Alkotmánybírósági fék a terrorelhárítóknak

MTI-információ
Az Alkotmánybíróság (Ab) indoklási kötelezettséget írt elő az igazságügyért felelős miniszternek egyes titkos információgyűjtést engedélyező határozataihoz - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.

Az alkotmányjogi panasz előadói a terrorizmust elhárító szerv - Terrorelhárító Központ (TEK) - nem bűnüldözési célú, bírói kontroll nélküli, pusztán miniszteri engedély alapján történő egyes titkos megfigyelési tevékenységeit kifogásolták, melyek álláspontjuk szerint sértik az alaptörvényben rögzített magán- és családi élet, az otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogukat.

Az indítványozók a megfigyelés elrendelése kapcsán többek között azt kifogásolták, hogy az igazságügyért felelős miniszter engedélye nem képez megfelelő garanciát, mert az engedélykérés indokolása jogilag nem kötött. Továbbá kifogásolták az megfigyelést követő adatkezelést is.

Az indítványozók - az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet dolgozói - előadták, hogy mindenki potenciális áldozat lehet, de a mindenkori kormányzat tevékenységét civil eszközökkel ellenőrző szervezet munkatársainak a szokásosnál is valószínűbb az érintettségük.

Az Ab a napokban az alkotmányjogi panaszt elutasította. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény lehetővé teszi az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési eljárásának a végrehajtó hatalomtól független szervek általi ellenőrzését.

Az Ab határozatában kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági célú általános titkos információgyűjtés engedélyezése körében - tekintettel a bűncselekmény, mint viszonyítási alap hiányára - nincs a bűnfelderítési célú titkos információgyűjtés megalapozásához hasonló tételes joganyag. (Ez olyan formában nem is hozható létre, mint a nemzetbiztonsági célú, de konkrét bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó bírói engedélyezés körében, hogy egzakt szempontrendszert biztosítson az igazságügyi miniszteri engedélyezéshez.)

A nemzetbiztonsági törvény nem írja elő kifejezetten az igazságügyi miniszter határozatának indokolási kötelezettségét, indoklás hiányában pedig a külső ellenőrzés során nincs lehetőség az egyedi ügyben hozott döntés szempontjainak, indokainak utólagos megismerésére, elemzésére és felülvizsgálatára. Az Ab szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és az ombudsman csak akkor lehet hatékony külső kontroll az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési tevékenysége felett, ha a miniszter titkos megfigyelést engedélyező határozata kellő részletességű indokolást tartalmaz. Az indokolásnak olyan mélységűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a külső kontroll során a nemzetbiztonsági érdekek és az alapjogok mérlegelésének érdemi felülvizsgálatát.

Mindezek miatt - a hatékony külső kontroll érdekében - az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyes titkos információgyűjtést elrendelő határozatait indokolni köteles.

A határozathoz a 15 tagú testületből öt alkotmánybíró - Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Salamon László és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.