mércéjének. Összességében a magyar politikai eliten, a törvényhozáson, az alkotmánybírákon, a brüsszeli eurokratákon és az igazságszolgáltatás azon szereplőin bukott meg az elszámoltatás, akik nem csak politikától, hanem még a jogtól és az igazságtól is függetlenek érzik magukat – tette hozzá a házelnök.
A kettős állampolgárságról szólva elmondta, hogy a korábbi "nemzetietlen baloldalon" állók közül is sokan elfogadják ezt a döntést, sokan az MSZP-ből és Bajnai Gordon pártjából is kacérkodnak ezekkel a gondolatokkal. Kövér László nem tartja bajnak, ha valaki csak számításból módosít a politikai irányvonalán. "Most van arra remény, hogy ez a kérdés, ami eddig megosztott minket, ezentúl talán összefoghat" - fogalmazott. Mint elmondta nem kedveli Bajnai Gordont és csapatát, "borzalmas lenne", ha programjuk akárcsak részeiben is megvalósulna, "de ha ezt az irányváltást komolyan gondolják, ez mindannyiunk üdvére válik".
Kín Gyurcsányról beszélnie
Kövér László az interjúban beszélt Gyurcsány Ferenc volt kormányfőről, a DK elnökéről is. "Az, hogy van egy Gyurcsány Ferenc nevű képződmény a politikában, amiről csak azért kell beszélni, mert akkora botrány mind a mai napig, hogy itt van velünk. Egy gennyedző seb a demokrácia testén az ő jelenléte" - fogalmazott. "Ne felejtsük el sosem azt a szégyent, barbárságot, amelyet elkövetett velünk 2004 decemberében (...) Már az is egy kín, hogy róla beszélni kell" - tette hozzá.
Kövér László arról is szólt, hogy a kormány melletti tömeges kiállást nagyon felemelő és pozitív meglepetésnek tartja.
A házelnök reményét fejezte ki, hogy március közepére elkészül a Kossuth tér a zöldterületekkel, a látogatóközponttal és a mélygarázzsal együtt.
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/28/kover-egy-gennyedzo-seb-a-demokracia-testen-gyurcsany-jelenlete/
2013. december 23., hétfő
A megszorítások útjába álltak a portugál alkotmánybírák
Alkotmányellenesnek ítélte a portugál alkotmánybíróság a kormány közalkalmazottak nyugdíját csökkentő tervét, amelytől évi 388 millió eurós költségcsökkentést vártak az ország vezetői. Ha a kormány nem talál alternatív megoldást az állami költségek visszavágására, kérdéses, hogy Portugália a tervei szerint jövő júniusban maga mögött tudja hagyni a trojka 78 milliárd eurós mentő csomagját és visszatérhet a piaci finanszírozáshoz - erre hívták fel a figyelmet még a döntés előtt az országnak mentő csomagot nyújtó szervezetek.
A terv szerint a kormány 10 százalékkal csökkentette volna a havi 600 euró fölötti közalkalmazotti nyugdíjakat. A 13 tagú taláros testület egyhangúlag úgy ítélte meg, a terv ellentétes az alkotmánnyal, mert a dolgozók nem annyi nyugdíjat kapnának, mint amennyi a korábbi befizetéseik alapján megilletné őket, ami sérti a bizalom elvét. A kormányzó szociáldemokrata párt szóvivője szerint a döntés komolyan korlátozza a kormány mozgásterét, de még vannak nyitva jogi lehetőségek a magán- és a közszféra nyugdíjainak közelítéséhez, amelyeket a kormány ki fog használni. Az ellenzéki szocialisták üdvözölték az alkotmánybírák döntését és arra buzdítják Aníbal Cavaco Silva elnököt, hogy más, januártól érvénybe lépő változtatásokat is küldjön előzetes alkotmányos kontrollra.
Az IMF portugáliai missziójának vezetője úgy nyilatkozott a sajtónak, bízik benne, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése, bár félő, hogy ezeknek rosszabb hatása lesz a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. Az alkotmánybíróság korábban is blokkolta már a kormány a közalkalmazottakat és a szociális rendszert érintő megszorító intézkedéseit és a mostani döntés után valószínűleg a jövő évi költségvetésről is kikérik a testület véleményét.
A IMF portugáliai részlegének vezetője bízik abban, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése
Reuters, Csurgó Dénes, Napi Gazdaság, 2013.12.23., 6. oldal
A terv szerint a kormány 10 százalékkal csökkentette volna a havi 600 euró fölötti közalkalmazotti nyugdíjakat. A 13 tagú taláros testület egyhangúlag úgy ítélte meg, a terv ellentétes az alkotmánnyal, mert a dolgozók nem annyi nyugdíjat kapnának, mint amennyi a korábbi befizetéseik alapján megilletné őket, ami sérti a bizalom elvét. A kormányzó szociáldemokrata párt szóvivője szerint a döntés komolyan korlátozza a kormány mozgásterét, de még vannak nyitva jogi lehetőségek a magán- és a közszféra nyugdíjainak közelítéséhez, amelyeket a kormány ki fog használni. Az ellenzéki szocialisták üdvözölték az alkotmánybírák döntését és arra buzdítják Aníbal Cavaco Silva elnököt, hogy más, januártól érvénybe lépő változtatásokat is küldjön előzetes alkotmányos kontrollra.
Az IMF portugáliai missziójának vezetője úgy nyilatkozott a sajtónak, bízik benne, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése, bár félő, hogy ezeknek rosszabb hatása lesz a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. Az alkotmánybíróság korábban is blokkolta már a kormány a közalkalmazottakat és a szociális rendszert érintő megszorító intézkedéseit és a mostani döntés után valószínűleg a jövő évi költségvetésről is kikérik a testület véleményét.
A IMF portugáliai részlegének vezetője bízik abban, hogy a kormánynak lesz alternatív költségcsökkentési lépése
Reuters, Csurgó Dénes, Napi Gazdaság, 2013.12.23., 6. oldal
2013. december 11., szerda
Az állam szavatolja az emberi jogokat
MHO/MTI - 2013. december 10., kedd
Szabadságjogok Magyarországon ma címmel szerveztek konferenciát Budapesten
Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című konferencián kedden Budapesten. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt: a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén tartott előadásában a miniszter kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt.
Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam egyúttal kockázatközösség is, amelynek az a feladata, hogy megvédje minden állampolgárát, akit sérelem, jogtalanság ért.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. őszi tüntetések alkalmával tanulta meg a társadalom, hogy akkor kerülnek az érdeklődés középpontjába az emberi jogok, amikor sérülnek. Hét éve pedig az állam sértette meg csoportok és személyek emberi méltóságát. Az államnak is van tehát felelőssége, a felelősségre vonás azonban a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás dolga - jelentette ki.
Az államnak a felelősségvállalásból következően kell kárpótolnia többek között a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit, és ez történt a 2006. augusztus 20-ai viharról szóló tájékoztatás elmulasztása miatt kárt szenvedők kárpótlása esetében is.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az 1945-ben megalkotott ENSZ-alapokmány áttörést hozott az emberi jogok nemzetközivé válásában. Megemlítette, hogy az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az érvényre juttatása közötti feszültség keletkezik akkor, amikor az államok saját szuverenitásukra hivatkozva nem engednek beavatkozást ügyeikbe, még ha az emberi jogok megsértésének alapos gyanúja áll is fenn.
Hozzáfűzte: az ENSZ emberi jogi törekvésének eredményei a külvilág számára töredékesen jelennek meg, miközben "a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem".
Szólt arról is, hogy a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Megjegyezte, az EU bírósága egyre inkább alapjogi bíróságként is működik, az EU pedig megerősítette elkötelezettségét a jogállamiság és az alapvető emberi jogok mellett.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott: a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatással való viszonya jelenleg Magyarországon "némiképp aggodalomra ad okot". Példaként említette azt, amikor a veszprémi kézilabdázó Marian Cozma meggyilkolásának ügyében a miniszterelnök túl enyhének találta a másodfokú ítéletet, illetve azt is felidézte, hogy a kormányzó párt részéről a döntés meghozatalakor azt nyilatkozták, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt" a devizahitelesekkel szemben.
Hangsúlyozta: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani a jogalkotás és a politikusok nyilatkozatának szintjén is.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
Azt mondta, 72 hatósági ügyben 46 millió forintnyi bírságot szabtak ki 2012-ben és 2013-ban, függetlenségüket pedig alátámasztja, hogy az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépnek, ha jogsértést tapasztalnak.
http://magyarhirlap.hu/az-allam-szavatolja-az-emberi-jogokat
Szabadságjogok Magyarországon ma címmel szerveztek konferenciát Budapesten
Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című konferencián kedden Budapesten. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt: a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén tartott előadásában a miniszter kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt.
Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam egyúttal kockázatközösség is, amelynek az a feladata, hogy megvédje minden állampolgárát, akit sérelem, jogtalanság ért.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. őszi tüntetések alkalmával tanulta meg a társadalom, hogy akkor kerülnek az érdeklődés középpontjába az emberi jogok, amikor sérülnek. Hét éve pedig az állam sértette meg csoportok és személyek emberi méltóságát. Az államnak is van tehát felelőssége, a felelősségre vonás azonban a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás dolga - jelentette ki.
Az államnak a felelősségvállalásból következően kell kárpótolnia többek között a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit, és ez történt a 2006. augusztus 20-ai viharról szóló tájékoztatás elmulasztása miatt kárt szenvedők kárpótlása esetében is.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az 1945-ben megalkotott ENSZ-alapokmány áttörést hozott az emberi jogok nemzetközivé válásában. Megemlítette, hogy az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az érvényre juttatása közötti feszültség keletkezik akkor, amikor az államok saját szuverenitásukra hivatkozva nem engednek beavatkozást ügyeikbe, még ha az emberi jogok megsértésének alapos gyanúja áll is fenn.
Hozzáfűzte: az ENSZ emberi jogi törekvésének eredményei a külvilág számára töredékesen jelennek meg, miközben "a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem".
Szólt arról is, hogy a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Megjegyezte, az EU bírósága egyre inkább alapjogi bíróságként is működik, az EU pedig megerősítette elkötelezettségét a jogállamiság és az alapvető emberi jogok mellett.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott: a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatással való viszonya jelenleg Magyarországon "némiképp aggodalomra ad okot". Példaként említette azt, amikor a veszprémi kézilabdázó Marian Cozma meggyilkolásának ügyében a miniszterelnök túl enyhének találta a másodfokú ítéletet, illetve azt is felidézte, hogy a kormányzó párt részéről a döntés meghozatalakor azt nyilatkozták, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt" a devizahitelesekkel szemben.
Hangsúlyozta: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani a jogalkotás és a politikusok nyilatkozatának szintjén is.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
Azt mondta, 72 hatósági ügyben 46 millió forintnyi bírságot szabtak ki 2012-ben és 2013-ban, függetlenségüket pedig alátámasztja, hogy az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépnek, ha jogsértést tapasztalnak.
http://magyarhirlap.hu/az-allam-szavatolja-az-emberi-jogokat
Nem minősülnek közhivatalnoknak a parlament tagjai és az államfő
A képviselőház törölte a képviselőket, szenátorokat és az államfőt a közhivatalnokok sorából kedden, így nem indulhat többé bűnügyi vizsgálat ellenük tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség címén.
Traian Băsescu államfő szerint az intézkedés tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában.
A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása az államfő szerint több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben.
Băsescu bejelentette, visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
A módosítást a szociálliberális kormánytöbbség képviselői szavazták meg. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék szerint azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek közhivatalnokoknak, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk.
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke úgy vélekedett: a Btk.-t ki kell egészíteni a törvényhozókra vonatkozó előírásokkal, de semmiképpen nem az a megoldás, hogy őket is közhivatalnokoknak minősítsék.
A bírák és ügyészek szakmai felügyeletét ellátó Legfelső Bírói Tanács (CSM) keddi közleménye szerint a törvénymódosítással a honatyák kivonják magukat a büntetőjogi felelősség alól. A CSM rámutat, hogy a törvénymódosítás tervezetét a testületnek nem küldték meg véleményezésre.
A korrupcióellenes ügyészség állásfoglalása szerint a módosítás nyomán a bíróságok fel fogják menteni a korrupciós bűncselekményekkel vádolt törvényhozókat, és azokat is ki kell majd engedni a börtönből, akiket már elítéltek ilyen cselekményekért. A DNA véleménye szerint ugyanis a korrupciós bűntetteket csak a közhivatalnoki státushoz köti a Btk., így akik nem közhivatalnokok, azokat nem lehet ilyen jogcímen elítélni. (mti)
Traian Băsescu államfő szerint az intézkedés tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában.
A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása az államfő szerint több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben.
Băsescu bejelentette, visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
A módosítást a szociálliberális kormánytöbbség képviselői szavazták meg. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék szerint azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek közhivatalnokoknak, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk.
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke úgy vélekedett: a Btk.-t ki kell egészíteni a törvényhozókra vonatkozó előírásokkal, de semmiképpen nem az a megoldás, hogy őket is közhivatalnokoknak minősítsék.
A bírák és ügyészek szakmai felügyeletét ellátó Legfelső Bírói Tanács (CSM) keddi közleménye szerint a törvénymódosítással a honatyák kivonják magukat a büntetőjogi felelősség alól. A CSM rámutat, hogy a törvénymódosítás tervezetét a testületnek nem küldték meg véleményezésre.
A korrupcióellenes ügyészség állásfoglalása szerint a módosítás nyomán a bíróságok fel fogják menteni a korrupciós bűncselekményekkel vádolt törvényhozókat, és azokat is ki kell majd engedni a börtönből, akiket már elítéltek ilyen cselekményekért. A DNA véleménye szerint ugyanis a korrupciós bűntetteket csak a közhivatalnoki státushoz köti a Btk., így akik nem közhivatalnokok, azokat nem lehet ilyen jogcímen elítélni. (mti)
Sólyom és az alkotmányos alkotmányellenesség
A részvétel jelenleg óvatos kormánykritikának is felfogható, ennek ellenére gyakorlatilag telt ház előtt tartotta meg súlyos bírálatokat tartalmazó akadémiai székfoglalóját Sólyom László volt köztársasági elnök kedden az MTA felolvasótermében.
Hargitai Miklós | NOL|
Mások mellett Stumpf István alkotmánybíró, Erdő Péter bíboros („civilben” kánonjogász), Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is megkockáztatta a demonstratív jelenlétet Pálinkás József MTA-elnök és a magyar jogtudós társadalom színe-java társaságában.
Sólyom eddig az Akadémia levelező tagja volt, a májusi közgyűlés választotta rendes taggá. Az új akadémikusnak a szokások szerint egy éve van a székfoglaló előadás megtartására, ami az esetek többségében inkább protokolláris és nem tudományos esemény. Sólyom székfoglalóját azonban komoly szakmai és politikai érdeklődés kísérte, részben a téma – Normahierarchia az alkotmányban –, részben az egykori AB-elnök jogtudósnak a jelenlegi alaptörvénnyel kapcsolatos kritikus viszonya miatt.
Ahogyan az akadémikus az előadás bevezetőjében utalt rá, tankönyvi tétel, hogy az alkotmányos előírások között nincs erősorrend, „minden rendelkezés egyenrangúan áll a törvények felett”. Ugyanakkor mégis vannak látható különbségek – sőt ezeket olykor maga az alkotmány rögzíti –, és ezek az eltérések valamiféle hierarchiát sugallnak. Magyarországon ennél egyértelműbb a helyzet, hiszen az Alkotmánybíróság az elmúlt két évtizedben a döntéseivel világos hierarchiát hozott létre az alapjogok között, és számos eseti állásfoglalást – a halálbüntetéssel vagy az abortusszal kapcsolatban például – innen vezetett le (ez volt az a bizonyos láthatatlan alkotmány, amely „a napi politikai érdekek szerint módosított írott alkotmány fölött lebegett”).
160Sólyom László szerint az AB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmány ideológiamentes, azaz nem az alkotmány (valójában nem is létező) értékrendjére, hanem az alkotmányszövegben szereplő alapjogi értékekre kell hivatkozni a döntéseknél, jogivá téve és ezzel semlegesítve a politikai vitákat.
Az előadó a történeti előzményektől eljutott egészen a kortárs alkotmányjog egyik legizgalmasabb kérdéséig, az alkotmányellenes alkotmánymódosítások problematikájáig, illetve az alkotmányvédő alkotmánybíróságok és a módosító parlamentek (nem csak Magyarországon megfigyelhető) harcáig. Mint rámutatott, ezeket a csatákat sokszor történelmi kényszerek, például a jogilag nehezen követhető tempójú változások váltják ki – mint például Indiában vagy Törökországban –, Magyarországon viszont nem volt ilyen külső kényszerítő erő, itt a kormánytöbbség szubjektív alkotmánykritikája élezte ki a konfliktust.
– Alighogy hatalomra került a kormány, 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, vagyis a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt – fogalmazott Sólyom László, emlékeztetve rá, hogy a lépést a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésének” szándékával indokolták. Miután a drasztikus beavatkozásra az AB mindössze egymondatos közleménnyel reagált, az Orbán-kabinet ezután rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket – nem csak a különadóval kapcsolatban – beépítette az alkotmányba, folyamatosan tágítva az „alkotmánymentes szabad szféra” határát. – Az alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelése nyomán a társadalom kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni alkotmányvédelmi feladatát – szögezte le Sólyom, azt is hozzátéve: a jelenlegi konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az alaptörvényből.
Előadása végén az akadémikus tett még egy meghökkentő észrevételt: szerinte a ’89-es alkotmány formailag csupán alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami alkotmány, az alaptörvény viszont – a lényegi tartalmát megváltoztató módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.
Hargitai Miklós | NOL|
Mások mellett Stumpf István alkotmánybíró, Erdő Péter bíboros („civilben” kánonjogász), Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is megkockáztatta a demonstratív jelenlétet Pálinkás József MTA-elnök és a magyar jogtudós társadalom színe-java társaságában.
Sólyom eddig az Akadémia levelező tagja volt, a májusi közgyűlés választotta rendes taggá. Az új akadémikusnak a szokások szerint egy éve van a székfoglaló előadás megtartására, ami az esetek többségében inkább protokolláris és nem tudományos esemény. Sólyom székfoglalóját azonban komoly szakmai és politikai érdeklődés kísérte, részben a téma – Normahierarchia az alkotmányban –, részben az egykori AB-elnök jogtudósnak a jelenlegi alaptörvénnyel kapcsolatos kritikus viszonya miatt.
Ahogyan az akadémikus az előadás bevezetőjében utalt rá, tankönyvi tétel, hogy az alkotmányos előírások között nincs erősorrend, „minden rendelkezés egyenrangúan áll a törvények felett”. Ugyanakkor mégis vannak látható különbségek – sőt ezeket olykor maga az alkotmány rögzíti –, és ezek az eltérések valamiféle hierarchiát sugallnak. Magyarországon ennél egyértelműbb a helyzet, hiszen az Alkotmánybíróság az elmúlt két évtizedben a döntéseivel világos hierarchiát hozott létre az alapjogok között, és számos eseti állásfoglalást – a halálbüntetéssel vagy az abortusszal kapcsolatban például – innen vezetett le (ez volt az a bizonyos láthatatlan alkotmány, amely „a napi politikai érdekek szerint módosított írott alkotmány fölött lebegett”).
160Sólyom László szerint az AB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmány ideológiamentes, azaz nem az alkotmány (valójában nem is létező) értékrendjére, hanem az alkotmányszövegben szereplő alapjogi értékekre kell hivatkozni a döntéseknél, jogivá téve és ezzel semlegesítve a politikai vitákat.
Az előadó a történeti előzményektől eljutott egészen a kortárs alkotmányjog egyik legizgalmasabb kérdéséig, az alkotmányellenes alkotmánymódosítások problematikájáig, illetve az alkotmányvédő alkotmánybíróságok és a módosító parlamentek (nem csak Magyarországon megfigyelhető) harcáig. Mint rámutatott, ezeket a csatákat sokszor történelmi kényszerek, például a jogilag nehezen követhető tempójú változások váltják ki – mint például Indiában vagy Törökországban –, Magyarországon viszont nem volt ilyen külső kényszerítő erő, itt a kormánytöbbség szubjektív alkotmánykritikája élezte ki a konfliktust.
– Alighogy hatalomra került a kormány, 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, vagyis a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt – fogalmazott Sólyom László, emlékeztetve rá, hogy a lépést a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésének” szándékával indokolták. Miután a drasztikus beavatkozásra az AB mindössze egymondatos közleménnyel reagált, az Orbán-kabinet ezután rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket – nem csak a különadóval kapcsolatban – beépítette az alkotmányba, folyamatosan tágítva az „alkotmánymentes szabad szféra” határát. – Az alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelése nyomán a társadalom kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni alkotmányvédelmi feladatát – szögezte le Sólyom, azt is hozzátéve: a jelenlegi konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az alaptörvényből.
Előadása végén az akadémikus tett még egy meghökkentő észrevételt: szerinte a ’89-es alkotmány formailag csupán alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami alkotmány, az alaptörvény viszont – a lényegi tartalmát megváltoztató módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.
