8,5 milliárd forintot fordít 20l2-ben a kormánya hajléktalanok ellátására - jelentette be Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára, aki szerint olyan megoldásokra van szükség, amelyek komplex módon segíthetik a rászorulók lakhatását, oktatásukat és képzésüket, majd munkába állásukat. Tavaly még 9 milliárd forint jutott erre a célra, és "akinek az adóforintjai erre mennek, joggal várja el, hogy rend legyen az utcákon" - mondta akkor Soltész. Így is lett: kiürítették az aluljárókat, több városban és fővárosi kerületben megtiltották a kukázást, elfogadták az a "életvitelszerű közterületen tartózkodást" pénzbírsággal és elzárással sújtó törvénymódosítást, támogatásokat vontak el az ellátó intézményektől.
Idén fokozódik a rend: regisztrálniuk kell magukat azoknak, akik igénybe szeretnének venni valamilyen szociális szolgáltatást, és naponta csak egyet használhatnak (ha például valaki egy melegedőben fürdik, aznap étkeztetésben már nem részesülhet). Ebben a légkörben kezdődik november l-jén a hajléktalanok téli ellátása. A fővárosban biztosan elindul az alapellátás, vidéken viszont egyelőre nem állnak rendelkezésre a szükséges források - közölte Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatója. Azokat a pályázatokat ugyanis, amelyekkel az intézmények fenntartási költségeit és a téli ellátásokat finanszírozhatnák, még meg sem hirdették, így egyes vidéki ellátók még az alaphálózatot, a regionális diszpécserszolgálatokat és a téli krízisautókat sem tudják majd időben beindítani. Az Ökumenikus Segélyszervezet szociális intézményei már most 100 százalékos kihasználtsággal működnek országszerte, a hideg beköszöntével pedig egyre többen keresik fel őket.
Hónapok óta várólistára kerülnek a jelentkezők, a novemberben induló krízisidőszakra" pótágyak felállításával, hálózsákok, meleg ruhák kiosztásával és gyógyszerek beszerzésével készülnek fel.
Budapesten legalább az alapellátással nem lehet gond, az ugyanis fővárosi szerződés alapján működik. Győri Péter az elmúlt másfél év fontos fejleményeként említette, hogy a fővárosi férőhelyek száma mintegy ötszázzal nőtt, de az ellátók és a rendőrségi források szerint 1000-1200-an még így is közterületen töltik az éjszakát a fővárosban. Tatabányán is bővült a hajléktalanok rendelkezésére álló férőhelyek száma 35 ággyal, főként pályázati pénzekből. Balatoni Ágnes, az Utcai Szociális Segítők Egyesületének elnöke elmondta: már tavaly is finanszírozás nélkül indították el a téli krízisellátást, az idén egész évben úgy gazdálkodtak, hogy képesek legyenek 2-3 hónapot előre kifizetni. (D.-H. N)
Vasárnapi Hírek, 29. évfolyam, 43. szám, 2012. október 28., 3. oldal
2012. október 28., vasárnap
T/8879 törvényjavaslat
T/8879
2012. évi . . . törvény
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény módosításáról
1. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény 36. §-a az alábbi (2a) bekezdéssel egészül ki :
„(2a) Különös méltánylást érdemlő gazdasági érdeknek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy ő, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, legalább 250 .000,- euro értékben rendelkezik olyan gazdasági társaság által kibocsátott, legalább öt évre szóló határozott idejű értékpapírral, amely gazdasági társaság kizárólag az Államadósság Kezel ő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény” forgalmazásával foglalkozik .”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény 36. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki :
„(4) A (2a) bekezdésben meghatározott különös méltányláson alapuló — az (1) bekezdése szerinti — eljárásban a kérelmező helyett jogi képviselő is eljárhat .”
2. §
Ez a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba .
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
A módosítás célja az, hogy – a nemzetközi példák és tapasztalatok felhasználásával – Magyarországon megteremtse az ún.: „befektetői letelepedés” jogintézményét . Ennek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény (a továbbiakban: „Harmtv.”) 36 . § (1) bekezdésében foglalt eljárás kapcsán, különös méltánylást érdemlő körülményként kifejezetten nevesíti, hogy ilyennek kell tekinteni ha a kérelmező igazolja, hogy akár ő személyesen, akár a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – legalább 250 .000,- euro erejéig – rendelkezik olyan legalább öt évre szóló értékpapírral, amelyet olyan gazdasági társaság bocsátott ki, amely kizárólagos tevékenységként csak az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény"-ek forgalmazásával foglalkozik . Természetesen a kérelmezőnek ezen letelepedési forma esetén is meg kell felelnie az egyéb előírásoknak (pl .: büntetlen előélet, stb .). A jelen módosítás és az egyéb hatályos jogi szabályozás eredménye az lesz, hogy az a személy aki a fenti módon állampapírt vásárol letelepedési engedélyre válik jogosulttá a Harrnty . 35 . (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is . Természetesen a letelepedési engedély kiadása után is fenn kell állnia a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek, hiszen ha ez nem teljesül, úgy a 37 . § szerint az engedély visszavonásának van helye .
Jelen javaslat azért köti az állampolgárság megszerzését állampapír vásárláshoz, mert ezzel is segíteni kívánja az állam finanszírozását . A letelepedés ezen formája iránt folyamodók más közvetlen befektetései pedig élénkítő hatást fejtenek ki a hazai ingatlanpiacra, kereskedelemre és befektetési piacokra .
A javaslat nem kívánja meghatározni a kibocsátásra kerül ő államkötvény kamatát, vagy futamidejét, ez a jogszabályi feltételek betartásával és a piaci viszonyokra való figyelemmel az ÁKK Zrt. feladata.
Mivel olyan speciális letelepedési formáról van szó, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is szolgálja, ezért a javaslat ezen eljárásban lehetővé teszi jogi képvisel ő igénybevételét is.
Részletes Indokolás
az 1 . §-hoz
A Harmtv. 36. §-át egészíti ki a megnevezett méltányossági indokkal, amelyet figyelembe kell venni a 36 . §-ban meghatározott méltányossági eljárás során .
Mivel olyan speciális letelepedési formáról van szó, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is szolgálja, ezért a javaslat ezen eljárásban lehet ővé teszi jogi képviselő igénybevételét is.
a 2. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
Magyarország Alaptörvénye 6 . cikk (1) bekezdése alapján, „A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. október 27 .
Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
2012. évi . . . törvény
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény módosításáról
1. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény 36. §-a az alábbi (2a) bekezdéssel egészül ki :
„(2a) Különös méltánylást érdemlő gazdasági érdeknek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy ő, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, legalább 250 .000,- euro értékben rendelkezik olyan gazdasági társaság által kibocsátott, legalább öt évre szóló határozott idejű értékpapírral, amely gazdasági társaság kizárólag az Államadósság Kezel ő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény” forgalmazásával foglalkozik .”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény 36. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki :
„(4) A (2a) bekezdésben meghatározott különös méltányláson alapuló — az (1) bekezdése szerinti — eljárásban a kérelmező helyett jogi képviselő is eljárhat .”
2. §
Ez a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba .
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
A módosítás célja az, hogy – a nemzetközi példák és tapasztalatok felhasználásával – Magyarországon megteremtse az ún.: „befektetői letelepedés” jogintézményét . Ennek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény (a továbbiakban: „Harmtv.”) 36 . § (1) bekezdésében foglalt eljárás kapcsán, különös méltánylást érdemlő körülményként kifejezetten nevesíti, hogy ilyennek kell tekinteni ha a kérelmező igazolja, hogy akár ő személyesen, akár a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – legalább 250 .000,- euro erejéig – rendelkezik olyan legalább öt évre szóló értékpapírral, amelyet olyan gazdasági társaság bocsátott ki, amely kizárólagos tevékenységként csak az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény"-ek forgalmazásával foglalkozik . Természetesen a kérelmezőnek ezen letelepedési forma esetén is meg kell felelnie az egyéb előírásoknak (pl .: büntetlen előélet, stb .). A jelen módosítás és az egyéb hatályos jogi szabályozás eredménye az lesz, hogy az a személy aki a fenti módon állampapírt vásárol letelepedési engedélyre válik jogosulttá a Harrnty . 35 . (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is . Természetesen a letelepedési engedély kiadása után is fenn kell állnia a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek, hiszen ha ez nem teljesül, úgy a 37 . § szerint az engedély visszavonásának van helye .
Jelen javaslat azért köti az állampolgárság megszerzését állampapír vásárláshoz, mert ezzel is segíteni kívánja az állam finanszírozását . A letelepedés ezen formája iránt folyamodók más közvetlen befektetései pedig élénkítő hatást fejtenek ki a hazai ingatlanpiacra, kereskedelemre és befektetési piacokra .
A javaslat nem kívánja meghatározni a kibocsátásra kerül ő államkötvény kamatát, vagy futamidejét, ez a jogszabályi feltételek betartásával és a piaci viszonyokra való figyelemmel az ÁKK Zrt. feladata.
Mivel olyan speciális letelepedési formáról van szó, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is szolgálja, ezért a javaslat ezen eljárásban lehetővé teszi jogi képvisel ő igénybevételét is.
Részletes Indokolás
az 1 . §-hoz
A Harmtv. 36. §-át egészíti ki a megnevezett méltányossági indokkal, amelyet figyelembe kell venni a 36 . §-ban meghatározott méltányossági eljárás során .
Mivel olyan speciális letelepedési formáról van szó, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is szolgálja, ezért a javaslat ezen eljárásban lehet ővé teszi jogi képviselő igénybevételét is.
a 2. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
Magyarország Alaptörvénye 6 . cikk (1) bekezdése alapján, „A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. október 27 .
Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
2012. október 27., szombat
Jogerős: Erre kötelezte Ádert a bíróság
Jogerősen is visszahelyezte állásába a Zalaegerszegi Törvényszék azt a két somogyi bírót, akiket azért mentett fel a köztársasági elnök július 16-i hatállyal, mert betöltötték a 62. életévüket. Az első fokú munkaügyi bíróság augusztus végén helyezte hatályon kívül a felmentésről szóló határozatot. Az ítélet szerint az állásból történt felmentésről szóló határozat jogellenes volt, mert az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal szüntette meg a 62 évesnél idősebb bírák nyugdíjazásáról szóló törvényt. A döntés ellen az Országos Bírói Hivatal fellebbezett, annak ellenére, hogy az őket képviselő ügyvéd is elismerte a felmentett bírók keresetének jogosságát. A ma meghozott döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, az abban foglaltakat az OBH-nak és a köztársasági elnöknek is végre kell hajtani.
