magyarip
Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.
A változtatással az a baj, hogy ezzel sokkal többet ér majd egy kisebb kerületben élő ember szavazata, mint egy nagyobb kerületben lakóé. A két szélsőség: a XXIII. kerületben 22 ezer ember él, míg a XI. kerületben 147 ezer. Mindkét kerületet egy-egy ember képviseli majd a közgyűlésben.
Az Alkotmánybíróság azonban elfogadta a rendszert, mondván történetileg így alakult a kerületek fejlődése, ezt el kell fogadni. Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök kisebbségben maradt azzal a véleményével, hogy már a kétszeres eltérés is ellenkezik az egyenlő választójog elvével, itt viszont hatszorosnál is nagyobb különbség is van.
Előfordul, hogy az alkotmánybírók nem értenek egyet, másképpen értelmezik a törvényt. Paczolay azonban a határozathoz fűzött különvéleményében ennél sokkal tovább ment. Mert nem csupán szakmai érveket hozott fel a törvény ellen, hanem konkrétan odaírta, hogy kollégái nem szakmai szempontokat is figyelembe vettek. Ezt írta:
A jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie.
Ez nagyon kemény kritika. Hiszen milyen szempontok merülhettek fel az alkotmányos szempontokon túl? Paczolay ebben nem ad iránymutatást, de bármilyen egyéb szempont érvényesítése az Alkotmánybíróság tagjaira nézve rettenetesen kínos.
Politikai nyomás, anyagi érdek, politikai elfogultság? Nem világos, hogy Paczolay ilyesmire gondolt-e, de egy ilyen helyzetben ezekre a legkönnyebb gondolni.
Az alkotmánybírák többsége egyébként arra hivatkozva fogadta el az aránytalan választási rendszert, hogy az új közgyűlésben a kettős többség elve szerint lehet majd csak határozatokat elfogadni, vagyis nem csupán az lesz a kérdés, hogy a képviselők több mint fele egy irányba szavaz-e, hanem a többségnek a budapesti lakosság többségét is képviselniük kell. Vagyis a nagyobb kerületek polgármestereinek szavazatai ott már többet érnek majd. Ennek az érvnek a megalapozottságát több alkotmánybíró is vitatta.
A törvénnyel szemben Paczolayhoz hasonlóan nagyon keményen fogalmazott több alkotmánybíró is.
Bragyova András egyetért Paczolay Péter érveivel. Ő egyenesen így fogalmaz:
„A Fővárosi Közgyűlés, ahogyan e törvényhelyek alapján létrejön, sem nem választott, sem nem fővárosi.” Gondolatmenetét ilyen súlyos mondattal zárja: „Röviden, szerintem a mai rendszer nem választás, sem közvetett, sem közvetlen.”
Kiss László szintén keményen fogalmaz különvéleményében: a választójog közvetlenségének és egyenlőségének súlyos sérelméről ír.
Kovács Péter sem értett egyet a többséggel, és kis kiegészítéssel jelezte, hogy egyetért Paczolay érveivel.
Lévay Miklós sem tartja alkotmányosnak az új rendszert:
„Álláspontom szerint a kettős többségi rendszer teljességgel alkalmatlan az alapjogi sérelem elhárítására, vagyis az eltérő súlyú szavazatokból adódó aránytalanság kiküszöbölésére” – írja többek között.
Balogh Elemér csak annyi különvéleményt írt, hogy csatlakozik Paczolayhoz.
Érdekes még Stumpf István különvéleménye, aki általában nagyon rossznak tartja, hogy nem sokkal a választás előtt módosították a törvényt, de mégis áldását adta az új rendszerre. Szerinte az Alkotmányban rögzíteni kellene, hogy egy évvel a következő választás előtt már ne lehessen hozzányúlni a választási szabályokhoz. Ugyanakkor ezt a kérdést szerinte érdemben most nem lehetett vizsgálni, mert a törvényt megtámadó beadvány ezt nem kifogásolta. Stumpf azért is fogadta el a törvényt, mert szerinte túl nagy bizonytalanságot okozott volna, ha az októberi választás rendje nem tisztázódik mihamarább.
Stumpf döntése azért is volt fontos, mert 8:7 arányban ment át a választási törvény az Alkotmánybíróságon. Vagyis egyetlen szavazaton múlott, hogy októberben e szabályok legyenek érvényesek.
Salamon László viszont azért írt különvéleményt, mert szerinte azt se kellett volna megsemmisíteni a törvényből, amit a többség alkotmány-ellenesnek talált: hogy a kompenzációs lista elosztásakor a kerületek lélekszámával súlyozzák az egyes szavazatokat, vagyis hogy a törvény egyenesen mondja ki, más és más értéke van egy-egy szavazatnak.
http://444.hu/2014/07/22/nagyon-sulyos-szavakkal-ment-sajat-kollegainak-az-alkotmanybirosag-elnoke/
2014. július 22., kedd
2014. július 4., péntek
Kövér elrendezi az alkotmánybírák megválasztását
haszanz
Kilenc tagú lesz a lejárt mandátumú alkotmánybírák helyére jelölő parlamenti bizottság – derül ki Kövér László előterjesztéséből. Itt is meglesz a kormánypártok kétharmada, a jelöltséghez pedig öt igen kell, vagyis az ellenzék összefogva sem tudna saját jelöltet állítani. Mivel az alkotmánybírákat a végén parlament kétharmados többséggel választja, így végülis mindegy, de már azt is garantálni lehet, hogy nem is menjen el szavazásig ellenzéki jelölt, ha a Fidesz azt nem akarja.
Az eseti bizottságot Gulyás Gergely vezeti, kormánypárti oldalról a tagja lesz még Rubovszky György, Balla György (aki egyébként nem jogász, geofizikus, és mérnök-közgazdász diplomája van), Mátrai Márta, Selmeczi Gabriella és Tuzson Bence. Az ellenzéket a három frakcióból egy-egy tag képviseli, az MSZP Tóth Bertalant küldte, a Jobbik Gyüre Csabát, az LMP pedig Schiffer Andrást. A DK és az Együtt-PM meg senki, mivel nincs frakciójuk.
Szeptemberben két alkotmánybíró, Bragyova András és Kovács Péter megbízása szűnik meg, a helyükre már ez a bizottság jelöl.
2014. július 1., kedd
Őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt
Kedd reggel őrizetbe vették Nicolas Sarkozy volt francia elnököt – írja a Le Monde. A hatóságok azt gyanítják, az elnöksége idején, és azóta is egy informátori hálózatot működtetett a rendőrségen és a bíróságokon, hogy tudja, mikor készül vizsgálat a hozzá közel állók ellen.
Nicolas Sarkozy volt francia elnököt őrizetbe vették kedd reggel – írja a Le Monde. A politikust egy befolyással való visszaélés és nyomozási titok megsértésével kapcsolatos vizsgálat miatt vették őrizetbe. A nyomozás már február óta tart.
A lap azt írja, Sarkozy reggel 8 óra előtt nem sokkal érkezett a Párizs melletti Nanterre-ben található igazságügyi rendőrség korrupció elleni küzdelemmel és adóügyi bűncselekményekkel foglalkozó hivatalának irodájába, ahol kihallgatják. A francia törvények értelmében 24, vagy legfeljebb 48 órára lehet őrizetbe venni valakit vádemelés nélkül.
Hétfőn Nicolas Sarkozy ügyvédjét, Thierry Herzogot, valamint két bírót is őrizetbe vettek ugyanezzel az üggyel kapcsolatban. A volt elnök, ha bűnösnek találják a hivatali visszaélés vádjában, legfeljebb öt év börtönre és 500 ezer eurós büntetésre számíthat.
A Le Monde még márciusban azt írta, a nyomozók egy olyan informátori "hálózatot" fedeztek fel, amely az igazságszolgáltatási szerveken és a rendőrségen belül működött azért, hogy Nicolas Sarkozy elnököt és a hozzá közel állókat értesítse az őket fenyegető eljárásokról.
A nyomozás részeként a hatóságok megfigyelték Nicolas Sarkozy és több rokona telefonbeszélgetéseit is 2013 szeptembere óta. A lehallgatásokból kiderült, hogy Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog összejátszott a szintén letartóztatott Gilbert Azibert bíróval, aki meggyőzte a kollégáit arról, hogy Sarkozy javára döntsenek bizonyos nagy horderejű és vitás perekben. Azibert a segítségért cserébe állítólag ahhoz szerette volna megnyerni Sarkozy támogatását, hogy a Monacói Hercegségben kapjon egy pozíciót. A telefonbeszélgetésekből derült ki az is, hogy Sarkozynak és ügyvédjének számos segítője volt mind a bíróságokon, mind a rendőrségi vezetésben.
Vitatott bírósági döntés
Sarkozy elnöksége idején, 2007-ben került sor a bírósági döntésre Bernard Tapie milliárdos marseille-i üzletember és a Crédit Lyonnais közötti perben, amely az Adidas 1992-es eladása óta húzódott. A döntőbíróság döntése értelmében a pert Tapie nyerte, aki még 403 millió eurós állami kompenzációban is részesült.
Az üggyel kapcsolatban több kérdés is felmerül: érthetetlen, hogy miért döntőbíróság döntött az ügyben a rendes bírósági eljárás helyett, kérdéses, hogy valóban függetlenek voltak-e a bírák, és egyelőre tisztázatlan, hogy az elnöknek és a kormánynak milyen szerepe volt a döntés meghozatalában.
Az állami kártalanítás ügyében egyébként már öt embert vád alá helyeztek, a szálak pedig Christine Lagarde-ig, az IMF jelenlegi elnökéig nyúlnak, ő volt ugyanis a pénzügyminiszter a kérdéses per és a kártérítés idején.
A hatóságok azt gyanítják, hogy azért vitték a – gyorsabb – döntőbíróság elé az ügyet, hogy minél hamarabb kifizethessék Tapie-nak a 400 millió eurós kártérítést, hogy Sarkozy így hálálja meg az üzletember támogatását az elnökválasztási kampányában.
Sarkozyt egyébként több ügy miatt is lehallgatták, ezeknek csupán egyike volt az ismeretlen tettes ellen indított korrupcióval, befolyással visszaéléssel, hamisítással, közjavakkal visszaéléssel, pénzmosással és bűnpártolással kapcsolatos nyomozás.
A hatóságok emellett azt gyanítják, hogy Sarkozy 2007-es – sikeres – elnöki kampányát Moammer Kadhafi líbiai diktátorhoz köthető forrásokból pénzelte, a lehallgatásokból pedig az is kiderült, hogy a volt elnök az ezzel kapcsolatos nyomozás állásáról is folyamatos tájékoztatást kapott. Tavaly júniusban állítólag Sarkozy személyesen telefonált ez ügyben az informátorainak.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, előtte 2005 és 2007 között belügyminiszterként, egy rövid ideig 2004-ben pedig pénzügyminiszterként, a kilencvenes években költségvetési miniszterként is dolgozott.
Sarkozy pártja, a konzervatív UMP egyébként novemberben tartja tisztújítását, a volt elnök pedig indulni akart a pártelnöki posztért. Ha vádat emelnek ellene, az elvághatja a karrierjét és a politikába visszatérését.
A francia kormány szóvivője közölte, az igazságszolgáltatásnak végig kell folytatnia a vizsgálatot, Nicolas Sarkozy pedig ugyanúgy felelősségre vonható, mint bárki más. A jobboldali politikusok, Sarkozy párttársai Twitter-üzeneteikben és közleményeikben kiakadtak a volt elnököt érő bánásmódon, és közölték, ez az igazságszolgáltatás politikai felhasználása. Egy európai parlamenti képviselő tüntetést akar szervezni Sarkozy mellett, de olyan képviselő is akadt, aki úgy vélte, a bíróknak végig kell vinnie az eljárást.
http://hvg.hu/vilag/20140701_Orizetbe_vettek_Nicolas_Sarkozyt#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2014_7_1
Nicolas Sarkozy volt francia elnököt őrizetbe vették kedd reggel – írja a Le Monde. A politikust egy befolyással való visszaélés és nyomozási titok megsértésével kapcsolatos vizsgálat miatt vették őrizetbe. A nyomozás már február óta tart.
A lap azt írja, Sarkozy reggel 8 óra előtt nem sokkal érkezett a Párizs melletti Nanterre-ben található igazságügyi rendőrség korrupció elleni küzdelemmel és adóügyi bűncselekményekkel foglalkozó hivatalának irodájába, ahol kihallgatják. A francia törvények értelmében 24, vagy legfeljebb 48 órára lehet őrizetbe venni valakit vádemelés nélkül.
Hétfőn Nicolas Sarkozy ügyvédjét, Thierry Herzogot, valamint két bírót is őrizetbe vettek ugyanezzel az üggyel kapcsolatban. A volt elnök, ha bűnösnek találják a hivatali visszaélés vádjában, legfeljebb öt év börtönre és 500 ezer eurós büntetésre számíthat.
A Le Monde még márciusban azt írta, a nyomozók egy olyan informátori "hálózatot" fedeztek fel, amely az igazságszolgáltatási szerveken és a rendőrségen belül működött azért, hogy Nicolas Sarkozy elnököt és a hozzá közel állókat értesítse az őket fenyegető eljárásokról.