2013. december 6., péntek
Elkaszálta Vajdaság statútumát a szerb alkotmánybíróság
MTI
Alkotmányellenesnek nyilvánította a szerb alkotmánybíróság a Vajdaság statútumát, de fél évvel elhalasztotta a döntés hatályba lépését.
A szerb alkotmánybíróság zárt ülésén a 15 alkotmánybíró arról foglalt állást, hogy alkotmányosnak minősíthető-e a Vajdaság statútuma.
A testület megállapította, hogy a szerbiai tartomány alapdokumentumának azon részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az "alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e".
Alkotmányellenesnek nyilvánította a szerb alkotmánybíróság a Vajdaság statútumát, de fél évvel elhalasztotta a döntés hatályba lépését.
A szerb alkotmánybíróság zárt ülésén a 15 alkotmánybíró arról foglalt állást, hogy alkotmányosnak minősíthető-e a Vajdaság statútuma.
A testület megállapította, hogy a szerbiai tartomány alapdokumentumának azon részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az "alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e".
Moldovai alkotmánybíróság: a román az ország államnyelve
Forrás: MTI
A román Agerpres hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben.
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben, ők azt is kérték, hogy a talárosok állapítsák meg, a román és a moldovai nyelv egy és ugyanaz.
Alexandru Tanase, a moldovai alkotmánybíróság elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy a függetlenségi nyilatkozat az alkotmány preambulumaként része az alaptörvénynek, és ez az elévülhetetlen nyilatkozat képezi az alkotmány alapját.
A talárosok megállapították: ilyen esetben, amikor a függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány szövege között ellentmondás van, az elsődleges alkotmányos forrásnak számító függetlenségi nyilatkozat szövege a mérvadó.
Ana Gutu liberális képviselő üdvözölte a döntést, hiszen szerinte így hivatalos dokumentumokban is használni lehet a román nyelv kifejezést a moldovai nyelv helyett.
Ugyanakkor kételyeit fejezte ki, hogy a parlament a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett módosítani fogja az alaptörvénynek azt a cikkelyét, amely az ország államnyelveként a moldovait nevezi meg.
Ezzel szemben a másik kezdeményező, Valeriu Munteanu liberális képviselő azt vallja: a parlament köteles módosítani az alkotmányt, ellenkező esetben szerinte feloszlatható a törvényhozó testület.
A román Agerpres hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben.
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben, ők azt is kérték, hogy a talárosok állapítsák meg, a román és a moldovai nyelv egy és ugyanaz.
Alexandru Tanase, a moldovai alkotmánybíróság elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy a függetlenségi nyilatkozat az alkotmány preambulumaként része az alaptörvénynek, és ez az elévülhetetlen nyilatkozat képezi az alkotmány alapját.
A talárosok megállapították: ilyen esetben, amikor a függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány szövege között ellentmondás van, az elsődleges alkotmányos forrásnak számító függetlenségi nyilatkozat szövege a mérvadó.
Ana Gutu liberális képviselő üdvözölte a döntést, hiszen szerinte így hivatalos dokumentumokban is használni lehet a román nyelv kifejezést a moldovai nyelv helyett.
Ugyanakkor kételyeit fejezte ki, hogy a parlament a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett módosítani fogja az alaptörvénynek azt a cikkelyét, amely az ország államnyelveként a moldovait nevezi meg.
Ezzel szemben a másik kezdeményező, Valeriu Munteanu liberális képviselő azt vallja: a parlament köteles módosítani az alkotmányt, ellenkező esetben szerinte feloszlatható a törvényhozó testület.
Káosz az olasz parlamentben
MHO/MTI
- 2013. december 5., csütörtök
Az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) képviselői csütörtökön elfoglalták egy időre az olasz parlament alsóházi üléstermét, miután kiderült, hogy az olasz választási törvény és így a parlament is alkotmányellenes. Az M5S tagjai a kormánynak fenntartott ülőhelyekre telepedtek és azt kiabálták: "Törvénytelen a parlament! Bennünket is törvénytelenül választottak meg!" A mozgalom képviselői később kivonultak az alsóházból azt hangoztatva, hogy teljesen felesleges folytatni a törvényhozást.
Laura Boldrini, a képviselőház elnöke elutasította, hogy felfüggessze az alsóház munkáját. A képviselőházi frakcióvezetők a választási reform minél előbbi napirendre tűzését sürgették.
Az olasz alkotmánybíróság szerdai döntése szerint a 2005-ben hatályba lépett választási törvény - amely alapján a 2006-os, 2008-as és 2013-as olasz parlamenti választásokat tartották -, alkotmányellenes. A törvényt Roberto Calderoli, az Északi Liga politikusa dolgozta ki a IV. Berlusconi-kormány idején, de ő maga is "disznó módra" összehányt jogszabálynak tartotta. A választók nem egyéni jelöltekre, hanem pártlistákra szavaztak. A győztes pártnak további parlamenti mandátumokat osztottak. Ezzel a törvénnyel az idei választásokon egyetlen egy párt sem tudott többséget szerezni és kormányt alakítani.
A jelenlegi parlamenti pártok óvatosan nyilatkoznak az esetleges törvénytelenségről. A választási törvény alkotmányellenességének megállapítása ugyanis megkérdőjelezi a volt és a mostani olasz parlament törvényességét, valamint a korábbi és a jelenlegi ciklusban hozott törvényeket. A jobbközép Hajrá Olaszország (FI) szerint még a parlament által megválasztott Giorgio Napolitano államfő is "törvényen kívüli".
Az Enrico Letta vezette kormánykoalíció áprilisi felállása óta ígéri az új olasz választási törvényt, mely elemzők szerint elkerülhetetlenné vált.
- 2013. december 5., csütörtök
Az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) képviselői csütörtökön elfoglalták egy időre az olasz parlament alsóházi üléstermét, miután kiderült, hogy az olasz választási törvény és így a parlament is alkotmányellenes. Az M5S tagjai a kormánynak fenntartott ülőhelyekre telepedtek és azt kiabálták: "Törvénytelen a parlament! Bennünket is törvénytelenül választottak meg!" A mozgalom képviselői később kivonultak az alsóházból azt hangoztatva, hogy teljesen felesleges folytatni a törvényhozást.
Laura Boldrini, a képviselőház elnöke elutasította, hogy felfüggessze az alsóház munkáját. A képviselőházi frakcióvezetők a választási reform minél előbbi napirendre tűzését sürgették.
Az olasz alkotmánybíróság szerdai döntése szerint a 2005-ben hatályba lépett választási törvény - amely alapján a 2006-os, 2008-as és 2013-as olasz parlamenti választásokat tartották -, alkotmányellenes. A törvényt Roberto Calderoli, az Északi Liga politikusa dolgozta ki a IV. Berlusconi-kormány idején, de ő maga is "disznó módra" összehányt jogszabálynak tartotta. A választók nem egyéni jelöltekre, hanem pártlistákra szavaztak. A győztes pártnak további parlamenti mandátumokat osztottak. Ezzel a törvénnyel az idei választásokon egyetlen egy párt sem tudott többséget szerezni és kormányt alakítani.
A jelenlegi parlamenti pártok óvatosan nyilatkoznak az esetleges törvénytelenségről. A választási törvény alkotmányellenességének megállapítása ugyanis megkérdőjelezi a volt és a mostani olasz parlament törvényességét, valamint a korábbi és a jelenlegi ciklusban hozott törvényeket. A jobbközép Hajrá Olaszország (FI) szerint még a parlament által megválasztott Giorgio Napolitano államfő is "törvényen kívüli".
Az Enrico Letta vezette kormánykoalíció áprilisi felállása óta ígéri az új olasz választási törvényt, mely elemzők szerint elkerülhetetlenné vált.
https://mandiner.hu/cikk/nyomtatas/20131205_alkotmanyos_anarchia_alakul_olaszorszagban
2013. december 5., csütörtök
Rezesova-ügy: "Ez teljes abszurditás"
A Magyar Bírói Egyesület, a Kúria, és Hack Péter is kiakadt Rogán Antal Rezesovával kapcsolatos kijelentésein.
A Fidesz frakcióvezetője megszólalásával Magyarországot a civilizálatlan országok körébe taszítja. Ami történt az a pártállami időket idézi, ezzel az ország az orosz tagköztársaságok irányába halad - ezekkel a meglehetősen kemény szavakkal bírálta Rogán Antal Rezesovával kapcsolatos kijelentéseit Hack Péter alkotmányjogász az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, miután a törvényszék megszüntette a halálos balesetet okozó szlovák milliomosnő házi őrizetét és ismét előzetes letartóztatásba helyezték, röviddel azután, hogy a frakcióvezető bírálta a házi őrizet luxuskörülményeit.
"Teljes abszurditás"
Rogán Antal a kérdéses videós felszólalásban egyebek mellett vizsgálatot kért az igazságügy-minisztertől és az alkotmányügyi bizottság elnökétől, hogy indokolt volt-e a házi őrizet, Hack Péter szerint viszont ez teljes abszurditás, hiszen ilyen kérdést nem vizsgálhat se a miniszter, se a parlament. Ezt viszont Rogán Antalnak is tudnia kellett, így viszont az a kérdés, hogy miért kommunikált úgy, mintha egyébként kérhetne ilyet.
Hack hozzátette, amit Rogán Antal tett, az a teljes magyar bíróságot lehetetlen helyzetbe hozta. Nemcsak azt az árnyékot vetette a döntésre, hogy az politikai döntésre született, hanem az ügy további menetére is. Hiszen, ha másodfokon vagy a megismételt eljárásban a bíróság súlyosabb büntetést szab ki, akkor arra is azt gondolják majd, hogy politikai nyomásra született.
A bíró nem porondmester
Nemcsak Hack Péter bírálta a frakcióvezetőt, hanem Darák Péter, a Kúria elnöke is. Ő azt mondta, fel kell lépni minden olyan nyilatkozattal szemben, amely alkalmas arra, hogy az eljárások befolyásolásának látszatát keltse. Hozzátette, szükséges a szilárd bírói öntudat is, amely szolgál, de nem kiszolgál. Nem közömbös a bírósághoz forduló állampolgárok problémái iránt, de a befolyásolás látszatát is visszautasítja.
"A tárgyalás soha nem show-műsor, és a bíró nem porondmester" - tette hozzá Darák Péter.
Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, egyben az Országos Bírósági Hivatal elnöke közölte, a harmadik hatalmi ágnak megfelelő ellensúlyt kell képeznie a törvényhozással és a végrehajtó hatalommal szemben, továbbá a bíráknak a tudás, a tisztesség és a pártatlanság mellett bátorsággal és méltósággal is kell rendelkezniük, hogy szembenézhessenek a munkájukat ért támadásokkal, méltatlan megjegyzésekkel.
A Magyar Bírói Egyesület közleményben ítélte el Rogán performanszát. Mint írták, a kormánypárt vezető politikusa 2013. december 3-án Facebook-oldalán közzétett és a médiában is nyilvánosságot kapott nyilatkozatában éles kritikával illetett egy folyamatban lévő ügyben - a kényszerintézkedés tárgyában - hozott nem jogerős bírósági döntést.
Ilyet nem lehet
"A megfogalmazott nyilatkozat alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő eljárás befolyásolásának a látszatát keltse. A Magyar Bírói Egyesület, mint a bírák érdek-képviseleti szerve - alapszabályának felhatalmazása alapján – köteles fellépni a bírák személyét, a bíróságok tekintélyét támadó megnyilvánulásokkal szemben" - közölték.
Az egyesület határozott álláspontja, hogy más hatalmi ágak képviselői nem fogalmazhatnak meg nem jogerős bírósági döntésekkel szemben elvárásokat. Magyarország Alaptörvénye C) cikkének (1) bekezdése rögzíti a hatalom megosztásának elvét, míg 26. cikkének (1) bekezdése deklarálja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
Köszönő kommentek Rogánnak
Eközben egyébként a Facebookon többen köszönetet mondtak Rogán Antalnak, hogy lépett az ügyben. A bejegyzéshez ilyen és ehhez hasonló kommentek érkeztek:
"Nagyon helyes. Remélem, hogy sikerül alkotmányos megoldást találni, és a brüsszeli megmondó emberek sem találnak hézagot a munkában.
"Nagyon helyes,jó hallani ,hogy felsőbb szinten is elitélik ezt a megoldást!!"
"Remélem igaz a hír a ma 18.30-as RTL híradóban elhangzottak megy vissza a retek. És ez mind önnek köszönhető."
Rogán ismét megnyilvánult
Közben Rogán újra elővette a témát, a Facebookon ezt írta:
"Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol senki sem részesülhet jobb elbánásban csak azért, mert sok pénze van. Magyarország egy szabad ország, ahol mindenkinek szabadon lehet bármiről véleménye, még a bíróságokról is. Nekem is, és Önöknek is. Az első Rezešová-ítélet után nem csak nekem, hanem nagyon sokaknak az volt az érzése, hogy azért részesült más elbánásban, mert a családja gazdag. Ez a valódi probléma, amivel szerintem a bírósági vezetőknek foglalkozniuk kellene."
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/05/rezesova-ugy-teljes-abszurditas-amit-rogan-tett/
A Fidesz frakcióvezetője megszólalásával Magyarországot a civilizálatlan országok körébe taszítja. Ami történt az a pártállami időket idézi, ezzel az ország az orosz tagköztársaságok irányába halad - ezekkel a meglehetősen kemény szavakkal bírálta Rogán Antal Rezesovával kapcsolatos kijelentéseit Hack Péter alkotmányjogász az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, miután a törvényszék megszüntette a halálos balesetet okozó szlovák milliomosnő házi őrizetét és ismét előzetes letartóztatásba helyezték, röviddel azután, hogy a frakcióvezető bírálta a házi őrizet luxuskörülményeit.
"Teljes abszurditás"
Rogán Antal a kérdéses videós felszólalásban egyebek mellett vizsgálatot kért az igazságügy-minisztertől és az alkotmányügyi bizottság elnökétől, hogy indokolt volt-e a házi őrizet, Hack Péter szerint viszont ez teljes abszurditás, hiszen ilyen kérdést nem vizsgálhat se a miniszter, se a parlament. Ezt viszont Rogán Antalnak is tudnia kellett, így viszont az a kérdés, hogy miért kommunikált úgy, mintha egyébként kérhetne ilyet.
Hack hozzátette, amit Rogán Antal tett, az a teljes magyar bíróságot lehetetlen helyzetbe hozta. Nemcsak azt az árnyékot vetette a döntésre, hogy az politikai döntésre született, hanem az ügy további menetére is. Hiszen, ha másodfokon vagy a megismételt eljárásban a bíróság súlyosabb büntetést szab ki, akkor arra is azt gondolják majd, hogy politikai nyomásra született.
A bíró nem porondmester
Nemcsak Hack Péter bírálta a frakcióvezetőt, hanem Darák Péter, a Kúria elnöke is. Ő azt mondta, fel kell lépni minden olyan nyilatkozattal szemben, amely alkalmas arra, hogy az eljárások befolyásolásának látszatát keltse. Hozzátette, szükséges a szilárd bírói öntudat is, amely szolgál, de nem kiszolgál. Nem közömbös a bírósághoz forduló állampolgárok problémái iránt, de a befolyásolás látszatát is visszautasítja.
"A tárgyalás soha nem show-műsor, és a bíró nem porondmester" - tette hozzá Darák Péter.
Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, egyben az Országos Bírósági Hivatal elnöke közölte, a harmadik hatalmi ágnak megfelelő ellensúlyt kell képeznie a törvényhozással és a végrehajtó hatalommal szemben, továbbá a bíráknak a tudás, a tisztesség és a pártatlanság mellett bátorsággal és méltósággal is kell rendelkezniük, hogy szembenézhessenek a munkájukat ért támadásokkal, méltatlan megjegyzésekkel.
A Magyar Bírói Egyesület közleményben ítélte el Rogán performanszát. Mint írták, a kormánypárt vezető politikusa 2013. december 3-án Facebook-oldalán közzétett és a médiában is nyilvánosságot kapott nyilatkozatában éles kritikával illetett egy folyamatban lévő ügyben - a kényszerintézkedés tárgyában - hozott nem jogerős bírósági döntést.
Ilyet nem lehet
"A megfogalmazott nyilatkozat alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő eljárás befolyásolásának a látszatát keltse. A Magyar Bírói Egyesület, mint a bírák érdek-képviseleti szerve - alapszabályának felhatalmazása alapján – köteles fellépni a bírák személyét, a bíróságok tekintélyét támadó megnyilvánulásokkal szemben" - közölték.
Az egyesület határozott álláspontja, hogy más hatalmi ágak képviselői nem fogalmazhatnak meg nem jogerős bírósági döntésekkel szemben elvárásokat. Magyarország Alaptörvénye C) cikkének (1) bekezdése rögzíti a hatalom megosztásának elvét, míg 26. cikkének (1) bekezdése deklarálja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
Köszönő kommentek Rogánnak
Eközben egyébként a Facebookon többen köszönetet mondtak Rogán Antalnak, hogy lépett az ügyben. A bejegyzéshez ilyen és ehhez hasonló kommentek érkeztek:
"Nagyon helyes. Remélem, hogy sikerül alkotmányos megoldást találni, és a brüsszeli megmondó emberek sem találnak hézagot a munkában.
"Nagyon helyes,jó hallani ,hogy felsőbb szinten is elitélik ezt a megoldást!!"
"Remélem igaz a hír a ma 18.30-as RTL híradóban elhangzottak megy vissza a retek. És ez mind önnek köszönhető."
Rogán ismét megnyilvánult
Közben Rogán újra elővette a témát, a Facebookon ezt írta:
"Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol senki sem részesülhet jobb elbánásban csak azért, mert sok pénze van. Magyarország egy szabad ország, ahol mindenkinek szabadon lehet bármiről véleménye, még a bíróságokról is. Nekem is, és Önöknek is. Az első Rezešová-ítélet után nem csak nekem, hanem nagyon sokaknak az volt az érzése, hogy azért részesült más elbánásban, mert a családja gazdag. Ez a valódi probléma, amivel szerintem a bírósági vezetőknek foglalkozniuk kellene."
http://www.hir24.hu/belfold/2013/12/05/rezesova-ugy-teljes-abszurditas-amit-rogan-tett/
2013. december 3., kedd
Ab: alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezés
Alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény - közölte az Alkotmánybíróság (Ab) kedden.
Az Ab honlapján olvasható hétfői döntés szerint az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések egyrészt sértették a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot -, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot.
A testület kifejtette, hogy az alaptörvényben - a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - előírt törvényes bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, azaz a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot.
A törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének szabad belátására bízta, ami sértette a törvényes bíróhoz való jogot.
Az Ab azt is megállapította, hogy a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette. Az ügyáthelyezés e követelményekkel csak abban az esetben egyeztethető össze, ha a törvényhozó az áthelyezés szabályait átlátható, előre rögzített, világos módon megadja. A pártatlanság objektív követelménye ugyanis csak akkor teljesül, ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely kizárásához.
"Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések az alaptörvényből és az egyezményből egyaránt következő, a pártatlanság és a pártatlanság látszata követelményének nem tettek eleget" - közölte a testület.
Ugyancsak alaptörvény-ellenesnek és az emberi jogi egyezménybe ütközőnek ítélte az Ab azt, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintetteknek az OBH elnökének ügyáthelyező határozata ellen.
A testület rámutatott továbbá arra, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítása a törvény erejénél fogva maga után vonja alkalmazásuk kizárását az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyekben, ezért erről a határozat külön nem rendelkezett.
Az indítványozók kérték az OBH elnöke konkrét ügyáthelyező határozatának vizsgálatát is. Az Ab szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, amelynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség. Ezért ezt az indítványt az Ab visszautasította - közölte a testület.
Az Ab a többi között a Hagyó Miklós volt fővárosi szocialista politikus büntetőperének Kecskemétre helyezése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján hozta meg határozatát, amely azonban a konkrét ügyet, illetve Handó Tündének, az OBH elnökének ügyáthelyezésről döntő határozatát nem érinti.
A 15 tagú testületből a többségi határozat egyes, más-más részletéhez különvéleményt fűzött nyolc alkotmánybíró: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
A bírósági ügyek áthelyezését az illetékességgel rendelkező bíróságról egy másikra 2011-ben tette lehetővé a törvény az OBH elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását.
Az ügyáthelyezésekkel összefüggő Ab-eljárás 2012 tavaszán indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán. Handó Tündét saját kérésére 2013 tavaszán személyesen hallgatta meg az Ab. Az OBH elnöke többször is hangsúlyozta, hogy objektív mérce és eljárási rend alapján járnak el az ügyáthelyezéseknél, amelyekből 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 volt. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött, amire az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség az elnök szerint.
A jogintézmény szabályai időközben változtak, például kezdetben még nem volt lehetőség az OBH elnökének döntése elleni jogorvoslatra, később azonban már a Kúriához lehetett fordulni. Idén júniusban aztán Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy az EU-val folytatott tárgyalások alapján kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezése. Ezt szeptemberben az ötödik alkotmánymódosítás rögzítette.
