Az állam szavatolja az emberi jogokat

MHO/MTI - 2013. december 10., kedd
Szabadságjogok Magyarországon ma címmel szerveztek konferenciát Budapesten

Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című konferencián kedden Budapesten. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt: a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén tartott előadásában a miniszter kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt.

Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam egyúttal kockázatközösség is, amelynek az a feladata, hogy megvédje minden állampolgárát, akit sérelem, jogtalanság ért.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. őszi tüntetések alkalmával tanulta meg a társadalom, hogy akkor kerülnek az érdeklődés középpontjába az emberi jogok, amikor sérülnek. Hét éve pedig az állam sértette meg csoportok és személyek emberi méltóságát. Az államnak is van tehát felelőssége, a felelősségre vonás azonban a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás dolga - jelentette ki.
Az államnak a felelősségvállalásból következően kell kárpótolnia többek között a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit, és ez történt a 2006. augusztus 20-ai viharról szóló tájékoztatás elmulasztása miatt kárt szenvedők kárpótlása esetében is.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az 1945-ben megalkotott ENSZ-alapokmány áttörést hozott az emberi jogok nemzetközivé válásában. Megemlítette, hogy az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az érvényre juttatása közötti feszültség keletkezik akkor, amikor az államok saját szuverenitásukra hivatkozva nem engednek beavatkozást ügyeikbe, még ha az emberi jogok megsértésének alapos gyanúja áll is fenn.
Hozzáfűzte: az ENSZ emberi jogi törekvésének eredményei a külvilág számára töredékesen jelennek meg, miközben "a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem".
Szólt arról is, hogy a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Megjegyezte, az EU bírósága egyre inkább alapjogi bíróságként is működik, az EU pedig megerősítette elkötelezettségét a jogállamiság és az alapvető emberi jogok mellett.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott: a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatással való viszonya jelenleg Magyarországon "némiképp aggodalomra ad okot". Példaként említette azt, amikor a veszprémi kézilabdázó Marian Cozma meggyilkolásának ügyében a miniszterelnök túl enyhének találta a másodfokú ítéletet, illetve azt is felidézte, hogy a kormányzó párt részéről a döntés meghozatalakor azt nyilatkozták, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt" a devizahitelesekkel szemben.
Hangsúlyozta: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani a jogalkotás és a politikusok nyilatkozatának szintjén is.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
Azt mondta, 72 hatósági ügyben 46 millió forintnyi bírságot szabtak ki 2012-ben és 2013-ban, függetlenségüket pedig alátámasztja, hogy az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépnek, ha jogsértést tapasztalnak.
http://magyarhirlap.hu/az-allam-szavatolja-az-emberi-jogokat