A nyomozás részeként a hatóságok megfigyelték Nicolas Sarkozy és több rokona telefonbeszélgetéseit is 2013 szeptembere óta. A lehallgatásokból kiderült, hogy Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog összejátszott a szintén letartóztatott Gilbert Azibert bíróval, aki meggyőzte a kollégáit arról, hogy Sarkozy javára döntsenek bizonyos nagy horderejű és vitás perekben. Azibert a segítségért cserébe állítólag ahhoz szerette volna megnyerni Sarkozy támogatását, hogy a Monacói Hercegségben kapjon egy pozíciót. A telefonbeszélgetésekből derült ki az is, hogy Sarkozynak és ügyvédjének számos segítője volt mind a bíróságokon, mind a rendőrségi vezetésben.
Vitatott bírósági döntés
Sarkozy elnöksége idején, 2007-ben került sor a bírósági döntésre Bernard Tapie milliárdos marseille-i üzletember és a Crédit Lyonnais közötti perben, amely az Adidas 1992-es eladása óta húzódott. A döntőbíróság döntése értelmében a pert Tapie nyerte, aki még 403 millió eurós állami kompenzációban is részesült.
Az üggyel kapcsolatban több kérdés is felmerül: érthetetlen, hogy miért döntőbíróság döntött az ügyben a rendes bírósági eljárás helyett, kérdéses, hogy valóban függetlenek voltak-e a bírák, és egyelőre tisztázatlan, hogy az elnöknek és a kormánynak milyen szerepe volt a döntés meghozatalában.
Az állami kártalanítás ügyében egyébként már öt embert vád alá helyeztek, a szálak pedig Christine Lagarde-ig, az IMF jelenlegi elnökéig nyúlnak, ő volt ugyanis a pénzügyminiszter a kérdéses per és a kártérítés idején.
A hatóságok azt gyanítják, hogy azért vitték a – gyorsabb – döntőbíróság elé az ügyet, hogy minél hamarabb kifizethessék Tapie-nak a 400 millió eurós kártérítést, hogy Sarkozy így hálálja meg az üzletember támogatását az elnökválasztási kampányában.
Sarkozyt egyébként több ügy miatt is lehallgatták, ezeknek csupán egyike volt az ismeretlen tettes ellen indított korrupcióval, befolyással visszaéléssel, hamisítással, közjavakkal visszaéléssel, pénzmosással és bűnpártolással kapcsolatos nyomozás.
A hatóságok emellett azt gyanítják, hogy Sarkozy 2007-es – sikeres – elnöki kampányát Moammer Kadhafi líbiai diktátorhoz köthető forrásokból pénzelte, a lehallgatásokból pedig az is kiderült, hogy a volt elnök az ezzel kapcsolatos nyomozás állásáról is folyamatos tájékoztatást kapott. Tavaly júniusban állítólag Sarkozy személyesen telefonált ez ügyben az informátorainak.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, előtte 2005 és 2007 között belügyminiszterként, egy rövid ideig 2004-ben pedig pénzügyminiszterként, a kilencvenes években költségvetési miniszterként is dolgozott.
Sarkozy pártja, a konzervatív UMP egyébként novemberben tartja tisztújítását, a volt elnök pedig indulni akart a pártelnöki posztért. Ha vádat emelnek ellene, az elvághatja a karrierjét és a politikába visszatérését.
A francia kormány szóvivője közölte, az igazságszolgáltatásnak végig kell folytatnia a vizsgálatot, Nicolas Sarkozy pedig ugyanúgy felelősségre vonható, mint bárki más. A jobboldali politikusok, Sarkozy párttársai Twitter-üzeneteikben és közleményeikben kiakadtak a volt elnököt érő bánásmódon, és közölték, ez az igazságszolgáltatás politikai felhasználása. Egy európai parlamenti képviselő tüntetést akar szervezni Sarkozy mellett, de olyan képviselő is akadt, aki úgy vélte, a bíróknak végig kell vinnie az eljárást.
http://hvg.hu/vilag/20140701_Orizetbe_vettek_Nicolas_Sarkozyt#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2014_7_1
Csak bírói felhatalmazással kutathatók át a mobiltelefonok
A rendőrség a bűncselekmények gyanúsítottjainak mobiltelefonját kizárólag bírói felhatalmazással kutathatja át az Egyesült Államokban. Erről a napokban egyhangú határozatot hozott az amerikai legfelsőbb bíróság, a hordozható digitális készülékek által tartalmazott adatokra is kiterjesztve a magánélet sérthetetlenségének alkotmányos védelmét. A testület szerint az okos-telefonok és más elektronikus kézi szerkezetek minőségileg más kategóriába tartoznak, mint a gyanúsítottak zsebe, irattárcája, táskája vagy gépkocsija, amit a rendvédelmi szervek korlátozott előzetes vizsgálatnak vethetnek alá a rendőrök biztonsága vagy a bizonyítékok megsemmisítésének megakadályozása érdekében.
Egy vitatott ítélet országos társadalmi vitát váltott ki a magánélet sérthetetlenségének határairól, különös tekintettel a hatalmas mennyiségű információt tartalmazó mobiltelefonokra. A legfelsőbb bírósági ítélet indoklása szerint a problémára adandó válasz egyszerű: a rendőrségnek bírósági felhatalmazást kell szereznie a lefoglalt mobiltelefonok átkutatásához. A verdiktből ugyanakkor nem derült ki, hogy az csak a két tárgyalt esetre vonatkozik-e, vagy pedig minden elítéltre, akit az engedélye nélkül átkutatott mobiltelefonja által tartalmazott adatok miatt csuktak le.
http://www.minuszos.hu/csak-biroi-felhatalmazassal-kutathatok-at-a-mobiltelefonok/
Egy vitatott ítélet országos társadalmi vitát váltott ki a magánélet sérthetetlenségének határairól, különös tekintettel a hatalmas mennyiségű információt tartalmazó mobiltelefonokra. A legfelsőbb bírósági ítélet indoklása szerint a problémára adandó válasz egyszerű: a rendőrségnek bírósági felhatalmazást kell szereznie a lefoglalt mobiltelefonok átkutatásához. A verdiktből ugyanakkor nem derült ki, hogy az csak a két tárgyalt esetre vonatkozik-e, vagy pedig minden elítéltre, akit az engedélye nélkül átkutatott mobiltelefonja által tartalmazott adatok miatt csuktak le.
http://www.minuszos.hu/csak-biroi-felhatalmazassal-kutathatok-at-a-mobiltelefonok/
2014. június 25., szerda
retro: Obama kirúgatta az adóhatóság vezetőjét
MTI 2013. 05. 16. 9:35
Botrányba keveredett, ezért mennie kellett az amerikai adóhivatal (IRS) megbízott vezetőjének - jelentette be helyi idő szerint szerdán este a Fehér Házban az amerikai elnök.
Barack Obama elmondta: Jack Lew pénzügyminiszter lemondásra szólította fel Steven Millert, az IRS ügyvivő igazgatóját, aki eleget tett a kérésnek, benyújtotta lemondását, amelyet a tárcavezető elfogadott.
Egy kedden nyilvánosságra hozott belső vizsgálat hivatalosan is megerősítette, hogy az adóhivatal 2010-től kezdődően célzott és pótlólagos vizsgálatnak vetett alá csaknem 300 olyan konzervatív nonprofit csoportot, amely adómentességet igényelt. A CNN értesülése szerint a nap folyamán korábban Miller egy, az ügyben vizsgálódó kongresszusi politikusokkal folytatott tanácskozáson az állította, hogy az adóhivatalnál azonosították azt a két "lator" munkatársat, akik "nyílt agresszivitással" kezelték a konzervatív csoportok adómentességi kérelmét. A volt biztos szerint az érintetteket már "megfegyelmezték".
Obama megbocsáthatatlannak nevezte az IRS-nél leleplezett visszaéléseket, és kijelentette: minden tőle telhetőt megtesz, hogy hasonló esetek ne többé ne fordulhassanak elő. Az elnök hangsúlyozta: ragaszkodik hozzá, hogy ezeket biztosítékok zárják ki a jövőben. Készségét fejezte ki, hogy ezzel kapcsolatban együttműködjön a kongresszussal. "Az amerikaiak joggal dühösek az ügy miatt, és én is dühös vagyok" - jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy a bizalom helyreállítása érdekében az adóhivatalban új vezetésre van szükség és meggyőződését fejezte ki, hogy a történtek helyrehozhatók.
Lapjelentések szerint egyébként Millert az adóhivatalban már 2012 tavaszán tájékoztatták a visszaélésekről, akkor, amikor még az IRS helyettes vezetője volt. A lemondásra kényszerített tisztségviselő, aki november óta állt megbízottként az adóhivatal élén, nem válaszolt a republikánus kongresszusi képviselőknek a célzott vizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatási kérelmekre. Republikánus kongresszusi vezetők szerint az üggyel kapcsolatban felmerült az Obama-kormányzat esetleges büntetőjogi felelőssége is. "A kérdésem az, hogy ki kerül börtönbe ezzel a botránnyal kapcsolatban" - jelentette ki John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke.
Eric Holder igazságügyi miniszter kedden nyomozást rendelt el az ügyben, a képviselőház egyik bizottságában pedig már pénteken meghallgatást tartanak az egy hete kirobbant botránnyal kapcsolatban. Szerdán a szenátus mind a 45 republikánus tagja közös levélben sürgette a kormányzatot, hogy haladéktalanul működjön együtt a kongresszusi vizsgálatokkal. Barack Obama egyébként bejelentette, hogy csütörtökön sajtótájékoztatót tart. Ezen a várakozások szerint az IRS-botrány mellett az AP hírügynökség munkatársainak titkos hatósági lehallgatásával, valamint a bengázi amerikai diplomáciai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja körüli heves vitával is foglalkozik majd.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130516-botranyba-keveredett-az-amerikai-adohatosag-vezetoje-kirugtak.html
Botrányba keveredett, ezért mennie kellett az amerikai adóhivatal (IRS) megbízott vezetőjének - jelentette be helyi idő szerint szerdán este a Fehér Házban az amerikai elnök.
Barack Obama elmondta: Jack Lew pénzügyminiszter lemondásra szólította fel Steven Millert, az IRS ügyvivő igazgatóját, aki eleget tett a kérésnek, benyújtotta lemondását, amelyet a tárcavezető elfogadott.
Egy kedden nyilvánosságra hozott belső vizsgálat hivatalosan is megerősítette, hogy az adóhivatal 2010-től kezdődően célzott és pótlólagos vizsgálatnak vetett alá csaknem 300 olyan konzervatív nonprofit csoportot, amely adómentességet igényelt. A CNN értesülése szerint a nap folyamán korábban Miller egy, az ügyben vizsgálódó kongresszusi politikusokkal folytatott tanácskozáson az állította, hogy az adóhivatalnál azonosították azt a két "lator" munkatársat, akik "nyílt agresszivitással" kezelték a konzervatív csoportok adómentességi kérelmét. A volt biztos szerint az érintetteket már "megfegyelmezték".
Obama megbocsáthatatlannak nevezte az IRS-nél leleplezett visszaéléseket, és kijelentette: minden tőle telhetőt megtesz, hogy hasonló esetek ne többé ne fordulhassanak elő. Az elnök hangsúlyozta: ragaszkodik hozzá, hogy ezeket biztosítékok zárják ki a jövőben. Készségét fejezte ki, hogy ezzel kapcsolatban együttműködjön a kongresszussal. "Az amerikaiak joggal dühösek az ügy miatt, és én is dühös vagyok" - jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy a bizalom helyreállítása érdekében az adóhivatalban új vezetésre van szükség és meggyőződését fejezte ki, hogy a történtek helyrehozhatók.
Lapjelentések szerint egyébként Millert az adóhivatalban már 2012 tavaszán tájékoztatták a visszaélésekről, akkor, amikor még az IRS helyettes vezetője volt. A lemondásra kényszerített tisztségviselő, aki november óta állt megbízottként az adóhivatal élén, nem válaszolt a republikánus kongresszusi képviselőknek a célzott vizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatási kérelmekre. Republikánus kongresszusi vezetők szerint az üggyel kapcsolatban felmerült az Obama-kormányzat esetleges büntetőjogi felelőssége is. "A kérdésem az, hogy ki kerül börtönbe ezzel a botránnyal kapcsolatban" - jelentette ki John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke.
Eric Holder igazságügyi miniszter kedden nyomozást rendelt el az ügyben, a képviselőház egyik bizottságában pedig már pénteken meghallgatást tartanak az egy hete kirobbant botránnyal kapcsolatban. Szerdán a szenátus mind a 45 republikánus tagja közös levélben sürgette a kormányzatot, hogy haladéktalanul működjön együtt a kongresszusi vizsgálatokkal. Barack Obama egyébként bejelentette, hogy csütörtökön sajtótájékoztatót tart. Ezen a várakozások szerint az IRS-botrány mellett az AP hírügynökség munkatársainak titkos hatósági lehallgatásával, valamint a bengázi amerikai diplomáciai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja körüli heves vitával is foglalkozik majd.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130516-botranyba-keveredett-az-amerikai-adohatosag-vezetoje-kirugtak.html
Varga ráküldte RTL-re a NAV-ot
MTI
Adóhatósági eljárás indul a Magyar RTL egyik tranzakciója miatt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis felmerül a gyanúja, hogy a társaság pusztán az adókedvezmény igénybevételének szándéka miatt hajtotta végre az ügyletet.