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nem érinti a még folyamatban lévő eljárásokat - jelentette be az Országos Bírósági Hivatal. A Ab az OBH elnökének az eljárás során vizsgált határozatával kapcsolatban az alkotmányellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és a határozat megsemmisítésére vonatkozó indítványt visszautasította. Határozatában kiemelte: az OBH elnökének döntése igazgatási jellegű határozat, „az eljáró bíróság kijelölésének kérdése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére”. Az OBH hangsúlyozta: az eljáró bíróság kijelölését az ügyáthelyezés kezdeményezésére jogosult bírósági elnökök és az OBH elnöke is kivételesen alkalmazható eszköznek tekintette, éppen ezért az elmúlt két évben a bírósági igazgatás folyamatosan törekedett a Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi helyzetének más eszközökkel történő stabilizálására.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ab_alkotmanyellenes_volt_a_birosagi_ugyathelyezes.571047.html
Az Ab honlapján olvasható hétfői döntés szerint az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések egyrészt sértették a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot -, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot.
A testület kifejtette, hogy az alaptörvényben - a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - előírt törvényes bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, azaz a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot.
A törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének szabad belátására bízta, ami sértette a törvényes bíróhoz való jogot.
Az Ab azt is megállapította, hogy a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette. Az ügyáthelyezés e követelményekkel csak abban az esetben egyeztethető össze, ha a törvényhozó az áthelyezés szabályait átlátható, előre rögzített, világos módon megadja. A pártatlanság objektív követelménye ugyanis csak akkor teljesül, ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely kizárásához.
"Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések az alaptörvényből és az egyezményből egyaránt következő, a pártatlanság és a pártatlanság látszata követelményének nem tettek eleget" - közölte a testület.
Ugyancsak alaptörvény-ellenesnek és az emberi jogi egyezménybe ütközőnek ítélte az Ab azt, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintetteknek az OBH elnökének ügyáthelyező határozata ellen.
A testület rámutatott továbbá arra, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítása a törvény erejénél fogva maga után vonja alkalmazásuk kizárását az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyekben, ezért erről a határozat külön nem rendelkezett.
Az indítványozók kérték az OBH elnöke konkrét ügyáthelyező határozatának vizsgálatát is. Az Ab szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, amelynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség. Ezért ezt az indítványt az Ab visszautasította - közölte a testület.
Az Ab a többi között a Hagyó Miklós volt fővárosi szocialista politikus büntetőperének Kecskemétre helyezése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján hozta meg határozatát, amely azonban a konkrét ügyet, illetve Handó Tündének, az OBH elnökének ügyáthelyezésről döntő határozatát nem érinti.
A 15 tagú testületből a többségi határozat egyes, más-más részletéhez különvéleményt fűzött nyolc alkotmánybíró: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
A bírósági ügyek áthelyezését az illetékességgel rendelkező bíróságról egy másikra 2011-ben tette lehetővé a törvény az OBH elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását.
Az ügyáthelyezésekkel összefüggő Ab-eljárás 2012 tavaszán indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán. Handó Tündét saját kérésére 2013 tavaszán személyesen hallgatta meg az Ab. Az OBH elnöke többször is hangsúlyozta, hogy objektív mérce és eljárási rend alapján járnak el az ügyáthelyezéseknél, amelyekből 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 volt. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött, amire az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség az elnök szerint.
A jogintézmény szabályai időközben változtak, például kezdetben még nem volt lehetőség az OBH elnökének döntése elleni jogorvoslatra, később azonban már a Kúriához lehetett fordulni. Idén júniusban aztán Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy az EU-val folytatott tárgyalások alapján kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezése. Ezt szeptemberben az ötödik alkotmánymódosítás rögzítette.
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nem érinti a még folyamatban lévő eljárásokat - jelentette be az Országos Bírósági Hivatal. A Ab az OBH elnökének az eljárás során vizsgált határozatával kapcsolatban az alkotmányellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és a határozat megsemmisítésére vonatkozó indítványt visszautasította. Határozatában kiemelte: az OBH elnökének döntése igazgatási jellegű határozat, „az eljáró bíróság kijelölésének kérdése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére”. Az OBH hangsúlyozta: az eljáró bíróság kijelölését az ügyáthelyezés kezdeményezésére jogosult bírósági elnökök és az OBH elnöke is kivételesen alkalmazható eszköznek tekintette, éppen ezért az elmúlt két évben a bírósági igazgatás folyamatosan törekedett a Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi helyzetének más eszközökkel történő stabilizálására.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ab_alkotmanyellenes_volt_a_birosagi_ugyathelyezes.571047.html
2013. november 24., vasárnap
Lista 3. - alkotmánybíráskodás
- az alkotmánybíróság tagjai jelölésének és megválasztásának módosítása oly módon, hogy a parlamentben képviselettel rendelkező pártok között ez előtte megkövetelt minimális konszenzuskényszer megszűnjék
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg
2013. november 22., péntek
Alkotmánybírósági fék a terrorelhárítóknak
MTI-információ
Az Alkotmánybíróság (Ab) indoklási kötelezettséget írt elő az igazságügyért felelős miniszternek egyes titkos információgyűjtést engedélyező határozataihoz - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.
Az alkotmányjogi panasz előadói a terrorizmust elhárító szerv - Terrorelhárító Központ (TEK) - nem bűnüldözési célú, bírói kontroll nélküli, pusztán miniszteri engedély alapján történő egyes titkos megfigyelési tevékenységeit kifogásolták, melyek álláspontjuk szerint sértik az alaptörvényben rögzített magán- és családi élet, az otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogukat.
Az indítványozók a megfigyelés elrendelése kapcsán többek között azt kifogásolták, hogy az igazságügyért felelős miniszter engedélye nem képez megfelelő garanciát, mert az engedélykérés indokolása jogilag nem kötött. Továbbá kifogásolták az megfigyelést követő adatkezelést is.
Az indítványozók - az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet dolgozói - előadták, hogy mindenki potenciális áldozat lehet, de a mindenkori kormányzat tevékenységét civil eszközökkel ellenőrző szervezet munkatársainak a szokásosnál is valószínűbb az érintettségük.
Az Ab a napokban az alkotmányjogi panaszt elutasította. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény lehetővé teszi az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési eljárásának a végrehajtó hatalomtól független szervek általi ellenőrzését.
Az Ab határozatában kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági célú általános titkos információgyűjtés engedélyezése körében - tekintettel a bűncselekmény, mint viszonyítási alap hiányára - nincs a bűnfelderítési célú titkos információgyűjtés megalapozásához hasonló tételes joganyag. (Ez olyan formában nem is hozható létre, mint a nemzetbiztonsági célú, de konkrét bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó bírói engedélyezés körében, hogy egzakt szempontrendszert biztosítson az igazságügyi miniszteri engedélyezéshez.)
A nemzetbiztonsági törvény nem írja elő kifejezetten az igazságügyi miniszter határozatának indokolási kötelezettségét, indoklás hiányában pedig a külső ellenőrzés során nincs lehetőség az egyedi ügyben hozott döntés szempontjainak, indokainak utólagos megismerésére, elemzésére és felülvizsgálatára. Az Ab szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és az ombudsman csak akkor lehet hatékony külső kontroll az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési tevékenysége felett, ha a miniszter titkos megfigyelést engedélyező határozata kellő részletességű indokolást tartalmaz. Az indokolásnak olyan mélységűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a külső kontroll során a nemzetbiztonsági érdekek és az alapjogok mérlegelésének érdemi felülvizsgálatát.
Mindezek miatt - a hatékony külső kontroll érdekében - az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyes titkos információgyűjtést elrendelő határozatait indokolni köteles.
A határozathoz a 15 tagú testületből öt alkotmánybíró - Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Salamon László és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) indoklási kötelezettséget írt elő az igazságügyért felelős miniszternek egyes titkos információgyűjtést engedélyező határozataihoz - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.
Az alkotmányjogi panasz előadói a terrorizmust elhárító szerv - Terrorelhárító Központ (TEK) - nem bűnüldözési célú, bírói kontroll nélküli, pusztán miniszteri engedély alapján történő egyes titkos megfigyelési tevékenységeit kifogásolták, melyek álláspontjuk szerint sértik az alaptörvényben rögzített magán- és családi élet, az otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogukat.
Az indítványozók a megfigyelés elrendelése kapcsán többek között azt kifogásolták, hogy az igazságügyért felelős miniszter engedélye nem képez megfelelő garanciát, mert az engedélykérés indokolása jogilag nem kötött. Továbbá kifogásolták az megfigyelést követő adatkezelést is.
Az indítványozók - az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet dolgozói - előadták, hogy mindenki potenciális áldozat lehet, de a mindenkori kormányzat tevékenységét civil eszközökkel ellenőrző szervezet munkatársainak a szokásosnál is valószínűbb az érintettségük.
Az Ab a napokban az alkotmányjogi panaszt elutasította. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény lehetővé teszi az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési eljárásának a végrehajtó hatalomtól független szervek általi ellenőrzését.
Az Ab határozatában kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági célú általános titkos információgyűjtés engedélyezése körében - tekintettel a bűncselekmény, mint viszonyítási alap hiányára - nincs a bűnfelderítési célú titkos információgyűjtés megalapozásához hasonló tételes joganyag. (Ez olyan formában nem is hozható létre, mint a nemzetbiztonsági célú, de konkrét bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó bírói engedélyezés körében, hogy egzakt szempontrendszert biztosítson az igazságügyi miniszteri engedélyezéshez.)
A nemzetbiztonsági törvény nem írja elő kifejezetten az igazságügyi miniszter határozatának indokolási kötelezettségét, indoklás hiányában pedig a külső ellenőrzés során nincs lehetőség az egyedi ügyben hozott döntés szempontjainak, indokainak utólagos megismerésére, elemzésére és felülvizsgálatára. Az Ab szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és az ombudsman csak akkor lehet hatékony külső kontroll az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési tevékenysége felett, ha a miniszter titkos megfigyelést engedélyező határozata kellő részletességű indokolást tartalmaz. Az indokolásnak olyan mélységűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a külső kontroll során a nemzetbiztonsági érdekek és az alapjogok mérlegelésének érdemi felülvizsgálatát.
Mindezek miatt - a hatékony külső kontroll érdekében - az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyes titkos információgyűjtést elrendelő határozatait indokolni köteles.
A határozathoz a 15 tagú testületből öt alkotmánybíró - Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Salamon László és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.
2013. november 19., kedd
Háborús bűnösök szabadultak Boszniában
Az áldozatok családjai felháborodással fogadták az alkotmánybíróság döntését
Bosznia-Hercegovinában szabadlábra helyeztek tíz elítélt háborús bűnöst egy szarajevói bíróság végzése nyomán. A testület az alkotmánybíróság korábbi határozatával indokolta döntését.
Az alkotmánybíróság október 22-én megállapította, hogy a vádlottakkal szembeni eljárás során megsértették az európai emberjogi egyezményt azáltal, hogy az érvényben lévő büntetőjogi törvény alapján marasztalták el őket, amely az elkövetett bűnökért lényegesen súlyosabb büntetési tételeket irányoz elő, mint a bűncselekmények - a boszniai háború (1992-95) - idején hatályos jogszabályok.
Az alkotmánybíróság felszólította a háborús bűnök ügyében illetékes bosznia-hercegovinai bíróságot arra, hogy "sürgősen hozzon egy új határozatot".
A háborús bűncselekmények áldozatainak családtagjai felháborodással fogadták az elítéltek szabadon engedését. Az áldozatok családtagjainak a háborús bűnösök megbüntetése jelenti az egyetlen jóvátételt - mondta újságíróknak nyilatkozva Hatidza Mehmedovic, a Srebrenica Anyái nevű nem kormányzati szervezet vezetője.
A szabadlábra helyezett bűnösöket korábban 14 és 33 év közötti börtönre ítélték.
http://magyarhirlap.hu/haborus-bunosok-szabadultak-boszniaban
Bosznia-Hercegovinában szabadlábra helyeztek tíz elítélt háborús bűnöst egy szarajevói bíróság végzése nyomán. A testület az alkotmánybíróság korábbi határozatával indokolta döntését.
Az alkotmánybíróság október 22-én megállapította, hogy a vádlottakkal szembeni eljárás során megsértették az európai emberjogi egyezményt azáltal, hogy az érvényben lévő büntetőjogi törvény alapján marasztalták el őket, amely az elkövetett bűnökért lényegesen súlyosabb büntetési tételeket irányoz elő, mint a bűncselekmények - a boszniai háború (1992-95) - idején hatályos jogszabályok.
Az alkotmánybíróság felszólította a háborús bűnök ügyében illetékes bosznia-hercegovinai bíróságot arra, hogy "sürgősen hozzon egy új határozatot".
A háborús bűncselekmények áldozatainak családtagjai felháborodással fogadták az elítéltek szabadon engedését. Az áldozatok családtagjainak a háborús bűnösök megbüntetése jelenti az egyetlen jóvátételt - mondta újságíróknak nyilatkozva Hatidza Mehmedovic, a Srebrenica Anyái nevű nem kormányzati szervezet vezetője.
A szabadlábra helyezett bűnösöket korábban 14 és 33 év közötti börtönre ítélték.
http://magyarhirlap.hu/haborus-bunosok-szabadultak-boszniaban
Utód nélkül sem nyúlna meg az alkotmánybíró mandátuma
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága azt javasolja, ne hosszabbodjon meg annak az alkotmánybírónak a mandátuma, akinek nem választják meg határidőig az utódját. A testület az erről szóló bizottsági módosító indítvány benyújtásáról hétfői ülésén döntött.
A javaslatot az egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtották be, amely azt is tartalmazza, hogy az alkotmánybírók mandátuma nem szűnik meg hetvenéves koruk elérésével. Az ezen rendelkezés elhagyását javasló ellenzéki módosító indítványt nem támogatta a testület.
A most benyújtott bizottsági módosító indítvány alapján hatályát veszti az a szabály, miszerint ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) új tagját az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül nem választja meg, akkor az alkotmánybíró megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik.
A vitában a szocialista Bárándy Gergely azt mondta, elvi szinten egyetértenek a javaslattal. Azon véleményének adott hangot eközben, hogy ez a rendelkezés jellemzően azokat az alkotmánybírákat érinti, akiket még az előző Országgyűlés választott. Szerinte ezeknek a módosításoknak a hátterében az a szándék áll, hogy a kormány iránt lojális alkotmánybírókat a testületben tartsák, azoknak pedig, akik kritikusak a kormány tevékenységével szemben, hagyják lejárni a mandátumát.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára válaszában közölte, a jogszabályokat elvi alapokon hozzák, a szabályok nem személyre szabottak. Mint mondta, a felső korhatár erősíti a bírák függetlenségét, mert nem kell azon spekulálni, mi lesz vele a 70. életéve után. Hozzátette: az alkotmánybírókra vonatkozóan "nincsenek olyan utógondozási" szabályok, mint a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök tekintetében. Ha az alkotmánybírák mandátuma megszűnik, nyugdíjba vonulnak - jegyezte meg.
Staudt Gábor (Jobbik) szerint 70 évesen is nyugdíjba lehet menni. Utalt rá, hogy az általános nyugdíjkorhatár ma Magyarországon ennél alacsonyabb. Közölte, a módosító javaslattal egyetértenek, de szerintük az egész rendszer még így sem lesz tökéletes.
A bizottság a módosító indítványt egyhangúlag támogatta.
MTI
A javaslatot az egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtották be, amely azt is tartalmazza, hogy az alkotmánybírók mandátuma nem szűnik meg hetvenéves koruk elérésével. Az ezen rendelkezés elhagyását javasló ellenzéki módosító indítványt nem támogatta a testület.
A most benyújtott bizottsági módosító indítvány alapján hatályát veszti az a szabály, miszerint ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) új tagját az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül nem választja meg, akkor az alkotmánybíró megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik.
A vitában a szocialista Bárándy Gergely azt mondta, elvi szinten egyetértenek a javaslattal. Azon véleményének adott hangot eközben, hogy ez a rendelkezés jellemzően azokat az alkotmánybírákat érinti, akiket még az előző Országgyűlés választott. Szerinte ezeknek a módosításoknak a hátterében az a szándék áll, hogy a kormány iránt lojális alkotmánybírókat a testületben tartsák, azoknak pedig, akik kritikusak a kormány tevékenységével szemben, hagyják lejárni a mandátumát.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára válaszában közölte, a jogszabályokat elvi alapokon hozzák, a szabályok nem személyre szabottak. Mint mondta, a felső korhatár erősíti a bírák függetlenségét, mert nem kell azon spekulálni, mi lesz vele a 70. életéve után. Hozzátette: az alkotmánybírókra vonatkozóan "nincsenek olyan utógondozási" szabályok, mint a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök tekintetében. Ha az alkotmánybírák mandátuma megszűnik, nyugdíjba vonulnak - jegyezte meg.
Staudt Gábor (Jobbik) szerint 70 évesen is nyugdíjba lehet menni. Utalt rá, hogy az általános nyugdíjkorhatár ma Magyarországon ennél alacsonyabb. Közölte, a módosító javaslattal egyetértenek, de szerintük az egész rendszer még így sem lesz tökéletes.
A bizottság a módosító indítványt egyhangúlag támogatta.
MTI
2013. november 16., szombat
A magyarok a hiteleik harmadát nem fizetik rendesen
Újabb csúcsra ért a bedőlt hitelek aránya, miközben a devizahiteles mentőcsomagra vár a lakosság. Közben a hitel értéke egyre nagyobb a lakás értékéhez képest.
Új csúcsra emelkedett a bedőlt hitelek aránya, amely a Portfolió szerint visszavezethető a devizahiteles csomaggal kapcsolatos várakozásra.
A jegybank pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint 90 napon túli tartozásba csúszott a lakossági hitelek 18,5 százaléka, és további 15,4 százalék van 90 napnál nem hosszabb késésben - vagyis a hitelek harmadát nem fizetik úgy, ahogy a szerződésben lefixálták.
A Portfolió azt írta, korábban a kisebb összegű, de fedezetlen (jellemzően fogyasztási célú) hiteleknél volt magas a nem teljesítés aránya, de mára átalakult a bedőlések sorrendje. A magasabb jelzáloghitelek nem teljesítési aránya 18,9 százalék, vagyis már nagyobb mint a fedezetlen hiteleké (16,5 százalék).
Nem csak a bedőlésekkel van a gond, hanem azzal is, hogy egyre magasabb a 90 napon túli késedelembe csúszott lakáshitelek értéke ahhoz képest, hogy a lakás maga mennyit ér.
http://www.origo.hu/gazdasag/20131115-a-magyarok-a-hiteleik-harmadat-nem-fizetik-rendesen.html
Új csúcsra emelkedett a bedőlt hitelek aránya, amely a Portfolió szerint visszavezethető a devizahiteles csomaggal kapcsolatos várakozásra.
A jegybank pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint 90 napon túli tartozásba csúszott a lakossági hitelek 18,5 százaléka, és további 15,4 százalék van 90 napnál nem hosszabb késésben - vagyis a hitelek harmadát nem fizetik úgy, ahogy a szerződésben lefixálták.
A Portfolió azt írta, korábban a kisebb összegű, de fedezetlen (jellemzően fogyasztási célú) hiteleknél volt magas a nem teljesítés aránya, de mára átalakult a bedőlések sorrendje. A magasabb jelzáloghitelek nem teljesítési aránya 18,9 százalék, vagyis már nagyobb mint a fedezetlen hiteleké (16,5 százalék).
Nem csak a bedőlésekkel van a gond, hanem azzal is, hogy egyre magasabb a 90 napon túli késedelembe csúszott lakáshitelek értéke ahhoz képest, hogy a lakás maga mennyit ér.
http://www.origo.hu/gazdasag/20131115-a-magyarok-a-hiteleik-harmadat-nem-fizetik-rendesen.html
2013. november 15., péntek
Paczolay: "az állam stabilitása csak jogállami keretek között képzelhető el"
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint mára bebizonyosodott, hogy három évvel ezelőtt nem érte meg csökkenteni a testület egyes jogköreit. Paczolay Péter az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában azt mondta: mind a jogállamiság, mind a kormányzati döntések legitimációja számára is jobb lett volna, ha ez nem történik meg.
Nem jogállami demokrácia huzamosabb ideig nem létezhet - hangzott el a minap az Állam és a jog című könyv bemutatóján, amelyet a Gondolat Kiadó, valamint a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság közös kiadásában jelent meg. Utóbbi elnöke Paczolay Péter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta: az állam hatékonysága vagy a gazdasági váláság kezelése nem lehetnek indokok a jogállami demokrácia egyes elemeinek feladására.
Az Alkotmánybíróság elnöke egyes jogállami intézmények súlyának, jelentőségének csökkentéséről beszélt. "Arra gondolok, hogy ezek az esetleg rövid távú előnyök, melyeknek a megvalósulása egyébként nem is bizonyítható, hosszú távon önbecsapásnak bizonyulnak. Tudniillik a tézisem arra vonatkozott, hogy hosszú távon az állam stabilitása csak demokratikus, jogállami keretek között képzelhető el" - tette hozzá.
Paczolay Péter hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság gazdasági, pénzügyi hatásköreinek megvonása feleslegesnek bizonyult:
"A biztonságra való törekvés szerintem nem érte meg az árát, ha szabad így mondanom. Ez végig következetes álláspontom volt, tehát azt gondolom, hogy most már 3 év elteltével az előkerült ügyeket és a potenciálisan elénk kerülhetett ügyeket tekintve is, szerintem ha nem csökkent volna a hatáskörünk, akkor az jobb lett volna, mind a jogállamiságnak, mind a kormányzati döntések legitimációjának."