Üres székek előtt, az ítélethirdetésre megjelent újságíróknak olvasta fel a már jogerős határozatot a Zalaegerszegi Törvényszék bírója. A mai tárgyalásra az egyik érintett bíró sem jött el, de a fellebbezést benyújtó országos Bírói Hivatal képviselője sem jelent meg a tárgyaláson. Ha eljöttek volna, akkor azonnal értesülhettek volna arról, hogy a bíróság elutasította a beadványukat, s egyben kötelezte őket, hogy minderről értesítsék a felmentő határozatokat aláíró Áder Jánost is.
„Kötelezi az alperest, hogy nyolc napon belül, a jogerős ítélet megküldésével szolgálati úton kezdeményezze a felperes köztársasági elnök általi kinevezését. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” – közölte dr. Bartalné dr. Mentes Judit, bíró.
Ezek a felvételek még augusztus 23-án készültek az első fokú tárgyaláson. Akkor ugyanazt a két bírót helyezte vissza állásába a bíróság, akiknek ügyében most született meg a jogerős ítélet. Az első fokú ítéletben szereplő állításokat nem is vitatták a fellebbezésben.
„Az alperes az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben sem vitatta a felmentés jogellenességét, vagyis a felmentés jogalapját” – emlékeztetett a bíró.
A fellebbezésben eljárási hibákra próbáltak hivatkozni, s ezzel elérni, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon meghozott, a bírókat eredeti állásukba visszahelyező ítéletet. A Zalaegerszegi törvényszék úgy ítélte meg, hogy az első fokon eljáró Munkaügyi Bíróság jogszerűen járt el, így az általa meghozott ítélet jogerős. Ez pedig azt jelenti, hogy az Országos Bírói Hivatalnak az abban leírtak szerint kell a két somogyi bírót a felmentésük előtti szolgálati viszonyába visszahelyezni.
atv.hu
Üres székek előtt, az ítélethirdetésre megjelent újságíróknak olvasta fel a már jogerős határozatot a Zalaegerszegi Törvényszék bírója. A mai tárgyalásra az egyik érintett bíró sem jött el, de a fellebbezést benyújtó országos Bírói Hivatal képviselője sem jelent meg a tárgyaláson. Ha eljöttek volna, akkor azonnal értesülhettek volna arról, hogy a bíróság elutasította a beadványukat, s egyben kötelezte őket, hogy minderről értesítsék a felmentő határozatokat aláíró Áder Jánost is.
„Kötelezi az alperest, hogy nyolc napon belül, a jogerős ítélet megküldésével szolgálati úton kezdeményezze a felperes köztársasági elnök általi kinevezését. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” – közölte dr. Bartalné dr. Mentes Judit, bíró.
Ezek a felvételek még augusztus 23-án készültek az első fokú tárgyaláson. Akkor ugyanazt a két bírót helyezte vissza állásába a bíróság, akiknek ügyében most született meg a jogerős ítélet. Az első fokú ítéletben szereplő állításokat nem is vitatták a fellebbezésben.
„Az alperes az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben sem vitatta a felmentés jogellenességét, vagyis a felmentés jogalapját” – emlékeztetett a bíró.
A fellebbezésben eljárási hibákra próbáltak hivatkozni, s ezzel elérni, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon meghozott, a bírókat eredeti állásukba visszahelyező ítéletet. A Zalaegerszegi törvényszék úgy ítélte meg, hogy az első fokon eljáró Munkaügyi Bíróság jogszerűen járt el, így az általa meghozott ítélet jogerős. Ez pedig azt jelenti, hogy az Országos Bírói Hivatalnak az abban leírtak szerint kell a két somogyi bírót a felmentésük előtti szolgálati viszonyába visszahelyezni.
atv.hu
2012. október 25., csütörtök
Borat szerepében Stumpf István
hvg.hu Szerző: Mong Attila
Civilizáltnak tűnő vademberként csodálhatták meg a magyar Alkotmánybíróság egyik oszlopát az amerikai fővárosban, avagy miért nincs demokrácia Magyarországon?
Borat kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika. Vacsoráz együtt amerikai barátok háza, de szarni kell. Borat udvarias, tudja mit, hogyan, kéredzkedik kifelé. Amíg Borat WC, amerikai barátok örülnek, Borat, kazah nép nagy fehér gyermeke milyen civilizált, szépen öltözik, viselkedik, tudja, mikor, mit, majdnem mint egy igazi amerikai. És akkor Borat kazah nép nagy fehér gyermeke visszajönni WC-ről, kézben zacskó, zacskóban ürülék és kérdezni, most hogyan tovább.
Stumpf István, magyar nép nagy fehér gyermeke megy művelődni Amerika. Találkozik tekintélyes alapítvány képviselői Washington, magyarázni szép nagy demokratikus magyar alkotmány nekik, turulmadár tojta, szeretik, nem szeretik, ezt kapják magyar nép nagy fehér gyermekei. De kérdik, csak kérdik amerikaiak, demokratikus-e ez a nagy magyar alkotmány, Alkotmánynak bírósága védi-e bennszülöttek szabadságjogait, mire Stumpf István, Alkotmánybíróság oszlopa azt mondani, igen, annál is inkább, mert erre ő, egyes-egyedül ő a nagy fehér garancia. Nem kell félni, “amíg én ott vagyok” - mondja a beszámoló szerint.
Stumpf István úgy öltözik, úgy jár-kel és úgy is viselkedik, mint egy európai, de elég volt ezt a mondatot meghallani amerikai vendéglátóinak, hogy mindent megértsenek a magyar demokrácia állapotáról. Nem kellett Heller Ágnest vagy Konrád Györgyöt oda küldeni, Stumpf ürülékkel teli nagy zacskója az asztal közepéről hangosabban kiabált, mintha Bauer Tamás vagy Paul Lendvai beszélt volna nekik fél órát a patás ördög Orbán Viktorról.
Ott ugyanis ahol Stumpf István személye a garancia a demokráciára, ott nincsen demokrácia. A liberális vagy helyesebben jó minőségű demokráciákat többek között az különbözteti meg az irányított demokráciáktól, vagy az olyan, egyébként egyre terjedő látszatdemokráciáktól, ún. kompetitív autoriter rezsimektől, amelyek irányába Magyarország halad, hogy a szabadságjogokat nem emberek, uralkodók, jó cárok, mosolygó diktátorok, illetve feleségeik garantálják, hanem elsősorban jól működő intézmények és csak másodsorban az intézmények élére kerülő emberek. A stumpfistvánok csupán alázatosan betöltik az intézmények feladatának és szellemének megfelelően rájuk rótt feladatot, és mandátumuk lejárta után hasonlóan alázatos és elkötelezett vezetők viszik tovább a demokráca nagy ügyét.
Jelen esetben tehát egy igazi demokráciában nem addig nem kell félni, ameddig Stumpf István az Alkotmánybíróság tagja, hanem ettől függetlenül, soha nem kell félni. Stumpf István egy jól irányzott mondatával maga mondta ki, hogy Magyarországon nincs igazi demokrácia, mert már most kell félni, mi lesz, ha ő nem lesz ott A klasszikus példa szerint a sztálinista alkotmány is nagyszerűen garantálta a szabadságjogokat, csak a bunkerben általában nem jutott senkinek eszébe előrántani a szöveget. Speciel Stumpf István akkor éppen nem járt arrafelé, de most még szerencsére velünk van.
Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy Stumpf István a probléma, vagy a fideszes Magyarország a probléma, és ha őt, őket lecserélik az arra illetékesek, akkor helyére billen a kizökkent idő, és magyar nép ismét virágba borul...
Sajnos a bajok mélyebbek. A magyar nép nagy fehér gyermekei ugyanis az intézményeikben egyáltalán nem bíznak és az emberekben is csak erős fenntartásokkal. Ezért őket okolni nem lehet. Az elmúlt száz év magyar történelme pontosan azt bizonyította be nekik, hogy az intézményeikben még véletlen se bízzanak, főleg nem hat óránál hosszabb időtávra, és az emberekben is módjával, kivéve talán, ha közvetlen családtagokról van szó. A nagy probléma az, hogy ezen a történelmi tapasztalaton az elmúlt húsz év mit sem változtatott, az elmúlt két év pedig kifejezetten rontott.
Orbán Viktor rendszere ennek a történelmi tapasztalásnak megfelelően a jog uralma helyett a személyek uralmára épít. Ebben a rendszerben Stumpf István garantálja a szabadságot, Matolcsy György a gazdasági növekedést, Selmeczi Gabriella pedig a magán-nyugdíjpénztári vagyon védelmét, láttuk, hogyan. Napokban százezres tömeg tett hitet ezen rendszer mellett, de a másik oldalon ugyancsak százezres tömeg néz Bajnai Gordonra és benne látja a személyes szabadságainak legfőbb biztosítékát, ami sajnos legalább ekkora probléma.
Borat hosszú, hideg télre készül Kazahsztánban.
Civilizáltnak tűnő vademberként csodálhatták meg a magyar Alkotmánybíróság egyik oszlopát az amerikai fővárosban, avagy miért nincs demokrácia Magyarországon?
Borat kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika. Vacsoráz együtt amerikai barátok háza, de szarni kell. Borat udvarias, tudja mit, hogyan, kéredzkedik kifelé. Amíg Borat WC, amerikai barátok örülnek, Borat, kazah nép nagy fehér gyermeke milyen civilizált, szépen öltözik, viselkedik, tudja, mikor, mit, majdnem mint egy igazi amerikai. És akkor Borat kazah nép nagy fehér gyermeke visszajönni WC-ről, kézben zacskó, zacskóban ürülék és kérdezni, most hogyan tovább.
Stumpf István, magyar nép nagy fehér gyermeke megy művelődni Amerika. Találkozik tekintélyes alapítvány képviselői Washington, magyarázni szép nagy demokratikus magyar alkotmány nekik, turulmadár tojta, szeretik, nem szeretik, ezt kapják magyar nép nagy fehér gyermekei. De kérdik, csak kérdik amerikaiak, demokratikus-e ez a nagy magyar alkotmány, Alkotmánynak bírósága védi-e bennszülöttek szabadságjogait, mire Stumpf István, Alkotmánybíróság oszlopa azt mondani, igen, annál is inkább, mert erre ő, egyes-egyedül ő a nagy fehér garancia. Nem kell félni, “amíg én ott vagyok” - mondja a beszámoló szerint.
Stumpf István úgy öltözik, úgy jár-kel és úgy is viselkedik, mint egy európai, de elég volt ezt a mondatot meghallani amerikai vendéglátóinak, hogy mindent megértsenek a magyar demokrácia állapotáról. Nem kellett Heller Ágnest vagy Konrád Györgyöt oda küldeni, Stumpf ürülékkel teli nagy zacskója az asztal közepéről hangosabban kiabált, mintha Bauer Tamás vagy Paul Lendvai beszélt volna nekik fél órát a patás ördög Orbán Viktorról.