A tárcavezető minderről a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón számolt be, ahol indoklásul kifejtette: a Magyar RTL az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben - egy jelentős veszteségelhatárolással - mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is.
A Fidesz-frakció kérésére a miniszter megvizsgáltatta az ügyet, majd jelentést tett róla a kormány szerdai ülésén. E jelentés szerint fennáll a gyanúja, hogy az említett ügyletnél egy fiktív tranzakcióról volt szó, amely mögött nem tényleges gazdasági tevékenység, hanem pusztán az adókönnyítés, az adókedvezmény igénybevételének szándéka állt - közölte Varga Mihály, aki ezért - élve törvényi felhatalmazásával - arra utasítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy haladéktalanul kezdjen felülvizsgálati eljárást az ügyben.
A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a reklámadóról szóló törvényjavaslat parlamenti elfogadása után derült ki, hogy "vannak olyan szereplők, akik nem kívánják ebből a közteherviselésből kivenni a részüket".
A kormány álláspontja azonban változatlan: minden szereplőnek részt kell vállalnia a közös közteherviselésből - jelentette ki Varga Mihály, hangsúlyozva: a kabinet elutasítja azt a módszert is, amely nyomásgyakorlással próbálja elérni akár a kormánynál, akár kormánypárti képviselőknél a reklámadótörvény visszavonását, illetve azt, hogy tekintsenek el az adó befizetésétől.
A Fidesz országgyűlési frakciója múlt csütörtökön azt közölte: a több mint hatmilliárdos, adózás előtti nyereséggel rendelkező magyarországi RTL-csoport "számviteli trükkökkel elérte, hogy az elmúlt években a sokmilliárdos nyereség ellenére sem fizettek Magyarországon társasági nyereségadót". A kormánypárti képviselőcsoport ezért részletes vizsgálat lefolytatását kérte az ügyben az illetékes kormányzati szervektől.
MSZP: Magyarország mától nem jogállam
Mától Magyarország nem jogállam - jelentette ki a szocialista Burány Sándor arra a hírre reagálva, hogy a nemzetgazdasági miniszter felülvizsgálati eljárás megkezdésére utasítja az RTL Klub egyik tranzakciója miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). "Varga Mihály büszkén jelentette ki, hogy a kormány ráküldi az RTL Klubra a NAV-ot" - fogalmazott a Burány Sándor, aki szerint azért tette ezt a tárcavezető, mert a kormánynak nem tetszik a televízió híradója. Burány Sándor szerint a kormánynak nem az a dolga, hogy a NAV-ot bunkósbotként használja, hanem az, hogy a valódi adócsalókat küldje börtönbe.
http://nepszava.hu/cikk/1025124-varga-rakuldte-rtl-re-a-nav-ot
Adóhatósági eljárás indul a Magyar RTL egyik tranzakciója miatt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis felmerül a gyanúja, hogy a társaság pusztán az adókedvezmény igénybevételének szándéka miatt hajtotta végre az ügyletet.
A tárcavezető minderről a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón számolt be, ahol indoklásul kifejtette: a Magyar RTL az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben - egy jelentős veszteségelhatárolással - mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is.
A Fidesz-frakció kérésére a miniszter megvizsgáltatta az ügyet, majd jelentést tett róla a kormány szerdai ülésén. E jelentés szerint fennáll a gyanúja, hogy az említett ügyletnél egy fiktív tranzakcióról volt szó, amely mögött nem tényleges gazdasági tevékenység, hanem pusztán az adókönnyítés, az adókedvezmény igénybevételének szándéka állt - közölte Varga Mihály, aki ezért - élve törvényi felhatalmazásával - arra utasítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy haladéktalanul kezdjen felülvizsgálati eljárást az ügyben.
A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a reklámadóról szóló törvényjavaslat parlamenti elfogadása után derült ki, hogy "vannak olyan szereplők, akik nem kívánják ebből a közteherviselésből kivenni a részüket".
A kormány álláspontja azonban változatlan: minden szereplőnek részt kell vállalnia a közös közteherviselésből - jelentette ki Varga Mihály, hangsúlyozva: a kabinet elutasítja azt a módszert is, amely nyomásgyakorlással próbálja elérni akár a kormánynál, akár kormánypárti képviselőknél a reklámadótörvény visszavonását, illetve azt, hogy tekintsenek el az adó befizetésétől.
A Fidesz országgyűlési frakciója múlt csütörtökön azt közölte: a több mint hatmilliárdos, adózás előtti nyereséggel rendelkező magyarországi RTL-csoport "számviteli trükkökkel elérte, hogy az elmúlt években a sokmilliárdos nyereség ellenére sem fizettek Magyarországon társasági nyereségadót". A kormánypárti képviselőcsoport ezért részletes vizsgálat lefolytatását kérte az ügyben az illetékes kormányzati szervektől.
MSZP: Magyarország mától nem jogállam
Mától Magyarország nem jogállam - jelentette ki a szocialista Burány Sándor arra a hírre reagálva, hogy a nemzetgazdasági miniszter felülvizsgálati eljárás megkezdésére utasítja az RTL Klub egyik tranzakciója miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). "Varga Mihály büszkén jelentette ki, hogy a kormány ráküldi az RTL Klubra a NAV-ot" - fogalmazott a Burány Sándor, aki szerint azért tette ezt a tárcavezető, mert a kormánynak nem tetszik a televízió híradója. Burány Sándor szerint a kormánynak nem az a dolga, hogy a NAV-ot bunkósbotként használja, hanem az, hogy a valódi adócsalókat küldje börtönbe.
http://nepszava.hu/cikk/1025124-varga-rakuldte-rtl-re-a-nav-ot
2014. június 15., vasárnap
Sanader ítélet: a Mol-csoport csalódott
A Mol-csoport csalódottsággal reagált a horvát legfelsőbb bíróság pénteken hozott ítéletére a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyek egyesített perében. A legfelsőbb bíróság megerősítette a zágrábi megyei bíróság 2012-ben hozott nem jogerős ítéletét, ugyanakkor tíz évről nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre enyhítette az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökre kiszabott büntetést.
"A Mol-csoport a médiából értesült a Sanader-ügyben hozott ítéletről. Teljes csalódottsággal észlelte a vállalat, hogy a döntés Mol-os vezetőknek az INA-val kapcsolatos állítólagos tisztességtelen viselkedésére utal" - olvasható a Mol-csoport MTI-hez eljuttatott reagálásában.
Az olajvállalat hangsúlyozza, hogy a Mol soha nem volt része a jogi eljárásnak, így jogorvoslati lehetősége sincs a döntéssel kapcsolatban. Egyúttal kategorikusan visszautasít mindennemű feltételezést, hogy tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatott volna és továbbra is megvédi magát minden illegális gyakorlatot feltételező vádaskodással szemben - írták.
Leszögezik, hogy "a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója teljes mértékben bírja az igazgatóság bizalmát, és a vállalatcsoport INA-val kapcsolatos stratégiája jottányit sem változott."
A Mol szerint a független és pártatlan bírósági döntések és azok hatékony jogorvoslati eljárásai elengedhetetlen helyi feltételek minden külföldi befektető számára, ezek azonban Horvátországban jelenleg nincsenek biztosítva és nem teljesülnek maradék nélkül.
A per egyik vádpontja szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével.
A Mol számos alkalommal visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, s közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Szerző: MTI
"A Mol-csoport a médiából értesült a Sanader-ügyben hozott ítéletről. Teljes csalódottsággal észlelte a vállalat, hogy a döntés Mol-os vezetőknek az INA-val kapcsolatos állítólagos tisztességtelen viselkedésére utal" - olvasható a Mol-csoport MTI-hez eljuttatott reagálásában.
Az olajvállalat hangsúlyozza, hogy a Mol soha nem volt része a jogi eljárásnak, így jogorvoslati lehetősége sincs a döntéssel kapcsolatban. Egyúttal kategorikusan visszautasít mindennemű feltételezést, hogy tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatott volna és továbbra is megvédi magát minden illegális gyakorlatot feltételező vádaskodással szemben - írták.
Leszögezik, hogy "a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója teljes mértékben bírja az igazgatóság bizalmát, és a vállalatcsoport INA-val kapcsolatos stratégiája jottányit sem változott."
A Mol szerint a független és pártatlan bírósági döntések és azok hatékony jogorvoslati eljárásai elengedhetetlen helyi feltételek minden külföldi befektető számára, ezek azonban Horvátországban jelenleg nincsenek biztosítva és nem teljesülnek maradék nélkül.
A per egyik vádpontja szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével.
A Mol számos alkalommal visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, s közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Szerző: MTI
2014. június 3., kedd
Hatodjára védi meg a Fidesz az ügynököket
Index
2014. 06. 02. 14:28
A kormánypárt megint elutasította az LMP által benyújtott ügynöktörvényt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága – már hatodjára – nem vette tárgysorozatba a Schiffer András frakcióvezető által benyújtott, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatot (amit itt olvashat el).
Schiffer András szerint a törvény elfogadása után minden magyar ember megismerhetné azt, hogy a politikai, gazdasági és médiabeli átalakulást hogyan befolyásolták a túlélő kommunista állambiztonsági hálózatok.
A javaslat széles körben feloldotta volna az 1944. december 21. (az ideiglenes kormány) és 1990. május 2. (az Antall-kormány) között keletkezett állambiztonsági iratok titkosítását. A rendelkezés alóli mentességet is meghatározta a javaslat. Így többek között nemzetbiztonsági érdek, külföldi állampolgárságú hálózati személy érintettsége, 2000 után is a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó személy érintettsége esetén lehetett volna felmentést nyerni.
Ha már nincs ügynöktörvény, nézze meg, hogyan védte az ügynököket a Fidesz:
2012-ben
2013-ban
2014 elején
Ebben a cikkben részletesen soroljuk fel a Fidesz és az ügynöktörvény évődésének stációit, itt olvashatja szájbarágónkat az ügynökaktákról, ezen a videón pedig megnézheti, mit gondoltak a fideszes politikusok az ügynöktörvény leszavazásáról 2012-ben:
http://index.indavideo.hu/video/A_Fidesz_tovabb_vedi_az_ugynokoket
2014. 06. 02. 14:28
A kormánypárt megint elutasította az LMP által benyújtott ügynöktörvényt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága – már hatodjára – nem vette tárgysorozatba a Schiffer András frakcióvezető által benyújtott, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatot (amit itt olvashat el).
Schiffer András szerint a törvény elfogadása után minden magyar ember megismerhetné azt, hogy a politikai, gazdasági és médiabeli átalakulást hogyan befolyásolták a túlélő kommunista állambiztonsági hálózatok.
A javaslat széles körben feloldotta volna az 1944. december 21. (az ideiglenes kormány) és 1990. május 2. (az Antall-kormány) között keletkezett állambiztonsági iratok titkosítását. A rendelkezés alóli mentességet is meghatározta a javaslat. Így többek között nemzetbiztonsági érdek, külföldi állampolgárságú hálózati személy érintettsége, 2000 után is a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó személy érintettsége esetén lehetett volna felmentést nyerni.
Ha már nincs ügynöktörvény, nézze meg, hogyan védte az ügynököket a Fidesz:
2012-ben
2013-ban
2014 elején
Ebben a cikkben részletesen soroljuk fel a Fidesz és az ügynöktörvény évődésének stációit, itt olvashatja szájbarágónkat az ügynökaktákról, ezen a videón pedig megnézheti, mit gondoltak a fideszes politikusok az ügynöktörvény leszavazásáról 2012-ben:
http://index.indavideo.hu/video/A_Fidesz_tovabb_vedi_az_ugynokoket
Magyar Nemzet: A kétharmad rá akar lépni a sajtószabadság torkára
Szerző: hvg.hu
A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesénél is kicsapta a biztosítékot a reklámadóról szóló, hétfőn benyújtott törvénytervezet. Csermely Péter szerint ezeknek ugyanis semmi más értelme, üzenete nincs, mint hogy a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadó szerinte pórázra veszi a médiát.
Még a Magyar Nemzetnél is felháborodással fogadták az L. Simon László által előterjesztett és hétfőn a parlamentnek benyújtott, reklámadóról szóló törvényjavaslatot.
"Eddig csak jelentős intellektuális erőfeszítéssel lehetett komolyan venni azokat a hőzöngő hazai és külföldi vádakat, amelyek szerint az Orbán-kormány valami borzasztó diktatúrát installált Magyarországon, és e rémes folyamatnak a magyar sajtószabadság is áldozatául esett" – írja Csermely Péter főszerkesztő-helyettes a lap keddi számában, hozzátéve: ezek a vádak "évek óta tekintélyes szeletét adják a közbeszédnek, ami azonban pusztán annyit jelent, hogy a balliberális véleményformálók továbbra sem hagyják, hogy a tények elhomályosítsák az éleslátásukat".