Az Alkotmánybíróság elnöke biztos abban, hogy a jogkörök korlátozása nélkül sem született volna olyan döntés az elmúlt három évben, amely bármilyen komolyabb gazdasági, költségvetési nehézséget okozott volna az országnak.
Németh Zoltán
http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-597457
Nem jogállami demokrácia huzamosabb ideig nem létezhet - hangzott el a minap az Állam és a jog című könyv bemutatóján, amelyet a Gondolat Kiadó, valamint a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság közös kiadásában jelent meg. Utóbbi elnöke Paczolay Péter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta: az állam hatékonysága vagy a gazdasági váláság kezelése nem lehetnek indokok a jogállami demokrácia egyes elemeinek feladására.
Az Alkotmánybíróság elnöke egyes jogállami intézmények súlyának, jelentőségének csökkentéséről beszélt. "Arra gondolok, hogy ezek az esetleg rövid távú előnyök, melyeknek a megvalósulása egyébként nem is bizonyítható, hosszú távon önbecsapásnak bizonyulnak. Tudniillik a tézisem arra vonatkozott, hogy hosszú távon az állam stabilitása csak demokratikus, jogállami keretek között képzelhető el" - tette hozzá.
Paczolay Péter hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság gazdasági, pénzügyi hatásköreinek megvonása feleslegesnek bizonyult:
"A biztonságra való törekvés szerintem nem érte meg az árát, ha szabad így mondanom. Ez végig következetes álláspontom volt, tehát azt gondolom, hogy most már 3 év elteltével az előkerült ügyeket és a potenciálisan elénk kerülhetett ügyeket tekintve is, szerintem ha nem csökkent volna a hatáskörünk, akkor az jobb lett volna, mind a jogállamiságnak, mind a kormányzati döntések legitimációjának."
Az Alkotmánybíróság elnöke biztos abban, hogy a jogkörök korlátozása nélkül sem született volna olyan döntés az elmúlt három évben, amely bármilyen komolyabb gazdasági, költségvetési nehézséget okozott volna az országnak.
Németh Zoltán
http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-597457
Kövér "alkotmányos” büntetései
A házelnök maga dönti el, mi "az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartás", így nyugodtan szórhatja a büntetéseket az ellenzéknek. Ez ellen az Alkotmánybíróságnak nincs kifogása.
Lencsés Károly| NOL| 2013. november 14.
Újabb két parlamenti képviselőt büntetett a Ház 130-130 ezer forintra, és a döntés ellen fellebbezésnek sincs helye. A házelnök azért javasolta, hogy csökkentsék a parlamentben független, egyébként DK-s Vadai Ágnes és Szűcs Erika tiszteletdíját, mert performance keretében követelték, hogy az „asszonyverő” volt fideszes képviselő távozzék az Országgyűlésből.
A képviselők véleménynyilvánítási jogukkal éltek, amit Kövér László a parlament rendjét súlyosan sértőnek minősített. A Ház „működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése (…) alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja” – mondta két közelmúltban született döntésében az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez a jobbikos Novák Előd nyújtott be alkotmányossági panaszt, kifogásolva, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szerint a házelnök bizonyos esetekben a képviselőktől megvonhatja a szót, kitilthatja őket az ülésteremből, illetve a tiszteletdíj csökkentésére tehet javaslatot.
Az AB úgy látta: a „tárgyalási rend fenntartásának szabályozása által biztosítani kell, hogy a parlament be tudja tölteni funkcióját a közügyek megvitatását illetően”. Így attól, aki az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, esetleg csoportot – különösen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, előzetes figyelmeztetés nélkül megvonhatják a szót, és ez megfelel az alaptörvénynek.
A véleménynyilvánítás más formájával kapcsolatban az AB egyelőre nem foglalt állást, de a két határozat alapján nem zárható ki, hogy a testület az országgyűlési törvény egyéb, a házelnök rendészeti jogosítványaival kapcsolatos rendelkezéseit is megengedően értelmezné. A bírák álláspontja ugyanis, hogy minden képviselőnek be kell tartani a házszabályi rendelkezéseket, amelynek megalkotását illetően a parlament nagyfokú szabadságot élvez, és az AB csak igen szélsőséges alkotmánysértés esetén avatkozhat be. Különvéleményében Paczolay Péter AB-elnök jelzi: a véleményszabadság lényeges tartalmát a házszabály sem korlátozhatja.
A Ház működését szabályozó törvény viszont lehetővé teszi, hogy ha „a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít”, őt az elnök rendreutasítsa, kezdeményezze az érintett kizárását az ülésnapról, illetve a tiszteletdíjának csökkentését indítványozza. Ha ezzel a ponttal kapcsolatban az AB hasonló logikát követne, vélhetően alkotmányosan igazolhatónak látná, hogy amikor a mindenkori kormányoldalt képviselő házelnök úgy gondolja, a véleménynyilvánítási jogot szűkítően értelmezzék. Az ugyanis, hogy milyen felszólalás vagy magatartás sérti a parlament tekintélyét, akár személyek vagy egyes csoportok tagjainak emberi méltóságát, mérlegelés kérdése. Az alkotmánybírák a házelnök rendkívül nagy döntési szabadságát tehát nem kifogásolták, s azt sem, hogy a döntése ellen nincs mód fellebbezésre.
A képviselők véleménynyilvánítási szabadságát alapvetően nem lehet korlátozni – jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egészen abszurd, hogy az Országgyűlés tekintélyére hivatkozással bárkitől elvegyék a szót, vagy azért vonják meg a tiszteletdíjának egy részét, mert transzparenseket mutat fel. Az alkotmányjogász szerint az AB két határozatában nem szakmai, inkább politikai megfontolások érvényesültek. Lövétei ugyanakkor felhívta a figyelmet: az emberi méltóság sérelme nem lehet politikai kérdés, most viszont erről is a kormánypárti többség dönthet. Úgy látja, ilyen helyzetben nehezen képzelhető el, hogy a parlament képes legyen egy-egy ellenzéki felszólalás kapcsán elfogulatlanul határozni. Ráadásul a házelnök diszkrecionális joga, hogy valamilyen „fegyelmező” intézkedést kezdeményezzen, a szabályozás emiatt, illetve a jogorvoslat hiánya miatt is erősen vitatható – tette hozzá.
Lövétei liberális álláspontot képvisel: az Országgyűlésben szinte bármi elhangozhat, csak a szélsőséges, rasszista, kirekesztő nézeteknek nem szabad teret engedni. Az viszont szerinte belefér a parlamentarizmusba, ha valakit ostobának, hazugnak, tolvajnak minősítenek. Az emberi méltóságot valóban sértő megnyilvánulások esetében pedig jogi úton lehet elégtételt venni. Ez lényegesen jobb megoldás – hangsúlyozta –, mint a parlament tekintélyének megőrzését a házelnök értékítéletére bízni.
Lencsés Károly| NOL| 2013. november 14.
Újabb két parlamenti képviselőt büntetett a Ház 130-130 ezer forintra, és a döntés ellen fellebbezésnek sincs helye. A házelnök azért javasolta, hogy csökkentsék a parlamentben független, egyébként DK-s Vadai Ágnes és Szűcs Erika tiszteletdíját, mert performance keretében követelték, hogy az „asszonyverő” volt fideszes képviselő távozzék az Országgyűlésből.
A képviselők véleménynyilvánítási jogukkal éltek, amit Kövér László a parlament rendjét súlyosan sértőnek minősített. A Ház „működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése (…) alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja” – mondta két közelmúltban született döntésében az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez a jobbikos Novák Előd nyújtott be alkotmányossági panaszt, kifogásolva, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szerint a házelnök bizonyos esetekben a képviselőktől megvonhatja a szót, kitilthatja őket az ülésteremből, illetve a tiszteletdíj csökkentésére tehet javaslatot.
Az AB úgy látta: a „tárgyalási rend fenntartásának szabályozása által biztosítani kell, hogy a parlament be tudja tölteni funkcióját a közügyek megvitatását illetően”. Így attól, aki az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, esetleg csoportot – különösen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, előzetes figyelmeztetés nélkül megvonhatják a szót, és ez megfelel az alaptörvénynek.
A véleménynyilvánítás más formájával kapcsolatban az AB egyelőre nem foglalt állást, de a két határozat alapján nem zárható ki, hogy a testület az országgyűlési törvény egyéb, a házelnök rendészeti jogosítványaival kapcsolatos rendelkezéseit is megengedően értelmezné. A bírák álláspontja ugyanis, hogy minden képviselőnek be kell tartani a házszabályi rendelkezéseket, amelynek megalkotását illetően a parlament nagyfokú szabadságot élvez, és az AB csak igen szélsőséges alkotmánysértés esetén avatkozhat be. Különvéleményében Paczolay Péter AB-elnök jelzi: a véleményszabadság lényeges tartalmát a házszabály sem korlátozhatja.
A Ház működését szabályozó törvény viszont lehetővé teszi, hogy ha „a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít”, őt az elnök rendreutasítsa, kezdeményezze az érintett kizárását az ülésnapról, illetve a tiszteletdíjának csökkentését indítványozza. Ha ezzel a ponttal kapcsolatban az AB hasonló logikát követne, vélhetően alkotmányosan igazolhatónak látná, hogy amikor a mindenkori kormányoldalt képviselő házelnök úgy gondolja, a véleménynyilvánítási jogot szűkítően értelmezzék. Az ugyanis, hogy milyen felszólalás vagy magatartás sérti a parlament tekintélyét, akár személyek vagy egyes csoportok tagjainak emberi méltóságát, mérlegelés kérdése. Az alkotmánybírák a házelnök rendkívül nagy döntési szabadságát tehát nem kifogásolták, s azt sem, hogy a döntése ellen nincs mód fellebbezésre.
A képviselők véleménynyilvánítási szabadságát alapvetően nem lehet korlátozni – jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egészen abszurd, hogy az Országgyűlés tekintélyére hivatkozással bárkitől elvegyék a szót, vagy azért vonják meg a tiszteletdíjának egy részét, mert transzparenseket mutat fel. Az alkotmányjogász szerint az AB két határozatában nem szakmai, inkább politikai megfontolások érvényesültek. Lövétei ugyanakkor felhívta a figyelmet: az emberi méltóság sérelme nem lehet politikai kérdés, most viszont erről is a kormánypárti többség dönthet. Úgy látja, ilyen helyzetben nehezen képzelhető el, hogy a parlament képes legyen egy-egy ellenzéki felszólalás kapcsán elfogulatlanul határozni. Ráadásul a házelnök diszkrecionális joga, hogy valamilyen „fegyelmező” intézkedést kezdeményezzen, a szabályozás emiatt, illetve a jogorvoslat hiánya miatt is erősen vitatható – tette hozzá.
Lövétei liberális álláspontot képvisel: az Országgyűlésben szinte bármi elhangozhat, csak a szélsőséges, rasszista, kirekesztő nézeteknek nem szabad teret engedni. Az viszont szerinte belefér a parlamentarizmusba, ha valakit ostobának, hazugnak, tolvajnak minősítenek. Az emberi méltóságot valóban sértő megnyilvánulások esetében pedig jogi úton lehet elégtételt venni. Ez lényegesen jobb megoldás – hangsúlyozta –, mint a parlament tekintélyének megőrzését a házelnök értékítéletére bízni.
2013. november 12., kedd
A maffia érdekeit sértem, a NAV is benne van
Szentkirályi Balázs,Jenei Miklós
2013. november 12., kedd 07:26 |
Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen Horváth András volt adóellenőr. Azt állítja, hogy az adóhatóság szemet huny a kiemelt adózók áfacsalásai felett. A kár becslése szerint ezermilliárdnál is nagyobb összeget jelent évente. Horváth az Indexnek beszélt a letelefonálásokról, a lebonthatatlan falakról, a hivatal öncenzúrájáról és a belső tisztogatásokról. Most a kormánytól vár segítséget, és azt mondja, az időzítés ellenére nincs politikai célja. Viszont gond lehet, hogy szerinte több kormánytag is az oligarchák láncolatainak a foglya.
Végiggondolta ezt az egészet? Mit érhet el egy adórevizor az ön szerint ezermilliárdos károkat okozó csalók és a nagy hatalmú NAV ellen?
Ha ezt átgondoltam volna, akkor én sem léptem volna ki a nyilvánosság elé.
Szóval nem túl optimista. Egyáltalán mire számít?
Úgy érzem, most sokan gondolják a hivatalon belül is, hogy azzal, hogy felvetődött ez a téma, végre történhet valami. Megtisztulhat a szervezet.
Kiktől?
Nevesíteni is tudnék rengeteg embert, de az egész rendszer működésével baj van. A NAV több mint húszezer alkalmazottjából több száz vezető beosztású alkalmazott van, akik pontosan tudnak mindenről. Ők a felelősök.
Pontosan miről is tudnak ezek a vezetők?
Arról, hogy a kiemelt adózókkal, akik a legnagyobb Magyarországon működő cégek, elnéző a hivatal. Konkrétan túl alacsony összegeket szab ki nyilvánvaló adócsalások miatt. Évente közel ezermilliárd forintot csalnak el a legnagyobbak, de még több ezer közepes méretű vállalkozás is van, ami haszonélvezője az egésznek.
Összesen mennyi pénzről van szó?
Az összes kár, ami a költségvetést éri évente, elérheti az 1700 milliárd forintot. Ez nemcsak az én becslésem, hanem az Európai Bizottságé is.
Nincs kinek elmondja?
Pedig lenne egy érdekes NAV-os története, hasonlókat tapasztalt, mint a mindent kiteregető adóellenőr? Írjon nekünk a tema@mail.index.hu-ra!
Pedig vannak vizsgálatok és büntetések, ezzel védekezik az adóhivatal is.
Mutatóban vannak megállapítások, vizsgálatok, nem igaz az, hogy nincsenek, ilyet nem is állítok. Persze biztos vagyok abban, hogy a NAV majd ezzel is támad. A gond az, hogy a megállapított büntetési tételek nevetségesek. Minden évben van sok vizsgálat, és vagy 70-80 milliárd forintnyi megállapítás is ebben a nagycéges körben. De itt nem pár tízmilliárdnyi pénz tűnik el évente, és nem csak a kiemelt adózói körben vannak gondok. Ahogy mondtam, én 1700 milliárd elcsalt forintról beszélek.
Mit csinált a NAV-nál, hogy ezt így meg tudja becsülni?
Főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgáltam. Az élelmiszeripar hálózatait próbáltam felderíteni.
És milyen eredménnyel?
Az utóbbi években sokszor leállítottak a feletteseim, és volt olyan adónyomozás is, amiből kizártak, miután nagyon komoly visszaélésekre bukkantam.
Tudna példákat mondani?
Egyelőre nem adhatok ki mindent a nyilvánosságnak. De a mechanizmusról beszélhetek. Készítettem egy ábrát is, itt van.
Mit látunk pontosan?
Az áfacsalás tipikus láncolatát. A módszer primitív. Az esetek jelentős részében nemcsak arról van szó, hogy a cégek nem fizetik be az adót, hanem arról, hogy olyan áfát is visszaigényelnek, amit be sem fizettek. Tehát először megrövidítik, aztán meglopják az államot.
Elmagyarázná részletesebben?
Tegyük fel, hogy egy csomag kristálycukrot egy szlovák cég legyárt, és papíron nettó 100 forintért elad egy magyar cégnek. A vásárló cég összeköttetésben áll egy fiktív számlákat kibocsátó céggel, amelytől kap egy számlát 100 forint értékben. Ezután visszaigényli az áfát, és a két összeg – a befizetett és a kifizetett 21,6 forint – kiütik egymást.
Ezután papíron a cukrot továbbadja egy közvetítő cégnek, amely nagyon gyakran aztán eladja egy másik közvetítőnek. Ők az áfát befizetik, aztán visszaigénylik, általában alacsony haszonkulccsal dolgoznak, amiből a strómanokat és az adminisztratív költségeket fizetik. A szerepük csak az, hogy a lánc hosszabb és átláthatatlanabb legyen, semmi más.
A láncolat végén a kiskereskedő áll, nagy magyar cégek és multik, ők az igazi haszonélvezői az ügyletnek. A 100 forintos terméket ugyanis nettó 82 forintért kapják, tehát jóval nagyobb haszonnal tudják eladni, mint becsületes versenytársaik. A gyakorlatban az árut nagyon gyakran persze a szlovák gyártó raktárából egyből a kiskereskedőhöz szállítják. A közvetítő cégek sokszor csak papíron léteznek, infrastruktúrájuk nincs.
Ki a felelős ezekért a rendszerekért, ki szervezi a láncokat?
Jellemzően mindig az, aki a legnagyobb hasznot húzza belőlük.
Tudna konkrét cégneveket mondani?
Egyelőre inkább csak annyit, a láncok végén, a szervezetek csúcsán tulajdonképpen a kiskereskedők, kiskereskedelmi láncok állnak. Ezek nagyrészt a legnagyobb multik, de vannak köztük magyar cégek is. A NAV azonban ezeket csak a legritkább esetben vizsgálja, az ellenőrzések általában megállnak a hierarchia alacsonyabb szintjein. Én mindig küzdöttem azért, hogy ne álljunk meg a fantomcégeknél, vizsgáljuk a valódi haszonélvezőket.
Az adóhivatal az ön vádjaira cáfolatot adott ki. Azt írták, sok ügyben tehetetlenek.
Nem igaz, hogy ez ellen nem lehet mit csinálni. Az áfacsalásnak ez a módszere egy nagyon primitív módszer, az adóhatóságnak pedig az a dolga, hogy ezeket felderítse. A probléma szerintem az, hogy az egész láncolatot nem egyben kezeljük, nem megyünk végig az egész láncon, nem próbáljuk megkeresni a szervezőket.
Ez egyébként nagyon egyszerűen az áruk szállítási papírjai alapján nem lehetséges?
Kétségtelen, gyakran ezeket a mozgásokat tökéletesen lepapírozzák, mindegyik közvetítőnek van menetlevele, és nagyon nehéz megállapítani a csalást. De sokszor nem ilyen elővigyázatosak. Arról nem is beszélve, hogy ha a végső kereskedő, ahogy a fenti ábrán is, átveszi a terméket 82 forintért, miközben tudja, hogy a gyártási ár és a gyártó nyeresége összesen nagyjából 100 forint, az egészen biztos lehet abban, hogy a termék adócsaló láncolatból származik.
És akkor a multit is le lehet buktatni?
A láncolat végén álló cégek felelőssége akkor vethető fel, ha be lehet bizonyítani, hogy tudta vagy tudhatta, hogy mennyi volt a termék eredeti ára. Ezt részben a fuvarlevelek alapján lehet ellenőrizni, részben pedig a kapcsolatok feltárásával, a tényleges összeköttetések leleplezésével. Sajnos a NAV a legtöbb esetben bele sem kezd a vizsgálatba. Ha idáig jutunk a láncolatok ellenőrzésében, falakba ütközünk.
Milyen falakba?
A kiemelt adózókkal a NAV minden évben megállapodik, hogy mennyi az úgynevezett elvárt adó, amit be kell fizessenek, és akkor békén hagyják őket. A dolog most így működik, és nem mer senki hozzányúlni.
Nagyon erős gazdasági érdekcsoportok irányítanak különböző adóhivatali felső vezetőket. Ezek az erők már lassan a politika felett is állnak.
Foglyul ejtették a NAV-ot?
Igen.
A szervezeten belül lehet tudni, hogy ki kinek az embere?
Vannak, akikről lehet sejteni, de a legtöbb esetben nem tudni. Csak annyit lehet érzékelni, hogy bizonyos ügyeknél odatelefonálnak, hogy ezzel most nem kellene foglalkozni. Mindenki tudja, hogy mi az elvárás, nem kell mindenkit külön megkeresni. A felelősök látják, hogy ki egy adott cég ügyvezetője, és nem is rendelnek vizsgálatot, vagy eredménytelenül zárják le az ellenőrzéseket, megállapítások nélkül.
Ezt jelezte valakinek a NAV-on kívül is?
Leveleket írtam, a legmagasabb kormányzati szintig elmentem.
A kormány vezetői tudnak ezekről a visszaélésekről.
Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak? Kinek írt konkrétan?
Az egyiküknek, és úgy tudom, hogy célba is ért az üzenetem. Úgy tudom, hogy a Fidesz-frakció tárgyalt is a témában még 2011-ben, és az információm szerint az volt az álláspont, hogy nem lehet mit tenni, mert minden oldalon vannak olyan szereplői a történetnek, akik a legmagasabb politika szinteken is rendelkeznek kapcsolatokkal. Így volt ez az előző kormány idején is.
De jeleztem korábban egy fideszes felső vezetőnek is. Ő egyébként lépett is az ügyben, 2011 decemberében beindult pár multinál néhány nagyon komoly vizsgálat. Egyébként éppen ez volt az a projekt, amely közeléből végül eltávolítottak.
Ki volt a segítőkész fideszes felső vezető?
Őt sem szeretném most megnevezni.
És hogy segített magának?