Ott ugyanis ahol Stumpf István személye a garancia a demokráciára, ott nincsen demokrácia. A liberális vagy helyesebben jó minőségű demokráciákat többek között az különbözteti meg az irányított demokráciáktól, vagy az olyan, egyébként egyre terjedő látszatdemokráciáktól, ún. kompetitív autoriter rezsimektől, amelyek irányába Magyarország halad, hogy a szabadságjogokat nem emberek, uralkodók, jó cárok, mosolygó diktátorok, illetve feleségeik garantálják, hanem elsősorban jól működő intézmények és csak másodsorban az intézmények élére kerülő emberek. A stumpfistvánok csupán alázatosan betöltik az intézmények feladatának és szellemének megfelelően rájuk rótt feladatot, és mandátumuk lejárta után hasonlóan alázatos és elkötelezett vezetők viszik tovább a demokráca nagy ügyét.
Jelen esetben tehát egy igazi demokráciában nem addig nem kell félni, ameddig Stumpf István az Alkotmánybíróság tagja, hanem ettől függetlenül, soha nem kell félni. Stumpf István egy jól irányzott mondatával maga mondta ki, hogy Magyarországon nincs igazi demokrácia, mert már most kell félni, mi lesz, ha ő nem lesz ott A klasszikus példa szerint a sztálinista alkotmány is nagyszerűen garantálta a szabadságjogokat, csak a bunkerben általában nem jutott senkinek eszébe előrántani a szöveget. Speciel Stumpf István akkor éppen nem járt arrafelé, de most még szerencsére velünk van.
Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy Stumpf István a probléma, vagy a fideszes Magyarország a probléma, és ha őt, őket lecserélik az arra illetékesek, akkor helyére billen a kizökkent idő, és magyar nép ismét virágba borul...
Sajnos a bajok mélyebbek. A magyar nép nagy fehér gyermekei ugyanis az intézményeikben egyáltalán nem bíznak és az emberekben is csak erős fenntartásokkal. Ezért őket okolni nem lehet. Az elmúlt száz év magyar történelme pontosan azt bizonyította be nekik, hogy az intézményeikben még véletlen se bízzanak, főleg nem hat óránál hosszabb időtávra, és az emberekben is módjával, kivéve talán, ha közvetlen családtagokról van szó. A nagy probléma az, hogy ezen a történelmi tapasztalaton az elmúlt húsz év mit sem változtatott, az elmúlt két év pedig kifejezetten rontott.
Orbán Viktor rendszere ennek a történelmi tapasztalásnak megfelelően a jog uralma helyett a személyek uralmára épít. Ebben a rendszerben Stumpf István garantálja a szabadságot, Matolcsy György a gazdasági növekedést, Selmeczi Gabriella pedig a magán-nyugdíjpénztári vagyon védelmét, láttuk, hogyan. Napokban százezres tömeg tett hitet ezen rendszer mellett, de a másik oldalon ugyancsak százezres tömeg néz Bajnai Gordonra és benne látja a személyes szabadságainak legfőbb biztosítékát, ami sajnos legalább ekkora probléma.
Borat hosszú, hideg télre készül Kazahsztánban.
2012. október 22., hétfő
Bírák nyugdíjazása: november 6-án hirdetnek ítéletet Luxembourgban
Az Európai Unió Bírósága november 6-ra tűzte ki az ítélethirdetést a magyar bírák nyugdíjazása ügyében - közölte hétfőn az EU luxembourgi székhelyű, legfőbb bírói testületének sajtószolgálata.
A sürgősséggel tárgyalt ügyben október elsején - vagyis öt héttel és egy nappal a tervezett ítélethirdetés előtt - tartották a tárgyalást. Annak során az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós szerződések tiszteletben tartásán - fenntartotta keresetét Magyarország ellen.
Az Európai Bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. A magyar fél azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az Alkotmánybíróság a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, másfelől pedig szerinte azok egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.
Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani.
Az Alkotmánybíróság július 16-ikai döntéséről az uniós végrehajtó testület képviselője a tárgyaláson úgy vélekedett: az nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől akkor, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével fel is mentett bírákat. Az alkotmánybírósági döntés a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta, nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat a posztokat időközben betöltötték.
A magyar kormány álláspontja szerint figyelemmel arra is, hogy az ügyben az alkotmánybírósági döntés nyomán törvénymódosító javaslatok készülnek, el kellene utasítani a brüsszeli keresetet, és új eljárást kellene tartani.
Eltérően értelmezte a bizottság és a magyar kormány képviselője azt az uniós előírást, amely valamilyen igazolható célt köt ki az életkoron alapuló eltérő szabályozás feltételeként ahhoz, hogy az eset ne minősüljön jogellenes diszkriminációnak. Az uniós intézmény szerint ilyen igazolható célt a magyar kormány nem nevezett meg. A magyar kormány ugyanakkor a nyugdíjrendszer egységesítésének célkitűzése mellett a minőségi igazságszolgáltatás megteremtése, azon belül a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítása - vagyis a kinevezésre váró fiatalok számára a lehetőségteremtés - célját is megemlítette.
MTI
A sürgősséggel tárgyalt ügyben október elsején - vagyis öt héttel és egy nappal a tervezett ítélethirdetés előtt - tartották a tárgyalást. Annak során az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós szerződések tiszteletben tartásán - fenntartotta keresetét Magyarország ellen.
Az Európai Bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. A magyar fél azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az Alkotmánybíróság a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, másfelől pedig szerinte azok egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.
Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani.
Az Alkotmánybíróság július 16-ikai döntéséről az uniós végrehajtó testület képviselője a tárgyaláson úgy vélekedett: az nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől akkor, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével fel is mentett bírákat. Az alkotmánybírósági döntés a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta, nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat a posztokat időközben betöltötték.
A magyar kormány álláspontja szerint figyelemmel arra is, hogy az ügyben az alkotmánybírósági döntés nyomán törvénymódosító javaslatok készülnek, el kellene utasítani a brüsszeli keresetet, és új eljárást kellene tartani.
Eltérően értelmezte a bizottság és a magyar kormány képviselője azt az uniós előírást, amely valamilyen igazolható célt köt ki az életkoron alapuló eltérő szabályozás feltételeként ahhoz, hogy az eset ne minősüljön jogellenes diszkriminációnak. Az uniós intézmény szerint ilyen igazolható célt a magyar kormány nem nevezett meg. A magyar kormány ugyanakkor a nyugdíjrendszer egységesítésének célkitűzése mellett a minőségi igazságszolgáltatás megteremtése, azon belül a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítása - vagyis a kinevezésre váró fiatalok számára a lehetőségteremtés - célját is megemlítette.
MTI
Még idén meglehet az európai bírósági döntés a bírák ügyében
Az év vége előtt dönthet az Európai Unió Bírósága a magyar bírák nyugdíjazása ügyében indult eljárásban - mondta az Európai Bizottság (EB) müncheni regionális képviseletének vezetője pénteken a bajor fővárosban.
Henning Arp a Magyarország új alaptörvénye - konferencia Európa legfiatalabb alkotmányáról című tudományos tanácskozáson elmondta: bár a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, az EB mégis fenntartotta keresetét, mert nem helyezték vissza állásukba azt a mintegy 240 bírát és ügyészt, akiket a megsemmisített intézkedések alapján nyugdíjba küldtek, és továbbra is érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 62 évesnél idősebb bírák nem tölthetnek be vezető pozíciót.
A brüsszeli bizottság az életkoron alapuló megkülönböztetés uniós tilalmára hivatkozva támadta meg a luxembourgi székhelyű bíróságon az intézkedéseket. Az első meghallgatást október 1-jén tartották, ítéletet még az idén hozhat a testület - mondta Hennig Arp.
Az EB a bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályok mellett ugyancsak aggasztónak tartja, hogy rendkívül széles az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre, például az ügyek áthelyezésével kapcsolatban. Az utóbbi időszakban a kormány ugyan jó irányba tett lépéseket, de az aggodalmakat még nem sikerült eloszlatni - mondta Henning Arp. Megjegyezte: az EB egyelőre elemzi a Velencei Bizottságnak a módosított bírósági törvényekről a napokban kiadott jelentését.
Az EB aggódik a pluralizmus miatt
Henning Arp egyebek között hozzátette: a médiaviszonyokkal kapcsolatban az EB "nagy figyelemmel követi a magyarországi folyamatokat" és továbbra is aggódik a pluralizmus miatt.
A konferencián Klaus Tolksdorf, a német szövetségi legfelső bíróság (BGH) elnöke is érintette a bírák nyugdíjazásának kérdését. Hangsúlyozta: megdöbbentő, hogy az EB az életkori alapú megkülönböztetés miatt kifogásolja a szabályozást, hiszen a diszkrimináció csak "a legkisebb gond", az igazán nagy baj pedig az, hogy a szabályozás "alapjaiban érinti a bírói függetlenséget".
Kifejtette: hasonló problémával Németországban is szembesültek, közvetlenül az újraegyesülés után, amikor a volt NDK bíráinak további alkalmazásáról kellett dönteni. Azt a megoldást választották, hogy megvizsgálják a bírák tevékenységét, és csak azok dolgozhattak tovább a demokratikus rendszerben, akik nem követtek el törvénytelenséget a rendszerváltás előtt. Abban az esetben viszont, ha az átvilágítási folyamat elmaradt és a bírák húsz évvel a rendszerváltás után még mindig dolgoznak, már nemigen lehet megmondani, hogy kik voltak a "rossz bírák".
A német legfelső bíróság elnöke kiemelte: további probléma az OBH elnökének rendkívül széles felhatalmazása, mindent egybevetve pedig az látható, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszerben véghezvitt "nagyon radikális változások" kikezdték a rendszer hitelességét és a belé vetett bizalmat külföldön és belföldön egyaránt. Ez pedig igen nagy gond, mert az igazságszolgáltatás éppen a hitelességen és a bizalmon alapul, és mindkettőnek az a természete, hogy "könnyen odavész és nehezen építhető fel újra" - mondta Klaus Tolksdorf.
A konferenciát a berlini magyar nagykövetség kezdeményezésére rendezték, a szervezők között volt egyebek mellett a bajor igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium. A tanácskozáson nagyjából hetvenen vettek részt, többnyire német jogi szakértők.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meg_iden_meglehet_az_europai_birosagi_dontes_a_birak_ugyeben.534761.html
Henning Arp a Magyarország új alaptörvénye - konferencia Európa legfiatalabb alkotmányáról című tudományos tanácskozáson elmondta: bár a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, az EB mégis fenntartotta keresetét, mert nem helyezték vissza állásukba azt a mintegy 240 bírát és ügyészt, akiket a megsemmisített intézkedések alapján nyugdíjba küldtek, és továbbra is érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 62 évesnél idősebb bírák nem tölthetnek be vezető pozíciót.
A brüsszeli bizottság az életkoron alapuló megkülönböztetés uniós tilalmára hivatkozva támadta meg a luxembourgi székhelyű bíróságon az intézkedéseket. Az első meghallgatást október 1-jén tartották, ítéletet még az idén hozhat a testület - mondta Hennig Arp.
Az EB a bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályok mellett ugyancsak aggasztónak tartja, hogy rendkívül széles az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre, például az ügyek áthelyezésével kapcsolatban. Az utóbbi időszakban a kormány ugyan jó irányba tett lépéseket, de az aggodalmakat még nem sikerült eloszlatni - mondta Henning Arp. Megjegyezte: az EB egyelőre elemzi a Velencei Bizottságnak a módosított bírósági törvényekről a napokban kiadott jelentését.
Az EB aggódik a pluralizmus miatt
Henning Arp egyebek között hozzátette: a médiaviszonyokkal kapcsolatban az EB "nagy figyelemmel követi a magyarországi folyamatokat" és továbbra is aggódik a pluralizmus miatt.
A konferencián Klaus Tolksdorf, a német szövetségi legfelső bíróság (BGH) elnöke is érintette a bírák nyugdíjazásának kérdését. Hangsúlyozta: megdöbbentő, hogy az EB az életkori alapú megkülönböztetés miatt kifogásolja a szabályozást, hiszen a diszkrimináció csak "a legkisebb gond", az igazán nagy baj pedig az, hogy a szabályozás "alapjaiban érinti a bírói függetlenséget".
Kifejtette: hasonló problémával Németországban is szembesültek, közvetlenül az újraegyesülés után, amikor a volt NDK bíráinak további alkalmazásáról kellett dönteni. Azt a megoldást választották, hogy megvizsgálják a bírák tevékenységét, és csak azok dolgozhattak tovább a demokratikus rendszerben, akik nem követtek el törvénytelenséget a rendszerváltás előtt. Abban az esetben viszont, ha az átvilágítási folyamat elmaradt és a bírák húsz évvel a rendszerváltás után még mindig dolgoznak, már nemigen lehet megmondani, hogy kik voltak a "rossz bírák".
A német legfelső bíróság elnöke kiemelte: további probléma az OBH elnökének rendkívül széles felhatalmazása, mindent egybevetve pedig az látható, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszerben véghezvitt "nagyon radikális változások" kikezdték a rendszer hitelességét és a belé vetett bizalmat külföldön és belföldön egyaránt. Ez pedig igen nagy gond, mert az igazságszolgáltatás éppen a hitelességen és a bizalmon alapul, és mindkettőnek az a természete, hogy "könnyen odavész és nehezen építhető fel újra" - mondta Klaus Tolksdorf.
A konferenciát a berlini magyar nagykövetség kezdeményezésére rendezték, a szervezők között volt egyebek mellett a bajor igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium. A tanácskozáson nagyjából hetvenen vettek részt, többnyire német jogi szakértők.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meg_iden_meglehet_az_europai_birosagi_dontes_a_birak_ugyeben.534761.html
2012. október 15., hétfő
Alkotmánybíróság: Szenvedélyes elkötelezettség!
„Az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét”. Nemzetközi konferencia az alkotmányos identitásról. Új sérelmekkel jelentkezett az ombudsman. (...)
Stumpf István alkotmánybíró Washingtonban szólt az Alaptörvényről. Előadása a fórum azon része volt, amely azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van a több mint kétszáz éves amerikai alkotmány más országok hasonló dokumentumaira.
Stumpf István nem titkolta: Magyarország számára mindig is nagyon inspiráló volt az amerikai alkotmány. Felidézte, hogy az 1848–49-es szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba érkező Kossuth Lajos is dicsérte a dokumentumot a kongresszus tagjaihoz intézett beszédében.
Kiemelte: a magyar rendszerváltásban résztvevő ellenzéki politikusokat is nagyon inspirálták az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogok: „szenvedélyes elkötelezettségük” volt ezen értékek iránt, - „és ez most is így van”. Mindez finom utalás volt azokra a hazai és részben az amerikai kormány által is osztott bírálatokra, amelyek szerint a Fidesz a demokráciát sértő változtatásokat vezetett be az elmúlt két évben.
Hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltáskor módosított alkotmány politikai kompromisszumok eredménye volt. „Sok magyar mélyen kívánta annak az alkotmánynak a lecserélését”. Erre a lehetőség 2010-ben érkezett el, amikor a Fidesz és a vele szövetséges KDNP kétharmados többségre tett szert a parlamentben. Alaptörvényt elutasítóknak azt üzente: az új alaptörvény fő forrása a „jogi örökségünk volt”, az egyik legnagyobb változás pedig a korábbi dokumentumhoz képest az „erős szimbólum- és értékorientáltság”, - „szeretik vagy nem”, a magyarok elfogadták!.
Szólt arról is, hogy megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre, és bár most már van lehetősége konkrét bírósági döntések felülvizsgálatára, viszont költségvetési kérdésekkel nem foglalkozhat, amíg az államadósság nem csökken az alaptörvényben meghatározott szint (a GDP 50 százaléka) alá. Megjegyezte: ugyan az alaptörvényben van egy kiskapu ennek kikerülésére (például abban az esetben ha az emberi méltóság forog veszélyben), de szerinte ez a megközelítés „nem elegáns mód” az Alkotmánybíróság számára. Hozzátette azonban: az Alkotmánybíróság már bizonyította, hogy nem fél szembeszállni a parlamenttel. Felsorolt olyan törvényeket, amelyeket az elmúlt egy évben semmisített meg részben vagy egészben a Taláros Testület, és közölte: „az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét”. Egyfajta személyes garanciaként megerősítette: „Amíg én ott vagyok, nem is fog félni ettől a jövőben sem!”
***
Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke és Balogh Elemér alkotmánybíró is részt vettek az alkotmányos identitás fogalmának európai értelmezéséről, és a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések közötti viszonyról rendezett nemzetközi konferencián a Párizsi Magyar Intézetben. Az előadássorozatot a Szegedi Tudományegyetem és a Sorbonne egyetem szervezésében, a magyar nagykövetség fővédnöksége hozta tető alá.
A magyar, francia, belga és norvég alkotmányjogászok részvételével zajlott konferencián az alkotmányjogászok hozzászólásaiból az a nézet rajzolódott ki, hogy a történeti szempontot az alkotmányban az előadók inkább csak értelmezési szempontként látják elfogadhatónak, s nem normatív tartalmú rendelkezésként, azaz a történelem szabályozó módon nem jelenhet meg egy alkotmányban, hanem csak bizonyos történelmi sajátosságok kihangsúlyozásaként.
Az is elhangzott, hogy a történeti szempont egy nemzeti identitást megfogalmazhat, de az alkotmány alapvető feladata, hogy ne a különbségeket, hanem az állampolgárokat összetartó elemeket hangsúlyozza ki egy adott társadalmi berendezkedésben. Ennek értelmében az új magyar alaptörvényben megfogalmazott történeti alkotmány vívmányai kifejezésnek a tartalmát az Alkotmánybíróságnak kell majd megadnia határozataiban. Erről is szólt előadásában Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
A rendezvényen a magyar alaptörvénynek a történeti alkotmánnyal kapcsolatos rendelkezéseiről a francia jogásztársadalom képviselői is világos és árnyalt képet kaptak. Balogh Elemér alkotmányjogász a történeti alkotmány és az írott alkotmány egymáshoz való viszonyát elemezte. A konferencián előadást tartott többek között Jean-Marc Sauve, a francia államtanács alelnöke és a Sorbonne több professzora is.
***
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése miatt. Szabó Máté szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal.
A 2012 január 1-jén hatályba lépett törvény megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat és a korábban már megállapított ellátásokat, más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Bizonyos ellátások (országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, szolgálati járandóság) havi összegét a törvény a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni rendeli. Az alapvető jogok biztosa állítja: a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény azon rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel és elvonással terhelik.
Véleménye szerint önkényes az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus „mellékbüntetésszerű” jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. A törvény értelmében ugyanis megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult hétköznapi kifejezéssel élve „feketén dolgozik”. Az ombudsman állítja, ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét, mert két, össze nem függő kérdéskört köt össze: a jogosult nyugellátásszerű ellátásának vagy járandóságának folyósítását, illetve az ilyen fekete munka jövedelmeként be nem vallott adózási kötelezettség elmulasztását.
Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát és a sérelmezett rendelkezések megsemmisítését.
***
Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését is kéri az ombudsman. Szabó Máté szerint az Alaptörvény első módosítása sem adott választ minden olyan kérdésre, amely miatt korábban az Átmeneti rendelkezések megsemmisítését kezdeményezte. A módosítás következtében az alapjogi biztos csak a régi és az új alkotmány közötti átmenethez szükséges rendelkezéseket tartja alaptörvényi szintűnek, más szabályokat nem.
Az ombudsman 2012. március 13-án kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. Indítványában hivatkozott arra, hogy „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései” - elnevezésével ellentétben - nem csak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, valamint arra is, hogy az Átmeneti rendelkezések nem alaptörvényi szintű, mivel ezt az Alaptörvény kifejezetten nem mondta ki. Az ombudsmani indítványt követően az Országgyűlés 2012. június 18-án először módosította az Alaptörvényt. A módosítás következtében már az Alaptörvény tartalmazza, hogy az Átmeneti rendelkezések annak részét képezik, az Alkotmánybíróság pedig felhívta az ombudsmant, hogy nyilatkozzon, fenntartja-e indítványát.
Az Alkotmánybíróság megkeresésére Szabó Máté válaszlevelében kifejtette: az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, miszerint az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi, nem önmagában, hanem az Alaptörvény egészének kontextusában kell értelmezni. Álláspontja szerint nem fogadható el az az értelmezés, miszerint az Átmeneti rendelkezések felülírhatnák az Alaptörvényt, vagy kivételt tehetnének a rendelkezései alól.
Az Alaptörvény R) cikke értelmében a jogrendszernek az Alaptörvény az alapja, és nem az Átmeneti rendelkezések. Az Alaptörvény – mint minden alkotmány – feltétlen érvényesülést kíván a jogrendszerben, olyan mérce, amihez minden jogszabályt viszonyítani kell. Ha az Átmeneti rendelkezések eltérhetnének az Alaptörvénytől, azzal maga a mérce relativizálódna és az Alaptörvény alkotmányi státusa kérdőjeleződne meg.
Az Alaptörvény a Záró rendelkezések között szükségessé tette, hogy a parlament fogadjon el átmeneti rendelkezéseket. Ennek célja az új és a régi alkotmány közötti átmenet biztosítása, az új Alaptörvény hatályba lépésének és alkalmazásának előkészítése. Emellett azonban az Átmeneti rendelkezések rendelkezést tartalmaznak:
– a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és nyugdíjának csökkenthetőségéről;
– egyedi ügyben bíróság kijelöléséről;
– az egyházak elismeréséről;
– az alkotmányjogi panasz meghatározásáról;
– az Alkotmánybíróság hatásköre korlátozásának kiterjesztéséről;
– a kormányhivatal jogköréről;
– az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának döntéseiből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséről; valamint
– az „Alaptörvény napjáról”.
E szabályok tekintetében az alapvető jogok biztosa az indítványát fenntartja, és kéri e rendelkezések megsemmisítését. (...)
Bartha Szabó József
http://gondola.hu/cikkek/82876-Alkotmanybirosag__Szenvedelyes_elkotelezettseg_.html
Stumpf István alkotmánybíró Washingtonban szólt az Alaptörvényről. Előadása a fórum azon része volt, amely azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van a több mint kétszáz éves amerikai alkotmány más országok hasonló dokumentumaira.
Stumpf István nem titkolta: Magyarország számára mindig is nagyon inspiráló volt az amerikai alkotmány. Felidézte, hogy az 1848–49-es szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba érkező Kossuth Lajos is dicsérte a dokumentumot a kongresszus tagjaihoz intézett beszédében.
Kiemelte: a magyar rendszerváltásban résztvevő ellenzéki politikusokat is nagyon inspirálták az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogok: „szenvedélyes elkötelezettségük” volt ezen értékek iránt, - „és ez most is így van”. Mindez finom utalás volt azokra a hazai és részben az amerikai kormány által is osztott bírálatokra, amelyek szerint a Fidesz a demokráciát sértő változtatásokat vezetett be az elmúlt két évben.
Hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltáskor módosított alkotmány politikai kompromisszumok eredménye volt. „Sok magyar mélyen kívánta annak az alkotmánynak a lecserélését”. Erre a lehetőség 2010-ben érkezett el, amikor a Fidesz és a vele szövetséges KDNP kétharmados többségre tett szert a parlamentben. Alaptörvényt elutasítóknak azt üzente: az új alaptörvény fő forrása a „jogi örökségünk volt”, az egyik legnagyobb változás pedig a korábbi dokumentumhoz képest az „erős szimbólum- és értékorientáltság”, - „szeretik vagy nem”, a magyarok elfogadták!.
Szólt arról is, hogy megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre, és bár most már van lehetősége konkrét bírósági döntések felülvizsgálatára, viszont költségvetési kérdésekkel nem foglalkozhat, amíg az államadósság nem csökken az alaptörvényben meghatározott szint (a GDP 50 százaléka) alá. Megjegyezte: ugyan az alaptörvényben van egy kiskapu ennek kikerülésére (például abban az esetben ha az emberi méltóság forog veszélyben), de szerinte ez a megközelítés „nem elegáns mód” az Alkotmánybíróság számára. Hozzátette azonban: az Alkotmánybíróság már bizonyította, hogy nem fél szembeszállni a parlamenttel. Felsorolt olyan törvényeket, amelyeket az elmúlt egy évben semmisített meg részben vagy egészben a Taláros Testület, és közölte: „az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét”. Egyfajta személyes garanciaként megerősítette: „Amíg én ott vagyok, nem is fog félni ettől a jövőben sem!”
***
Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke és Balogh Elemér alkotmánybíró is részt vettek az alkotmányos identitás fogalmának európai értelmezéséről, és a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések közötti viszonyról rendezett nemzetközi konferencián a Párizsi Magyar Intézetben. Az előadássorozatot a Szegedi Tudományegyetem és a Sorbonne egyetem szervezésében, a magyar nagykövetség fővédnöksége hozta tető alá.
A magyar, francia, belga és norvég alkotmányjogászok részvételével zajlott konferencián az alkotmányjogászok hozzászólásaiból az a nézet rajzolódott ki, hogy a történeti szempontot az alkotmányban az előadók inkább csak értelmezési szempontként látják elfogadhatónak, s nem normatív tartalmú rendelkezésként, azaz a történelem szabályozó módon nem jelenhet meg egy alkotmányban, hanem csak bizonyos történelmi sajátosságok kihangsúlyozásaként.
Az is elhangzott, hogy a történeti szempont egy nemzeti identitást megfogalmazhat, de az alkotmány alapvető feladata, hogy ne a különbségeket, hanem az állampolgárokat összetartó elemeket hangsúlyozza ki egy adott társadalmi berendezkedésben. Ennek értelmében az új magyar alaptörvényben megfogalmazott történeti alkotmány vívmányai kifejezésnek a tartalmát az Alkotmánybíróságnak kell majd megadnia határozataiban. Erről is szólt előadásában Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
A rendezvényen a magyar alaptörvénynek a történeti alkotmánnyal kapcsolatos rendelkezéseiről a francia jogásztársadalom képviselői is világos és árnyalt képet kaptak. Balogh Elemér alkotmányjogász a történeti alkotmány és az írott alkotmány egymáshoz való viszonyát elemezte. A konferencián előadást tartott többek között Jean-Marc Sauve, a francia államtanács alelnöke és a Sorbonne több professzora is.
***
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése miatt. Szabó Máté szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal.
A 2012 január 1-jén hatályba lépett törvény megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat és a korábban már megállapított ellátásokat, más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Bizonyos ellátások (országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, szolgálati járandóság) havi összegét a törvény a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni rendeli. Az alapvető jogok biztosa állítja: a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény azon rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel és elvonással terhelik.
Véleménye szerint önkényes az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus „mellékbüntetésszerű” jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. A törvény értelmében ugyanis megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult hétköznapi kifejezéssel élve „feketén dolgozik”. Az ombudsman állítja, ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét, mert két, össze nem függő kérdéskört köt össze: a jogosult nyugellátásszerű ellátásának vagy járandóságának folyósítását, illetve az ilyen fekete munka jövedelmeként be nem vallott adózási kötelezettség elmulasztását.
Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát és a sérelmezett rendelkezések megsemmisítését.
***
Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését is kéri az ombudsman. Szabó Máté szerint az Alaptörvény első módosítása sem adott választ minden olyan kérdésre, amely miatt korábban az Átmeneti rendelkezések megsemmisítését kezdeményezte. A módosítás következtében az alapjogi biztos csak a régi és az új alkotmány közötti átmenethez szükséges rendelkezéseket tartja alaptörvényi szintűnek, más szabályokat nem.
Az ombudsman 2012. március 13-án kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. Indítványában hivatkozott arra, hogy „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései” - elnevezésével ellentétben - nem csak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, valamint arra is, hogy az Átmeneti rendelkezések nem alaptörvényi szintű, mivel ezt az Alaptörvény kifejezetten nem mondta ki. Az ombudsmani indítványt követően az Országgyűlés 2012. június 18-án először módosította az Alaptörvényt. A módosítás következtében már az Alaptörvény tartalmazza, hogy az Átmeneti rendelkezések annak részét képezik, az Alkotmánybíróság pedig felhívta az ombudsmant, hogy nyilatkozzon, fenntartja-e indítványát.
Az Alkotmánybíróság megkeresésére Szabó Máté válaszlevelében kifejtette: az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, miszerint az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi, nem önmagában, hanem az Alaptörvény egészének kontextusában kell értelmezni. Álláspontja szerint nem fogadható el az az értelmezés, miszerint az Átmeneti rendelkezések felülírhatnák az Alaptörvényt, vagy kivételt tehetnének a rendelkezései alól.
Az Alaptörvény R) cikke értelmében a jogrendszernek az Alaptörvény az alapja, és nem az Átmeneti rendelkezések. Az Alaptörvény – mint minden alkotmány – feltétlen érvényesülést kíván a jogrendszerben, olyan mérce, amihez minden jogszabályt viszonyítani kell. Ha az Átmeneti rendelkezések eltérhetnének az Alaptörvénytől, azzal maga a mérce relativizálódna és az Alaptörvény alkotmányi státusa kérdőjeleződne meg.
Az Alaptörvény a Záró rendelkezések között szükségessé tette, hogy a parlament fogadjon el átmeneti rendelkezéseket. Ennek célja az új és a régi alkotmány közötti átmenet biztosítása, az új Alaptörvény hatályba lépésének és alkalmazásának előkészítése. Emellett azonban az Átmeneti rendelkezések rendelkezést tartalmaznak:
– a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és nyugdíjának csökkenthetőségéről;
– egyedi ügyben bíróság kijelöléséről;
– az egyházak elismeréséről;
– az alkotmányjogi panasz meghatározásáról;
– az Alkotmánybíróság hatásköre korlátozásának kiterjesztéséről;
– a kormányhivatal jogköréről;
– az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának döntéseiből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséről; valamint
– az „Alaptörvény napjáról”.
E szabályok tekintetében az alapvető jogok biztosa az indítványát fenntartja, és kéri e rendelkezések megsemmisítését. (...)
Bartha Szabó József
http://gondola.hu/cikkek/82876-Alkotmanybirosag__Szenvedelyes_elkotelezettseg_.html
2012. október 13., szombat
Répássy: A Velencei Bizottság üdvözölte a bírósági törvények módosítását
Forrás: MTI | 2012. október 13. szombat 15:19 |
A testület két ügyben fenntartotta aggályait, utóbbiak miatt a kormány az Alkotmánybíróság döntését kéri.
A Velencei Bizottság üdvözölte a bírósági törvények módosítását - közölte az igazságügyi államtitkár, hozzátéve, hogy a testület két kérdésben - a bírák nyugdíjazása és a bíróságok kijelölése ügyében - fenntartotta aggályait. A kritikák miatt a kormány az Alkotmánybíróság (Ab) döntését kéri, és attól teszi függővé a változtatást.
Répássy Róbert, miután szombaton részt vett a bizottság Velencében tartott plenáris ülésén, az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a bírósági törvények júliusi módosítása a Velencei Bizottság kritikáinak többségét orvosolta, az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete szombaton üdvözölte az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörének bővítését, valamint azt, hogy szélesedett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének döntéseivel szembeni jogorvoslat lehetősége. A Velencei Bizottság szerint e változtatások az OBH elnökének jobb elszámoltathatóságát és az OBT önkormányzati jellegének erősödését eredményezik.
Répássy Róbert hangsúlyozta: a független alkotmányjogászokból álló testület véleménye megerősítette, hogy szükség volt az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, az elfogadott törvénymódosítások pedig tekintetbe veszik a korábbi állásfoglalásában megfogalmazott kritikák jó részét.
A bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban azonban a testület fenntartotta aggályait. A bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatban az Ab határozatának megfelelő szabályozás elfogadására hívott fel, az ügyek áthelyezésénél pedig objektív kritériumok megalkotását sürgette.