"Mindez azonban nem indokolja, hogy ne tegyük szóvá: a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs" – jelenti ki Csermely. "A magyar gazdaság ma lényegesen jobb állapotban van, mint volt néhány évvel ezelőtt, amikor az ilyesféle különadók kivetése valóban létkérdés lehetett. Ha akkor nem volt szükség reklámadóra, akkor ugyan mi szükség lenne rá most? Országos szintű pénzügyi kényszer nyilvánvalóan nem indokolja a bevezetését" – jegyzi meg.
"A többi lehetséges indokot nem fontos felsorolni, ugyanis lényegüktől függetlenül egytől egyig sértik a sajtószabadságot. A reklámadó pórázra veszi a médiát, s hogy a nyakörv szoros vagy laza, és a közös séta tempója lassú vagy gyors, az már csak kormányzati elhatározás kérdése lesz. A reklámadó csökkenti a média forrásait, megnehezíti a munkáját, korlátozza a hatékonyságát, akadályozza a feladatai ellátását" – olvasható írásában.
"Vajon miért van erre szükség? Jelen állás szerint a kereskedelmi televíziók fizetnék a legtöbb adót. Büntetésből, mert az emberek kereskedelmi televíziókat néznek? (...) Nos, a reklámadó az emberek (még mindig ugyanazok az emberek) hétköznapi helyzetén nem segít, médiafogyasztási szokásaikba pedig nem lehet és nem szabad államilag belematatni, az olyan, amilyen. Persze fájó lehet, hogy ezek az értetlen emberek nem a közszolgálati médiumokat részesítik előnyben, de ebben az esetben tűrni kell a tompa sajgást, és a problémát, ha ez valamiért probléma, a másik végén megpróbálni kezelni" – véli Csermely.
A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesénél is kicsapta a biztosítékot a reklámadóról szóló, hétfőn benyújtott törvénytervezet. Csermely Péter szerint ezeknek ugyanis semmi más értelme, üzenete nincs, mint hogy a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadó szerinte pórázra veszi a médiát.
Még a Magyar Nemzetnél is felháborodással fogadták az L. Simon László által előterjesztett és hétfőn a parlamentnek benyújtott, reklámadóról szóló törvényjavaslatot.
"Eddig csak jelentős intellektuális erőfeszítéssel lehetett komolyan venni azokat a hőzöngő hazai és külföldi vádakat, amelyek szerint az Orbán-kormány valami borzasztó diktatúrát installált Magyarországon, és e rémes folyamatnak a magyar sajtószabadság is áldozatául esett" – írja Csermely Péter főszerkesztő-helyettes a lap keddi számában, hozzátéve: ezek a vádak "évek óta tekintélyes szeletét adják a közbeszédnek, ami azonban pusztán annyit jelent, hogy a balliberális véleményformálók továbbra sem hagyják, hogy a tények elhomályosítsák az éleslátásukat".
"Mindez azonban nem indokolja, hogy ne tegyük szóvá: a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs" – jelenti ki Csermely. "A magyar gazdaság ma lényegesen jobb állapotban van, mint volt néhány évvel ezelőtt, amikor az ilyesféle különadók kivetése valóban létkérdés lehetett. Ha akkor nem volt szükség reklámadóra, akkor ugyan mi szükség lenne rá most? Országos szintű pénzügyi kényszer nyilvánvalóan nem indokolja a bevezetését" – jegyzi meg.
"A többi lehetséges indokot nem fontos felsorolni, ugyanis lényegüktől függetlenül egytől egyig sértik a sajtószabadságot. A reklámadó pórázra veszi a médiát, s hogy a nyakörv szoros vagy laza, és a közös séta tempója lassú vagy gyors, az már csak kormányzati elhatározás kérdése lesz. A reklámadó csökkenti a média forrásait, megnehezíti a munkáját, korlátozza a hatékonyságát, akadályozza a feladatai ellátását" – olvasható írásában.
"Vajon miért van erre szükség? Jelen állás szerint a kereskedelmi televíziók fizetnék a legtöbb adót. Büntetésből, mert az emberek kereskedelmi televíziókat néznek? (...) Nos, a reklámadó az emberek (még mindig ugyanazok az emberek) hétköznapi helyzetén nem segít, médiafogyasztási szokásaikba pedig nem lehet és nem szabad államilag belematatni, az olyan, amilyen. Persze fájó lehet, hogy ezek az értetlen emberek nem a közszolgálati médiumokat részesítik előnyben, de ebben az esetben tűrni kell a tompa sajgást, és a problémát, ha ez valamiért probléma, a másik végén megpróbálni kezelni" – véli Csermely.
2014. május 27., kedd
Büntetésből rúgták ki a volt főbírót
G. Szabó Dániel
Jogellenesen váltották le Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségéből a strasbourgi bíróság keddi ítélete szerint. A testület megalapozottnak látta, hogy Bakát a kormány törvényeiről szóló véleményének kifejtése miatt mozdították el tisztségéből.
A véleményének kifejtése miatt váltották le Baka András főbírót a strasbourgi bíróság szerint. A testület kedd reggel közzétett ítélete szerint megalapozottnak látta Baka keresetét, amiben azt kifogásolta: 2011-ben azért váltották le Legfelsőbb Bíróság (a későbbí Kúria) elnöki tisztségéből, mert kifogásolta a kormánykoalíció egyes törvényeit.
Baka vagyoni kártérítést is kért, ennek összegéről még nem döntött a bíróság. A kormánynak és Bakának az ítélet véglegessé válásától számítva három hónapja van, hogy megegyezzen. Ennek hiányában a bíróság dönt majd a kártérítés pontos összegéről. Baka az elmaradt bére és más jogcímek alapján 224 millió forint vagyoni és 6 millió forint nem vagyoni kártérítést kért, valamint 46 millió forint ügyvédi munkadíjat.
Bakát úgy távolították el, hogy egy új feltételt támasztottak a Kúria elnökével szemben: azt, hogy ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ebbe az öt évbe viszont nem számított bele a nemzetközi bíróságon eltöltött idő (Baka 17 évig volt bíró a strasbourgi bíróságon). Az elmozdításáról szóló szabályt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe írták be. Ez biztosította, hogy az Alkotmánybíróságnál nem lehetett megtámadni a döntést, mert az átmeneti rendelkezések alkotmányi szintűek, így ezeket az AB nem vizsgálhatta. Az Alkotmánybíróság utóbb alkotmányellenesnek mondta ki az átmeneti rendelkezéseket, ez azonban Bakán már nem segített.
Mit bírált a bíró?
Baka András még főbíróként az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a büntetőeljárási törvény kiemelt ügyekre vonatkozó módosítását, ami többek között lehetővé tette, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész válasszon bíróságot. Kifogásolta azt is, hogy az új törvény alapján 72 helyett 120 óráig tarthatott fogva a rendőrség valakit bírói döntés nélkül. A törvény szerint kiemelt ügyekben az ügyész megtilthatja a terhelt és a védő érintkezését az őrizet első negyvennyolc órájában, ami Baka szerint szintén alkotmányellenes. Később az AB döntése és az EU-s szervek felháborodása miatt a kormánykoalíció részben visszakozott és az ötödik alkotmánymódosítással enyhített a szabályokon.
Baka kifogásolta a bírók korai nyugdíjazását és a bírósági rendszer átalakítását is. A kormánykoalíció a bírók nyugdíjkorhatárát hetvenről hatvankét évre csökkentette, azzal indokolva a döntést, hogy az előző rendszerben ítélkező bírók mihamarabb nyugdíjba menjenek. A volt főbíró – és a teljes magyar bírói elit is – levélben tiltakozott a döntés ellen, mert szerinte ez politikai támadás a bírók függetlensége ellen. A levélben leírta, hogy a bírók 72 százalékát a rendszerváltás után nevezték ki, valamint „míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél.” Az Indexnek adott későbbi interjújában Baka azt mondta, hogy az intézkedés célja a „a mostani adminisztráció által kinevezett vezetők helyzetbe hozása” volt.
EU-s botrányt is keltett a bírák idő előtti nyugdíjazása, később az Alkotmánybíróság és az EU bírósága is elkaszálta a szabályozást. A bírák nyugdíjkorhatára elvileg visszaállt ugyan, de a bírók nem kerültek automatikusan vissza a munkahelyükre. Így a továbbra is dolgozni akaró bíróknak külön pereket kellett indítania, tehát nagyrészt mégis érvényesült az Orbán-kormány eredeti szándéka: lecserélni a bírói kar egy részét.
Baka három éve, a leváltása idején azt mondta az Indexnek: „meggyőződésem, hogy a bírósági szervezet érdekében elmondott beszédem miatt született döntés az eltávolításomról.” A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt kifogásolta, hogy az új Alaptörvény életbelépésével szerinte olyan rendszer alakult ki, ahol végső soron egyetlen ember, az Országos Bírósági Hivatal elnöke mondhatja meg, hogy ki lehet bíró és ki nem. Ennek a szervezetnek egyébként az a Handó Tünde az elnöke, aki Orbánékkal együtt lakott a legendássá vált Bibó István szakkollégiumban, majd a fideszes Szájer József felesége lett.
Baka azt a semmisségi törvényt is nyíltan támadta, ami alapján a 2006-os zavargások idején kizárólag rendőri jelentések alapján elítélt embereket rehabilitálták. Baka szerint a törvénnyel az Országgyűlés beleszólt a bíróságok munkájába, ami sérti a bírók szabad mérlegelési jogát. Az Alkotmánybíróság később nem találta alkotmányellenesnek a szabályt.
Ott dolgozott, ahol most döntöttek
Baka szerint a véleménynyilvánítását akarták elnyomni azzal, hogy miután kifogásolta a kormány törvényeit, egyfajta büntetésként távolították el. Kifogásolta, hogy nem volt lehetősége jogorvoslatra az elbocsátása ellen (hiszen arról alkotmányi szintű jogszabály rendelkezett, amit még az AB-nél sem lehetett megtámadni). A keresetében azt is leírta, hogy az idő előtti elbocsátása miatt kevesebb fizetést és juttatást (személyi védelem, lakhatás, titkárság) kapott. Baka a keresetét többek között a diszkrimináció tilalmára is alapította: míg őt leváltották, a többi bírót, vagy az Alkotmánybíróság elnökét változatlanul meghagyták a tisztségében.
A Sólyom László köztársasági elnök javaslatára, de csak harmadszori nekifutásra megválasztott volt főbíró egyébként kínosan ügyelt a függetlenségének a látszatára is. Paczolay Péterrel, az AB elnökével 2010 elejétől kezdve (a kilencvenes évek gyakorlatát újra felelevenítve) nem mentek el az állami ünnepségekre.
Az ügy furcsasága egyébként, hogy Baka az egykori munkahelyénél perelte be a magyar államot (máshol nem is tehette). A volt főbíró 1991 és 2008 között a strasbourgi bíróság magyar bírája volt. 1990-ben az MDF színeiben, de pártonkívüliként lett a parlament tagja, erről a strasbourgi kinevezésekor mondott le.
http://index.hu/belfold/2014/05/27/baka_strasbourg/
Jogellenesen váltották le Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségéből a strasbourgi bíróság keddi ítélete szerint. A testület megalapozottnak látta, hogy Bakát a kormány törvényeiről szóló véleményének kifejtése miatt mozdították el tisztségéből.
A véleményének kifejtése miatt váltották le Baka András főbírót a strasbourgi bíróság szerint. A testület kedd reggel közzétett ítélete szerint megalapozottnak látta Baka keresetét, amiben azt kifogásolta: 2011-ben azért váltották le Legfelsőbb Bíróság (a későbbí Kúria) elnöki tisztségéből, mert kifogásolta a kormánykoalíció egyes törvényeit.
Baka vagyoni kártérítést is kért, ennek összegéről még nem döntött a bíróság. A kormánynak és Bakának az ítélet véglegessé válásától számítva három hónapja van, hogy megegyezzen. Ennek hiányában a bíróság dönt majd a kártérítés pontos összegéről. Baka az elmaradt bére és más jogcímek alapján 224 millió forint vagyoni és 6 millió forint nem vagyoni kártérítést kért, valamint 46 millió forint ügyvédi munkadíjat.
Bakát úgy távolították el, hogy egy új feltételt támasztottak a Kúria elnökével szemben: azt, hogy ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ebbe az öt évbe viszont nem számított bele a nemzetközi bíróságon eltöltött idő (Baka 17 évig volt bíró a strasbourgi bíróságon). Az elmozdításáról szóló szabályt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe írták be. Ez biztosította, hogy az Alkotmánybíróságnál nem lehetett megtámadni a döntést, mert az átmeneti rendelkezések alkotmányi szintűek, így ezeket az AB nem vizsgálhatta. Az Alkotmánybíróság utóbb alkotmányellenesnek mondta ki az átmeneti rendelkezéseket, ez azonban Bakán már nem segített.
Mit bírált a bíró?