A szóban forgó politikus tudta, hogy csak akkor lesz eredménye a három cég vizsgálatának, ha nemcsak a kiemelt adózók osztályán dolgozó beavatottak vizsgálódnak, hanem ha külső ellenőröket is behoznak. Ezért kirendeltek melléjük másokat is, revizorokat vidékről. A régióból én is így kerültem az egészbe. Az ügy még most is folyamatban van, de már alig van valaki a csoportban a külsős ellenőrökből, mindenkit eltávolítottak.
A projekt irányítására is kívülről hoztak új embert, aki eltökélt volt az ügy felgöngyölítésében. Fél évig maradt, de úgy döntöttek, inkább felajánlanak neki egy igazgatói állást máshol a hivatalban, csak ne dolgozzon ezen a projekten.
Amúgy kér egy kis ásványvizet? Mondjuk lehet, hogy ennek is elcsalták az áfáját.
Alig lehet olyan terméket mondani, amit ez nem érint.
Ön tíz évet töltött a szakmában. A témában készült tanulmányában azt írja, hogy 2007-től kezdődően romlott nagyot a helyzet az ellenőrzésekben. Mi történt akkor?
A hivatalt 2007-ben Gyurcsány Ferencék alatt átszervezték, ekkor kerültek a megyei igazgatóságok fölé a régiós igazgatóságok. A régióknál és a kiemelt adózók igazgatóságán kerültek gyenge vezetők a hivatalba. De ebben az esetben az általánosítással azért vigyáznék, mert én főleg a közép-magyarországi területet ismerem, így most inkább csak erről beszélek. Itt főosztály- és osztályvezetőket rúgtak ki. Voltak jogos elbocsátások is, de az új vezetők körében hatalmas kontraszelekció volt. Ezek annyira lerontották a működést, hogy egy nagyobb távozási hullám indult be a hivatalban a következő években. Főleg azokról a területekről távoztak, ahol a kényes ügyek jöttek szembe sorozatban.
Hogy érzi, a mostani kormányzati ciklusban tovább romlott a helyzet?
Nem mondanám, hogy bármi romlott, csak azt, hogy javulás sincs. Mondok egy példát. A kiemelt adózók igazgatóságán belül 2007 vége után létrejött egy új terület, a központosított ellenőrzési szakterület, ahol kimondottan a láncolatba szerveződő csalásokkal foglalkoztak lényegében országos hatókörrel.
2010-től ezt a szervezeti egységet megpróbálták leépíteni, ami 2012 végére sikerült is. Most már nincs ilyen osztály a hivatalban, az itt dolgozókat különböző területekre szétszórták. A leépítés 2011-ben indult, sok kollégát egyszerűen visszaminősítettek.
És most közülük kik vannak önnel?
Sok száz ember támogatását érzem magam mögött. Amíg a NAV-nál voltam, hát, kicsit olyan intézményszerűen működtem. Saját munkamódszert dolgoztam ki, ezt pedig folyamatosan továbbfejlesztettem. Sok hálózatos munkát tettem le az asztalra.
Olyan jellegű közvetlen és hatékony működést alakítottunk ki a kollégákkal országosan, amit az utóbbi három évben nagyon üldözött a vezetés. Ezzel az információkat nagyon gyorsan és hatékonyan ki tudtuk cserélni, ami csípte a szemét a vezetőségnek.
Tettek lépéseket Önnel szemben?
Többször bepanaszoltak engem igazgatók amiatt, hogy nem egyeztetek velük, és az ellenőrzések kapcsán közvetlenül keresem meg az országban máshol dolgozó kollégáimat.
Ez vajon miért fájt?
Mert nem tudtak biztosan közbelépni a kényes ügyekben, a kényes területeken folytatott vizsgálatainknál.
Kormányzati vezetőkön túl bárkinek jelezte a visszaéléseket a NAV-on kívül?
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament adócsalásos ügyekben illetékes szakszerveinél jeleztem a problémát.
Mit segíthet ebben Brüsszel? Valamilyen eljárást indítanak majd Magyarország ellen?
Hát akár az is lehet, de vannak javaslataink is, illetve az Európai Bizottság nyomás alá helyezheti a kormányt azzal, hogy a közösségi alapelveket azért illene betartani. De akár vizsgálóbizottságot is küldhetne Brüsszel.
Amióta kiállt a nyilvánosság elé, érzett bármilyen nyomást, kapott telefonokat, hogy ezt ne folytassa?
Azt tudom, hogy több ezen a területen dolgozó volt kolléga nehéz helyzetbe került. Tudják, hogy kivel voltam jóban. Lehet, hogy őket ki fogják dobni, de legalábbis összehívnak majd értekezleteket, ahol mindenkinek megtiltják, hogy kibeszéljen.
És miért pont most, az induló választási kampány elején jött elő ezzel a történettel? Nem az a célja, hogy az egész minél jobban ráégjen a mostani kormányra?
Már egy éve eldöntöttem, hogy valamit lépni kell. De egészen mostanáig vacakoltam. Próbáltam másokat is bevonni, de ez nem sikerült, így most álltam csak ki. Ez magyarázza az időzítést.
Az LMP vizsgálóbizottságot akar. Ez már politikai támogatás. Nem szervezett?
Nem kerestem meg pártokat. A Levegő Munkacsoport állt mögém, ami régóta küzd az adózás tisztaságáért és a korrupció ellen. Az LMP-t nem én kerestem meg, és ők sem engem. Ettől függetlenül titkon nagyon reméltem, hogy valamelyik párt előáll ezzel az ötlettel.
Mit gondol, ha nem gátolná az adóhivatal az ön és társai munkáját, mennyit lehetne beszedni?
A teljes említett összeget sajnos nem, nincs ország, amelyik fel tudta számolni végérvényesen az adócsalást és az áfatrükközést. De ha a NAV komolyabban venné a feladatát, 30-50 százalékot meg lehetne állapítani akár a kiemelt adózók ezer, akár az összes érintett 1700 milliárdjából.
Az áfa mellett egyébként a járulékfizetés az a frekventált terület, amit nem lehet vizsgálni rendesen. A kollégáktól úgy tudom, hogy a munkaerőkölcsönző cégeknél nagyon sok a hasonló, láncolatos adócsaló eset.
Mit gondol, mit érhet el ezzel az egésszel?
Hangsúlyoznám még egyszer, hogy semmiféle kormánybuktató szándék nincs bennem. A kormánytól inkább segítséget várnék, mert a mindenkori kormányzat a NAV fölött van, így bármilyen eredményt csak a kormány támogatásával lehet elérni. Csak a kormány képes az oligarchákat megfékezni.
Ön azt gondolja, hogy ez a kormány szándéka?
Tudom, vannak fideszes oligarchák, de nem csak fideszesek vannak benne. A pártok háttéremberei ezen a szinten már jellemzően együttműködnek, és a saját érdekeiket védik, nem az országét. Ha a kormányt nem sikerül megnyerni ennek, akkor az egészet megette a fene.
Ha viszont nem támogatnak és visszatámadnak, akkor kevés az esély a sikerre.
De azért bízom abban, hogy a kormány meglátja azt, hogy most akár ebből az apropóból felléphet olyanok ellen, akikkel szemben eddig valami visszatartotta.
Vannak egyébként a felvázoltnál rafináltabb csalási módok is, de ha csak ezeket a nagyon primitív és átlátszó értékláncokat felszámolhatnánk, amelyek már szinte húsz éve ismertek, nagyot lépnénk előre.
És mi lesz, ha visszatámadnak?
A maffia érdekeit sértem. Nem tudom, hogy mi lesz, bármi megtörténhet.
Izgalmas elbeszélgetni önnel, de milyen bizonyítékai vannak? Van közöttük olyan, ami ezeket a nagyon kemény állításokat pontról pontra és megcáfolhatatlanul alátámasztja?
Az ügyészségi beadványban olyan tényeket írtam le, melyek alapján a nyomozást szerintem mindenképpen el kell majd indítani. Aztán hogy annak mi lesz a vége, nem tudom. Persze nem vagyok ezzel kapcsolatban túl optimista, de az eljárás megindításában azért bízom nagyon, mert akkor tanúkihallgatásokra is sor kerülhet majd. És nekem nagyon sok koronatanúm van, akiket ha megkérdeznek, nem fognak az ügyészségnek hazudni. És akkor vége, ezzel célt is érnék.
A hivatal szerintem pontosan a nyomozati szakasztól tart.
Engem ugyanis le lehet állítani, őrültnek lehet nyilvánítani, fel lehet jelenteni (ami a beszélgetés rögzítése után meg is történt) és ki lehet kezdeni akárhogy, de ha több kollégám is megszólal az ügyben, mert kikérdezik őket, akkor már nem lehet mindezt eljátszani.
Talán lesz egy olyan politikai-korrupciós ügy végre, aminek következménye lesz, amiben valamilyen felelősségre vonással fejeződik be a történet.
2013. november 12., kedd 07:26 |
Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen Horváth András volt adóellenőr. Azt állítja, hogy az adóhatóság szemet huny a kiemelt adózók áfacsalásai felett. A kár becslése szerint ezermilliárdnál is nagyobb összeget jelent évente. Horváth az Indexnek beszélt a letelefonálásokról, a lebonthatatlan falakról, a hivatal öncenzúrájáról és a belső tisztogatásokról. Most a kormánytól vár segítséget, és azt mondja, az időzítés ellenére nincs politikai célja. Viszont gond lehet, hogy szerinte több kormánytag is az oligarchák láncolatainak a foglya.
Végiggondolta ezt az egészet? Mit érhet el egy adórevizor az ön szerint ezermilliárdos károkat okozó csalók és a nagy hatalmú NAV ellen?
Ha ezt átgondoltam volna, akkor én sem léptem volna ki a nyilvánosság elé.
Szóval nem túl optimista. Egyáltalán mire számít?
Úgy érzem, most sokan gondolják a hivatalon belül is, hogy azzal, hogy felvetődött ez a téma, végre történhet valami. Megtisztulhat a szervezet.
Kiktől?
Nevesíteni is tudnék rengeteg embert, de az egész rendszer működésével baj van. A NAV több mint húszezer alkalmazottjából több száz vezető beosztású alkalmazott van, akik pontosan tudnak mindenről. Ők a felelősök.
Pontosan miről is tudnak ezek a vezetők?
Arról, hogy a kiemelt adózókkal, akik a legnagyobb Magyarországon működő cégek, elnéző a hivatal. Konkrétan túl alacsony összegeket szab ki nyilvánvaló adócsalások miatt. Évente közel ezermilliárd forintot csalnak el a legnagyobbak, de még több ezer közepes méretű vállalkozás is van, ami haszonélvezője az egésznek.
Összesen mennyi pénzről van szó?
Az összes kár, ami a költségvetést éri évente, elérheti az 1700 milliárd forintot. Ez nemcsak az én becslésem, hanem az Európai Bizottságé is.
Nincs kinek elmondja?
Pedig lenne egy érdekes NAV-os története, hasonlókat tapasztalt, mint a mindent kiteregető adóellenőr? Írjon nekünk a tema@mail.index.hu-ra!
Pedig vannak vizsgálatok és büntetések, ezzel védekezik az adóhivatal is.
Mutatóban vannak megállapítások, vizsgálatok, nem igaz az, hogy nincsenek, ilyet nem is állítok. Persze biztos vagyok abban, hogy a NAV majd ezzel is támad. A gond az, hogy a megállapított büntetési tételek nevetségesek. Minden évben van sok vizsgálat, és vagy 70-80 milliárd forintnyi megállapítás is ebben a nagycéges körben. De itt nem pár tízmilliárdnyi pénz tűnik el évente, és nem csak a kiemelt adózói körben vannak gondok. Ahogy mondtam, én 1700 milliárd elcsalt forintról beszélek.
Mit csinált a NAV-nál, hogy ezt így meg tudja becsülni?
Főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgáltam. Az élelmiszeripar hálózatait próbáltam felderíteni.
És milyen eredménnyel?
Az utóbbi években sokszor leállítottak a feletteseim, és volt olyan adónyomozás is, amiből kizártak, miután nagyon komoly visszaélésekre bukkantam.
Tudna példákat mondani?
Egyelőre nem adhatok ki mindent a nyilvánosságnak. De a mechanizmusról beszélhetek. Készítettem egy ábrát is, itt van.
Mit látunk pontosan?
Az áfacsalás tipikus láncolatát. A módszer primitív. Az esetek jelentős részében nemcsak arról van szó, hogy a cégek nem fizetik be az adót, hanem arról, hogy olyan áfát is visszaigényelnek, amit be sem fizettek. Tehát először megrövidítik, aztán meglopják az államot.
Elmagyarázná részletesebben?
Tegyük fel, hogy egy csomag kristálycukrot egy szlovák cég legyárt, és papíron nettó 100 forintért elad egy magyar cégnek. A vásárló cég összeköttetésben áll egy fiktív számlákat kibocsátó céggel, amelytől kap egy számlát 100 forint értékben. Ezután visszaigényli az áfát, és a két összeg – a befizetett és a kifizetett 21,6 forint – kiütik egymást.
Ezután papíron a cukrot továbbadja egy közvetítő cégnek, amely nagyon gyakran aztán eladja egy másik közvetítőnek. Ők az áfát befizetik, aztán visszaigénylik, általában alacsony haszonkulccsal dolgoznak, amiből a strómanokat és az adminisztratív költségeket fizetik. A szerepük csak az, hogy a lánc hosszabb és átláthatatlanabb legyen, semmi más.
A láncolat végén a kiskereskedő áll, nagy magyar cégek és multik, ők az igazi haszonélvezői az ügyletnek. A 100 forintos terméket ugyanis nettó 82 forintért kapják, tehát jóval nagyobb haszonnal tudják eladni, mint becsületes versenytársaik. A gyakorlatban az árut nagyon gyakran persze a szlovák gyártó raktárából egyből a kiskereskedőhöz szállítják. A közvetítő cégek sokszor csak papíron léteznek, infrastruktúrájuk nincs.
Ki a felelős ezekért a rendszerekért, ki szervezi a láncokat?
Jellemzően mindig az, aki a legnagyobb hasznot húzza belőlük.
Tudna konkrét cégneveket mondani?
Egyelőre inkább csak annyit, a láncok végén, a szervezetek csúcsán tulajdonképpen a kiskereskedők, kiskereskedelmi láncok állnak. Ezek nagyrészt a legnagyobb multik, de vannak köztük magyar cégek is. A NAV azonban ezeket csak a legritkább esetben vizsgálja, az ellenőrzések általában megállnak a hierarchia alacsonyabb szintjein. Én mindig küzdöttem azért, hogy ne álljunk meg a fantomcégeknél, vizsgáljuk a valódi haszonélvezőket.
Az adóhivatal az ön vádjaira cáfolatot adott ki. Azt írták, sok ügyben tehetetlenek.
Nem igaz, hogy ez ellen nem lehet mit csinálni. Az áfacsalásnak ez a módszere egy nagyon primitív módszer, az adóhatóságnak pedig az a dolga, hogy ezeket felderítse. A probléma szerintem az, hogy az egész láncolatot nem egyben kezeljük, nem megyünk végig az egész láncon, nem próbáljuk megkeresni a szervezőket.
Ez egyébként nagyon egyszerűen az áruk szállítási papírjai alapján nem lehetséges?
Kétségtelen, gyakran ezeket a mozgásokat tökéletesen lepapírozzák, mindegyik közvetítőnek van menetlevele, és nagyon nehéz megállapítani a csalást. De sokszor nem ilyen elővigyázatosak. Arról nem is beszélve, hogy ha a végső kereskedő, ahogy a fenti ábrán is, átveszi a terméket 82 forintért, miközben tudja, hogy a gyártási ár és a gyártó nyeresége összesen nagyjából 100 forint, az egészen biztos lehet abban, hogy a termék adócsaló láncolatból származik.
És akkor a multit is le lehet buktatni?
A láncolat végén álló cégek felelőssége akkor vethető fel, ha be lehet bizonyítani, hogy tudta vagy tudhatta, hogy mennyi volt a termék eredeti ára. Ezt részben a fuvarlevelek alapján lehet ellenőrizni, részben pedig a kapcsolatok feltárásával, a tényleges összeköttetések leleplezésével. Sajnos a NAV a legtöbb esetben bele sem kezd a vizsgálatba. Ha idáig jutunk a láncolatok ellenőrzésében, falakba ütközünk.
Milyen falakba?
A kiemelt adózókkal a NAV minden évben megállapodik, hogy mennyi az úgynevezett elvárt adó, amit be kell fizessenek, és akkor békén hagyják őket. A dolog most így működik, és nem mer senki hozzányúlni.
Nagyon erős gazdasági érdekcsoportok irányítanak különböző adóhivatali felső vezetőket. Ezek az erők már lassan a politika felett is állnak.
Foglyul ejtették a NAV-ot?
Igen.
A szervezeten belül lehet tudni, hogy ki kinek az embere?
Vannak, akikről lehet sejteni, de a legtöbb esetben nem tudni. Csak annyit lehet érzékelni, hogy bizonyos ügyeknél odatelefonálnak, hogy ezzel most nem kellene foglalkozni. Mindenki tudja, hogy mi az elvárás, nem kell mindenkit külön megkeresni. A felelősök látják, hogy ki egy adott cég ügyvezetője, és nem is rendelnek vizsgálatot, vagy eredménytelenül zárják le az ellenőrzéseket, megállapítások nélkül.
Ezt jelezte valakinek a NAV-on kívül is?
Leveleket írtam, a legmagasabb kormányzati szintig elmentem.
A kormány vezetői tudnak ezekről a visszaélésekről.
Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak? Kinek írt konkrétan?
Az egyiküknek, és úgy tudom, hogy célba is ért az üzenetem. Úgy tudom, hogy a Fidesz-frakció tárgyalt is a témában még 2011-ben, és az információm szerint az volt az álláspont, hogy nem lehet mit tenni, mert minden oldalon vannak olyan szereplői a történetnek, akik a legmagasabb politika szinteken is rendelkeznek kapcsolatokkal. Így volt ez az előző kormány idején is.
De jeleztem korábban egy fideszes felső vezetőnek is. Ő egyébként lépett is az ügyben, 2011 decemberében beindult pár multinál néhány nagyon komoly vizsgálat. Egyébként éppen ez volt az a projekt, amely közeléből végül eltávolítottak.
Ki volt a segítőkész fideszes felső vezető?
Őt sem szeretném most megnevezni.
És hogy segített magának?
A szóban forgó politikus tudta, hogy csak akkor lesz eredménye a három cég vizsgálatának, ha nemcsak a kiemelt adózók osztályán dolgozó beavatottak vizsgálódnak, hanem ha külső ellenőröket is behoznak. Ezért kirendeltek melléjük másokat is, revizorokat vidékről. A régióból én is így kerültem az egészbe. Az ügy még most is folyamatban van, de már alig van valaki a csoportban a külsős ellenőrökből, mindenkit eltávolítottak.
A projekt irányítására is kívülről hoztak új embert, aki eltökélt volt az ügy felgöngyölítésében. Fél évig maradt, de úgy döntöttek, inkább felajánlanak neki egy igazgatói állást máshol a hivatalban, csak ne dolgozzon ezen a projekten.
Amúgy kér egy kis ásványvizet? Mondjuk lehet, hogy ennek is elcsalták az áfáját.
Alig lehet olyan terméket mondani, amit ez nem érint.
Ön tíz évet töltött a szakmában. A témában készült tanulmányában azt írja, hogy 2007-től kezdődően romlott nagyot a helyzet az ellenőrzésekben. Mi történt akkor?
A hivatalt 2007-ben Gyurcsány Ferencék alatt átszervezték, ekkor kerültek a megyei igazgatóságok fölé a régiós igazgatóságok. A régióknál és a kiemelt adózók igazgatóságán kerültek gyenge vezetők a hivatalba. De ebben az esetben az általánosítással azért vigyáznék, mert én főleg a közép-magyarországi területet ismerem, így most inkább csak erről beszélek. Itt főosztály- és osztályvezetőket rúgtak ki. Voltak jogos elbocsátások is, de az új vezetők körében hatalmas kontraszelekció volt. Ezek annyira lerontották a működést, hogy egy nagyobb távozási hullám indult be a hivatalban a következő években. Főleg azokról a területekről távoztak, ahol a kényes ügyek jöttek szembe sorozatban.
Hogy érzi, a mostani kormányzati ciklusban tovább romlott a helyzet?
Nem mondanám, hogy bármi romlott, csak azt, hogy javulás sincs. Mondok egy példát. A kiemelt adózók igazgatóságán belül 2007 vége után létrejött egy új terület, a központosított ellenőrzési szakterület, ahol kimondottan a láncolatba szerveződő csalásokkal foglalkoztak lényegében országos hatókörrel.
2010-től ezt a szervezeti egységet megpróbálták leépíteni, ami 2012 végére sikerült is. Most már nincs ilyen osztály a hivatalban, az itt dolgozókat különböző területekre szétszórták. A leépítés 2011-ben indult, sok kollégát egyszerűen visszaminősítettek.
És most közülük kik vannak önnel?
Sok száz ember támogatását érzem magam mögött. Amíg a NAV-nál voltam, hát, kicsit olyan intézményszerűen működtem. Saját munkamódszert dolgoztam ki, ezt pedig folyamatosan továbbfejlesztettem. Sok hálózatos munkát tettem le az asztalra.