Répássy Róbert elmondta, hogy a Velencei Bizottság több kisebb jelentőségű javaslatot is tett a bíróságok kijelölésével, az OBH elnökének átmeneti helyettesítésével, az elnök indoklási kötelezettségével, a bírói pályázatokkal, a jogegységi eljárással, a bírák kirendelésével, az OBT összetételével és a bírói tanács tagjainak jogállásával összefüggésben.
Az államtitkár közölte: a kormány a bizottság fennmaradt kritikáiról az Ab döntését kéri annak érdekében, hogy a vizsgált törvények mindenben megfeleljenek a bíróságok függetlenségét biztosító alaptörvénynek. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére Répássy Róbert elmondta, a változtatásokat az Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljának eredményétől teszik függővé, mert a kormány úgy ítéli meg, hogy pontot kell tenni a vitás ügyek végére.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának ügyében már megszületett az Ab-döntés - a Velencei Bizottság erre erősített rá, és nyomatékosította, hogy a 62 éves korhatár elfogadhatatlan -, valamint az ügyáthelyezések szabályainak vizsgálata is folyamatban van. (A kormány a héten átdolgozásra visszavonta azt az alkotmány- és törvénymódosító javaslatát, amely 65 évben határozná meg a bírói és az ügyészi jogviszony felső korhatárát, mert mérlegelni szeretné az OBH és a legfőbb ügyész észrevételeit.)
A Velencei Bizottság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló magyar jogszabályt is értékelte. Az igazságügyi államtitkár tájékoztatása szerint a testület azt állapította meg, hogy a törvény összességében megfelel az alkalmazandó európai és nemzetközi elveknek. A határidőkre és az üzleti titokra vonatkozó javaslatainak figyelembevételére pedig Répássy Róbert ígéretet tett.
A testület két ügyben fenntartotta aggályait, utóbbiak miatt a kormány az Alkotmánybíróság döntését kéri.
A Velencei Bizottság üdvözölte a bírósági törvények módosítását - közölte az igazságügyi államtitkár, hozzátéve, hogy a testület két kérdésben - a bírák nyugdíjazása és a bíróságok kijelölése ügyében - fenntartotta aggályait. A kritikák miatt a kormány az Alkotmánybíróság (Ab) döntését kéri, és attól teszi függővé a változtatást.
Répássy Róbert, miután szombaton részt vett a bizottság Velencében tartott plenáris ülésén, az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a bírósági törvények júliusi módosítása a Velencei Bizottság kritikáinak többségét orvosolta, az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete szombaton üdvözölte az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörének bővítését, valamint azt, hogy szélesedett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének döntéseivel szembeni jogorvoslat lehetősége. A Velencei Bizottság szerint e változtatások az OBH elnökének jobb elszámoltathatóságát és az OBT önkormányzati jellegének erősödését eredményezik.
Répássy Róbert hangsúlyozta: a független alkotmányjogászokból álló testület véleménye megerősítette, hogy szükség volt az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, az elfogadott törvénymódosítások pedig tekintetbe veszik a korábbi állásfoglalásában megfogalmazott kritikák jó részét.
A bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban azonban a testület fenntartotta aggályait. A bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatban az Ab határozatának megfelelő szabályozás elfogadására hívott fel, az ügyek áthelyezésénél pedig objektív kritériumok megalkotását sürgette.
Répássy Róbert elmondta, hogy a Velencei Bizottság több kisebb jelentőségű javaslatot is tett a bíróságok kijelölésével, az OBH elnökének átmeneti helyettesítésével, az elnök indoklási kötelezettségével, a bírói pályázatokkal, a jogegységi eljárással, a bírák kirendelésével, az OBT összetételével és a bírói tanács tagjainak jogállásával összefüggésben.
Az államtitkár közölte: a kormány a bizottság fennmaradt kritikáiról az Ab döntését kéri annak érdekében, hogy a vizsgált törvények mindenben megfeleljenek a bíróságok függetlenségét biztosító alaptörvénynek. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére Répássy Róbert elmondta, a változtatásokat az Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljának eredményétől teszik függővé, mert a kormány úgy ítéli meg, hogy pontot kell tenni a vitás ügyek végére.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának ügyében már megszületett az Ab-döntés - a Velencei Bizottság erre erősített rá, és nyomatékosította, hogy a 62 éves korhatár elfogadhatatlan -, valamint az ügyáthelyezések szabályainak vizsgálata is folyamatban van. (A kormány a héten átdolgozásra visszavonta azt az alkotmány- és törvénymódosító javaslatát, amely 65 évben határozná meg a bírói és az ügyészi jogviszony felső korhatárát, mert mérlegelni szeretné az OBH és a legfőbb ügyész észrevételeit.)
A Velencei Bizottság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló magyar jogszabályt is értékelte. Az igazságügyi államtitkár tájékoztatása szerint a testület azt állapította meg, hogy a törvény összességében megfelel az alkalmazandó európai és nemzetközi elveknek. A határidőkre és az üzleti titokra vonatkozó javaslatainak figyelembevételére pedig Répássy Róbert ígéretet tett.
A magyarok kétharmadának nincs pénze nyaralásra
Tavaly a magyarok közel háromnegyede nem tudott egy 50 ezer forintos, váratlanul felmerülő kiadást fedezni, és kétharmaduk anyagi okok miatt nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést egész évben – derül ki a KSH Statisztikai tükör című kiadványából, írja a szombati Népszabadság.
Kevesen tudnak elmenni egy hétre (NOL)Kapcsolódó cikkek
Minden harmadik magyar egyedül él
Nyaralás munkáért cserébe (NOL)
Az úgynevezett anyagi deprivációt (megfosztottságot) az egész unióban azonos mutatók alapján mérik.
Összesen kilenc tétel van: a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, a telefon, a színes televízió, a mosógép, az autó, a kétnaponta fogyasztott húsétel, a fűtés és a már említett váratlan kiadás fedezetének és az évi egyhetes üdülés hiánya.
Ha ezek közül legalább hármat pénzügyi okok miatt nélkülöz valaki, akkor tekintik anyagilag depriváltnak. (Természetesen a felmérésben minőségi különbséget nem tudnak tenni, vagyis azt, hogy milyen autóval, tévével rendelkezik valaki, vagy hová megy nyaralni, azt nem tudják vizsgálni.) A tavaly tavasszal készült vizsgálat szerint a magyarok 42,2 százaléka nélkülöz legalább három, itt említett tételt. Ez 2,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010-es eredmény.
– Ez a mutató jól tükrözi az életszínvonalat, hiszen világosan kiderül belőle, mit engedhetnek meg maguknak az emberek – mondja Salamin Pálné, az összeállítás egyik készítője.
Vizsgálták a súlyos anyagi deprivációt is, amikor a kilencből legalább négy tétel hiányzik. Ez a lakosság 23,1 százalékáról mondható el, 2010-ben még csak 20,6 százalékuk élt így. Az unió tagállamai közül csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban lett rosszabb ez a mutató.
Ami az egyes tételeket illeti, a magyarok túlnyomó többségének van színes tévéje, mosógépe és telefonja. A tévét például csak fél százalék, a telefont pedig 1,7 százalék nélkülözte anyagi okok miatt. Ennél jóval többen vannak azok, akiknek nincs autójuk, nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat, fizetési hátralékokkal küzdenek, vagy nem jutnak minden második nap húsételhez. Valamilyen hátralékkal a lakosság közel negyede küzdött tavaly, és harmaduk nem evett húst kétnaponta a pénzhiány miatt.
Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy a színes tévé és a mosógép kivételével az összes tétel romlást mutat, vagyis többen voltak kénytelenek nélkülözni tavaly, mint 2010-ben. Az autót nélkülözők aránya például 3,2 százalékponttal, a gyakori húsfogyasztást hiányolóké pedig 1,4 százalékponttal emelkedett.
Összesen 4 millió 160 ezer embert érintett az anyagi megfosztottság, a megfelelő mennyiségű húsételt 2 millió 860 ezren, a megfelelő fűtést pedig 1 millió 154 ezren voltak kénytelenek nélkülözni. Salamin Pálné kiemelte: mindenkinek mások a preferenciái, van, aki a nyaralásról, van, aki az autóról mond le könnyebben. Az azonban biztos, hogy egy év alatt a magyarok többségének romlott a helyzete.
Az is kiderül az elemzésből, hogy a szegénységi arány, illetve az elszegényedés kockázata a kor előrehaladtával csökken. Egy másik mutatóból kiderült ugyanis, hogy Magyarországon a 17 évesnél fiatalabbak a legveszélyeztetettebbek. 2010-ben még csak 20,3 százalékuk, tavaly már 23 százalékuk volt szegény. Átlag feletti szegénységi kockázattal még a fiatal felnőtteknek, a 18–24 éves korosztálynak kell szembesülnie. Tavaly több mint 400 ezer gyerek, 880 ezer 18–64 éves felnőtt és közel 70 ezer 65 évesnél idősebb ember élt a szegénységi küszöb (havi nettó 62 ezer forint) alatt.
További részletek a szombati Népszabadságban
http://hirek.msn.mainap.hu/itthon/a-magyarok-ketharmadanak-nincs-penze-nyaralasra-38244/
Kevesen tudnak elmenni egy hétre (NOL)Kapcsolódó cikkek
Minden harmadik magyar egyedül él
Nyaralás munkáért cserébe (NOL)
Az úgynevezett anyagi deprivációt (megfosztottságot) az egész unióban azonos mutatók alapján mérik.
Összesen kilenc tétel van: a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, a telefon, a színes televízió, a mosógép, az autó, a kétnaponta fogyasztott húsétel, a fűtés és a már említett váratlan kiadás fedezetének és az évi egyhetes üdülés hiánya.
Ha ezek közül legalább hármat pénzügyi okok miatt nélkülöz valaki, akkor tekintik anyagilag depriváltnak. (Természetesen a felmérésben minőségi különbséget nem tudnak tenni, vagyis azt, hogy milyen autóval, tévével rendelkezik valaki, vagy hová megy nyaralni, azt nem tudják vizsgálni.) A tavaly tavasszal készült vizsgálat szerint a magyarok 42,2 százaléka nélkülöz legalább három, itt említett tételt. Ez 2,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010-es eredmény.
– Ez a mutató jól tükrözi az életszínvonalat, hiszen világosan kiderül belőle, mit engedhetnek meg maguknak az emberek – mondja Salamin Pálné, az összeállítás egyik készítője.
Vizsgálták a súlyos anyagi deprivációt is, amikor a kilencből legalább négy tétel hiányzik. Ez a lakosság 23,1 százalékáról mondható el, 2010-ben még csak 20,6 százalékuk élt így. Az unió tagállamai közül csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban lett rosszabb ez a mutató.