Baka András még főbíróként az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a büntetőeljárási törvény kiemelt ügyekre vonatkozó módosítását, ami többek között lehetővé tette, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész válasszon bíróságot. Kifogásolta azt is, hogy az új törvény alapján 72 helyett 120 óráig tarthatott fogva a rendőrség valakit bírói döntés nélkül. A törvény szerint kiemelt ügyekben az ügyész megtilthatja a terhelt és a védő érintkezését az őrizet első negyvennyolc órájában, ami Baka szerint szintén alkotmányellenes. Később az AB döntése és az EU-s szervek felháborodása miatt a kormánykoalíció részben visszakozott és az ötödik alkotmánymódosítással enyhített a szabályokon.
Baka kifogásolta a bírók korai nyugdíjazását és a bírósági rendszer átalakítását is. A kormánykoalíció a bírók nyugdíjkorhatárát hetvenről hatvankét évre csökkentette, azzal indokolva a döntést, hogy az előző rendszerben ítélkező bírók mihamarabb nyugdíjba menjenek. A volt főbíró – és a teljes magyar bírói elit is – levélben tiltakozott a döntés ellen, mert szerinte ez politikai támadás a bírók függetlensége ellen. A levélben leírta, hogy a bírók 72 százalékát a rendszerváltás után nevezték ki, valamint „míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél.” Az Indexnek adott későbbi interjújában Baka azt mondta, hogy az intézkedés célja a „a mostani adminisztráció által kinevezett vezetők helyzetbe hozása” volt.
EU-s botrányt is keltett a bírák idő előtti nyugdíjazása, később az Alkotmánybíróság és az EU bírósága is elkaszálta a szabályozást. A bírák nyugdíjkorhatára elvileg visszaállt ugyan, de a bírók nem kerültek automatikusan vissza a munkahelyükre. Így a továbbra is dolgozni akaró bíróknak külön pereket kellett indítania, tehát nagyrészt mégis érvényesült az Orbán-kormány eredeti szándéka: lecserélni a bírói kar egy részét.
Baka három éve, a leváltása idején azt mondta az Indexnek: „meggyőződésem, hogy a bírósági szervezet érdekében elmondott beszédem miatt született döntés az eltávolításomról.” A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt kifogásolta, hogy az új Alaptörvény életbelépésével szerinte olyan rendszer alakult ki, ahol végső soron egyetlen ember, az Országos Bírósági Hivatal elnöke mondhatja meg, hogy ki lehet bíró és ki nem. Ennek a szervezetnek egyébként az a Handó Tünde az elnöke, aki Orbánékkal együtt lakott a legendássá vált Bibó István szakkollégiumban, majd a fideszes Szájer József felesége lett.
Baka azt a semmisségi törvényt is nyíltan támadta, ami alapján a 2006-os zavargások idején kizárólag rendőri jelentések alapján elítélt embereket rehabilitálták. Baka szerint a törvénnyel az Országgyűlés beleszólt a bíróságok munkájába, ami sérti a bírók szabad mérlegelési jogát. Az Alkotmánybíróság később nem találta alkotmányellenesnek a szabályt.
Ott dolgozott, ahol most döntöttek
Baka szerint a véleménynyilvánítását akarták elnyomni azzal, hogy miután kifogásolta a kormány törvényeit, egyfajta büntetésként távolították el. Kifogásolta, hogy nem volt lehetősége jogorvoslatra az elbocsátása ellen (hiszen arról alkotmányi szintű jogszabály rendelkezett, amit még az AB-nél sem lehetett megtámadni). A keresetében azt is leírta, hogy az idő előtti elbocsátása miatt kevesebb fizetést és juttatást (személyi védelem, lakhatás, titkárság) kapott. Baka a keresetét többek között a diszkrimináció tilalmára is alapította: míg őt leváltották, a többi bírót, vagy az Alkotmánybíróság elnökét változatlanul meghagyták a tisztségében.
A Sólyom László köztársasági elnök javaslatára, de csak harmadszori nekifutásra megválasztott volt főbíró egyébként kínosan ügyelt a függetlenségének a látszatára is. Paczolay Péterrel, az AB elnökével 2010 elejétől kezdve (a kilencvenes évek gyakorlatát újra felelevenítve) nem mentek el az állami ünnepségekre.
Az ügy furcsasága egyébként, hogy Baka az egykori munkahelyénél perelte be a magyar államot (máshol nem is tehette). A volt főbíró 1991 és 2008 között a strasbourgi bíróság magyar bírája volt. 1990-ben az MDF színeiben, de pártonkívüliként lett a parlament tagja, erről a strasbourgi kinevezésekor mondott le.
http://index.hu/belfold/2014/05/27/baka_strasbourg/
2014. május 24., szombat
Az európai parlamenti a világ egyik legigazságtalanabb választási rendszere
akiraly
A német alkotmánybíróság 2009. június 30-án elég lesújtó ítéletet mondott az Európai Parlamentről. A lisszaboni szerződést értékelő ítéletükben azt írták, az EU “strukturális demokráciadeficitjének” két legfőbb oka is az Európai Parlament:
Egyrészt azért, mert bár pont a lisszaboni szerződés adott olyan jogosítványokat az EP-nek, amivel az ma már több egy gittegyletnél, még mindig alárendelt olyan, nem demokratikusan választott intézményeknek, mint az Európai Bizottság vagy a Tanács.
Másrészt teljesen aránytalan a választópolgárok képviselete, a kis tagállamok polgárai sokszorosan felülreprezentáltak.
De még mennyire.
Bár a 751 európai képviselőhelyet a lakosságszámot figyelembe véve osztották szét a tagállamok között, arányosnak semmiképp nem nevezhető a rendszer.
Például hatvanezer máltait ugyanúgy egy ember képvisel, mint hétszázezer németet. Magyarán, 12 német szava ér annyit, mint egy máltaié.
A probléma Magyarországról is ismerős lehet, itt részben azért volt szükség a magyar országgyűlési választókörzetek újrarajzolására, mert az utolsó választáson már 2,5-szeres volt az eltérés a legkisebb és a legnagyobb népességű választókerületek között. De ez is eltörpül az európai aránytalanságok mellett – márpedig a demokratikus képviselet egyik alapja, hogy a szavazatok is egyenlőek.
Nicolas Véron grafikonján is jól látszik, hogy a tagországok egy részét aránytalanul sokan képviselik az EP-ben. Forrás: Bruegel.org
A rendszer egyértelműen a kisebb tagállamok javára torzít. A legnagyobb nyertes a legkisebb tagállam, Málta:
A négyszázezer máltait hatan képviselik,
ahogy 1,3 millió észtet hatan,
a 2,3 millió lettet nyolcan,
a 82,5 millió németet pedig 96-an.
Az arányos képviselet alapján minden 550 ezer választópolgárra kéne jusson egy EP-képviselő, de a tagállamok jelentős részében ennél kevesebb ember választ egyet – Luxemburgban és Máltán összesen nem élnek ennyien.
Magyarország számára egyébként inkább kedvező a rendszer, mert itt kb. 400 ezer választópolgárra jut egy képviselő.
(Via Bruegel.org)
A német alkotmánybíróság 2009. június 30-án elég lesújtó ítéletet mondott az Európai Parlamentről. A lisszaboni szerződést értékelő ítéletükben azt írták, az EU “strukturális demokráciadeficitjének” két legfőbb oka is az Európai Parlament:
Egyrészt azért, mert bár pont a lisszaboni szerződés adott olyan jogosítványokat az EP-nek, amivel az ma már több egy gittegyletnél, még mindig alárendelt olyan, nem demokratikusan választott intézményeknek, mint az Európai Bizottság vagy a Tanács.
Másrészt teljesen aránytalan a választópolgárok képviselete, a kis tagállamok polgárai sokszorosan felülreprezentáltak.
De még mennyire.
Bár a 751 európai képviselőhelyet a lakosságszámot figyelembe véve osztották szét a tagállamok között, arányosnak semmiképp nem nevezhető a rendszer.
Például hatvanezer máltait ugyanúgy egy ember képvisel, mint hétszázezer németet. Magyarán, 12 német szava ér annyit, mint egy máltaié.
A probléma Magyarországról is ismerős lehet, itt részben azért volt szükség a magyar országgyűlési választókörzetek újrarajzolására, mert az utolsó választáson már 2,5-szeres volt az eltérés a legkisebb és a legnagyobb népességű választókerületek között. De ez is eltörpül az európai aránytalanságok mellett – márpedig a demokratikus képviselet egyik alapja, hogy a szavazatok is egyenlőek.
A rendszer egyértelműen a kisebb tagállamok javára torzít. A legnagyobb nyertes a legkisebb tagállam, Málta:
A négyszázezer máltait hatan képviselik,
ahogy 1,3 millió észtet hatan,
a 2,3 millió lettet nyolcan,
a 82,5 millió németet pedig 96-an.
Az arányos képviselet alapján minden 550 ezer választópolgárra kéne jusson egy EP-képviselő, de a tagállamok jelentős részében ennél kevesebb ember választ egyet – Luxemburgban és Máltán összesen nem élnek ennyien.
Magyarország számára egyébként inkább kedvező a rendszer, mert itt kb. 400 ezer választópolgárra jut egy képviselő.
(Via Bruegel.org)
2014. május 20., kedd
Orbán: Felháborító a strasbourgi döntés
KaG
Forrás: Hír TV
Embertelen és megalázó a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés – ezzel az indokkal marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést.
Megalázó a gyilkosok tényleges életfogytiglani ítélete – ezt mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület azért marasztalta el Magyarországot, mert hiányolja, hogy nincs lehetőség az ítéletek felülvizsgálatára 20-25 évente. Ha Magyarország ez alapján változtat a büntető törvénykönyvön, a roma-gyilkosságok három elkövetőjének ítéletét is felül kellene vizsgálni később. Ők ugyanis első fokon szintén tényleges életfogytiglant kaptak.
Magyar Lászlót 2010-ben ítélték el jogerősen gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó szabadságvesztésre. Egyúttal kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből is. A férfi arra hivatkozva fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az ítélet embertelen és megalázó bánásmódként értékelhető. Sérelmezte azt is, hogy az ellene folyó eljárás ésszerűtlenül hosszú ideig, nyolc évig tartott. Mindezért 65 ezer euró kártérítést kért. Strasbourg végül kétezer euró nem vagyoni kártérítést és 4150 euró költségtérítést ítélt meg. Kimondták azt is: Magyarországnak át kellene tekinteni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatos szabályozást. „Én úgy gondolom, hogy ez egy előremutató döntés, a tényleges életfogytiglan intézménye súlyosan jogsértő, ugyanakkor már rögtön az elején hangsúlyoznám, hogy nagyon sok félreértés szokott lenni, sok indulatot szokott kiváltani ez a téma, tehát hangsúlyozandó, hogy senki nem fog kijönni a börtönből a folyományaként. Strasbourg semmilyen elítélést nem vizsgált felül, mindösszesen azt írta elő, hogy azokat, akiket tényleges életfogytiglanra ítélnek súlyos bűncselekmények elkövetéséért, azoknak a büntetésük indokoltságát egy bizonyos idő után megfelelő garanciákkal körülbástyázott eljárások keretében felül kell vizsgálni. Aztán, hogy ezek az emberek kijönnek vagy nem, ez annak a függvénye, a független bíróságnak a döntése lesz” – mondta Karsai Dániel, Magyar László ügyvédje.
Strasbourg szerint a magyar szabályozás sérti az Emberi jogok európai egyezményét, amikor az elítéltet kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége alól. Ugyancsak a szabályozás hiányának róják fel, hogy nincs olyan gyakorlat, amely követné ezeknek az elítélteknek a személyiségében bekövetkezett változásokat.
Orbán: Felháborító
A miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést. Orbán Viktor körmendi EP-választási rendezvényén azt mondta: az ítéletet a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erő a bűnözőknek. „Ezt én személyesen felháborítónak tartom, és egy újabb bizonyíték arra, hogy úgy tűnik, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban, a bűnt elkövető embereknek a jogait az ártatlan emberek és áldozatok érdeke elé helyezek. Ez elfogadhatatlan, ez az egyik ok, amiért Európában nagyon sokan nem szeretik ma sem Brüsszelt sem pedig az Európai Bíróságot” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
Gulyás: A magyar kormány ragaszkodik az életfogytiglanhoz
A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországon az elnöki kegyelem lehetősége mindenki számára adott. Vagyis elviekben akár a tényleges életfogytiglanra ítélt személy is szabadulhat a büntetés végrehajtása alól. „Az intézmény lényegét illető törvénymódosítást semmilyen emberi jogi bírósági módosítás alapján nem tudunk elfogadni. Azt én nagyon fontosnak tartom – egyébként ez sem élvezi a társadalom többségének támogatását –, hogy halálbüntetés nincs és Magyarországon ne is legyen soha, ugyanakkor azt meg indokoltnak tartom, hogy ha valaki ilyen súlyos bűncselekményeket követ el – másokat megöl, meggyilkol –, nagyon fontos a társadalom védelme érdekében, hogy akár élethossziglan börtönben maradhasson” – mondta Gulyás Gergely.
Forrás: Hír TV
Embertelen és megalázó a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés – ezzel az indokkal marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést.
Megalázó a gyilkosok tényleges életfogytiglani ítélete – ezt mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület azért marasztalta el Magyarországot, mert hiányolja, hogy nincs lehetőség az ítéletek felülvizsgálatára 20-25 évente. Ha Magyarország ez alapján változtat a büntető törvénykönyvön, a roma-gyilkosságok három elkövetőjének ítéletét is felül kellene vizsgálni később. Ők ugyanis első fokon szintén tényleges életfogytiglant kaptak.
Magyar Lászlót 2010-ben ítélték el jogerősen gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó szabadságvesztésre. Egyúttal kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből is. A férfi arra hivatkozva fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az ítélet embertelen és megalázó bánásmódként értékelhető. Sérelmezte azt is, hogy az ellene folyó eljárás ésszerűtlenül hosszú ideig, nyolc évig tartott. Mindezért 65 ezer euró kártérítést kért. Strasbourg végül kétezer euró nem vagyoni kártérítést és 4150 euró költségtérítést ítélt meg. Kimondták azt is: Magyarországnak át kellene tekinteni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatos szabályozást. „Én úgy gondolom, hogy ez egy előremutató döntés, a tényleges életfogytiglan intézménye súlyosan jogsértő, ugyanakkor már rögtön az elején hangsúlyoznám, hogy nagyon sok félreértés szokott lenni, sok indulatot szokott kiváltani ez a téma, tehát hangsúlyozandó, hogy senki nem fog kijönni a börtönből a folyományaként. Strasbourg semmilyen elítélést nem vizsgált felül, mindösszesen azt írta elő, hogy azokat, akiket tényleges életfogytiglanra ítélnek súlyos bűncselekmények elkövetéséért, azoknak a büntetésük indokoltságát egy bizonyos idő után megfelelő garanciákkal körülbástyázott eljárások keretében felül kell vizsgálni. Aztán, hogy ezek az emberek kijönnek vagy nem, ez annak a függvénye, a független bíróságnak a döntése lesz” – mondta Karsai Dániel, Magyar László ügyvédje.
Strasbourg szerint a magyar szabályozás sérti az Emberi jogok európai egyezményét, amikor az elítéltet kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége alól. Ugyancsak a szabályozás hiányának róják fel, hogy nincs olyan gyakorlat, amely követné ezeknek az elítélteknek a személyiségében bekövetkezett változásokat.
Orbán: Felháborító
A miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést. Orbán Viktor körmendi EP-választási rendezvényén azt mondta: az ítéletet a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erő a bűnözőknek. „Ezt én személyesen felháborítónak tartom, és egy újabb bizonyíték arra, hogy úgy tűnik, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban, a bűnt elkövető embereknek a jogait az ártatlan emberek és áldozatok érdeke elé helyezek. Ez elfogadhatatlan, ez az egyik ok, amiért Európában nagyon sokan nem szeretik ma sem Brüsszelt sem pedig az Európai Bíróságot” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
Gulyás: A magyar kormány ragaszkodik az életfogytiglanhoz
A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországon az elnöki kegyelem lehetősége mindenki számára adott. Vagyis elviekben akár a tényleges életfogytiglanra ítélt személy is szabadulhat a büntetés végrehajtása alól. „Az intézmény lényegét illető törvénymódosítást semmilyen emberi jogi bírósági módosítás alapján nem tudunk elfogadni. Azt én nagyon fontosnak tartom – egyébként ez sem élvezi a társadalom többségének támogatását –, hogy halálbüntetés nincs és Magyarországon ne is legyen soha, ugyanakkor azt meg indokoltnak tartom, hogy ha valaki ilyen súlyos bűncselekményeket követ el – másokat megöl, meggyilkol –, nagyon fontos a társadalom védelme érdekében, hogy akár élethossziglan börtönben maradhasson” – mondta Gulyás Gergely.
2014. május 18., vasárnap
hvg.hu: Stumpf nagyon jó üzletet csinált az FHB elnökével
Közvetlenül Stumpf István alkotmánybíróvá választása előtt a cége négymillióért vette meg az FHB-elnök Spéder Zoltán kft-jét, ami valójában százmilliót ért – írja a hvg.hu. A portál azt is kiderítette, hogy a Takarékbank – FHB-n keresztüli – államosítása ügyében rövidesen döntő Alkotmánybíróság tagjai közül Szívós Mária FHB-részvényekkel rendelkezik, Stumpf pedig ott tartja a megtakarításait.
Stumpf István cége, a Faktum 57 Kft. 2010 júniusában, nem sokkal Stumpf alkotmánybíróvá választása előtt megvette az FHB elnök Spéder Zoltán, és volt apósa, Petróczki László cégét, az Aleria Kft.-t. Az ügylet a hvg.hu szerint azért érdekes, mert Stumpf és cége csak négymillió forintot fizettek az Aleria Kft.-ért, amely viszont a cégadatbázisban fellelhető mérlegei alapján legalább 100 millió forintot ért. Az Aleria Kft. tulajdonosa volt egy rózsadombi luxusvillának is, amit évek óta Stumpf és cége, a Faktum 57 Kft. bérelt.
A portál rámutat: az adásvétel után az Aleria Kft. – korábbi tulajdonosok által felhalmozott – 84 millió forintos tőketartalékához Stumpf és a cége juthatna hozzá, ha megszüntetnék a céget – anélkül, hogy adóznia kellene utána. A szintén a korábbi tulajdonosok által befizetett 14 milliós eredménytartalék is könnyen kivehető a cégből osztalékként, adó megfizetése mellett.
A hvg.hu Spédert és Petróczkit is megkérdezte, hogy miért adták ilyen olcsón a céget, de nem kaptak választ. Stumpf István viszont azt írta a portálnak, hogy állításaik valótlanok.
A hvg.hu arról is ír, hogy több alkotmánybíró elfogultsága vetődik fel a Takarékbank államosítása ügyében, amelynek eldöntése jelenleg a testületre vár. A Takarékbankot az FHB-n keresztül államosították, amelyben Szívós Mária alkotmánybírónak részvényei, Stumpf Istvánnak pedig megtakarítása van. Ennek ellenére egyikük sem jelentett elfogultságot.
http://mandiner.hu/cikk/20140516_hvg_hu_stumpf_nagyon_jo_uzletet_csinalt_az_fhb_elnokevel
Stumpf István cége, a Faktum 57 Kft. 2010 júniusában, nem sokkal Stumpf alkotmánybíróvá választása előtt megvette az FHB elnök Spéder Zoltán, és volt apósa, Petróczki László cégét, az Aleria Kft.-t. Az ügylet a hvg.hu szerint azért érdekes, mert Stumpf és cége csak négymillió forintot fizettek az Aleria Kft.-ért, amely viszont a cégadatbázisban fellelhető mérlegei alapján legalább 100 millió forintot ért. Az Aleria Kft. tulajdonosa volt egy rózsadombi luxusvillának is, amit évek óta Stumpf és cége, a Faktum 57 Kft. bérelt.
A portál rámutat: az adásvétel után az Aleria Kft. – korábbi tulajdonosok által felhalmozott – 84 millió forintos tőketartalékához Stumpf és a cége juthatna hozzá, ha megszüntetnék a céget – anélkül, hogy adóznia kellene utána. A szintén a korábbi tulajdonosok által befizetett 14 milliós eredménytartalék is könnyen kivehető a cégből osztalékként, adó megfizetése mellett.
A hvg.hu Spédert és Petróczkit is megkérdezte, hogy miért adták ilyen olcsón a céget, de nem kaptak választ. Stumpf István viszont azt írta a portálnak, hogy állításaik valótlanok.
A hvg.hu arról is ír, hogy több alkotmánybíró elfogultsága vetődik fel a Takarékbank államosítása ügyében, amelynek eldöntése jelenleg a testületre vár. A Takarékbankot az FHB-n keresztül államosították, amelyben Szívós Mária alkotmánybírónak részvényei, Stumpf Istvánnak pedig megtakarítása van. Ennek ellenére egyikük sem jelentett elfogultságot.
http://mandiner.hu/cikk/20140516_hvg_hu_stumpf_nagyon_jo_uzletet_csinalt_az_fhb_elnokevel
2014. május 10., szombat
Katolikus pap is bírálja a Szabadság téri emlékművet
Dávid Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja után újabb jeles - a kormánnyal nem ellenséges - személyiség bírálja a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet. Ezúttal Jelenits István piarista szerzetes, Budapest új díszpolgára szólalt meg a témában.
„A II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák" - írja a Heti Válasz csütörtöki számában Jelenits István, miért kifogásolja a Szabadság térre tervezett emlékmű „A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. A piarista szerzetes Borókai Gábor korábbi vezércikkére reagál ezzel, melyben a főszerkesztő értelmezi és magyarázza az alkotás üzenetét.
„Cikkének második oszlopában ezt olvasom: »A szoborállító kormányzat nem látszik mást tenni, csak emlékeztetni, hogy 1944. március 19-én Magyarország elvesztette a szuverenitását, így állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozottakká váltak«. Nos, ezt a mondanivalót az említett felirat egyáltalában nem fejezi ki. Terveznek talán valami más, hosszabb feliratot is a készülő műre, vagy az ön által ilyen gondosan/pontosan megfogalmazott szándék kifejezését teljesen a szobrászra bízták? Szobrász legyen a talpán, aki néma alakokkal egy ilyen konkrét és bonyolult mondanivalót valóban közérthetően ki tud fejezni!" - írja Jelenits.
A szerzetes ezután azt taglalja, mennyire nem egyértelmű Gábriel arkangyal szerepe a zsidó és a katolikus hagyományban, majd a magyar államalapításról és Szent István koronájáról szólva megállapítja: aligha remélhető, hogy e történelmi utalás az emlékmű eljövendő szemlélői előtt megjelenjék.
„Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot alkotni. Legföljebb egy nonfiguratív alkotásra rá lehet írni az említett mondatot" - fogalmaz Jelenits.
Heti Válasz május 8-i szám
„A II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák" - írja a Heti Válasz csütörtöki számában Jelenits István, miért kifogásolja a Szabadság térre tervezett emlékmű „A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. A piarista szerzetes Borókai Gábor korábbi vezércikkére reagál ezzel, melyben a főszerkesztő értelmezi és magyarázza az alkotás üzenetét.
„Cikkének második oszlopában ezt olvasom: »A szoborállító kormányzat nem látszik mást tenni, csak emlékeztetni, hogy 1944. március 19-én Magyarország elvesztette a szuverenitását, így állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozottakká váltak«. Nos, ezt a mondanivalót az említett felirat egyáltalában nem fejezi ki. Terveznek talán valami más, hosszabb feliratot is a készülő műre, vagy az ön által ilyen gondosan/pontosan megfogalmazott szándék kifejezését teljesen a szobrászra bízták? Szobrász legyen a talpán, aki néma alakokkal egy ilyen konkrét és bonyolult mondanivalót valóban közérthetően ki tud fejezni!" - írja Jelenits.
A szerzetes ezután azt taglalja, mennyire nem egyértelmű Gábriel arkangyal szerepe a zsidó és a katolikus hagyományban, majd a magyar államalapításról és Szent István koronájáról szólva megállapítja: aligha remélhető, hogy e történelmi utalás az emlékmű eljövendő szemlélői előtt megjelenjék.
„Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot alkotni. Legföljebb egy nonfiguratív alkotásra rá lehet írni az említett mondatot" - fogalmaz Jelenits.
Heti Válasz május 8-i szám
2014. május 9., péntek
67 év lesz a lengyel nyugdíjkorhatár
Összhangban áll az alkotmánnyal a nyugdíjkorhatár felemelése Lengyelországban - döntött a lengyel alkotmánybíróság.
A lengyel kormány 2012-ben határozott a nyugdíjkorhatár felemeléséről, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai tendenciák miatt. A kormányjavaslatot a szejm 2012 májusában fogadta el. Korábban a korhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év volt. Ezt emelték meg egységesen 67 évre. Az emelést 2013-tól fokozatosan vezetik be, a nőknél 2040-ben, a férfiaknál 2020-ban lép hatályba az új korhatár.
A nyugdíjkorhatár felemelése hatalmas felzúdulást keltett Lengyelországban, a szakszervezetek több ízben nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, és követelték a döntés visszavonását, illetőleg konzultációt a korhatáremelésről, mindhiába.
Az alkotmányossági vizsgálatot a Szolidaritás szakszervezet, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt és az OPZZ szakszervezet kérte.
Az alkotmánybíróság ítélete szerint a korhatáremelés megfelel a lengyel alkotmánynak és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendelkezéseinek.
http://www.napigazdasag.hu/cikk/12005/
A lengyel kormány 2012-ben határozott a nyugdíjkorhatár felemeléséről, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai tendenciák miatt. A kormányjavaslatot a szejm 2012 májusában fogadta el. Korábban a korhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év volt. Ezt emelték meg egységesen 67 évre. Az emelést 2013-tól fokozatosan vezetik be, a nőknél 2040-ben, a férfiaknál 2020-ban lép hatályba az új korhatár.
A nyugdíjkorhatár felemelése hatalmas felzúdulást keltett Lengyelországban, a szakszervezetek több ízben nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, és követelték a döntés visszavonását, illetőleg konzultációt a korhatáremelésről, mindhiába.
Az alkotmányossági vizsgálatot a Szolidaritás szakszervezet, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt és az OPZZ szakszervezet kérte.
