...Az elmúlt húsz évben a Velencei Bizottság tevékenysége alapvetően átalakult. Két évtized alatt a kelet-európai rendszerváltozások lezajlottak, valódi rendszerváltó problémák a térségben elvétve merülnek fel. Tipikusan ilyen problémák voltak a privatizáció, az átmeneti korszak igazságszolgáltatása, vagyis a visszamenőleges hatályú jogalkotás kérdése, az alapjogok garantálása, különösen a választójog szabályozása, továbbá az államszervezeti kérdések közül az igazságszolgáltatás függetlensége. Külön csoportot képeztek a Velencei Bizottság tevékenységében a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk utáni rendezés államszervezeti, a demokráciát érintő, és alapjogi kérdései, mindenek előtt Bosznia és Hercegovina berendezkedése.
A Bizottság azonban nemhogy visszaszorult volna, létszáma és hatóköre folyamatosan növekedett, tagjainak száma ma 57, és a tagokhoz egy társult tag, 7 megfigyelő és három sajátos státuszú partner csatlakozik. Ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság tevékenysége nem csak a fiatalabb demokráciákra irányul, hanem Európa nyugati felére is. Emlékezetesek azok az ügyek, ahol régi, bejáratott demokráciák alapvető alkotmányos kérdései voltak napirenden. Elég itt a liechtensteini hercegi ház által javasolt alkotmánymódosításról szóló véleményre, vagy az olasz Gasparri és Frattini törvények véleményszabadsággal és a média szabadságával való összeegyeztethetőségéről szóló véleményre utalni. De készült már vélemény a finn alkotmány értékelésével, a luxemburgi alkotmányos reformmal, az Egyesült Királyság és Svájc egyik kantonja választójogával vagy a belgiumi média szabadságával kapcsolatban is. A demokratikus átmenet segítése helyett tehát ma már a Velencei Bizottság feladata az európai alkotmányosság közös hagyományának ápolása és fejlesztése. ...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése