Az új alkotmánybírókért egyezkednek a pártok

2016. január 18., hétfő 15:03 InfoRádió
Alkotmánybírókat és alkotmánybírósági elnököt választ idén tavasszal az Országgyűlés. A kormányoldalnak már nincs kétharmados szavazattöbbsége, ezért egyezkednie kell a megosztott ellenzékkel.
Paczolay Péter tavaly februári távozása után idén Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnök mellett két másik alkotmánybírónak is lejár a mandátuma. A parlamentnek tehát összesen 4 alkotmánybírót kell megválasztania tavasszal - kétharmados többséggel.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint a pártok számára felajánlott kormányoldali alku alapján a Fidesz két, a Jobbik és a baloldal pedig egy-egy alkotmánybírót jelölhet. Az Együtt és a DK megpróbálja rávenni az LMP-t és az MSZP-t, hogy ne egyezkedjenek, mert szerintük a jelenlegi Alkotmánybíróság a magyar emberek helyett a Fidesz oldalára állt.
Félsikert arattak: az MSZP ugyanis nem jelöl alkotmánybírót, hanem benyújt egy törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság függetlenségének és szakmaiságának helyreállítása érdekében, jelentette be Tóbiás József frakcióvezető.
"Az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye nagy mértékben csökkent. Az elmúlt időszak személyi javaslatai valójában pártpolitikai alapon történtek kiválasztásra. Ebben a helyzetben tehát természetes, hogy egy ilyen folyamatban nem vehet részt a Magyar Szocialista Párt" - fogalmazott Tóbiás József.
Az LMP viszont részt vesz az alkotmánybíró-jelölésben. Schiffer András frakcióvezető az InfoRádióban adott interjúban először az MSZP bejelentésére reagált:
"Tóbiás József álláspontját sem ebben a kérdésben, sem az elmúlt egy évben más lényeges kérdésekben nem lehet értelmezni. Láttunk már olyat, hogy a szocialisták páros napon mondanak valamit, aztán páratlan napon másként cselekednek."
Az LMP frakcióvezetője szerint az Együtt és a DK a "minél rosszabb, annál jobb" elvet követi, de még csak nem is következetesek.
"Akkor lennének következetesek ezek a független képviselők, ha a mandátumukat is visszaadnák, hiszen az, hogy bent melegednek az Országgyűlésben, az ő okfejtésük szerint ez is kollaborációnak minősül."
Schiffer András szerint pártja azért hajlandó egyezkedni, mert nem mindegy, hogy kik lesznek az Alkotmánybíróság tagjai.
"Ezen a négy helyen múlhat, hogy például Paks ügyében, vagy más információs és véleményszabadsággal kapcsolatos ügyekben lesz-e nyilvánosságpárti többség az Alkotmánybíróságban: ez forog kockán."
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese korábban azt mondta, hogy pártja nyitott az egyezkedésre, és bízik a konszenzusban.
Hanganyag: Herczeg Zsolt
http://inforadio.hu/hir/belfold/az-uj-alkotmanybirokert-egyezkednek-a-partok-791068