Az alkotmánybíróság ítélete szerint a korhatáremelés megfelel a lengyel alkotmánynak és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendelkezéseinek.
http://www.napigazdasag.hu/cikk/12005/
2014. április 20., vasárnap
Bölcskei odamondott Orbánéknak
Ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak - közölte húsvéti interjújában Bölcskei Gusztáv református püspök. Elárulta azt is: a Mazsihisznek "az égvilágon semmi gondot nem jelentett" a Debrecenben fölállított Horthy-emléktábla.
Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, és ehhez határozott szándék, világos politikai döntés kell - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a reformatus.hu honlapnak adott interjújában.
Mint fogalmazott: "azt aláírom, hogy ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak, és a politikailag korrekt beszéd követelményeinek sem. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fekete-fehér szembeállítás, a magasabb és alacsonyabb rendűekre való szétosztás mindenben megfelel a valóságnak".
Hozzátette: "nem szeretném, ha a hasonló megszólalásaim után csak akkor lennék jó fiú, ha azt mondhatnák, na, ez a püspök jól odamondott a kormánynak. De az sem lenne jó, ha csak azt tudnám mondani, hogy el a kezekkel Magyarországtól és minket mindig mindenki csak bánt. Ezzel sem megyünk semmire, erre a sokat szapult Európában egyre kevésbé vevők".
Bölcskei Gusztáv püspök interjújában azt mondta, az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az egyházfinanszírozás hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése. Közölte: nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak azt, hogy a személyi jövedelemadó felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy legyen meg az újragondolásra a határozott szándék, a világos politikai döntés.
"Nem jó az, hogy minden évben megvárjuk a decembert, és a költségvetési vita során megmaradó összeget fordítjuk az egyházak támogatására, és ahhoz igazítjuk a rendszert" - mondta. Álláspontja szerint a nagy átalakításokban nem mindig lehetett érezni, hogy olyan végeredmény születne, amelyben az egyházi intézmények nem kerülnek hátrányos helyzetbe, és a szaktárcákkal, államtitkárságokkal való kapcsolattartás sem volt mindig egyenlő színvonalú.
A választási eredménnyel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv közölte: azt kívánja, az újabb mandátum "arra legyen alkalom", hogy "talán nyugodtabb körülmények között" elvégezzék a finomhangolásokat, amelyek "bizonyos területeken szükségesek ahhoz, hogy az elmúlt ciklusban elfogadott alapvető törvények valóban be is töltsék funkciójukat".
A kormány újabb kétharmados parlamenti többségére utalva a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának adott továbbá hangot, hogy az "erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban". Elmondása szerint az egyház egyik nagy feladata az elkövetkezendő években az autonómia megőrzése és gyakorlása lesz.
A holokauszt-emlékévvel kapcsolatban a püspök közölte: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után közleményt juttattak el a kormánynak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak, amelyben arra kérték az érintetteket, hogy "az elkendőzést, bűnbakkeresést egyaránt félretéve" üljenek le egymással tárgyalni. Hozzátette: választ sehonnan nem kaptak.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagy megemlékezések és a közvéleményt foglalkoztató ügyek rendezése mellett (utóbbival, mint jelezte, a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékművére és a Sorsok Házára utalt) - legyenek helyi szintű emlékezések és emlékeztetések, mert "ezt a feladatot helyettünk nem fogja elvégezni senki".
Hegedűs Loránt református lelkész ügyéről Bölcskei Gusztáv az interjúban azt mondta, a református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze. "Az már sok kritikával illethető, bonyolult folyamat", ahogy az egyházi bíróságok működnek. Néha elfelejtkeznek arról, hogy az egyházi bíráskodás célja nem lehet más, mint az egyház jó rendjének, az egyházi élet tisztaságának megőrzése, helyreállítása - jelentette ki, hozzátéve: felmerül az is, nem lenne-e egyszerűbb ezt olyan berendezkedéssel megvalósítani, amelyben ez gyorsan megtehető.
Bölcskei beszélt a debreceni Református Kollégiumban tavaly újraavatott Horthy-emléktábláról is, és elárulta, hogy abban az ügyben egyeztetett a Mazsihisszel. Mint fogalmazott: "nem vertem nagydobra, de akkor egyeztettem többek között a Mazsihisz elnökségével is arról, hogy okoz-e számukra ez a tábla-visszahelyezés bármilyen problémát. A válasz az volt, hogy ez az égvilágon semmi gondot nem jelent".
http://nol.hu/belfold/bolcskei-odamondott-orbaneknak-1457647
Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, és ehhez határozott szándék, világos politikai döntés kell - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a reformatus.hu honlapnak adott interjújában.
Mint fogalmazott: "azt aláírom, hogy ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak, és a politikailag korrekt beszéd követelményeinek sem. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fekete-fehér szembeállítás, a magasabb és alacsonyabb rendűekre való szétosztás mindenben megfelel a valóságnak".
Hozzátette: "nem szeretném, ha a hasonló megszólalásaim után csak akkor lennék jó fiú, ha azt mondhatnák, na, ez a püspök jól odamondott a kormánynak. De az sem lenne jó, ha csak azt tudnám mondani, hogy el a kezekkel Magyarországtól és minket mindig mindenki csak bánt. Ezzel sem megyünk semmire, erre a sokat szapult Európában egyre kevésbé vevők".
Bölcskei Gusztáv püspök interjújában azt mondta, az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az egyházfinanszírozás hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése. Közölte: nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak azt, hogy a személyi jövedelemadó felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy legyen meg az újragondolásra a határozott szándék, a világos politikai döntés.
"Nem jó az, hogy minden évben megvárjuk a decembert, és a költségvetési vita során megmaradó összeget fordítjuk az egyházak támogatására, és ahhoz igazítjuk a rendszert" - mondta. Álláspontja szerint a nagy átalakításokban nem mindig lehetett érezni, hogy olyan végeredmény születne, amelyben az egyházi intézmények nem kerülnek hátrányos helyzetbe, és a szaktárcákkal, államtitkárságokkal való kapcsolattartás sem volt mindig egyenlő színvonalú.
A választási eredménnyel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv közölte: azt kívánja, az újabb mandátum "arra legyen alkalom", hogy "talán nyugodtabb körülmények között" elvégezzék a finomhangolásokat, amelyek "bizonyos területeken szükségesek ahhoz, hogy az elmúlt ciklusban elfogadott alapvető törvények valóban be is töltsék funkciójukat".
A kormány újabb kétharmados parlamenti többségére utalva a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának adott továbbá hangot, hogy az "erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban". Elmondása szerint az egyház egyik nagy feladata az elkövetkezendő években az autonómia megőrzése és gyakorlása lesz.
A holokauszt-emlékévvel kapcsolatban a püspök közölte: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után közleményt juttattak el a kormánynak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak, amelyben arra kérték az érintetteket, hogy "az elkendőzést, bűnbakkeresést egyaránt félretéve" üljenek le egymással tárgyalni. Hozzátette: választ sehonnan nem kaptak.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagy megemlékezések és a közvéleményt foglalkoztató ügyek rendezése mellett (utóbbival, mint jelezte, a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékművére és a Sorsok Házára utalt) - legyenek helyi szintű emlékezések és emlékeztetések, mert "ezt a feladatot helyettünk nem fogja elvégezni senki".
Hegedűs Loránt református lelkész ügyéről Bölcskei Gusztáv az interjúban azt mondta, a református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze. "Az már sok kritikával illethető, bonyolult folyamat", ahogy az egyházi bíróságok működnek. Néha elfelejtkeznek arról, hogy az egyházi bíráskodás célja nem lehet más, mint az egyház jó rendjének, az egyházi élet tisztaságának megőrzése, helyreállítása - jelentette ki, hozzátéve: felmerül az is, nem lenne-e egyszerűbb ezt olyan berendezkedéssel megvalósítani, amelyben ez gyorsan megtehető.
Bölcskei beszélt a debreceni Református Kollégiumban tavaly újraavatott Horthy-emléktábláról is, és elárulta, hogy abban az ügyben egyeztetett a Mazsihisszel. Mint fogalmazott: "nem vertem nagydobra, de akkor egyeztettem többek között a Mazsihisz elnökségével is arról, hogy okoz-e számukra ez a tábla-visszahelyezés bármilyen problémát. A válasz az volt, hogy ez az égvilágon semmi gondot nem jelent".
http://nol.hu/belfold/bolcskei-odamondott-orbaneknak-1457647
Erdő Péter: A múltat nem szabad narratívával helyettesíteni
Forrás: MTI | 2014. 04. 17. 19:25:01
Magyarország prímása, Erdős Péter a közelgő húsvét alkalmából a magyar családok helyzetéről, II. János Pál pápa szentté avatásáról és annak 70. évfordulója kapcsán a náci megszállásról is beszélt. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegyei érsek szerint illúzió lenne azt gondolni, hogy a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk.
A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben vagyunk egymással, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni - mondta Erdő Péter bíboros az InfoRádió Aréna című, csütörtöki műsorában.
Erősítheti a családokat, ha az anya hamar, de nem teljes munkaidőben is visszamehet dolgozni
A bíboros a családokkal kapcsolatban kiemelte: a magyar helyzet sok szempontból hasonlít a posztszovjet képhez, eltűntek a társadalomból bizonyos értékek. Magas a válások száma, az egyházi házasságkötéseké alacsony, és magas a házasság nélkül tartósan együtt élő párok aránya.
Kifejtette: a magyar társadalom rendkívüli mértékben elöregedett, jobban, mint a szomszédos országoké. Magyarországon a kivándorlás eddig nem volt olyan jelentős, bár most növekszik valamelyest, viszont az úgynevezett természetes fogyás az átlagnál jóval magasabb.
Erdő Péter hangsúlyozta: sokat kell tenni a család erősítéséért. Egy olyan családpolitika, amely lehetővé teszi az édesanyáknak, hogy viszonylag hamar, de ne teljes munkaidőben kapcsolódjanak be a munka világába, sokat segíthet.
Emlékeztetett: Ferenc pápa a család kérdésével foglalkozó rendkívüli szinódust rendelt el. A család válságban van, ugyanakkor az evangelizációban növekszik a szerepe - vélekedett. A szinóduson egyebek mellett azt vitatják meg, miként működnek a hívő családok, és mi a házasság intézményének szerepe a mai világban.
A nép szava Isten szava – kettős szentté avatás Rómában
Azzal kapcsolatban, hogy április 27-én kettős szentté avatás lesz Rómában, a bíboros elmondta: II. János Pál pápa szentté avatása "a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták, hogy santo subito, rögtön avassák szentté". Ez olyan hang volt, amelyre egyesek azt mondták, hogy "a nép szava Isten szava".
Úgy látja, II. János Pál pápa személyisége lenyűgözte az egész világot, sok nem hívő is tisztelettel és szeretettel emlékszik rá. Személyes kisugárzása meggyőzte az embereket, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség, hanem szent ember volt.
Erdő Péter felidézte: XXIII. János pápa "bátor kezdeményezése" volt a második vatikáni zsinat, amelyre sokan megrendülten emlékeznek. Azok a változások, amelyek azóta végbementek az egyházban, azt mutatják, hogy valóban nagy, történelmi folyamattal állunk szemben, és nem csak "emberi elképzelések megvalósulásáról van szó". Ezért "méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét" - tette hozzá.
A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy "nagyfokú személyes figyelem és szeretet" van benne az emberek iránt, "ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé" szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy "az egyház él, az egyház fiatal".
Keleti régiós munkahelyteremtésért lobbiztak a püspökök
Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb "az érzékenységet tudjuk felkelteni".
Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.
Párbeszéd a történelemről – „mi ebben valószínű, késésben vagyunk”
A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy "a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad" - fogalmazott.
Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik "a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak", beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat és le kell vonni a tanulságokat - mutatott rá.
Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de "mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk". Mindig nyitottnak kell lenni, hogy "a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk". Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.
A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.
Magyarország prímása, Erdős Péter a közelgő húsvét alkalmából a magyar családok helyzetéről, II. János Pál pápa szentté avatásáról és annak 70. évfordulója kapcsán a náci megszállásról is beszélt. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegyei érsek szerint illúzió lenne azt gondolni, hogy a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk.
A húsvéti ünnep üzenete, hogy sorsközösségben vagyunk egymással, ezért meg kell próbálni egymásban a méltóságot felfedezni - mondta Erdő Péter bíboros az InfoRádió Aréna című, csütörtöki műsorában.
Erősítheti a családokat, ha az anya hamar, de nem teljes munkaidőben is visszamehet dolgozni
A bíboros a családokkal kapcsolatban kiemelte: a magyar helyzet sok szempontból hasonlít a posztszovjet képhez, eltűntek a társadalomból bizonyos értékek. Magas a válások száma, az egyházi házasságkötéseké alacsony, és magas a házasság nélkül tartósan együtt élő párok aránya.
Kifejtette: a magyar társadalom rendkívüli mértékben elöregedett, jobban, mint a szomszédos országoké. Magyarországon a kivándorlás eddig nem volt olyan jelentős, bár most növekszik valamelyest, viszont az úgynevezett természetes fogyás az átlagnál jóval magasabb.