Olyan jellegű közvetlen és hatékony működést alakítottunk ki a kollégákkal országosan, amit az utóbbi három évben nagyon üldözött a vezetés. Ezzel az információkat nagyon gyorsan és hatékonyan ki tudtuk cserélni, ami csípte a szemét a vezetőségnek.
Tettek lépéseket Önnel szemben?
Többször bepanaszoltak engem igazgatók amiatt, hogy nem egyeztetek velük, és az ellenőrzések kapcsán közvetlenül keresem meg az országban máshol dolgozó kollégáimat.
Ez vajon miért fájt?
Mert nem tudtak biztosan közbelépni a kényes ügyekben, a kényes területeken folytatott vizsgálatainknál.
Kormányzati vezetőkön túl bárkinek jelezte a visszaéléseket a NAV-on kívül?
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament adócsalásos ügyekben illetékes szakszerveinél jeleztem a problémát.
Mit segíthet ebben Brüsszel? Valamilyen eljárást indítanak majd Magyarország ellen?
Hát akár az is lehet, de vannak javaslataink is, illetve az Európai Bizottság nyomás alá helyezheti a kormányt azzal, hogy a közösségi alapelveket azért illene betartani. De akár vizsgálóbizottságot is küldhetne Brüsszel.
Amióta kiállt a nyilvánosság elé, érzett bármilyen nyomást, kapott telefonokat, hogy ezt ne folytassa?
Azt tudom, hogy több ezen a területen dolgozó volt kolléga nehéz helyzetbe került. Tudják, hogy kivel voltam jóban. Lehet, hogy őket ki fogják dobni, de legalábbis összehívnak majd értekezleteket, ahol mindenkinek megtiltják, hogy kibeszéljen.
És miért pont most, az induló választási kampány elején jött elő ezzel a történettel? Nem az a célja, hogy az egész minél jobban ráégjen a mostani kormányra?
Már egy éve eldöntöttem, hogy valamit lépni kell. De egészen mostanáig vacakoltam. Próbáltam másokat is bevonni, de ez nem sikerült, így most álltam csak ki. Ez magyarázza az időzítést.
Az LMP vizsgálóbizottságot akar. Ez már politikai támogatás. Nem szervezett?
Nem kerestem meg pártokat. A Levegő Munkacsoport állt mögém, ami régóta küzd az adózás tisztaságáért és a korrupció ellen. Az LMP-t nem én kerestem meg, és ők sem engem. Ettől függetlenül titkon nagyon reméltem, hogy valamelyik párt előáll ezzel az ötlettel.
Mit gondol, ha nem gátolná az adóhivatal az ön és társai munkáját, mennyit lehetne beszedni?
A teljes említett összeget sajnos nem, nincs ország, amelyik fel tudta számolni végérvényesen az adócsalást és az áfatrükközést. De ha a NAV komolyabban venné a feladatát, 30-50 százalékot meg lehetne állapítani akár a kiemelt adózók ezer, akár az összes érintett 1700 milliárdjából.
Az áfa mellett egyébként a járulékfizetés az a frekventált terület, amit nem lehet vizsgálni rendesen. A kollégáktól úgy tudom, hogy a munkaerőkölcsönző cégeknél nagyon sok a hasonló, láncolatos adócsaló eset.
Mit gondol, mit érhet el ezzel az egésszel?
Hangsúlyoznám még egyszer, hogy semmiféle kormánybuktató szándék nincs bennem. A kormánytól inkább segítséget várnék, mert a mindenkori kormányzat a NAV fölött van, így bármilyen eredményt csak a kormány támogatásával lehet elérni. Csak a kormány képes az oligarchákat megfékezni.
Ön azt gondolja, hogy ez a kormány szándéka?
Tudom, vannak fideszes oligarchák, de nem csak fideszesek vannak benne. A pártok háttéremberei ezen a szinten már jellemzően együttműködnek, és a saját érdekeiket védik, nem az országét. Ha a kormányt nem sikerül megnyerni ennek, akkor az egészet megette a fene.
Ha viszont nem támogatnak és visszatámadnak, akkor kevés az esély a sikerre.
De azért bízom abban, hogy a kormány meglátja azt, hogy most akár ebből az apropóból felléphet olyanok ellen, akikkel szemben eddig valami visszatartotta.
Vannak egyébként a felvázoltnál rafináltabb csalási módok is, de ha csak ezeket a nagyon primitív és átlátszó értékláncokat felszámolhatnánk, amelyek már szinte húsz éve ismertek, nagyot lépnénk előre.
És mi lesz, ha visszatámadnak?
A maffia érdekeit sértem. Nem tudom, hogy mi lesz, bármi megtörténhet.
Izgalmas elbeszélgetni önnel, de milyen bizonyítékai vannak? Van közöttük olyan, ami ezeket a nagyon kemény állításokat pontról pontra és megcáfolhatatlanul alátámasztja?
Az ügyészségi beadványban olyan tényeket írtam le, melyek alapján a nyomozást szerintem mindenképpen el kell majd indítani. Aztán hogy annak mi lesz a vége, nem tudom. Persze nem vagyok ezzel kapcsolatban túl optimista, de az eljárás megindításában azért bízom nagyon, mert akkor tanúkihallgatásokra is sor kerülhet majd. És nekem nagyon sok koronatanúm van, akiket ha megkérdeznek, nem fognak az ügyészségnek hazudni. És akkor vége, ezzel célt is érnék.
A hivatal szerintem pontosan a nyomozati szakasztól tart.
Engem ugyanis le lehet állítani, őrültnek lehet nyilvánítani, fel lehet jelenteni (ami a beszélgetés rögzítése után meg is történt) és ki lehet kezdeni akárhogy, de ha több kollégám is megszólal az ügyben, mert kikérdezik őket, akkor már nem lehet mindezt eljátszani.
Talán lesz egy olyan politikai-korrupciós ügy végre, aminek következménye lesz, amiben valamilyen felelősségre vonással fejeződik be a történet.
2013. november 8., péntek
Végkielégítések különadója: elutasította a magyar állam fellebbezését Strasbourg
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította magyar állam fellebbezését három olyan ügyben, amelyben a bírák korábban kimondták, ellentétes a magántulajdon védelmének elvével a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, így - keddi hírünkkel ellentétben - a döntések véglegesek, jogerőre emelkedtek.
A bíróság minden ítélete ellen lehet fellebbezni az úgynevezett Nagykamarához. A fellebbezésekről egy öt bíróból álló testület dönt. A bírák hétfőn ültek össze, hogy 13 fellebbezés sorsáról döntsenek, az erről szóló határozatot viszont csak később hozták nyilvánosságra. Egyetlen egyet, egy Törökországot érintő fellebbezést fogadtak el, a másik tizenkettőt, köztük a három magyart elutasították, ezzel pedig az ítéletek immáron véglegessé váltak.
A három eredeti ítélet májusban, júniusban és júliusban született. Május 14-én egy harminc év munkaviszony után elbocsátott, csak N.K.M. monogrammal azonosított, budapesti minisztériumi alkalmazott ügyében 11 ezer euró (3,25 millió forint) kártérítés és 6000 euró perköltség megtérítésére kötelezték a magyar államot. Júniusban Gáll Eszter Máriának ítélt meg a bíróság 16 ezer euró kártérítést, amely mellett 900 euró perköltséget is meg kell térítenie az államnak.
A szolnoki Gállt 2011 márciusában bocsátották el az adóhivataltól több mint 30 év után. A budapesti, R. Sz.-nek, akinek a munkaviszonya 2010-ben közös megegyezéssel szűnt meg egy állami cégnél, 25 ezer euró kártérítést ítéltek meg a strasbourgi bírák júliusban, s emellett még 3400 euró perköltség megtérítésére is kötelezték Magyarországot. A magyar állam mindhárom ítéletet ellen fellebbezett.
Az MTI-nek Kende Tamás nemzetközi jogász az ügyről úgy nyilatkozott, hogy az ítéletből nem következik jogalkotási kötelezettség. Szerinte ugyanakkor célszerű lenne a szabályozás megváltoztatása, ugyanis az ítélet nyomán sorozatban veszti el a hasonló pereket Magyarország.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa szerint jogszerű lehet az olyan megoldás, ha csökkentik az adó mértékét. A bíróság ugyanis a 98 százalékos mértéket értékelte tulajdonelvonásként, vagyis, például egy 30 százalékos kulcs valódi adóként működhet.
A jogász azt is elmondta: az ítélet nem terjeszthető ki azok kártalanítására, akik nem pereltek. Arról is szólt, hogy aki a jogsérelem elvesztésétől számított 6 hónapon belül nem perelt, az a jövőben már nem perelhet, viszont aki most szenvedi el a kárt az fordulhat a bírósághoz. Tudomása szerint, mintegy háromszázan perelték be a különadó miatt a magyar államot.
Az ítéletek egyébként rendelkeznek a kártérítések kifizetésének határidejéről, amelyeket a nemzetközi tapasztalatok szerint rigorózusan be szoktak tartani az érintett államok - fűzte hozzá Kende Tamás.
http://hvg.hu/gazdasag/20131107_Vegkielegitesek_kulonadoja_elutasitotta_a#
A bíróság minden ítélete ellen lehet fellebbezni az úgynevezett Nagykamarához. A fellebbezésekről egy öt bíróból álló testület dönt. A bírák hétfőn ültek össze, hogy 13 fellebbezés sorsáról döntsenek, az erről szóló határozatot viszont csak később hozták nyilvánosságra. Egyetlen egyet, egy Törökországot érintő fellebbezést fogadtak el, a másik tizenkettőt, köztük a három magyart elutasították, ezzel pedig az ítéletek immáron véglegessé váltak.
A három eredeti ítélet májusban, júniusban és júliusban született. Május 14-én egy harminc év munkaviszony után elbocsátott, csak N.K.M. monogrammal azonosított, budapesti minisztériumi alkalmazott ügyében 11 ezer euró (3,25 millió forint) kártérítés és 6000 euró perköltség megtérítésére kötelezték a magyar államot. Júniusban Gáll Eszter Máriának ítélt meg a bíróság 16 ezer euró kártérítést, amely mellett 900 euró perköltséget is meg kell térítenie az államnak.
A szolnoki Gállt 2011 márciusában bocsátották el az adóhivataltól több mint 30 év után. A budapesti, R. Sz.-nek, akinek a munkaviszonya 2010-ben közös megegyezéssel szűnt meg egy állami cégnél, 25 ezer euró kártérítést ítéltek meg a strasbourgi bírák júliusban, s emellett még 3400 euró perköltség megtérítésére is kötelezték Magyarországot. A magyar állam mindhárom ítéletet ellen fellebbezett.
Az MTI-nek Kende Tamás nemzetközi jogász az ügyről úgy nyilatkozott, hogy az ítéletből nem következik jogalkotási kötelezettség. Szerinte ugyanakkor célszerű lenne a szabályozás megváltoztatása, ugyanis az ítélet nyomán sorozatban veszti el a hasonló pereket Magyarország.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa szerint jogszerű lehet az olyan megoldás, ha csökkentik az adó mértékét. A bíróság ugyanis a 98 százalékos mértéket értékelte tulajdonelvonásként, vagyis, például egy 30 százalékos kulcs valódi adóként működhet.
A jogász azt is elmondta: az ítélet nem terjeszthető ki azok kártalanítására, akik nem pereltek. Arról is szólt, hogy aki a jogsérelem elvesztésétől számított 6 hónapon belül nem perelt, az a jövőben már nem perelhet, viszont aki most szenvedi el a kárt az fordulhat a bírósághoz. Tudomása szerint, mintegy háromszázan perelték be a különadó miatt a magyar államot.
Az ítéletek egyébként rendelkeznek a kártérítések kifizetésének határidejéről, amelyeket a nemzetközi tapasztalatok szerint rigorózusan be szoktak tartani az érintett államok - fűzte hozzá Kende Tamás.
http://hvg.hu/gazdasag/20131107_Vegkielegitesek_kulonadoja_elutasitotta_a#
2013. november 4., hétfő
Kozma atya: Csak a másik ember szívében lehetünk otthon
... Ki lehet tiltani a hajléktalanokat a frekventált budapesti területekről? Tavaly decemberben írtak egy levelet az összes országgyűlési képviselőnek, ön is aláírta, hogy az nagyon veszélyes út, amikor szakemberek nélkül a társadalom konzultációjára bízzuk a társadalomból kilógó emberek sorsát.
- Amikor egy ilyen döntést hozunk, akkor ez azt jelenti, hogy a közösségből egyszerűen kiszorítjuk az embereket. Ezeknek az embereknek a tragédiája pontosan az, hogy kiszorultak a közösségből. Ne azt firtassuk, hogy miért, hogy ők ebben mennyire hibásak és mi minden más hibás abban, hogy ők idejutottak. Ez egy másik kérdés. Egyszerűen ezek az emberek nincsenek a helyükön. Az ember csak a közösségben, a másik ember közelében lehet a helyén. Sőt, még ha még radikálisabban fogalmazok, akkor azt kell mondani, hogy az ember csak a másik ember szívében, a másik emberben lehet otthon. Tehát ezek nagyon, de nagyon kétes dolgok, amikor ilyeneket fogalmazunk meg, mert ebben az esetben a társadalomból egyébként is kiszoruló emberek helyzetét nemhogy legalizáljuk, hanem még nehezítjük is. Tehát ezt semmiképpen nem fogadhatjuk el, miközben tudjuk azt is, hogy az összes többi embernek is, akik rendezett körülmények között élnek, joguk van ahhoz, hogy az ő világuk rendezett maradjon. Ezek az emberek mindig veszélyeztetnek is bennünket. Most a veszélyeztetést helyesen értem. Veszélyeztetik a mi nyugalmunkat, veszélyeztetik a mi látszólagos rendezett világunkat, viszont nem lehet nyugalmunk sem, meg nem lehet rendezett sem az életünk, ha el tudjuk fogadni azt, hogy ezek az emberek ilyen helyzetben vannak. Nem hiszem, hogy nyugodtan le lehet ülni egy asztalhoz étkezni, miközben tudom, hogy valaki éhezik. Lehetetlen bebújni téli hideg időben a meleg ágyamba úgy, hogy tudom, emberek fagyoskodnak az utcán. Ezek elviselhetetlen lelki terhet jelentenek az ember számára, de ez egy belső minőségi változást kíván az embertől, ezt nem lehet jogi úton, ezt nem lehet törvényekkel, ezt nem lehet parancsolatokkal rendezni. A szívünkbe írt törvényről van szó, és a szívünkre írt igazságokról van itt szó. Ezt nem lehet megkerülni.
A máltai szeretetszolgálatnak - vagy ahogy a segítettek szokták mondani, a máltásoknak - óriási tapasztalatuk van abban, hogy mit kell a szegény emberekkel kezdeni, hogyan kell nekiállni egyáltalán segíteni. Mi lesz az ő sorsuk, ha kiszorulnak olyan területekről, ahol eddig úgy-ahogy elvoltak?
- Azt kell tudomásul venni, hogy a közösségnek mindig vannak olyan tagjaik, akiket csak elhordozhatunk. A közösségnek vannak olyan tagjai, akiket meggyógyíthatunk. A közösségnek vannak olyan tagjai, akiket vissza tudunk vezetni a normális emberi társadalomba. Ezt világosan és tisztán kell látni. Mi máltaiak pontosan ezen a területen talán pontosan keresztény ihletettségünknél fogva megértőbbek, megengedőbbek, elnézőbbek vagyunk, mert pontosan az előbb említett lelki neveltetésünk mindent meghatároz. A hit védelme és a szegények támogatása a máltai jelmondat. De azt hiszem, hogy akkor, amikor ezzel a kérdéssel szembesülünk, amit felvetett, hogy kiszorulnak az emberek és mi még talán lökünk is rajtuk, itt egyszerűen arról van szó, hogy vannak olyan emberek, akiknek az életét csak elhordozni lehet. Akiket mint a közösség néha elviselhetetlennek vagy elhordozhatatlannak tűnő teherként kell elhordozni. E nélkül ezt a kérdést nem lehet emberhez méltóan kezelni.
De most nem hordozzuk el. Most nem fogjuk őket látni, nem lesznek a szemünk előtt. Ez elhordozás?
- Ez semmiképpen nem. Ebben az esetben a társadalmi felelősséget lerázzuk a vállunkról. Ezek az emberek maradnak nekünk. Maradnak nekünk, hogy mi keressük őket, és aki ezek közül valamilyen módon felkarolható, azokat visszahozzuk. Talán úgy, mint Jézus, aki az eltévedt bárányt keresi, és ölbe veszi és hazaviszi, visszaviszi a nyájba, visszaviszi a közösségbe. Vagy azt tudjuk tenni, hogy nap mint nap elmegyünk, és egyszerűen találkozunk velük, és segítünk nekik ételben, italban, ruhában, és lesznek olyanok, akiken mi sem tudunk segíteni. Ezek az emberek azok, akikért a hatóságnak és a különböző szerveknek összefogva lehet csak segíteni. ...
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-594796
Az Aréna teljes adása ezen a linken hallgatható meg.
- Amikor egy ilyen döntést hozunk, akkor ez azt jelenti, hogy a közösségből egyszerűen kiszorítjuk az embereket. Ezeknek az embereknek a tragédiája pontosan az, hogy kiszorultak a közösségből. Ne azt firtassuk, hogy miért, hogy ők ebben mennyire hibásak és mi minden más hibás abban, hogy ők idejutottak. Ez egy másik kérdés. Egyszerűen ezek az emberek nincsenek a helyükön. Az ember csak a közösségben, a másik ember közelében lehet a helyén. Sőt, még ha még radikálisabban fogalmazok, akkor azt kell mondani, hogy az ember csak a másik ember szívében, a másik emberben lehet otthon. Tehát ezek nagyon, de nagyon kétes dolgok, amikor ilyeneket fogalmazunk meg, mert ebben az esetben a társadalomból egyébként is kiszoruló emberek helyzetét nemhogy legalizáljuk, hanem még nehezítjük is. Tehát ezt semmiképpen nem fogadhatjuk el, miközben tudjuk azt is, hogy az összes többi embernek is, akik rendezett körülmények között élnek, joguk van ahhoz, hogy az ő világuk rendezett maradjon. Ezek az emberek mindig veszélyeztetnek is bennünket. Most a veszélyeztetést helyesen értem. Veszélyeztetik a mi nyugalmunkat, veszélyeztetik a mi látszólagos rendezett világunkat, viszont nem lehet nyugalmunk sem, meg nem lehet rendezett sem az életünk, ha el tudjuk fogadni azt, hogy ezek az emberek ilyen helyzetben vannak. Nem hiszem, hogy nyugodtan le lehet ülni egy asztalhoz étkezni, miközben tudom, hogy valaki éhezik. Lehetetlen bebújni téli hideg időben a meleg ágyamba úgy, hogy tudom, emberek fagyoskodnak az utcán. Ezek elviselhetetlen lelki terhet jelentenek az ember számára, de ez egy belső minőségi változást kíván az embertől, ezt nem lehet jogi úton, ezt nem lehet törvényekkel, ezt nem lehet parancsolatokkal rendezni. A szívünkbe írt törvényről van szó, és a szívünkre írt igazságokról van itt szó. Ezt nem lehet megkerülni.
A máltai szeretetszolgálatnak - vagy ahogy a segítettek szokták mondani, a máltásoknak - óriási tapasztalatuk van abban, hogy mit kell a szegény emberekkel kezdeni, hogyan kell nekiállni egyáltalán segíteni. Mi lesz az ő sorsuk, ha kiszorulnak olyan területekről, ahol eddig úgy-ahogy elvoltak?
- Azt kell tudomásul venni, hogy a közösségnek mindig vannak olyan tagjaik, akiket csak elhordozhatunk. A közösségnek vannak olyan tagjai, akiket meggyógyíthatunk. A közösségnek vannak olyan tagjai, akiket vissza tudunk vezetni a normális emberi társadalomba. Ezt világosan és tisztán kell látni. Mi máltaiak pontosan ezen a területen talán pontosan keresztény ihletettségünknél fogva megértőbbek, megengedőbbek, elnézőbbek vagyunk, mert pontosan az előbb említett lelki neveltetésünk mindent meghatároz. A hit védelme és a szegények támogatása a máltai jelmondat. De azt hiszem, hogy akkor, amikor ezzel a kérdéssel szembesülünk, amit felvetett, hogy kiszorulnak az emberek és mi még talán lökünk is rajtuk, itt egyszerűen arról van szó, hogy vannak olyan emberek, akiknek az életét csak elhordozni lehet. Akiket mint a közösség néha elviselhetetlennek vagy elhordozhatatlannak tűnő teherként kell elhordozni. E nélkül ezt a kérdést nem lehet emberhez méltóan kezelni.
De most nem hordozzuk el. Most nem fogjuk őket látni, nem lesznek a szemünk előtt. Ez elhordozás?
- Ez semmiképpen nem. Ebben az esetben a társadalmi felelősséget lerázzuk a vállunkról. Ezek az emberek maradnak nekünk. Maradnak nekünk, hogy mi keressük őket, és aki ezek közül valamilyen módon felkarolható, azokat visszahozzuk. Talán úgy, mint Jézus, aki az eltévedt bárányt keresi, és ölbe veszi és hazaviszi, visszaviszi a nyájba, visszaviszi a közösségbe. Vagy azt tudjuk tenni, hogy nap mint nap elmegyünk, és egyszerűen találkozunk velük, és segítünk nekik ételben, italban, ruhában, és lesznek olyanok, akiken mi sem tudunk segíteni. Ezek az emberek azok, akikért a hatóságnak és a különböző szerveknek összefogva lehet csak segíteni. ...
