Szeretnék az adókedvezményt a német homoszexuális párok

Erősen megosztja a német kormányt az alkotmánybíróság legutóbbi döntése, amely lehetővé tenné, hogy a regisztrált élettársi kapcsolatban élő meleg párok adoptálják egymás biológiai vagy már örökbefogadott gyermekeit. A meleg aktivisták már maguk előtt látják a házassághoz kapcsolt adókedvezmények megnyitását is a melegek számára, a sajtó viszont arra figyelmeztet, hogy több szavazat veszhet el a kérdésen, mint ahányat bal oldalról nyerhetnek a kormánypártok. A Hetek cikke.

A múlt hét kedden a német alkotmánybíróság határozatban kimondta, hogy élettársi kapcsolatban élő meleg párok a jövőben örökbe fogadhatják majd a partnerük által korábban már örökbefogadott gyermekeket, ami kiterjeszti a már meglévő jogaikat. Mindeddig ugyanis csak arra volt lehetőségük, hogy partnerük biológiai gyermekeit fogadhassák örökbe, ha regisztrált élettársi kapcsolatban élnek. Ezzel a lépéssel Németország kicsit faragott a „hátrányából” a többi „haladó gondolkodású” európai államhoz képest, ugyanis a melegek számára már Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban, Angliában, és a skandináv országokban is lehetőség az örökbefogadás. A franciák is bejelentették, hogy hamarosan náluk is lehetőséget kapnak a homoszexuális párok a családalapítás e formájára.

A döntést a melegek azonnal kitörő örömmel fogadták, a Kereszténydemokrata Unión belül működő aktivista csoport, az LSU (Lesben und Schwule in der Union - Leszbikusok és Melegek az Unióban) saját Facebook oldalán azonnal kifejezte, hogy „erre a döntésre számítottunk! Kiváló! A CDU-nak most felül kell vizsgálnia a pozícióját!” Jens Spahn kereszténydemokrata képviselő pedig, aki nyíltan meleg, ugyancsak közzétette Twitter-oldalán, hogy „a gyerekek jóléte a legfőbb prioritás. Ennek a jogi leképezése pedig az, hogy a szülők neme ebben a kérdésben teljesen mindegy.”

Ebből is látszik, hogy még a nagyobb kormánypárton belül is elég nagy a megosztottság a kérdésben, és ehhez jön hozzá az igen erős nyomás a melegek jogainak kiterjesztésére a többi területen is, amelynek az országot irányító konzervatív erő mindeddig sikeresen ellenállt. Most is erősen érezhető a sajtóból és a konzervatív politikusok nyilatkozataiból, hogy nagyon zavarja őket a hirtelen puhulás, és még a liberális nézőpontjukról híres újságok is arra figyelmeztetnek, hogy azért mindent nem kéne megengedni. Még ha igen jó is volna például a baloldali Tageszeitung szerint lehetővé tenni az örökbefogadást a melegeknek, arra azért fel kell készülni, hogy a hatóságok továbbra is a különnemű örökbefogadó szülőket fogják preferálni, a gyerekek számára ugyanis egy apa-anya felállásnál nincsen kedvezőbb környezet. A liberális Der Tagesspiegel szerint „egy apa sem lehet anyja a gyermeknek, és fordítva.” A Berliner Zeitung pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem lehet felmérni a meleg párkapcsolatok hatását az ilyen környezetben élő gyermekek életében. „A meleg családokban élő kétezer gyermek közül Németországban mindössze 119-et vizsgáltak meg, ugyanis a többiek túl kicsik még ehhez.”

A törésvonal a párton belül is egyre nyilvánvalóbb, ami nem feltétlenül azért alakult ki, mert a melegek jogairól van szó, hanem azért, mert decemberben született egy párthatározat a kongresszuson, amely egyértelműen a melegházasság egyenrangúvá tétele ellen jött létre, és amelyet Merkel is teljesen nyíltan támogatott. Olyan nyíltan, hogy a kongresszus után a következőket nyilatkozta a Bild am Sonntag napilapnak: „én személy szerint mindenképpen fenn kívánom tartani a házasság kizárólagos előnyben részesítését az adókedvezmények terén, ugyanis az alkotmányunk a családot a házassággal azonosítja, és így mindkét intézményt különleges védelem alá helyezte.” Ehhez képest alig három hónap elteltével az látszik, hogy a kancellár álláspontja mégsem olyan szilárd a kérdésben, mint ahogy az decemberben látszott.
A kormánypártok most egyre-másra felszólaló tagjait a leginkább az zavarja, hogy az alkotmánybírósági határozat keresztülvitele olyan „védjegyeket” ás alá a konzervatív oldalon, mint a hagyományos házasság támogatása, amelyért a kereszténydemokrata-keresztényszocialista kormány mindig is nagy erővel kiállt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung is pontosan azért „aggódik”, mert a kormánypártok törzsszavazóinak véleménye nem változott meg hipp-hopp csak azért, mert az alkotmánybíróság engedett az európai uniós meleglobbi nyomásának. „Senki nem vár el már a választás évében különleges meggyőződéseket vagy viszonyulásokat, de azért egy pillantást lehetne vetni az állítólagos törzsszavazói bázisra.”

A pártok tartományi vezetői is sorra kifejezik ellenvéleményüket a kérdésben, és azt mondják, hogy vannak bizonyos áthághatatlan vonalak a német kormány-unión belül, amelyek közé tartozik a hagyományos házasság védelme is. Sőt, arra is utalnak a kritikusok, hogy erre a felbolydulásra jelen pillanatban semmi szükség nincs. „Először is azt kellene megvizsgálni, hogy mely területeken van a jobbításra igény, és ezeket kellene nyugodt stílusban sorba venni,” mondja Hans-Peter Uhl keresztényszocialista képviselő.

Hetek / Rimaszombati Andrea