Tízezrek zarándokolhatnak 2020-ban Magyarországra

Spirk József
Kolozsi Ádám
2016.01.31. 11:31
2020-ban Magyarországon tartják a katolikusok legnagyobb világeseményét. A Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus rendezéséről szóló bejelentés a Fülöp-szigeteken hangzott el a pápa videóüzenetében. Világkongresszus utoljára a II. világháború előtt, 1938-ban volt Magyarországon.

Az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust a héten zajlott le a Fülöp-szigetekhez tartozó Cebu szigetén. Az eseményen 200 bíboros és püspök, valamint a világ 73 országából mintegy 12 ezer küldött vett részt.

Magyarországot tízfős delegáció képviselte. Az eseményen Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek mellett részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi püspök és Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök.

Az záró szentmisét százezres tömeg előtt tartották Cebu városában. A misén bemutatták Ferenc pápa videóüzenetét is. A pápa ebben jelentette be, hogy a következő világkongresszus helyszíne Magyarország lesz.

2020-ban várhatóan több tízezer hívő zarándokol majd Magyarországra, hogy ott lehessen az eseménysorozaton, az előző Európában tartott kongresszusra, amelyet Dublinban tartottak, 50 ezer küldött regisztrált.

Eucharisztikus Kongresszusokat a XIX. század második fele óta tartanak, ez az egyik legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi egyházi esemény a katolikusoknál.

Az egy-két hetes eseménysorozat többek között nagy tömegek előtt tartott szabadtéri szentmisékből, közös imádságokból, körmenetekből és előadásokból áll, melyre sok országból érkeznek bíborosok és más egyházi méltóságok, de több százezren vesznek részt rajta egyszerű hívők és zarándokok is.

Az Eucharisztia az oltáriszentség ünnepe, a katolikus hit szerint a kenyér és a bor színe alatt Jézus valóságosan jelen van - az esemény legfőképpen ennek a kinyilvánítása. Az ellenreformáció terjesztette el az oltáriszentséget körbehordozó díszes körmeneteket, de a nagy nemzetközi találkozók csak a modern korban kezdődtek. Az első 1881-ben volt, az eleinte Franciaországban tartott rendezvények egyben a szekularizáció elleni konzervatív demonstrációk is voltak, melyek azt akarták megmutatni, hogy a katolikus egyház továbbra is ott van a világban, a hitnek helye van a nagyvárosi hétköznapokban.

A két világháború közötti Magyarország nagy eseménye volt, amikor 1938-ban Budapesten tartották a 34. Világkongresszust. Ez akkor valóban tömegeket mozgatott meg: 50 ezren jöttek külföldről és 250 ezren utaztak a fővárosba vidékről. A Szent István király halálának 900. évfordulóján tartott eseményen volt 150 ezres éjféli mise férfiaknak, ugyanennyi elsőáldozó, a záró szentmisén pedig közel félmillióan voltak ott a Hősök terén. Ezen az egyházi és a világi méltóságok a Szépművészeti és a Műcsarnok lépcsőjén foglaltak helyet, de még a Városligeti tavat is lecsapolták ideiglenesen, hogy ott is legyen hely a híveknek. A Hősök terén a római Szent Péter Bazilika oltárának mását építették fel, a dunai hidak díszkivilágítást kaptak, 14 templomot erre az alkalomra újítottak fel. Köztük volt a Bazilika, ahol még külön rendőrmisét is tartottak 3000 egyenruhásnak.

Az 1938-as Világkongresszus a Horthy-rendszer számára politikai demonstráció is volt, a külföld felé és itthon egyaránt. Horthy hivatalos pápai kihallgatásán vette át a megbízatást, a Szent István év fővédnöke is a református kormányzó volt, a katolikus eseményen felesége töltötte be ezt a tisztet. A megnyitó ünnepségen az állam részéről Hóman Bálint köszöntötte a jelenlévőket, egyébként főleg Imrédy Béla miniszterelnök volt a magyar politikusok közül leginkább a Világkongresszus arca.

“Ez nemzetünk rendkívüli megbecsülését jelenti” - írta Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, és “páratlanul nagyszerű, nemzeti életünkben talán soha vissza nem térő alkalomnak” nyilvánította a Világkongresszust. Az akkori pápa, XI. Piusz rádión keresztül köszöntötte a Hősök terén összegyűlteket. Megbízottja, Eugenio Pacelli bíboros volt a legnagyobb rangú egyházi méltóság - egy évvel később pedig már ő ült a pápai trónon XII. Piusz néven. A pápai legátus megnyitó beszédében Magyarországról mint a keresztség régi védőbástyájáról beszélt; azt mondta, a legfőbb cél, hogy “megvédjék az Egyházat és a keresztény kultúrát a hittagadás és a társadalmi forradalom vezetői ellen.” Szavait a bolsevizmussal és a nácizmussal szembeni üzenetként szokták értelmezni: az egyházzal szemben ellenséges Hitler már nem engedte meg a német katolikusoknak, hogy részt vegyenek a budapesti találkozón, “az istentagadó kommunizmus” ellen pedig nyíltan hirdetett harcot a keresztény Európa nevében Pacelli.

Érdekesség, hogy az 1938-as budapesti kongresszus előtt ugyanúgy a Fülöp-szigeteken volt a megelőző esemény, mint most. Az utóbbi évtizedekben négyévente van Eucharisztikus Világkongresszus, Európában utoljára 2012-ben Írországban volt. Minden alkalommal van egy előre meghirdetett témakör, a most záruló, Cebun tartott Világkongresszusé a remény volt.
http://index.hu/belfold/2016/01/31/nyolcvanket_ev_utan_megint_budapesten_lesz_az_eucharisztikus_vilagkongresszus/