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-594796
Az Aréna teljes adása ezen a linken hallgatható meg.
2013. november 2., szombat
Bebetonozza a "sajátjait" az alkotmánybíróságba a Fidesz
Szerző: hvg.hu
„Saját” alkotmánybíróira szabott törvényjavaslatot a Fidesz: a parlament honlapjára csütörtök este felkerült „Alaptörvény-módosító saláta” eltörölné az alkotmánybírák esetében a hetven éves felső korhatárt. Ezzel öt jelenlegi, a Fidesz által kinevezett alkotmánybíró is évekkel többet tölthet majd hivatalában, és még a 2022-es választások idején is aktívak lesznek.
Ahhoz képest, hogy az „egyszerű” bírók nyugdíjazásával kapcsolatban a kormány még az EU Bizottságával is tengelyt akasztott, a Fidesz-KDNP által kinevezett alkotmánybírókkal egészen másképp bánik: egy a parlament honlapjára csütörtök este feltöltött törvénymódosító javaslat értelmében visszamenőleges hatállyal törölnék el az AB tagjaira vonatkozó hetven éves felső korhatárt, vagyis a módosítás kiterjedne a jelenleg hivatalban lévő alkotmánybírókra is.
A kormányváltás után a Fidesz-KDNP 2010. július 23-án előbb Stumpf Istvánt (az első Orbán-kormány minisztere volt), 2011 júniusában Szívós Máriát, Szalay Pétert, Salamon Lászlót (volt KDNP-s képviselő), Pokol Bélát (volt kisgazda képviselő), Dienes-Oehm Egont, Balsai Istvánt (volt Fidesz képviselő), majd 2013 márciusában Juhász Imrét választotta meg. Közülük a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, és a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is hosszú évekkel több hivatali időt jelent a módosítás, ha elfogadja a parlament. A módosítás nyomán a Fidesz „saját” alkotmánybírói még 2023-ban is hivatalukban lesznek, vagyis nem csak a következő, de még a 2018-as, és a 2022-es választások után megalakított kormány tevékenységét is alapvetően befolyásolni lesznek képesek.
Indoklás - az nincs
Az „egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról” címet viselő „salátatörvény” javaslat (a 36 paragrafusból álló javaslat „mellesleg” átírja a nevelőszülői rendszerre vonatkozó – még életbe sem lépett – új törvényt, és részletesen szabályozza a választási kampányban a politikai hirdetések rendjét a televíziókban, (erről lásd keretes írásunkat) nem fűz érdemi indoklást a 70 éves korhatár visszamenőleges eltörléséhez, az „indoklásban” egyszerűen csak leírják – a megfelelő jogászi bikkfanyelven – hogy ez történik, és kész.
Legalábbis nehéz másképp értelmezni az „Alaptörvény ötödik módosítása miatt az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szükséges terminológiai változtatások és hivatkozás-pontosítások mellett a rendelkezés az Alkotmánybíróság tagjainak Alaptörvényben foglalt megbízatási idejét korlátozó rendelkezést helyezi hatályon kívül, valamint olyan alkalmazási szabályt ad, amely az új rendelkezést a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazni rendeli. Ezzel párhuzamosan a rendelkezés az alkotmánybíróvá való megválasztás feltételévé teszi, hogy a jelölt a 70. életévét még ne töltse be” – szöveghelyet.
Az ügyben kerestük Rétvári Bencét, a KIM államtitkárát, és a Fidesz-frakció illetékesét is, utóbbitól a KIM sajtóosztályhoz irányítottak minket, a minisztérium sajtóügyeletese egyelőre nem vette fel mobilját.
A kormány mostani „engedékenysége” az Ab tagjainak nyugdíjkorhatárával kapcsolatban annak fényében különösen érdekes, hogy az elmúlt években a bírók, orvosok, tanárok nyugdíjkorhatárával nem volt ennyire nagyvonalú. Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Kampány a tévében napi háromszor
Naponta három alkalommal, 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, egységes blokkban, megszakítás nélkül kötelesek biztosítani a politikai reklámok közzétételét a közmédiumok kampányidőszakban – derül ki a most beterjesztett törvényjavaslatból. A tervezet 6-7-8. paragrafusa szabályozza, hogy a politikai hirdetések időtartama az országos listát állító szervezetek között „közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.)”. A közmédiumok a politikai reklámokat a „legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró szolgáltatásában teszi közzé”,- az időtartamot az „országos listát állító jelölő szervezetek között egyenlő arányban kell felosztani azzal, hogy a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésére álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésére álló időtartam százharminc perc” jut.
A bírák 62 éves korban történő kötelező érvényű nyugdíjazásáról szóló jogszabály 2012 elején lépett életbe, annak ellenére, hogy azt az Európai Bizottság, és az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság is kritizálta, diszkriminatívnak tartotta. A kormány álláspontja mindvégig az volt, hogy mivel a kötelezettség nem csak a bírókat érinti, ezért nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést.
Harc Brüsszellel
Az ellenzék, és emberi jogi szervezetek is azért bírálták a kormányt, mert a bíráskodás gyökeres átalakítása mögött politikai szándékokat láttak. Ennek része volt szerintük, hogy az Országos Bírói Hivatal létrehozásával minden eddiginél központosítottabb bírói szervezet jött létre, ahol a szakmai előmenetel gyakorlatilag egy személyben az OBH elnökétől, Szájer József feleségétől függ, aki maga dönthet különböző ügyek kiszignálásáról más bíróságokra is – mint az történt például a BKV-perben. A kormány ugyanakkor – mint azt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter többször is kifejtette – „költségvetési kérdésként” kezeli a nyugdíjazás ügyét.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter még Viviane Reding alapjogi biztossal is nyilvános vitába szállt a szabályozás miatt, és a kormány csak azután fújt visszavonulót – és terjesztett kompromisszumos javaslatot a parlament elé –, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság is kimondta: az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása.
„Saját” alkotmánybíróira szabott törvényjavaslatot a Fidesz: a parlament honlapjára csütörtök este felkerült „Alaptörvény-módosító saláta” eltörölné az alkotmánybírák esetében a hetven éves felső korhatárt. Ezzel öt jelenlegi, a Fidesz által kinevezett alkotmánybíró is évekkel többet tölthet majd hivatalában, és még a 2022-es választások idején is aktívak lesznek.
Ahhoz képest, hogy az „egyszerű” bírók nyugdíjazásával kapcsolatban a kormány még az EU Bizottságával is tengelyt akasztott, a Fidesz-KDNP által kinevezett alkotmánybírókkal egészen másképp bánik: egy a parlament honlapjára csütörtök este feltöltött törvénymódosító javaslat értelmében visszamenőleges hatállyal törölnék el az AB tagjaira vonatkozó hetven éves felső korhatárt, vagyis a módosítás kiterjedne a jelenleg hivatalban lévő alkotmánybírókra is.
A kormányváltás után a Fidesz-KDNP 2010. július 23-án előbb Stumpf Istvánt (az első Orbán-kormány minisztere volt), 2011 júniusában Szívós Máriát, Szalay Pétert, Salamon Lászlót (volt KDNP-s képviselő), Pokol Bélát (volt kisgazda képviselő), Dienes-Oehm Egont, Balsai Istvánt (volt Fidesz képviselő), majd 2013 márciusában Juhász Imrét választotta meg. Közülük a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, és a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is hosszú évekkel több hivatali időt jelent a módosítás, ha elfogadja a parlament. A módosítás nyomán a Fidesz „saját” alkotmánybírói még 2023-ban is hivatalukban lesznek, vagyis nem csak a következő, de még a 2018-as, és a 2022-es választások után megalakított kormány tevékenységét is alapvetően befolyásolni lesznek képesek.
Indoklás - az nincs
Az „egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról” címet viselő „salátatörvény” javaslat (a 36 paragrafusból álló javaslat „mellesleg” átírja a nevelőszülői rendszerre vonatkozó – még életbe sem lépett – új törvényt, és részletesen szabályozza a választási kampányban a politikai hirdetések rendjét a televíziókban, (erről lásd keretes írásunkat) nem fűz érdemi indoklást a 70 éves korhatár visszamenőleges eltörléséhez, az „indoklásban” egyszerűen csak leírják – a megfelelő jogászi bikkfanyelven – hogy ez történik, és kész.
Legalábbis nehéz másképp értelmezni az „Alaptörvény ötödik módosítása miatt az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szükséges terminológiai változtatások és hivatkozás-pontosítások mellett a rendelkezés az Alkotmánybíróság tagjainak Alaptörvényben foglalt megbízatási idejét korlátozó rendelkezést helyezi hatályon kívül, valamint olyan alkalmazási szabályt ad, amely az új rendelkezést a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazni rendeli. Ezzel párhuzamosan a rendelkezés az alkotmánybíróvá való megválasztás feltételévé teszi, hogy a jelölt a 70. életévét még ne töltse be” – szöveghelyet.
Az ügyben kerestük Rétvári Bencét, a KIM államtitkárát, és a Fidesz-frakció illetékesét is, utóbbitól a KIM sajtóosztályhoz irányítottak minket, a minisztérium sajtóügyeletese egyelőre nem vette fel mobilját.
A kormány mostani „engedékenysége” az Ab tagjainak nyugdíjkorhatárával kapcsolatban annak fényében különösen érdekes, hogy az elmúlt években a bírók, orvosok, tanárok nyugdíjkorhatárával nem volt ennyire nagyvonalú. Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Kampány a tévében napi háromszor
Naponta három alkalommal, 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, egységes blokkban, megszakítás nélkül kötelesek biztosítani a politikai reklámok közzétételét a közmédiumok kampányidőszakban – derül ki a most beterjesztett törvényjavaslatból. A tervezet 6-7-8. paragrafusa szabályozza, hogy a politikai hirdetések időtartama az országos listát állító szervezetek között „közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.)”. A közmédiumok a politikai reklámokat a „legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró szolgáltatásában teszi közzé”,- az időtartamot az „országos listát állító jelölő szervezetek között egyenlő arányban kell felosztani azzal, hogy a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésére álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésére álló időtartam százharminc perc” jut.
A bírák 62 éves korban történő kötelező érvényű nyugdíjazásáról szóló jogszabály 2012 elején lépett életbe, annak ellenére, hogy azt az Európai Bizottság, és az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság is kritizálta, diszkriminatívnak tartotta. A kormány álláspontja mindvégig az volt, hogy mivel a kötelezettség nem csak a bírókat érinti, ezért nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést.
Harc Brüsszellel
Az ellenzék, és emberi jogi szervezetek is azért bírálták a kormányt, mert a bíráskodás gyökeres átalakítása mögött politikai szándékokat láttak. Ennek része volt szerintük, hogy az Országos Bírói Hivatal létrehozásával minden eddiginél központosítottabb bírói szervezet jött létre, ahol a szakmai előmenetel gyakorlatilag egy személyben az OBH elnökétől, Szájer József feleségétől függ, aki maga dönthet különböző ügyek kiszignálásáról más bíróságokra is – mint az történt például a BKV-perben. A kormány ugyanakkor – mint azt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter többször is kifejtette – „költségvetési kérdésként” kezeli a nyugdíjazás ügyét.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter még Viviane Reding alapjogi biztossal is nyilvános vitába szállt a szabályozás miatt, és a kormány csak azután fújt visszavonulót – és terjesztett kompromisszumos javaslatot a parlament elé –, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság is kimondta: az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása.
2013. október 30., szerda
Alkotmányellenes a csődtörvény Romániában
Az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság a négy nappal korábban hatályba lépett új csődtörvényt, amely a testület szerint aggályos előírásokat tartalmazott a sajtószabadságra vonatkozóan - közölte az Agerpres hírügynökség.
A taláros testülethez az ombudsman fordult. Az alkotmánybíróság közleménye szerint az ombudsman kifogásainak helyt adott a testület, és megállapította, hogy az alkotmány 115. cikkelyének 4. és 6. bekezdését sérti a törvény. E két bekezdés azt szabályozza, hogy milyen esetekben fogadhat el sürgősségi kormányrendeletet a kormány, ugyanis a kabinet ilyen rendelet révén módosította a csődtörvényt.
Ez utóbbi elrendelte a működési engedély bevonását azoktól az audiovizuális médiaintézményektől, amelyek ellen fizetésképtelenségi eljárás folyik, és nem rendelkeznek bíróság által jóváhagyott új üzleti tervvel. Egy ilyen per hónapokig eltarthat, ez idő alatt az új törvény értelmében a televíziók és rádiók nem sugározhattak volna, amit a régi jogszabály viszont lehetővé tett.
Az ombudsman kifogásolta egyebek között a médiára vonatkozó cikkelyt, akárcsak azt, hogy az új jogszabály visszamenőleges hatályú, vagyis azokra a médiaintézményekre is vonatkozik, amelyek korábban még a régi előírások szerint kérték a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, nem sejtve, hogy később egy új törvény esetleg emiatt működési engedélyük bevonásáról rendelkezik.
A módosított jogszabály ellen a bírák is tiltakoztak, akik éppen az alkotmány 115. cikkelyére hivatkozva kérték az ombudsmant, hogy kérjen alkotmányossági normakontrollt. A bírák szerint a csődtörvényt még soha nem módosították sürgősségi kormányrendelettel, ami azonnal hatályba lép, a parlament pedig utólag dönt, hogy elfogadja-e azt, vagy sem.
A módosított jogszabály előírását számos civil szervezet is nehezményezte. Szerintük a kifejezetten médiára vonatkozó új cikkely révén a kormány hátrányos megkülönböztetésben részesíti a sajtót.
http://www.szatmar.ro/index.php?act=show&cid=61466&p=news
A taláros testülethez az ombudsman fordult. Az alkotmánybíróság közleménye szerint az ombudsman kifogásainak helyt adott a testület, és megállapította, hogy az alkotmány 115. cikkelyének 4. és 6. bekezdését sérti a törvény. E két bekezdés azt szabályozza, hogy milyen esetekben fogadhat el sürgősségi kormányrendeletet a kormány, ugyanis a kabinet ilyen rendelet révén módosította a csődtörvényt.
Ez utóbbi elrendelte a működési engedély bevonását azoktól az audiovizuális médiaintézményektől, amelyek ellen fizetésképtelenségi eljárás folyik, és nem rendelkeznek bíróság által jóváhagyott új üzleti tervvel. Egy ilyen per hónapokig eltarthat, ez idő alatt az új törvény értelmében a televíziók és rádiók nem sugározhattak volna, amit a régi jogszabály viszont lehetővé tett.
Az ombudsman kifogásolta egyebek között a médiára vonatkozó cikkelyt, akárcsak azt, hogy az új jogszabály visszamenőleges hatályú, vagyis azokra a médiaintézményekre is vonatkozik, amelyek korábban még a régi előírások szerint kérték a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, nem sejtve, hogy később egy új törvény esetleg emiatt működési engedélyük bevonásáról rendelkezik.
A módosított jogszabály ellen a bírák is tiltakoztak, akik éppen az alkotmány 115. cikkelyére hivatkozva kérték az ombudsmant, hogy kérjen alkotmányossági normakontrollt. A bírák szerint a csődtörvényt még soha nem módosították sürgősségi kormányrendelettel, ami azonnal hatályba lép, a parlament pedig utólag dönt, hogy elfogadja-e azt, vagy sem.
A módosított jogszabály előírását számos civil szervezet is nehezményezte. Szerintük a kifejezetten médiára vonatkozó új cikkely révén a kormány hátrányos megkülönböztetésben részesíti a sajtót.
http://www.szatmar.ro/index.php?act=show&cid=61466&p=news
2013. október 29., kedd
Tárki: a magyarok harmadának nélkülöznie kell
Szerző: MTI
Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt – derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) hétfőn közzétett felméréséből.
A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.
Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést.
A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.
A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.
A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt.
Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek – zárult a Tárki közleménye.
Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt – derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) hétfőn közzétett felméréséből.
A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.
Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést.
A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.
A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.
A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt.
Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek – zárult a Tárki közleménye.
2013. október 25., péntek
4 százalék fizeti az szja negyedét
Index
A 2012-es évre vonatkozóan mindössze 171 ezren vallottak be 6 millió forintnál magasabb összevonás alá eső jövedelmet, ám az összes adófizetési kötelezettség több mint egynegyedét ők teljesítették – derül ki az InfoTandem infografikájából.
A magánszemélyek 78 százaléka, 3,47 millió ember az önbevallást választotta tavaly
Ezen belül az adónyilatkozatot 30 ezren választották
704 ezer emberről a munkáltató számolt el, 289 ezren pedig egyszerűsített adóbevallással éltek
Összesen 31 ezerrel kevesebb, 4,464 millió adóbevallást dolgozott fel a NAV
8427 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be, 4,9 százalékkal többet, mint 2011-ben
Ennek 91 százaléka volt munkaviszonyból származó bérjövedelem
A bérjövedelem átlagos éves összege 2 millió 34 ezer forint volt – ez havi 170 ezer
Önálló tevékenységből összesen csak 319 milliárdot kerestek a magyarok
Az összes adófizető egyharmada minimálbért, vagy kevesebbet szerepeltetett a bevallásában
A 1255 milliárd forintnyi szja-fizetés 21 százalékát a minimálbér-évi 2 millió forint között keresők fizették
Az évi hatmilliót, vagy ennél többet keresők (ők 170 ezren vannak, az összes adózó 4 százaléka) ennél is többet, a teljes szja-bevétel 26 százalékát – és még ez kevesebb, mint a 2011-es 30 százalék
A 2012-es évre vonatkozóan mindössze 171 ezren vallottak be 6 millió forintnál magasabb összevonás alá eső jövedelmet, ám az összes adófizetési kötelezettség több mint egynegyedét ők teljesítették – derül ki az InfoTandem infografikájából.
A magánszemélyek 78 százaléka, 3,47 millió ember az önbevallást választotta tavaly
Ezen belül az adónyilatkozatot 30 ezren választották
704 ezer emberről a munkáltató számolt el, 289 ezren pedig egyszerűsített adóbevallással éltek
Összesen 31 ezerrel kevesebb, 4,464 millió adóbevallást dolgozott fel a NAV
8427 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be, 4,9 százalékkal többet, mint 2011-ben
Ennek 91 százaléka volt munkaviszonyból származó bérjövedelem
A bérjövedelem átlagos éves összege 2 millió 34 ezer forint volt – ez havi 170 ezer
Önálló tevékenységből összesen csak 319 milliárdot kerestek a magyarok
Az összes adófizető egyharmada minimálbért, vagy kevesebbet szerepeltetett a bevallásában
A 1255 milliárd forintnyi szja-fizetés 21 százalékát a minimálbér-évi 2 millió forint között keresők fizették
Az évi hatmilliót, vagy ennél többet keresők (ők 170 ezren vannak, az összes adózó 4 százaléka) ennél is többet, a teljes szja-bevétel 26 százalékát – és még ez kevesebb, mint a 2011-es 30 százalék
2013. október 22., kedd
Kiabált a rádióban a cseh bíboros - a kabinet gyorsított eljárásban olyan törvényt igyekszik elfogadtatni a felsőházzal, amely a Hradzsin területén levő összes ingatlant kivonná a kárpótlás alól
Az egyházak kárpótlásáról szóló törvény alapján néhány a Hradzsinban található ingatlant is visszakövetelne a prágai érsekség. Ezt a kabinet ellenzi, Dominik Duka bíboros kikelt magából.
Feldúltan nyilatkozott a prágai közrádió (CRo) hírműsorában Dominik Duka bíboros. A cseh római katolikus egyház prímása előzőleg Jirí Rusnok ideiglenes kormányfővel tárgyalt, s nem tudtak szót érteni néhány műemléképület tulajdonjogáról.
A prágai érsekség ugyanis a cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény alapján néhány, a Hradzsinban található ingatlant követel vissza, többek között a Mindenszentek templomát és a Mihulka-lőportoronyot. Ezt az indítványt azonban a kabinet ellenzi, ezért gyorsított eljárásban olyan törvényt igyekszik elfogadtatni a felsőházzal, amely a Hradzsin területén levő összes ingatlant kivonná a kárpótlás alól.
A miniszterelnök erről személyesen tájékoztatta a bíborost, aki nem sokkal ezután a közrádiónak magából kikelve nyilatkozta: "Ha valóban megváltoztatják a már hatályos jogszabályt, akkor végérvényesen megbizonyosodom arról, hogy ismét olyan országban élünk, ahol a hatalom felrúgja a törvényességet és fittyet hány a demokratikus elvekre. Én már két éve figyelmeztetek arra, hogy hazánkban újra akadnak politikusok, akik igyekeznek megfosztani bennünket a nehezen kivívott szabadságjogainktól, s újra a sarló-kalapácsos vörös zászló alá terelnének bennünket" - közölte felháborodva.
