Káros mellékhatások

Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének
Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.
Nem oldja meg az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét megnehezítő legsúlyosabb problémákat az alkotmánybírók megválasztásának új szabályait lefektető fideszes javaslat az Ab több korábbi tagja szerint. A testület [origo] által megkérdezett egykori tagjai szerint az új szabályok sem küszöbölik ki a rosszul működő, a politikai kiegyensúlyozottságot szem előtt tartó korábbi jelölési eljárás hibáit.

Az országgyűlés múlt héten hétfőn változtatta meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt és az alkotmány egyes részeit a képviselők kétharmados támogatásával. A Fidesz javaslata szerint a jövőben a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek majd tagokat. Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel tölti fel az Ab-t.
Többek között ezt kifogásolta a köztársasági elnök, amikor hétfőn megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a törvénymódosítást. Sólyom László szerint az új szabályok lehetetlenné teszi, hogy minden frakció arányos képviseletet kapjon a jelölőbizottságban. A jogszabályról a parlament már hétfői ülésén újra szavazhat.

Mint a rétestészta
Az alkotmány korábban úgy rendelkezett, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot.
Ez a jelölési rendszer még a rendszerváltó pártok és az állampárt jogutódja, az MSZP közötti megegyezés eredménye. A döntés értelmében a mindenkori kormánypárt és az ellenzék fele-fele arányban jelölhet alkotmánybírókat, és ha csak egy hely üresedik meg a testületben, akkor felváltva jelölnek. Részben az 1989-es egyeztetésen részt vevő Fidesz kérésére került be az alkotmányba az az előírás - amit a párt most meg akar szüntetni -, hogy a jelölőbizottságba minden parlamenti párt küldhet egy-egy képviselőt.

Erdei Árpád, az Ab korábbi helyettes elnöke az [origo]-nak azt mondta, a régi rendszer nem volt tökéletes, a pártok vitái miatt "úgy elnyúlt a jelölés, mint a rétestészta". A törvény szerint tizenegy tagú Ab gyakran nyolc-kilenc taggal működött, "az alkotmánybírák betegen is bejártak, hogy ledolgozzák az ügyhátralékot" - mondta.
Gyermekbetegség
A múlt héten megszavazott alkotmánymódosítás beterjesztője, Mátrai Márta fideszes képviselő azzal indokolta a javaslatát, hogy a korábbi jelölési rendszer nem biztosította az Ab folyamatos működését. Erre valóban több példa akadt a rendszerváltás óta, a jelölési rendszer már az elején csődöt mondott: a parlament hét éven keresztül képtelen volt feltölteni a teljes létszámot. 1996-ban a pártok hónapokig vitatkoztak a jelöltekről, de képtelenek voltak megegyezni. Végül a kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ megszavazta a saját jelöltjét, de még hónapokig megvétózta az ellenzékét. Sólyom László, az Ab akkori elnöke a Magyar Narancsnak adott, 1996-os novemberi interjújában - arra panaszkodva, hogy "teljesen átpolitizálódott a jelölés" - élesen bírálta a szerinte csődöt mondott rendszert.
A parlamenti pártok is felismerték, hogy a jelölési szabályok megnehezítik az Ab feltöltését, de konszenzus híján mostanáig nem változtattak a rendszeren. Két évvel ezelőtt ismét összevesztek a jelölésen. 2008-ban járt le Bihari Mihály - akit most a Fidesz szeretne újrajelölni -, és Kukorelli István - akit LMP küldene vissza az Ab-be - alkotmánybíró mandátuma, de az utódjukról az MSZP és a Fidesz azóta sem tudott megegyezni.

Átmeneti megoldás
Erdei Árpád szerint lehet, hogy a Fidesz által kidolgozott új rendszerben olajozottabban megy majd az alkotmánybírák megválasztása, de csak addig, amíg meg nem változnak a parlamenti erőviszonyok. Ha a Fidesz-KDNP elveszíti a kétharmados többségét, a jelölőbizottságban ismét patthelyzet alakulhat ki, és "ugyanaz folytatódna, ami eddig volt". Erdei szerint a régi rendszer sokszor lehetetlen helyzetbe hozta az Ab-t, de legalább biztosított némi kiegyensúlyozottságot, és konszenzusra kényszeríttette a frakciókat.

Sokkal keményebben bírálta az új jelölési rendszert Kilényi Géza, aki a rendszerváltás után nyolc évig volt az Ab tagja. Kilényi az [origo]-nak azt mondta: "ha ezen az úton haladunk, amit most kijelöltek, akkor rövid időn belül csupa pártkatona fog ülni az Alkotmánybíróságon, ennél már az is jobb, ha beszűntetik az alkotmánybíráskodást".
A korábbi alkotmánybíró szerint még az sem lenne elegendő, ha a jelölésbe bevonnák a köztársasági elnököt, ugyanis az államfőt is a parlamenti frakciók választják. Kilényi szerint van olyan megoldás, amivel növelni lehetne az Ab függetlenségét. Ilyen az olasz rendszer, ahol a tizenöt fős testületből ötöt a szakmai szervezetek ajánlása alapján az államfő, ötöt a bíróság legfelsőbb szervei jelölnek, és csak ötöt a parlament, így az alkotmánybírák kétharmada Olaszországban pártsemleges szakember.

Vélemények a ruhatárban
Az 1990 és 1999 között alkotmánybíróként dolgozó Vörös Imre szerint attól, mert a jelölőbizottságban a pártok képviselői ülnek, még nem biztos, hogy az általuk jelölt alkotmánybírák a pártok érdekeit szolgálják majd ki. Eddig is így volt ez, a bírák mégis képesek voltak megőrizni függetlenségüket - ahogy Vörös fogalmazott: "a ruhatárban hagyták a politikai nézeteiket".
Vörös Imre szerint az is érthető, hogy a politika megpróbálja "beszívni" az Ab-t. Azzal, hogy az AB törvényeket semmisíthetnek meg, befolyásolja a kormány politikáját, ezért minden kormányzópárt abban érdekelt, hogy ezeket a hatásokat kivédje - állította Vörös.
Vörös szerint az új jelölési rendszer épp a kétharmados Fidesz-támogatással megválasztott alkotmánybírákkal szúrhat ki: "még ha kiváló szakemberek is kerülnek a testületben, akkor is rájuk vetül majd a jelölés árnyéka". Vörös szerint az új jelölési szabályok hosszútávon az Ab tekintélyét is kikezdhetik.
Origo 2010. 06. 26., 9:15