Ami az egyes tételeket illeti, a magyarok túlnyomó többségének van színes tévéje, mosógépe és telefonja. A tévét például csak fél százalék, a telefont pedig 1,7 százalék nélkülözte anyagi okok miatt. Ennél jóval többen vannak azok, akiknek nincs autójuk, nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat, fizetési hátralékokkal küzdenek, vagy nem jutnak minden második nap húsételhez. Valamilyen hátralékkal a lakosság közel negyede küzdött tavaly, és harmaduk nem evett húst kétnaponta a pénzhiány miatt.
Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy a színes tévé és a mosógép kivételével az összes tétel romlást mutat, vagyis többen voltak kénytelenek nélkülözni tavaly, mint 2010-ben. Az autót nélkülözők aránya például 3,2 százalékponttal, a gyakori húsfogyasztást hiányolóké pedig 1,4 százalékponttal emelkedett.
Összesen 4 millió 160 ezer embert érintett az anyagi megfosztottság, a megfelelő mennyiségű húsételt 2 millió 860 ezren, a megfelelő fűtést pedig 1 millió 154 ezren voltak kénytelenek nélkülözni. Salamin Pálné kiemelte: mindenkinek mások a preferenciái, van, aki a nyaralásról, van, aki az autóról mond le könnyebben. Az azonban biztos, hogy egy év alatt a magyarok többségének romlott a helyzete.
Az is kiderül az elemzésből, hogy a szegénységi arány, illetve az elszegényedés kockázata a kor előrehaladtával csökken. Egy másik mutatóból kiderült ugyanis, hogy Magyarországon a 17 évesnél fiatalabbak a legveszélyeztetettebbek. 2010-ben még csak 20,3 százalékuk, tavaly már 23 százalékuk volt szegény. Átlag feletti szegénységi kockázattal még a fiatal felnőtteknek, a 18–24 éves korosztálynak kell szembesülnie. Tavaly több mint 400 ezer gyerek, 880 ezer 18–64 éves felnőtt és közel 70 ezer 65 évesnél idősebb ember élt a szegénységi küszöb (havi nettó 62 ezer forint) alatt.
További részletek a szombati Népszabadságban
http://hirek.msn.mainap.hu/itthon/a-magyarok-ketharmadanak-nincs-penze-nyaralasra-38244/
2012. október 12., péntek
Eltérő hazugságok az Alkotmánybíróságról
Nem ismerte el Orbán Viktor, hogy ő, illetve kétharmados kormánya megkurtította volna az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreit. A Népszabadság tudósítása szerint Angela Merkel német kancellárral való találkozója után a kormányfő a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén egy kérdésre válaszolva azt mondta: "épp most került jó helyre" a testület.
Az MTI erről úgy adott hírt: "az Ab megváltozott helyzetével és a német és a magyar rendszer eltéréseivel kapcsolatban elmondta: a magyarok is tisztelik az alkotmánybíróság intézményét, de vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit , mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab , el tudja látni az alkotmányos rendszer fenntartásának feladatát".
Sokat változott tehát Orbán véleménye azóta, hogy 2007-ben még úgy nyilatkozott: "Kezdjük ott, hogy a köztársasági elnök az nem az alkotmányosság legfőbb őre Magyarországon, az az Ab". Persze a véleményváltozás jeleit már tapasztalhattuk az utóbbi két évben, hiszen a kormányfő állításával ellentétben nagyon is csorbította a Fidesz-kabinet az Ab jog- és hatásköreit. Miután 2010. október 26-án az Ab alkotmányellenesnek minősítette a kétmillió forintnál nagyobb végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót, a Fidesz-KDNP módosította az alkotmányt és az Ab-ről szóló törvényt, így az Ab azóta vizsgálhat költségvetést érintő jogszabályokat. Mindez hatalmas felzúdulást keltett, amire Orbán csak annyit mondott: "Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk".
Az új alkotmány nemcsak fenntartotta az Ab hatásköreinek korlátozását, de a hozzá tartozó sarkalatos törvény jelentősen át is strukturálta a testületet. Megszűnt az actio popularis, azaz hogy bárki az Ab-hoz fordulhat jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatát kérve. Erre ma már csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa jogosult. Eközben népszavazási ügyekben sem vizsgálódhat a testület, ráadásul az új szabályok hatályba lépésével megszűnt a folyamatban eljárások nagy része is. Orbán állításával szemben tehát az Ab jelentősen megváltozott, funkciójából adódóan azonban az még mindig szerepel az alkotmányban, hogy "tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet." Ezzel szemben Stumpf István csütörtökön, Washingtonban afféle kampánybeszéddel állt elő, azaz nyílt politikai szerepet vállalt.
Az alkotmánybíró a konzervatív Heritage Foundation által rendezett vitán azt mondta, hogy Magyarországon az amerikai alkotmányhoz hasonló "erős dokumentumot akartunk megalkotni, amely a hazafiasság forrása és a nemzetünk közös összekötő ereje lehet". Az alaptörvény "új sajátosságai" között említette a nemzeti hitvallást, "a hatalmi ágak szétválasztását", az életnek a fogantatástól való védelmét, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés követelményét. Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere azt is kijelentette: "az ifjú rendszerváltók", például Orbán és Áder János államfő "szenvedélyes elkötelezettjei" a demokrácia "egyetemes értékeinek". Kitérve bírói függetlenség kérdésére, Stumpf közölte: az új alkotmány "nagyobb hatalmat ad a bíróságoknak", az Ab-nak is módjában áll "alapvetően formálni a nemzet alkotmányos rendszerét". Szerinte az Ab "nem fél attól, hogy elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen, amíg én ott vagyok".
Ne arra figyeljenek, amit mond?
- Orbán Viktor, 2007: "Magyarország olyan ország, ahol az Ab döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye."
- Orbán Viktor, 2012: A magyarok is tisztelik az Ab intézményét, de "van egy kis ambivalenciájuk" vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit "a magyar észjárás és gyomor nehezebben vesz be", mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab "most a helyén van".
B.I.M. /
Az MTI erről úgy adott hírt: "az Ab megváltozott helyzetével és a német és a magyar rendszer eltéréseivel kapcsolatban elmondta: a magyarok is tisztelik az alkotmánybíróság intézményét, de vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit , mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab , el tudja látni az alkotmányos rendszer fenntartásának feladatát".
Sokat változott tehát Orbán véleménye azóta, hogy 2007-ben még úgy nyilatkozott: "Kezdjük ott, hogy a köztársasági elnök az nem az alkotmányosság legfőbb őre Magyarországon, az az Ab". Persze a véleményváltozás jeleit már tapasztalhattuk az utóbbi két évben, hiszen a kormányfő állításával ellentétben nagyon is csorbította a Fidesz-kabinet az Ab jog- és hatásköreit. Miután 2010. október 26-án az Ab alkotmányellenesnek minősítette a kétmillió forintnál nagyobb végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót, a Fidesz-KDNP módosította az alkotmányt és az Ab-ről szóló törvényt, így az Ab azóta vizsgálhat költségvetést érintő jogszabályokat. Mindez hatalmas felzúdulást keltett, amire Orbán csak annyit mondott: "Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk".
Az új alkotmány nemcsak fenntartotta az Ab hatásköreinek korlátozását, de a hozzá tartozó sarkalatos törvény jelentősen át is strukturálta a testületet. Megszűnt az actio popularis, azaz hogy bárki az Ab-hoz fordulhat jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatát kérve. Erre ma már csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa jogosult. Eközben népszavazási ügyekben sem vizsgálódhat a testület, ráadásul az új szabályok hatályba lépésével megszűnt a folyamatban eljárások nagy része is. Orbán állításával szemben tehát az Ab jelentősen megváltozott, funkciójából adódóan azonban az még mindig szerepel az alkotmányban, hogy "tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet." Ezzel szemben Stumpf István csütörtökön, Washingtonban afféle kampánybeszéddel állt elő, azaz nyílt politikai szerepet vállalt.
Az alkotmánybíró a konzervatív Heritage Foundation által rendezett vitán azt mondta, hogy Magyarországon az amerikai alkotmányhoz hasonló "erős dokumentumot akartunk megalkotni, amely a hazafiasság forrása és a nemzetünk közös összekötő ereje lehet". Az alaptörvény "új sajátosságai" között említette a nemzeti hitvallást, "a hatalmi ágak szétválasztását", az életnek a fogantatástól való védelmét, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés követelményét. Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere azt is kijelentette: "az ifjú rendszerváltók", például Orbán és Áder János államfő "szenvedélyes elkötelezettjei" a demokrácia "egyetemes értékeinek". Kitérve bírói függetlenség kérdésére, Stumpf közölte: az új alkotmány "nagyobb hatalmat ad a bíróságoknak", az Ab-nak is módjában áll "alapvetően formálni a nemzet alkotmányos rendszerét". Szerinte az Ab "nem fél attól, hogy elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen, amíg én ott vagyok".
Ne arra figyeljenek, amit mond?
- Orbán Viktor, 2007: "Magyarország olyan ország, ahol az Ab döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye."
- Orbán Viktor, 2012: A magyarok is tisztelik az Ab intézményét, de "van egy kis ambivalenciájuk" vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit "a magyar észjárás és gyomor nehezebben vesz be", mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab "most a helyén van".
B.I.M. /
2012. október 11., csütörtök
Biztonsági őrök vezették ki az MTVA-értekezletről az MTI-vezetőt
Biztonsági őrök vezették ki az MTVA reggeli rádiós napindító értekezletéről Németh Miklós Attilát, az MTI hírműsorok tartalmáért felelős főszerkesztő-helyettesét.
Az atv.hu információi szerint Stein Róbert, az MTVA Zrt. tartalomszolgáltatásért felelős igazgatója az értekezleten felszólította Németh Miklós Attilát, hogy hagyja el a helyiséget. Miután az MTI-s vezető erre nem volt hajlandó, Stein biztonsági őrökkel vezettette ki. Az eset azért is érdekes, mert az MTVA és az MTI együttműködése keretében utóbbi szolgáltatja a tartalmat, és miközben például a Krónika szerkesztője jelen lehetett a megbeszélésen, a területért felelős vezető nem. Forrásunk szerint az utasítás egyébként Gazsó L. Ferenc vezérigazgató-helyettestől származott, Stein csak a végrehajtó volt.
Megkerestük mindkét érintettet, akik nem cáfolták a történetet, ugyanakkor az MTVA sajtóirodájához irányítottak. Ott az alábbi tájékoztatást kaptuk: „ A hír igaz. Az MTI Zrt. munkatársa egy olyan belső értekezleten kívánt részt venni, melyre nem kapott meghívást, és amely az MTVA tartalom-előállítására vonatkozott. Az értekezlet vezetője e tényről tájékoztatta az MTI Zrt. érintett munkatársát. Nevezett személyt - miután a kérésnek nem tett eleget -, a zökkenőmentes munkavégzés érdekében a biztonsági munkatársak az értekezlet elhagyására kérték. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásul vételét.”
Friss: Cikkünk megjelenését követően egy MTVA-dolgozó arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy az ügyet ismerők várakozása szerint Németh Miklós Attila holnap ismét megpróbál majd részt venni a rádiós értekezleten. A történtek hátteréről szólva azt mondta, a műsorokat gyártó MTVA az MTI megrendelése alapján dolgozik, és az elkészült tartalomért az utóbbi vállalja a fő felelősséget. Ezért a korábbi gyakorlat szerint az MTI illetékese is részt vett a reggel kilenc órási megbeszéléseken.
atv.hu
Az atv.hu információi szerint Stein Róbert, az MTVA Zrt. tartalomszolgáltatásért felelős igazgatója az értekezleten felszólította Németh Miklós Attilát, hogy hagyja el a helyiséget. Miután az MTI-s vezető erre nem volt hajlandó, Stein biztonsági őrökkel vezettette ki. Az eset azért is érdekes, mert az MTVA és az MTI együttműködése keretében utóbbi szolgáltatja a tartalmat, és miközben például a Krónika szerkesztője jelen lehetett a megbeszélésen, a területért felelős vezető nem. Forrásunk szerint az utasítás egyébként Gazsó L. Ferenc vezérigazgató-helyettestől származott, Stein csak a végrehajtó volt.
Megkerestük mindkét érintettet, akik nem cáfolták a történetet, ugyanakkor az MTVA sajtóirodájához irányítottak. Ott az alábbi tájékoztatást kaptuk: „ A hír igaz. Az MTI Zrt. munkatársa egy olyan belső értekezleten kívánt részt venni, melyre nem kapott meghívást, és amely az MTVA tartalom-előállítására vonatkozott. Az értekezlet vezetője e tényről tájékoztatta az MTI Zrt. érintett munkatársát. Nevezett személyt - miután a kérésnek nem tett eleget -, a zökkenőmentes munkavégzés érdekében a biztonsági munkatársak az értekezlet elhagyására kérték. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásul vételét.”
Friss: Cikkünk megjelenését követően egy MTVA-dolgozó arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy az ügyet ismerők várakozása szerint Németh Miklós Attila holnap ismét megpróbál majd részt venni a rádiós értekezleten. A történtek hátteréről szólva azt mondta, a műsorokat gyártó MTVA az MTI megrendelése alapján dolgozik, és az elkészült tartalomért az utóbbi vállalja a fő felelősséget. Ezért a korábbi gyakorlat szerint az MTI illetékese is részt vett a reggel kilenc órási megbeszéléseken.
atv.hu
2012. október 9., kedd
A kormány visszavonta a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos alkotmánymódosítást
Átdolgozásra visszavonta a kormány kedden a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvényeket. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az MTI-nek azt mondta: a kormány mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a legfőbb ügyész észrevételeit.
A kormány mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból szeretné, ha újrakezdődhetne a parlamenti vita - nyilatkozta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, így jövő hétfőn a képviselők szavazással dönthetnek arról, hogy egyetértenek-e az előterjesztések visszavonásával.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, utóda, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.
A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság szeptember 18-án, az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza nem jogerősen tanácsvezetői tisztségébe, kimondva, jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata.
Az OBH október 1-jén közleményben tudatta, hogy a hivatal elnöke, Handó Tünde szolgálati pótlékot és átalány-kártérítést is javasol a bírói nyugdíjazásokkal kapcsolatos törvénymódosításokkal összefüggésben.
Az OBH elnöke javasolta a többi között, hogy a bírósági vezetői tisztség betöltésének 62 éves felső korhatára csak a határozott időre kinevezett igazgatási vezetőkre vonatkozzon, a tanácselnökökre ne. Továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi perben álló bírák és a perben nem állók is legyenek jogosultak átalány-kártérítésre, valamint vezessék be a szolgálati pótlékot.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálja a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is.
MTI
A kormány mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból szeretné, ha újrakezdődhetne a parlamenti vita - nyilatkozta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, így jövő hétfőn a képviselők szavazással dönthetnek arról, hogy egyetértenek-e az előterjesztések visszavonásával.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, utóda, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.
A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság szeptember 18-án, az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza nem jogerősen tanácsvezetői tisztségébe, kimondva, jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata.
Az OBH október 1-jén közleményben tudatta, hogy a hivatal elnöke, Handó Tünde szolgálati pótlékot és átalány-kártérítést is javasol a bírói nyugdíjazásokkal kapcsolatos törvénymódosításokkal összefüggésben.
Az OBH elnöke javasolta a többi között, hogy a bírósági vezetői tisztség betöltésének 62 éves felső korhatára csak a határozott időre kinevezett igazgatási vezetőkre vonatkozzon, a tanácselnökökre ne. Továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi perben álló bírák és a perben nem állók is legyenek jogosultak átalány-kártérítésre, valamint vezessék be a szolgálati pótlékot.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálja a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is.
MTI
„Ez már szinte burleszk” Orbánék tervét ekézték a szakértők
A választási szakértők szerint az előzetes regisztrációról szóló döntés az Alkotmánybíróság kezében van illetve lesz. Abban valamennyien egyetértenek, hogy az előzetes regisztráció indokolatlanul és aránytalanul szűkíti a választójogot. Az, hogy a választásnál lesz boríték vagy sem az inkább részletkérdés. Ha a titkosság nem sérül, akkor ez nem kifogásolható. Ez az adatvédelmi biztos véleménye.
„Ez már tényleg a burleszk kategóriáját is megközelíti” - ez a véleménye a törvény módosításának módosításáról László Róbert választási szakértőnek, aki szerint, amikor ezt a regisztrációs ötletet a Fideszben kitalálták, már akkor tartottak attól, hogy ez alkotmányosan megkérdőjelezhető és ezért rögtön azután, hogy a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot benyújtották kezdeményezték az alaptörvény módosítását is.
„Így viszont, hogy a részletszabályokat beleírják az alaptörvénybe, azzal már elég valószínű, hogy megkötik az Alkotmánybíróság kezét és nem mondhatják azt, hogy nem szükséges vagy nem arányos az egész intézmény, hogyha az egészet részleteiben beleírják az alaptörvénybe” – mondta az ATV-nek László Róbert.
Az emberek elsöprő többsége – a Medián felmérése szerint több mint 78 százaléka – nem ért egyet az előzetes regisztrációval, ezért nem meglepő, hogy a Fideszt nem akar ez ügyben népszavazást tartani, de az előzetes normakontrollt vállalják. „Úgy tűnik, hogy ezen betoldott passzusok alapján tényleg szűkebb az Alkotmánybíróság mozgástere, a nemzetközi egyezményekből, ha van bátorsága hozzá, még mindig levezetheti azt, hogy Magyarországon teljesen szükségtelen és aránytalan korlátozása a választójognak” – vélekedett a szakértő.
Ennek ellenére László Róbert csak kisebb változtatásokra lát esélyt, például arra, hogy megszűnik a megkülönböztetés és nemcsak a külföldön élők regisztrálhatnak levélben. Az adatvédelmi biztos szerint, ha a biztonsági garanciák megteremthetők, akkor ez nem kifogásolható. Péterfalvi Attila szerint a választási boríték is elmaradhat, ha ezzel a szavazás titkossága nem sérül. A Magyar Helsinki Bizottság szerint sincs semmi szükség a választójog korlátozására: a szabályozás ugyanis sérti az európai jogok nemzetközi egyezményét.
„Hogy ne ilyen szabályok alapján történjen a választás, egyetlen egy lehetséges megoldás van, mégpedig az, hogy miután elfogadták és kihirdették a szabályt, az ombudsman a nemzetközi szerződésbe ütközésnek a vizsgálatát kéri majd az Alkotmánybíróságtól ennek a szabálynak, mert erre lehetősége van” – mondta el az ATV-nek Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője.
Ha Szabó Máté ezzel egyetért, akkor legjobb esetben egy másfél év alatt a már elfogadott szabályozást még a mostani feltételek mellett is megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
atv.hu
„Ez már tényleg a burleszk kategóriáját is megközelíti” - ez a véleménye a törvény módosításának módosításáról László Róbert választási szakértőnek, aki szerint, amikor ezt a regisztrációs ötletet a Fideszben kitalálták, már akkor tartottak attól, hogy ez alkotmányosan megkérdőjelezhető és ezért rögtön azután, hogy a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot benyújtották kezdeményezték az alaptörvény módosítását is.
„Így viszont, hogy a részletszabályokat beleírják az alaptörvénybe, azzal már elég valószínű, hogy megkötik az Alkotmánybíróság kezét és nem mondhatják azt, hogy nem szükséges vagy nem arányos az egész intézmény, hogyha az egészet részleteiben beleírják az alaptörvénybe” – mondta az ATV-nek László Róbert.
Az emberek elsöprő többsége – a Medián felmérése szerint több mint 78 százaléka – nem ért egyet az előzetes regisztrációval, ezért nem meglepő, hogy a Fideszt nem akar ez ügyben népszavazást tartani, de az előzetes normakontrollt vállalják. „Úgy tűnik, hogy ezen betoldott passzusok alapján tényleg szűkebb az Alkotmánybíróság mozgástere, a nemzetközi egyezményekből, ha van bátorsága hozzá, még mindig levezetheti azt, hogy Magyarországon teljesen szükségtelen és aránytalan korlátozása a választójognak” – vélekedett a szakértő.
Ennek ellenére László Róbert csak kisebb változtatásokra lát esélyt, például arra, hogy megszűnik a megkülönböztetés és nemcsak a külföldön élők regisztrálhatnak levélben. Az adatvédelmi biztos szerint, ha a biztonsági garanciák megteremthetők, akkor ez nem kifogásolható. Péterfalvi Attila szerint a választási boríték is elmaradhat, ha ezzel a szavazás titkossága nem sérül. A Magyar Helsinki Bizottság szerint sincs semmi szükség a választójog korlátozására: a szabályozás ugyanis sérti az európai jogok nemzetközi egyezményét.
„Hogy ne ilyen szabályok alapján történjen a választás, egyetlen egy lehetséges megoldás van, mégpedig az, hogy miután elfogadták és kihirdették a szabályt, az ombudsman a nemzetközi szerződésbe ütközésnek a vizsgálatát kéri majd az Alkotmánybíróságtól ennek a szabálynak, mert erre lehetősége van” – mondta el az ATV-nek Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője.
Ha Szabó Máté ezzel egyetért, akkor legjobb esetben egy másfél év alatt a már elfogadott szabályozást még a mostani feltételek mellett is megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
atv.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)