Ekkor a riporternő közbeszólt, hogy a hétvégi választások miatt már kampánycsend van, ezért kérte őt, hogy tartózkodjék az ilyesfajta véleménynyilvánítástól. Mire a megfontolt személyiségként ismert bíboros még inkább megemelte a hangját és szinte már harsogta, hogy ő nem agitál, hanem az igazságot mondja ki, a közrádió pedig újra korlátozná a szólásszabadságot. Végezetül kissé lehiggadva azzal fejezte be a válaszát, hogy „köszönöm a megcenzúrázott interjút“.
Megkeresésünkre Jakub Stadler, a cseh kabinet szóvivője a történteket nem kommentálta, viszont kifejtette: biztonsági és műemlékvédelmi okok miatt nem lenne helyénvaló, ha több tulajdonosa lenne a Hradzsinnak. Így folytatta: - Tavaly Václav Klaus akkori cseh elnök és éppen Dominik Duka bíboros úr tizennyolc évig tartó, a tulajdonjogot vitató pereskedés után olyan kompromisszumos megállapodást kötött, amely alapján a Hradzsin és az ország egyik legszebb műemléke, a Szent Vitus-székesegyház az állam és a cseh római katolikus egyház közös gondnoksága alá kerül. Ezután további jogvitának helye nincs - hangoztatta a szóvivő.
Ales Pistora szerint viszont csupán arról született egyezség, hogy a dóm tulajdonjogával kapcsolatos vitát lezárják. - Ugyanakkor a hatályos kárpótlási törvény alapján kérjük vissza a prágai vár területén a kommunista rezsim idején elkobzott tulajdonainkat, amelyekről nem vagyunk hajlandók lemondani - nyilatkozta lapunknak a prágai érsekség szóvivője.
http://nol.hu/kulfold/kiabalt_a_radioban_a_cseh_biboros?ref=sso
Feldúltan nyilatkozott a prágai közrádió (CRo) hírműsorában Dominik Duka bíboros. A cseh római katolikus egyház prímása előzőleg Jirí Rusnok ideiglenes kormányfővel tárgyalt, s nem tudtak szót érteni néhány műemléképület tulajdonjogáról.
A prágai érsekség ugyanis a cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény alapján néhány, a Hradzsinban található ingatlant követel vissza, többek között a Mindenszentek templomát és a Mihulka-lőportoronyot. Ezt az indítványt azonban a kabinet ellenzi, ezért gyorsított eljárásban olyan törvényt igyekszik elfogadtatni a felsőházzal, amely a Hradzsin területén levő összes ingatlant kivonná a kárpótlás alól.
A miniszterelnök erről személyesen tájékoztatta a bíborost, aki nem sokkal ezután a közrádiónak magából kikelve nyilatkozta: "Ha valóban megváltoztatják a már hatályos jogszabályt, akkor végérvényesen megbizonyosodom arról, hogy ismét olyan országban élünk, ahol a hatalom felrúgja a törvényességet és fittyet hány a demokratikus elvekre. Én már két éve figyelmeztetek arra, hogy hazánkban újra akadnak politikusok, akik igyekeznek megfosztani bennünket a nehezen kivívott szabadságjogainktól, s újra a sarló-kalapácsos vörös zászló alá terelnének bennünket" - közölte felháborodva.
Ekkor a riporternő közbeszólt, hogy a hétvégi választások miatt már kampánycsend van, ezért kérte őt, hogy tartózkodjék az ilyesfajta véleménynyilvánítástól. Mire a megfontolt személyiségként ismert bíboros még inkább megemelte a hangját és szinte már harsogta, hogy ő nem agitál, hanem az igazságot mondja ki, a közrádió pedig újra korlátozná a szólásszabadságot. Végezetül kissé lehiggadva azzal fejezte be a válaszát, hogy „köszönöm a megcenzúrázott interjút“.
Megkeresésünkre Jakub Stadler, a cseh kabinet szóvivője a történteket nem kommentálta, viszont kifejtette: biztonsági és műemlékvédelmi okok miatt nem lenne helyénvaló, ha több tulajdonosa lenne a Hradzsinnak. Így folytatta: - Tavaly Václav Klaus akkori cseh elnök és éppen Dominik Duka bíboros úr tizennyolc évig tartó, a tulajdonjogot vitató pereskedés után olyan kompromisszumos megállapodást kötött, amely alapján a Hradzsin és az ország egyik legszebb műemléke, a Szent Vitus-székesegyház az állam és a cseh római katolikus egyház közös gondnoksága alá kerül. Ezután további jogvitának helye nincs - hangoztatta a szóvivő.
Ales Pistora szerint viszont csupán arról született egyezség, hogy a dóm tulajdonjogával kapcsolatos vitát lezárják. - Ugyanakkor a hatályos kárpótlási törvény alapján kérjük vissza a prágai vár területén a kommunista rezsim idején elkobzott tulajdonainkat, amelyekről nem vagyunk hajlandók lemondani - nyilatkozta lapunknak a prágai érsekség szóvivője.
http://nol.hu/kulfold/kiabalt_a_radioban_a_cseh_biboros?ref=sso
2013. október 21., hétfő
Százmilliót fialt a nyelvvizsgacsalás
Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják egybehangzóan az ügy ismerői. A rendszert a kilencvenes években építették ki, a főszervező százmilliós vagyont szedhetett össze, sportkocsijának és több ingatlanának zár alá vétele jelenleg is folyik. Meglepő részletekre bukkantunk a nyelvvizsgabotrányról.
Elképesztően széles körű, hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - értesült az Origo egy, az ügyet ismerő forrásból.
Úgy tudjuk, valóban igazak azok a hírek, melyek szerint magas rangú, illetve ismert emberek is szereztek ilyen módon nyelvvizsgát. A nyomozás során parlamenti képviselő, fővárosi képviselő, országgyűlési képviselő, valamint kistelepülési, de országosan ismert polgármester neve is előkerült, mindannyian ilyen módon szereztek vizsgát. Információink szerint egy oktatással foglalkozó, magas rangú kormányzati politikus gyermekének a nevét is megtalálták a vizsgázók névsorán. Van az érintettek között fideszes, MSZP-s, régi MDF-es és SZDSZ-es is. Minderre a lefoglalt bizonyítékok utalnak, bár az ügyészség szerint egyelőre nem merült fel képviselő érintettsége.
Emellett rendőrök, katasztrófavédelmi dolgozók, a büntetés-végrehajtás több munkatársa is szerzett így nyelvvizsgát, információink szerint a posztos rendőrtől a felsővezetőig minden szinten vannak érintettek. Sokan a néhány ezer forintos nyelvvizsgapótlék miatt szereztek papírt, másoknak az előmenetelben is segített az okmány. A megvásárolt vizsgák 80 százalékát azonban valóban a diploma előtt álló egyetemisták, főiskolások tették le.
Az ügyészség cikkünk megjelenése után megerősítette, hogy egy polgármester is érintett az ügyben, ugyanakkor megismételte, hogy képviselők neve nem merült fel. Gyugyi Csilla szóvivő azt is mondta, hogy köztisztviselők is szerepelnek a gyanúsítottak között, így 58 rendőr, 24 katasztrófavédelmis, 20 büntetés-végrehajtási dolgozó és tíz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó munkatárs.
Több mint tíz éve megy
A Blikk korábban azt írta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik helyettes államtitkára és egy magas beosztású minisztériumi köztisztviselő is vett vizsgát, utóbbi az első kuncsaftok között volt, így ügye már elévült. Az újság információi szerint a hatóságoknak kérniük kell majd néhány parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert tucatnyian közülük kamu nyelvvizsgával ülnek a parlamentben. Azt írták, a fontos embereknek szervezett külön "VIP-vizsgákon" találkoztak egymással jobb- és baloldali képviselők, rendőri, hivatali vezetők is.
Úgy tudjuk, a sajtóban korábban kiszivárgott 2007-es induló dátum nem valós, a hálózat ugyanis a kilencvenes években indult, és éppen nemrégen volt olyan kihallgatás is, amely például egy, a kétezres évek legelején szerzett bizonyítvány ügyében zajlott.
A hálózatot P. András üzemeltette, alatta legalább öt-hat szintű közvetítői hálózat alakult ki. Ez MLM-rendszerben működött, vagyis ha valaki beszervezett maga alá egy közvetítőt, akkor az általa hozott fizetős vizsgázó pénzéből ő is kapott. Az egész rendszer csúcsán álló P. András így több százmilliós nagyságrendű vagyont szedhetett össze, és állítólag éppen ki akart szállni a szervezésből, a napi munkát másnak átadva, a háttérbe húzódva akarta beszedni a pénzeket, amikor az egész ügy kirobbant. Információink szerint P. András vagyonának zár alá vétele jelenleg is tart, ebben nagy értékű sportautó, illetve több ingatlan is érintett.
hirdetés
A Rigó utcából szervezett vizsgacsalásban több dolgozó is benne volt más forrásból eddig nem megerősített információink szerint. Ha csak egy vizsgát nézünk, akkor a két szóbeliztetőt, az írásbeli labortesztet javító embert és a vizsgát ellenjegyzőt is be kellett avatni, emellett azt az ügyintézőt, aki eldönti, hogy a jelentkező melyik helyszínen és bizottságnál vizsgázzon. Az írásbeli feladatokat kiszivárogtató dolgozó is beépített ember volt. Jutott pénz azoknak is, akik megoldották előre a feladatokat, hogy a fizetők már a megoldásokkal mehessenek vizsgázni. A pénz így rengeteg felé ment, egy tanár körülbelül tízezer forintot kapott egy átengedett diák után. Úgy tudjuk, tanárból körülbelül tízet gyanúsítottak meg.
Több száz gyanúsított
A Rigó utcai központ sajtókapcsolatokért felelős munkatársa megkeresésünkre ugyanakkor azt közölte, hogy az ügyben, ahogy eddig is tudni lehetett, kizárólag külsős vizsgahelyeken dolgozó vizsgáztatók lehetnek érintettek, a hónapokkal ezelőtt kirobbant botrányban nem merült fel olyan új körülmény, ami ezzel ellenkező irányba mutatna. A központ épületénél hétfő reggel érdeklődve, nem hivatalos nyilatkozatként is azt hallottuk az ott dolgozóktól, hogy ők nem keveredtek bele a botrányba. Azt is mondták, hogy a szóbeli vizsga labortesztjét titkosítva javítják, a jelentkező pedig maga dönti el, hogy melyik helyszínen vizsgázzon.
A vizsgák több helyszínen, Budapesten egyebek mellett a Rigó utcában, a BME-n, a Károli Gáspár Egyetemen, magánnyelviskolákban, valamint kihelyezett helyszínként Vácott és Vecsésen zajlottak. A vizsgáztató tanárok a Rigó utcai központ alkalmazottai, vagy szerződéses partnerei lehettek, így kerülhetett a hatóságok látókörébe például a Károli Gáspár Egyetemen is nyelvet tanító vizsgáztató, akinek a hálózatban játszott szerepe semmi összefüggésben nincsen az egyetemi posztjával.
Úgy tudjuk, a jelenlegi 600 fős gyanúsítotti létszám könnyen ezer fölé csúszhat majd. Elképzelhető, hogy az ügy kényes volta miatt szétválasztják a gyanúsítotti köröket, és így az iratok, tárgyalások egy része nem lesz nyilvános, és több mint valószínű, hogy maga a tárgyalás csak a választások után indul majd el.
http://www.origo.hu/itthon/20131018-tobb-szazmilliot-szedhetett-ossze-a-nyelvvizsgacsalas-iranyitoja.html?sec-3
Elképesztően széles körű, hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - értesült az Origo egy, az ügyet ismerő forrásból.
Úgy tudjuk, valóban igazak azok a hírek, melyek szerint magas rangú, illetve ismert emberek is szereztek ilyen módon nyelvvizsgát. A nyomozás során parlamenti képviselő, fővárosi képviselő, országgyűlési képviselő, valamint kistelepülési, de országosan ismert polgármester neve is előkerült, mindannyian ilyen módon szereztek vizsgát. Információink szerint egy oktatással foglalkozó, magas rangú kormányzati politikus gyermekének a nevét is megtalálták a vizsgázók névsorán. Van az érintettek között fideszes, MSZP-s, régi MDF-es és SZDSZ-es is. Minderre a lefoglalt bizonyítékok utalnak, bár az ügyészség szerint egyelőre nem merült fel képviselő érintettsége.
Emellett rendőrök, katasztrófavédelmi dolgozók, a büntetés-végrehajtás több munkatársa is szerzett így nyelvvizsgát, információink szerint a posztos rendőrtől a felsővezetőig minden szinten vannak érintettek. Sokan a néhány ezer forintos nyelvvizsgapótlék miatt szereztek papírt, másoknak az előmenetelben is segített az okmány. A megvásárolt vizsgák 80 százalékát azonban valóban a diploma előtt álló egyetemisták, főiskolások tették le.
Az ügyészség cikkünk megjelenése után megerősítette, hogy egy polgármester is érintett az ügyben, ugyanakkor megismételte, hogy képviselők neve nem merült fel. Gyugyi Csilla szóvivő azt is mondta, hogy köztisztviselők is szerepelnek a gyanúsítottak között, így 58 rendőr, 24 katasztrófavédelmis, 20 büntetés-végrehajtási dolgozó és tíz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó munkatárs.
Több mint tíz éve megy
A Blikk korábban azt írta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik helyettes államtitkára és egy magas beosztású minisztériumi köztisztviselő is vett vizsgát, utóbbi az első kuncsaftok között volt, így ügye már elévült. Az újság információi szerint a hatóságoknak kérniük kell majd néhány parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert tucatnyian közülük kamu nyelvvizsgával ülnek a parlamentben. Azt írták, a fontos embereknek szervezett külön "VIP-vizsgákon" találkoztak egymással jobb- és baloldali képviselők, rendőri, hivatali vezetők is.
Úgy tudjuk, a sajtóban korábban kiszivárgott 2007-es induló dátum nem valós, a hálózat ugyanis a kilencvenes években indult, és éppen nemrégen volt olyan kihallgatás is, amely például egy, a kétezres évek legelején szerzett bizonyítvány ügyében zajlott.
A hálózatot P. András üzemeltette, alatta legalább öt-hat szintű közvetítői hálózat alakult ki. Ez MLM-rendszerben működött, vagyis ha valaki beszervezett maga alá egy közvetítőt, akkor az általa hozott fizetős vizsgázó pénzéből ő is kapott. Az egész rendszer csúcsán álló P. András így több százmilliós nagyságrendű vagyont szedhetett össze, és állítólag éppen ki akart szállni a szervezésből, a napi munkát másnak átadva, a háttérbe húzódva akarta beszedni a pénzeket, amikor az egész ügy kirobbant. Információink szerint P. András vagyonának zár alá vétele jelenleg is tart, ebben nagy értékű sportautó, illetve több ingatlan is érintett.
hirdetés
A Rigó utcából szervezett vizsgacsalásban több dolgozó is benne volt más forrásból eddig nem megerősített információink szerint. Ha csak egy vizsgát nézünk, akkor a két szóbeliztetőt, az írásbeli labortesztet javító embert és a vizsgát ellenjegyzőt is be kellett avatni, emellett azt az ügyintézőt, aki eldönti, hogy a jelentkező melyik helyszínen és bizottságnál vizsgázzon. Az írásbeli feladatokat kiszivárogtató dolgozó is beépített ember volt. Jutott pénz azoknak is, akik megoldották előre a feladatokat, hogy a fizetők már a megoldásokkal mehessenek vizsgázni. A pénz így rengeteg felé ment, egy tanár körülbelül tízezer forintot kapott egy átengedett diák után. Úgy tudjuk, tanárból körülbelül tízet gyanúsítottak meg.
Több száz gyanúsított
A Rigó utcai központ sajtókapcsolatokért felelős munkatársa megkeresésünkre ugyanakkor azt közölte, hogy az ügyben, ahogy eddig is tudni lehetett, kizárólag külsős vizsgahelyeken dolgozó vizsgáztatók lehetnek érintettek, a hónapokkal ezelőtt kirobbant botrányban nem merült fel olyan új körülmény, ami ezzel ellenkező irányba mutatna. A központ épületénél hétfő reggel érdeklődve, nem hivatalos nyilatkozatként is azt hallottuk az ott dolgozóktól, hogy ők nem keveredtek bele a botrányba. Azt is mondták, hogy a szóbeli vizsga labortesztjét titkosítva javítják, a jelentkező pedig maga dönti el, hogy melyik helyszínen vizsgázzon.
A vizsgák több helyszínen, Budapesten egyebek mellett a Rigó utcában, a BME-n, a Károli Gáspár Egyetemen, magánnyelviskolákban, valamint kihelyezett helyszínként Vácott és Vecsésen zajlottak. A vizsgáztató tanárok a Rigó utcai központ alkalmazottai, vagy szerződéses partnerei lehettek, így kerülhetett a hatóságok látókörébe például a Károli Gáspár Egyetemen is nyelvet tanító vizsgáztató, akinek a hálózatban játszott szerepe semmi összefüggésben nincsen az egyetemi posztjával.
Úgy tudjuk, a jelenlegi 600 fős gyanúsítotti létszám könnyen ezer fölé csúszhat majd. Elképzelhető, hogy az ügy kényes volta miatt szétválasztják a gyanúsítotti köröket, és így az iratok, tárgyalások egy része nem lesz nyilvános, és több mint valószínű, hogy maga a tárgyalás csak a választások után indul majd el.
http://www.origo.hu/itthon/20131018-tobb-szazmilliot-szedhetett-ossze-a-nyelvvizsgacsalas-iranyitoja.html?sec-3
2013. október 20., vasárnap
Át kell adni az állampárti dokumentumokat a levéltárnak
Az Alkotmánybíróság elutasította a Politikatörténeti Intézet és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének a levéltári törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panaszát.
A Politikatörténeti Intézet a levéltári törvénynek azt a módosítását támadta meg az Ab előtt, amely kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó számos szervezet iratanyagát.
A kifogásolt rendelkezés szerint az állam tulajdonát képezik az 1944-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), és ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai, amelyek őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.
Az Alkotmánybírósághoz fordulók szerint a levéltári törvény vitatott módosításában elrendelt kisajátítás alaptörvény-ellenes, akár 2012. június 1-jei hatállyal, akár az iratokat keletkezésének napjára visszaható hatállyal történt.
Az Ab az október 14-ei keltezésű, a Magyar Közlönyben csütörtökön közzétett határozatában azonban rámutatott arra, hogy az alaptörvény idén tavasszal, már az alkotmányjogi panasz elbírálása során megszületett negyedik módosítása - ahogy az annak indoklásából is kitűnik - éppen az intézet alkotmányjogi panaszában támadott törvényi rendelkezés alaptörvénynek való megfelelését kívánta biztosítani.
Az alaptörvény negyedik módosítása ugyanis kimondja: "A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni." Így pedig a levéltári törvény kifogásolt rendelkezése nem alaptörvény-ellenes az Ab szerint. A döntéshez az Ab öttagú eljáró tanácsából egyedül Kiss László alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
Földes György történész, az intézet főigazgatója az MTI-nek elmondta: a döntés a náluk őrzött több ezer folyóméternyi irat mintegy kétharmadát érinti.
"Kevés példát ismerek arra, hogy egy magánintézmény és az állam közti jogvitát az állam úgy dönt el, hogy menet közben megváltoztatja a jogi feltételeket és még az ország alaptörvényében is szükségesnek tartja rögzíteni egyes történelmi dokumentumokkal kapcsolatos politikai szándékait" - jegyezte meg a korábbi szocialista politikus.
MTI
A Politikatörténeti Intézet a levéltári törvénynek azt a módosítását támadta meg az Ab előtt, amely kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó számos szervezet iratanyagát.
A kifogásolt rendelkezés szerint az állam tulajdonát képezik az 1944-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), és ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai, amelyek őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.
Az Alkotmánybírósághoz fordulók szerint a levéltári törvény vitatott módosításában elrendelt kisajátítás alaptörvény-ellenes, akár 2012. június 1-jei hatállyal, akár az iratokat keletkezésének napjára visszaható hatállyal történt.
Az Ab az október 14-ei keltezésű, a Magyar Közlönyben csütörtökön közzétett határozatában azonban rámutatott arra, hogy az alaptörvény idén tavasszal, már az alkotmányjogi panasz elbírálása során megszületett negyedik módosítása - ahogy az annak indoklásából is kitűnik - éppen az intézet alkotmányjogi panaszában támadott törvényi rendelkezés alaptörvénynek való megfelelését kívánta biztosítani.
Az alaptörvény negyedik módosítása ugyanis kimondja: "A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni." Így pedig a levéltári törvény kifogásolt rendelkezése nem alaptörvény-ellenes az Ab szerint. A döntéshez az Ab öttagú eljáró tanácsából egyedül Kiss László alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
Földes György történész, az intézet főigazgatója az MTI-nek elmondta: a döntés a náluk őrzött több ezer folyóméternyi irat mintegy kétharmadát érinti.
"Kevés példát ismerek arra, hogy egy magánintézmény és az állam közti jogvitát az állam úgy dönt el, hogy menet közben megváltoztatja a jogi feltételeket és még az ország alaptörvényében is szükségesnek tartja rögzíteni egyes történelmi dokumentumokkal kapcsolatos politikai szándékait" - jegyezte meg a korábbi szocialista politikus.
MTI
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)