Erdő Péter hangsúlyozta: sokat kell tenni a család erősítéséért. Egy olyan családpolitika, amely lehetővé teszi az édesanyáknak, hogy viszonylag hamar, de ne teljes munkaidőben kapcsolódjanak be a munka világába, sokat segíthet.
Emlékeztetett: Ferenc pápa a család kérdésével foglalkozó rendkívüli szinódust rendelt el. A család válságban van, ugyanakkor az evangelizációban növekszik a szerepe - vélekedett. A szinóduson egyebek mellett azt vitatják meg, miként működnek a hívő családok, és mi a házasság intézményének szerepe a mai világban.
A nép szava Isten szava – kettős szentté avatás Rómában
Azzal kapcsolatban, hogy április 27-én kettős szentté avatás lesz Rómában, a bíboros elmondta: II. János Pál pápa szentté avatása "a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták, hogy santo subito, rögtön avassák szentté". Ez olyan hang volt, amelyre egyesek azt mondták, hogy "a nép szava Isten szava".
Úgy látja, II. János Pál pápa személyisége lenyűgözte az egész világot, sok nem hívő is tisztelettel és szeretettel emlékszik rá. Személyes kisugárzása meggyőzte az embereket, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség, hanem szent ember volt.
Erdő Péter felidézte: XXIII. János pápa "bátor kezdeményezése" volt a második vatikáni zsinat, amelyre sokan megrendülten emlékeznek. Azok a változások, amelyek azóta végbementek az egyházban, azt mutatják, hogy valóban nagy, történelmi folyamattal állunk szemben, és nem csak "emberi elképzelések megvalósulásáról van szó". Ezért "méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét" - tette hozzá.
A bíboros Ferenc pápáról azt mondta, hogy "nagyfokú személyes figyelem és szeretet" van benne az emberek iránt, "ez a szeretetteljes odafordulás az emberek felé" szimpátiát kelt. Úgy véli, Ferenc pápa első éve sok örömet, lelkesedést hozott, sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy "az egyház él, az egyház fiatal".
Keleti régiós munkahelyteremtésért lobbiztak a püspökök
Erdő Péter arról is beszélt, hogy bár az egyháznak vannak szociális intézményei, bizonyos alapvető társadalmi problémák megoldása nem rajtuk áll. Például a munkanélküliség vagy egy egész régió leszakadása olyan nagy probléma, amellyel kapcsolatban legfeljebb "az érzékenységet tudjuk felkelteni".
Közölte: az európai püspökök próbáltak közösen lobbizni azért, hogy a szlovákiai, magyarországi, romániai és bulgáriai régiókat, ahol magas a munkanélküliség és ahol a roma népesség jó része is lakik, támogassák abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre. Remélhetőleg a görög, illetve a szlovák EU-elnökség idején is foglalkozik az unió ezekkel a kérdésekkel, ahogyan a magyar elnökség idején is konkrét döntések születtek a romastratégiát illetően.
Párbeszéd a történelemről – „mi ebben valószínű, késésben vagyunk”
A náci megszállás 70. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatban a bíboros kifejtette: van a történelem, az az eseménysor, amely objektíven lejátszódott, van az emlékezet, amely lehet az egyéni, a családi vagy a kisebb közösségekben hordozott emlékezet, és lehet a társadalom egészében létező emlékezet. Illúzió lenne azt gondolni, hogy "a múltat egyfajta narratívával helyettesíteni tudjuk, azt nem lehet, nem szabad" - fogalmazott.
Úgy véli, a történelem több oldalról nézve talán gazdagabban, igazabbul bontakozik ki. Ezért azoknak, akik "a múlt nagy öröksége körül különböző oldalakon állnak", beszélniük kell egymással, meg kell osztani a tapasztalatokat és le kell vonni a tanulságokat - mutatott rá.
Mint mondta, Nyugat-Európában már megindult ez a folyamat, de "mi ebben valószínűleg néhány évtizedes késésben vagyunk". Mindig nyitottnak kell lenni, hogy "a magunk vagy a közösségünk történeti emlékezetén túl más emlékeket, más tényeket is megismerjünk". Erdő Péter szerint ebben a tekintetben előbb-utóbb Magyarországon is javulhat a helyzet.
A bíboros arra is kitért, hogy húsvét előtt a karitász 165 tonna élelmiszert gyűjtött a templomokban, és ezeket az adományokat elsősorban azokon a plébániákon osztják el, ahol a hívek összeadták, tehát ennek az akciónak közösségépítő ereje van. Hozzáfűzte: az idén több adomány gyűlt össze, mint tavaly.
2014. április 15., kedd
A választójog módosításáról szóló 1947-es törvény
A választójog módosításáról szóló 1947-es törvény több, a demokratikus választójogot csorbító rendelkezést tartalmaz. A titkosság elvét az ajánlási rendszer, az egyenlőség elvét pedig a prémiumos rendszer bevezetése sértette. (A prémiumos rendszer azt jelentette, hogy amennyiben a szövetségre lépett pártok elérték a szavazatok 60%-át, úgy a képviselői helyek 80%-át, ha pedig a szavazatok 75%-át érték el, úgy a képviselői helyek 100%-át szerezhették meg.) Ezenkívül a választásokból történő kizárásokkal és az ún. kék cédulákkal való szavazással további visszaélések váltak lehetővé.
XXII. TÖRVÉNYCIKK
az országgyűlési választásokról.
Megjelent az Országos Törvénytár 1947. évi július hó 24-én kiadott 18. számában.
20. § (1) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatásokat a pártok között a reájuk leadott érvényes szavazatok országos számának arányában kell felosztani azzal, hogy ezen az alapon csak olyan párt juthat képviselői megbízatáshoz, amelyre országosan legalább nyolcvanezer érvényes szavazat esett, feltéve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbízatáshoz jutott.
(3) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a jelen törvény 15. §-ában meghatározott politikai pártok lépnek választási szövetségre és az így választási szövetségre lépett politikai pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hatvan százalékát, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatások nyolcvan százaléka, ha pedig az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hetvenöt százalékát nyerték el, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás illeti meg őket, mindkét esetben egymás között az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Ha az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás az előbbi rendelkezéshez képest nem a választási szövetségben résztvevő pártoknak jut, a fennmaradó képviselői megbízatásokat a választásban résztvett valamennyi párt között kell az alábbi (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően felosztani.
tortenelem.fazekas.hu/uploads/315.doc
XXII. TÖRVÉNYCIKK
az országgyűlési választásokról.
Megjelent az Országos Törvénytár 1947. évi július hó 24-én kiadott 18. számában.
20. § (1) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatásokat a pártok között a reájuk leadott érvényes szavazatok országos számának arányában kell felosztani azzal, hogy ezen az alapon csak olyan párt juthat képviselői megbízatáshoz, amelyre országosan legalább nyolcvanezer érvényes szavazat esett, feltéve, hogy az illető párt legalább egy választókerületben legalább egy képviselői megbízatáshoz jutott.
(3) Az 1945:VIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a jelen törvény 15. §-ában meghatározott politikai pártok lépnek választási szövetségre és az így választási szövetségre lépett politikai pártok elnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hatvan százalékát, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő képviselői megbízatások nyolcvan százaléka, ha pedig az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább hetvenöt százalékát nyerték el, az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás illeti meg őket, mindkét esetben egymás között az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Ha az országos lajstromok alapján felosztásra kerülő valamennyi képviselői megbízatás az előbbi rendelkezéshez képest nem a választási szövetségben résztvevő pártoknak jut, a fennmaradó képviselői megbízatásokat a választásban résztvett valamennyi párt között kell az alábbi (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően felosztani.
tortenelem.fazekas.hu/uploads/315.doc
2014. április 11., péntek
Handó: a bíró szabadságához tartozik, hogy az Ab-hoz fordulhasson
Forrás: MTI | 2014. 04. 09. 17:55:46
A bírói szabadság, függetlenség része az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetősége - jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán Szegeden.
Az elnök a Szegedi Ítélőtábla bátmonostori hármas gyilkosság másodfokú eljárását felfüggesztő döntésére reagált. A táblabíróság múlt csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Ab-hoz fordult, kérve foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.
Handó Tünde a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy amikor a bíró a jogot alkalmazza, nem csak a hazai joganyagra kell figyelemmel lennie. Az Európai Unió külön szabályokat, értékeket, elveket határoz meg, és Magyarország részese nemzetközi szerződéseknek is.
Egy bíró szabadságához, a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy az Ab-hoz vagy akár az Európai Unió Bíróságához fordulhat - hangsúlyozta az OBH elnöke. Ez bizonyítja azt is, az igazságszolgáltatás valóban a harmadik hatalmi ág. A jogalkotó törvényeket, a végrehajtó hatalom közigazgatási határozatot hozhat, de féknek, ellensúlynak ott van a bíróság - fogalmazott az OBH elnöke.
Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára többszörösen minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.
A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.
A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált.
Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy felháborítónak, a magyar társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja azt eljárást felfüggesztő döntést. Azt mondta, egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége.
A bírói szabadság, függetlenség része az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetősége - jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán Szegeden.
Az elnök a Szegedi Ítélőtábla bátmonostori hármas gyilkosság másodfokú eljárását felfüggesztő döntésére reagált. A táblabíróság múlt csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Ab-hoz fordult, kérve foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.
Handó Tünde a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy amikor a bíró a jogot alkalmazza, nem csak a hazai joganyagra kell figyelemmel lennie. Az Európai Unió külön szabályokat, értékeket, elveket határoz meg, és Magyarország részese nemzetközi szerződéseknek is.
Egy bíró szabadságához, a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy az Ab-hoz vagy akár az Európai Unió Bíróságához fordulhat - hangsúlyozta az OBH elnöke. Ez bizonyítja azt is, az igazságszolgáltatás valóban a harmadik hatalmi ág. A jogalkotó törvényeket, a végrehajtó hatalom közigazgatási határozatot hozhat, de féknek, ellensúlynak ott van a bíróság - fogalmazott az OBH elnöke.
Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára többszörösen minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.
A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.
A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált.
Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy felháborítónak, a magyar társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja azt eljárást felfüggesztő döntést. Azt mondta, egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége.
Részben hatályon kívül helyezték a török igazságügyi reformot
Forrás: MTI | 2014. 04. 11. 13:46:57
A török alkotmánybíróság pénteken részlegesen érvénytelennek nyilvánította a Recep Tayyip Erdogan vezette kormány vitatott igazságügyi reformját - jelentette az Anadolu török hírügynökség.
Az ankarai testület a törvénymódosításnak azokat a részeit helyezte hatályon kívül, amelyek az igazságügy-minisztert nagyobb hatalommal ruházták fel, és így növelték a kormány befolyását az igazságszolgáltatás felett. A jogszabály bírálói szerint Erdogan célja ezzel a lépéssel a közvetlen környezetét is érintő, decemberben kirobbant korrupciós botrány eltussolása volt.
Abdullah Gül török államfő február végén hagyta jóvá az igazságszolgáltatás feletti kormányzati befolyás kiterjesztését megerősítő törvényt. Az új jogszabály az egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságnak, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) a szervezeti átalakításáról, valamint illetékességének megváltoztatásáról is rendelkezett. A törvény a HSYK tagjainak kinevezésében megerősítette az igazságügy-miniszter jogkörét.
Az ellenzék fő erejét adó Köztársaság Néppárt (CHP) februárban kérte az alkotmánybíróságot a szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a bíróságok függetlenségét sértő törvény eltörlésére.
Erdogan véleménye szerint a megvesztegetési botrány mögött korábbi szövetségese, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok áll, aki ezzel akarja ellehetetleníteni kormányát. A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az őt ért bírálatok ellenére megnyerte a március végi helyhatósági választásokat.
A török alkotmánybíróság pénteken részlegesen érvénytelennek nyilvánította a Recep Tayyip Erdogan vezette kormány vitatott igazságügyi reformját - jelentette az Anadolu török hírügynökség.
Az ankarai testület a törvénymódosításnak azokat a részeit helyezte hatályon kívül, amelyek az igazságügy-minisztert nagyobb hatalommal ruházták fel, és így növelték a kormány befolyását az igazságszolgáltatás felett. A jogszabály bírálói szerint Erdogan célja ezzel a lépéssel a közvetlen környezetét is érintő, decemberben kirobbant korrupciós botrány eltussolása volt.
Abdullah Gül török államfő február végén hagyta jóvá az igazságszolgáltatás feletti kormányzati befolyás kiterjesztését megerősítő törvényt. Az új jogszabály az egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságnak, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) a szervezeti átalakításáról, valamint illetékességének megváltoztatásáról is rendelkezett. A törvény a HSYK tagjainak kinevezésében megerősítette az igazságügy-miniszter jogkörét.
Az ellenzék fő erejét adó Köztársaság Néppárt (CHP) februárban kérte az alkotmánybíróságot a szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a bíróságok függetlenségét sértő törvény eltörlésére.
Erdogan véleménye szerint a megvesztegetési botrány mögött korábbi szövetségese, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok áll, aki ezzel akarja ellehetetleníteni kormányát. A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az őt ért bírálatok ellenére megnyerte a március végi helyhatósági választásokat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)