Retro: Közös értékek kellenének egy új alaptörvényhez

Baranya Róbert- 2010. február 20., szombat
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a törvényhozás minősége, színvonala nagyot zuhant az elmúlt években
Jelenleg nem látok olyan egységes értékközösséget a magyar társadalomban, amely egy új alaptörvény megalkotását indokolná – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, az erre vonatkozó véleményekre reagálva.
Paczolay ezzel együtt szükségesnek tartja az alkotmányreformot.
A testület vezetője szerint a törvényhozás minősége és színvonala nagyot zuhant az elmúlt években.
– Kisebb vihart kavart legutóbbi döntésük, amelyben megsemmisítették az ingatlanadót. A kritikák arról szóltak, hogy miért pont a választások előtt hozták meg gyorsan ezt a döntést, illetve hogy a határozat egy társadalmi, politikai igényre reflektált, kedvezve ezzel az egyik oldalnak.
– Egyik kritika sem megalapozott. Nem a választások, hanem az adóbevallási határidő előtt döntöttünk. Január elsejétől lépett életbe a törvény, tehát ez előzte meg a választásokat, nem mi. Ritkán tudunk ilyen rövid határidővel döntést hozni, de tekintettel arra, hogy teljes volt az egyetértés az AB-n belül, gyakorlatilag három hét alatt lezártuk az ügyet. Természetesen minden olyan döntésnek, amely a kormányoldalnak vagy az ellenzéknek kedvez, elkerülhetetlenül politikai hatása van. A döntés bekerül egy politikai erőtérbe. Az alkotmánybíráskodás a politika és a jog határán helyezkedik el, de ez teljesen független attól, hogy van-e politikai szándék az alkotmánybíróban. Nekünk ezt ki kell zárnunk. Az, hogy politikai döntéseket befolyásolunk, velejárója az alkotmánybíráskodásnak, ahogy az is, hogy döntéseinknek politikai hatása van.
– Az adószakértők azt is nehezményezték, hogy adóügyekben nem egységes az AB döntési gyakorlata. Egyik nyilatkozatában, elismerve a bírálatokat, ígéretet tett arra, hogy a jövőben egységes gyakorlat megvalósítására törekszenek majd adóügyekben. Ezt hogyan érik el?
– Már a döntéseket megelőzően kialakult egy kampány az adószakértők részéről, hogy ellentmondásos a gyakorlatunk, és nem veszünk igénybe szakértőket. Pedig, ha szükséges, kikérjük a szakvéleményeket, most a Pénzügyminisztériumét kaptuk meg. Emellett vannak az adójogban képzett szakembereink. Ha szükség lesz rá, akkor ezen túlmenően is igénybe vehetünk szakértőket, de nekünk annak eldöntése a feladatunk, hogy alkotmányos-e az adójogszabály.
– A nemrég megjelent Az Alkotmány kommentárja című kötet szerkesztője, Jakab András a bíróságokkal kapcsolatban fogalmazta meg azt a kritikát, hogy a bíróságok, döntéseik meghozatalakor túlságosan is ragaszkodnak a törvények szövegéhez, nem elég rugalmasak, nem veszik figyelembe a társadalom elvárásait. Az AB döntéseit mennyire befolyásolhatja a társadalom véleménye?
– Direkt elvárásokra nem kell rea­gálnunk. Az ingatlanadó eltörlése például népszerű döntés volt, de én figyelmeztettem a bíró kollégáimat, hogy ez ne tévesszen meg bennünket. Nagyon sok ügyben az AB szembemegy nemcsak a parlamenti többség akaratával, hanem a társadalom egészének preferenciáival is. Ennek klasszikus esete a halálbüntetés. Ettől elválasztanám azt a kérdést, hogy a társadalom változik, és korábban nem létező problémák vetődtek fel, például az alkotmányos rendszer működésében vagy bizonyos értékek megítélésében. Ilyen a szólásszabadság, illetve a gyülekezési jog megítélése, amelyeket nagyban befolyásoltak a 2006 utáni események. Az alkotmány azért „élő”, mert bizonyos értelemben alkalmazkodik a társadalom elvárásaihoz. Ha nem így lenne, akkor nagyon gyakran kellene felülvizsgálni a szövegét. Húsz év alatt rengeteget változott a magyar társadalom. Ezt szerintem a jog és az alkotmány is követte.
