Módosul az alkotmánybíró jelölés

Statáriális jogalkotással vádolják a Fideszt - Szinte minden civil jogvédő szervezet tiltakozik az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak jelölésére vonatkozó fideszes javaslat ellen, amely szerint kizárólag a többségtől függene az új tagok kiválasztása. Van, aki statáriális jogalkotást emleget.

Hétfőn hozta nyilvánosságra a Fidesz, hogy nyolctagú, az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira javaslatot tevő parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezik. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az Ab tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A Lázár János és Mátrai Márta által jegyzett előterjesztés indokolása szerint az Ab jelenleg csupán kilenc tagból áll, s ez veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét. (Ahhoz legalább nyolc tag, köztük az elnök vagy a helyettes elnök jelenléte szükséges.) Az előterjesztők szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges a felülvizsgálatuk.

A „gordiuszi csomót” a Fidesz úgy oldaná meg, hogy egy „a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz igazodó” testület tenne javaslatot az Ab tagjaira, így biztosítva „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".

E passszus verte ki a biztosítékot nem csak az ellenzéki pártoknál, hanem a jogvédő szervezeteknél is. Csütörtökön sorra láttak napvilágot a civilek tiltakozó közleményei, amelyek szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.

„Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem és a jogvédelmi rendszer legfontosabb szereplője. A testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg” – írja a Magyar Helsinki Bizottság. A Nyilvánosság Klub egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik”.

Az Eötvös Károly Intézet közleményében arra figyelmeztet, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa. A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Alkotmánybíróság függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. A TASZ álláspontja szerint az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát.

A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország arra kéri az országgyűlési képviselőket, fontolják meg: a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját.

A Jobbik szerint a kabinet javaslata az alkotmányozásról a kormányoldal cezaromániájáról tesz tanúbizonyságot. A javaslatot sürgős eljárással tárgyalja az Országgyűlés, várhatóan már a jövő héten elfogadják azt.
FN.hu