Péterfalvi tisztázásokat vár

Adatvédelmi ajánlások a terrorveszélyhelyzethez
Kacsoh Dániel – 2016.01.30. 01:17
Nem indokolt a terrorveszélyhelyzet önálló tényállását rögzítő, a kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás „nem nyilvános” minősítése – egyebek mellett erre jutott hivatalból lefolytatott vizsgálatában az adatvédelmi hatóság.

Közzétette állásfoglalását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) arról, hogy különleges jogrend esetén mit tehet a kormány. Ismeretes, a kabinet kezdeményezi az alaptörvény módosítását annak érdekében, hogy indokolt esetben ki tudja hirdetni a terrorveszélyhelyzetet. Az ellenzék támadja az elképzelést, mondván, az túlhatalmat adna a kormánynak. A Fidesz részéről egyelőre azt közölték, változatlan tartalommal kívánják benyújtani javaslatukat a Ház elé, ahol februárban akár már szavazhatnak is róla. Mivel azonban az elfogadáshoz kétharmad kell, mindenképp szükség lesz pluszvoksokra.

A Péterfalvi Attila NAIH-elnök által jegyzett ajánlás szerint mivel közügyről van szó, nem indokolt a tervezett módosítás „nem nyilvánossá minősítése”, azt fel kell oldani. Továbbá azt kéri a jogalkotóktól: a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását, egyértelműen meghatározva ezen helyzet kezdetét és végét. Rámutatott, jelenleg különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet – és idetartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is. Ilyen esetekben pedig az Alkotmánybíróság határozata az irányadó, amely szerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni.

A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz, és a részletes szabályokat rendeletek írják elő, továbbá a különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú megváltoztatására. Vagyis tisztázni kell, ezek az intézkedések nem lesznek érvényben, miután lejár az említett jogrend ideje. További felvetések: visszamenőlegesen lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, és rendelkezni kell a NAIH szerint arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal. Annak tisztázását pedig, hogy mit jelent az „egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása”, az Alkotmánybíróság értelmezésétől várná Péterfalvi.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46452/Peterfalvi_tisztazasokat_var