– Említette az értékeket. Egyesek szerint az AB döntéseiből kiolvasható egyfajta értékorientáltság, mégpedig a hagyományos értékek védelme felé. Egyetért ezzel?
– Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányt mint egy értékeket jogszabályi formába foglaló szöveget értelmezi, ezért ezek sokkal nagyobb szerepet játszanak dönté­seinkben, mint a rendes bírói tevékenységben. De az értékorientáltság attól függ, hogy milyen területet nézünk. Például a házasság és az azonos neműek viszonyában valóban hagyományos értékként kezeli az előzőt, a házasságot az együttélés más formáihoz képest preferálja. Ahhoz képest viszont, hogy az azonos neműek kapcsolatának megítélése milyen volt húsz évvel ezelőtt, már éppen az általánosan terjedő irányzatot, a jogok bővítését követjük. Az alkotmánybíráskodás küldetése az emberi jogok kiszélesítése. Az alkotmánybíró elsősorban a jogok és nem a rend pártján áll.
– A döntések indoklásában sokszor hivatkoznak arra, hogy ezek levezethetők az alkotmányból. Valóban minden megmagyarázható a jelenlegi alaptörvényből kiindulva?
– A magyar alkotmány megfogalmazásai sokszor rettentő rövidek, ahogy maga az alaptörvény is. Vannak kérdések, amire nem ad egyértelmű választ. Éppen az értelmezés az AB feladata. Húsz éve következetesen abból indul ki a testület, hogy az alkotmány egységes egészet alkot. Az alaptörvény egészének értelmezéséből minden kérdésre levezethető a válasz. Az alkotmányban nincs joghézag. A döntésekhez emellett hozzátevődnek az AB korábbi határozatai, véleménye.
– Húsz éve tart a vita, hogy legyen-e új alkotmány vagy ne. Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az alkotmány kétharmados többséghez kötött módosítása óriási veszélyeket rejt magában. Ezek szerint egy ilyen mértékű többség előírása sem elég szigorú?
– Egyetlen pártnak nehezen elérhető a kétharmad, de egy ilyen többség biztosítása még erős politikai megosztottság mellett sem az. Számos kérdésben a parlament szinte egyhangúlag döntött az elmúlt években, akár alkotmányellenes törvényeket elfogadva. Ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor persze könnyen változtathatja az alkotmányt. Más országokban szigorúbbak az előírások, például ugyanaz a parlament csak úgy módosíthatja az alkotmányt, hogy ezután feloszlatja magát. Hazánkban az elmúlt húsz évben sok módosítás történt, amelyek jelentős többségére szükség is volt. Nyilván abszurd lett volna, hogy minden ilyen eset után új választást tartsanak. Az alkotmány egészének revízióját azonban már csak hivatalból is elleneznem kell, hiszen a mi gyakorlatunk is a jelenlegi alaptörvényre épül. Reformokra azonban szükség van, pél­dául az alkotmánybírósági hatáskörök rendezéséhez is.
– A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint ez egy olyan technokrata szabályhalmaz, amibe nincs semmi, amit az ember tisztelhetne. Nem ad összefogást a nemzetnek, nincs egy értékeket rögzítő tételsora.
– A jó alkotmánynak valóban a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana. Nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg. Ez a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra valóban szükség van.
– Ebben a ciklusban huszonhárom törvényt semmisített meg az AB. Ez sok vagy kevés?
– Ezt a mutatót nem tartom mérvadónak, miután sok minden befolyásolja, hogy mikor döntünk egy törvényről. Inkább a tendenciákat emelném ki. Az egyik, hogy a törvényhozás minősége, színvonala nagyon hanyatlik. A másik bennünket érint. Jóval kevésbé törekszünk a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására, mert nincs is sok értelme. Visszatértünk a legerősebb eszközünkhöz, a törvény megsemmisítéséhez.
– Többször előfordult az elmúlt időszakban, hogy az államfő által visszaküldött törvényeket a parlament többsége változtatás nélkül fogadta el ismét. Mit szól ehhez a gyakorlathoz?
– A kórháztörvény kapcsán 2003-ban volt példa arra, hogy meg sem fontolták az államfői érveket, néhány perces vita után a parlamenti többség demonstratíve változatlanul fogadta el a törvényt. Az AB közjogilag érvénytelennek nyilvánította ezt az eljárást. Azóta megváltozott a gyakorlat, úgy látom, az esetek többségében már igyekeznek figyelembe venni az államfői észrevételeket.